Holokauszt-emlékév - Hetven éve érkezett Magyarországra Wallenberg

Budapest, 2014. július 9., szerda (MTI) - Hetven éve, 1944. július 9-én érkezett Budapestre Raoul Wallenberg svéd diplomata, embermentő, akinek tevékenységére szerdán a fővárosban, az Osztrák Kulturális Fórum épületében emlékeztek.


Az eseményen, amelyet a Raoul Wallenberg Egyesület szervezett, Szita Szabolcs történész előadásában kiemelte: a Budapestre a svéd követség titkáraként mindössze "egy hátizsákkal" megérkező Raoul Wallenberg volt az egyetlen ember, akit kifejezetten a magyarországi zsidóság megsegítésére küldtek. Más embermentők, mint Carl Lutz svájci alkonzul vagy a magyarországi vöröskereszt követe, a szintén svájci Friedrich Born, túllépték hatáskörüket, mivel erkölcsi kötelességüknek érezték, hogy segítsenek - mondta.
A történész megemlítette, hogy Raoul Wallenberg Magyarországra érkezése előtt is segítettek már zsidó embereknek: például a szintén svéd Valdemar Langlet és felesége, Nina Borovko-Langlet svéd nemzetiséget igazoló papírokkal sok üldözött életét mentette meg. Módszerüket követte Wallenberg, aki svéd menleveleket készített, amelyek igazolhatták a magyar és a német hatóságok előtt, hogy az okmány tulajdonosa a svéd követség védelme alatt áll. Emellett a svéd diplomata védett házakat létesített, összesen ezrek életét mentve meg.
Szita Szabolcs hozzátette: "történelmi helynek számít" az épület, ahol a megemlékezést tartották, amely ma az Osztrák Kulturális Fórumnak ad otthont, hiszen ott lakott Raoul Wallenberg, és onnan hurcolták el 1945 januárjában a szovjetek. A lakás a náci-nyilas rezsimmel szintén szembeszálló egykori huszártiszté, Ocskay Lászlóé volt, akihez Raoul Wallenberg azért menekült, mert "vadásztak rá" a nyilasok.
A történész hangsúlyozta: munkatársai jóindulatú, idealista embernek ismerték Raoul Wallenberget, akinek talán ez is okozhatta a vesztét, hiszen tele volt tervekkel a Magyarország felszabadítása utáni időszakra, sőt várta is az oroszok megérkezését, ők azonban elfogták.
A megemlékezésen egy erre az alkalomra összeállított filmet vetítettek, amelyben olyan holokauszttúlélők szólaltak meg, akik azt mondták, Raoul Wallenbergnek köszönhetik, hogy megmenekültek. A túlélők közül azok is, akik személyesen nem ismerték Wallenberget, egyfajta "mentőangyalnak" tartották, aki "még a halálmenetekből is képes kihozni embereket". Többen kiemelték: a diplomata gyakran puszta jelenlétével, határozott fellépésével is képes volt életeket menteni.
A filmről szólva Szita Szabolcs elmondta: csaknem háromszor ennyi interjút vettek fel, és folytatják a munkát kollégájával, Tóth-Szöllős Andrással. Szeretnék, ha az ezekből a történetekből leszűrhető tanulságok bekerülnének a középiskolai tananyagba.
Hosszú Gyula történelemtanár beszámolt arról: a magyarországi deportálásokra emlékezve a Raoul Wallenberg Egyesülettel együttműködve május 15-től egészen szerdáig naponta összegyűltek a fővárosi Szabadság téren, hogy csöndben emlékezzenek az áldozatokra, azért, hogy - mint mondta - "ebben a csöndben legyen valaki azokkal is, akikkel akkor nem volt senki". A megemlékezők azoknak a településeknek a névtábláit emelték a magasba, ahonnan a megsemmisítő táborokba vitték a zsidó embereket.
A deportálásokat 1944. július 9-én állították le, addigra a vidéki zsidóságot már elhurcolták.



bszg \ bki \ blz

MTI 2014. július 9., szerda 20:15

2014 május 15-július 9.

A Raoul Wallenberg Egyesület támogatásával csendes megemlékezés zajlik az 1944-ben elhurcolt zsidó emberek emlékére május 15-től kezdődően.

További információ itt olvasható:

YouTube
Facebook

Karin Olofsdotter Svédország magyarországi nagykövete június 16-án adta át dr. Orosz Ferencnek a Királyi Sarkcsillagrend Parancsnoki fokozatát. Annak a fáradhatatlan erőfeszítésnek az elismeréseként adományozza a svéd kormány az érdemjelet Orosz Ferencnek a Raoul Wallenberg Egyesóület ügyvivőjének, amivel az Egyesületet bemutatja a svéd diplomata Raoul Wallenberg tetteit és teljesítményét, különösen is Raoul Wallenberg születésének századik évfordulójához kötődően, valamint az egyesület azon munkájáért, amivel mindenfajta kisebbség jogait védelmezi.

Az adományozás annak is szól, ahogyan elérik a magyar fiatalokat az országos iskolai vetélkedővel, aminek a célja, hogy a holokausztról és a mai emberi jogi témákról tanítson.

Orosz Ferenc volt az egyesület elnöke 2012-ben, és az adományozás nemcsak az ő munkájának az elismerése, hanem az egész egyesületnek szóló elismerés.

Karin Olofsdotter beszéde megtekinthető ITT.

Orosz Ferenc beszéde megtekinthető ITT.

Az elismerés átadása során készült képek megtekinthetőek itt: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7

Eredmények

1. helyezett:

Tikva a Bornemisza Péter Gimnázium csapata, Budapest

2. helyezett:

Rebellis in Aeternum a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium csapata, Szabadka

3. helyezett:

Pallas Athene az Irinyi János Református Szakközépiskola és Diákotthon csapata, Kazincbarcika

4. helyezett:

Zweiter Weltkrieg a Batsányi János Gimnázium és Kollégium csapata, Tapolca

5. helyezett:

Hullám a Dunaújvárosi Széchenyi István Gimnázium, csapata

6. helyezett:

So(h)a a Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola csapata, Budapest

7. helyezett:

Goldstein a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központ csapata, Baja

8. helyezett:

Viktoriánusok a Dunaújvárosi Széchenyi István Gimnázium csapata

9. helyezett:

Sorstalanok a Budapest XX. kerületi Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium csapata

10. helyezett:

Kipa a Lévay József Református Gimnázium csapata, Miskolc


Az első forduló után kiesett csapatok:

Töredék a Kecskeméti Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Alsólendva a KÉTNYELVŰ KÖZÉPISKOLA csapata, LENDVA,

Violine a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központ csapata, Baja

Valkűr a Táncsics Mihály Mezőgazdasági Szakképző Iskola csapata, Vác

Áprilysok(k) az Áprily Lajos Főgimnázium csapata, Brassó

Azarel a Fáy András Közgazdasági, Üzleti és Postai Szakközépiskola csapata, Sopron

Royalisták a Svetozar Marković Gimnázium csapata, Szabadka

Logika a Zentai Gimnázium csapata

Sikeres vetélkedőt szerveztünk

A Raoul Wallenberg Egyesület, a Holokauszt Emlékközpont és a Raoul Wallenberg Szakközépiskola és Szakiskola idén ötödször rendezte meg országos vetélkedőjét középiskolás diákok számára Régen volt? – Hol is volt? címmel. A vetélkedőre több mint 530 diák jelentkezett.
A diákok megismerkedtek a második világháború és a holokauszt történetével, Raoul Wallenberg és más embermentők tetteivel, a diplomácia alapvető kérdéseivel. Idén először határon túli diákok is jelentkeztek. A vetélkedő döntőjére 2014. április 15-én került sor a Külügyminisztérium konferencia termében.
Breuer Klára, a Külügyminisztérium kabinetfőnöke a döntőbe került diákok előtt elmondott beszédében hangsúlyozta: a minisztérium már harmadik éve támogatja ezt a vetélkedőt, így emlékeznek az embermentőkre és hitet tesznek amellett, hogy az a borzalom, ami a magyar holokauszt volt, soha többé ne történhessen meg. A kabinetfőnök szólt a holokauszt kapcsán az állam és az egyén felelősségéről. Sipos András, a Raoul Wallenberg Egyesület elnöke arról beszélt: „Nektek, diákoknak küzdenetek kell a rasszista gondolkodás ellen, mert most már olyan tudás birtokába jutottatok, hogy megtehetitek ezt”.
A döntőben a diákok aktuális emberjogi és történelmi kérdésekről vitáztak, így bizonyíthatták, hogy megszerzett ismereteiket aktívan tudják használni olyan kérdések megítélésében, mint például „a náci és sztálini totalitárius rendszer bűnei ugyanolyan megítélés alá kell, hogy essenek”. A döntőbe jutott tíz csapat közül végül a második fordulóban a budapesti Bornemisza Péter Gimnázium Tikva néven induló csapata győzött, s ők kapták a közönségdíjat is. Jutalmuk – Magyarország svéd nagykövetsége támogatásával – egy stockholmi utazás.
Karin Olofsdotter, Svédország magyarországi nagykövete köszöntőjében leszögezte: nagyon fontos ez a vetélkedő, mert mindent meg kell tudni a múltról, hogy a jövőben helyt tudjunk állni.

Török Katalin

Eredményes volt a 2013-ik év

A Raoul Wallenberg Egyesület megtartotta éves beszámoló közgyűlését. A május 6 és 21-én megtartott összejövetelen elfogadtuk a 2013-ik évről szóló szakmai és pénzügyi beszámolót, a közhasznúsági mellékletet, a 2014-ik év program tervét. Módosítottuk, az új jogszabályi előírásoknak megfelelően, az alapszabályt. A Kaiser György halálával megüresedett helyre megválasztottuk elnökségi tagnak dr. Kardos Tamásnét. Újjáválasztottuk a Számvizsgáló Bizottságot.Elnök: dr. Bányai Julianna, tagok: Kósa Judit és Vízhányó Károly.
Megvitattuk a zsidóság helyzetét. Döntöttünk arról, hogy támogatjuk a Szabadság térre, a német megszállás áldozatainak emlékére készülő szobor közelébe, szervezendő csöndes demonstrációt. A jelenlevők elhatározták, hogy annak függvényében, hogy a Holokauszt Emlékközpont vezetése miképpen alakul, ha szükségesnek látjuk, megszakítjuk az együttműködést az intézménnyel. Ezt a döntést, ha időszerűvé válik az elnökségnek kell meghozni.

A középdöntőbe jutott csapatok

Kedves Csapatok!

Lezárult a Régen volt? Hol is volt? vetélkedő 1. fordulója.

Összesen 137 csapat küldte vissza a kitöltött feladatlapot.

A 2. forduló 9 városban kerül megrendezésre, 2014. március 19. és 27. között.

A Zsűri döntése alapján a következő csapatok jutottak be a regionális középdöntőkbe:

2014. március 17. (hétfő)
SZOLNOK
„Besek”
„Macht die Arbeit Frei?”
Fantasztikus négyes
Komák
Mogyorók
Sorstalanok csapat
Töredék
Zion

2014. március 19. (szerda)
KAPOSVÁR
„Szellemirtók”
Alsólendva
Cserháti12c
Egyiptom hercege
Emlékezők (Budapest)
Mirtusz
Salamon
Sorstalanok


2014. március 20. (csütörtök)
MISKOLC
Farkasfalka
Hősök
KIPA
Overlord csapat
Pallas Athene
Példadiákok
Szőlőfürtök
Zsandárok


2014. március 21. (péntek)
PÉCS
Gloria
Goldsteine
Klarinette
Masada
Mementó
Paksiak
Stern
Violine

2014. március 24. (hétfő)
VÁC
Budai
Budapesti tavasz
Lie Deniers
MECHA
Nem felejtünk!
Régészek
So(h)a
Valkűr


2014. március 25. (kedd)
TATABÁNYA
Bicskedély
D-day
Dotis
Hullám
REZSIm
SzázShalom
Szenes Hanna
Viktoriánusok

2014. március 25. (kedd)
DEBRECEN
Áprilysok(k)
Életmentők
GSM
Még gondolkozunk
NéBéZéLé
Rebellis in Aeternum
rEméNySégBen
Spárta

2014. március 26. (szerda)
GYŐR
Azarel
Chanel
Emlékezők (Sopron)
Időutazók
MENÓRA
Mihályka 9
Perlasca94
Zweiter Weltkrieg



2014. március 27. (csütörtök)
SZEGED
A világösszeesküvés ügynökei
Arany csapat
Barkóba
Logika
Royalisták
Suffragette
Szécsényi István
Zrínyi Ilona



Gratulálunk!

A középdöntőbe jutott csapatoknak külön értesítést küldtünk. Kérjük, hogy minden bejutott csapat küldjön egy visszajelzést arról, hogy részt kíván-e venni a középdöntőn a regen-volt@r-wallenberg.hu email címre.
A középdöntő helyszínével, feladataival kapcsolatban tájékoztató email-t küldünk a regisztráció során megadott csapatkapitányi email címre.

Ezúton megköszönjük a nem továbbjutó csapatok minden tagjának, hogy foglalkoztak a témával, készültek és megpróbáltak sikeresen szerepelni. Bízunk abban, hogy Raoul Wallenberg és a többi embermentő életútjának és tevékenységének megismerése, a mélyebb elmélyülés a korszak történéseiben hasznos tudást adott mindnyájuknak.

Szervezők

a Raoul Wallenberg Egyesület ügyvivője

Hosszú súlyos betegség után 2014. február 5.-én – 74 éves korában – elhunyt Kaiser György ügyvivő, egyesületünk meghatározó személyisége. Minden kérdést etikai alapon közelített meg, így állandó belső kritikusunk és tevékenységünk etikai „ őrzője „ távozott. Hiánya nehezen dolgozható fel és talán nem is pótolható.
1940. március 7.-én született Budapesten. Családját is érintették a megkülönböztető, zsidó törvények; így a teljes vagyonvesztés után, édesapját – aki bőripari szakember és vállalkozó volt -- Ukrajnába munkaszolgálatra vitték, édesanyja – aki művészettörténész volt – Budapesten bujkált, miközben Gyurit ,Zebegényben ismerősöknél helyezték el.
Túlélték a szörnyűségeket, de édesapja által létrehozott, új export-import szövetkezetet, az új hatalom államosította.
Középiskolai tanulmányait, az Eötvös Gimnáziumban fejezte be, ahol történelem tanára és osztályfőnöke Antall József volt./ Aki- mint tanár és miniszterelnök - egész életében jelentős hatást gyakorolt rá…/ Ezután 3 évet végzett az Orvostudományi Egyetemen, de tanulmányait családi okok miatt, nem fejezte be.
Ezt követően, több munkahelyen is fizikai munkakörökben dolgozott; pl. Csepeli Szabad Kikötőben, a Bonyhádi Zománcgyárban. Vélhetően az 1956- os forradalmi eseményekbe is, - az akkor már nyílt megmozdulásokba –az állandó tenni akarása vitte a Kossuth téri tüntetésre, ahol súlyos térdlövést kapott./ A korház orvosai –tisztelet nekik - elhallgatták sérüléseit, az akkor illetékes hatóságok előtt./
1966-ban megnősült, majd egy év múlva megszületett András fia. Sajnos felesége a szülés után, megbetegedett és a betegség szövődményeiben, 1987-ben elhunyt. 1989-től haláláig Deli Évával élt szoros, élettársi kapcsolatban.
Tanulmányait folytatta és 1977-ben diplomázott a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Rendszerszervező Szakán. 1977-1990 között üzletkötőként, különböző kereskedelmi vállalkozásokban vett részt. Ezt követően a Fővárosi Szociális Központ és Intézményeinél, majd a Wesley János Főiskolán dolgozott, vezető közgazdászként.
Számos területen végzett, különböző szakmai és közéleti tevékenységet; alapító tagja volt a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd az SZDSZ-nek. Részt vett az SZDSZ Programfüzetének kidolgozásában, kiemelten az Egészségügyi Programban. A III. kerületi SZDSZ szervezetben több vezető tisztséget is ellátott, így ott közismert és elismert személyiség volt./ Szemtanúja voltam, hogy a fenti közös munkájuk alapján , a jelenlegi Főpolgármester ,milyen szeretettel köszöntötte Öt./ Alapító tagja volt a Keresztény-Zsidó Társaságnak is, ahol elnökségi tag volt haláláig./ Itt is minden lényeges kérdésben külön kikérték véleményét./

1989. - től , különböző vezető tisztségeket látott el a Raoul Wallenberg Egyesületben valamint az Alapítványban is. Mint hitéletet gyakorló zsidó ember, tartotta a kapcsolatot az Egyesület és a MAZSIHISZ , valamint az egyéb zsidó szervezetek között. Ügyvivőként és soros elnökként számos, kiemelt rendezvény, konferencia szervezője és rendezője volt. Ilyenek a, Befogadó és Kirekesztő Magyarország, Hitéleti vita, valamint több tiltakozás és nyilatkozat kötődik még a nevéhez. Mint szabad szellemű, liberális eszméket valló és az emberi szabadságot mélységesen tisztelő ember, folyamatosan fellépett az elesettek és a kisebbségek jogaiért.
Fontos szakmai munkát végzett a Magyar Henry George Társaságban, ahol több munkabizottságban is dolgozott. Kiemelt kutatási területe volt a telekérték adó koncepciójának kidolgozása és majdani bevezetése. Foglalkozott még az önkormányzati finanszírozás forrásszerkezetével is, amely témakörben már vezetői egyeztetéseknél tartott.
Sajnos 1997 óta számos betegséggel küzdött és több műtéten is átesett, de fizikai és szellemi aktivitása csak akkor csökkent, amikor már súlyos bajaival ágyba került, ahonnan már nem tudott felkelni.
Életműve a sok megkezdett munka mellett is teljes. Értékeléseit , levelezéseit, javaslatait publikálni fogjuk a következő nemzedék számára. Emlékét megőrizzük és ápoljuk!

Dr. Sebes József
2014.03.03.

2013-ban végzett tevékenységünk

Az év első programja hagyományosan január 17-éhez, Wallenberg szovjet fogságba esésének évfordulójához kötődött. A Holokauszt Emlékközpontban tartottuk meg a Raoul Wallenberg-díj átadó ünnepséget. Ezen részt vett és átadta a díjat Balog Zoltán miniszter úr az Emberi Erőforrások Minisztériumától és Erik Ullenhag integrációs miniszter Svédországból. Wallenberg-díjat kapott Csóka János Pál, Bódis Kriszta, Uhrin Anikó, Gordon Gábor, Baks Községi Önkormányzata, a személyek bruttó 120 000.- ft-t, a szervezet 100 000.- ft-t kapott.

Negyedszer rendeztük meg a három fordulóból álló Régen volt? Hol is volt? középiskolai vetélkedőt a Holokauszt Emlékközpont, a Raoul Wallenberg Szakközépiskola és a Külügyminisztérium munkatársaival együttműködésben. Az egész országból több mint 200 csapat vett részt a vetélkedőn. Az egyesület részéről a vetélkedő gazdája Sipos András ügyvivő volt. A középdöntőket Szegeden, Pécsen, Tatabányán, Debrecenben, Miskolcon, Vácon, Győrben, a döntőt a Külügyminisztérium konferenciatermében rendeztük meg. A zsűri munkájában az elnökségünk tagjai is részt vettek (Huff Endre Béla, Orosz Ferenc, Sebes József, Rónai Tamás, Török Katalin). A győzelmet a csongrádi Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola Wallenberg utódai nevű csapata szerezte meg.

Több helyen is megrendeztük a Wallenberg életét bemutató, az Ember az embertelenségben c. kiállítást, Hajdúszoboszlón, Debrecenben, Budapest, XVI-ik kerületében, Alsózsolcán, a Miskolci Egyetemen.

A Szociális Innováció Alapítvánnyal való együttműködésben ismételten megszerveztük az „Igaz emberek” című idegenvezetői tanfolyamot, amelynek célja a Holokauszttal és az embermentéssel kapcsolatos emlékhelyek bemutatása. Egyesületünk részéről Sipos András, Sebes József és Huff Endre Béla vett részt az oktatásban.

Közgyűlést tartottunk, újjáválasztottuk az egyesület elnökségét, melynek tagjai lettek: Czinder Antal, Dr. Huff Endre Béla, Kaiser György, Dr. Orosz Ferenc, Dr. Rónai Tamás, Dr. Sebes József, Sebestyénné Janik Éva, Sipos András, Török Katalin, Dr. Gonda Zsolt, Hárs Gábor. A Számvizsgáló Bizottság elnöke ismét Vízhányó Károly, tagjai Kósa Judit ás Varga Erika lettek.
Az elnökség megválasztotta az ügyvivőket, Czinder Antalt, Dr. Orosz Ferencet, Dr. Sebes Józsefet, Dr. Huff Endre Bélát, Sipos Andrást és a későbbiekben Kaiser Györgyöt. Az ügyvivők soros elnöknek választották Sipos Andrást.

