RAOUL WALLENBERG EGYESÜLET
A L A P S Z A B Á L Y A
a 2022 május 24-én megtartott közgyűlés által elfogadott módosításokkal egységes
szerkezetbe foglalva. I.
Az egyesület neve: RAOUL WALLENBERG EGYESÜLET Az egyesület székhelye: 1055 Budapest, Balassi B. utca 27.
I. AZ EGYESÜLET CÉLJA Az egyesület célja, hogy hozzájáruljon egy olyan demokratikus szellemi, társadalmi, közéleti gondolkodás kialakításához, amely az embereket valós személyiségük, s nem valamely csoporthoz való tartozásuk alapján ítéli meg; amelyben a kisebbségi érzékenység össztársadalmi érzékenységgé válik, amelyben az önbecsülés és mások megbecsülése elválaszthatatlan. Az aggasztóan növekvő régi és új előítéletek, az intolerancia, a rasszista indulatok ellenében RAOUL WALLENBERG szellemi örökségét vállalva, Egyesületünk alapvető értékének tekinti a toleranciát, minden kisebbségi csoport kultúrájának és méltóságának megőrzését. RAOUL WALLENBERG magatartását jelkép erejűnek tekintjük, amelyet etikai mérceként kívánunk a magyar társadalmi- és politikai közélet elé állítani. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete és tevékenysége pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Az Egyesület céljait illetően meghatározó fontosságú a kisebbségi, emberi és állampolgári jogok védelme, valamint a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos tevékenység, elsősorban a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben megfogalmazott célok szerint, illetve azok érdekében. Az egyesület a magyar történelem legnemesebb értékeit és hagyományait igyekszik követni humanista eszmék és demokratikus társadalmi berendezkedés iránti elkötelezettség mellett. Az egyesület cél szerinti tevékenységét az a tudati beállítódás határozza meg, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek harmonikus együttélése a többségi nemzettel nemcsak kisebbségi biztonsági feltétel, hanem a többségi nemzeti, országos és nemzetközi biztonság alkotóeleme is. Az egyesület a nemzeti, etnikai és vallási kisebbségek sajátos egyéni és közösségi jogait alapvető szabadságjogokként tartja tiszteletben, és erejéhez mérten igyekszik ezek minél teljesebb érvényesítését szolgálni. Az egyesület minden rendelkezésére álló eszközzel igyekszik az alábbi felfogást terjeszteni a társadalom minél szélesebb köre által elfogadtatni:
2 Az előbbiekben leírt egyéni és közösségi jogok nem kiváltságai egyetlen kisebbségnek sem, de nem is adományai a többségnek, forrásuk pedig nem a nemzeti és etnikai kisebbségek számaránya, hanem a másság joga az egyén szabadsága és a társadalmi béke tisztelete alapján. Az egyesület tevékenységét meghatározó cél az egyes településeken a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesülésének elősegítése. A Magyarországon tartózkodó nem magyar állampolgárokra vonatkozóan az Egyesület tevékenysége tartalmát meghatározó cél a Menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény 1. §.-ával harmonizálóan, az alapvető emberi jogok és az alapvető szabadságjogok érvényesülése mellett történő elvi és konkrét fellépés. A faji, nemzeti vagy vallási hovatartozás, illetve politikai meggyőződés miatti megkülönböztetés tilalmának érvényesülése e kérdéskörben is meghatározó fontosságú célunk. A rasszizmus, antiszemitizmus ellenében, lehetőleg annak megelőzése érdekében történő fellépésünk részben mozgalmi, részben kulturális és oktatási (pl. tudományos, részben nem tudományos igényű konferenciák) eszközökkel szabályzatunkban megfogalmazott kötelességünk. Az egyesület támogatja az alapszabályával összhangban levő, spontán munkacsoportok létrejöttét, egy tag kezdeményezésére is. Arra törekszik, hogy professzionális jellegű munkacsoportok létrehozásával emelje az Egyesület munkájának szakmai színvonalát és megalapozottságát. A fentieket – előzetes költségvetés alapján – feladatorientáltan finanszírozhatja az Egyesület. Az egyesület tevékenysége közfeladatok támogatására: - tudományos tevékenység, kutatás - nevelés és oktatás, ismeretterjesztés, képességfejlesztés - kulturális, közművelődési tevékenység - társadalmi megítélés szerint hátrányos helyzetű személyek, vagy csoportok jogvédelme. Az egyesület tevékenysége főként a következő jogszabályokban meghatározott közfeladatok teljesítését szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez; 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 13.. (7) (16). pont., 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1.§., 2011. évi CXI. törvény az alapvető jogok biztosáról 1.§.c.) és d.) pont, 1997.évi CXL tv. a közművelődésről. 1.§. a.) pont. Az Egyesület szolgáltatásait tagsági jogviszonyhoz nem köti. Az Egyesület működésének és szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint a beszámolóiról időszaki kiadványaiban, és a nyilvános honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot.
