RAOUL WALLENBERG EGYESÜLET
A L A P S Z A B Á L Y A
a 2022 május 24-én megtartott közgyűlés által elfogadott módosításokkal egységes
szerkezetbe foglalva.
I.
Az egyesület neve: RAOUL WALLENBERG EGYESÜLET
Az egyesület székhelye: 1055 Budapest, Balassi B. utca 27.
I. AZ EGYESÜLET CÉLJA
Az egyesület célja, hogy hozzájáruljon egy olyan demokratikus szellemi, társadalmi,
közéleti gondolkodás kialakításához, amely az embereket valós személyiségük, s nem
valamely csoporthoz való tartozásuk alapján ítéli meg; amelyben a kisebbségi érzékenység
össztársadalmi érzékenységgé válik, amelyben az önbecsülés és mások megbecsülése
elválaszthatatlan.
Az aggasztóan növekvő régi és új előítéletek, az intolerancia, a rasszista indulatok ellenében
RAOUL WALLENBERG szellemi örökségét vállalva, Egyesületünk alapvető értékének
tekinti a toleranciát, minden kisebbségi csoport kultúrájának és méltóságának megőrzését.
RAOUL WALLENBERG magatartását jelkép erejűnek tekintjük, amelyet etikai mérceként
kívánunk a magyar társadalmi- és politikai közélet elé állítani.
Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete és tevékenysége
pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
Az Egyesület céljait illetően meghatározó fontosságú a kisebbségi, emberi és állampolgári
jogok védelme, valamint a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos
tevékenység, elsősorban a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben
megfogalmazott célok szerint, illetve azok érdekében.
Az egyesület a magyar történelem legnemesebb értékeit és hagyományait igyekszik követni
humanista eszmék és demokratikus társadalmi berendezkedés iránti elkötelezettség mellett.
Az egyesület cél szerinti tevékenységét az a tudati beállítódás határozza meg, hogy a
nemzeti és etnikai kisebbségek harmonikus együttélése a többségi nemzettel nemcsak
kisebbségi biztonsági feltétel, hanem a többségi nemzeti, országos és nemzetközi biztonság
alkotóeleme is.
Az egyesület a nemzeti, etnikai és vallási kisebbségek sajátos egyéni és közösségi jogait
alapvető szabadságjogokként tartja tiszteletben, és erejéhez mérten igyekszik ezek minél
teljesebb érvényesítését szolgálni.
Az egyesület minden rendelkezésére álló eszközzel igyekszik az alábbi felfogást terjeszteni
a társadalom minél szélesebb köre által elfogadtatni:
2
Az előbbiekben leírt egyéni és közösségi jogok nem kiváltságai egyetlen kisebbségnek sem,
de nem is adományai a többségnek, forrásuk pedig nem a nemzeti és etnikai kisebbségek
számaránya, hanem a másság joga az egyén szabadsága és a társadalmi béke tisztelete
alapján.
Az egyesület tevékenységét meghatározó cél az egyes településeken a nemzeti és etnikai
kisebbségek jogai érvényesülésének elősegítése.
A Magyarországon tartózkodó nem magyar állampolgárokra vonatkozóan az Egyesület
tevékenysége tartalmát meghatározó cél a Menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX.
törvény 1. §.-ával harmonizálóan, az alapvető emberi jogok és az alapvető szabadságjogok
érvényesülése mellett történő elvi és konkrét fellépés.
A faji, nemzeti vagy vallási hovatartozás, illetve politikai meggyőződés miatti
megkülönböztetés tilalmának érvényesülése e kérdéskörben is meghatározó fontosságú
célunk.
A rasszizmus, antiszemitizmus ellenében, lehetőleg annak megelőzése érdekében történő
fellépésünk részben mozgalmi, részben kulturális és oktatási (pl. tudományos, részben nem
tudományos igényű konferenciák) eszközökkel szabályzatunkban megfogalmazott
kötelességünk.