2013 augusztus 4. vasárnap Wallenberg születésének 101-ik évfordulója alkalmával a következő programokat szerveztük: Wallenberg szobor, II. Szilágyi Erzsébet fasor, gyertyagyújtás és virág elhelyezés, Wallenberg emléktábla, Budapest, XIII. Pozsonyi út és Wallenberg utca sarok gyertyagyújtás és virág elhelyezés, Wallenberg emlékmű, Budapest, XIII. Szent István park, Dr. Sebes József ügyvivő tartott megemlékezést.
A Holokauszt Emlékközpont által szervezett Humánum Napja programjában augusztus 4-én nem az eredeti kezdeményezésünknek megfelelően vehettünk részt. Végül is a program végleges kialakításából kihagytak bennünket. Ennek kapcsán írásos együttműködési megállapodás megkötését kezdeményeztük. A szöveg javaslatot elkészítettük, de nem került mindezidáig aláírásra.
Augusztus 29-én kibővítet és kihelyezett elnökségi ülést tartottunk, ahol megvitattuk a Hogyan tovább Wallenberg Egyesület c. témát, melyet Huff Endre Béla terjesztett elő és Sebes József, Rónai Tamás, Török Katalin fűzött hozzá írásban véleményt, javaslatot. Az elnökség abban maradt, hogy ügyek mentén kell döntenünk és cselekednünk. Nincs általánosan elfogadható recept, vagy irányvonal.

Első alkalommal vettünk részt augusztus 31-én a Pozsonyi úti Pikniken. Kitelepültünk a Baráti Kör a Holokauszt Emlékének Megőrzéséért Egyesülettel együtt a Pozsonyi út és a Wallenberg utca sarkára.
Kiadványainkat osztogattuk, be lehetett lépni az egyesületbe. Igaz emberek útján címmel sétát szerveztünk a környék utcáiba a Wallenberg, a Holokauszt emlékhelyekre. Nagy sikere volt. Ezen a napon beszélgetést szerveztünk egyesületünk irodájában, melynek témája "Zsidónak lenni 2013-ban Magyarországon" . Bevezető előadást tartott dr. Pécsi-Pollner Katalin irodalomtörténész, a Lányok, anyák című könyv szerkesztője. A műben az elmeséletlen női történetek a holokausztot túlélt magyar nők hangját teszik láthatóvá.

A Raoul Wallenberg Egyesület életében kiemelkedő eseményt jelentett, hogy az Európai Parlament Európai Polgár Díj elismerésben részesítette Herczog Edit Európa Parlamenti képviselő kezdeményezésére. A Díj átadására október 11-én a Wallenberg Szakközépiskolában rendezett ünnepségen került sor, illetve Sipos András Brüsszelben október 16-án Martin Schulztól az Európa Parlament elnökétől vette át a díjat igazoló oklevelet.

December 10-én szerveztük meg a Régen volt? Hol is volt? c. vetélkedő záró programjaként a - diák konferencia helyett - „Hogyan NE tanítsunk holokausztot” c. tanácskozást a Raoul Wallenberg Szakközépiskola és Szakiskolában a Svéd Intézet anyagi támogatásával.

Szakmai konferencia keretében emlékeztünk meg december 17-én egyesületünk megalakulásának 25-ik évfordulójáról. A konferencia helyszíne az ELTE Jogi Kara volt, ahol annak idején létrejött az egyesület. Előadást tartott az első elnök, az alternatív Nobel-díjas Bíró András /Téma: Az Egyesület tegnap, ma, holnap/, Krekó Péter a Political Capital igazgatója /Téma: A magyarországi antiszemitizmus és rasszizmus helyzetértékelése/. Korreferátumot tartott Pécsi Tibor a Holokauszt Emlékközpont oktatási programok vezetője, Dr. Sebes József a Raoul Wallenberg Alapítvány kuratóriumi elnöke, az egyesület ügyvivője. A konferenciát vezette Dr. Orosz Ferenc a Raoul Wallenberg Egyesület ügyvivője.

Együttműködést kezdeményeztünk az ELTE Társadalomtudományi Karával. Az egyeztető megbeszélések az egyetemi diákok körében folytatandó a Holokauszttal, az embermentéssel és az egyre erősödő rasszista, antiszemita jelenségekkel szembeni fellépés érdekében megszervezendő programokról szóltak. A beszélgetés jó irányba indult el, de 2013-ban még nem sikerült közös programot szervezni.

Közvetítésünkkel megbeszélés kezdődött a Nemzetközi Raoul Wallenberg Alapítvány és a tulajdonos között az Üllői út 2-4-ben lévő egyik „Wallenberg-lakásnak” az alapítvány általi megvételéről. Az ügy jelenleg is függőben van. A Nemzetközi Wallenberg Alapítvány abban az esetben vásárolja meg a lakást, ha a működtetésre az állam, vagy az önkormányzat garanciát vállal. Egyeztetés történt a Holokauszt Emlékközpontot működtető Alapítvány kuratóriumi elnökével, Haraszti Györggyel. Ők szakmai segítséget vállalnának fel.

Orosz Ferenc meghívást kapott Dániába a Kristályéjszaka 75. évfordulója alkalmával, előadást tartott Wallenbergről és az embermentésről. Izraelből kerestek bennünket, hogy adjunk ki közösen egy kiadványt.

A Kazimír kávéház közös programok szervezését kezdeményezte. Helyiséget ajánlott fel. Így
az Ember az embertelenségben c. kiállítást vihetnénk oda, Igaz ember séta kiindulópontja
lehetne a kávéház. A tervek megvalósítása áthúzódott 2014-re.

A Támogatáskezelő szervezet pénzügyi ellenőrzése rendben lezajlott, mely jegyzőkönyvben rögzítve lett. Hibát nem találtak. A 2011-ben az NCA-tól, valamint a NEA-tól 2013-ban elnyert működési támogatás felhasználását ellenőrizték a helyszínen.

A Demokratikus Koalíció alelnöke, Vadai Ágnes e-mailben kereste meg Orosz Ferencet, hogy vegyünk részt azon a tiltakozó megmozduláson, amelyet Gyöngyösi Márton a Jobbik frakcióvezető-helyettese egy évvel korábbi parlamenti hozzászólása kapcsán szerveznek.
Az elnökségünk e-mailben, illetve telefonon egyeztetett egymással. Az a döntés született, hogy nem veszünk részt a programon és ezt Sipos András levélben közölte Vadai Ágnessel. Ennek kapcsán az elnökség megvitatta, hogy a hasonló kezdeményezésekhez miképpen viszonyuljunk, illetve egyáltalán mi a viszonyunk a parlamenti pártokkal. Az elnökség az együttes ülésen többségi szavazással ismét megerősítette a döntés helyességét, de volt olyan álláspont is, hogy ha céljainknak megfelelő kezdeményezés történik, valamelyik demokratikus párt részéről, azt el kell fogadnunk, együtt kell működni.

Sebes József tájékoztatta az elnökséget, hogy a Dombrovszky László emléktábla ügyében egyeztetéseket folytatott a családdal. A költségeket az egyesületünk, valamint a Wallenberg Alapítvány is túlzónak tartotta. Mi akkor járulunk hozzá anyagilag, ha egy szerényebb költségvetésű táblát terveznek.

Orosz Ferenc a Külügyminisztérium szervezésében Brüsszelbe utazott a Wallenberg Egyesület képviseletében. A konferencia témája a lobbizás.

Schmidt Mária válaszolt a levelünkre, amit az ellopott Wallenberg tábla kapcsán írtunk neki. A Józsefvárosi pályaudvaron kialakítandó új emlékhelyen javasoltuk a tábla visszahelyezését a felújítás részeként. A válaszlevélben Schmidt Mária, azt írta, hogy 2014 elején térjünk erre vissza.
Ennek kapcsán az elnökség vitát folytatott a Józsefvárosi pályaudvaron tervezett múzeumról, amelynek koncepciója megváltozott és Szita Szabolcs helyett Schmidt Máriát bízta meg a kormány egy új koncepció kialakításával. Az elnökség - Sebes József javaslata alapján - elfogadta, hogy kezdeményezzük konzultációs testület felállítását az ügyben.

Több aktuális kérdésben vitát folytattunk és a sajtón keresztül véleményt nyilvánítottunk, így a feléledő Horthy kultuszról, a Csatári László ügy kapcsán, a foci pályákon érzékelhető egyre erősödő antiszemita és rasszista megnyilvánulásokról. Ez utóbbi ügy kapcsán Orosz Ferenc akkori soros elnök számos zaklató és fenyegető e-mailt kapott szélsőjobboldali egyénektől, a Kuruc.info felbújtására.

Egyeztetést folytattunk a MAZSIHISZ elnökével, Heisler Andrással és Zoltai Gusztávval ügyvezető igazgatóval, a Svéd Nagykövettel, Karin Olofsdotterrel, Szita Szabolccsal a HDKE ügyvezető igazgatójával, az amerikai követség sajtó- és kulturális tanácsosával, Karyn Posner-Mulennel.

2013-ban a működési költségünkhöz 250 000.- ft támogatást kaptunk a Nemzeti Együttműködési Alaptól, az V. kerületi Önkormányzattól 200 000.- ft-ot, programjainkhoz pedig a Svéd Intézettől 862 208.- ft-t és a Külügyminisztériumtól 300 000.- ft-ot.

Az előző évhez képest javult a tagdíj befizetési hajlandóság és a támogatások összege is nőtt. Jelentős előrelépést azonban ezen a téren még nem sikerült elérni.

Ezúton mondok köszönetet az elnökség tagjainak az elmúlt évben végzett munkájukért és mindazoknak a tagjainknak, barátainknak és intézményeknek, akik segítették tevékenységünket.

Budapest, 2014. április 25.




Sipos András
soros elnök

A Raoul Wallenberg-díj Bíráló Bizottság - az elmúlt évek hagyományát követve és figyelemmel a Holokauszt Emlékévre - Raoul Wallenberg-díj elismerésben részesíti az arra érdemes személyeket és szervezeteket.

A magyar társadalomban továbbra is élnek azok az ellentétek, amelyek megkülönböztetik az egyik embert a másiktól, annak függvényében, hogy milyen társadalmi csoportba tartozik. Az előítéletes magatartás, az intolerancia kiváltotta rasszista megnyilvánulások, indulatok sajnos már-már mindennapjaink részévé váltak.

A Bizottság a Díj adományozásával etikai mércét és példát kíván állítani a magyar társadalmi és politikai közélet elé. Szeretnénk elismerni azon személyek, szervezetek áldozatos munkáját, emberi, közösségi magatartását, akik tevékenységükkel, életútjukkal példát mutatnak embertársaiknak a Magyarországon hátrányos helyzetben élők, a diszkriminációt elszenvedők érdekében.
___________________________________________________

A Raoul Wallenberg-díj teljes felhívása letölthető INNEN.
A Raoul Wallenberg díj adatlapja letölthető INNEN.

Díjazottak 2014-ben

1. Csonkáné Lakatos Klára,
a Hosszúpályi Egységes Óvoda - Bölcsőde Cigány Nemzetiségi
Tagintézmény vezetője
2. Jákim Stúdió Színházi Társaság
Budapest
3. P. Forrai Tamás Gergely SJ
a jezsuiták magyarországi rendtartományának tartományfőnöke
4. Peter Hudák és Pavol Hudák
Felvidéki vállalkozók, a bártfai kisebbik zsinagóga felújítói
5. Sófár – Nyíregyházi Zsidó Hitközség lapja
6. Szőllősi Gábor
Fizika- matematika szakos tanár, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) érpataki koordinátora
7. Tódor János
újságíró, szociográfus

A díjazottak laudációja letölthető INNEN.

Meghívó

A Raoul Wallenberg-díj Bíráló Bizottsága tisztelettel meghívja

a RAOUL WALLENBERG-DÍJ
átadására és az azt követő fogadásra.

Beszédet mond és a díjat átadja:
Bódis Kriszta író, filmrendező,
Karin Olofsdotter Svédország magyarországi nagykövete,
Nagyistók Edit a Régen volt? Hol is volt? c. 2013-ban szervezett vetélkedő győztes csapatának diákja.

Időpont: 2014. január 17., péntek 10.30
Helyszín: Holokauszt Emlékközpont, Wallenberg terem,1094 Budapest, Páva u. 39.

Regisztráció 2014. január 16-ig: a wallenbergegyesulet.elnok@gmail.com

Derdák Tibor
elnök

Dr. Gonda Zsolt
titkár

Egyesületi közgyűlés 2013 június 4-én

Dr. Orosz Ferenc soros elnök beszámolója.
A 2012-es jubileumi év egyesületünk történetének egyik legfontosabb állomása volt. Részben egyesületünk kezdeményezésének is köszönhetően a kormány 2012-t Wallenberg Emlékévvé nyilvánította és emlékbizottságot hozott létre, amelyben az egyesületet Orosz Ferenc soros elnök képviselte. A bizottság több programjavaslatunkat is befogadta, illetve volt amit finanszírozott is. Az év első programjai január 17-éhez, Wallenberg szovjet fogságba esésének évfordulójához kötődtek. A Nemzet Múzeumban volt a Wallenberg-év megnyitása, a magyar és a svéd külügyminiszter és egy izraeli tárca nélküli miniszter részvételével. Ennek keretében kerültek átadásra az előző évi középiskolás vetélkedő díjai, a Wallenberg-díjak és a Wallenberg Emlékbizottság által adományozott nemzetközi díjak. Wallenberg-díjat kapott Dani Eszter református lelkész, Novák Ilona, az Élet menete Alapítvány önkéntese, Pócsiné Sivák Erzsébet óvodapedagógus és Hídvégardó Község Önkormányzata. A díj összegét a NEFMI (400 e Ft) és a KIM Társadalmi Felzárkózásért Államtitkársága (300 e Ft) biztosította. Wallenberg Emlékdíjat kapott Jan Lundvig, volt svéd nagykövet, Anette Lantos és Kate Wacz, egyesületünk tiszteletbeli tagja.
Harmadszor rendeztük meg a Régen volt? Hol is volt? középiskolai vetélkedőt a Holokauszt Emlékközpont, a Raoul Wallenberg Középiskola és a Külügyminisztérium munkatársaival együttműködésben, a KüM támogatásával (1,5 m Ft.). A vetélkedő során első ízben nemcsak budapesti középiskolák diákjai adtak számot játékos formában az embermentőkről való ismereteikről és kreativitásukról, hanem az egész országból 114 csapat vett részt a vetélkedőn. Az egyesület részéről a vetélkedő gazdája Sipos András ügyvivő volt. A zsűri munkájában az elnökség más tagjai is részt vettek (Huff Endre Béla, Orosz Ferenc, Sebes József és Török Katalin). A díjak költségét a Svéd Nagykövetség biztosította. A győzelmet a Kiáltójel nevű fővárosi csapat szerezte meg.
Több helyen is megrendeztük a Wallenberg életét bemutató kiállítást, amelynek megnyitóit különböző programokkal kötöttük össze; pl. pódiumbeszélgetéssel, a Sabbath Song klezmer együttes koncertje. (a baracskai börtön (OF), az ELTE Társadalomtudományi Kar SA), Sopron (SJ), Baja (HEB) Ercsi (RT), Szolnok (HEB, SJ, Csillei Béla), Bp. XI. (SJ) Székesfehérvár (Herzog Edit)).
A Szociális Innováció Alapítvánnyal való együttműködésben, írásbeli megegyezésben szabályozottan, „Igaz emberek” címmel idegenvezetői tanfolyamot szerveztünk, amelynek célja a Holokauszttal és az embermentéssel kapcsolatos emlékhelyek bemutatása. Egyesületünk részéről Sipos András volt a kezdeményező; mellette Sebes József is részt vett az oktatásban.
Az emlékév keretében került sor a CODE-12 konferenciára, ahol az egyik szekció szervezői voltunk (SA).
Ezeknek az alkalmaknak jelentős sajtóvisszhangja volt. Az ügyvivők és a sajtófelelős (TK) számos esetben nyilatkoztak újságnak, TV-nek, rádiónak. A Magyar Rádióban a Hely c. sorozatban 3 részes műsort készítettek Wallenbergről, amelyben egyesületünk is szót kapott. Legnagyobb visszhangot Gyöngyösi úr, a Jobbik ogy. képviselője igen durva antiszemita, náci szellemiségű parlamenti felszólalásával szembeni azonnali reagálásunk kapott. Nyilatkozatunkat minden meghatározó sajtóorgánum a fő hírek közé emelte.
Huff EB előterjesztésében elfogadtuk a Martonyi János külügyminiszternek elküldendő levelet, az erőszak következtében eltűntekre vonatkozó ENSZ-konvencióhoz való csatlakozás tárgyában.
Együttműködési megállapodást írtunk a lá a Nemzetközin Raoul Wallenberg Alapítvánnyal. Ennek keretében kaptunk tőlük 1000 USD támogatást, amit 2013-ban is folyósítottak. Közvetítésünkkel megbeszélés kezdődött az alapítvány és a tulajdonos között az Üllői út 2-4-ben lévő egyik „Wallenberg-lakásnak” az alapítvány általi megvételéről. Az ügy jelenleg függőben van.
Történész vendégeink voltak az egyesület irodájában: Szita Szabolcs (HDKE), Kovács Gellért (Svédország), Nadav Kaplan (Izrael).
A soros elnök – a KüM és a vendéglátók költségén – részt vett a Stockholmban rendezett Wallenberg-konferencián.
Társzervezeteinkkel tartottuk a kapcsolatot: Nagy Imre Alapítvány (SJ), Carl Lutz Alapítvány (Czinder A), Romédia Alapítvány (TK, OF), Igaz Emberek Társasága (SA), Élet Menete Alapítvány (OF), Ombudsmani Hivatal (HUB, CzA).
Az elmúlt évben ellopták a Józsefvárosi pályaudvaron általunk elhelyezett Wallenberg-emléktáblát; a tettes nem került elő. A John Wesley Főiskolán új Wallenberg-emléktáblát avattak, a soros elnök közreműködésével.
Az egyesületnek új könyvelője van, Kübler Jánosné személyében..
Ezúton mondok köszönetet az elnökség tagjainak az elmúlt évben végzett munkájukért és mindazoknak a tagjainknak, barátainknak és intézményeknek akik segítették tevékenységünket.
A közgyűlés a beszámoló és közhasznúsági jelentés elfogadása után megválasztotta az új elnökséget és számvizsgáló bizottságot.
Az elnökség ezt követően ülést tartott és megválasztotta az ügyvivőket. Az elnökség megköszönte dr. Orosz Ferenc soros elnök áldozatos munkáját.
Az ügyvivő testület június 11-i ülésén választotta meg a soros elnököt.

A Raoul Wallenberg Egyesület tisztségviselői.

1. Czinder Antal, ügyvivő
2. Gonda Zsolt, Dr.
3. Hárs Gábor
4. Huff Endre Béla, Dr., ügyvivő
5. Kaiser György
6. Orosz Ferenc, Dr., ügyvivő
7. Rónai Tamás, Dr.
8. Sebes József, Dr., ügyvivő
9. Sebestyénné Janik Éva
10. Sipos András, ügyvivő, soros elnök
11. Török Katalin, sajtó koordinátor

Számvizsgáló Bizottság:

1. Kósa Judit, tag
2. Varga Erika., tag
3. Vízhányó Károly, elnök

a Raoul Wallenberg Egyesület

Európai Polgári Díjat kapott a Raoul Wallenberg Egyesület és Farkas Gábor, a kecskeméti Európa Jövője Egyesület elnöke. A 2008-ban alapított rangos kitüntetést azok kapják, akik tevékenységükkel hozzájárultak az Európai Unió értékeinek képviseletéhez, az európai polgárok és a tagállamok szorosabb együttműködéséhez.

Október 11-én pénteken a Raoul Wallenberg Szakközépiskola és Szakiskola adott helyet az ünnepségnek, ahol kiosztották az Európai Polgári Díjat Farkas Gábor kecskeméti pedagógusnak és a Raoul Wallenberg Egyesületnek. A díjakat Tabajdi Csaba, illetve Herczog Edit európai parlamenti képviselők adták át, ők tettek idén javaslatot a két magyar kitüntetettre.

A Raoul Wallenberg Egyesület tevékenységét Karin Olofsdotter, Svédország budapesti nagykövete méltatta. Beszédében kijelentette: amíg Európában létezik a kisebbség diszkriminációja, az antiszemitizmus és a xenofóbia, addig Raoul Wallenberg, a svéd embermentő eszméi nem teljesültek, még van mit tenni. A nagykövet kiemelte: az egyesület egyik igen hatásos eszköze az évente megrendezett vetélkedő, melynek célja, hogy a középiskolások megismerkedjenek a holokauszt történetével és az embermentők tetteivel. Az egyesület megalakulásának körülményeiről Derdák Tibor a sajókazai Dr. Ámbédkar Általános Iskola és Gimnázium igazgatója beszélt, mint az alapítók egyike. Kiemelte Wallenberg időszerűségét valamint, hogy a rasszizmussal szemben ma is nagyon határozottan fel kell lépni. Ezt követően Herczog Edit európai parlamenti képviselő nyújtotta át a kitüntetést Sipos Andrásnak, a Raoul Wallenberg Egyesület soros elnökének. A képviselőnő méltató beszédében leszögezte: előfordult már a történelemben, hogy egy európai – mint Wallenberg – jobban látta, hogy mi a jó a magyaroknak, mint sok magyar ember. „Lehet egy korban valaki a hatalom kizárólagos birtokosa, mégis kihullik az emlékezetből, és küzdhet valaki egyedül, akinek később milliók visznek virágot a nem is létező sírjához” - utalt Wallenberg emlékére.

