EUMONT Pénzügyi Szolgáltató Kft.
EU-s és Magyar Pályázatírás * Hitelkérelmek - Üzleti tervek * Könyvelés Adótanácsadás

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
 

KEOP-2011-4.9.0

Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva

Megvalósítás helyszine

Mo. teljes területe Budapest és Pest megye kivételével

Pályázhatnak

Kis- és közepes vállalkozások, egyéb vállalkozások, önkormányzatok és intézményeik, állami szervezetek, civil szervezetek.

Pályázható tevékenységek

Energiahatékonyság javítására vonatkozó tevékenységek;

  • az épületek hőtechnikai adottságainak javítása
    (szigetelés, nyílászáró-csere)

  • intézmények fűtési, hűtési és használati meleg víz rendszereinek korszerűsítése

  • a vállalkozások nem termelési célú fűtési, hűtési és használati meleg víz rendszereinek korszerűsítése

  • világítási rendszerek korszerűsítése

  • megújuló energiafelhasználással kombinált épületenergetikai
    fejlesztésekhez vonatkozó tevékenységek.

Csak olyan pályázat támogatható, mely az energiahatékonyság fokozását megújuló energiaforrás felhasználásával együtt célozza meg.

Támogatás mértéke és összege

85-40% 1- 250 MFt. Támogatási összeggel

Elszámolható projekttípusok

1. Projekttípusok:

a) Utólagos külső hőszigetelés

b) Külső nyílászáró-csere

c) Hővisszanyerő szellőzés létesítése

2..Projekttípusok:

a) Kazánok cseréje korszerű, nagyhatásfokú berendezésekre

b) Automatikus központi (hőforrás oldali) és helyi (hőleadó oldali) szabályozások kiépítése,

c) Fűtési- és használati melegvíz-rendszerek korszerűsítése, szabályozhatóvá tétele, egyedi mérési lehetőségek kialakítása, energiatakarékos megoldások alkalmazása,

d) Hűtési rendszerek energiatakarékos korszerűsítése,

e) Kisléptékű, helyi kogeneráció, vagy trigeneráció kiépítése,

f) Hulladékhő hasznosítási lehetőségek kiaknázása,

g) Gőz hőhordozó közeg váltása forró vízre,

h) A hőelosztó rendszerek korszerűsítése, veszteségeinek csökkentése,

i) Távhőrendszerre való csatlakozás feltételeinek megteremtése,

 

3) Világítási rendszerek korszerűsítése

Projekttípusok:

a) Fényforrások, világítótestek és előtétek cseréje,

b) Kül- és beltéri világítási rendszerek korszerűsítése, az igényekhez térben és

időben alkalmazkodó műszaki megoldások (pl. szakaszolások,

mozgásérzékelők) kialakítása, amennyiben energia-megtakarítást

eredményeznek.

B) Megújuló energiafelhasználásra vonatkozó tevékenységek:

1. Napkollektorok alkalmazása használati melegvíz-termelésre és/vagy fűtésrásegítésre

2. Biomassza, azon belül mezőgazdasági fő és melléktermék, kertészeti melléktermék, energianövény, erdészeti fő és melléktermék, faipari és egyéb ipari hulladék és melléktermék vagy ezek vegyes) felhasználása fűtésre és/vagy fűtésrásegítésre

3. Geotermális energia hasznosítása

4. Hőszivattyú alkalmazása használati melegvíz-termelésre és/vagy fűtésrásegítésre

5. Napelemek alkalmazása hálózati, vagy autonóm (hálózatra nem kapcsolódó)

Egyéb

A projekt előkészítési költségek elszámolhatók

Előleg

A megvalósításhoz előleg igényelhető

Beadható:

2012.12.31-ig, vagy a keret kimerüléséig


 

 


Pályázati Hírlevelünkben heti - kétheti rendszerességgel tájékoztatjuk partnereinket a legújabb pályázati lehetőségekről. Javasoljuk, iratkozzon fel Pályázati Hírlevelünkre, hogy az aktuális információk gyorsan és biztosan eljussanak Önhöz.

Vezetéknév

Keresztnév:

E-mail cím:

Postacím:



tovább



gróf Széchenyi István (1791. szeptember 21. – 1860. április 8.) politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere – akit kor a „legnagyobb magyar”-nak nevezett. Eszméi, tevékenysége és hatása által a modern, új Magyarország egyik megteremtője. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása fűződik. Számos intézmény alapítója és névadója.



Megjelentek a 2014-2020-as fejlesztési i
- 2014.10.16.

Megjelentek a 2014-2020-as fejlesztési időszak első felhívásai

2014. szeptember 11-én Magyarország kormánya aláírta a következő 7 évre szóló Partnerségi Megállapodást az Európai Bizottsággal, és ezzel formálisan kezdetét vette az új, 2014-20-as fejlesztési időszak. Az új periódus nyitányaként október 10-én kilenc új kiírás jelent meg 116,5 milliárd forintos támogatási keretösszeggel.

A kormány foglalkoztatási célkitűzéséhez kapcsolódóan Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) a rugalmas foglalkoztatás elterjesztését segítő pályázatának célja az atipikus foglalkoztatási formák és a rugalmas munkaszervezés elterjesztése, a munka és a magánélet összehangolása, valamint a kisgyermeket nevelő nők foglalkoztatásának növelése. A felhívás 4 milliárd forint forráskerettel jelent meg.
Szintén e célkitűzést szem előtt tartva jelent meg a GINOP ifjúsági Garanciaprogram 36 milliárd forintosa keretösszeggel, amelynek lényege, hogy képzési lehetőséget biztosítson, vagy a munka-erőpiaci beilleszkedéséhez segítséget nyújtson azon 15-25 év közötti fiatalok számára, akik nem tanulnak, illetve nem dolgoznak. A program célja, hogy speciális, személyre szóló segítséget kaphassanak a rászoruló fiatalok.
A kormány kiemelt figyelmet fordít a mikro-, kis-, és középvállalkozások gazdasági szerepének erősítésére, ennek érdekében a fiatalok vállalkozóvá válását 4 milliárd forinttal támogatja, a kis- és középvállalkozások technológiai korszerűsítésére és eszközbeszerzésére 8,5 milliárd forintot nyitott meg, a kereskedelem fejlesztésére és a piacnyitás támogatására pedig 1,5 milliárd áll rendelkezésre.
A GINOP fiatalok vállalkozóvá válását segítő pályázata maximum 100 százalékos támogatási intenzitással a Magyarország területén új egyéni vagy mikro-vállalkozás indítását tervező, vállalkozói szemlélettel rendelkező, 18-25 év közötti (felsőfokú végzettségű pályakezdők esetén 18-30 éves) fiatalok felkészítését támogatja saját vállalkozásuk indításában, üzleti tervük kialakításához nyújtott ismeret- és készségfejlesztéssel, valamint a vállalkozásuk induló költségeihez nyújtott pénzügyi támogatással.
A GINOP kis- és középvállalkozások ipari kapacitásbővítését támogató pályázata vissza nem térítendő támogatást nyújt a fejleszteni kívánó feldolgozóiparban tevékenykedő hazai mikro-, kis-, és középvállalkozások számára. A beruházás keretében lehetőség nyílik eszköz-és géppark fejlesztésre, valamint fejlett infrastruktúrával ellátott telephelyek kialakítására.
A GINOP-ban a piacnyitás támogatására megjelenő kiírás elsősorban azon mikro-, kis- és középvállalkozások külföldi piacokra való kijutását segíti, amelyek magas feldolgozottságú, végfogyasztásra szánt termékeket állítanak elő.
A kormány derogációs kötelezettségeinek eleget téve ivóvízminőség-javítását célzó, valamint szennyvíz-elvezetés és –tisztításhoz kapcsolódó támogatási konstrukciókat hirdettünk meg mintegy 58,7 milliárd forint keretösszegben.

