A sajtolt mikrocölöpözés a megsüllyedt épületek alapozás megerősítésére olyan mint a versenyautóknál a Forma 1
Messze a legjobb!!

Hogy miért?

Mert minden cölöptest saját magát teszteli az adott helyen: ha megmozdítja az épületet felfelé, akkor egészen biztosan elérte a cölöphegy a teherhordó talajt, ha nem mozdítja meg, akkor még mélyebbre kell menni.


Ezen az oldalon az összes fontos információt megtalálja a sajtolt mikrocölöpözéssel kapcsolatban a kedves jövőbeli Megrendelőm.


Az összes általam ismert alapmegerősítési módszerek közül az ilyen jellegű károsodások, süllyedések esetében a sajtolt mikrocölöpözés a leghatékonyabb megoldás.

A mikrocölöp sajtolás közvetlenül a meglévő alaptest alatt, lehetőleg a fal tengelyében történik, ott ahol a függőleges erők eredője átadja a terhelést az altalajnak.

Vizuálisan lehet kontrollálni, hogy milyen állapotban van a meglévő alaptest, milyen a mélysége, szélessége, anyaga, szilárdsága milyen esetleges további megerősítésre (pl. alap köpenyezés vagy alapcsere) van szüksége az alátámasztáson kívül, lehet látni magát a sajtolást, annak a hatását az alaptestre, az épületre, s ha szükséges le lehet állítani vagy módosítani a sajtolási folyamatot. szükség esetén további megerősítés elkészítésére nyílik lehetőség.


A cölöp a sajtolás során tömöríti a cölöp körüli talajt, csökken a hézagtényező, ami jót tesz az egész épület alatti talajtömegnek. Ez nem egy elhanyagolható mértékű tényező!
A talaj tömörség és a megfelelő teherbíró talaj elérése a legfontosabb két tényező egy épület alapozás számára.

Egy erőmérő óra mutatja, hogy mekkora erővel történik a sajtolás az adott pillanatban, ki lehet kb. számítani a cölöp által alátámasztandó épületrész súlyát, hogy mekkora erőre van szükség az adott helyen. Vagyis viszonylag jól méretezhető az eljárás.

Meg lehet figyelni, hogy a kiszámított épületsúly elérésének a környékén az alaptestet és vele együtt az épületet el kezdi emelni a cölöp.
Ez akkor következik be, amikor az adott helyen a cölöp lefelé sajtolásához nagyobb erő szükséges, mint amennyi a felette lévő épület súlya.


Ez természetesen szinte sohasem akkor következik be, amikor pont elérjük az irodában kiszámított épületsúlyt, mivel a számítás csak közelítő, függ az épületszerkezet szilárdságától, átboltozódási képességétől, a talaj jellegétől, az alaptest áthidaló képességétől, a méreteitől, vasalásától és még sok tényezőtől .

Az alaptest alatti talaj és az alaptest között keletkező fokozatosan növekedő rés az első jele annak, ha már elkezdődött az épület visszaemelése, majd az alapokon, falakon lévő repedések kezdenek el csökkenni, szerencsés de nem ritka esetben a repedések esetleg teljesen meg is szűnnek.

A sajtolt mikrocölöpözés azért a leghatékonyabb alapmegerősítési módszer, mert minden cölöptest saját magát teszteli az adott helyen: ha megmozdítja az épületet felfelé, akkor egészen biztosan elérte a cölöphegy a teherhordó talajt, ha nem mozdítja meg, akkor még mélyebbre kell menni, különösen, ha közben a cölöpözési erő nem növekszik vagy netán még csökken is.

Nagyon rossz alapozási viszonyok között is alkalmazható. Feltöltött terület, duzzadó agyag, üreges talaj esetén szinte az egyetlen olyan technológia, amely családi és társas házak megerősítésénél szóba jöhet.
Gyakran előfordul cölöp sajtolás közben, hogy a cölöp elér egy puha vagy laza talajréteget, s ilyenkor jelentősen visszaesik a nyomóerő, néha a fele értékre. Ekkor mindig tovább folytatjuk a lesajtolást, hogy átüssük ezt a nem kellő teherbírású réteget és hogy elérjük azt a kemény réteget, ahol az előzőekben leírt visszaemelést el lehet érni.

Ez a mikrocölöpözés lényege az én mérnöki hitvallásom szerint és nem az, hogy egy irodában előre kiszámított és megadott nyomóértéket és cölöp hosszat elérjen a cölöp.

Ezt a teherhordó réteget gyakran csak nagy mélységben lehet elérni, készítettünk már 8,5 m hosszú cölöpöt is, amihez ha a meglévő alapmélységet és az indító gödör mélységét (90 cm) is hozzáadjuk, akkor 10 m-nél is mélyebb talajrétegnél járunk.

Olyan esetben amikor hagyományos utólagos aláalapozásra nincs lehetőség és ez akkor derül ki valamilyen okból, amikor az első aláalapozási szakaszt elkészítenék, akkor minden gond és feleslegesen elvégzett munka nélkül lehet folytatni a megerősítési munkát cölöpözéssel, mert a technológia nagyon hasonló.

És mi a helyzet az egyéb alapmegerősítési megoldásoknál?

Ezt az előzőekben leírt visszajelzést vagy öntesztet sem egy talajmechanikai vizsgálat, sem más alapmegerősítési módszer nem tudja produkálni.


Talajmechanikai fúrást 1-2 helyen készítenek és sohasem az épület alapja alatt (technikai okokból). Nem kapunk előzetesen pontos adatokat az alapok alatti talajrétegek tömörségéről.

Normál utólagos aláalapozás esetén korlátozott a mélység (a nagy mélységű kézi földmunka veszélyes és nagyon drága)amit kézzel ki lehet emelni és visszajelzés sincs, hogy elég mélyre lementünk-e, vissza sem emeli az épületet.

Kézi , utólagos aláalapozást olyan esetre javaslom csak, amikor nincs süllyedés, repedés, csak valamilyen okból pl. pince padlószint süllyesztés vagy a fagyhatár elérése a cél. Ilyenkor valószínűleg teherhordó talajon áll az épület, s elegendő az alapsík mélyítés kisebb mélységig is.

Talajinjektálás szerintem nem alkalmazható sávalapok alatt, nincs visszajelzés, nem tudni hova jut el az injektáló anyag, nem emeli meg az épületet, nem látni mi történik a talajban.
Abban hinni kell. Az pedig nem méretezhető.

Vannak még injektált, fúrt cölöpök, de azok nem az épület alap tengelyében készülnek, ferdén átfúrják az alapot, ami esetleg roncsolja az alapot, nincs visszajelzés, nem emel vissza.

Sajtolt mikrocölöpnél nem kell a meglévő alapokat átfúrni, elroncsolni.

A Jet-Grouting eljárás családi házas megerősítésekre a nagy gépigény és a több milliós felvonulási költség miatt nem nagyon jöhet szóba,
nagyon drága eljárás és ugyancsak nincs visszajelzés a megfelelőségről.
A sajtolt mikrocölöpözés nem igényel óriási gépláncot, viszonylag kis helyigénye van.