Sipos András, a Raoul Wallenberg Egyesület elnöke beszédében kiemelte: ezekben az ünnepi pillanatokban sem felejthető, hogy Európában sajnos nem csökkennek a rasszista megnyilvánulások, s a magyar társadalom mélyén is munkálkodnak az előítéletek. Az elnök hozzátette: bár a Raoul Wallenberg Egyesület már sok segítséget kapott tevékenysége során a jelenlegi magyar kormánytól, mégis kifogásolják azt a döntést, mely a Józsefvárosi pályaudvarnál tervezett Holokauszt emlékhely kialakítását kivette a Holokauszt Emlékközpont kezéből, pedig ez az intézmény dolgozta ki az emlékhely koncepcióját.
Török Katalin

A díj átadása Budapesten a Raoul Wallenberg Szakközépiskolában:

Karin Olofsdotter svéd nagykövet asszony beszéde /magyar és angol nyelven/
Sipos András soros elnök beszéde letölthető INNEN
Herczog Edit Európai Parlamenti képviselő beszéde letölthető INNEN
Képek az ünnepségről: Megtekintés


A díj átadása Brüsszelben az Európai Parlamentben október 16-án.

Képek az ünnepségről: Megtekintés

25 éves a Wallenberg Egyesület

A Raoul Wallenberg Egyesület 25 évvel ezelőtt, 1988. december 17-én és 18-án tartotta meg alakuló közgyűlését. Ezt követően (1989. január 16-án) került sor az első vitaestre az Eötvös Kollégiumban a „A diszkrimináció természete” címmel Csurka István, Hernádi Gyula, Konrád György közreműködésével.

A Raoul Wallenberg Egyesület elnöksége ebből az alkalomból emlékkonferenciát tart
„25 éves a Wallenberg Egyesület”
címmel.
A konferencia mottója: Változott-e a diszkrimináció természete?

Időpont: 2013. december 17. kedd, 14.00
Helyszín: ELTE ÁJK, Budapest, V. Egyetem tér 1-3. Kari tanácsterem

Előadást tart:
Bíró András a Raoul Wallenberg Egyesület első elnöke /Alternatív Nobel-díjas/
Téma: Az Egyesület tegnap, ma, holnap
Krekó Péter a Political Capital igazgatója
Téma: A magyarországi antiszemitizmus és rasszizmus helyzetértékelése
Korreferátumot tart:
Dr. Szita Szabolcs ügyvezető igazgató, Holokauszt Emlékközpont
Dr. Sebes József a Raoul Wallenberg Alapítvány kuratóriumi elnöke, az egyesület
ügyvivője
Kate Wacz a Raoul Wallenberg Egyesület tiszteletbeli elnökségi tagja, Raoul Wallenberg által megmentett túlélő
A konferenciát vezeti: Dr. Orosz Ferenc a Raoul Wallenberg Egyesület ügyvivője.

A konferenciára tisztelettel meghívjuk.
Kérjük, szíveskedjen részvételi szándékát a wallenbergegyesulet.elnok@gmail.com e-mail címen 2013. december 14-ig jelezni!



Sipos András
soros elnök

A Raoul Wallenberg Egyesület közleménye

Budapest, 2013. szeptember 3., kedd (OS) - Az Országgyűlés alelnöke egyoldalúan méltatta Horthy Miklós volt kormányzó tevékenységét - ez nem segíti a kérdéskörben a nemzeti megegyezést. Hiteles értékeléssel a hiteles történelemszemléletért! - vallja a Raoul Wallenberg Egyesület.

Az Országgyűlés alelnöke egyoldalúan méltatta Horthy Miklós volt kormányzó tevékenységét - ez nem segíti a kérdéskörben a nemzeti megegyezést. Ma már közismert tény Horthy Miklós felelőssége a vidéki zsidóság deportálásában és a hazai zsidótörvényekben.
Az alapos és hiteles, a közvélemény által megismert nemzeti közmegegyezés előtt nem célszerű, hogy a hatalmi ágak vezetői egyoldalúan foglaljanak állást vitatott történelmi személyiségek tevékenységéről. Ha ezt mégis indokoltnak tartják, akkor a történelmi hitelesség érdekében hangozzanak el a vitatott és dicstelen időszakok és tevékenységek is. (Ezzel egyébként a kormány vezető képviselője a közelmúltban már egyetértett.)

Hiteles értékeléssel a hiteles történelemszemléletért!

Kiadó: Raoul Wallenberg Egyesület

A Raoul Wallenberg Egyesület elnöksége megdöbbenéssel értesült arról, hogy november 3-án a budapesti Szabadság téren, a Hazatérés Templomában tartott református istentiszteletet követően felavatták Horthy Miklós kormányzó mellszobrát. A szoboravatáson – a helyszíni tudósítások tanúsága szerint – számosan voltak, akik a betiltott gárda egyenruháját, Horthy-korabeli uniformist viseltek, sőt, voltak, akik második világháborús rohamsisakban, a neonácikéra jellemző öltözetben jelentek meg.

Az esemény két szónoka, ifj. Hegedűs Lóránt református lelkész és Gyöngyösi Márton, a Jobbik zsidólistázásról elhíresült országgyűlési képviselője nem titkoltan szóltak arról a szándékról, hogy Horthynak éppen Budapest „szívében” állítsanak emléket. A kérdés az – mondta Hegedűs lelkész –, „hogy ki hol áll, az ő oldalukon, avagy az izraeli „terrorállam” oldalán.”

A Raoul Wallenberg Egyesület elnöksége és tagsága tiltakozik a szoborállítás, a rendezvény és az ott elhangzottak ellen. Tiltakozik annak a Horthy Miklósnak egyre nyilvánvalóbb felmagasztalása ellen, aki több mint egymillió magyar ember haláláért viseli az egyes számú felelősséget. Az ő kormányzósága alatt lépett be Magyarország a II. világháborúba, ő a fő felelőse a több százezer katonának és munkaszolgálatosnak, a rengeteg civil áldozatnak, elsősorban a haláltáborokba hurcolt zsidók, cigányok és más magyar állampolgárok pusztulásának. Történelmi bűnösségét nem menti, hogy a vidéki deportálások után akadályt gördített a budapesti zsidóság elhurcolása elé. Nem menti azért sem, mert tétovázásával utat engedett a német megszállóknak, majd a nyilasterrornak, amely alatt folytatódott magyar állampolgárok kiirtása.
A szoboravatás nem védhető azzal, hogy az „magánterületen” történt. A templom előtere a nyilvánosság számára elérhető, mintegy „kirakat”, ezért csak jogilag nevezhető magánterületnek. A szobor a főváros központjában, az ország egyik legszebb terén, a Parlament közvetlen szomszédságában kapott helyet, s ily módon közszemlére kerülhetett. A Belváros polgármestere ezt az eseményt „provokációnak” nevezi, s elsősorban a külföld felé tartja rossz üzenetnek. Miközben ezzel egyetértünk, hozzátesszük, hogy ez az aktus elsősorban a II. világháború ártatlan áldozatai, azok leszármazottai és az egyre csekélyebb számú túlélők irányában rossz üzenet.
A Holokauszt 70. évfordulójának előestéjén felhívjuk a magyar kormányt, a kormányzó pártokat, az önkormányzatokat, az egyházakat, s minden erre hivatott szervet és szervezetet, hogy a korábban, elsősorban az októberi parlamenti konferencián elhangzott nyilatkozatok szellemében minden törvényes eszközzel akadályozzák meg a nácizmus, a fasizmus és minden más szélsőjobb irányzat terjedését és terjesztését! Névadónk, Raoul Wallenberg emlékének is adózunk, amikor valamennyi jóérzésű embertársunk segítségét és szolidaritását kérjük: akadályozzuk meg az antiszemitizmus, a rasszizmus, az idegengyűlölet fokozódását közös hazánkban, Magyarországon!
Budapest, 2013. november 4.
A Raoul Wallenberg Egyesület elnöksége

Nőtt az antiszemitizmus hazánkban

Az okok, amiért huszonöt éve létrehoztuk a Raoul Wallenberg Egyesületet, ma talán még fokozottabban fennállnak, mint 1988 decemberében” - jelentette ki Orosz Ferenc, a negyed évszázados fennállását ünneplő egyesület ügyvivője megnyitójában az ELTE jogi karán, az évfordulóra rendezett konferencián. Az előadók egyetértettek abban: Magyarországon az elmúlt évtizedekben nőtt az antiszemitizmus, bár a lakosság többsége mégsem antiszemita.

Huszonöt éve az ELTE jogi karán alakult meg a Raoul Wallenberg Egyesület. „Az volt az egyik cél, hogy a kisebbségi érzékenység össztársadalmi érzékenységgé váljon” - szögezte le Bíró András, az egyesület első elnöke, alternatív Nobel-díjas. Az ismert jogvédő hiányolta, hogy Magyarországon a rendszerváltás után elmaradt a szembenézés a holokauszttal – mint mondta, ezt sohasem késő megtenni. Bíró arról is beszélt, felháborítja, hogy amikor a magyar parlamentben nyíltan zsidózik egy jobbikos képviselő, de az sem tetszik neki, hogy ezután az MSZP-ben, illetve a Fideszben mindig ugyanaz a képviselő ítéli ezt el – a személyesen érintettek bírálják az antiszemita kijelentéseket.

Ezután Krekó Péter, a Political Capital igazgatója ismertette „Antiszemita bestiárium – hét állítás a magyarországi antiszemitizmus természetéről” című munkáját. A politológus beszélt két káros irányzatról: ahogyan elítélendő az antiszemitizmus bagatellizálása, a hiszterizálás is nagyon kontraproduktív. Egy, a magyar internetezők körében (ők a társadalom 60 százalékát jelentik) végzett felmérés szerint a magyar lakosság többsége nem antiszemita, ugyanakkor az elmúlt évtizedben megduplázódott a nyílt antiszemiták aránya. Krekó szerint az antiszemitizmus nincs nyílt összefüggésben a gazdasági válsággal, inkább a politikai kontextustól függ. A Jobbik szavazóinak 70-80 százaléka nyílt antiszemita kijelentéseket tesz, az MSZP és a Fidesz táborában azonos a zsidókkal „nem rokonszenvezők” száma. „Magyarországon valóban erős az antiszemitizmus, de nem kiugró, belesimul az európai közegbe, de a tendenciák nem kedvezőek” - jelentette ki a Political Capital igazgatója.

Ezután Pécsi Tibor, a Holokauszt Emlékközpont oktatással foglalkozó munkatársa szólalt föl. Elmondta: a diszkrimináció soha nem fog megszűnni a társadalomban, hiszen a gazdasági jólét és a pluralitás (lásd Hollandia vagy Norvégia) sem képes azt visszaszorítani. „Elsősorban a fiatalokat kell formálni, az ő attitűdjükön kell változtatni, hogy túllépjenek az általánosításokon” - szögezte le Pécsi Tibor, arra utalva, hogy a Holokauszt Emlékközpont ötödik éve támogatja az egyesület középiskolásoknak szóló, a holokauszt témakörével foglalkozó vetélkedőjét.

Ezután Sebes József, az egyesület ügyvivője sorolta fel a Raoul Wallenberg Egyesület elmúlt huszonöt éves tevékenységének jelentősebb állomásait.

Török Katalin

Wacz Katalin levele Svédországból

Raoul Wallenberg Egyesület
Budapest

A Raoul Wallenberg Egyesülettel sok közös emlék fűz össze bennünket, hisz köztünk több mint 23-24 éves kapcsolat áll fent.
Az egyesületnek fontos szerepe van abban, hogy Magyarországon becsüljék az emberi jogokat. Nem sok szervezet vállalja fel, hogy véleményét nyilvánosságra hozza ebben a témakörben. A 25 éves jubileumi ünnepség alkalmából minden volt és a mostani elnöknek, elnökségi tagnak őszintén köszönöm eddig végzett példaértékű munkáját, amelyet még az Európai Unió is elismert az Európai Polgár Díjjal.

Engedjék meg, hogy az ünnepi alkalom kapcsán röviden visszaemlékezzek néhány fontos eseményre. 1992-ben volt Raoul Wallenberg születésének 80. évfordulója, ekkor az egyesület nagyszabású kiállítást rendezett a Vármúzeumban. Ez volt a világon az első komoly megemlékezés a svéd embermentőről.

2002-ben kiállítás nyílt meg Raoul Wallenbergről, ezt a kiállítást sokan láthatták az országban, az egyesület rengeteg helyszínre elviszi, így megismerkedhetnek Wallenberg életével. Több új emléktáblát állítottak fel. Magam is rész vettem a Benczúr utcai emléktábla avatásán – ez volt az a hely, ahol Wallenberget utoljára látták szabad emberként Budapesten.

2012-ben, Wallenberg születésének századik évfordulóján az egyesület számtalan programot szervezett. A kormányzat ezt az esztendőt Wallenberg évnek nyilvánította. Január 17-én, a Wallenberg év ünnepélyes megnyitóján az egyesület „Régen volt – hol is volt?” címet viselő vetélkedőjének díjait is átvehették a nyertes diákok.

A Raoul Wallenberg Egyesületnek abban is jelentős szerepe volt, hogy a Szilágyi Erzsébet fasorban felállított Wallenberg szobor nyilvános megemlékezések helyszíne lett. Komoly munkája volt az egyesületnek abban is, hogy az újlipótvárosi Szent István parkban Wallenberg szobrot állítottak fel.
Számtalan példát tudnék még felsorolni. Sajnos megbetegedtem, így nem tudok idén Önökkel együtt ünnepelni. Őszintén örülök és hálás vagyok, hogy az elmúlt évtizedekben együttműködhettem Ember Máriával, Sebes Józseffel, Orosz Ferenccel, Sipos Andrással, Huff Endrével, Czinder Antallal és Kaiser Györggyel.

Az egyesület sok könyvet adott ki, ez azért is fontos, mert így Wallenberg eszmeisége terjedhet a fiatalok körében is.
Köszönöm, hogy a Raoul Wallenberg Egyesület tiszteletbeli tagja lehetek.



Baráti üdvözlettel, és sok sikert kívánva a további munkához az elkövetkezendő 25 évre.

Wacz Katalin és Wacz Miklós

Svédország

Felhívás a
Régen volt? Hol is volt?
című országos középiskolás vetélkedőre

Raoul Wallenberg svéd diplomata, embermentő hetven évvel ezelőtt indult el a szovjet Vörös Hadsereg katonáinak kíséretében – munkatársa Langfelder Vilmos által vezetett gépkocsival - Debrecen irányába, mely útjukról nem tértek vissza.
A Raoul Wallenberg Egyesület az elmúlt 25 évben minden alkalommal megemlékezik erről a tragikus eseményről.

Az ez évi emlékezés

időpontja: 2014. január 17. péntek 13.00

helyszíne: Wallenberg emléktábla, Budapest, XIII. Wallenberg u. és Pozsonyi út
sarok

- Beszédet mond: Szécsi József főtitkár, Keresztény - Zsidó Társaság
- Gyertyagyújtás, virág elhelyezés.

Sipos András
soros elnök

Sikeresen szerepeltünk

Augusztus 31-én, az egyesület életében először, jelen voltunk a Pozsonyi Pikniken. Standunknál rengetegen érdeklődtek az egyesület tevékenységéről, sokan beléptek. Délelőtt IGAZ EMBER sétát tartottunk, délután fórumot irodánkban.

Sok vita után egyesületünk vezetősége úgy döntött: idén részt veszünk Újlipótváros kulturális fesztiválján, a Pozsonyi Pikniken. Délelőtt 10 órától este 6-ig önkénteseink álltak az egyesület standjánál, amely a Pozsonyi út és Raoul Wallenberg utca sarkán volt, éppen Wallenberg emléktábla alatt. Rengeteg ember állt meg, hogy érdeklődjön az egyesület, illetve a Baráti Kör a Holokauszt Emlékőrzéséért Egyesület (velük közösen vettünk részt az eseményen) tevékenysége iránt.
A délelőtt során IGAZ EMBER sétát hirdettünk, melynek során Glebov Melinda mutatta meg az érdeklődőknek Újlipótváros, a volt nemzetközi gettó védett házait, a holokauszthoz és a második világháborúhoz kapcsolódó emlékhelyeket. A séta olyan sikeres volt, hogy spontán módon délután újat kellett szervezni, - nem akartunk elutasítani egyetlen jelentkezőt sem.
Nehéz lenne megszámolni, hány látogatónak adtunk információt Wallenbergről, a Raoul Wallenberg Egyesületről, programjainkról, céljainkról. Sokan be is léptek az egyesületbe.
Domokos Julianna színvonalas, az embermentőkről szóló kvízjátékkal készült a Piknikre, a kérdéseket interneten, de helyben, papíron is meg lehetett oldani. A nyertesek délután könyvjutalmat kaptak.

Elmeséletlen női történetek

Kora délutánra fórumot hirdettünk, melynek helyszíne az egyesület Balassi Bálint utcai irodája volt. A beszélgetésre dr. Pécsi-Pollner Katalin irodalomtörténészt hívtuk meg, a Lányok, anyák című könyv szerkesztőjét, illetve Surányi Verát, aki a mű szereplőiről gyűjtött csodálatos fotókat, amelyeket levetített a fórumon.
Dr. Pécsi-Pollner Katalin rövid előadást tartott arról, miért fontosak az elmeséletlen női történetek. A könyv ugyanis a holokausztot túlélő nőkről és azok lányairól szól, titkokról, elhallgatott, elmeséletlen női történetekről.
Mint dr. Pécsi-Pollner Katalin előadásában elmondta, a nők másképpen emlékeznek ugyanarra, mint a férfiak – a nők képesek felidézni, milyen ruhát viseltek egy-egy tragikus múltbéli eseményen, ezért történeteik sokkal részletgazdagabbak, mint a férfiaké. „A holokausztról eddig mindig a férfiak meséltek. A nőket viszont másfajta élmények érték, ezért is kértem föl a könyv szerzőit, hogy írják meg történeteiket. Rengeteg túlélő van, aki azt gondolta, erről beszélnie kellene. Sok történet szól az anya-lánya kapcsolatról, arról, hogy a túlélő gyereke hogyan élte meg, hogy anyja nem, vagy csak több évtizedes késéssel mondta el, mi történt valójában. Egy fiatal anya például attól retteg, hogy a koncentrációs táborban meg fogják erőszakolni, egy másik attól fél, hogy tudja: ott kell majd megszülnie gyermekét, s ez hogyan lesz...
Szemes Brodt Erzsi, a könyv egyik szerzője pedig arról mesél írásában, hogy miután az amerikaiak felszabadították a tábort, a katonák és a volt táborlakók buliztak, szerelmek szövődtek. Ő írja, milyen jó volt azoknak a lányoknak, akiknek az édesanyja túlélte a szörnyűségeket, ott lehetett a lánya mellett és tanácsot adhatott szerelmi ügyekben is” - mondta a könyv szerkesztője. Hozzátette: sokan írják azt, hogy bár a táborban meghalt a testvérük, választottak maguknak lágertestvért, hiszen csak úgy lehetett túlélni ezeket a borzalmakat, ha valakinek volt anyja, valódi testvére, vagy lágertestvére. Ez a kötelék a háború után is megmaradt, a lágertestvérek segítették egymást.
Ezután Surányi Vera filmszakember, aki holokausztról szóló filmekkel foglalkozott, képeket vetített. Ő gyűjtötte össze ugyanis a könyv szereplőiről, családtagjaikról a fotókat. A vetítés alatt csak zene szólt, egyetlen pisszenés sem hallatszott – a múlt századi képek minden kommentár nélkül többet mondtak boldogságról és szenvedésről, mint bármilyen írás.
Ezután Fenákel Judit író, a könyv szerzője olvasott fel egy részletet a műben szereplő „Maca néni” című novellájából. Amikor a felolvasás utolsó mondata elhangzott, érezhető volt, hogy a hallgatóságban egyszerűen bennrekedt a taps – a tábort túlélő nő egyszerű szavakkal elmondott története olyan mélyen szomorú, hogy csak csöndben lehet ülni utána és gondolkodni.
A fórum résztvevői ezután a könyv szerkesztőjének és Fenákel Juditnak tettek fel kérdéseket.
Török Katalin

2013 augusztus 4.