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) Szennyvíz elvezetés és- tisztítás szennyvízkezelés megvalósítására irányuló felhívása keretében a kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves szennyvízelvezetése, a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítása, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezése kerül támogatásra.

A KEHOP Ivóvízminőség-javító projektek megvalósítására irányuló kiemelt felhívásának célja a lakosság számára a 98/83/EK irányelvben előírt minőségű egészséges ivóvíz biztosítása.

A kormány az egészségügyi ágazat tekintetében célul tűzte ki az egészségügyi humán erőforrás hiányának enyhítését és motivációjának fokozását. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) 2,5 milliárd forint keretösszegű kiemelt felhívásának alapvető célja, hogy lehetőséget adjon az egészségügyi ellátórendszerben dolgozó ápoló és asszisztens szakképesítésű, de további szakképesítéssel nem rendelkező egészségügyi szakdolgozók képzettségének fejlesztésére, OKJ-s ápolói képesítés megszerzése céljából.

A szintén EFOP keretében meghirdetett 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújtó kiemelt felhívás a magyarországi köznevelési rendszer esélyteremtő szerepének javítása érdekében képzésekkel és támogató szolgáltatásokkal járul hozzá az óvoda és családi napközi esélyteremtő szerepének és hátránykompenzációs képességének erősítéséhez, kiemelt figyelemmel a hátránycsökkentő szerep eredményes megvalósítására.


JÖN! 34 milliárd eurós szerződés
- 2014.09.02.

Több mint 34 milliárd eurónyi támogatásról állapodott meg az Európai Bizottság a magyar kormánnyal, ami a hozzá szükséges önerővel nagyságrendileg 12 ezer milliárd forintos fejlesztést jelent a 2014-2020-as időszakban – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az Európai Bizottság és Magyarország közötti partnerségi megállapodásról.

Korábban nem látott mértékű tőkeinjekcióra számíthatnak a kkv-k, és jelentős autópálya-építési program is indul, hogy a tervek szerint 2018-ra minden sztráda elérje az országhatárt – mondta Lázár János.

A múlt héten elfogadott megállapodást várhatóan szeptember 11-én írja alá Orbán Viktor kormányfő és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság leköszönő elnöke – mondta a miniszter, nagy sikernek nevezve a megállapodás megkötését, különösképpen azért, mert "manapság sokan próbálják nyomás alatt tartani az EU-t, hogy pénzügyi vagy politikai szankciót alkalmazzon Magyarországgal szemben".

Lázár János frappáns válasznak tartja az Európai Bizottság részéről, hogy miközben vannak olyan politikai erők, amelyek Magyarország elleni uniós szankciókat sürgetnek, addig a bizottság most 34,5 milliárd eurónyi támogatásról állapodott meg a magyar kormánnyal. Kiemelte, ez az összeg és a hozzá szükséges önerő nagyságrendileg 12 ezer milliárd forintos fejlesztést jelent 2020-ig.

"A 2014-2020-as fejlesztési időszak érdemben fogja megváltoztatni az országot, a támogatás egy sokkal versenyképesebb, gyorsabban növekvő gazdaság feltételeit biztosítja" – jelentette ki a Miniszterelnökség vezetője. Hozzátette, hogy az első pályázatok még idén ősszel megjelennek, a pénzkiosztás rendszere pedig "az eddiginél sokkal egyszerűbb, átláthatóbb, bürokrácia- és korrupciómentes lesz".

A politikus a legnagyobb sikernek azt tartja, hogy míg 2007-2013 között Magyarország az uniós pénzek 16 százalékát tudta gazdaságfejlesztésre fordítani, addig ez most 60 százalék lesz, a fennmaradó 40 százalékból pedig a humán- és reálinfrastruktúrát korszerűsítik.

Az említett 60 százalékos részből alapvetően a magyar nemzeti érdekkörben lévő kis- és középvállalkozásokat fogják támogatni – erősítette meg, hangsúlyozva, hogy "ekkora tőkeinjekcióra, ekkora pénzügyi támogatásra a 20. és a 21. században nem volt példa Magyarországon".

Lázár János szerint az EU-s pénzekről szóló tárgyalások során Magyarország kiemelten fontosnak tartotta az úthálózat-korszerűsítését. Így megvalósulhat az a kormányzati elképzelés, hogy 2018-ig minden autópálya elérje az országhatárt: az M3-as Kárpátalja felé két határátlépési ponttal, de lesz egy M4-es "kikötési pont" is Debrecen és Nagyvárad vonalában.

Megépül a Kassa-Miskolc közötti autópálya-szakasz, folytatják az M2-es sztráda építését Vác és a magyar-szlovák határ között, az M6-os eléri majd a déli határt, sőt arra is reális esély van, hogy az M8-as szintén elérje az országhatárt. Megkezdődik továbbá az M9-es autópálya építése, és megépül az új komáromi Duna-híd – részletezte a terveket. Hozzátette, cél az is, hogy a megyei jogú városokat bekössék az autópályákhoz.

A miniszter arról is beszámolt, hogy az EU-val folytatott egyeztetéseken bizonyos szempontokat sikerült markánsan érvényesíteni, így például azt, hogy a vidéki életformát, a vidéken élő emberek boldogulását és a fiatalok helyben maradását segítő gazdasági eszközök kiemelt figyelmet kapjanak.

A vidéki életforma erősítésében az agráriumnak kiemelt szerep jut, utóbbi ágazat, benne az élelmiszer-gazdasággal nagy nyertese a büdzsének – mondta. Lázár János azt is az eredmények között említette, hogy megmarad a vállalkozások vissza nem térítendő támogatása.


Új elektronikus szolgáltatások segítik a
- 2014.06.26.

2014. június 4.

Az uniós forrásokat kezelő intézményrendszer az elmúlt években a hazai közigazgatásban elsők között vezetett be ügyfélbarát szolgáltatásokat. A pályázatkezelés, a projektvégrehajtás európai szinten is példaértékű elektronizálása nyomán a pályázók, kedvezményezettek munkáját - a pályáztatás több kulcsfontosságú szakaszában is - papírmentes, internetes ügyviteli folyamatok támogatják.
2014. június 07-től a projektvégrehajtás újabb területein kerül sor papírmentes, internetes ügyviteli szolgáltatások bevezetésére.

