Ceremóniamester és Műsorvezető, Lang Miklós (Tel: 06-70-3372527)

Ceremóniamestert vagy modern vőfélyt keres? Megtalálta!!
A Ceremóniamester és a Vőfély
Esküvőtervezés-Jótanácsok
Videó - munka közben a vőfély
Esküvői Szolgáltatásaink
Versmondás Polgári Esküvőn
Éneklés Templomi És Polgári Esküvőkön
MP3 anyagaink , Esküvői játékok
Foglalt időpontok
Bemutatkozunk,Referenciák
Elérhetőség! Kérjen Árajánlatot! Tegyen fel kérdést!
Kedvenc Zenekarom!
Partnereink

HÍREK
Esküvői Jótanácsok! pénteki vagy vasárnapi esküvőjére és a nyári szezonra is garantált 30%-os kedvezményt biztosítunk!

tovább >>

Videó a kikérésről (KLIKK a képre!)

Kikérő-búcsúztató (Kattintson a képre!)VIDEO

AZ ESKÜVŐ MENETE

1. Vendégek fogadása
2. Menyasszony majd a Vőlegény búcsúztatása a szülőktől
3. A lakodalmas menet kísérése, az eskütételre és vissza
4. Az ifjú pár és a vendégek köszöntése
5. A vacsora minden tál ételének tréfás verssel való behozatala
6. Étkezés közbeni tréfás verselés
7. Gyertyafénykeringő és a Menyasszonytánc levezénylése megszervezése
8. Lagzi alatti jókedv, jó hangulat biztosítása /pl.: játékok/




Ha engem választ...

(A Vőlegény búcsúztatása) Vőfélykedésem abban különbözik másokétól, hogy intelligens, igényes módon, az előadóművészet méltó mestereként testesítem meg ezt az ősi hagyományt. Mint énekes sokszor válogatott népdalokkal színesítem a mondókámat, legyen szó kikérőről vagy pohárköszöntőről.
A közönséges fordulatokat mellőzöm, előadásomat az ifjú pár előzetes megismerésének tükrében, személyes ismeretekre alapozom. Maximálisan igazodom a szerelmespár és a család elvárásaihoz.
Ha éppen nem ceremóniamesterre,hanem művelt vőfélyre vágyik, akkor az ÉN VAGYOK !







Vőfélykedés-MIKI vőfély!

Hagyományos, mulatós lakodalmak elengedhetetlen "kelléke" a jó vőfély.

A lakodalomban az ifjú pár számára rendkívül fontos, hogy ne csak nekik, hanem a meghívott vendégeknek is feledhetetlen maradjon az este, érezzék jól magukat, kellemes emlékekkel távozzanak. Sajnos sok fiatal pár nem tudja igazán elengedni magát ilyenkor, a szórakozás örömét csökkenti az, hogy folyamatosan vendégeik kedvében szeretnének járni. Ezt a terhet veszi le az ifjú pár válláról a hagyományok szerint a vőfély, aki mint házigazda vesz részt az esküvőn, ellátva az ezzel kapcsolatos teendőket.
Mint kedves, falusi házigazda rigmusokkal fogadja az érkező vendégeket, kérésre pikáns - vagy kevésbé pikáns szófordulatokkal szórakoztatja a társaságot. Ő tálalja fel a vacsorát a párnak, minden fogáshoz megjegyzést fűzve, játékokkal szórakoztatja az este folyamán a vendégeket, ő vezényli le a menyasszonytáncot.




MIKI vőfély és az ifjú pár



A legidősebb pár...




Vőfélydumák,Versek,Hagyományok…


Vendég köszöntő
Szerencsés jó estét, becses kompánia,
Szavamra hallgasson most mindenki fai!
Itt van a gazdának utolsó pint bora,
Ilyen cudar féreg ám a filoxéra!
Látom a sarokban a Pista komámat,
Amint a szemében aggodalom támadt.
Fél, hogy ne ihatik a borból eleget,
S torka is kiszárad, ha hiába eped.
Ne félj Pista nem áll a mondásom,
Van még elég borunk, érdemes barátom.
Annyi a mi borunk, hogy jut neked is elég,
S rajtad kívül is ihat minden vendég.
Kezdjenek el hát vígan koccintani,
Mi nem fáradunk el nektek bort hozni!