A Raoul Wallenberg Egyesület ezen a napon megkoszorúzta a svéd diplomata szobrát Budán, Pesten a Wallenberg utcai emlékművet és a Szent István parkban lévő szobrot.
Tavaly kerek évforduló volt, ezért a 2012-es esztendőt a magyar kormány Wallenberg Évnek nyilvánította. Szép, méltó ünnepségek zajlottak országszerte.
Szomorú, de igaz, hogy Wallenberg gondolatai, tettei minden eddiginél aktuálisabbak ma Magyarországon. Egy tíz európai országra kiterjedő kutatás megállapította, hogy hazánkban az emberek harminc százalékban súlyosan előítéletesek, s az ideológiai-kulturális előítéletek a lakosság 40-50 százalékában jelen vannak. A Raoul Wallenberg Egyesület – hangsúlyozta az egyesület ügyvivője, Sebes József koszorúzáskor elmondott beszédében – fontos céljának tekinti, hogy a legkülönbözőbb módon vegye fel a harcot a rasszizmus, az előítéletes gondolkodás ellen. Kiállításokkal, állásfoglalással, középiskolás diákoknak szervezett vetélkedőkkel – melynek során a fiatalok megismerhetik a holokausztot és az embermentők tevékenységét – reális történelemszemlélet kialakítására törekszik. Ebben várjuk a felelős pozícióban lévők és minden jóérzésű ember segítségét – nem csak szavakban és ígéretekben.

A Raoul Wallenberg Egyesület 2013-ban működési költségeire a következő állami/önkormányzati támogatásokban részesült: Nemzeti Együttműködési Alaptól (NEA-KK-13-M-0386): 250 000 Ft; Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatától: 200 000 Ft.

„Nézz körül – Járd körül!” - Igaz emberek nyomában
Kvízjáték a 2013. évi Pozsonyi Piknik
/Budapest, XIII. kerület Pozsonyi út és környéke, augusztus 31., szombat/
programjához

A vetélkedő középdöntői

A Régen volt? Hol is volt? c. országos felmenő rendszerű középiskolások részvételével zajló vetélkedő középdöntői:

Fő támogató: Külügyminisztérium

A vetélkedő fővédnökei:
Fónagy János parlamenti államtitkár, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Karin Olofsdotter, Svédország magyarországi nagykövete.


Március 18. hétfő
Szeged
Együttműködő szervezetek: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, Szegedi Zsidó Hitközség
A vetélkedő helyszíne: Somogyi Károly Megyei és Városi Könyvtár gyermekkönyvtára
Szeged, Dóm tér 1-4.

Március 19. kedd
Pécs
Együttműködő szervezetek: Pécsi Egyetem BTK Politikai Tanulmányok Tanszék, Pécsi Megyei Jogú Város Önkormányzata,
Jean Monnet Centre of Excellence of Pécs
A vetélkedő helyszíne: Pécsi Egyetem, Pécs, Ifjúság útja 6., A. épület, Kari tanácsterem

Március 20. szerda
Tatabánya
Együttműködő szervezetek: Tatabányai Szenes Hanna MIBE és Tatabánya város önkormányzata, KPVDSZ Művelődési Ház
A vetélkedő helyszíne: KPVDSZ Művelődési Ház, Tatabánya, Kós Károly u. 17.

Március 21. csütörtök
Debrecen
Együttműködő szervezetek:
Debreceni Zsidó Hitközség
Debreceni Zsidó Templomért és Temetőért Alapítvány
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata
A vetélkedő helyszíne: Debreceni Zsidó közösség székháza, Debrecen, Bajcsy Zsilinszky u. 26.

Március 21. csütörtök
Miskolc
Együttműködő szervezetek: Miskolci Egyetem BTK Szociológiai Intézet, Miskolci Megyei Jogú Város Önkormányzata
A vetélkedő helyszíne: Bölcsészettudományi Kar, B2/XXVIII. előadó, kék terem, Miskolc Egyetemváros

Március 21. csütörtök
Vác
Együttműködő szervezetek: Magyar-Izraeli Baráti Kör Országos Egyesület,
Váci Zsidó Hitközség, Váci Önkormányzat
A vetélkedő helyszíne: Madách Imre Művelődési Központ, Vác, Dr. Csányi László krt. 63.

Március 22. péntek
Győr:
Együttműködő szervezetek: Széchenyi István Egyetem, Győr,
Győri Megyei Jogú Város Önkormányzata
A vetélkedő helyszíne: Széchenyi Egyetem, volt Zsinagóga, Győr, Kossuth u. 5.

A vetélkedő mindenhol 13 órakor kezdődik és 16.30-kor az eredményhirdetéssel zárul.

Raoul Wallenberg születésének 101-ik évfordulójáról Budapesten három helyszínen emlékezünk meg.

2013 augusztus 4. vasárnap

15.30 Wallenberg szobor, II. Szilágyi Erzsébet fasor
Gyertyagyújtás és virág elhelyezés
16.30 Wallenberg emléktábla, Budapest, XIII. Pozsonyi út és Wallenberg
utca sarok
Gyertyagyújtás és virág elhelyezés
17.00 Wallenberg emlékmű, Budapest, XIII. Szent István park
Az egyesületünk névadójáról megemlékezik:
Dr. Sebes József ügyvivő
Gyertyagyújtás és virág elhelyezés.

A megemlékezésekre tisztelettel minden érdeklődőt meghívunk.


Sipos András
soros elnök

Mély megrendüléssel értesültünk arról, hogy Forgács Gábor - Raoul
Wallenberg titkárának fia és mentőakciójának közreműködője -
Budapesten elhunyt.
Az egyesület tiszteletbeli tagjától méltó módon fogunk
elbúcsúzni és emlékét megőrizzük.

A Raoul Wallenberg Egyesület Elnöksége és a Raoul Wallenberg Alapítvány kuratóriuma

Döntő-április 18.

Fő támogatók: Külügyminisztérium és Svédország Nagykövetsége
Fővédnökök: Fónagy János parlamenti államtitkár, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Karin Olofsdotter, Svédország magyarországi nagykövete.

Program:
09.45 A diákok számára az állandó kiállítás megtekintése.
Helye: Holokauszt Emlékközpont, Budapest, IX. Páva u. 39.
09.45 Felkészítő tanárok részére: konzultáció a Holokauszt oktatásáról, a Régen volt? Hol is volt? vetélkedőről.
Helye: Holokauszt Emlékközpont, Wallenberg- terem Budapest, IX. Páva u. 39.
10.30 Diákok számára: Akadályverseny. Téma: Emlékművek, emlékhelyek, botlókövek Budapesten.
14.00 Az országos döntő hivatalos megnyitója.
Helye: Külügyminisztérium Konferencia terme
Budapest, II. Bem rakpart 47.
A műsort vezeti: Novák Péter kultúrmunkás
 Köszöntőt mond: dr. Orosz Ferenc a Raoul Wallenberg Egyesület soros elnöke
A vetélkedőt megnyitja: Győri Enikő a Külügyminisztérium EU
ügyekért felelős államtitkára
 Prezentációk bemutatása.
 Megemlékezés Forgács Gáborról, Raoul Wallenberg közvetlen munkatársának fiáról.
A megemlékezést tartja: Dr. Sebes József, ügyvivő, Raoul Wallenberg Egyesület
 A prezentációk folytatása.
 Eredményhirdetés. A vetélkedő értékelése. Díjkiosztás.
A vetélkedőt értékeli: dr. Sebes József a zsűri elnöke.
Beszédet mond és a díjakat átadják a vetélkedő fővédnökei:
Fónagy János parlamenti államtitkár, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Karin Olofsdotter, Svédország magyarországi nagykövete.
17.00 A program várható befejeződése.

A Raoul Wallenberg Egyesület közleménye

Budapest, 2012. november 26., hétfő (OS) - A Raoul Wallenberg Egyesület minden felelős kormányzati és ellenzéki erőtől kérdezi: meddig kell még tűrnie a tisztességes embereknek azt, hogy a magyar Országgyűlésben mindennapi, megszokott esemény a már nem is leplezett antiszemitizmus.

Meddig tűrjük a fasizmust a magyar Parlamentben? A Raoul Wallenberg Egyesület minden felelős kormányzati és ellenzéki erőtől kérdezi: meddig kell még tűrnie a tisztességes embereknek azt, hogy a magyar Országgyűlésben mindennapi, megszokott esemény a már nem is leplezett antiszemitizmus. Az, hogy a magyar Parlamentben szinte mindenféle tiltakozás nélkül mondhatja egy képviselő, hogy ideje lenne felmérni, hány zsidó származású képviselő van a T. Házban és a magyar kormányban, szégyen. Szégyen azokra nézve, akik az érintett pártot beszavazták a magyar Országgyűlésbe, szégyen azokra a képviselőkre nézve, akik ezt szó nélkül tűrik, szégyen a levezető elnökre nézve, aki nem találta felháborítónak ezt az antiszemita kirohanást abban az Országgyűlésben, ahol történelmünk egyik legsötétebb korszakában két zsidótörvényt szavaztak meg a honatyák. Szégyen minden becsületes ember számára, aki ezt némán tűri. Vajon meddig kell még szégyenkeznünk?

Raoul Wallenberg Egyesület Budapest, 2012. november 26.

Kiadó: Raoul Wallenberg Egyesület

Országos döntő eredménye

Az országos döntőre a Külügyminisztérium Konferenciatermében került sor.
A műsort vezette: Novák Péter kultúrmunkás
A vetélkedőt megnyitotta: Breuer Klára Martonyi János Külügyminiszter Kabinetfőnöke
Köszöntőt mondott: dr. Orosz Ferenc a Raoul Wallenberg Egyesület soros elnöke

A vetélkedő eredménye:

1. helyezett:
Wallenberg utódai csapat, Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola, Csongrád
A csapat összetétele:
Nagyistók Edit
Kiss Bettina
Szabó Anett
Palásti Sára
Felkészítő tanár: Széll Gábor

2. helyezett:
Égő áldozat csapat, Andrássy György Katolikus Közgazdasági Szakközépiskola, Eger
Szabó József Tamás
Antal Krisztián
Baranyi Dániel
Bárdos Gábor
Felkészítő tanár: Kovács Jánosné

3. helyezett:
Ajvé csapat, Vasvári Pál Gimnázium, Székesfehérvár
Kovács Flóra
Bach Tímea
Mosberger Evelin
Munkácsy Anna
Felkészítő tanár: Kohutné Simon Erika

4. helyezett:
Mustármag csapat, Mustármag Keresztény Óvoda Általános Iskola és Gimnázium,
Budapest
Haskó Márk
Bánki Luca
Vass Beáta
Tóth Bence
Felkészítő tanár: Hernusz Erzsébet

4. helyezett:
Kiáltójel csapat, Bornemissza Péter Gimnázium, Budapest
Eggendorfer Noémi
Tóth Zsófia
Háda Balázs
Dénes Áron
Felkészítő tanár: Kulcsár Árpád

6. helyzett:
Százötvenöt csapat, Kazinczy Ferenc Gimnázium, Győr
Iván Viktória
Burján Evelin
Unger Fanni
Zsámár Klaudia
Felkészítő tanár: Kovalcsik Attila

6. helyzett:
Szövetségesek csapat Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági
Szakközépiskola, Budapest
Duhonyi Nikolett
Gyürki Brigitta
Liptai Zoltán
Tycho Olívia
Felkészítő tanár: Módos Csaba

6. helyzett:
Schindler Angyalai csapat, Bethlen Gábor Gimnázium, Nyíregyháza
Lakatos Loretta
Dolezsár Dóra
Kapin Dorina
Simon Tünde
Felkészítő tanár: Simon Miklós

6. helyezett:
„Az élet szép” csapat, Kölcsey Ferenc Gimnázium Szakképzője, Zalaegerszeg
Nedelov Ferenc
Novák Kamilla
Varga Johanna
Varga Réka
Felkészítő tanár: Simkó Balázs

10. helyezett:
Paktumiti csapat, SZTE JKI Eötvös József Egységes Gimnázium, Szeged
Kovács Diána Eliza
Csapó Csenge
Szilágyi Anett
Varga Zita
Felkészítő tanár: Bartosné Dobos Andrea

A vetélkedő befejezéseként beszédet mondott:
Fónagy János parlamenti államtitkár, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Karin Olofsdotter, Svédország magyarországi nagykövete.

A díjat átadta: Fónagy János parlamenti államtitkár, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Dr. Sebes József a zsűri elnöke, a Raoul Wallenberg Egyesület ügyvívője

Raoul Wallenberg-díj átadása

A Raoul Wallenberg-díj alapítói – az elmúlt évek hagyománya szerint– a névadó szellemiségét követve Raoul Wallenberg-díj elismerésben részesíti az arra érdemes személyeket és szervezeteket.

Ebből az alkalomból a Raoul Wallenberg Egyesület, Svédország magyarországi nagykövetsége és az Emberi Erőforrások Minisztériuma tisztelettel meghívja Önt és partnerét a díjátadó rendezvényre, valamint a gyertyagyújtásra.

Időpont: 2013. január 17. csütörtök


Program

15 óra
A Raoul Wallenberg-díj átadása
Holokauszt Emlékközpont, 1094 Budapest, Páva utca 39.

ÉLŐ, ONLINE KÖZVETÍTÉS AZ ESEMÉNYRŐL.
KATTINTSON a
http://www.hdke.hu/hirek/online-kozvetites-re

A laudációt elmondja Sipos András, a Bizottság titkára

A díjakat átadja és beszédet mond:
Balog Zoltán emberi erőforrások miniszter
Erik Ullenhag, Svédország integrációs minisztere

LiKör az ELTE BTK Skandináv nyelvek és irodalmak tanszékének
önkéntes hallgatói kórus műsora. Vezényel: Csúr Gábor Attila

8 óra
Gyertyagyújtás
Raoul Wallenberg emléktábla, Budapest XIII. kerület, Pozsonyi út és Raoul Wallenberg utca sarok
Beszédet mond: Dr. Sebes József a Raoul Wallenberg Alapítvány elnöke

Díjazottak

Baks Község Önkormányzata
Bódis Krisztina író, független dokumentumfilmes, pszichológus
Csóka János Pál az Újpesti Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke
Gordon Gábor "Az Élet Menete Alapítvány" kuratóriumának elnöke
Uhrin Anikó a Wáli István Református Cigány Szakkollégium igazgatója

A díjazottak laudációja a Raoul Wallenberg-díj 2013 menűben található. /Jobb oldalt/

Régen volt? Hol is volt? c. vetélkedőre

Országos középiskolai vetélkedő
Az a település, ahol élünk, dolgozunk, tanulunk, ügyeinket intézzük, tele van múltunk emlékeivel, dicső és feledhető események látható és láthatatlan lenyomatával. Vajon ismerjük-e, tudjuk-e, hogy egy-egy utcanév, ház, szobor, vagy emléktábla milyen múltbeli események hordozója, miért emelte, nevezte el, készítette az utókor?
Induljunk el és fedezzük fel városunkat, falunkat, ismerjük meg múltunkat, emlékezzünk a 68 évvel ezelőtt történtekre. A XX. század közepén emberek milliói szenvedtek faji, vallási vagy politikai alapú üldöztetést. A zsidóságot, a romákat sújtó népirtás és következményei a magyar múlt, az európai történelem és a kultúra veresége. Törekednünk kell arra, hogy a holokauszt a magyar történelem, a kollektív emlékezet részévé váljon, az ártatlanul üldözött és megölt magyar állampolgárok emléke fennmaradjon. Emlékeznünk kell azokra is, akik emberek tudtak maradni, az embertelenségben, akiket ismertünk, és akik ismeretlenek maradtak, s legfeljebb cselekedetük hozadéka, emberi életek megmentése maradt meg.
A Holokauszt Emlékközpont, a Raoul Wallenberg Szakközépiskola és Szakiskola, a Raoul Wallenberg Egyesület „Régen volt? Hol is volt?”címmel országos felmenő rendszerű vetélkedőt hirdet a középfokú intézmények diákjai számára.
Részletes kiírás, a vetélkedőre jelentkezés /regisztráció/ a Régen volt? Hol is volt? 2013. menüben található. /Jobb oldalt./

A döntő csapatai

A vetélkedő időpontja: 2013. április 18. csütörtök
Helyszin:
Délelőtt: Holokauszt Dokumentációs Központ
Délután: Külügyminisztérium

1. Paktumiti csapat, SZTE JKI Eötvös József Egységes Gimnázium, Szeged

2. Wallenberg utódai csapat, Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola, Csongrád

3. „Az élet szép” csapat, Kölcsey Ferenc Gimnázium Szakképzője, Zalaegerszeg

4. Kiáltójel csapat, Bornemissza Péter Gimnázium, Budapest

5. Ajvé csapat, Vasvári Pál Gimnázium, Székesfehérvár

6. Schindler Angyalai csapat, Bethlen Gábor Gimnázium, Nyíregyháza

7. Égő áldozat csapat, Andrássy György Katolikus Közgazdasági Szakközépiskola, Eger

8. Szövetségesek csapat Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola, Budapest

9. Mustármag csapat, Mustármag Keresztény Óvoda Általános Iskola és Gimnázium, Budapest

10. Százötvenöt csapat, Kazinczy Ferenc Gimnázium, Győr

Raoul Wallenberg-díj

Raoul Wallenberg, Budapest díszpolgára, aki magyar állampolgárok tízezreit mentette meg, 2012-ben lenne száz éves. Névadónk tetteihez méltón emlékeztünk meg az embermentő svéd diplomatáról, a „humánum lovagjáról”. Magyarországon a kormány, külképviseleteink, az önkormányzatok, a civil szervezetek és intézmények rendezvények sokaságán elevenítették fel a múlt e tragikus periódusát, és Wallenberg mellett más embermentők tetteit.

További részletekért kérjük kattintson IDE

A Requiem Hírlevél 2012. októberi kiadásának letöltéséhez kérjük, hogy kattintson IDE

2013. április 14. 10:30h

Szociális Innováció Alapítvány, a Holokauszt Emlékközpont, a Raoul Wallenberg Egyesület és Alapítvány, a Budapest Undeguide
szervezésében hirdetjük meg az alábbi programot:

Wallenberg, Lutz, Perlasca, Slachta Margit, Salkaházi Sára és még sorolhatnánk...

Itt éltek közöttünk. Hősi tetteiket mára már csak emléktáblák és szobrok őrzik, amik mellett gyakran sétálunk el Budapest utcáin. Jöjjön el a közelgő Holokauszt emléknap alkalmából szervezett sétáinkra, ahol felelevenítjük a történelmet a város szegleteiben! Bemutatjuk azokat a helyeket, ahol az Igaz Emberek éltek, dolgoztak és bújtattak.

...Wallenberg svéd diplomata ezrével adott ki menleveleket, de a Duna partról, vagy a Bécs felé tartó menetoszlopból mentett ki embereket.
...Slachta Margit katolikus nővér a pápához is elment, hogy fellépjen az üldöztetések ellen.
…Karl Lutz, svájci diplomata, aki összeköttetései révén 800 magyar zsidónak szervezte meg az engedélyt, hogy Palesztinában letelepedjen.
...Salkaházi Sára saját testével óvta az üldözötteket a brutális sortűztől, önfeláldozó tevékenységéért Boldoggá avatták.
...Ocskay László honvéd századosként „Ruhagyűjtő századot” működtetve a mai Radnóti Gimnáziumban mentette meg százak életét.

Három különböző sétával készülünk:

• VII. kerületi nagy gettó - Sztehló Gábor és Carl Lutz
Találkozó: április 14. 10:30h - Deák téri Evangélikus Templom előtt

• XIII. kerületi nemzetközi gettó védett házai és Raoul Wallenberg
Találkozó: április 14. 10:30h - Jászai Mari téren a McDonald’s előtt

• XIV. kerületben tevékenykedő kevésbé ismert magyar Igaz, Ocskay László
Találkozó: április 14. 10:30h - kisföldalatti Mexikói úti végállomásánál a Burger King előtt



A sétákon való részvétel ingyenes és regisztrációhoz kötött, amit kérünk 2013. április 12-ig az igazemberseta@gmail.com email címen jelezni.

A program támogatói a Szociális és Innovatív Alapítvány, a Wallenberg Egyesület és a Holokauszt Dokumentációs és Emlékközpont. A szervezést támogatja a Budapest Underguide Kft., a valódi értékek felfedezését megvalósító programszervező műhely.



Az izraeli Yad Vashemben fát állítottak még annak is, aki „csak” egy ember életét mentette meg,
mert„aki megment egy életet, az egy egész világot ment meg”.

Frank Vajda Ausztráliában élő orvosprofesszor az elmúlt héten Rómában
járt, a Raoul Wallenberg emléknapokon vett részt és számolt be
személyes élményeiről. 9 éves volt, amikor a svéd diplomatának
köszönhetően életben maradt édesanyjával együtt.

Vajda professzor három alkalommal szólalt meg a Vatikáni Rádió magyar
műsorában, de interjút készített vele a svéd, illetve a német program
is.

A beszélgetések letöltéséhez szükséges linkek IDE KATTINTVA elérhetőek.

Hol vannak a demokraták?