A kedvezményezettek és pályázatkezelők munkáját támogató Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR) Pályázati e-ügyintézés felületén található új funkciók segítségével internetes úton, on-line kitöltőprogram alkalmazásával teljesíthető:
 a jelentéstételi, beszámolási kötelezettség, a kifizetés igénylés és ezek hiánypótlása, valamint
 ezekhez szükséges alátámasztó dokumentumok benyújtása.

Az esetleges kivételekről a Pályázati e-ügyintézés felület Help menüjében tájékozódhat a bevezetést követően.

A megoldás egyidejűleg több területen támogatja a kedvezményezettek tevékenységét:
 gyorsabban folyósítható a támogatás, mivel az interneten keresztül benyújtott dokumentáció néhány perc alatt megérkezik rendeltetési helyére,
 csökken a dokumentumok kezelésének időigénye és költsége,
 növekszik a munkavégzés szabadsága és kötetlensége, hiszen a bárhonnan elérhető Pályázati e-ügyintézés felület használatához nem szükséges irodai környezet, illetve a benyújtás során nem kell alkalmazkodni a posta ügyfélfogadási idejéhez,
 csökkennek az adminisztrációs terhek.

Az új szolgáltatás nemcsak a dokumentumok, információk benyújtását, hanem az esetleges hiánypótlás több fázisát is támogatja. Mindez összességében az átfutási idők csökkenését eredményezi, s ezáltal is gyorsul a támogatások kifizetése.

Az egyszerűsítés és gyorsítás nagyságrendjét jelzi, hogy az internetes benyújtás lehetősége mintegy 90 dokumentum típus papír és postai alapú benyújtását váltja ki (pl. számlák, teljesítményigazolások, hatósági engedélyek és nyilatkozatok, szállítói szerződések, stb.).

A szükséges dokumentumokat egyszerűen fel lehet tölteni és benyújtani a palyazat.gov.hu Pályázati e-ügyintézés felületén. A kifizetések gyorsítását és az adminisztratív terhek jelentős csökkenését eredményező elektronikus, internetes szolgáltatások igénybevevőinek munkáját a Miniszterelnökség egy úgynevezett „e-Útmutatóval” kívánja támogatni. Ebben a kedvezményezetteket részletes leírások, folyamatábrák, videofelvételek segítik, tájékoztatást adva az aktuális adatszolgáltatási feladatokról, a kapcsolódó teendőkről, eljárásrendekről. Az e-Útmutató a Pályázati e-ügyintézés felületen érhető el 2014. június 07-től.

Bízunk benne, hogy az új fejlesztés hatékonyan támogatja a projektek gyors, sikeres végrehajtását, valamint a költségek és az adminisztráció csökkentését, ezzel is támogatva az Ön által képviselt szervezet sikeres működését.


10 milliárd forint a veszélyeztetett gye
- 2013.12.16.

A Norvég és EGT Alapok támogatásával közel 10 milliárd forint keretösszegben lehet majd pályázni azokra a forrásokra, melyeket többek között egészségügyi, gazdasági, társadalmi egyenlőtlenségek felszámolására, csökkentésére fordíthatnak.
December 5-én nyitórendezvényt tartott a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humán Erőforrások Irányító Hatósága a Norvég és EGT Alapok 2014 első negyedévében megnyíló forrásairól. Az eseményt Dr. Kovács Zoltán, az EMMI társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára nyitotta meg.

A Norvég és EGT Alapok által támogatott 12 terület célja a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, valamint a kétoldalú kapcsolatok erősítése a támogató országok és a kedvezményezett országok között. Ennek érdekében olyan fejlesztésekre nyílik lehetőség, amelyek a már kialakított és működő infrastruktúrák és rendszerek minőségét és hatékonyságát javítják, miközben a lakosság szemléletének formálását is segítik. Többek között a mentális egészségügyi szolgáltatások fejlesztésére, a patológiai ellátás javítására és a hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatásában irányuló fejlesztésekre lehet majd pályázni.

Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok program donor országai, Norvégia, Izland, és Liechtenstein által Magyarország számára rendelkezésre bocsátott mintegy 40 milliárd forint támogatásából 2016-ig a népegészségügyi programterületre 5,9 milliárd forint, a veszélyeztetett gyermekekkel és fiatalokkal foglalkozó területre pedig 3,9 milliárd forint jut.

Kovács Zoltán beszédében köszönetet mondott a támogató szervezeteknek és országoknak, kitérve a korábbi együttműködésekre is, amelyek jó gyakorlatait a magyar kormány rendszeresen hasznosítja mindennapi munkájában. Arild Moberg Sande, a Norvég Királyi Nagykövetség követtanácsosa elmondta, hogy a donorszervezetek a tervezésben és a végrehajtásban is segítséget nyújtanak, s az így létrejövő kétoldalú együttműködés során megszerzett tapasztalatok úgy Magyarország, mint Norvégia hasznára is válnak majd.

A programterületek kiemelt figyelmet fordítanak a leghátrányosabb helyzetű csoportok, köztük a roma népesség életkörülményeinek javítására, így a nyitórendezvény résztvevői pszichiátriai betegek és romák által készített festményeket és fotókat tekinthettek meg, valamint sor került az EGT és Norvég Mechanizmusok támogatásából korábban megvalósított Snétberger Zenei Tehetség Központ diákjainak fellépésére is.


Az Európai Bizottság feloldotta a TÁMOP
- 2013.11.20.

Az Európai Bizottság az eredményes tárgyalásokat követően feloldotta a Társadalmi Megújulás Operatív Program felfüggesztését és újraindult a Brüsszelbe benyújtott számlák kifizetése. A héten 94 milliárd forint érkezett hazánkba.
A Bizottsági Audit során kifogásolt gyakorlatok nem rendszerszintű hibák voltak, egyedi problémák mutatkoztak a kiválasztási eljárások során. A Bizottság munkatársai többek között kifogásolták azt, hogy egyes konstrukciók esetén, amikor a rendelkezésre álló keretet a beérkezett igények sokszorosan meghaladták, az intézményrendszer sorsolással választotta ki a nyertes pályázatokat.

Az Európai Bizottság megfelelőnek ítélte meg a magyar fél lépéseit, amelyeket azért tett, hogy a kifogásolt gyakorlatokat megszüntesse, így újra megindult a Brüsszelbe benyújtott számlák kifizetése, ennek köszönhetően több mint 318 millió euró - mintegy 94 milliárd forint - érkezett a hét folyamán Magyarországra.

