A Raoul Wallenberg díj átadásán készült képek IDE kattintva érhetőek el.
|
|
| Raoul wallenberg-díj 2013
|
Az MTI híre:
Történelem-holokauszt
Balog Zoltán: együtt kell tiltakoznunk a diktatórikus magatartásformák ellen!
Budapest, 2013. január 17., csütörtök (MTI) - Együtt kell tiltakoznunk a nem demokrata, diktatórikus magatartásformák ellen - mondta Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter az embermentő egykori svéd diplomatáról, Raoul Wallenbergről elnevezett díj átadásakor csütörtökön Budapesten.
Az elismeréseket Balog Zoltán és Erik Ullenhag, Svédország integrációs minisztere adta át a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban.
A magyar tárcavezető az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Raoul Wallenberg Alapítvány, a Raoul Wallenberg Egyesület, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége és a svéd nagykövetség rendezvényén úgy fogalmazott: talán nem véletlen, hogy éppen a Wallenberg-év zárultával, csütörtökön alakult meg a jövő évben tartandó holokauszt emlékév bizottsága, amelyben képviselteti magát Izrael, Ausztria, Németország és az Egyesült Államok is, mert "az emlékezés kultúráját, annak gyakorlását nem szabad abbahagyni".
Balog Zoltán kiemelte: a demokrácia minőségét nem az adja meg, hogy hány párt van a parlamentben, hanem azok a magatartásformák, amelyeket a demokraták megjelenítenek. Utalt arra, a Raoul Wallenberg Egyesület azért alapította a díjat, hogy "a politikusok a díjazottaktól (...) tanuljanak demokrata magatartásformát".
A miniszter szólt arról: azért szoktunk emlékezni azokra, akik kiálltak az üldözöttekért a diktatúra idején, hogy ne ismétlődhessen meg az, ami a diktatúrában történt, "és mégis, bármilyen erős az emlékezés (...), megismétlődik". Rámutatott, ez nem feltétlenül haláltáborokban vagy vallási, etnikai kisebbségek iránti direkt életfenyegetésben mutatkozik meg, de "azzal a magatartással, amely lehetővé teszi, hogy (...) diktatúra legyen, nap mint nap találkozunk". Többek között akkor, "amik gyűlöletbeszéd vesz körül bennünket, amikor egyesek úgy gondolják, hogy a sajtószabadság arra való, hogy indulatot gerjesszenek kisebbségek tagjaival szemben" - tette hozzá.
Balog Zoltán reményét fejezte ki, hogy "együtt tudunk küzdeni mindenütt, ahol a kisebbségi sorsban élőket diszkrimináció éri". Kitért arra is, hogy a roma szakkollégiumok a történelmi egyházak és a kormány "közös kedves gyermekei", azokban több mint száz, roma származású fiatal tanul a felsőoktatásban.
Erik Ullenhag hangsúlyozta: "kötelességünk emléket állítani minden áldozatnak", és dolgozni kell azon, hogy a holokauszt tragikus eseményei ne felejtődjenek el, ugyanakkor az embermentők történeteire is emlékezni kell, Wallenberg bátorságát pedig be kell mutatni az antiszemitizmussal és a cigányellenességgel szembeni harc során.
Kiemelte, a svéd kormánynak feltett szándéka, hogy küzdjön mindenféle idegengyűlölet és intolerancia ellen. Hozzátette, a svéd kormány nem engedheti meg, hogy széles politikai befolyásra tegyen szert az az idegengyűlölő párt, amely jelenleg a parlamentjükbe is bekerült, és kötelességüknek nevezte, hogy megtanítsák a fiatalokat arra, hogy tolerálják a kisebbségeket.
A svéd miniszter megemlítette, kormányuk 50 millió svéd koronát fordít arra, hogy javítsa a romák helyzetét egyebek mellett szociális és oktatási téren, annak érdekében, hogy a roma gyermekeknek ugyanakkora esélyük legyenek a boldogulásra, mint a többségi társadalomba született társaiknak.
A laudációkat Sipos András, a díjat odaítélő bizottság titkára mondta el. Baks község önkormányzatának kitüntetése kapcsán kiemelte: a Csongrád megyei településen a helyi önkormányzat törekszik arra, hogy lakosai megértésben tudjanak együtt élni egymással, ennek példájaként említette, hogy az ottani képviselő-testületbe a lakosság 2010-ben a cigány nemzetiségi önkormányzat egyik képviselőjét tagnak választotta.