Lassan nem múlik el nap-és ettől még a nemzeti ünnepünk sem
mentes-,hogy ne tapasztalnánk szélsőséges jelenségeket, félelem
keltést és tudatos provokációkat.
Szégyenletes volt látni a "mocskos zsidózó" szurkolókat, akik iráni és
palesztin zászlókat lengettek és zavarták az izraeli himnuszt az un.
barátságos mérkőzésen. Ismét fellépett új köntösben a Gárda II.amely
most Cegléden masírozik.
Demokraták - kormány pártiak és ellenzékiek -meddig hagyjuk, hogy egy
kisebbség provokálja a nemzet jóérzésű többségét! Fogjunk össze ebben
a kérdésben és deklaráljuk közösen, hogy mi magyarok elutasítjuk a
tudatos provokátorokat és a nemzetalkotó kisebbségek folyamatos
zaklatását!

Raoul Wallenberg Egyesület Elnöksége
.

Ember az embertelenségben c. kiállítás megnyitójára

Időpont: 2012. szeptember 17. 15.15



A második világháború végéhez közeledve a magyar és német fasiszták által koncentrációs táborokba való deportálástól magyar emberek ezreit megmentő svéd diplomata, Raoul Wallenberg életét és tevékenységét bemutató „Ember az embertelenségben” című kiállítás kerül megrendezésre Szolnokon.
Raoul Wallenberg születésének századik évfordulója alkalmából emlékezünk meg egy olyan európai polgárról, aki példát mutatott emberiességből és értékelvű magatartásból.


Helyszín: Szolnoki Főiskola
Campus főépület
Szolnok, Tiszaligeti sétány 14.

A kiállítás megtekinthető:
2012. szeptember 17-től 27-ig

(hétfőtől - szombatig 8.00-tól 18.00 óráig)
A megnyitó programja:

A megjelenteket köszönti, mint házigazda:
- Dr. Túróczi Imre, a Szolnoki Főiskola rektora

A kiállítást megnyitja:
- Dr. Sebes József, a Raoul Wallenberg Egyesület ügyvivője, az Alapítvány elnöke

Köszöntőt mond:
- Dr. Huff Endre Béla, a Raoul Wallenberg Egyesület ügyvivője
- Dr. Csillei Béla, a Raoul Wallenberg díj kitüntetettje

100 éve született Wallenberg

Budapest, 2012. augusztus 3., péntek (MTI) - Vissza kell utasítani mindazt a gonoszságot, amely embereket vagy embercsoportokat méltóságukban megaláz - hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a humánum napja alkalmából tartott pénteki megemlékezésen, a budapesti Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban.


A humánum napját 2001 óta minden évben Raoul Wallenberg embermentő svéd diplomata augusztus 4-i születésnapjához kapcsolódóan tartják Magyarországon.
A Raoul Wallenberg 100. születésnapja alkalmából tartott rendezvényen a miniszter úgy fogalmazott: szégyenletes bűn az antiszemitizmus, elfogadhatatlan bűn a cigányság megbélyegzése, de legalább akkora bűn rasszizmussal vádolni azokat, akik valójában nem azok. Politikai haszonszerzésből történik az, amikor a politikai ellenfelek egymás fejéhez vágják a rasszista vádakat, ez pedig az áldozatok kárára van - tette hozzá.
Balog Zoltán kiemelte: amikor az Országgyűlésben származásuk alapján gyaláznak valakit, akkor meg kell szólalni, ugyanis vannak most is szellemi örökösei a fajgyűlölőknek, az internet világában pedig nekik könnyebb dolguk van, mint korábban.
A miniszter fontosnak nevezte, hogy a következő nemzedékek megtanulják: "mi soha nem leszünk szövetségesei ilyen gondolatoknak". Ugyancsak lényegesnek mondta, hogy a zsidó szervezetekkel egyeztetni kell arról, hogyan lehet "méltányosan és tisztességesen" tanítani a holokauszt történetét. Rámutatott: a nemzeti alaptantervbe először került bele a cigányság története.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője emlékeztetett arra: a XX. század diktatúrái idején sokan áldozatul estek a hazugságnak, és "támogatták a támogathatatlant", amivel szembe kell nézni, mert erre is szüksége van Magyarországnak.
Balog Zoltán rámutatott: akik az embertelenség idején szembefordultak a gyűlölettel, mentették az embereket és a becsületet is, azonban "nem tudták feltartóztatni az emberi gonoszságot és a pusztítást", de "emléküket minél magasabbra kell emelni".
Mint hangsúlyozta, "amikor a történelem igazságáért küzdünk, akkor a saját igazságunkat szeretnénk megőrizni a jelenben", és akkor "az aktuális politikai helyzetről is beszélünk". Felhívta a figyelmet arra, hogy az első Orbán-kormány idején, 2002-ben határozatot hoztak a Holokauszt Emlékközpont alapításáról, és amikor 2004-ben az megnyílt, a Fidesz képviselői is jelen voltak, noha akkor nem ők voltak hatalmon.
Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója arról szólt, hogy az embermentők "a gyűlölet tobzódása idején sem inogtak meg", sok leleménnyel segítették "a halálra hajszolt zsidó polgárokat". Tetteikkel a magyarság méltóságát őrizték, a nemzet becsületét védték - állapította meg.
Mint mondta, intézményük a holokauszt áldozatai emlékének megőrzésére jött létre, és eddig mintegy 200 ezer meggyilkolt ember nevét sikerült felkutatniuk, amelyeket fel is írtak az emlékközpontban található Áldozatok falára.
Az intézményvezető úgy fogalmazott: "sújtsa örök szégyen a deportálás megszervezőit és kiszolgálóikat, az embermentőknek pedig járjon társadalmi tisztelet, övezze őket örök megbecsülés". Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a vészkorszak idején is "lehetett nemet mondani". Utalt arra, hogy az embermentők általában ismerték a mentetteket, de akadt olyan is, aki "a kezdeti izgalmak után" inkább továbbküldte védencét.
Kitért arra, hogy országszerte voltak mentőakciók, egyházi személyiségek keresztlevelek átadásával segítettek, de voltak az embermentők között orvosok, diákok, tanárok, háziasszonyok, cselédek és vállalkozók is.
Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi az áldozatok bemutatásáról szóló zsidó hagyomány tanítását idézve úgy fogalmazott: "egykoron minden áldozat bemutatása megszűnik, ám a hála áldozata örökké megmarad, amelyet szívünk meleg üzenetével mutatunk be azok előtt, akik (...) elkövették a nagy művet, hogy ki-ki segítse az ő felebarátját".
Strausz József, egy munkácsi embermentő család leszármazottja - aki meg is jelent a rendezvényen - videofelvételen mondta el, hogy szülei egy hatéves zsidó fiút rejtettek el a házukban.
Az egészségi állapota miatt távollévő 105 éves Brandeisz Elza, aki Soros György édesanyjának megmentéséért korábban a Világ Igaza kitüntetést is megkapta, videóüzenetében arról beszélt, számukra természetes volt, hogy segítettek a bajba jutottakon.
A rendezvényen Deme Péter, az Igaz Emberek Társaságának elnöke és Szita Szabolcs adta át a Helytállásért elnevezésű díjakat. /1/ Nizalowski Ernő egykori hadipilóta személyesen vette át a díjat, őt állva, vastapssal fogadta a közönség. A további kitüntetettek posztumusz kapták a most először átadott kitüntetést. Breuer Pál ezredes, Kiss Pál egykori hódmezővásárhelyi polgármester, Kulifay Imre református lelkész, Magyar Dezső rendőr őrnagy, Pusztai Lajos és felesége, Pusztai Lajosné házmesterek, Sedivy László református lelkész, Szederkényi Engelbert Henrik tartalékos alhadnagy nevében családtagjaik, illetve Ficzere Tamás református lelkipásztor vették át az okleveleket.
A rendezvény végén a résztvevők az Áldozatok falánál elhelyezték a megemlékezés mécseseit és köveit.
Az eseményen megjelentek - mások mellett - a diplomáciai testület tagjai és Harmati Béla nyugalmazott evangélikus püspök.
Az Igaz Emberek Társaságának elnöksége/2/ és a Holocaust Közalapítvány Raoul Wallenberg születésének 100. évfordulója alkalmából idén alapította a Helytállásért magyar embermentő elismerést. A magyar embermentők a napjainkban előkerülő dokumentumok alapján - leginkább túlélő szemtanúk hiányában - az izraeli Jad Vasem Intézet által kiadott Világ Igaza díjat nem kaphatják meg, ennek pótlására alapították a díjat, a jeruzsálemi intézménnyel egyeztetve.

/1/ Helytállásért Elismerő Oklevélben részesülők tevékenységének ismertetése:
1. Breuer Pál
1944-1945-ben Breuer Pál ezredes a 85. újonckiképző ezred parancsnoka volt. A háborús vereség árnyékában arra törekedett, hogy a németek és nyilasok ezredét saját céljaikra ne tudják kihasználni. 1944. év december havában egy csallóközi községben állomásozott, mikor nyilas propagandisták jelentek meg, hogy Budapest védelmére az ezred zászlóaljainál különböző nyilas alakulatokba katonákat toborozzanak. Az ezredes szóbeli parancsokat adott ki arra vonatkozólag, hogy a zászlóalj tisztjei az embereket a nyilasokhoz való átlépésről beszéljék le.
1945. április hó 30-án a felső-bajorországi Mittenwaldban Breuer Pál parancsnoksága alatt lévő állományba befogadták, ekként megmentették Dick Gábor, Fried Géza, Friedmann József, Weisz Févics, Lőwy Gábor, Izrael Dezső, Waldmann Ernő zsidó deportáltakat. Az üldözés, a halálos veszély elől védelmükbe vették, mindennel ellátták őket. A tisztikar és a legénység előtt Breuer ezredes parancsban kihirdette, szemléi alkalmával nyíltan hangoztatta, hogy vallási és felekezeti különbség nélkül minden honfitársat meg kell védeni az üldöztetés és németek ellen.

2. Kiss Pál
Kiss Pál Hódmezővásárhely polgármestere volt. 1944-ben egy idős zsidó nőt orvosi beutalással védett meg, négy zsidó orvost pedig célzatos légoltalmi orvosi kinevezéssel mentett meg a kisegítő munkaszolgálat elől.
Hódmezővásárhelyt akkoriban még egyetlen légitámadás sem érte, a valóságos légoltalmi feladatokat mindössze néhány gyakorlat jelentette. A polgármesteri kinevezések alig leplezetten a négy orvos mentését szolgálták. Azok közül, akiket akkor munkaszolgálatra elvittek, csak néhányan tértek vissza. Dr. Goldmann István, Dr. Deutsch Béla, Dr. Heller István és Dr. Kertész László orvosok a kinevezéssel túlélési esélyt kaptak, életüket Kiss Pál polgármesternek köszönhették.
A Hódmezővásárhely törvényhatósági jogú város történelmi almanachja 1873-1950 című, 2003-ban kiadott kötet is kiemeli Kiss Pál pozitív szerepét a rend és közbiztonság megőrzése területén. A bevonuló szovjet csapatok elől a vezető tisztségviselők zöme elmenekült, ő azonban szolgálati helyén maradt.

3. Kulifay Imre
Kulifay Imre református lelkészt 1934. szeptember 1-jével a Magyar Református Egyház Zsinata a franciaországi és tengeren túli francia területek lelkészi posztjára, Párizsba nevezte ki. A második világháború előtt, alatt és után óriási felelősséggel foglalkozott a menekültekkel (zsidókkal és politikaiakkal), hadifoglyokkal. (Több, mint 31 000 foglyot menekített). Ugyanígy segítette a menekülteket az 1956-os forradalom idejében is.
Kulifay lelkész úr életének és párizsi lelkészi szolgálatának egyik kiemelt korszaka a második világháború alatti évekre esik, amikor Magyarország területéről is megindult a zsidó családok menekülése a rájuk váró súlyos megpróbáltatások elől. Az egyház tulajdonában fennmaradt nyilvántartási könyvben számos bejegyzés bizonyítja, hogy az áttérések gyors bejegyzésével, keresztlevelekkel Kulifay Imre Párizsban számos zsidót mentett meg. Mindezt kiemelkedő emberségből, mély keresztényi meggyőződésből, Isten dicsőségére tette. A kiterjedt életmentésben nagy segítséget kapott feleségétől is.

4. Magyar Dezső
Szolnokon Steiner Istvánné, született Rákóczy Erzsébet tizenkét éves fia 1940-ben tért át római katolikus vallásra, így a zsidótörvény hatálya alá esett. A hatósági rendelkezések nyomán 1944. május közepén kénytelen volt a szolnoki zsidó gettóba költözni.
A családnak Magyar Dezső, közellátási rendőr őrmester együttérzésből német hatósági személy korrumpálásával a szöktetést ajánlotta, hogy a fiú elkerülje a Németországba való deportálást. A kikötött 6 000 pengős összeget az asszony nem tudta előteremteni, így nem maradt esély a fiú megmentésére.
Az anya és a fiú szenvedésén megdöbbent Magyar Dezső kockázatos lépésről döntött. A deportálást megelőző éjjelen a fiút a vasúti tehervagonból kivette s a kerítésen át kihozta a gyűjtőtáborból. Mindezt a rendőr őrmester minden ellenszolgáltatás nélkül, önzetlenül, tisztán emberi humanizmusból tette.

5. Nizałowski Ernő
Az embermentő Budapesten, lengyel apától és magyar anyától született 1915-ben. Ma is Budapesten lakik. Amikor 2012. március 22-én Bronisław Komorowski lengyel köztársasági elnök átadta neki a Lengyel Köztársaság Lovagkeresztjének tiszti fokozatát, kijelentette: „Budapesten három olyan személy volt, aki ezrével mentette az embereket a háború alatt: Wallenberg, a diplomata, Sławik, az újságíró és Nizsałowski, a hadipilóta”. Az egykori hadipilóta név szerint - a konspiráció miatt – kevés megmentettre emlékszik. Köztük Héczey Endre újságíróra, aki később Montrealban halt meg.
Nizalowski Ernő id. dr. Antall József menekültügyi irodájában 1942-1944 között tucatjával szöktette és kísérte nyugatra a lengyel menekülteket. Védencei között számos zsidó származású volt.

6. Pusztai Lajos és felesége

Pusztai Lajos az V. kerületi Falk Miksa u. 6. sz. épület házfelügyelője volt. Feleségével életmentő jelentőségű, nagy kockázatot vállalt, mert a nyilas érában a lakók nyilvántartásában nem tüntette fel, hogy köztük zsidók is találhatók. Sőt, a házban a bujkáló zsidók között szökött munkaszolgálatos is akadt, valamint menedéket adtak szökött katonának is.
A nyilas bevonulási parancsokat rendre elszabotálták, következményként bujkáló zsidó védenceik túlélték az üldöztetést. Pusztai Lajos és felesége Budapest ostroma idején és utána is megvédte a zsidók rájuk bízott vagyonát



7. Šedivý László

A második világháború idején a nyitrai református templom első lelkipásztora 1942-ben vizsgázott hősies kiállásából. Nem csupán átkeresztelt sok zsidót, hanem bujtatta is őket. Letartóztatását a szlovákiai németek Grenzbote című lapjának 1942. augusztus 12-i és 28-i számában megjelent cikkek készítették elő. Ezek arról tudósítottak, hogy Šedivý lelkész a zsidók segítségével el akarja Nyitrát magyarosítani és pár nap alatt 717 zsidóból csinált magyar kálvinistát.
Šedivýt 1942. augusztus 27-én tartóztatták le. A dokumentumok szerint ekkor már több éve állt titokban rendőri megfigyelés alatt. Szeptember 2-án az államrendőrség pozsonyi központjába szállították és 15-én sor került részletes kihallgatásra. Három oldalanyi jegyzőköny készült. A lelkész elmondta, hogy a tömeges mentés márciusban folyt és a pozsonyiakat helyettesítő minőségében keresztelte. Nagy árat kellett fizetnie humánus tetteiért, mivel ezek a hatalom tudomására jutottak, és feljelentés alapján a református lelkipásztort meghurcolták.
Šedivý Lászlót az ilavai börtönben kegyetlenül megverték, megkínozták. Szellemileg és testileg megtörten tért haza 1945-ben, majd júniusban meghalt.

8. Szederkényi Engelbert Henrik

Szederkényi Engelbert Henrik a 10. honvéd élelmező raktárnál a zsidótörvények szabotálásával akadályozta meg több személy kisegítő munkaszolgálatra való igénybevételét. Ezzel elejét vette nemcsak az érintett honvédségi személyek, hanem családtagjaik deportálásának is.
A nyilasok 1944. október közepi hatalomra jutásakor részt vett a fegyveres ellenállásban, amely a laktanyának a nyilas- és német csapatoknak való átadását volt hivatva megakadályozni. Tevékenyen közreműködött több száz munkaszolgálatos nyilas terror előli menekítésében, laktanyában való elhelyezésében és megvédésében is. Tovább is ment, menekülő zsidókat rejtegetett a lakásán.
Szederkényi Engelbert Henrik 1944 év decemberéig számos alkalommal önfeláldozóan, saját és családja életét kockáztatva, teremtett olyan helyzetet, amelynek a következtében több baloldalisága és származása miatt megfigyelt, illetve üldözött ember és családja életben maradt.

/2/ Az Igaz Emberek Társasága Elnökségének tagja Sipos András a Raoul Wallenberg Egyesület ügyvivője

Konferencia a demokráciáról és az emberi jogokról

A Wallenberg év kiemelkedő eseményeként június 28-án tudományos konferenciát szervezett a Külügyminisztérium, a Tom Lantos Intézet, a Demokratikus Átalakulásért Intézet, a Holokauszt Emlékközpont és a Raoul Wallenberg Egyesület. A Gerbeaud Házban tartott egésznapos tanácsokozáson méltatták Raoul Wallenberg példaértékű embermentését, történészek beszéltek Wallenberg életéről és halálának körülményeiről. A Wallenberg Egyesület által kezdeményezett panel témája az előítéletek és a konfliktusmegelőzés.

Martonyi János külügyminiszter a konferencia megnyitó beszédében hangsúlyozta, a magyar döntéshozók határozottan az ország kultúrájának részeként tekintenek a kisebbségekre, és készen állnak arra, hogy megvédjék őket. Beszélt arról is, a demokrácia nem létezhet emberi jogok nélkül. Beszédében a Wallenberg emlékév kiemelkedő eseményének nevezte a Raoul Wallenberg Egyesület "Régen volt? Hol is volt?" címmel megrendezett országos vetélkedőjét. Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára szerint a jelenlegi gazdasági válság okozta megnövekedett munkanélküliségre és a recesszióra többen "rosszul reagálnak", emiatt erősödhet a kirekesztés és az idegengyűlölet Európában. Churchillt idézve a főtitkár kijelentette, az európai békének a demokrácián és az emberi jogokon kell alapulnia. Felhívta a figyelmet az egyén felelősségére, senki sem gondolhatja, hogy ha "félrefordítja a fejét, akkor biztonságban van". Frank Belfrage, a svéd külügyminisztérium államtitkára hangsúlyozta, mindenkinek meg kell találnia a módját, hogy saját közösségében, személyesen is küzdjön a gyűlölet ellen. Az antiszemitizmus és az idegengyűlölet nemcsak "fájdalmas történelmi emlékek", hanem ma is élő jelenségek - mondta. Ezután Carl Michael L. Wernstedt, a Wallenberg család tagja arról beszélt, azért fontos Wallenberg emlékét ápolni, hogy az emberek ne felejtsék el őt és azt, hogy úgy érezte: számára nincs más választás, mint az embermentés. Ma is ilyen emberekre van szükség. A svéd fiatalember hozzátette: ma is van sajnos xenofób párt a svéd és a magyar parlamentben is.