Az egyesület támogatja az alapszabályával összhangban levő, spontán munkacsoportok
létrejöttét, egy tag kezdeményezésére is. Arra törekszik, hogy professzionális jellegű
munkacsoportok létrehozásával emelje az Egyesület munkájának szakmai színvonalát és
megalapozottságát. A fentieket – előzetes költségvetés alapján – feladatorientáltan
finanszírozhatja az Egyesület.
Az egyesület tevékenysége közfeladatok támogatására:
- tudományos tevékenység, kutatás
- nevelés és oktatás, ismeretterjesztés, képességfejlesztés
- kulturális, közművelődési tevékenység
- társadalmi megítélés szerint hátrányos helyzetű személyek, vagy csoportok jogvédelme.
Az egyesület tevékenysége főként a következő jogszabályokban meghatározott közfeladatok
teljesítését szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek
kielégítéséhez;
2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 13.. (7) (16). pont.,
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1.§., 2011. évi CXI. törvény az alapvető
jogok biztosáról 1.§.c.) és d.) pont, 1997.évi CXL tv. a közművelődésről. 1.§. a.) pont.
Az Egyesület szolgáltatásait tagsági jogviszonyhoz nem köti. Az Egyesület működésének és
szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint a beszámolóiról időszaki kiadványaiban,
és a nyilvános honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot.
3
II. A TAGSÁGI JOGVISZONY
II/1. Az egyesület rendes tagja lehet minden 14. életévét betöltött személy, állampolgárságra
való tekintet nélkül, aki elfogadja az alapító nyilatkozatot, az alapszabályt, aláírta a belépési
nyilatkozatot, és részt kíván venni az Egyesület munkájában. Jogi személy pártoló tagként
léphet be. Fiatalkorú belépéséhez a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges.
Az egyesületbe pártoló tagként beléphet az, aki az Egyesület céljaival egyetért, azt
erkölcsileg és anyagilag támogatja, de nem kíván a döntések meghozatalában
közreműködni, és nem vesz részt közvetlenül az Egyesület munkájában A pártoló tagság az
erre vonatkozó belépési nyilatkozat aláírásával kezdődik, és az a tag elhatározása alapján
egyoldalú, írásbeli nyilatkozattal bármikor rendes tagságra változtatható át (kivéve a jogi
személyeket).
A jelen alapszabály feljogosítja az elnökséget, hogy tagfelvétel ügyében, - a tiszteletbeli
tagság kivételével – önállóan döntsön. Ha a kérelem elutasításra kerül, a jelentkező a döntés
kézhezvételét követő 15 napon belül a közgyűléshez fordulhat jogorvoslatért. A fellebbezés
ügyében a soron következő közgyűlés dönt.
Az egyesület közgyűlése tiszteletbeli tagokat választhat - megbecsülése jeléül -, akiknek a
neve (ha a tiszteletbeli tagságot elfogadja) bekerül az Egyesület emlékkönyvébe és
honlapjára.
II/2 A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI:
a) Az egyesület rendes tagjának joga és kötelessége, hogy az Egyesület munkájában részt
vegyen, a közgyűlésen a tagi jogait gyakorolja. Joga, hogy az Egyesület működésével
kapcsolatos bármely kérdésben javaslatokat terjeszen elő, tanácskozási joggal részt
vegyen az Egyesület bármely testületének munkájában, kivéve amelyet az elnökség a
személyiségi jogok védelmében zártkörűnek nyilvánított. A zártkörű tanácskozások
határozatairól és annak indokairól a tag részére tájékoztatást kell adni.