A sikeres tárgyalásoknak köszönhetően a Bizottság minden ponton elfogadta Magyarország álláspontját. A teljes TÁMOP pénzügyi korrekció a támogatási időszak végére legfeljebb 3,2 milliárd forint körüli összeget tehet ki. A feloldáshoz szükséges 23 millió forint visszafizetése a Bizottság felé megtörtént, és ezzel lehetővé vált a mintegy 94 milliárd forint kifizetése Magyarország részére.

A 3,2 milliárd forintot újra fel lehet használni, új támogatásra jogosult projektekhez.

Fontos hangsúlyozni, hogy a kifizetések ideiglenes felfüggesztése nem érintette azokat a TÁMOP-os projekteket, amelyek számlát nyújtottak be az intézményrendszerhez. A kedvezményezetteknek ugyanúgy kifizette az intézményrendszer számláik ellenértékét, ahogy a felfüggesztés előtt. A felfüggesztés mindössze a Magyarország és a Bizottság közötti elszámolást érintette, ebből a kedvezményezettek nem érzékeltek semmit.


Új forrás és változások az Önerő Alapban
- 2013.10.31.

Az EU Önerő Alap 2012 őszén 30 milliárd Ft-tal feltöltött kerete idén nyár elejére kimerült. Az Önerő Alap új forrással történő feltöltése a 2013. évi központi költségvetésről szóló törvény ez év októberi módosításával vált lehetővé. Az Önerő Alap ily módon további 20 milliárd Ft forráshoz jutott, mely lehetővé teszi az EU önerő igényre beérkezett kérelmek elbírálását.
A 2013. augusztusi intézményrendszeri változások következtében az európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikai feladatok és hatáskörök átkerültek a Miniszterelnökséget vezető államtitkár felelősségi körébe. Mindezek alapján szükségessé vált „Az EU Önerő Alap felhasználásának részletes szabályairól szóló 285/2012. (X. 9.) Korm. rendelet” módosítása, melyben a hatásköri változások mellett egyúttal egyes eljárásrendi, támogatás-kezelési szabályok is módosításra, pontosításra kerültek. A 285/2012. (X. 9.) Korm. rendelet módosítását a 374/2013. (X. 25.) Korm. rendelet foglalja magában, mely az alábbi legfontosabb változásokat rögzíti.

Az EU Önerő Alappal kapcsolatos döntéshozó első fokon az NFÜ lesz, a jogorvoslati feladatokat és a kifogáskezelést a Miniszterelnökség látja el.

Azok a kedvezményezettek, akiknek nincs elbírálás alatt EU önerő-kérelmük, ez év október 31-ig benyújthatnak új kérelmet az idei év november hónapjára ütemezett elszámolásaik EU önerő-támogatására, vagy a 2014. év hónapjaiban benyújtani tervezett elszámolásaik támogatására (2014-re a pályázás az EMIR-felület szükségszerű fejlesztése miatt előreláthatólag 2013. december 1-től lesz lehetséges). Projektenként egyszerre csak egy EU önerő-kérelem benyújtására van lehetőség. Az EU önerő-támogatások az adott év hónapjaira vonatkozóan, az év utolsó napjáig történő felhasználással kerülnek megítélésre.

A derogációval érintett projektek számára nyitva áll az Ávr. által biztosított halasztott önerő-fizetés lehetősége* - azaz a Támogatási Szerződésben megítélt támogatási összeg erejéig az elszámolások 100 %-a fizethető ebből a támogatási összegből önerő biztosítása nélkül – amennyiben még a halasztott önerő fizetési projektstádiumban vannak. Ebben az esetben az önerő-támogatás helyett jelenleg a halasztott önerő-fizetés igénybevételére lesz lehetőségük.

Nem részesülhetnek támogatásban továbbá az ivóvízminőség-javító beruházások önkormányzati, illetve önkormányzati társulási kedvezményezettek önerő-kérelmei sem, mivel a BM Önerő Alap részükre 100%-os mértékű önerő-támogatást tud nyújtani.


350 milliárd forintnyi forrást utalt át
- 2013.10.08.

Megérkezett Brüsszelből az a 350 milliárd forintos összeg, amelynek felszabadításáról szeptember 9-én egyezett meg Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár Johannes Hahn uniós biztossal. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ) kormánybiztosként vezető államtitkár az elmúlt két hónapban több olyan intézkedést hozott, amelyek révén rekordszintre emelkedett az uniós pénzek lehívása. Az NFÜ az év első kilenc hónapja során több mint 1000 milliárd forintot fizetett ki a pályázóknak.
„A Bizottságtól érkező 350 milliárd forint lehetővé teszi, hogy a forráslehívás jelenlegi sebességét tarthassuk, és az év végéig behozzuk az időarányos teljesítésben a rekordszintű kifizetés ellenére mutatkozó lemaradást” – mondta az MTI-nek Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára. A tervek szerint 2013-ban 1500 milliárd forintot kell kiutalnia az NFÜ-nek, viszont az eddigi tapasztalatok szerint az év utolsó negyedévében érkezik be a legtöbb számla a kedvezményezettektől, így reális maradt a cél, hogy az év utolsó 3 hónapjában 500 milliárd forint jusson el a pályázatok nyerteseihez.

Az idei kifizetések során a legtöbb pénzt az energiahatékonyságot javító, valamint a különböző közlekedésfejlesztési projektek kapták, 153 és 280 milliárd forint értékben. Ugyancsak jelentős összeget, közel 80 milliárd forintot fizetett ki az NFÜ vállalkozásfejlesztésre és majdnem ugyanekkora brüsszeli forrás jutott a kutatás-fejlesztésre (K+F).

A bizottsággal történt megállapodással és most érkezett összeggel ráadásul még több KEOP és KÖZOP projektet zárhat le az NFÜ. Csepreghy azonban hozzátette, hogy az NFÜ feladata ezzel még nem ér véget, hiszen továbbra is szükség van az olyan intézkedésekre, amelyek segítik a kedvezményezetteket a projektjeik sikeres befejezésében. Korábban az önerőalap és a szállítói előleg bevezetésével tudta dinamikusabbá tenni a pályázatok végrehajtását az NFÜ, s hasonló intézkedések várhatóak még, hogy a kedvezményezettek – elsősorban az állami és önkormányzati tulajdonban lévők ¬– esetében csökkenjen a forrásvesztés kockázata. Ugyancsak ezt a célt szolgálták azok a már meghozott egyedi döntések, amelynek révén augusztus óta 500 milliárd forintnyi forrást sikerült lekötnie a fejlesztéspolitikai intézményrendszernek.


140 projekt, több mint 16 milliárd forin
- 2013.10.02.

uniós támogatás a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében


A Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2013. szeptember 20-án konferenciát rendez Vukováron az Európai Együttműködés Napja alkalmából. A program keretében a 2007 és 2013 közötti időszakban több mint 16 milliárd forint európai uniós támogatás jut közös magyar-horvát fejlesztési projektekre. Az idei egy különleges év a program számára, mivel július 1-ével partnerországunk az Európai Unió teljes jogú tagjává vált. Ennek megünneplésére is döntött a programvégrehajtó intézményrendszer úgy, hogy egy nagyszabású Éves Rendezvénnyel / Csatlakozási Ünnepséggel emlékezik meg mind a sikeres horvát EU-csatlakozásról, mind pedig az Európai Együttműködés Napjáról.