Wallenberg halála körül még ma sem tisztázódott minden részlet

Az "Emlékezés Raoul Wallenbergre" címet viselő történész panel elsősorban Wallenberg halálának máig tisztázatlan körülményeiről szólt. Jan Lundvik, Svédország Magyarországra akkreditált korábbi nagykövete (1994-1998 között volt nálunk nagykövet) az 1970-es években részese volt az üggyel kapcsolatos nyomozásoknak, amelyet Svédország külügyminisztériuma folytatott, és amely folytatódott, mialatt ő a moszkvai misszó helyettes vezetője volt. Előadásából az derült ki, hogy a svéd külpolitika diplomáciai hibát vétett Wallenberg ügyében. Lundvik szerint halála körülményeiről még ma sem tisztázódott minden részlet, és a kutatásoknak addig kell folytatódniuk, amíg biztosat nem tudhatunk. Ami biztos, hogy Raoul Wallenberg 1945. január 17-én eltűnt Budapestről, Debrecen felé tartva. Ezután kezdődött a sorsával kapcsolatos dezinformációs kampány. Az biztos, hogy Sztálin 1946-ban fogadta az akkori moszkvai svéd követet, és a beszélgetés során megkérdezte a követtől, hogy van-e valamilyen kívánsága. Akkor a svéd nagykövet fogalmazott úgy, hogy "személyes véleménye szerint Wallenberg valahol Magyarországon tűnt el, és lett baleset vagy gyilkosság áldozata". Tekintve, hogy egy diplomatának nem lehet "személyes véleménye" így Sztálin úgy vélte, hogy ez a hivatalos álláspont, és a svédek lemondtak Wallenbergről. Amikor az akkori svéd követ Wallenberg sorsa felől érdeklődött Sztálin azt felelte neki, hogy balesetben halt meg, rablók ölték meg, és ígéretet tett, hogy mindent el fognak követni, hogy felkutassák, mi történt vele - holott Sztálinnak tudnia kellett, hogy Wallenberg akkor szovjet börtönben volt. A svéd külügyminiszter ezt az információt megtartotta magának. Lundvik elmondta: a külügyminiszter hibát követett el. Előadásában azt is hangsúlyozta, valójában Wallenberg emberrablás áldozata lett, és mit tesznek az emberrablók abban az esetben, ha senki nem akar fizetni az áldozatért? Az "egyszerű" megoldást választják - likvidálják az áldozatot.
Ezután Szita Szabolcs professzor, a téma elismert kutatója, a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatója tartott előadást. Először arról beszélt, Wallenberg nem magányos harcos volt, sok magyar segítette őt embermentő munkájában. Egyik legfontosabb segítője Langfelder Vilmos magyar mérnök volt, akit vele együtt hurcoltak Moszkvába és életének utolsó éveit ugyanúgy homály fedi, mint Wallenbergét. Szita szerint Wallenberget kapcsolatrendszere miatt hurcolták el Moszkvába. Ismert az is, hogy egy időszakban Magyarországon kétszáz kihallgatást folytattak le azzal a céllal, hogy valakikre - a zsidókra - ráfogják, hogy ők ölték meg Wallenberget. Ebben itthon egzisztenciák mentek tönkre. Szita annak a véleményének adott hangot, hogy az oroszoknak meg kell találniuk és ki kell adniuk azokat a dokumentumokat, amelyekből kiderül, hogyan halt meg pontosan Wallenberg és Langfelder.
Ezután Boris V. Sokolov professzor, az orosz Pen-Centre történésze tartott előadást. Előadásából az derült ki, hogy a legvalószínűbb - de azért nem teljesen biztos - verzió szerint Wallenberget 1947. július 23. és október 15. közötti időszakban ölték meg. Még a helyszín sem teljesen biztos, a különböző dokumentumok négy börtönt is említenek lehetséges helyszínként. Szita Szabolcs evvel kapcsolatban megjegyezte: amíg a fontos archívumok nem nyílnak meg, az ügyben nem lehet továbblépni.

Civil összefogás a rasszizmus ellen

A délutáni panelek közül az "Előítéletek és konfliktusmegelőzés" címet viselő volt a legizgalmasabb, melyet dr. Talyigás Katalin professzor asszony, az ELTE tanára vezetett. Jon Van Til professzor, a Rutgers Egyetem Urbanisztikai és közösségi tervezés professzor emeritusa a békeközpont koncepcióról beszélt. Véleménye szerint a civil társadalmi szervezetek kell, hogy támogassák egymást, hiszen valamennyien a konfliktusok megoldására törekszenek. Ennek módszere lehet a történetmesélés (én elmesélem az én történetemet, te a tiédet), a dialógus, ahogyan az előadó ezt Izraelben, illetve Észak-Írországban tanulmányozta. A konliktusokat Jon Van Til szerint úgy kell megoldani, hogy mindenki részben nyertes és részben elégedett legyen. Szakítani kell "a nyertes mindent visz" elvével, a nyertes többség ugyanis nem hagyhatja figyelmen kívül a kisebbséget. A professzor szerint Magyarországnak egyik fontos jelenkori baja, hogy alacsony a civil társadalom aktivitása, pedig nálunk is vannak kihívások, - a szegénység és a kirekesztés. Jon Van Til szerint nálunk klikkesedés is tapasztalható - az emberek csak a saját táborukkal érintkeznek.
Ezután dr. Kövér Ágnes, az ELTE Társadalomtudományi Kara szociálismunkás-képző tanszékének helyettes vezetője tartott előadást. "Vannak olyan közösségek, amelyeknek nemet kell mondani" - hangoztatta, ezek az új jobboldali, kirekesztő közösségek. Kövér Ágnes részt vett Nürnbergben több európai egyetem együttműködése keretén belül egy tanulmányúton, ahol a párbeszédet különböző szinteken valósították meg. A helyi kisközösségek, az intézmények (pl. iskolák), a civil társadalom és a politika szintjén lehet és kell párbeszédet folytatni a rasszizmus jelenségeinek megszüntetéséért, csökkentéséért. A kutató konkrét, Nürnbergben megvalósult példákat említett, amellyel felléptek a kirekesztés, a rasszizmus ellen. Az állampolgárok ebben a német városban jelképesen demokratikus utcaseprést csináltak, a város egyik jólismert boltívére felírták a hírhedt auschwitzi feliratot (Arbeit macht frei), sporteseményeket szerveztek a rasszizmus ellen, egy náci emléktárgyakat áruló bolt előtt élőláncot szerveztek, hogy az ott vásárolni akarókat fizikailag akadályozzák meg abban, hogy bejussanak az üzletbe. A boltot fél év után be kellett zárni. Előadása végén Kövér Ágnes feltette a kérdést: vajon nálunk Gyöngyöspatán is meg lehetne valósítani hasonló akciókat? Saját kérdésére válaszolva elmondta, nálunk a helyi közösségek reménytelenek és szomorúak, azt hiszik, hogy a gárdisták fognak rajtuk segíteni.
Ezután Rainer Huhle, az ENSZ erőszakos eltüntetésekkel foglalkozó bizottságának tagja beszélt arról, hogy az erőszakos eltüntetés a náci időkből ered, de azóta a világ sok részén ez sajnos napi gyakorlat. Wallenberg esete is felfogható erőszakos eltüntetésnek. 1980-ban akciócsoport alakult az ENSZ égisze alatt. 2001-ben tette közzé az ENSZ a nyilatkozatát, melyet időközben 91 ország kormánya írt alá, és melyben jogrendjükbe iktatása után, vállalják, hogy bűncselekménynek nyilvánítják az erőszakos cselekményeknek ezen fajtáját. A nyilatkozatot eddig 33 ország ratifikálta, Közép és Kelet-Európában csak néhány, hazánk nem. Itt jegyzendő meg, hogy a Raoul Wallenberg Egyesület levélben fordul Magyarország külügyminiszteréhez, kérve, hogy hazánk is ratifikálja ezt a nyilatkozatot, hiszen Raoul Wallenberg erőszakos elhurcolásán kívül nálunk a pártállam idején is történtek erőszakos eltüntetések.
Ezután Takács János, az Electrolux vezérigazgatója beszélt. Hangsúlyozta, a demokrácia vagy mindenkire vagy senkire sem vonatkozik. Roma integrációs programjukról beszélt, és leszögezte: a cég a munkavállalókat kizárólag a képességeik, képzettségük és teljesítményük alapján ítéli meg.

Török Katalin

Őszinte felháborodással figyeljük a terjedő antiszemitizmust!

A Raoul Wallenberg Egyesület őszinte felháborodással figyeli a tovább terjedő antiszemita provokációkat. Most Schweitzer József főrabbit inzultálták!
Fontos, hogy a három történelmi egyház vezetője,a Köztársaság Elnöke és a Kormány Hivatala reagált, de mi lesz holnap..!
Csak összefogással és a provokátorok ellehetetlenítésével lehet továbblépni, amit mielőbb kezdeményezni kell!
Állítsuk meg a szélsőjobbot, mert az a magyaroknak a ROSSZABBIK utat mutatja!

Raoul Wallenberg Egyesület Elnöksége

Az embermentésről szóló kiállítás a budapesti metrón

Raoul Wallenberg születésének századik évében, 2012-ben a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület két hónapon keresztül kiállításon mutatja be az embermentők bátorságát, példamutató helytállását a budapesti metrón. A negyven tablóképen Wallenbergről, Ocskay László honvéd századosról, Salkaházi Sáráról és sok más, kevésbé ismert embermentőről olvashatnak rövid ismertetést az utasok. A kiállítás megnyitóján Orosz Ferenc, a Raoul Wallenberg Egyesület soros elnöke arról beszélt, nem engedhetjükmeg magunknak, hogy a feledés vagy a hamis mítoszok homályosítsák el az igazság és az igazak emlékét.

Deák Andrea, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (MAZSIKE) ügyvezetője köszöntőjében azt hangsúlyozta: bármilyen fájó is a múlt, ne ejtsünk további sebeket egymáson, tiszteljük egymás emlékeit, ne gátoljuk magunkat közös jövőnk építésében.
"Sarkalatos pillanatban voltak nagyon bátrak" - mondta az embermentőkről a kiállítás megnyitóján Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára. Hozzátette: a negyven, embermentőkről szóló tabló júniusban és júliusban lesz látható a budapesti metrókocsikban, így várhatóan naponta százezer hétköznapi ember nézheti meg a képeket, olvashatja el az információkat. "A vészkorszakban is hétköznapi emberek váltak hőssé, belső erkölcsi szilárdságról tettek tanúbizonyságot, és ma hétköznapi emberek - az utasok - láthatják őket a tablókon" - fogalmazott az államtitkár.
Orosz Ferenc, a Raoul Wallenberg Egyesület soros elnöke köszöntőjében arról beszélt, a híressé vált embermentők mellett sokan bújtatták az üdlözötteket, vagy éppen saját irataikat adták át rokonoknak, ismerősöknek, olykor még ismeretleneknek is. Ez a kiállítás rájuk is emlékezik. "A helyes történelmi emlékezet általában is fontos feltétele a nemzet egészségének. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a feledés vagy hamis mítoszok homályosítsák el az igazság és az igazak emlékét" - mondta az egyesület soros elnöke.
Kirschner Péter, a MAZSIKE elnöke megnyitó beszédében arról szólt, az embermentők tetteinek nagyságát nem a megmentett zsidók, munkaszolgálatosok, katonaszökevények számával mérjük, sokkal inkább a velük szemben álló hatalmas gépezettel. A jelent idézve Kirschner föltette a kérdést: vajon beengednék-e az emberek ma otthonukba a gárdisták által zaklatott vagy Nagykanizsán fenyegetett családokat? Kirschner azt is elmondta, Amsterdamban tavaly másfél millió ember látogatta meg Anna Frank és családja búvóhelyét, ahonnan a kamasz lányt a németek elhurcolták. "Mi azért választottuk kiállításunknak a metró szerelvényeit, hogy naponta akár százezer ember is megnézhesse az embermentőket" - mondta Kirschner. Hozzátette: bízik abban, hogy a metró utasaiban lesz annyi tisztesség és kurázsi, hogy ne engedjék ezt a kiállítást elcsúfítani.
A kiállítást két minisztérium - a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, illetve a Külügyminisztérium - is támogatta. A többi között a Holokauszt Emlékközpont, a Carl Lutz alapítvány és még több más intézmény bocsátott a kiállítók rendelkezésére dokumentumokat.
A kiállításhoz kísérő füzet is készült harmincezer példányban, olyan utasoknak, akik többet szeretnének az embermentőkről olvasni. A színvonalas, szépen illusztrált kiadványban a többi között olvashatunk a Világ Igazairól, diplomatákról, papokról, katonákról, művészekről, akik a vészkorszak idején mentették zsidó embertársaikat.

Török Katalin

A történészek már ismerik a tényeket, a közvélemény még nem! Miért..?

A Raoul Wallenberg Egyesület tagsága nyugtalansággal figyeli az
egyre erősödő Horthy kultuszt. Szinte minden napra esik valamilyen
avatás vagy megemlékezés. Ha a demokratikus pártok megegyeznének egy
nemzeti minimumban a társadalmat foglalkoztató kérdésekben és alkotó
vita lenne a közelmúlt történelmi tényeiről, fel sem merülne Horthy
dicsőítése az összességében negatív szerepe miatt! Megkerülhetetlen
a hadüzenet,a háborúba lépés,a zsidótörvények, a deportálások,a
háborús veszteségek felelősségének a kérdése!
Igen nagy a felelősségünk gyermekeink előtt, hogy reális
történelemszemléletet és hazafiságot tanítsunk,a történelme során
inkább befogadó nemzetünkről.
Összefogást várunk és kezdeményezünk a nemzetünk demokratikus
fejlődését is érintő kérdésben!
Raoul Wallenberg Egyesület Elnöksége

Embermentőkről szóló kiállítás nyílt a Bélyegmúzeumban

Május 10-én a magyar és a svéd posta is Wallenberg emlékbélyeget bocsátott ki. A Bélyegmúzeumban Embermentők címmel nyitottak meg kiállítást Wallenberg születésének századik évfordulója alkalmából. A megnyitón Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára arról beszélt, zsidó embertársaink áldozata és az őket mentő Wallenberg áldozata a magyar identitás része lett.

Különleges hely a budapesti Hársfa utcában található Bélyegmúzeum. Az 1930-ban alapított múzeumban a világ minden országából őriznek kihúzható és falba süllyeszthető fiókokban bélyegeket, ma összesen 13 millió darabot. Május 10-én ezen a helyen bocsátották ki a Száz éve született Raoul Wallenberg bélyeget, és megnyitották az Embermentők címet viselő kiállítást. Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára - egyébként gyerekkora óta lelkes bélyeggyűjtő - megnyitó beszédében azt hangsúlyozta, bár Raoul Wallenberg svéd volt, mégis annyira beépült Magyarországon a köztudatba, hogy a magyar identitás része lett. "Zsidó embertársaink áldozata a vészkorszak idején, és Wallenberg értük hozott áldozata teszi ki együttesen ezt az identitást," - mondta. Hozzátette: a történelem abszurditása, hogy a nácik áldozatait mentő ember egy másik elnyomó rendszer, a kommunizmus áldozata lett.
Geszti László, a Magyar Posta vezérigazgatója elmondta: 1992-ben a Magyar Posta már kibocsátott Wallenberg bélyeget. A 2012-es bélyeg különlegessége, hogy rajta Varga Imre szobrászművész Wallenberget ábrázoló alkotása látható, valamint a Schutzpass - a védlevél - is. A szép bélyeget Benedek Imre bélyegtervező grafikus tervezte, s az Állami Nyomda nyomtatta. A vezérigazgató kijelentette, Wallenberg fontos helyet foglal el a bélyegen látható híres emberek sorában. Röviden említést tett anyai nagyanyjáról és édesapjáról - ők ketten is igazak a 713 magyar Világ Igazai közt. Karin Olofsdotter svéd nagykövet megtiszteltetésnek nevezte, hogy ugyanazon a napon jelenhetett meg a magyar és a svéd emlékbélyeg. Érdekességként megjegyezte, hogy a két bélyeg még névértékben is hasonló - a magyar 340 forintos, míg a svéd 12 koronás, ez körülbelül 400 forintot jelent. "Bízom abban, hogy az e-mailek korában is sok helyre eljut majd olyan levél, melyre Wallenberg bélyeget ragasztanak, s így még többen ismerik meg őt" - mondta a nagykövet asszony.
Ezután Nikodém Gabriella, a Bélyegmúzeum igazgatója mutatta be az Embermentők címet viselő kiállítást. A kiállításon a fő helyet érthető módon Raoul Wallenberg kapta. Érdekesség, hogy Wallenbergről idáig öt országban adtak ki bélyeget: 1983-ban Izraelben, 1987-ben Svédországban, 1992-ben hazánkban, 1997-ben az USA-ban és 1998-ban Argentínában. A kiállítás következő részében a holokauszt idején tevékenykedő más embermentőket ábrázoló bélyegek láthatók. Carl Lutz, Oskar Schindler, Ángel Sans Briz, Giorgio Perlasca, Salkaházi Sára, gróf Esterházy János neve nem ismeretlen a vészkorszak embermentőit ismerők közt. Talán kevésbé ismert a világhírű fizikus, Bay Zoltán neve ebben a vonatkozásban. A zsidóüldözés idején, 1944 nyarán Bay Zoltán a Tungsram gyár műszaki igazgatója volt, és tizenhárom, már az Auschwitzba induló vonathoz terelt zsidó mérnököt mentett meg úgy, hogy munkájuk nélkül lehetetlen a Tungsramban leállt termelés újraindítása. Bay Zoltánról 1996-ban adott ki bélyeget a Magyar Posta.
A kiállítás harmadik része olyan orvosok, tudósok vagy veszélyhelyzetet elhárító, katasztrófában embereket mentő nagyságoknak állít - bélyegben - emléket, mint Kalkuttai Teréz anya, Albert Schweitzer, vagy Semmelweis Ignác.
A tervek szerint az Embermentők című kiállítás ősztől bemutatkozik a Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnáziumban is, így a diákok is megtekinthetik.
Török Katalin

A Parlament szélső jobboldali pártja- permanens provokációk
pártjaként- ismét a demokrácia kereteit feszegeti! Elfogadhatatlan
számunkra a tiszaeszlári vér vád felemlegetése támogató felhanggal! Úgy látszik csak az lehet politikus ebben a pártban aki jó nagyot zsidózik!
Felhívjuk a Parlament és a Kormány figyelmét, hogy ez így tovább nem folytatható és védhetetlen a hazai demokratikus közvélemény, valamint Európa előtt!
Támogatjuk a zsidó szervezetek tiltakozásait !

A Raoul Wallenberg Egyesület Elnöksége

Az RWE részéről elfogadhatatlan, hogy a 2009-es Bírósági döntést
követően ismét "avat" a Gárda . Ugyan a neve változott, de a kinézete, mentalitása azonos. Szinte hihetetlen, hogy jogállamban így lehessen packázni a hatalommal. Szeretnénk, ha az arra hivatottak végre érdemi intézkedést hoznának és a kérdés lezárulna..
RWE Elnökség

Kiállítás a baracskai börtönben

Rendkívüli helyszínen nyílt meg a Raoul Wallenberg életéről és embermentő tevékenységéről szóló kiállítás: a Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben. Március 19-én, Magyarország német megszállása évfordulójának napján a baracskai börtön kápolnájában harmincöt fogvatartott hallgatta meg a kiállítás megnyitóján a svéd embermentőről szóló beszédeket, a Sabbathsong Együttes zenéjét, majd megtekintette a kiállítást.

"Ha már egyetlen ember megnézi a kiállítást és gondolkodik rajta, nekem megérte" - jelenti ki Szénási Jonathan Sándor református lelkipásztor, a Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet börtönlelkésze az intézeti kápolnában, a megnyitón. Az ő meghívására érkezett ide a Raoul Wallenberg Egyesület, a Wallenberg életét bemutató kiállítással. Ez az első alkalom, hogy a svéd embermentőről szóló tablókat fogvatartottak tekinthetik meg.
Baracskán, mint azt az intézet parancsnokától, Cséri Zoltán bv. ezredestől megtudjuk, igen komolyan veszik a fogvatartottak hitéletét. Tizenöt különböző felekezettel és misszióval van az intézménynek együttműködési megállapodása. A tapasztalatok szerint a fogvatartottak 80 százalékának szüksége van arra, hogy lelkésszel tartson kapcsolatot, istentiszteleten vegyen részt, vagy éppen ún. közösségi alkalmon vegyen részt. A történelmi egyházakon kívül a többi között a Hit Gyülekezete, az adventista misszió, a baptisták és a jehovista misszió rendeznek foglalkozást, de előfordult már, hogy Ramadanra alakítottak ki és tettek alkalmassá zárkát. Családi karácsonyt, Hanuka ünnepi gyertyagyújtást és csoportos kimaradás keretében különböző látogatást - jártak már a fogvatartottakkal a csatkai búcsúban, a Holokauszt Emlékközpontban és a Terror Házában is - szerveznek a börtönben. A parancsnok és börtönlelkész egyaránt nagy átéléssel beszél arról, mennyire szükségük van a fogvatartottaknak - akár már az előzetesben is - arra, hogy a lelkész fölkeresse őket. Bár a fogvatartottakat szabadulásuk után "hivatalból" senki nem kíséri tovább, azért Szénási Jonathan Sándornak vannak információi arról, mi történik velük. "Van, aki szabadulása után aktívan beépül egy gyülekezetbe, és olyan is akad, aki nem, mégis sok mindent másképpen lát" - összegzi tapasztalatait.
Nézem a fogvatartottak arcát a börtönkápolnában tartott megnyitón. Nagy figyelemmel kísérik a beszédeket. Cséri Zoltán parancsnok arról beszél, más diplomaták már régen hazamentek biztonságot nyújtó hazájukba, míg Wallenberg maradt, hogy az üldözötteken segítsen. A parancsnok azt is leszögezi, Wallenberg példáján okulva a rossz cselekedetekeinkért nem hivatkozhatunk kényszerhelyzetre. Megható, ahogyan egy fogvatartott ezután a Himnuszt szavalja, - Kölcsey úgy írt a holokausztról (is), hogy az még be sem következett. Orosz Ferenc, a Raoul Wallenberg Egyesület elnöke a történelmi körülményekről beszél, a deportálásokról, majd szól arról is, ha a svéd embermentő ma élne, bizonyára az elesettek, a hátrányos helyzetűek érdekeinek érvényesítéséért küzdene. Ezután Vári Krisztina börtönlelkész "Wallenberg mint lutheránus" című előadását hallgatjuk meg. Az újszerű megközelítés legfontosabb tanulsága, hogy a XX. században nem a templomba járás a legfontosabb, hanem az, ki mit tesz embertársaiért. Ebből a szempontból Wallenberg hívő volt.
Schönberger András főrabbi a talmudista bölcsességet - aki megment egy embert, egy egész világot ment meg - elemzi beszédében. Vencel György azokért imádkozik, akiket nem tudtak megmenteni.
A beszédek közt Masa Tamás, a Sabbathsong Együttes vezetője énekel zsidó énekeket, vidám-szomorú dalokat. A fogvatartottak arcát figyelve a zsidó zene fantasztikus hatását lehet megfigyelni - egyesek komor tekintete oldódik, akad, aki el is mosolyodik, mások verik a taktust a lábukkal. Persze, ehhez nemcsak az énekek kellenek - Masa Tamásnak különleges képessége van, hogy öt perc alatt eggyé váljon a közönségével. Most is megénekelteti a fogvatartottakat.
A megnyitó után a fogvatartottak megtekintik a kiállítást. A tablók egy hétig maradnak Baracskán, ez alatt az idő alatt bárki megnézheti a kápolnában rendezett kiállítást.