Pohárköszöntő
Menyasszony, Vőlegény, kik itt ültök ketten,
Éltessen sokáig titeket a kegyes Úristen nagy szeretetben.
Legyetek a földön szerencsések mindig,
Szeressétek egymást úgy, ahogyan illik.
Mivel, hogy két szívet együvé tettetek,
Sok számos éveket így éljetek.
Ha majd egyszer elhagyja lelketek földi sátorát,
Az pedig hízlalni fogja a föld porát,
Vígan szemléljétek egymástok sorsát,
S együtt bővítsétek a szentek táborát.
A házasság szentsége kötött össze titeket,
Hit, remény, szeretet forrassza össze szívetek.
Drága menyasszony! Bokrostól szálljon az áldás a fejedre,
Gyászba borult homály ne jöjjön egedre.
Napjaid teljenek s múljanak kedvedre,
Az ég gondot viseljen becses személyedre!
Drága vőlegény! Boldogítson Isten tégedet,
Krisztus előtt széppé tegye életedet.
Az égig emelje híredet, nevedet,
Segítse építészi dicsőségedet.
Az új pár méltó tiszteletére,
Ürítem poharam az ő egészségükre!




Vacsora kezdetekor

Dicsérettel legyen tele ez a hajlék,
Csendességbe legyünk, hogy beszédem halljék.
Szomorúság, bánat mitőlünk távozzék,
Aki nem tud semmit, az most tanuljék!
Tisztelt násznép! Az asztal meg vagyon terítve,
Tányér, kanál, villa, kés el vagyon készítve.
Jönnek majd az ételek is sorjában,
Ez a sok legény nem áll itt hiában.
Nehogy az asztalon az étel meghűljön,
S felmelegítése dologba kerüljön.
Tessék aztán helyre telepedni,
A muzsikusoknak is meg kell melegedni.

Foglaljanak helyet egy kis vacsorára,
A terített asztal mindnyájukat várja.
Olyan finom lesz az étel, hogy még!
Nem hiába hozattuk Párizsból a szakácsnét!
Első tál étel: mandulacsörgés, Második lesz: vénasszony nyöszörgés,
Harmadik tál étel: gyenge borjúbőgés,
Utoljára pedig üres kocsizörgés.
Ott kint a konyhában zaklat a szakácsné,
Ha még soká várunk, mind elpuhul a lé.
Megkezdjük most már az ételek felhordását,
Minden ember tehát hozzálásson folyvást.
Egyik se várjon a másiktól bíztatást
Ha majd elfogyasztják, talán még hozunk mást.
Jó levesünknek vessék meg az ágyat,
S kívánok mindenkinek jó étvágyat!

Leveshez

Eszes ember volt az, ki föltalálta,
Ki a húslevest először csinálta.
Finom az illata, zamatos az íze,
Ha ránéz az ember, már örül a szíve.
Szűzek, szép leányok, ne beszélgessetek,
ha ebből nem esztek, férjhez nem mehettek.
De hozzátok is szólok, délceg legények,
Ki ebből nem eszik, nem kap feleséget.
Jó leves van töltve ebbe a tálba,
Nem sós, nem sótalan, el vagyon találva.
Ami tyúk ebbe belefőtt, se szeri, se száma
Belefőtt ebbe veséje, zúzája.
Borjúpaprikáshoz
Hölgyeim, uraim, én paprikást hoztam,
Ezért az ételért a konyhába soká várakoztam,
Ahol egy nagy darab hússal én is megbirkóztam.
Ezen ételért egy nagy próbát tettem,
Egy szilaj bikával két nap verekedtem.
Kicsiny híja, hogy a fogam ott nem felejtettem,
De oda se neki, csakhogy legyőztem!
Káposztához
Tisztelt vendégeink, káposztát hoztam,
Melyért a konyhában soká várakoztam.
Ez a jó ételek vezére,
Kedves magyar hazánk, országunk címere.
Áldott ez a föld, ami ezt teremte,
Még a királynak is ragyog rá a szeme,
Mert a káposzta országunk címere.
Szép Magyarország jó részét bejártam,
Ily káposztafélét csak Újhartyánon találtam.
Többet nem dícsérem, dicsérje most magát,
Hisz belevágtam féloldal szalonnát.
Tizenkét disznónak elejét, hátulját,
Keresse meg benne ki-ki füle-farkát.

Húshoz

Hallgasson meg engem minden becsületes,
Ez a kismalac alig három hetes.
Meggyilkolták szegényt, óh, mi rettenetes!
De a húsa igen ízletes.
Óh te kismalac gyere búcsúszóra, de hamar eljött neked a végóra,
Tessék násznagyuram, metélje apróra!
Aztán itt a pecsenye ízes salátával,
Fejének veleje, ráhímzett sóskával.
Furcsa eledek kitűnő finomságból, mert lehet rá inni a jó borocskából!
Gondolkodik a marha is magába,
Ember bőrbe került-e vagy kutyába.
Ha kutyába került, víz locsog utána,
Ha emberbe, bor csordul reája.
Ezért hát a borból igyanak,
A lakodalomba jó mulassanak!
Hej, ha nekem is bor áztatná száraz torkomat,
Nem minden szemétdombon találnák páromat.

