Üdvüzöljük a Vidákovits Ékszermanufaktúra honlapján!

Üzletünk címe:
1036. Budapest, Bécsi út 85.

Telefon:
06-1-2508-116

e-mail:
info@vidakovitsekszer.hu
Nyitvatartás:

Hétfő-Szerda-Péntek: 10-17;
Kedd-Csütörtök: 10-18;
között várjuk régi és leendő ügyfeleinket.

A hónap köve: A GYÉMÁNT


KEMÉNYSÉG: 10
FAJSÚLY: 3,52 g/cm3

KRISTÁLYRENDSZERE: köbös

KÉMIAI
ÖSSZETÉTEL:C






A drágakövek színük, szépségük folytán az ősidőktől fogva elbűvölő hatással vannak az emberekre. A drágakövekben rejlő természetfölötti erőkről alkotott elképzelések miatt már több ezer éve az állatöv csillagképeihez rendeltek bizonyos köveket. Ebből keletkeztek az állatövet megillető születési kövek, illetve a hónapok kövei.
A drágakövek közös tulajdonsága a különlegesség, a szépség. Míg korábban kevés követ tartottak drágakőnek, addig manapság szinte áttekinthetetlen a számuk.


Gyémánt

Nevét a keménységéről kapta, a görög adamasz szóból eredeztethető, amely legyőzhetetlent jelent. A gyémánt a föld legkeményebb anyaga, csiszolási keménysége 140-szer nagyobb a korund csoport köveinél. Keménysége egyes kristályosodási irányokban eltér, ez teszi lehetővé gyémánt porral történő csiszolását. Optikai tulajdonságai miatt számít a drágakövek királyának. Már az ókortól használják a gyémántot ékszerek díszítésére, azonban a kitermelt kövek 20% alkalmas csak az ékszeripari célokra. Legnagyobb részüket az ipar hasznosítja. Az ékszergyémántok minőségét a 4C határozza meg. Ennek értelmében a színt (coulor), a tisztaságot (clarity), a csiszolást (cut) és a súlyt (carat) veszik figyelembe értékük meghatározásakor.
A gyémántot, mint drágakövet több mint 2000 éve ismerik, azonban az első optikai hatás növelését célzó megmunkálás csak a XIV. században következett be. Korábban a nyerskövet használták fel, amelynek az éles peremeit koptatták le. Ez volt az úgynevezett csúcsos kő, amely a fejlődési sor legelején áll, a végén pedig a modern csiszolási forma áll.
A gyémánt színe lehet színtelen, sárga, barna, néha zöld, kék, piros, fekete. Gyémántlelőhelyek a világ számos pontján előfordulnak. A XVIII. századig gyémántok Indiából, kisebb mennyiségben Borneóból származtak. Ma a világ nagyobb gyémánt lelőhelyei: Dél-Afrikában, Namíbiában, Oroszországban (Szibéria) találhatóak.


Rubin

A rubin nevét piros színéről, a latin rubeus szóból kapta. 1800 táján ismerték fel, hogy a zafírral egy csoportba a korundokhoz tartoznak. Korábban a piros spinellt és a gránátot is rubinnak hívták, esetleg mindhármat kárbunkulus néven említették. A rubin színét a szerkezetbe épült króm adja, míg a barnás árnyalatú köveknél még vas is található. A kövek színe egyes lelőhelyektől függően eltérő lehet, azonban csak ebből nem lehet a származási helyre messzemenő következtetést levonni.
A rubin keménysége a gyémánt 140-ed része, mindemellett így is a Mohs-skála 9-es fokát éri el. Keménysége bizonyos irányokban eltér, nem hasítható, azonban bizonyos irányokban jobban darabolható.
A rubint zömében másodlagos lelőhelyekről, folyók torkolatából termelik ki. A legszebb kövek Burmából származnak, ezek között található a legtöbb galambvérvörös színű kő. A sziámi (Thaiföld) rubinok általában barnás, míg a ceyloni (Sri Lanka) kövek világosak, rózsaszínűek. A rubinokban gyakoriak a zárványok, amelyek nem jelentenek minőségromlást, a valódiság bizonyítékául szolgálnak. A zárványok fajtája gyakran utal a származási helyre. A bezárt rutiltűk megfelelő csiszolási formával (kaboson csiszolás) selyemfényt vagy aszterizmust is eredményezhet. Egyéb előfordulási helyek: Kenya, Norvégia, Afganisztán, Pakisztán, Ausztrália. Viszonylag új szállító Tanzánia, az innen származó kövek gyakran ibolyás árnyalatúak.