Török Katalin

A 2011-ik év győztes csapatai

A Díjak átadására a Magyar Nemzeti Múzeumban megrendezésre kerülő Wallenberg-év nyitórendezvényén került sor.
1. helyezett csapat: Aranymadár (127 pont) a Nemes Nagy Ágnes Humán Szakközépiskola, 11. B. osztályából (Felkészítő tanár: Juhász Magdolna)
2. helyezett csapat: Dunaparti cipők (121 pont) Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola 12. C. osztályából (Felkészítő tanár: Schiffer Éva)
3. helyezett csapat: Puskásosok /113 pont/ Puskás Tivadar Távközlési Technikum 13. E. osztályából. /Felkészítő tanár: Sós Ferenc/

2012-ik évi díjazottak

A Raoul Wallenberg-díj átadására a Magyar Nemzeti Múzeumban január 17.-én megrendezésre kerülő Wallenberg-év nyitórendezvényén került sor.

Novák Ilona

Novák Ilona kezdeményezésére indult útjára a magyarországi Élet Menete egyedülálló vagonkiállítása. A selejtezés előtt álló közforgalmi teherkocsi 2004 óta rendhagyó történelemórák színhelye, a dokumentumok, tárgyi emlékek és fényképek a Holokauszt tragédiáját próbálják megértetni a fiatalokkal. A Holokausztot túlélt önkéntesek száma egyre csökken, Novák Ilona munkájának köszönhetően fiatal önkéntesek csatlakoznak hozzá. Gondoskodik a vagon megfelelő műszaki állapotáról, a balesetmentes megközelítéséről, a térítésmentes pálya- és állomáshasználatról, az őrzésről. Igazi pedagógus. A rendhagyó történelemóra keretében cipőnyomokat fest a vagon padlójára, azt érzékeltetve, hogy mit jelentett 80-100 ember utazása egy vagonban a haláltáborok felé. Szorosan összepréselődve egymás mellé álltak a gyerekek és a cipőtalp nyomokat együtt helyezték el. A rendhagyó történelemóra végén azt javasolja a diákoknak, hogy álljanak a cipőnyomokra és hallgassanak meg egy ötperces dalt egy zsidó és nem zsidó kisfiú barátságáról. 2010-ben a vagonkiállítás elnyerte a SozialMarie díjat.


Dani Eszter

Dani Eszter református lelkipásztor szolgálati helyei közül az egyik legmeghatározóbb az 1996 és 2008 közötti Kárpátaljai Református Cigánymisszió munkácsi közössége. Itt részese lehetett a gyülekezeti munka mellett a cigány gyülekezetek indulásának. 2009-től a Dunamelléki Református Egyházkerület megbízottjaként fővárosi cigánymissziós szolgálatokat végez jelenleg is. A nyári gyerektáborok szervezése, a sokszor rendhagyó keretek között zajló, sajátos hangulatú hittanórák, amelyek a gyerekeken és a fiatalokon túl a szülőket, a családokat is elérték. A missziója törekvése az volt, hogy segítsen az életvezetés, az egészségmegőrzés, a bűnmegelőzés terén, a tanulásban. Aktívan közreműködik a cigányság iránti előítéletek leküzdésében, hiszen a KIM Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága felügyeletével működő Roma Koordinációs Tanács tevékeny tagja a Magyarországi Református Egyház delegáltjaként. Lelkipásztori tevékenységével, életútjával példát mutat embertársainknak a hátrányos helyzetben élők, diszkriminációt elszenvedők érdekében végzett áldozatos munkájával.

Pócsiné Sivák Erzsébet

Pócsiné Sivák Erzsébet Tagóvoda-vezető 1980–ban kezdte meg szakmai munkáját Érden az 1 sz. Napköziotthonos Óvoda Fő úti Tagóvodájában - Ófaluban, ahol a legtöbb diszkriminációt elszenvedő család él. Ezeket a gyermekeket szeretetteljes odafigyeléssel neveli, készíti fel az iskolára, a közösségi, társadalmi életre. A szülők egyéni problémájának kezelése, konfliktus megoldó képessége a szülők és a közvetlen környezet, illetve a város elismerését eredményezte. Az óvodában sem a gyermekek, sem a dolgozók, sem a szülők körében ma már nem okoz problémát a másság elfogadása. Fáradtságot nem ismerve kutatja fel a körzetébe tartozó óvodás korú gyermekeket, akiknek az integrálását, azonos tervek és azonos szabályok alapján végzik, de egyéni fejlesztési tervek alapján. Ennek eredménye a gyermekek zökkenőmentes iskolai beilleszkedése. Fontosnak tartja a különböző helyi szokásokra épülő programok megszervezését. A felzárkóztatás érdekében – a közös erővel összegyűjtött bevételből – családi kirándulásokra kerül sor. Nagy élmény, a pályázat útján megvalósult, egyhetes Zánkai üdülőtáborozás.

Hidvégardó Község Önkormányzata

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hidvégardó lakosainak 20%-a roma származású. A roma és nem roma lakosság együttélése évtizedek óta harmonikus, köszönhetően a település vezetése eredményes foglalkoztatási és közösségszervező munkájának. A munkanélküliség nem éri el a 10%-t, köztük a romák 80%-a foglalkoztatva van. Sikeresen folytatják a közfoglalkoztatás rendszerét, a szociális földprogramot. Sikeres volt a "Minden gyermek jól lakjon", a szennyvíz program. A helyi roma lakosság kisebbségi közösségi házát a roma lakosok tevékeny részvételével, közös összefogással építették meg. Képzésekre, összejövetelekre, rendezvényekre folyamatosan használják a házat. A település jó példa arra, hogy hogyan lehet kitartó és következetes munkával a hátrányos helyzetű településen, hátrányos helyzetű lakossággal eredményesen megvalósítani a közösség szervezését és a kirekesztés helyett az integrációt, a nemzetiségek közötti békés együttélést.

MEGHÍVÓ

Raoul Wallenberg születése századik évfordulója alkalmából a Raoul Wallenberg Egyesület Elnöksége csendes (virág elhelyezéssel, gyertyagyújtással egybekötött) megemlékezést tart:

2012. január 17-én kedden
13 órakor az Osztrák Nagykövetség épületénél /Budapest, VI. Benczúr u. 16./ és
18 órakor a Budapest, XIII. kerület Pozsonyi utca és Wallenberg utca saroknál levő emléktábláknál.

Szeretettel és tisztelettel meghívjuk az Egyesület tagjait, szimpatizánsait és minden érdeklődőt!


Dr. Orosz Ferenc
soros elnök

Raoul Wallenberg-díj

Raoul Wallenberg, Budapest díszpolgára, magyar állampolgárok tízezreinek megmentője 2012-ben lenne százéves. A Magyar Köztársaság Kormánya 2011. november 2-i ülésén hozott határozatával döntött arról, hogy a centenárium alkalmából Magyarország, a Raoul Wallenberg Év keretében, méltóképpen megemlékezik az embermentő svéd diplomatáról, a „humánum lovagjáról”. Ebből az alkalomból Magyarországon és külképviseleteinken felelevenítésre kerül a múlt e tragikus periódusa, és Wallenberg mellett más embermentők tettei. A Raoul Wallenberg-díj Bíráló Bizottság - az elmúlt évek hagyományát követve – 2012. január 17-én Raoul Wallenberg-díj elismerésben részesíti az arra érdemes személyeket és szervezeteket. A magyar társadalomban továbbra is élnek azok az ellentétek, melyek megkülönböztetik az egyik embert a másiktól, annak függvényében, hogy milyen társadalmi csoportba tartoznak. Az előítéletes magatartás, az intolerancia kiváltotta rasszista megnyilvánulások, indulatok már-már mindennapjaink részévé váltak. A Bizottság a Díj adományozásával etikai mércét és példát kíván állítani a magyar társadalmi- és politikai közélet elé. Szeretnénk elismerni, azon személyek, szervezetek áldozatos munkáját, emberi, közösségi magatartását, akik tevékenységükkel, életútjukkal példát mutatnak embertársaiknak a Magyarországon hátrányos helyzetben élők, a diszkriminációt elszenvedők érdekében, az emberi és állampolgári jogok törvényekben biztosított érvényesítésében kifejtett tevékenységükkel. I. A Raoul Wallenberg-díjban részesülhetnek: 1. Polgárjogi aktivisták, akik - bátor kiállásukkal, - életútjukkal példát mutattak és mutatnak embertársaiknak a helyi, térségi és országos közéletben. 2. Település-, intézményvezető, települési önkormányzatok, intézmények, akik /amelyek/ - gyakorlati példát mutattak és mutatnak a normális emberi együttélésben, - a konfliktusok feloldásában és megoldásában szerepet vállaltak, vállalnak, - tevékenységükkel közreműködtek, közreműködnek az emberi és állampolgári jogok érvényesülésében. 3. Írók, újságírók, szerkesztőségek, szellemi műhelyek közösségei, akik /amelyek/ munkásságukkal járultak, járulnak hozzá az előítéletes magatartás, a rasszizmus, antiszemitizmus, cigány ellenesség leküzdéséhez, rávilágítottak, rávilágítanak azok demokrácia és szabadság ellenességére. 4. Egyházi vezetők, egyházi közösségek, akik (amelyek) hitéleti tevékenységük során, a hit erejét felhasználva, aktívan közreműködtek és közreműködnek a különböző népcsoportok, különböző felekezetek, vallási közösségek együttéléséhez, az egymás iránti előítélet leküzdéséhez. II. Raoul Wallenberg-díjra javaslatot tehetnek: az alapítók, támogatók, települési önkormányzatok, önkormányzati szövetségek, emberi jogi, állampolgári, kisebbségi, egyházi szervezetek. Javaslatot tenni, a bizottság által közzé tett adatlap kitöltésével és ajánlás megfogalmazásával lehet. Beküldési határidő: 2011. december 31. Cím: Raoul Wallenberg Egyesület, 1363. Budapest, Pf. 39. III. A Díj összege: Szervezet, csoport, intézmény maximum 300.000 Ft Természetes személy maximum (bruttó) 200.000 Ft A Díjat a beérkezett javaslatok, ajánlások alapján a Bíráló Bizottság ítéli oda. A Díjban részesülőket levélben értesítjük, és a sajtóban nyilvánosságra hozzuk. A Díjjal kapcsolatos további információval a Bíráló Bizottság titkára, Sipos András, szolgál. Telefon: 0620-468-68-30. Budapest, 2011. november 17. Bíráló Bizottság Az adatlap a letölthető kiadvány fülben található

Városismereti vetélkedő középiskolásoknak

November 23-24-én lesz a városismereti séta. 13 csapat jelentkezett a játékra.
A csapatok reggel előadást hallgatnak meg a Holokausztról, majd elindulnak a Belvárosba, ahol hat állomáson hat feladatot kell megoldaniuk. Ezt követően visszatérnek a Holokauszt Emlékközpontba, s rövid prezentációt tartanak a séta során szerzett élményeikről. Ezen kívül még két feladatot kell megoldaniuk a kiírásnak megfelelően. A vetélkedő végső eredményhirdetésére 2012. január 12-én kerül sor.
A játékról a Klubrádió Reggeli gyors műsorában nyilatkozott Sipos András az egyesület ügyvivője
http://www.klubradio.hu/index.php?id=28%23c

Régen volt? Hol is volt?

Meghosszabbítottuk a Régen volt? Hol is volt? c. városismereti vetélkedő jelentkezési határidejét. A felhívás és a jelentkezési lap a Régen volt? Hol is volt? - 2011. topikon található, jobb oldalt.

Új jelentkezési határidő: 2011. október 18.

Szervezők

Kiállítás és pódium beszélgetés Székesfehérváron

"In memoriam Raoul Wallenberg" címmel nyílt kiállítás a székesfehérvári Civil Szolgáltató Központban október 3-án. A svéd embermentő életét és zsidómentő tevékenységét bemutató tárlatot várhatóan 1800 helyi középiskolás fogja megnézni a következő két hétben. A Raoul Wallenberg Egyesület és a székesfehérvári Esélyek Háza közösen képzett ki olyan fiatalokat, akik saját kortársaikat kalauzolják majd a kiállításon. A legfontosabb cél, hogy a holokauszt történései ne merüljenek feledésbe, valamennyien vegyük észre, hogy ma is sokakat ér diszkrimináció, s akkor talán tudunk válaszolni arra a kérdésre is, mit tenne ma a svéd diplomata, ha élne.

Hatvan tizenkettedik osztályos ül le a székesfehérvári Civil Szolgáltató Központ ízlésesen berendezett nagytermében. A Belvárosi I. István Középiskola diákjai megilletődve nézegetik a székekre gondosan odakészített, Raoul Wallenberg életéről szóló kis füzetet. A megilletődött csöndet hamarosan feloldja a Sabbathsong Klezmer Band éneke. A diákok rövid ismertetést hallhatnak arról, hogy a klezmer valójában hangszeres zsidó népzene, az együttes vezetője elmagyarázza, mi is az a sófár, sőt, bele is fúj, hogy mindenki hallhassa zengő hangját.
Ezután Rauh Edit szociálpolitikus, a Raoul Wallenberg Együttes önkéntese ül le négy közéspiskolással, s megkezdődik a pódiumbeszélgetés. Ki volt Wallenberg? Szükség van-e arra, hogy ma is megemlékezzünk az embermentőkről? Melyek azok a társadalmi csoportok, amelyek ma is hátrányos helyzetben vannak? A romák, a terhes nők, a 45-50 évnél idősebb korosztály, ha munkát keresnek - hangzanak a diákok feleletei. Mi a teendő, ha valakit diszkrimináció ér? A beszélgetés során megfogalmazódik: lehet az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordulni, de az érintett kérheti az ombudsman segítségét is. Szóba kerül az egyes emberek felelőssége, elhangzik, hogy sok család ellenséges a romákkal, a szórakozóhelyekre sem mindig engedik be a roma fiatalokat. "Most nem a zsidókat, hanem a romákat találják meg" - összegzi véleményét az egyik diáklány, aki a pódiumbeszélgetés résztvevője. Társa arról beszél, milyen fontos a nevelés szerepe ebben a kérdésben.
A délelőtt zárásaként ismét a Sabbathsong Együttes zenél, a Láthatatlan Kéz című musicaljükből adnak elő részleteket. Ezután a diákok megtekintik a Wallenberg életét bemutató tablókat. A tervek szerint a következő két hétben a gondos szervezés nyomán 1800 fiatal fogja megtekinteni a kiállítást. A Raoul Wallenberg Egyesület és az Esélyek Háza negyven olyan, önkéntesen jelentkező diákot képzett ki tárlatvezetővé, akik saját kortársainak fogják bemutatni a tablókat, válaszolnak majd a felmerülő kérdésekre. Az elképzelés szerint a fiatalok, ha saját kortársaik kalauzolják őket, közelebb kerülnek ezekhez a súlyos kérdésekhez.
Délután kezdődik a megnyitó ünnepség. Ismét a Sabbathsong Együttes zenél, majd Mészáros Attila, a székesfehérvári önkormányzat ifjúsági tanácsnoka mond beszédet. Beszédében hangsúlyozza: a 31 éves Raoul Wallenberg veszélyes küldetésre vállalkozott, s a magyar történelem egyik legtragikusabb fél évét töltötte hazánkban, küzdött a megsemmisítésre szántak életéért. Nagyon fontos volt a tanácsnok szerint, hogy a svéd diplomata a zsidók akkorra már megbénult önvédelmi ösztönét próbálta feléleszteni, példája útmutatást adhat a mai fiataloknak.
Ezután Orosz Ferenc, a Raoul Wallenberg Egyesület soros elnöke mond rövid megnyitó beszédet. Wallenberg 1944. július 9-én érkezett Magyarországra, ekkor vált legendás hőssé, tízezrek reményeivé. Nem volt teljesen egyedül, hiszen például Salkaházi Sára, vagy éppen Langfelder Vilmos is áldozatot hozott azért, hogy zsidó embertársait mentse. Orosz Ferenc szerint azért kell emlékeznünk Wallenbergre, mert még ma is "sok a tévképzet, a hárítás, a történtekkel való nem szembenézés". A soros elnök megnyitó beszédében feltette azt a kérdést is, mit tenne Wallenberg ma, ha élne. Bizonyára elmenne Gyöngyöspatára, majd egy budapesti pályaudvarra. "Mit is keresett volna a már nem működő pályaudvaron Wallenberg? Igyekezett volna meggyőzni a kerület lakosait, hogy arra az abszurd kérdésre, hogy támogatják-e, hogy a képviselőtestület rendeletben tiltsa meg a közterületen történő életvitelszerű lakhatást, nemmel válaszoljanak" - hangzott el Orosz Ferenc beszédében.
A megnyitó közönsége ezután megtekintette a kiállítást.

Török Katalin

In memoriam Raoul Wallenberg kiállítás Székesfehérváron

A székesfehérvári Esélyek Háza és a Raoul Wallenberg Egyesület meghív minden érdeklődőt az "In memoriam Raoul Wallenberg " című kiállítás megnyitójára.
A kiállítást megnyitja dr. Orosz Ferenc a Raoul Wallenberg Egyesület soros elnöke és Márton Zoltán az Esélyek Háza igazgatója. Közreműködnek a Sabbathsong Klezmer Band együttes tagjai.
Időpont: 2011. október 3. (hétfő) 15.00
Helye: Civil Szervezetek Regionális Szövetsége, Civil Szolgáltató Központ,
Székesfehérvár, Balatoni út 8.
További részletek:
http://egyuttegymasert.blog.hu/2011/09/21/in_memoriam_raoul_wallenberg
A kiállítás megtekinthető: 2011. október 4-14-ig naponta 08-16 óra között.

Esélyegyenlőségről középiskolásokkal

Az esélyegyenlőség Magyarországon lesz a témája annak a pódium beszélgetésnek, melyet a székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola diákjaival folytat Rauh Edit a Wallenberg Egyesület tagja.
A beszélgetés végén a Sabbathsong együttes tagjai klezmer zenét játszanak.
Időpont: 2011. október 3. /hétfő/ 11 óra
Helye: Civil Szolgáltató Központ,
Székesfehérvár, Balatoni út 8.

Városismereti vetélkedő középiskolásoknak

Budapest, az európai nagyváros, amelyben élünk, dolgozunk, tanulunk, intézzük ügyeinket. A történelmi város, amely tele múltunk emlékeivel, dicső és feledhető események látható és láthatatlan lenyomatával. Szeretjük Budapestet, mert a mienk, mert közünk van hozzá. Vajon ismerjük-e, tudjuk-e, hogy egy-egy utcanév, ház, szobor, vagy emléktábla, milyen múltbeli események hordozója, miért emelte, nevezte el, készítette az utókor?
Induljunk el, és fedezzük fel Budapestet, mert nekünk, ma élő nemzedéknek az is kötelességünk és érdekünk, hogy ismerjük és emlékezzünk (meg) a 66 évvel ezelőtt befejeződött korszak történéseire. A XX. század közepén európai és magyar emberek milliói faji, vallási és politikai alapú üldöztetést szenvedtek. A zsidóságot, a romákat sújtó népirtás és következményei a magyar múlt, az európai történelem és a kultúra veresége.
Az európai emlékezetkultúrához hasonlóan Magyarországon is törekednünk kell arra, hogy a holokauszt a magyar történelem, a kollektív emlékezet részévé váljon, az ártatlanul üldözött és megölt magyar állampolgárok emléke fennmaradjon. Emlékeznünk kell azokra is, akik emberek tudtak maradni az embertelenségben, akiket ismertünk, és akik ismeretlenek maradtak, s legfeljebb cselekedetük hozadéka, emberi életek megmentése maradt meg.
Az elmúlt évszázadokban sokféle nép, népcsoport, kultúra élt itt együtt, hatott egymásra a Kárpát-medencében. Ismerkedjünk meg egymás kultúrájával, szokásaival!
A Holokauszt Emlékközpont, a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet, a Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium és a Raoul Wallenberg Egyesület második alkalommal hirdeti meg a „Régen volt? Hol is volt?” címet viselő városismereti vetélkedőt budapesti középfokú intézmények 14 és 18 év közötti diákjai számára.
A városismereti vetélkedő témája: a magyarországi holokauszt, az embermentők tevékenysége, a zsidó-magyar kultúra együttélése, holokauszt és embermentő emlékhelyek Budapesten.
5 fős csapatok jelentkezhetnek a mellékelt jelentkezési lap megküldésével az info@wallenbergegyesulet.hu e-mail címre.
Jelentkezési határidő: október 3.
A vetélkedő két fordulóból és három feladatból áll:

A felhívás teljes szövege, a jelentkezési lap szövege az oldalt található Régen volt? Hol is volt?- 2011. modulban található.