A konferencián, amelynek idén a horvátországi Vukovár ad otthont, részt vesz a programban eddig támogatást nyert 140 projekt egy-egy képviselője. A szakpolitikai hátteret horvát részről Jakša Puljiz miniszterhelyettes, valamint az Európai Bizottságtól a Regionális Politikáért felelős Főigazgatóság főosztályvezetője Agnès Monfret képviseli, akik ünnepélyes megnyitót és szakmai előadást tartanak. A programvégrehajtó intézményrendszer jelenlegi és jövőbeni szereplői pedig a 2007-2013, valamint a 2014-2020 programidőszak eredményeiről, illetve kilátásairól számolnak be. Végül, de nem utolsó sorban a határon átnyúló együttműködési programokban fontos szerepet játszó helyi eredményekről Vukovár város polgármestere, Željko Sabo, továbbá Vukovár-Szerém megye ispánja, Božo Galić beszél az eseményen.

A 2013. szeptember 21-ét is magába foglaló héten kerül Európa-szerte másodszor megrendezésre az Európai Együttműködés Napja. Az INTERACT program által létrehozott és az Európai Bizottság támogatásával megvalósuló kezdeményezés hivatalos honlapján (www.ecday.eu) harminc országból jelezték határon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködési programok a részvételi szándékukat, és immár több mint száz rendezvény szerepel a kezdeményezés interaktív Európa-térképén.


NFÜ: korszerűbb hulladékgazdálkodás unió
- 2013.08.26.

Az önkormányzatok hulladékgazdálkodásához kapcsolódó eszközbeszerzést célozza a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Új Széchenyi Terv keretében megjelentetett pályázata, melyre jelenleg 7 milliárd forint áll rendelkezésre. A július végén meghirdetett konstrukció hozzájárul a kormányzat rezsicsökkentési céljainak eléréséhez.
A pályázat keretében új hulladékszállító járművek beszerezése válik lehetővé, informatikai fejlesztések valósulhatnak meg, illetve a településeken hatékonyabbá tehető a hulladékgazdálkodás. A legújabb követelményeknek megfelelő, alacsony károsanyag-kibocsátású járművek beszerzése a környezetterhelés csökkentését is szolgálja, emellett hozzájárul az uniós előírások által meghatározott országos célkitűzések eléréséhez.

A pályázat olyan tevékenységeket finanszíroz, mint a hulladékgyűjtési rendszer fejlesztése, korszerűsítése, a hulladékgazdálkodást támogató informatikai rendszer kiépítése, a szelektíven gyűjtött hulladék előkezelése, és a hulladékgazdálkodási létesítmények fejlesztése.

Az igen népszerű pályázati kiírás segítségével hamarosan több településen is gazdaságosabbá és költséghatékonyabbá válhat a hulladékgazdálkodási rendszerek üzemeltetése, mely így kevesebb terhet ró a lakosságra, és hozzájárul a kormányzat rezsicsökkentési céljainak eléréséhez.

A lakosság egészségvédelme és a környezet megóvása érdekében kiépülő és működő, korszerű hulladékgazdálkodási rendszerek támogatása mind az Európai Unió, mind a magyar kormány számára kiemelten fontos cél.


Rekordmennyiségű uniós forrás kifizetése
- 2013.07.29.

Minden eddiginél több forrást sikerült eljuttatnia az uniós intézményrendszernek a pályázókhoz 2013 első felében: a kifizetett támogatások összege június végére meghaladta a 630 milliárd forintot.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek (NFÜ) 2013 első félévében minden eddiginél több forrást sikerült eljuttatnia a pályázókhoz: ebben az évben a kifizetett támogatások összege június végére már meghaladta a 630 milliárd forintot.

A 6 hónap alatt kifizetett összeg nagysága megközelíti az uniós csatlakozás utáni első fejlesztési terv keretét, melynek végrehajtására és kifizetésére több mint 5 év - a 2004 és 2009 közötti időszak - állt rendelkezésre.

A 2007-2013-as időszakban kifizetett források nagysága megközelíti a 4000 milliárd forintot, ebből 3000 milliárd forintot 2010 második féléve után fizetett ki az NFÜ. Egyértelműen kijelenthető tehát, hogy az uniós intézményrendszer jobban teljesít.

Ugyanakkor bizonyos területeken, mint például a környezetvédelem, egészségügy, főutak rekonstrukciója és a közigazgatás fejlesztése további erőfeszítésekre van szükség a lemaradások ledolgozása érdekében.


Gyorsabb elektronikus ügyintézés az unió
- 2013.07.08.

Az európai uniós pályázatok kezelésében egyre nagyobb teret nyer az elektronikus iratkezelés, így gyorsabban hozzájuthatnak a pályázók az elnyert támogatásokhoz, egyszerűsödnek a bürokratikus folyamatok.
Fokozatosan egyre több ponton egyszerűbb lett az ügyintézés, idén júliustól kezdve a Támogatói Okiratok – az uniós támogatásról kötött szerződések - egy részét gyorsabban, elektronikusan kapják meg a pályázók.

Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében egyszerűbb lett a Támogatói Okiratok aláírása, illetve kézbesítése: ezek elektronikus úton történnek, melynek köszönhetően hatékonyabb és gyorsabb lesz az ügymenet.
A papírmentes pályázati rendszer kialakításának legújabb állomásaként 2013 júliusától egyes pályázatoknál a Támogatói Okiratok kiállítása és kedvezményezettekhez történő eljuttatása is elektronikus úton történik.
Korábban a dokumentumot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség képviseletében eljáró közreműködő szervezet több napos átfutási idővel postán küldte ki a kedvezményezettnek.
Mostantól ez az immár elektronikus aláírással ellátott dokumentum is az ügynökség honlapjáról nyíló úgynevezett Pályázati E-ügyintézés felületen lesz – már az okirat aláírásának pillanatában - hozzáférhető.
Az európai uniós források felhasználásának eljárásrendi változásai és az ezeket megalapozó informatikai fejlesztések az elmúlt időszakban jelentősen csökkentették a pályázók és a támogatási intézményrendszer bürokratikus terheit, és gyorsították meg a támogatások kifizetését.
Az egyik legnagyobb elismertségnek örvendő újítás az az összetett szolgáltatás, melynek eredményeként a pályázó és a pályáztató között az interneten keresztül percre kész információáramlás biztosítható.
Az újításnak köszönhetően több ezer levél nyomtatásának, iktatásának, postázásának anyagi és adminisztrációs terhe válik megtakaríthatóvá, a pályázók pedig szinte azonnal megkezdhetik a projektjükkel kapcsolatos kötelezettségeik teljesítését.


Óriási sikert aratott az Uniós Fejleszté
- 2013.06.30.

