Üdvüzöljük a Vidákovits Ékszermanufaktúra honlapján!

Üzletünk címe:
1036. Budapest, Bécsi út 85.

Telefon:
06-1-2508-116

e-mail:
info@vidakovitsekszer.hu
Nyitvatartás:

Hétfő-Szerda-Péntek: 10-17;
Kedd-Csütörtök: 10-18;
között várjuk régi és leendő ügyfeleinket.

A hónap köve: A GYÉMÁNT


KEMÉNYSÉG: 10
FAJSÚLY: 3,52 g/cm3

KRISTÁLYRENDSZERE: köbös

KÉMIAI
ÖSSZETÉTEL:C





EZÜST

Az ezüst fehér, erősen fénylő fém, az arany után a legrégebben ismert nemesfém. Termésfém állapotban is előfordul, de az ezüstércekben leginkább mint vegyület található. Mivel az ezüst rendkívül könnyen megmunkálható fém, természetes lelőhelyein a megmunkálására utaló jelek már igen korán megjelennek, sokszor vörösrézzel keverve használták. Az ókor legnagyobb bányái Spanyolországban és Görögországban voltak. Trójából, Krétából és Mükénéből származó leletek azt bizonyítják, hogy az ezüst használati tárgyak alapanyaga volt. Elsősorban rituális, majd étkezési edényeket készítettek belőle, amelyeket sokszor niellóval és domborítással díszítettek. Az ezüst a talajban lévő vegyi anyagok hatására nagyon könnyen bomlásnak indul, így alig maradt fenn régészeti emlék ebből az időszakból.

A római korban az ezüst használata gyakoribbá válik, különösen fontosak lesznek az un. asztalneműk. A leggyakrabban készített tárgyak közé tartoztak a kettős fülű csészék, hengeres és felül kissé szélesedő poharak, tükrök, tálak és tányérok. A gazdagon díszített ezüsttárgyak dísztárgyként, a tulajdonos gazdagságát kifejező tárgyként, fontos személyeknek vagy templomoknak adományozandó ajándékként funkcionáltak.

A középkorban főként a vallásos célú ezüsttárgyak készítése jellemző. Kelyheket, talpas kereszteket, ereklyetartókat, cibóriumokat, tömjénezőket, szentségtartókat, sőt egész oltárokat is készítettek ezüstből. A kor legnagyobb bányái Csehországban, Selmec-, Körmöc-, és Besztercebányán, illetve Szászországban voltak.

Ma már Mexikóból származik a világ ezüsttermelésének 1/3 része. A legnagyobb mennyiségű ezüstöt a színesfémek (ólom, horgany, réz, nikkel) feldolgozása során melléktermékként kapják.

Az ezüst, hasonlóan az aranyhoz, szín állapotban lágy fém, használat során gyorsan kopik, ezért más fémekkel ötvözik. Az ezüstnek a legelterjedtebb ötvözőanyaga a réz, amellyel bármely arányban ötvözhető, míg más fémekkel csak bizonyos arányban. A színezüst olvadáspontja 960,5 C.

Az ezüstnél is, mint az aranynál, az ötvözetben lévő ezüst mennyisége határozza meg az ötvözet finomságát. Az ötvözetben lévő színezüst mennyiségét finomsági fokokban határozzuk meg.





Tudta Ön?:

> Az ezüst rendkívül jól nyújtható. 1 gramm ezüstből 1800 méter hosszú huzalt lehet készíteni és 0,03 mm vastag lemezzé kalapálható.
> Az ezüst az összes fémek között a legjobb hő- és villamos vezető.
> Keményebb az aranynál. Brinell-keménysége kilágyított állapotban 25 kg/mm2, szakítószilárdsága 15 kg/mm2.
> A legtöbb fémmel jól ötvöződik, vassal, nikkellel és krómmal kevésbé.
> Az ezüst vegyületei igen fényérzékenyek, és ezért a fotokémia fontos nyersanyagai.

EZÜST ÉKSZEREINK KÍNÁLATÁBÓL:


Erdészgyűrű

hegyikristály köves gyűrű

Korall medál

karperec

intarzia medál

szív türkiz medál

övcsat

gyöngyös kitűző II.

gyöngyös kitűző

gyöngyház mandzsetta

pirit köves medál

holdköves szett

füstkvarc-achát medál

róka mandzsetta

Borostyán köves medál I.

topáz-peridot-prehnit medál

kék tigrisszem mandzsetta

akvamarin köves medál



kör chakra medál

Borostyán köves medál II.

citrin köves medál

pirit köves medál II.

tigrisszem-gyöngyház mandzsetta

Rubin köves medál


rózsakvarc-almandin medál

labradorit medál

rubin köves medál

hegyikristály köves gyűrű II.