Bárkinek joga van ahhoz, hogy az Egyesület irataiba és belső tájékoztató irataiba
betekintsen, és igénybe vehesse az Egyesület szolgáltatásait.
b) Az egyesület tagjai - a tiszteletbeli tagok kivételével - kötelesek tagdíjat fizetni. Ennek
mértékét évente az elnökség állapítja meg. Méltányosságból a tagdíjat az elnökség
esetenként mérsékelheti vagy elengedheti. A tagok jogosultak arra, hogy a kötelező
mértéket meghaladó összegű tagdíjat fizessenek.
c) A tag nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület
tevékenységét.
II/3 A TAGSÁGI JOGVISZONY MEGSZŰNIK:
a.) a tag kilépésével;
b.) a tag kizárásával;
c.) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
Ad.a) A tag az egyesület bármely képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal a tagsági
jogviszonyát bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.
4
Ad.b)
A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy
ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi
szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, az alapszabályban
megállapított rendben.
A kizárási eljárás megkezdéséről, az indokolás közlésével a tagot írásban tájékoztatni kell,
méltányos határidőt szabva az észrevételeinek közlésére. A tájékoztatás tartalmazza a tag
meghallgatásának helyét és időpontját is. A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni.
A kizárás kérdésében első fokon az elnökség jogosult dönteni. A kizárási eljárás
megszüntetéséről, illetve a kizárásról szóló határozatot és annak indokolását a taggal írásba
foglalt és indokolt határozatban kell közölni. Kizárás esetén a határozatnak tartalmaznia kell
a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről
szóló tájékoztatást. A határozattal szemben, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül
írásban, a közgyűléshez címzett, de az elnökhöz benyújtandó jogorvoslattal élhet a tag.
Ebben az esetben a felülvizsgálatról szóló döntés kérdését legkésőbb a következő közgyűlés
napirendjére fel kell venni.
III. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE
III/1. A KÖZGYŰLÉS
A közgyűlés az Egyesület legfőbb tanácskozó és döntéshozó szerve, amely az egyesület
bármely ügyében dönthet.
Az egyesület többi szerve a közgyűlésnek felelősséggel tartozik.
A közgyűlés formája: Általános közgyűlés (valamennyi tag részvételével)
III/1/A KÖZGYŰLÉS HATÁSKÖRE :
A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a.) az alapszabály megállapítása és módosítása;
b.) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának meghatározása
c.) az elnökség tagjainak megválasztása és visszahívása, díjazásának
megállapítása;
d.) az éves költségvetés elfogadása
e.) az éves beszámoló és közhasznúsági jelentés, ezen belül az ügyvezető szerv az
egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének elfogadása;
f.) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető
tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g.) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját
tagjával, vezető tisztségviselőjével, a számvizsgáló bizottság tagjával vagy ezek
hozzátartozójával köt;
h.) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a
számvizsgáló bizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni
kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i.) a számvizsgáló bizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk
megállapítása;
5
j.) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának
megállapítása;
k.) a végelszámoló kijelölése.
l.) másodfokú döntés tag kizárásáról, felvételi kérelem elutasításáról;
m.) tiszteletbeli tag választása;
továbbá mindazon kérdések, amelyeket a közgyűlés magához rendel, a napirend
elfogadásával.
A tagok joga, hogy a közgyűlésen a gyűlés rendjének megfelelően felszólaljak,
kérdéseket tegyenek fel, javaslatokat, észrevételeket tegyenek, és szavazati jogukat
gyakorolják
III/1/B közgyűlés összehívása:
A közgyűlést az elnök hívja össze a napirend megállapításával. Évente legalább egy
alkalommal általános közgyűlés összehívása kötelező. 15 napon belül össze kell hívni
akkor is, ha a tagok 10%-a ezt a napirend megjelölésével írásban kéri.
A közgyűlést elsősorban az Egyesület székhelyére kell meghívni. Más hely csak akkor
jelölhető, ha a székhelyen történő megtartás objektív akadályba ütközik. (pl.: műszaki
ok)
Az elnök a közgyűlés időpontjáról, helyéről és napirendjéről a tagokat, - a közgyűlés
időpontja előtt legalább 8 nappal – írásban /postán, vagy e-mailben/ értesíti, továbbá a
közgyűlés helyét, idejét és napirendjét a www.wallenbergegyesulet.hu/ nyilvános
honlapján közzéteszi.