3
II. A TAGSÁGI JOGVISZONY II/1. Az egyesület rendes tagja lehet minden 14. életévét betöltött személy, állampolgárságra való tekintet nélkül, aki elfogadja az alapító nyilatkozatot, az alapszabályt, aláírta a belépési nyilatkozatot, és részt kíván venni az Egyesület munkájában. Jogi személy pártoló tagként léphet be. Fiatalkorú belépéséhez a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges. Az egyesületbe pártoló tagként beléphet az, aki az Egyesület céljaival egyetért, azt erkölcsileg és anyagilag támogatja, de nem kíván a döntések meghozatalában közreműködni, és nem vesz részt közvetlenül az Egyesület munkájában A pártoló tagság az erre vonatkozó belépési nyilatkozat aláírásával kezdődik, és az a tag elhatározása alapján egyoldalú, írásbeli nyilatkozattal bármikor rendes tagságra változtatható át (kivéve a jogi személyeket). A jelen alapszabály feljogosítja az elnökséget, hogy tagfelvétel ügyében, - a tiszteletbeli tagság kivételével – önállóan döntsön. Ha a kérelem elutasításra kerül, a jelentkező a döntés kézhezvételét követő 15 napon belül a közgyűléshez fordulhat jogorvoslatért. A fellebbezés ügyében a soron következő közgyűlés dönt. Az egyesület közgyűlése tiszteletbeli tagokat választhat - megbecsülése jeléül -, akiknek a neve (ha a tiszteletbeli tagságot elfogadja) bekerül az Egyesület emlékkönyvébe és honlapjára.
II/2 A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI: a) Az egyesület rendes tagjának joga és kötelessége, hogy az Egyesület munkájában részt vegyen, a közgyűlésen a tagi jogait gyakorolja. Joga, hogy az Egyesület működésével kapcsolatos bármely kérdésben javaslatokat terjeszen elő, tanácskozási joggal részt vegyen az Egyesület bármely testületének munkájában, kivéve amelyet az elnökség a személyiségi jogok védelmében zártkörűnek nyilvánított. A zártkörű tanácskozások határozatairól és annak indokairól a tag részére tájékoztatást kell adni. Bárkinek joga van ahhoz, hogy az Egyesület irataiba és belső tájékoztató irataiba betekintsen, és igénybe vehesse az Egyesület szolgáltatásait. b) Az egyesület tagjai - a tiszteletbeli tagok kivételével - kötelesek tagdíjat fizetni. Ennek mértékét évente az elnökség állapítja meg. Méltányosságból a tagdíjat az elnökség esetenként mérsékelheti vagy elengedheti. A tagok jogosultak arra, hogy a kötelező mértéket meghaladó összegű tagdíjat fizessenek. c) A tag nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét. II/3 A TAGSÁGI JOGVISZONY MEGSZŰNIK: a.) a tag kilépésével; b.) a tag kizárásával; c.) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; Ad.a) A tag az egyesület bármely képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal a tagsági jogviszonyát bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.