2013. június 17.

A nyár első igazán forró napján több mint 10.000 ember kereste fel azon látványos kulturális, közlekedési, szabadidős, vagy éppen ipari, tudományos jellegű fejlesztések helyszínét, melyek az Új Széchenyi Terv keretében valósultak meg. Az Uniós Fejlesztések nyílt napja – séta a kulisszák mögött elnevezésű programot idén második alkalommal, szombaton rendezték meg az ország több mint 60 pontján.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség hagyományteremtő szándékkal meghirdetett idei első nyílt napjához, márciusban még közel 30 helyszín csatlakozott, azonban a sikeren felbuzdulva júniusban már több mint 60 fejlesztés nyitotta meg kapuit az érdeklődők előtt. A nagy sikerhez természetesen a jó idő, valamint az iskolai szünidő első napja is hozzájárult, így az érdeklődök főleg a szabadtéri programokra, gyógyfürdőkbe és kulturális helyszínekre látogattak el.

„A magyarországi fejlesztéseket nagyon nagy mértékben határozzák meg az európai uniós források. Az így létrejött eredmények pedig tényleg hatással vannak a mindennapi életünkre, amit azonban nagyon sokszor elfelejtünk, hiszen nem látjuk, hogy mi van mögötte. Az Uniós Fejlesztések nyílt napjával ezt próbáltuk közelebb vinni az emberekhez, ami a nagy érdeklődést tekintve sikerült is” – mondta el Csepreghy Nándor, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára.

A fővárosban a leglátogatottabb beruházás a 4-es Metró Kálvin téri állomása volt: 400 érdeklődő mehetett le közel 25 méterrel a felszín alá, ahol az Uniós Fejlesztések nyílt napja keretében szakmai kíséret mellett ismerhették meg a metróállomás építésének főbb paramétereit és módját, ráadásul a peronról az új metró alagútjaiba is bepillanthattak a vállalkozó szelleműek.

Természetesen a vidéki, uniós forrásból fejlesztett látnivalók is sok érdeklődőt vonzottak a nyílt napon. Országszerte több kulturális intézmény is megnyitotta kapuit a látogatók előtt, közülük az Esterházy-kastély, a Korda Filmstúdió, a Mobilis Interaktív Kiállítási Központ és a Vásárhelyi-Bréda Kastély második alkalommal vett részt a programban, azonban még így is a legnépszerűbb helyszínek között szerepelt. Gyulán az Erkel Emlékház, Kecskeméten a Gyűjtemények háza, Szegeden az Art Hotel, Szombathelyen pedig az Iseum Savariense Régészeti Műhely és interaktív múzeum várta különleges kiállításokkal az érdeklődőket.

Igen tartalmas kikapcsolódásban volt része a gyógy- és wellness fürdőkbe, Makóra, Szarvasra, Tiszakécskére, Bogácsra, Bükfürdőre vagy éppen Zalakarosra látogatóknak, de az aktív kikapcsolódásra vágyók is megtalálták a számukra legmegfelelőbb programot, hiszen ellátogathattak a Maros partján lévő kalandparkba, vízisíelhettek Hejőkeresztúron vagy lovassportokkal ismerkedhettek meg a salgótarjáni Ponyi-pusztán.

Sokáig sorolhatnánk még azokat a kalandparkokat, szállodákat és erdei iskolákat, múzeumokat és kiállítóközpontokat, amelyek a nyílt nap alkalmából ingyenesen voltak látogathatók. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szándéka szerint legközelebb jövőre, az Európa-napon, május 9-én nyitják meg újra a kapuikat az egyes helyszínek, majd pedig minden évben, annak érdekében, hogy a lakosság minél nagyobb része ismerhesse meg az uniós fejlesztéseket.


Egyedi uniós engedély a hazai kockázati
- 2013.05.30.

Egyedi uniós engedély a hazai kockázati tőkeprogram kiterjesztésére 2013. május 27.

Az Európai Bizottság döntésével Magyarország egyedi engedélyt kapott uniós forrásból finanszírozott kis- és középvállalati kockázati tőkeprogramjának kibővítésére. A jövőben nagyobb értékű befektetéseket is megvalósíthat a Széchenyi Tőkebefektetési Alap, befektetőtársak bevonásával akár 750 ezer euróra is növekedhet a befektetések egyedi értékhatára. A magyar kis és közép-vállalati kör tőkehelyzetének megerősítése érdekében szükséges az uniós források bevonása, hiszen a 75 és 200 millió Ft közötti tőkeigényre nincs egyéb tőkebevonási alternatíva bizonyos vállalkozások előtt. Az engedély birtokában a Széchenyi Tőkebefektetési Alap akár tőkéstársat is bevonhat egyes befektetéseihez.

Az Új Széchenyi terv keretein belül működő Széchenyi Tőkebefektetési Alap számára újabb, a magyar kkv-szektor tőkeigényét kielégítő befektetési konstrukciók bevezetését engedélyezte az Európai Bizottság. A tőkebefektetések új formája, amely magánbefektetőkkel közösen megvalósuló kihelyezést is lehetővé tesz az Alap számára, kibővíti a befektetési lehetőségek és értékhatárok körét is. Ezzel a hazai kkv-k finanszírozási eszköztára újabb tőkealapú, visszatérítendő forrással egészült ki.

A Széchenyi Tőkebefektetési Alap az Európai Bizottságtól kapott felhatalmazás alapján három új tőkebefektetési konstrukciót hirdet meg, amelyek a korábbi 200 ezer eurós (de minimis szerinti) értékhatáron jóval túlmutató, 750 ezer eurós tőkebevonást is lehetővé tesznek. A visszatérítendő tőkeforráshoz azok a már legalább két éve működő, legfeljebb kétmilliárd forintos árbevételű magyar kis- és középvállalatok juthatnak hozzá, amelyek növekedési, fejlesztési terveik eléréséhez keresnek tőkét. A tőkebevonásra többféleképpen is lehetőség nyílik, önállóan vagy társbefektetőkkel közösen.

További információk:

A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. a Magyar Állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság, tulajdonosi jogait a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség gyakorolja. Az alapkezelő feladata a Regionális Operatív Programok keretéből létrehozott Széchenyi Tőkebefektetési Alap 14 milliárd forintos forrásának eljuttatása a magyar KKV-szektor felé, meghatározott időtartamra szóló tőkebefektetés formájában. Az Alap 14 milliárdos forrásának 85 százaléka európai uniós forrásból származik. Az alapkezelő 2015 végéig 80-100 projekt támogatását célozza meg, tőkebefektetési tevékenységét előre meghatározott és transzparens befektetési politika mentén végzi, szakmai alapon kiválasztott befektetési bizottság döntés-előkészítésével.
A Széchenyi Tőkebefektetési Alap küldetése, hogy a nemzetgazdasági szempontból jelentős, innovatív és ugyanakkor a piaci kockázati tőkebefektetők figyelmén többségében kívül eső szektorok vállalkozásait elsősorban tőke oldalon támogassa valamennyi régióban. Az Alap befektetési politikája ezáltal ösztönzi a gazdasági növekedést, a foglalkoztatás bővülését, a leszakadó régiók felzárkózását és szolgálja az európai uniós források minél hatékonyabb területi felhasználását.