A meghívóban fel kell tüntetni, hogy amennyiben az eredeti időpontban a közgyűlés
határozatképtelen, akkor azonos napirenddel mikor kerül sor az ismételten összehívott
közgyűlésre. (3-15 napon belül.) A meghívónak tartalmaznia kell azt a tájékoztatást,
hogy az ilyen módon megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül
határozatképes.
A taggyűlés összehívójától az Egyesület tagjai és szervei a közzétételtől számított
három napon belül a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A
kiegészítés ügyében a közgyűlés összehívója jogosult dönteni. Ha a javaslat elutasításra
kerül, vagy az arra jogosult a közgyűlés időpontjáig nem hoz döntést, a közgyűlés a
napirend elfogadásáról szóló döntést megelőzően külön dönt a napirend kiegészítése
tárgyában.
Az elnök köteles összehívni a közgyűlést a szükséges intézkedések megtétele céljából,
ha
o az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
o az egyesület előre láthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékeségkor
teljesíteni;
o az egyesület céljának elérése veszélybe került.
A fentiek alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó
körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni, vagy az egyesület
megszűntetéséről dönteni. (Ptk. 3:81.§)
III/1/C A közgyűlés lefolyatásának szabályai
6
A közgyűlést az elnök nyitja meg. A jelenlévők egyszerű sótöbbségével, nyílt
szavazással kerül megválasztásra a tagok közül a levezető elnök, a jegyzőkönyv
vezetője, két jegyzőkönyv hitelesítő személyt, valamint a tárgytól függően, az esetleges
jelölő bizottságot.
A közgyűlést a megválasztott levezető elnök vezeti. Ismerteti a napirendhez tartozó
előterjesztéseket, illetve arra az előkészítésben részt vevő személyeket felkéri.
Meghatározza a hozzászólások sorrendjét, és megállapítja a vita lezárását. Az
eldöntendő kérdésekben szavazást rendel el, és azt irányítja. A szavazatok
megszámlálása alapján kihirdeti a közgyűlés döntését.
A közgyűlés a határozatait általában nyílt szavazással, és egyszerű szótöbbséggel hozza.
Titkos szavazás és kétharmados szótöbbség kell az alábbi kérdésekben:
o az elnökség tagjainak a megválasztásához, visszahívásához;
o tag kizárásához.
Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok nyílt szavazással és
háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Az egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési
döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott
határozata szükséges.
A közgyűlésen csak a tagok és az elnök által meghívott személyek vehetnek részt.
Tisztségviselők titkos szavazással történő megválasztása esetén a közgyűlés egyszerű
szótöbbséggel, nyílt szavazással, a jelentkezők közül három tagú jelölő bizottságot
választ, amely listára veszi az önként jelentkezőket, és azokat, akiket bármely tag
ajánlott, és az ajánlást elfogadta.
A tagok a jelölőlistán szereplők közül legfeljebb annyi nevet jelölhetnek meg, igen,
vagy nem feltüntetésével, ahány tagot az elnökségbe választanak. Amelyik jelöltnél a
tag nem tüntet fel szavazatot, azt a szavazatok összeszámlálásánál tartózkodásnak kell
tekinteni.
A szavazatokat a jelölő bizottság számlálja meg, és az eredményt kihirdeti. Ha kevesebb
személy éri el a szükséges kétharmados szavazatarányt, a fennmaradó többségi
szavazattal rendelkező jelöltekre meg kell ismételni a titkos szavazást.
Amennyiben az elnökségbe megválasztandó létszámnál több személy is eléri a
kétharmados szavazatszámot, közöttük a szavazatok száma dönt. Szavazategyenlőség
esetén az érintettek közül a közgyűlés előtt nyilvánosan megtartott sorshúzással kell
megállapítani a megválasztott személyt.