Zafír

Mindazokat a korund csoportba tartozó köveket, amelyek nem piros színűek, zafírnak nevezzük. A beépült nyomelemek minőségétől és mennyiségétől függően többféle színű zafír létezik. A legfontosabb színt adó nyomeleme ezeknek a köveknek a vas.
Az ókortól ismert zafírlelőhely Sri Lanka. Az itt bányászott ceyloni zafír lelőhelye a Ratnapura környékén található. Itt kék, zöld, sárga, barna és színtelen un. leukozafír kerül elő. Az innen származó kékzafírok jellemzője a világos szín. Felső-Burmában szintén torlatlelőhelyről bányásznak zafírt.
A világ legszebb kék zafírjai Kasmírból kerültek elő. A lelőhelyet 1880-ban fedezték fel 5000 méter magasságban egy hegycsuszamlást követően. A bánya – sajnos – rövid időn belül kimerült. Az innen származó kövek selymes fényűek, búzavirágkék színűek.
A világ legjelentősebb zafírszállítója Ausztrália. Itt a sötétkék mellett gyakran sárga kövek is előfordulnak. Egyéb lelőhelyek: Thaiföld, Kambodzsa, USA.



Smaragd

Az elnevezés a görög smaragdosz - zöld kő - szóból származik. A kő zöld színéért a beépült króm a felelős.
A legszebb színű smaragdok Kolumbiából származnak Muzo, Chivor, Bosur és Gachala környékéről.
Az innenszármazó kövekben a metamorf és hidrotermális fázis együttesen érvényesül. Ennek következménye, hogy gyakran fordul elő bennük un. háromfázisú zárvány. (Színtetikus kövekben ilyen nincs!)
Egyéb előfordulási helyek: India, Oroszország, Brazilia, Ausztrália, Afrika (Zimbabve, Tanzánia).
A nagyméretű zafírok ritkábbak, mint a nagy gyémánt. Ilyen ritka smaragd az un. Devonshire-smaragd, amelyet 1931-ben Don Pedro, Brazilia ex-császára lemondása után Devonshire hatodik hercegének adott ajándékba. A kő a kolumbiai Muzo-bányából került elő és 276,79 kg, azaz 1373,95 ct súlyú. Utoljára 1955-ben állították ki a nagyközönség számára Birminghamban.


Akvamarin

Az akvamarin a smaragddal és morganittal, heliodorral,aranyberillel,goshenittel közösen a berill csoportba tartozik.
Az akvamarin elnevezését a latin aqua (víz) és a mare (tenger) szavakból kapta és a tenger kék színére utal.
A kő kék színét a szerkezetbe beépült vas okozza.
Az akvamarin és a többi berillek keménysége 7,5-es.
Jellegzetes zárványai elsősorban a kristálytani főtengellyel párhuzamos üreges csatornák, amelyekben folyadékon kívül gázbuborékok vagy apró kristályzárványok helyezkednek el.
A csatornarendszer ritkán aszterizmust (csillag-hatást) is okozhat.
Előfordulási helye: Brazilia, Namíbia, Madagaszkár, Burma, India, USA.
Az eddig bányászott legnagyobb akvamarin 110,5 kg-ot nyomott és egy burmai bányából került elő.