Lemond a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség e
- 2013.05.10.

Lemond a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke2013. április 29.

Petykó Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnöke saját kezdeményezésére, közös megegyezéssel 2013. április 30-i hatállyal lemond tisztségéről, amit 2010 júniusától töltött be.

Petykó Zoltán már kinevezésekor egyértelműsítette, hogy csak addig vállalja a feladatot, amíg az NFÜ szervezete képessé nem válik a Magyarország rendelkezésére álló fejlesztési források teljes abszorpciójára. Tekintettel arra, hogy a mintegy 8200 milliárd forintos összeg közel 100 százalékára kiírta már a pályázatokat a szervezet és 95 százalékát már le is kötötte, Petykó Zoltán az eredetileg tervezett menetrendnek megfelelően nyújtotta be lemondását, amit Németh Lászlóné Nemzeti Fejlesztési Miniszter elfogadott.

Petykó Zoltán ezután elsősorban az üzleti életben kamatoztatja majd szakértelmét, de a MAVIR Felügyelőbizottságának elnökeként és a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. igazgatósági tagjaként továbbra is fontos feladatokat lát el a Kormányzat számára.


Megnyílnak az EGT és Norvég Alapok új tá
- 2013.05.10.

Megnyílnak az EGT és Norvég Alapok új támogatási időszakának forrásai2013. április 25.

Az EGT és Norvég Alapok keretében hamarosan mintegy 40 milliárd forint támogatás válik elérhetővé. Ez alkalomból szervezett ünnepélyes nyitókonferenciát a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a budapesti Norvég Nagykövetséggel együttműködésben a fővárosban. A rendezvényen az Alapok céljairól és várható támogatásairól a Norvég Külügyminisztérium, Norvégia budapesti nagykövete, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség képviselői adtak tájékoztatást.

Az EGT és Norvég Alapok első, 2004-2009-es támogatási időszakának népszerűségét bizonyította a források majdnem 100 százalékos lekötése, valamint 90 sikeres projekt szerte az országban. A fenti eredményeket tekintve biztosra vehető, hogy az EGT és Norvég Alapok most megnyíló időszakában elérhető támogatási lehetőségek szintén nagy érdeklődésre fognak számot tartani a potenciális pályázók körében. Magyarország több mint 150 millió eurós, vagyis mintegy 40 milliárd forintos részesedésével a harmadik legnagyobb kedvezményezett a 15 támogatásra jogosult EU-tagállam között. A 2016-ig felhasználható forrásokat a három donor ország, Norvégia, Izland és Liechtenstein a szolidaritás jegyében bocsátja Magyarország rendelkezésére. A források mintegy 97%-át Norvégia biztosítja.
A donor országok képviselői 2011. október 12-én írták alá Magyarországgal a támogatás felhasználását lehetővé tevő nemzetközi megállapodásokat. Az Alapok átfogó célja a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, illetve a kétoldalú kapcsolatok erősítése. A 12 támogatásban részesülő program közül a legjelentősebb forrás a környezetvédelem, a kutatás-fejlesztés és a civil szervezetek kapacitásfejlesztése területén áll majd rendelkezésre. Több program kifejezett átfogó célkitűzése továbbá a leghátrányosabb helyzetű társadalmi csoportok, ezen belül a roma népesség életkörülményeinek javítása.
A nemzetközi megállapodások 2011. novemberi hatálybalépését követően megkezdődött a lebonyolításért felelős hazai intézményrendszer, valamint a szükséges jogszabályi háttér kialakítása. Ezzel párhuzamosan az egyes területekért felelős operátorok 2012 folyamán kidolgozták és benyújtották a donor országok részére a 12 támogatott területre vonatkozó részletes programjavaslatokat. A dokumentumokat a donor országok értékelik, és jóváhagyásuk esetén kezdhető meg azok végrehajtása, vagyis a pályázati lehetőségek meghirdetése.

Az ünnepélyes nyitókonferencia apropója, hogy e jóváhagyás már több program esetében megtörtént, és a pályázati lehetőségek elérhető közelségbe kerültek. A rendezvényen az Alapok lebonyolításában közreműködő donor országi és hazai intézmények képviselői adtak tájékoztatást a támogatások átfogó céljairól, a programterületekről, várt eredményekről, az eddig elvégzett és előttünk álló feladatokról.

Az elmúlt hónapokban az EGT és Norvég Alap támogatásai már két területen megnyíltak: a Méltányos munka és háromoldalú párbeszéd, valamint a Norvég Civil Alap területén. A nyitókonferenciát követően, április 25-én délután került sor a Zöld Ipari Innováció program hivatalos nyitórendezvényére, melyen e program keretében várható konkrét pályázati konstrukciókról, norvég partner intézményekkel való együttműködési lehetőségekről adott tájékoztatást a programért felelős program operátor, a gödöllői Szent István Egyetem, valamint norvég partnere, az Innovation Norway.

2013 folyamán számos további pályázati felhívás nyílhat meg az Alapok alábbiakban ismertetett egyes programterületei keretében.


További információ az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusokról:
www.norvegalap.hu
www.eeagrants.org
www.norvegia.hu


A nyertes pályázatok közérdekű adatai to
- 2013.04.15.

A nyertes pályázatok közérdekű adatai továbbra is hozzáférhetőek a nyilvánosság számára 2013. április 11.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) megítélése szerint az utóbbi időben a médiában közölt, belső információkra hivatkozó, nyomásgyakorlási szándékú cikkek nem az átláthatóság érdekében születtek. A pályázatokkal kapcsolatos kérdések vonatkozásában az Ügynökség ismételten felhívja az érdeklődők figyelmét, hogy a támogatást nyert projektek nyilvános adatai minden esetben elérhetőek az NFÜ honlapján.

Az Ügynökség meglátása szerint a közelmúltban a médiában megjelent, állítólagos belső információkra hivatkozó, több esetben is politikai színezetű cikkek, ezek felvetései, kérdései nem a transzparencia jegyében születtek, így az NFÜ az előírtan szükséges információkat bocsátja továbbra is a média rendelkezésére.

A döntés-előkészítési folyamat során született, a pályázatok támogatására vonatkozó döntés megalapozását szolgáló adatok tekintetében információkat továbbra sem áll módunkban közölni, tekintettel arra, hogy ezen adatok az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 27. § (5) bekezdése alapján nem nyilvánosak:
„(5) A közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését - az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével - az azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti.”

Tekintettel arra, hogy a pályázatok bírálati dokumentumai olyan, a döntés-előkészítés során keletkezett adatok, amelyek megismerése a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Közreműködő Szervezetek jövőbeni törvényes, külső befolyástól mentes működését veszélyeztethetné, ezért a bírálók értékelései, illetve esetlegesen a bírálatokkal összefüggő emlékeztetők és egyéb dokumentumok nem adhatóak ki az Infotv. 27. § (6) bekezdése alapján.