4
Ad.b) A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, az alapszabályban megállapított rendben. A kizárási eljárás megkezdéséről, az indokolás közlésével a tagot írásban tájékoztatni kell, méltányos határidőt szabva az észrevételeinek közlésére. A tájékoztatás tartalmazza a tag meghallgatásának helyét és időpontját is. A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A kizárás kérdésében első fokon az elnökség jogosult dönteni. A kizárási eljárás megszüntetéséről, illetve a kizárásról szóló határozatot és annak indokolását a taggal írásba foglalt és indokolt határozatban kell közölni. Kizárás esetén a határozatnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást. A határozattal szemben, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban, a közgyűléshez címzett, de az elnökhöz benyújtandó jogorvoslattal élhet a tag. Ebben az esetben a felülvizsgálatról szóló döntés kérdését legkésőbb a következő közgyűlés napirendjére fel kell venni. III. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE
III/1. A KÖZGYŰLÉS A közgyűlés az Egyesület legfőbb tanácskozó és döntéshozó szerve, amely az egyesület bármely ügyében dönthet. Az egyesület többi szerve a közgyűlésnek felelősséggel tartozik. A közgyűlés formája: Általános közgyűlés (valamennyi tag részvételével)
III/1/A KÖZGYŰLÉS HATÁSKÖRE : A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a.) az alapszabály megállapítása és módosítása; b.) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának meghatározása c.) az elnökség tagjainak megválasztása és visszahívása, díjazásának megállapítása; d.) az éves költségvetés elfogadása e.) az éves beszámoló és közhasznúsági jelentés, ezen belül az ügyvezető szerv az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének elfogadása; f.) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll; g.) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a számvizsgáló bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt; h.) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a számvizsgáló bizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; i.) a számvizsgáló bizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
5 j.) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; k.) a végelszámoló kijelölése. l.) másodfokú döntés tag kizárásáról, felvételi kérelem elutasításáról; m.) tiszteletbeli tag választása; továbbá mindazon kérdések, amelyeket a közgyűlés magához rendel, a napirend elfogadásával. A tagok joga, hogy a közgyűlésen a gyűlés rendjének megfelelően felszólaljak, kérdéseket tegyenek fel, javaslatokat, észrevételeket tegyenek, és szavazati jogukat gyakorolják III/1/B közgyűlés összehívása: A közgyűlést az elnök hívja össze a napirend megállapításával. Évente legalább egy alkalommal általános közgyűlés összehívása kötelező. 15 napon belül össze kell hívni akkor is, ha a tagok 10%-a ezt a napirend megjelölésével írásban kéri. A közgyűlést elsősorban az Egyesület székhelyére kell meghívni. Más hely csak akkor jelölhető, ha a székhelyen történő megtartás objektív akadályba ütközik. (pl.: műszaki ok) Az elnök a közgyűlés időpontjáról, helyéről és napirendjéről a tagokat, - a közgyűlés időpontja előtt legalább 8 nappal – írásban /postán, vagy e-mailben/ értesíti, továbbá a közgyűlés helyét, idejét és napirendjét a www.wallenbergegyesulet.hu/ nyilvános honlapján közzéteszi. A meghívóban fel kell tüntetni, hogy amennyiben az eredeti időpontban a közgyűlés határozatképtelen, akkor azonos napirenddel mikor kerül sor az ismételten összehívott közgyűlésre. (3-15 napon belül.) A meghívónak tartalmaznia kell azt a tájékoztatást, hogy az ilyen módon megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A taggyűlés összehívójától az Egyesület tagjai és szervei a közzétételtől számított három napon belül a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A kiegészítés ügyében a közgyűlés összehívója jogosult dönteni. Ha a javaslat elutasításra kerül, vagy az arra jogosult a közgyűlés időpontjáig nem hoz döntést, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló döntést megelőzően külön dönt a napirend kiegészítése tárgyában. Az elnök köteles összehívni a közgyűlést a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha o az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; o az egyesület előre láthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékeségkor teljesíteni; o az egyesület céljának elérése veszélybe került. A fentiek alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni, vagy az egyesület megszűntetéséről dönteni. (Ptk. 3:81.§) III/1/C A közgyűlés lefolyatásának szabályai