III/1/D A közgyűlések jegyzőkönyvei, határozatainak nyilvántartása:
A két hitelesítő által aláírt jegyzőkönyvet az elnök őrzi. A hozott határozatokat az elnök
folyamatos nyilvántartásban rögzíti, amely tartalmazza a határozat meghozatalának
időpontját, a határozat szövegét, hatályát, a kérdés mellett és ellen szavazók arányát.
A közgyűlési határozatokat az egyesület honlapján kell közzé tenni.
IV. AZ ELNÖKSÉG ÉS AZ ÜGYVIVŐK
7
IV/1. Az elnökség az egyesület ügyvezető szerve, amely a közgyűlés által négy évre
megválasztott legalább 9 tagból áll. Az egyesület működésének elvi és gyakorlati
irányítása az elnökség, mint testület feladata. Feladatát elsősorban az elnök, és az
ügyvivők megbízása és beszámoltatása útján látja el, de közvetlen döntést is hozhat
mind azokban a kérdésekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos
hatáskörébe.
Az egyesület vezető tisztségviselői az elnök és az ügyvivők.
Az elnökség eljárásának rendje:
Az elnökség határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza meg, kivéve
az elnök, vagy ügyvivő visszahívását, amelyhez 2/3-os többség szükséges.
Szavazategyenlőség esetén a határozathozatalt egy ízben meg kell ismételni, és ha
ennek eredménye alapján sem dönthető el a kérdés, akkor az indítványt elvetettnek kell
tekinteni.
Az elnökségi üléseket rendszeres időpontokban, legalább havonta egy alkalommal kell
megtartani a hónap első keddi napján. az elnök – írásban, a napirendi pontok
megjelölésével – köteles az ülést megelőző legalább 3 nappal összehívni. Az ettől eltérő
időpontban ülés csak akkor tartható, ha arról minden elnökségi tagot három nappal
előbb értesítettek, kivéve, ha az értesítés elháríthatatlan akadályba ütközne. Az elnökség
ülései nyilvánosak.
Az ülés akkor határozatképes, ha azon az elnökség tagjainak több mint fele jelen van.
Az elnökség ülései nyilvánosak.
Az elnökség határozatait írásba foglalja, és a határozatok tárában nyilvántartja. Az
elnökségi üléseken készült jegyzőkönyvek és a hozott határozatok tartalmára,
nyilvántartására, közzétételének módjára a közgyűlési határozatok és jegyzőkönyvek
nyilvántartására vonatkozó szabályok az irányadók.
Az egyesület működésének elvi és gyakorlati irányítása az elnökség, mint testület
feladata. E feladatát elsősorban az elnök, az ügyvivők, és munkabizottságok megbízása
és beszámoltatása útján látja el.
IV/2. Az elnökség a tagjai sorából az elnökség megbízatásának tartamára elnököt és
ügyvivőket választ.
Az elnökség az elnököt és bármely ügyvivőt, bármikor visszahívhatja és helyette tagjai
közül másik ügyvivőt választhat.
Az elnök visszahívása esetén az elnököt az elnökség választja meg.
Az elnökségi tag helye abban az esetben marad betöltetlen a következő közgyűlésig,
amennyiben az elnökség létszáma az elnökségi tag(ok) megbízása megszűnése után
legalább a három főt eléri.
IV/3 Az ügyvivők és az elnök feladatai:
8
Elsőrendű feladatuk, hogy az egyesület folyamatos működését biztosítsák. Feladatukat
akár társadalmi munkában, akár díjazott megbízási jogviszony alapján is elláthatják, az
őket megválasztó elnökség döntése szerint. Működésük során nem térhetnek el az
egyesület közgyűlése és elnöksége által elfogadott döntésektől.
Tett intézkedéseikről a következő elnökségi ülésen kötelesek beszámolni.