Süteményekhez

Itt hozom a tésztából készült sokféle süteményt.
Nincs ebben se ánizs, se kömény.
Jó ízű, ropogós, nem is éppen kemény.
Aki ilyenen él, el nem bántja a köszvény.
Kívül-belül be van cukrozva,
Mint a borbélylegény, be van púderozva!
Bátran lehet enni, a gyomornak se nehéz, fogjon hát hozzá minden kéz.
Finom fehér liszből készült a másik sütemény,
Cukorral vegyítve nem is olyan kemény.
Mazsolaszőlővel van ez tele,
És még sok mást is tettek bele.
Olyan édes e tészta, mint a csurgatott méz,
Menten megkívánja az ember, ha ránéz.
Szereti is nagyon minden asszonyféle,
S a lányok se tudnak betelni véle.
Még a férfi ember is igen szereti, Tessék tehát kérem, lássanak neki!

Borhoz

Adjon az Isten bort, búzát, egészséget,
Országunknak békességet.
Ez a szőlőnek a leve, bor ennek a neve.
Édes volt a gyümölcse, zöld a levele.
Ez az, amit kapa-fokkal kopogtattak, akácfához szorítottak,
Kukoricalevéllel körül csavarintottak.
Ez az, mi oly elme-bolondító, néha elrongyosító, gyorsító, házasságrontó.
Ma vigasztaló, holnap szomorító.
Nem kérdezem, hol teremtél,
Csakhogy a kezembe kerültél!
Tudod, a múltkor velem mit tettél,
Mikor a porba hentergettél…..

Biz’Isten nem csoda, hogy a jó bort szeretem,
Hisz Szent Borbála napján pincében születtem.
Dédapám csaplár volt, nagyapám kefekötő, a bort csapról itta mind a kettő.
Ha az én torkomon egy csepp víz lefolyna, a sírjában mindkettő megfordulna.
Azért a jóistentől csak azt kívánom, hogy boros hordóban leljem a halálom.
Egy húszakós legyen mindig tele,
Ha vesztem érzem, abba ülök bele.
Eltátom a számat, folyik a bor belém,
Ha meghalok, lelkem az angyalok viszik fölfelé.
Fönt a kapunál Szent Péter szalutál,
Mondván: Uram, ezt az embert vedd be kegyelmedbe, mert a vizet életében sohasem szerette!

Hiszek ebben a pohárban,
És ennek az öregapjában,
Melyet ha az ember felemel szájára,
Jó ízű kortyokat nyel a torkára.
Hiszek továbbá az ő szentjében,
A kisebb, nagyobb üvegekben.

Hölgyeim, Uraim, félre most a búval,
Vigadozzunk, míg ránk köszönt a hajnal.
Ürítsük a kancsót, nosza rajta, bátran,
Ez a sok üveg bor ne álljon hiába.
Menyecskék, lányok, hozzá kell csak nyúlni,
El szokott a jó bor asszonyoknál is csúszni.
De a fehérnép a borból csak kelletén fogyasszon,
Mert nincs is rútabb, mint a részeg asszony!
Egyszer egyet láttam, hű de megcsodáltam,
Ha rá gondolok, még most is borsózik a hátam!

Táncra hívogató

Kedves vendégeink, gondolom itt már nem éhes senki,
Evés helyett inkább mulatna mindenki.
A legényeknek viszked már a talpa,
hogy a sok szép leányt mind megforgassa.
Látván látom a vőlegényünknek azt a mosolygó száját
És a menyasszonynak táncra indult lábát.
Megunták már ők is az ülést,
Kívánjunk hát nekik egy-két jó perdülést.
Húzd el azt a híres Rákóczi nótáját, melyet dalolt mikor védte a hazáját!
Nem látok én köztük se papot, se apácát,
Járjuk el hát közösen a menyasszony, a vőlegény és a násznép táncát!
Kérek egy nagyszerű polkát!



Menyecske-átöltözés után

Kedves vendégeink!
Íme itt áll előttünk az ékes asszony,
Hogy menyasszony fejjel először mulasson.
Mindenki táncoljon vele egy kurtát,
De vigyázzon, le ne tapossák a cipője sarkát,
Mert azt a suszterek nagyon drágáért varrták!

"Kedves Olvasó!Természetesen egy vőfély sem árulja el a maga kis versecskéit (főleg azokat melyeket maga költött),de annyit mondhatok,hogy verseim rövidek és frappánsak, Őrzik a hagyományt-de a mai kor elvárásaihoz igazodnak."