A szintén díjazott, független dokumentumfilmes Bódis Krisztáról közölte: fesztiválokat, kulturális és társadalmi megmozdulásokat szervez és létrehozta az ózdi Hétes-telepi alkotó és fejlesztő programokat.
Csóka János Pálról, az Újpesti Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnökéről elmondta: a budapesti kerületekben ő az egyetlen, aki folyamatosan megnyerte a kisebbségi önkormányzati választásokat. A díjazott 2010-től a Fővárosi Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Szövetségének elnöke, részt vett az Újpesti Polgárcentrumban a holokausztkiállítás szervezésében.
Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnökéről a laudációban megjegyezte: másokkal együtt elindította az Élet Menete emlékprogramokat Magyarországon és Lengyelországban, a zsidó őszi ünnepek után pedig minden évben megszervezi az Élet menete emlékestet.
A kitüntetett Uhrin Anikóról, aki 2011-es megalakulásától irányítja a Wáli István Református Cigány Szakkollégiumot, elmondta: a Debreceni Református Kollégium Óvodájának óvodapedagógusaként 2009-2010-ben komoly része volt az intézmény óvodai programjának átdolgozásában, 2008-ban pedig feldolgozta a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár cigányokra vonatkozó, második világháborús hadigondozási iratanyagot.
Az 1912. augusztus 4-én született Raoul Wallenberg 1944-ben a budapesti svéd nagykövetség titkáraként több ezer, egyes források szerint 20 ezer ember életét mentette meg azzal, hogy svéd úti okmányokkal látta el vagy védett házakba menekítette őket. A Vörös Hadsereg 1945 januárjában letartóztatta, a szovjet hatóságok állítása szerint 1947-ben börtönben halt meg, de egyes források tudni vélik, hogy még évekkel később is fogolyként élt.
Az eseményen megjelent Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete, Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, Schiffer András, az LMP parlamenti frakcióvezetője és Csomós Miklós főpolgármester-helyettes.
|
|
| Raoul Wallenberg-díj 2013
|
2013. január 18., péntek
Többek mellett Uhrin Anikó, a Wáli István Református Cigány Szakkollégium igazgatója vehette át a Raoul Wallenberg-díjat január 17-én.
Megosztás
iwiw
facebook
google+
twitter
Elküld
Nyomtat
A A A
A Raoul Wallenberg-díjban azok részesülhetnek, akik a hazánkban hátrányos helyzetben élőkért, diszkriminációt elszenvedőkért tesznek, életútjukkal példát mutatnak. A Raoul Wallenberg Egyesület, Svédország magyarországi nagykövetsége és az Emberi Erőforrások Minisztériuma által szervezett díjátadót a Holokauszt Emlékközpontban rendezték. Az elismeréseket Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és Erik Ullenhag, Svédország integrációs minisztere adta át.
Balog Zoltán utalt arra, a Raoul Wallenberg Egyesület azért alapította a díjat, hogy „a politikusok a díjazottaktól tanuljanak demokrata magatartásformát". A miniszter szólt arról: azért szoktunk emlékezni azokra, akik kiálltak az üldözöttekért a diktatúra idején, hogy ne ismétlődhessen meg az, ami a diktatúrában történt, „és mégis, bármilyen erős az emlékezés, megismétlődik". Ez nem feltétlenül haláltáborokban vagy vallási, etnikai kisebbségek iránti direkt életfenyegetésben mutatkozik meg, de akár a gyűlöletbeszéddel vagy a kisebbségek elleni előítélettel, amellyel nap, mint nap találkozunk.
Erik Ullenhag hangsúlyozta, hogy dolgozni kell azon, hogy a holokauszt tragikus eseményei ne felejtődjenek el, ugyanakkor az embermentők történeteire is emlékezni kell, Wallenberg bátorságát pedig be kell mutatni az antiszemitizmussal és a cigányellenességgel szembeni harc során. A svéd miniszter megemlítette, kormányuk ötvenmillió svéd koronát fordít arra, hogy javítsa a romák helyzetét egyebek mellett szociális és oktatási téren.
A laudációkat Sipos András, a díjat odaítélő bizottság titkára mondta el.