Az elnökségi ülésekről készült jegyzőkönyvek tartalmára, nyilvántartására és
közzétételére a közgyűlési határozatokra vonatkozó jogszabályok az irányadók.
IV/3 Az elnök feladata a jogszabályok, az alapszabály, a közgyűlés és az elnökség
határozatai keretén belül:
- Irányítja az egyesület közgyűlése és az elnökség határozatainak végrehajtását;
- gondoskodik az éves költségvetés és beszámolók előkészítéséről és azoknak a közgyűlés
elé terjesztéséről;
- kezeli az Egyesületi vagyont, dönt a vagyon felhasználására és befektetésére
vonatkozóan;
- irányítja az Egyesület szervei megalakulásának, és a tisztségviselők megválasztásának
előkészítését;
- összehívja a közgyűlést, meghatározza a napirendi javaslatot;
- részt vesz a közgyűlésen, és választ ad az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
- vezeti a tagnyilvántartást;
- nyilvántartja a közgyűlés és az elnökség határozatait;
- gondoskodik az egyesület iratainak megőrzéséről;
- folyamatosan vizsgálja az egyesületet érintő megszűnési ok fennállását és annak
bekövetkezte esetén megteszi a törvényben előírt intézkedéseket;
- biztosítja a könyvvezetési és számviteli előírások betartását;
- irányítja a sajtófigyelést, és az egyesületen belüli folyamatos információ áramlást;
- megszervezi a hazai és külföldi társadalmi szervezetekkel és mozgalmakkal a
kapcsolattartást;
- gondoskodik az egyesület honlapjának naprakész szerkesztéséről;
Az elnök a fenti feladatait az ügyvivőkkel megosztva látja el, és ennek rendjét a
tisztségviselők a megválasztásukat követően írásban rögzítik.
IV/4. Az Egyesület éves beszámolója tartalmazza a mérleget, az eredménykimutatást, a
kiegészítő mellékletet, a közhasznúsági mellékletet, a 2011. évi CLXXV. tv. 29.-30.§.
alapján.
V. AZ EGYESÜLET MŰKÖDÉSE
Az egyesület a Ptk. 3:63.§. értelmében jogi személy. Működési köre az egész
Magyarország területére kiterjed.
A tagok jogosultak – bármely csoportképző elv alapján – munkabizottságokat
létrehozni. A bizottságok megalakulásához az elnökség egyetértése szükséges.
Tevékenységükről az elnökséget folyamatosan tájékoztatják. Az elnökség a
munkabizottságok munkáját időszakonként áttekinti és munkájukkal összefüggő
javaslatokat tesz.
Az egyesület valamennyi szervének ülése, az ülésekről készült jegyzőkönyvek, az
egyesület beszámolói nyilvánosak, a nyilvánosság csak a mindenkori jogszabályban
9
meghatározott esetben korlátozható. A nyilvános honlapon közzétételre nem kerülő
iratokat az Egyesület székhelyén, előre egyeztetett időpontban lehet megtekinteni.
A szervezet szolgáltatásai az egyesület tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más
személyek számára is hozzáférhetőek
VI. AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE, NYILATKOZATAINAK MEGTÉTELE
Az egyesületet, mint jogi személyt, az elnök bármelyik ügyvivővel, vagy bármelyik két
ügyvivő együttesen képviseli.
A nyilvánosság számára az egyesület egésze nevében nyilatkozatot bármely ügyvivő, az
ügyvivők többségének döntése alapján tehet, személyesen, vagy általa megbízott
személy útján.
A munkabizottságok a saját tevékenységükkel kapcsolatban tájékoztathatják a
közvéleményt. Az elnökség által megbízott munkacsoportoknál ez a jog a bizottság
vezetőjét illeti meg, aki e jogkörét, saját felelőssége fenntartása mellett a bizottság más
tagjára is átruházhatja.