6 A közgyűlést az elnök nyitja meg. A jelenlévők egyszerű sótöbbségével, nyílt szavazással kerül megválasztásra a tagok közül a levezető elnök, a jegyzőkönyv vezetője, két jegyzőkönyv hitelesítő személyt, valamint a tárgytól függően, az esetleges jelölő bizottságot. A közgyűlést a megválasztott levezető elnök vezeti. Ismerteti a napirendhez tartozó előterjesztéseket, illetve arra az előkészítésben részt vevő személyeket felkéri. Meghatározza a hozzászólások sorrendjét, és megállapítja a vita lezárását. Az eldöntendő kérdésekben szavazást rendel el, és azt irányítja. A szavazatok megszámlálása alapján kihirdeti a közgyűlés döntését. A közgyűlés a határozatait általában nyílt szavazással, és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás és kétharmados szótöbbség kell az alábbi kérdésekben: o az elnökség tagjainak a megválasztásához, visszahívásához; o tag kizárásához. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok nyílt szavazással és háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A közgyűlésen csak a tagok és az elnök által meghívott személyek vehetnek részt. Tisztségviselők titkos szavazással történő megválasztása esetén a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással, a jelentkezők közül három tagú jelölő bizottságot választ, amely listára veszi az önként jelentkezőket, és azokat, akiket bármely tag ajánlott, és az ajánlást elfogadta. A tagok a jelölőlistán szereplők közül legfeljebb annyi nevet jelölhetnek meg, igen, vagy nem feltüntetésével, ahány tagot az elnökségbe választanak. Amelyik jelöltnél a tag nem tüntet fel szavazatot, azt a szavazatok összeszámlálásánál tartózkodásnak kell tekinteni. A szavazatokat a jelölő bizottság számlálja meg, és az eredményt kihirdeti. Ha kevesebb személy éri el a szükséges kétharmados szavazatarányt, a fennmaradó többségi szavazattal rendelkező jelöltekre meg kell ismételni a titkos szavazást. Amennyiben az elnökségbe megválasztandó létszámnál több személy is eléri a kétharmados szavazatszámot, közöttük a szavazatok száma dönt. Szavazategyenlőség esetén az érintettek közül a közgyűlés előtt nyilvánosan megtartott sorshúzással kell megállapítani a megválasztott személyt. III/1/D A közgyűlések jegyzőkönyvei, határozatainak nyilvántartása: A két hitelesítő által aláírt jegyzőkönyvet az elnök őrzi. A hozott határozatokat az elnök folyamatos nyilvántartásban rögzíti, amely tartalmazza a határozat meghozatalának időpontját, a határozat szövegét, hatályát, a kérdés mellett és ellen szavazók arányát. A közgyűlési határozatokat az egyesület honlapján kell közzé tenni. IV. AZ ELNÖKSÉG ÉS AZ ÜGYVIVŐK
7 IV/1. Az elnökség az egyesület ügyvezető szerve, amely a közgyűlés által négy évre megválasztott legalább 9 tagból áll. Az egyesület működésének elvi és gyakorlati irányítása az elnökség, mint testület feladata. Feladatát elsősorban az elnök, és az ügyvivők megbízása és beszámoltatása útján látja el, de közvetlen döntést is hozhat mind azokban a kérdésekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az egyesület vezető tisztségviselői az elnök és az ügyvivők. Az elnökség eljárásának rendje: Az elnökség határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza meg, kivéve az elnök, vagy ügyvivő visszahívását, amelyhez 2/3-os többség szükséges. Szavazategyenlőség esetén a határozathozatalt egy ízben meg kell ismételni, és ha ennek eredménye alapján sem dönthető el a kérdés, akkor az indítványt elvetettnek kell tekinteni. Az elnökségi üléseket rendszeres időpontokban, legalább havonta egy alkalommal kell megtartani