Közösen tegyünk a gyűlölet ellen!

A Raoul Wallenberg Egyesület egyetért a TASZ és a Helsinki Bizottság által - a "Magyar-Sziget"-en elhangzott uszító kijelentések kapcsán- tett eddigi kezdeményezésekkel, és csatlakozik tiltakozásukhoz. Az Egyesület álláspontja továbbra is az, hogy a szólásszabadság biztosítása nem terjedhet addig, hogy bárki, bármilyen csoport, nemzet, kisebbség,stb. ellen gyűlöletet szíthasson és ezzel összefüggésben ellenük cselekvésre buzdítson.
Javasoljuk, hogy a demokráciát féltő civil- és egyéb szervezetek,
emberek mielőbb fogjanak össze és közösen tegyünk a gyűlölet ellen!

Raoul Wallenberg Egyesület elnöksége nevében
Dr. Orosz Ferenc
soros elnök

Az Egyesület tisztségviselői

A Raoul Wallenberg Egyesület elnöksége június 28-án tartotta meg, tisztújító közgyűlés utáni, első ülését. Az alapszabálynak megfelelően az elnökség tagjai megválasztották az ügyvivőket, akik a következők.
Dr. Orosz Ferenc soros elnök
Czinder Antal
Huff Endre Béla
Kaiser György
Dr. Sebes József
Sipos András

Az Elnökség megbízta a sajtó ügyek intézésével Török Katalint.
Elérhetősége: +3630-535-88-14

Schmitt Pál válaszolt a Raoul Wallenberg Egyesület levelére

A Raoul Wallenberg Egyesület elnöksége örömmel nyugtázza, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök válaszolt levelünkre, amelyben egy Jobbikos képviselő kirekesztő - az MTK-hoz kapcsolódó - felszólalását bíráltuk. A köztársasági elnök válaszában leszögezi: büszke rá, hogy az MTK-ban sportolt. Schmitt Pál a levélben kijelenti: Kövér Lászlóhoz, az Országgyűlés elnökéhez fordul, hogy vesse latba tekintélyét, kövessen el mindent, hogy az esethez hasonló, méltatlan és provokatív megszólalások a jövőben ne fordulhassanak elő.
Megnyugvással fogadtuk, hogy a házelnök már döntött is a parlamenti viselkedési szabályok mielőbbi megalkotásáról.

"Magyar Köztársaság Elnöke
Dr. Schmitt Pál Úr részére
Köztársasági Elnöki Hivatal
Sándor-palota
1014 Budapest, Szent György tér 1.

Tisztelt Elnök Úr !
Immár két hete, hogy a Parlamentben Lenhardt Balázs, a Jobbik képviselője a labdarúgás helyzetét taglaló felszólalásában külön kitért az MTK helyzetére. Azt mondta, örül annak, hogy kiesett az NB I-ből hiszen "..a hazai mezőnyben egy idegen testet képez, sosem volt az átlagszurkoló kedvence". Sajnos a felszólalás a parlamenten belül nem váltott ki vitát, de azóta az MTK Baráti Köre és a napokban Hegyi Iván emelte fel szavát a nyilvánvalóan provokatív beszéd ellen.
Tisztelt Elnök Úr !
Az Raoul Wallenberg Egyesület részéről úgy gondoljuk, hogy méltatlan egy ilyen tartalmú – a nemzet egységét kikezdő - felszólalás, amely a sportegyesület ürügyén megosztásra, kirekesztésre törekszik. Nyilván Elnök Úr - mint kiváló élsportoló - jól ismeri, hogy az MTK különböző sportágaiban versenyző élsportolók az elmúlt időszakban mennyi elismerést szereztek hazánknak.
Megfontolásra javasoljuk Elnök úr felé megelőzendő az ilyen tartalmú felszólalásokat – együttműködésben a Parlament Elnökével -, egy olyan etikai norma kiadását, amely nemzeti alapkérdésekben tiltaná a kirekesztő felszólalásokat.
Tisztelt Elnök Úr !
Köszönettel fogadnánk, ha válaszolna megkeresésünkre, hogy egyetért-e felvetésünkkel, vagy milyen más megoldást tartana jónak a hasonló esetek elkerülésére.
Tisztelettel,
Budapest, 2011. 06. 24.

Dr. Orosz Ferenc
soros elnök
a Raoul Wallenberg Egyesület nevében"

A munkaszolgálatot a kényelmetlen értelmiségiek ellen is felhasználták

Éves közgyűlést tartott a Raoul Wallenberg Egyesület. Elfogadta a szakmai, illetve a pénzügyi beszámolót, új elnökséget választott. A közgyűlésen Szita Szabolcs professzor, a Holokauszt Emlékközpont új megbízott igazgatója tartott előadást az emlékközpont terveiről és a Wallenberg-év méltó megünnepléséről.
Megtartotta éves közgyűlését a Raoul Wallenberg Egyesület. A szakmai beszámoló röviden és lényegre törően foglalta össze azt a sokfajta programot, melyet az egyesület 2010-ben szervezett. Január 17-én - akkor esett szovjet fogságba a svéd életmentő Budapesten - az egyesület átadta a Raoul Wallenberg díjakat.
Ugyanezen a napon az egyesület sajtótájékoztató keretében jelentette be, hogy mozgalmat indít a társadalmi békéért. Tavaly a tavaszi és a téli időszakban is szervezett az egyesület filmklubot, melynek keretében sok fiatal nézett meg etnikai, vallási kisebbségekkel kapcsolatos filmeket.

Nagy sikert jelentett a "Foglalj állást" címet viselő képzőművészeti pályázat és kiállítás. Meglepően sok fiatal rendkívül értékes alkotásokkal jelentkezett erre a pályázatra, az alkotások a mai magyar társadalom fontos kérdéseivel foglalkoztak, úgy, hogy a nézőket állásfoglalásra késztették. A legjobb pályaművekből az egyesület kiállítást rendezett Balassi Bálint utcai helyiségében.

A 2010-es év gazdag programjából kiemelkedik a "Régen volt? Hol is volt?" címet viselő, középiskolások számára rendezett vetélkedő, melynek keretében három középiskola diákjai adtak számot arról, mit tudnak az embermentőkről.

A közgyűlésen az elnökség egyhangúlag elfogadta a szakmai beszámolót és a számvizsgáló bizottság jelentését. Az egyesület nehéz anyagi helyzetben van, ennek elsődleges oka, hogy bár több programra pályázott, a működési költségekre rendkívül nehéz anyagi forrást szerezni - ezzel a gonddal küszködik egyébként a civil szervezetek többsége.

Ezután új elnökséget választott az egyesület, majd Szita Szabolcs professzor, a Holokauszt Emlékközpont új, megbízott igazgatója tartott előadást. A professzor beszélt a Holokauszt Emlékközpont terveiről, a többi között elmondta: a jövőben 6500 ún. csendőrségi nyilvántartó karton kerül a központ birtokába. Ez azért rendkívül érdekes kordokumentum, mert kiderül: a munkaszolgálatot a hatalom nem csak a zsidók, de a kényelmetlen értelmiségiek ellen is felhasználta. Szita Szabolcs példaként említette, előfordult, hogy feljelentés nyomán egy orvost - csak azért, mert vásárolt egy rádiót, s a hatalom attól tartott, nyilván a londoni adót hallgatja és ennek alapján majd rémhírt terjeszt - először arra szólítottak fel, hogy ne hallgassa a saját rádióját, majd miután e felszólításnak nem tett eleget, munkaszolgálatra vitték el. Ez egyértelműen kiderül a már említett csendőrségi nyilvántartó lapokból, de Kassák Lajos és Mónus Illés nevével is lehet találkozni ezeken a lapokon. E dokumentumok feldolgozása a közeli jövő feladata lesz.

A professzor szólt a 2012-es Wallenberg-évről is. A svéd embermentő 100. születésnapját méltón kívánja megünnepelni a Holokauszt Emlékközpont, természetesen a Raoul Wallenberg Egyesület is komoly részt vállal a Wallenberg-év eseményeiben, annak szervezésében.
Török Katalin

Szakmai beszámoló a 2010. évi tevékenységről

Az év első programjai január 17-éhez, Wallenberg szovjet fogságba esésének évfordulójához kötődtek. Szokás szerint erről a Wallenberg utcai emléktáblánál emlékeztünk meg.
Ugyanezen a napon először adtunk át Raoul Wallenberg-díjakat, a Holokauszt Dokumentációs Központban. Az elismerést és a vele járó pénzjutalmat Dúl Géza plébános, a Szent Erzsébet Segítő Alapítvány kuratóriumának elnöke, Rozner László, az újpesti zsidó hitközség elöljárója, Somos László esperes-plébános, Szécsi József, a Keresztény-Zsidó Társaság főtitkára és Tóth Józsefné pedagógus kapta meg. Beszédet mondott Rauh Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára, a bíráló bizottság elnöke, Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és Anders Karlsland, a svéd nagykövetség tanácsosa.
A nap harmadik programja az a sajtótájékoztató volt, amelyen bejelentettük a "MOZGALOM A TÁRSADALMI BÉKÉÉRT" megindítását, és ismertettük erre vonatkozó felhívásunkat. Itt jegyzem meg, hogy a sajtónyilvánosságban érezhetően megnőtt a jelenlétünk, ami jelentős mértékben Török Katalin sajtósunknak köszönhető.
A 2010. év programjainak szervezését elősegítette az, hogy néhány hónapig Molnár Tamás, majd mintegy fél évig Gádor Lili személyében irodista-programszervezőt tudtunk foglalkoztatni.
Így a tavaszi, majd a téli időszakban is filmklubot szerveztünk, Sipos András ügyvivő kezdeményezésére, „Anno '45-'90 - avagy a kollektív amnézia” illetve „Kis Nagy Ember” címmel, Vas Zoltán Iván rendező közreműködésével. A téli sorozat témája az etnikai, vallási és egyéb kisebbségek filmbéli megjelenései tengeren innen és túl.
Nagy jelentőségű volt a „Foglalj állást!” pályázat és kiállítás, amelyet amatőr és profi művészek számára hirdettünk meg. A pályázatra olyan alkotásokat vártunk, amelyek mai magyar társadalompolitikai kérdésekkel foglalkoznak, ezekre reflektálnak, alkotnak róla véleményt, vagy kényszerítik a nézőt állásfoglalásra. A díjkiosztással egybekötött kiállítást Murányi Gábor újságíró nyitotta meg, 2010. november 11-én. A zsűri (Czinder Antal, Huff Endre Béla ügyvivők és Kis Róka Csaba festőművész) döntése szerint Győrffy László: XXL (Az ördög a DNS-ben lakozik) című alkotása megosztva a Free Szabolcs Terror Zone: Free Szabolcs! című kisfilmjével első helyezést ért el, a második helyet szintén megosztva Székely Beáta: A nyúl otthona, Kristóf Gábor: Kopaszok és Marton Ádám Márton: Gárdisták című műveikkel kapták.
Az egyesület a Wallenberg Alapítvánnyal karöltve, hozzájárult 38 árvízkárosult gyermek egy hetes velencei tavi nyaralásához valamint Halmos Sándor „Bihar vármegye zsidósága” című munkája megjelenéséhez.
Raoul Wallenberg emlékére október 15-én táblát avattunk az angol nagykövetség Harmincad utcai épületénél. Külön köszönet Kate Wacznak és Gömöri Máriának az adományokért. Utóbbi gyűjtötte össze az angliai felajánlásokat. A táblát készítette Czinder Antal Munkácsy-díjas képzőművész, az egyesület ügyvivője. A valamikor a Hazai Banknak helyet adó épület volt Wallenberg és munkatársai „főhadiszállása” és rejtekhelye 1944 legvégén. Az avatáskor beszédet mondott Cecilia Björner svéd és Greg Dorey brit nagykövet, Forgács Gábor, Wallenberg munkatársa és dr. Sebes József soros elnök.
2010. november 15-én soros elnökünk, dr. Sebes József a svéd királytól a Királyi Sarkcsillag Rend Első Osztályú Lovagja címet kapta az egyesületben végzett munkája elismeréseként, amelyet Cecilia Björner adott át ünnepség keretében a nagyköveti rezidencián.

A Holokauszt Emlékközpont új ügyvezető igazgatójának előadása

A Raoul Wallenberg Egyesület 2011. évi közgyűlését június 14-én kedden 16 órakor tartja az egyesület helyiségében (Budapest, V. kerület, Balassi Bálint utca 27.).
Határozatképtelenség esetén ugyanaznap 16 óra 30-ra új közgyűlést hívunk össze változatlan napirenddel, amely a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

Napirendi pontok:

1.) Számvizsgáló Bizottság jelentése
2.) Soros elnök beszámolója
3.) Új elnökség választása
4.) Prof. Dr. Szita Szabolcs előadása

A közgyűlésre várjuk tagjainkat, a Prof. Szita Szabolcs előadására minden érdeklődőt tisztelettel meghívunk.

Dr. Orosz Ferenc
soros elnök

In memoriam Raoul Wallenberg

Ötvennél is több középiskolás várakozik izgatottan a Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium ebédlőjében április 12-én kora délután. A diákok egymással beszélgetnek, többen böngészik a Raoul Wallenberg életét bemutató fotódokumentációs kiállítást az ebédlő falain. A kihelyezett táblák jól mutatják a svédországi diplomata gyermekkorát, Magyarországra érkezését, mesélnek a holokausztról, hogyan kerültek végveszélybe zsidók és arról is, kik voltak hazánk megszállói. A kiállítás azt is megmutatja, hogyan mentette életek tízezreit Wallenberg.
Közben a Sabbathsong Klezmer Band is készülődik, hiszen a rendezvényen ők adják a zenét.
Gavallérné Kancsal Ágnes, az iskola igazgatója köszönti a résztvevőket, a Raoul Wallenberg Egyesület elnökségi tagjait, a szép létszámban megjelent diákokat. Orosz Ferenc, egyesületünk soros elnöke megnyitja a vándorkiállítást. Elmondja, az egyesület tervei szerint a közeljövőben a kiállítás valóban tovább vándorol különböző oktatási intézményekbe, - legközelebb Pécsre, majd Székesfehérvárra -, hogy minél több diák megismerkedhessen a holokauszt történéseivel és elgondolkodjon azon, mit tenne ma Wallenberg Magyarországon, ha élne. "Az emlékezés ma is időszerű, hiszen a magyar társadalom ismeretei gyakran hiányosak ezekről az időkről, sok a tévképzet, a hárítás, a szembe nem nézés a történtekkel" - mondta Orosz Ferenc beszédében. Hozzátette: ez is oka annak, hogy ma Magyarországon felüti fejét az az ordas eszme, amelyről már azt hittük, örökre megszabadultunk a második világháború után.
A megnyitó beszéd után az igazgatónő kérésére a diákok párosával körbesétálnak a teremben és "hivatalosan" is megtekintik a fotódokumentációt. Ezután a Sabbathsong Klezmer Band zenél, részletek hangzanak el a Láthatatlan kéz című musicalből.
Végül Rauh Edit szociálpolitikus (egyesületünk tagja) vezet pódiumbeszélgetést négy diákkal a hátrányos megkülönböztetésről, ennek okairól és arról, mit tehetünk e káros jelenségek ellen. A négy fiatal lány őszintén mesél ezzel kapcsolatos saját élményeiről is. Egyikük elmondja, a családnak meghatározó a szerepe ezekben a kérdésekben is. Aki például nem olyan légkörben nő fel, hogy a romák vagy éppen a fogyatékosok egyenrangú társaink, nehezen érti ezt meg, gyakran fél is ezektől az emberektől, hiszen az ismeretlentől általában félünk. Szó esik arról is, hová lehet fordulni (például az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz) diszkrimináció esetén.
Török Katalin

A Raoul Wallenberg életét bemutató kiállítás egy hónapig látható a svéd életmentő nevét viselő iskolában. Ez alatt az idő alatt bárki megtekintheti reggel 8 és délután 4 óra között. (Cím: 1083. Budapest, Ludovika tér 1.)

Felhívás

Idegenvezető képzés indul egyetemisták, főiskolások számára, a budapesti holokauszt és embermentő emlékhelyek meglátogatásához.

Részletes felhívás itt.

Gyilkosságok Tatárszentgyörgyön 2009 február 23-án

A Raoul Wallenberg Egyesület részéről nem felejtjük el, hogy ordas eszmék képviselői, immár öt éve, ártatlan embereket levadásztak.

Továbbra is elfogadhatatlan és érthetetlen számunkra, hogyan aljasulhatnak "emberek" ilyen tettekre!

A családok fájdalmában osztozunk és továbbra is azért küzdünk, hogy ilyen tettek hazánkban ne ismétlődhessenek meg.

Őszinte együttérzéssel és fájdalommal a


Raoul Wallenberg Egyesület Elnöksége

Még nincs szöveg...

Még nincs szöveg...

Még nincs szöveg...

Még nincs szöveg...

Az I. fordulóból a középdöntőbe jutott csapatok listája 2014. február 21-én lesz elérhető.

Még nincs szöveg...

A beszámoló közgyűlés folytatása

A Raoul Wallenberg Egyesület éves közgyűlésének második részét 2014. május 21-én szerdán 16.00 órakor tartja az egyesület irodájában (Budapest, V. Balassi Bálint u. 27. Bejárat az utca felől). Határozatképtelenség esetén az eredeti napirendi pontokkal megegyezően
2014 május 21-én szerdán 16.30 órai kezdettel
tartjuk a közgyűlést.

Napirend:
- Beszámoló a Raoul Wallenberg Egyesület 2013-ik évi tevékenységéről.
Előadó: Sipos András
- Beszámoló az Egyesület 2013-ik évi gazdálkodásáról, a közhasznúsági jelentés elfogadása.
Előadó: Sipos András
- A Számvizsgáló Bizottság jelentése az egyesület 2013-ik évi gazdálkodásáról, a közhasznúsági jelentésről.
Előadó: Vízhányó Károly
- Raoul Wallenberg Egyesület munkaterve 2014-ben.
Előadó: Sipos András
- Elnökségi tag kooptálása, a Számvizsgáló Bizottság megválasztása.
Előadó: Dr. Sebes József
- A Raoul Wallenberg Egyesület alapszabályának módosítása.
Előadó: Kardos Tamásné, dr.
- Egyebek.

Heisler András a vendégünk

Meghívó

a Raoul Wallenberg Egyesület közgyűlését követő
fórumra

Időpont: 2014. május 6. kedd 16.30 óra
Helye: Budapest, V. Balassi Bálint u. 27. Bejárat az utca felöl

Vendégünk: Heisler András a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke

Téma: a magyar zsidóságot érintő aktuális kérdések


Hagyományainknak megfelelően az éves közgyűlést követően aktuális témakörben fórumot tartunk, mely az érdeklődők számára nyilvános.

A fórumra az elnökség nevében tisztelettel megívom.

Budapest, 2014. április 28.




Sipos András
soros elnök

Május 6.

A Raoul Wallenberg Egyesület éves közgyűlését 2014. május 6-án 15.30-kor tartja az egyesületünk irodájában. (Budapest, V. Balassi Bálint u. 27. Bejárat az utca felöl.)
Határozatképtelenség esetén az eredeti napirendi pontokkal megegyezően
2014. május 6-án kedden 16.00 órai kezdettel
tartjuk a közgyűlést.
Napirend:
- Beszámoló a Raoul Wallenberg Egyesület 2013-ik évi tevékenységéről. /Beszámoló alábbiakban olvasható/
Előadó: Sipos András soros elnök
- Beszámoló az Egyesület 2013-ik évi gazdálkodásáról, a közhasznúsági jelentés elfogadása.
Előadó: Sipos András soros elnök
- A Számvizsgáló Bizottság jelentése az egyesület 2013-ik évi gazdálkodásáról, a közhasznúsági jelentésről
Előadó: Vízhányó Károly a Számvizsgáló Bizottság elnöke
- A Raoul Wallenberg Egyesület munkaterve 2014-ben
Előadó: Sipos András soros elnök
- Kooptálás
Előadó: Sipos András

Még nincs szöveg...

Még nincs szöveg...