VII. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA
Az egyesület költségvetéséről és gazdálkodásáról a közgyűlés dönt. Az Egyesület
vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljai elérése érdekében, azokat nem
veszélyeztetve végezhet. Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja
fel, hanem azt visszaforgatja az alapító okiratban meghatározott tevékenységre. Az
egyesület befektetési tevékenységet nem folytat. Az egyesület tevékenységének és
gazdálkodásának legfontosabb adatait a honlapján nyilvánosságra hozza. A
vagyonkezelésről e költségvetés alapján a elnök gondoskodik.
Az egyesület bevételeire és kiadásaira a 2011. évi CLXXV. törvény 19-22. §.
vonatkozik.
VIII. A SZÁMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG
Az egyesület pénzügyeit és gazdálkodását a számvizsgáló bizottság ellenőrzi, amelynek
elnökét és legalább két tagját – az Egyesület rendes tagjai közül – a közgyűlés nyílt
szavazással, egyszerű szótöbbséggel, választja meg két évre. A számvizsgáló bizottság
tagjai - az Egyesületben más tisztséget nem viselhetnek.
A számvizsgáló bizottság szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal
megvizsgálja az Egyesület gazdálkodását és pénzügyeit, és erről szóló jelentését az éves
beszámoló és közhasznúsági jelentés elfogadása tárgyában előterjesztett javaslatával
egyidejűleg a közgyűlés elé tárja.
A számvizsgáló bizottság működési szabályait ügyrendben maga határozza meg.
A számvizsgáló bizottság az ellenőrzésekről felvett jegyzőkönyvekről és a hozott
határozatokról nyilvántartást köteles vezetni.
IX . ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK:
10
IX/1.) A közgyűlés, és az elnökség határozathozatalában nem vehet részt, határozat
meghozatalakor nem szavazhat az a személy,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy
terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja
vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban
áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által
megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.
IX/2. Nem lehet számvizsgáló bizottság elnöke vagy tagja:
a. Az elnök, az elnökség tagja, és az ügyvivők.
b. Aki közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére
irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha
jogszabály másképp nem rendelkezik;
c. Aki közhasznú szervezett cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által
megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által
tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően
nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
IX/3. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú
szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet
vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál
nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott,
vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény
szerint felfüggesztette vagy törölte.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett
közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más
közhasznú szervezetnél is betölt.
X. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE
X/1. Az egyesület jogutódlással (egyesülés, szétválás) és jogutód nélkül szűnhet meg.
Az Egyesület csak Egyesülettel egyesülhet, és csak Egyesületekre válhat szét.
X/2. Az egyesület saját elhatározásán kívül is megszűnik, ha megvalósította célját vagy
az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határozott meg; vagy
az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
X/2. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek
kiegyenlítése után fennmaradó vagyona a Raoul Wallenberg Alapítványt illeti meg.
11
Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e
minőségükben az Egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági
törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági
jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor
fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna
adni.
Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig
kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a
szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető
tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a
hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő
megszűnés esetén nem alkalmazható.
A Raoul Wallenberg Egyesület 1990. március 31-én megtartott közgyűlése fogadta el az
eredeti alapszabályt, amelyet az 1999. június 25-i, a 2007. május 22-i és a 2014. október
16-i és 2018. május 22-i ás a 2022. május 24-i közgyűlés módosított és egységes
szerkezetbe foglalt. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a 2013. év V.
törvény (Ptk.) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek
működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény, valamint a mindenkor
hatályos egyéb jogszabályok rendelkezései az irányadók.
Alulírottak, mint az egyesület elnöke és képviselője, igazoljuk, hogy a létesítő okirat
(Alapszabály) jelen, egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat
módosítások alapján hatályos tartalmának.
Budapest, 2022. május 24.
Dr. Sebes József Dr Orosz Ferenc
elnök ügyvivő
| |
| |
