Az iharosberényi értéktárról
Az Országgyűlés 2012.április 2-i ülésén fogadta el a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. sz. törvényt. Megalkotásának célja az országos és helyi értékek tudatosítása, számbavétele és védelmének biztosítása volt. A jogszabály az önkormányzatokra kötelező feladatot nem rótt, csupán lehetőségként ajánlotta a helyi (települési) értéktárak létrehozását, amely a megyei, az országos és a külhoni értéktárakkal együtt képezne egységes egészet.

2013.évben született meg a törvény végrehajtásaként a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet, amely rendelkezik a helyi értéktár létrehozásának szabályairól. Amennyiben értéktár kialakítása mellett dönt a helyi képviselő- testület, Települési Értéktár Bizottságot kell alakítani. A bizottság feladata a települési értékek azonosítása, a helyi értékeket tartalmazó gyűjtemény létrehozása, gondozása, a megyei értéktárral történő kapcsolattartás.

Iharosberény Község Önkormányzata a települési önkormányzat területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjteményt, helyi értéktár létrehozásáról döntött. A helyi értéktár a következő kategóriákba sorolva rendszerezi az értékeket:

• agrár- és élelmiszergazdaság: az agrárium szellemi termékei és tárgyi javai – beleértve az erdészet, halászat, vadászat és állategészségügy területét –, különösen a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a borászat, továbbá az állat-és növényfajták;

• egészség és életmód: a tudományos és népi megelőzés és gyógyászat, természetgyógyászat szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a gyógyszerek, gyógynövények, gyógyhatású készítmények, gyógyvíz- és fürdőkultúra;

• épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;

• ipari és műszaki megoldások: az ipari termelés – beleértve a kézműipart, kézművességet is – szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés-, gép- és műszergyártás, műszaki eszközökkel végzett személy- és áruszállítás;

• kulturális örökség: a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek;

• sport: a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgáló, a szabadidő eltöltéseként kötetlen vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, különösen a sportolói életművek és csúcsteljesítmények;

• természeti környezet: az ember természetes környezetének tárgyi javai, különösen a fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok, geológiai és geomorfológiai képződmények, természeti tájak, természeti területek, életközösségek és ökológiai rendszerek;

• turizmus és vendéglátás: a turizmus és vendéglátás szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a turisztikai attrakciók, szolgáltatások, a vendéglátó-ipari termékek, valamint a vendéglátás körébe tartozó étel- és italkészítési eljárások.

A helyi értéktár kezelésére a jogszabály helyi értéktár bizottság létrehozását írja elő. A Korm. rendelet a települési értéktár bizottságokra vonatkozóan - többek között - az alábbi szabályokat fogalmazza meg:
- Az értéktár bizottság működési szabályzatát a helyi önkormányzat képviselő-testülete határozza meg.
- Az értéktár bizottság legalább három tagból áll;
a) munkájába bevonja a helyi, illetve megyei közművelődési feladatellátás országos módszertani intézményét, továbbá értékek gyűjtésével, megőrzésével, hasznosításával foglalkozó országos és területi illetékességű szakmai és civil szervezeteket;
b) félévente, legkésőbb a félévet követő hónap utolsó napjáig beszámol tevékenységéről a helyi önkormányzat képviselő-testületének.

Az értéktár bizottság működéséhez és feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi, tárgyi és ügyviteli feltételeket a helyi önkormányzat - az általa jóváhagyott éves munka- és pénzügyi tervre figyelemmel - maga biztosítja.
A bizottság munkáját szabályzat alapján végzi, amelyet a helyi képviselő-testület fogad el.

A települési értéktárra vonatkozó fontosabb szabályok:
- A helyi önkormányzat közigazgatási területén fellelhető, illetve az ott létrehozott nemzeti érték felvételét a települési értéktárba bárki írásban kezdeményezheti az adott érték fellelhetőségének helye szerint illetékes önkormányzat polgármesteréhez címzett javaslatában.
- Az értéktár bizottság a beérkezett javaslatot megvizsgálja, hogy megalapozott-e és megfelel-e a jogszabályokban foglalt feltételeknek.
- A javaslat szerinti nemzeti érték adatainak a települési értéktárba való felvételéről az értéktár bizottság, a javaslat benyújtását követő 90 napon belül dönt, és arról a javaslattevőt írásban értesíti.
- A települési értéktáraknak a megyei értéktárba való megküldésekor a bizottság javaslatot tesz arra, hogy mely nemzeti értékek felvételét javasolja a megyei értéktárba.


Iharosberény Önkormányzatának Képviselő-testülete külső szakmai bizottságot hozott létre az értéktár kezelésére, melynek tagjai:

-Zsirmon Endre polgármester
-Varga Róbert közművelődési szakember
-Horváthné Szanyi Éva civil szervezet elnöke (Nosztalgia Hagyományőrző Egyesület)
-Erőss Borbála civil szervezet elnöke (Ifjúkor Egyesület)
-Ledniczky Miklós Jánosné civil szervezet elnöke (Polgárőr és Tűzoltó Egyesület)

A képviselő-testület a települési értéktár megalakításával és működésével kapcsolatos eljárási szabályokra vonatkozóan működési szabályzatot fogadott el.