Turmalin

A turmalinok a drágakövek egyik legnagyobb és legérdekesebb csoportját alkotják. Az elnevezés a szingaléz turamali szóból vezethető le, amely barna vagy piros követ jelent.
Kémiai összetételük alapján bonyolult elegykristályokról beszélhetünk, amelynek állandó tagjai :Na, Al, OH-gyök, stb. Változó tagok között találjuk. Li, Mg, Fe, F, Mn, Ca.
Keménysége 7,5 körüli, de általában 7,25.
A turmalinra jellemző színről nem lehet beszélni, hiszen s színtelentől a feketéig minden színben és árnyalatban létezik. Az egyes színeknek saját nevei vannak, amelyet ma már csak minerológusok és ásványgyűjtők használnak.
Színtelen=akroit, rózsaszín és piros=rubellit, ibolyaszín=szibérit, barna=drávit, zöld=vendelit, kék=indigolit, fekete=sörl.
Külön érdekessége a turmalin köveknek, hogy többszínű kristályok is léteznek. Ezek között is külön érdekességnek számítanak az un. dinnyeturmalinok, amelyek kívül zöld, majd fehér, belül pedig piros rétegekből állnak.
Előfordulási helye: Brazilia, ahol minden féle színben bányásszák. Sri-Lanka, Burma, Délnyugat-Afrika piros, zöld és kék turmalinokat szállít. Zimbabwéban, Tanzániában zöld, míg Madagaszkáron és Mozambikban piros és rózsaszín köveket fordulnak elő.
Említést érdemelnek a turmalinmacskaszemek, amelyek színe legtöbbször rózsaszín vagy zöld.


Kvarcok

Elnevezése körül viták vannak. A "Querz" szó a XIV. században jelent meg a csehországi bányásznyelvben kemény jelentéssel. Más értelmezés szerint a német "queres Erz", azaz keresztben elhelyezkedő érc, járat kifejezésből ered. Kémiai összetétele sziliciumdioxid. Kristályrendszere trigonális. A földkéreg egyik leggyakoribb ásványa, ezzel is magyarázható, hogy sokfelé fordul elő drágakőminőségben.
A kvarc keménysége 7-es. A drágakőkeménységet innen számítjuk.
A kvarc csoportba többek között a következő drágaköveket soroljuk:
hegyikristály, füstkvarc, citrin,ametiszt, ametisztkvarc, rózsakvarc, macskaszem, tigrisszem, kalcedon, karneol, ónix, heliotrop, achátok, jáspis.


Opál

Az opálokat három csoportra osztjuk: a csillogó nemesopálokra, a sárgásvörös tűzopálokra és a széles körben elterjedt közönséges opálokra. Fizikai tulajdonságaik tekintélyes változatosságot mutatnak.


Gyöngy

A gyöngy nevének (Perle) a származása bizonytalan. A gyöngyök kagylók, ritkábban csigák termékei. Noha Mohs-keménységük csak 3-4, a gyöngyök rendkívül szilárdak, csak nehezen törhetőek össze. A gyöngyök nagysága a gombostűfejnyitől a galambtojásnyiig változik. Az eddig talált legnagyobb gyöngy 450 karátot nyom (1800 graint); a londoni South Kensington Múzeumban őrzik.
A tipikus gyöngyházfény - amelyet lüszternek is hívnak - onnan származik, hogy a gyöngy felszíne közelében az aragonitlemezkék meg a közbenső konkinréteg zsindelyszerűen helyezkedik el. Ez a felépítés fényelhajlási jelenséget idéz elő, amivel magyarázható a gyöngy felszínén megfigyelhető szivárványszín. A gyöngyök saját színe a kagylófajtától és a vizektől függően különböző.
Minthogy a konkin szerves anyag, változásnak van kitéve. Különösen a kiszáradás fenyegeti. A gyöngyök élettartamát nem lehet garantálni, a becslések átlagosan 100-150 évről szólnak. Vannak azonban több száz éves gyöngyök, amelyek kitűnő megjelenésűek. A gondos karbantartás bizonyára meghosszabítja a gyöngyök életét.



Keresés a honlapon