a hónap első keddi napján. az elnök – írásban, a napirendi pontok megjelölésével – köteles az ülést megelőző legalább 3 nappal összehívni. Az ettől eltérő időpontban ülés csak akkor tartható, ha arról minden elnökségi tagot három nappal előbb értesítettek, kivéve, ha az értesítés elháríthatatlan akadályba ütközne. Az elnökség ülései nyilvánosak. Az ülés akkor határozatképes, ha azon az elnökség tagjainak több mint fele jelen van. Az elnökség ülései nyilvánosak. Az elnökség határozatait írásba foglalja, és a határozatok tárában nyilvántartja. Az elnökségi üléseken készült jegyzőkönyvek és a hozott határozatok tartalmára, nyilvántartására, közzétételének módjára a közgyűlési határozatok és jegyzőkönyvek nyilvántartására vonatkozó szabályok az irányadók. Az egyesület működésének elvi és gyakorlati irányítása az elnökség, mint testület feladata. E feladatát elsősorban az elnök, az ügyvivők, és munkabizottságok megbízása és beszámoltatása útján látja el. IV/2. Az elnökség a tagjai sorából az elnökség megbízatásának tartamára elnököt és ügyvivőket választ. Az elnökség az elnököt és bármely ügyvivőt, bármikor visszahívhatja és helyette tagjai közül másik ügyvivőt választhat. Az elnök visszahívása esetén az elnököt az elnökség választja meg. Az elnökségi tag helye abban az esetben marad betöltetlen a következő közgyűlésig, amennyiben az elnökség létszáma az elnökségi tag(ok) megbízása megszűnése után legalább a három főt eléri. IV/3 Az ügyvivők és az elnök feladatai:
8 Elsőrendű feladatuk, hogy az egyesület folyamatos működését biztosítsák. Feladatukat akár társadalmi munkában, akár díjazott megbízási jogviszony alapján is elláthatják, az őket megválasztó elnökség döntése szerint. Működésük során nem térhetnek el az egyesület közgyűlése és elnöksége által elfogadott döntésektől. Tett intézkedéseikről a következő elnökségi ülésen kötelesek beszámolni. Az elnökségi ülésekről készült jegyzőkönyvek tartalmára, nyilvántartására és közzétételére a közgyűlési határozatokra vonatkozó jogszabályok az irányadók. IV/3 Az elnök feladata a jogszabályok, az alapszabály, a közgyűlés és az elnökség határozatai keretén belül: - Irányítja az egyesület közgyűlése és az elnökség határozatainak végrehajtását; - gondoskodik az éves költségvetés és beszámolók előkészítéséről és azoknak a közgyűlés elé terjesztéséről; - kezeli az Egyesületi vagyont, dönt a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozóan; - irányítja az Egyesület szervei megalakulásának, és a tisztségviselők megválasztásának előkészítését; - összehívja a közgyűlést, meghatározza a napirendi javaslatot; - részt vesz a közgyűlésen, és választ ad az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre; - vezeti a tagnyilvántartást; - nyilvántartja a közgyűlés és az elnökség határozatait; - gondoskodik az egyesület iratainak megőrzéséről; - folyamatosan vizsgálja az egyesületet érintő megszűnési ok fennállását és annak bekövetkezte esetén megteszi a törvényben előírt intézkedéseket; - biztosítja a könyvvezetési és számviteli előírások betartását; - irányítja a sajtófigyelést, és az egyesületen belüli folyamatos információ áramlást; - megszervezi a hazai és külföldi társadalmi szervezetekkel és mozgalmakkal a kapcsolattartást; - gondoskodik az egyesület honlapjának naprakész szerkesztéséről; Az elnök a fenti feladatait az ügyvivőkkel megosztva látja el, és ennek rendjét a tisztségviselők a megválasztásukat követően írásban rögzítik. IV/4. Az Egyesület éves beszámolója tartalmazza a mérleget, az eredménykimutatást, a kiegészítő mellékletet, a közhasznúsági mellékletet, a 2011. évi CLXXV. tv. 29.-30.§. alapján. V. AZ EGYESÜLET MŰKÖDÉSE Az egyesület a Ptk. 3:63.§. értelmében jogi személy. Működési köre az egész Magyarország területére kiterjed. A tagok jogosultak – bármely csoportképző elv alapján – munkabizottságokat létrehozni. A bizottságok megalakulásához az elnökség egyetértése szükséges. Tevékenységükről az elnökséget folyamatosan tájékoztatják. Az elnökség a munkabizottságok munkáját időszakonként áttekinti és munkájukkal összefüggő javaslatokat tesz.