Uhrin Anikó 1993-ban szerzett óvodapedagógusi diplomát a Szarvasi Óvóképző Főiskolán. 1998-tól Bölcskei Gusztáv püspök úr jóváhagyásával az újonnan induló református óvoda munkatársa lett. Anyai ágon cigány származású, így az ezredforduló táján a cigányságot érintő társadalmi problémák erősödése igen érzékenyen érintette, ez erősítette benne az elhívást, amely által elvégezte a Pécsi Tudományegyetem romológia szakát. Az egyetemi időszak alatt tagja lett a Cigány Néprajzi és Történeti Egyesületnek, melyen belül lehetősége volt kutatásokban való részvételre (Cigányok részvétele a II. Világháborúban, Szakmunkás képzésben résztvevő cigány fiatalokkal, és családjukkal készített interjúk). Az egyetem befejezése után 2011-ben az újonnan induló Wáli István Református Cigány Szakkollégium vezetője lett. Az intézmény célja, hogy segítse a magyarországi cigányság új értelmiségi rétegének kibontakozását, akik tanulmányaik során törekszenek választott hivatásukban a magas fokú szakmai színvonal elérésére, valamint kellő érdeklődéssel, és szociális érzékenységgel bírnak a cigányság társadalmi felzárkózási folyamatának lehetőségeit vizsgáló párbeszédbe és cselekésbe való bekapcsolódásra. „Meggyőződésem, hogy a személyes emberi kapcsolatokon, és követendő, követhető minták, és a közös megismerés hídján keresztül visz csak út a ma még nehéznek és összetettnek látszó problémák megoldása felé" – véli Uhrin Anikó. Tavaly is volt református díjazott a Wallenberg-díj kitüntetettjei között: akkor Dani Eszter református lelkész érdemelte ki az elismerést.
Uhrin Anikó mellett a kitüntetésben részesült: a Csongrád megyei Baks Község Önkormányzata, ahol a községi önkormányzat és a nemzetiségi cigány önkormányzat összefogást mutat, támogatják egymást, mert közös cél vezérli őket: a diszkrimináció leküzdése, a fiatalok továbbtanulása, önmegvalósítása és a hagyomány, a kultúra ápolása. Emellett Bódis Kriszta független dokumentumfilmes nyerte el az elismerést: tizenkét éve dolgozik töretlen erővel az ózdi Hétes-telepiek életkörülményeinek javításán: mintaprojektje a Gettószelidítő nevet viseli. A Van helyed Alapítvány támogatásával önkéntes munkát szerveztek, ennek során vízelvezető árok, futballpálya és közösségi tér épült, fákat telepítettek és felújították az önkormányzati bérlakások balesetveszélyes lépcsőit. A Hétes-telep átalakult, gettóból élhető szociális teleppé vált.
Csóka János Pál, az Újpesti Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, szintén díjazott budapesti kerületekben Csóka János Pál az egyetlen, aki folyamatosan megnyerte a kisebbségi önkormányzati választást úgy, hogy az általa vezetett szervezet jelöltjei is mind az öt mandátumot sorra elnyerték. Helyi szinten sikeresen, a lehetőségeket maximálisan kihasználva dolgozik az elesettekért. Érdekképviseleti, érdekérvényesítő tevékenységét nemcsak a cigány, de a többi nemzetiség, illetve a többségi társadalom is példaként tiszteli Újpesten. Béketeremtő egyéniségének köszönhetően működik, fejlődik az újpesti cigány közösség. Az említettek mellett Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke is Wallenberg-díjas lett. Másokkal együtt elindította az Élet Menete emlékprogramokat Magyarországon és Lengyelországban. Céljuk ezzel, hogy minél több jóérzésű magyar embert szólítsanak meg. Kapcsolatot ápol a határon túl élő magyar nemzetiségű zsidó szervezetekkel, közös rendezvényeket tartanak.
Az eseményen megjelent Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete, Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, Schiffer András, az LMP parlamenti frakcióvezetője, Csomós Miklós főpolgármester-helyettes és Tarr Zoltán, zsinati tanácsos.
A program a LiKör, az ELTE BTK Skandináv nyelvek és irodalmak tanszékének hallgatói kórusának előadásával zárult. A díjátadási ünnepség után este hat órától a résztvevők gyertyát gyújtottak a Pozsonyi úti Raoul Wallenberg emléktáblánál.
reformatus.hu
Fotó: Sereg Krisztián
|
|
| |
|