Az egyesület valamennyi szervének ülése, az ülésekről készült jegyzőkönyvek, az egyesület beszámolói nyilvánosak, a nyilvánosság csak a mindenkori jogszabályban
9 meghatározott esetben korlátozható. A nyilvános honlapon közzétételre nem kerülő iratokat az Egyesület székhelyén, előre egyeztetett időpontban lehet megtekinteni. A szervezet szolgáltatásai az egyesület tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek VI. AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE, NYILATKOZATAINAK MEGTÉTELE Az egyesületet, mint jogi személyt, az elnök bármelyik ügyvivővel, vagy bármelyik két ügyvivő együttesen képviseli. A nyilvánosság számára az egyesület egésze nevében nyilatkozatot bármely ügyvivő, az ügyvivők többségének döntése alapján tehet, személyesen, vagy általa megbízott személy útján. A munkabizottságok a saját tevékenységükkel kapcsolatban tájékoztathatják a közvéleményt. Az elnökség által megbízott munkacsoportoknál ez a jog a bizottság vezetőjét illeti meg, aki e jogkörét, saját felelőssége fenntartása mellett a bizottság más tagjára is átruházhatja. VII. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA Az egyesület költségvetéséről és gazdálkodásáról a közgyűlés dönt. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljai elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, hanem azt visszaforgatja az alapító okiratban meghatározott tevékenységre. Az egyesület befektetési tevékenységet nem folytat. Az egyesület tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a honlapján nyilvánosságra hozza. A vagyonkezelésről e költségvetés alapján a elnök gondoskodik.
Az egyesület bevételeire és kiadásaira a 2011. évi CLXXV. törvény 19-22. §. vonatkozik. VIII. A SZÁMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG Az egyesület pénzügyeit és gazdálkodását a számvizsgáló bizottság ellenőrzi, amelynek elnökét és legalább két tagját – az Egyesület rendes tagjai közül – a közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel, választja meg két évre. A számvizsgáló bizottság tagjai - az Egyesületben más tisztséget nem viselhetnek. A számvizsgáló bizottság szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal megvizsgálja az Egyesület gazdálkodását és pénzügyeit, és erről szóló jelentését az éves beszámoló és közhasznúsági jelentés elfogadása tárgyában előterjesztett javaslatával egyidejűleg a közgyűlés elé tárja. A számvizsgáló bizottság működési szabályait ügyrendben maga határozza meg. A számvizsgáló bizottság az ellenőrzésekről felvett jegyzőkönyvekről és a hozott határozatokról nyilvántartást köteles vezetni. IX . ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK:
10 IX/1.) A közgyűlés, és az elnökség határozathozatalában nem vehet részt, határozat meghozatalakor nem szavazhat az a személy, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás. IX/2. Nem lehet számvizsgáló bizottság elnöke vagy tagja: a. Az elnök, az elnökség tagja, és az ügyvivők. b. Aki közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik; c. Aki közhasznú szervezett cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. IX/3. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig - a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. X. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE X/1. Az egyesület jogutódlással (egyesülés, szétválás) és jogutód nélkül szűnhet meg. Az Egyesület csak Egyesülettel egyesülhet, és csak Egyesületekre válhat szét. X/2. Az egyesület saját elhatározásán kívül is megszűnik, ha megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határozott meg; vagy az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. X/2. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyona a Raoul Wallenberg Alapítványt illeti meg.
11 Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az Egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni. Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.
A Raoul Wallenberg Egyesület 1990. március 31-én megtartott közgyűlése fogadta el az eredeti alapszabályt, amelyet az 1999. június 25-i, a 2007. május 22-i és a 2014. október 16-i és 2018. május 22-i ás a 2022. május 24-i közgyűlés módosított és egységes szerkezetbe foglalt. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a 2013. év V. törvény (Ptk.) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény, valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok rendelkezései az irányadók.
Alulírottak, mint az egyesület elnöke és képviselője, igazoljuk, hogy a létesítő okirat (Alapszabály) jelen, egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának. Budapest, 2022. május 24.
Dr. Sebes József Dr Orosz Ferenc elnök ügyvivő
| |
| |