A közel 100.000 darab egyedi ügyet kezelve ez más okból is érthető lehet: a nyilvános adatok elérhetőek honlapunkon (www.nfu.hu), mely az Európai Unió tagországainak versenyén a 2. helyen végzett.


Országos információs napok az uniós kifi
- 2013.04.04.

Országos információs napok az uniós kifizetések felgyorsításáért 2013. április 2.

Az uniós társfinanszírozással megvalósuló projektek kifizetéseinek felgyorsítása kiemelt jelentőséggel bír. Éppen ezért a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) minden eszközzel azon dolgozik, hogy a támogatott projektek szakmai-pénzügyi teljesítését segítse. Ennek érdekében a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) esetében az NFÜ végrehajtást segítő, monitoring típusú információs napokat szervez, amelyek keretében a projektek megvalósítása során felmerülő általános kérdésekre koncentrálnak.

Az Európai Szociális Alap humán erőforrás kifizetéseinek gyorsítása egyszerre járul hozzá a projektek ütemezés szerinti megvalósításához, illetve ahhoz, hogy a felhasznált összegeket Magyarország mihamarabb lehívhassa. Az NFÜ ezért külön programot hozott létre, amelynek egyik fő pillérét a csoportos ügyfélkezelés jelenti: a kedvezményezettek segítése több tájékoztató eszköz alkalmazásával. Ennek egyik részét az ESZA Nonprofit Kft. szakértő munkatársaival közösen szervezett és megtartott információs napok képezik, amelyek során a pályázatok nyertesei és a kiírásért felelős intézményrendszer szereplői személyes találkozás során interaktív módon tudják megbeszélni a felmerülő kérdéseket.

A rendezvények célja, hogy segítséget nyújtsanak a projektek megvalósítása során, illetve a zárásnál jelentkező pénzügyi, szakmai és adminisztratív feltételek értelmezéséhez – kiemelten a kifizetési igénylések, szerződésmódosítások, változásbejelentések formai és tartalmi elvárásainak, valamint a Pályázati e-ügyintézés felület használatának megismeréséhez. A tematika kifejezetten a kifizetések minél gyorsabb és zökkenőmentesebb lebonyolítását segítő elemekre épül.

Mivel az érintett projektek nagy része a konvergencia régiókban található, a tájékoztatók helyszínei ennek megfelelően kerültek meghatározásra: két budapesti alkalom mellett további 8 vidéki helyszínen tartanak képzést. Ezen felül a nagy érdeklődésre és túljelentkezésre tekintettel további egy fővárosi és egy vidéki rendezvényt tervez a NFÜ.

Az információs napok Pécsett, Budapesten 2 alkalommal, Debrecenben, illetve Szegeden már megrendezésre kerültek, amelyeken csaknem 450 projektet sikerült elérni, több mint 800 résztvevővel. A 10 állomásos „roadshow” soron következő helyszínei: április 3. - Miskolc, április 4. - Győr, április 8. – Kecskemét, április 9. – Székesfehérvár, illetve április 10. – Nyíregyháza. A sorozattal várhatóan összesen mintegy 700 projekt sikeres megvalósításához nyújt az NFÜ közvetlen segítséget a kedvezményezettek számára.

Az információs napokon felül a www.nfu.hu honlapon hamarosan olyan kisfilmek lesznek megtekinthetőek, amelyek vizuálisan, lépésről lépésre mutatják be a kedvezményezettek részére az elszámoláshoz szükséges teendőket.


Országosan közel ezer kilométeren újulna
- 2013.04.02.

Országosan közel ezer kilométeren újulnak meg alsóbbrendű útjaink 2013. március 25.

A Regionális Operatív Programok keretében csaknem 280 kilométer alsóbbrendű mellékút felújítása történt meg 2012-ben. Ezen 50 útszakasz már elkészült, az Új Széchenyi Terv több mint 26 milliárd forinttal támogatta a beruházásokat. Idén további 583 kilométer út esetében kezdődhetnek meg a munkálatok, több mint 76 milliárd forint uniós forrásnak köszönhetően.

A 2010-2013-as időszak forrásai révén összesen több mint 114 milliárd forint felhasználásával kerülhet sor az alsóbbrendű úthálózat megerősítésére és felújításra. A rendelkezésre álló forrás közel egészét már odaítélték a nyertes pályázóknak, így ezen beruházások kivitelezése már folyamatban van.

2012-ben 361 kilométeren kezdődtek burkolat-megerősítési munkálatok, 35 milliárd forint uniós támogatással. A megkezdett 59 útszakaszból 50-nél a felújítás már befejeződött, további 9 szakasznál a munkaterület átadására került sor.

2013 első felében további 483 kilométer út esetében kezdődhet el felújítás, 63 milliárd forint támogatási összeggel. Az év második felében ezen felül további 17 útszakasz esetében indulhatnak el a munkálatok 13 milliárd forint támogatással, 100 kilométer hosszban. A 2013 első félévében megkezdődő munkákat várhatóan döntő részben még idén befejezik és átadják a forgalom részére.

A felújítási munkákon túl, 2013-ban országosan 60 db téli és nyári útfenntartási munkákat (kaszálást, hókotrást) ellátó univerzális tehergépkocsi beszerzése is megtörténik több mint 4 milliárd forint támogatásból.

A jelenlegi programozási időszakban a 4-5 számjegyű közutak fejlesztése terén minden régióban sikerült elérni a közel 100%-os forráslekötést.

A közútfelújítások a kistérségi központok és a nehezen megközelíthető térségek elérhetőségének javítását, a munkahelyek, közszolgáltatások könnyebb elérésének megteremtését szolgálják. A beruházások által csökkennek továbbá a közlekedés okozta környezeti károk és javul a forgalombiztonság is.


Hatalmas érdeklődés a foglalkoztatás tám
- 2013.04.02.

Hatalmas érdeklődés a foglalkoztatás támogatására kiírt legújabb pályázat iránt 2013. március 18.

A benyújtás első napján, március 18-án olyan mennyiségű pályázat érkezett be a „Hátrányos helyzetű célcsoportok foglalkoztatásának támogatása a nonprofit szervezetek foglalkoztatási kapacitásának erősítésével” című felhívásra, amely szükségessé tette a kiírás jogszabály szerinti felfüggesztését. A konstrukció által elnyerhető támogatás célja a fiatalok foglalkoztatásának, munkatapasztalatuk megszerzésének elősegítése, a civil szervezetek fejlesztése, a szolgáltatói kapacitások megerősítése. A programozási időszak végéhez közeledve egyre nagyobb az érdeklődés az Új Széchenyi Terv pályázatai iránt, ami növeli az ország esélyeit a teljes támogatási keret sikeres lehívására.

Tavaly augusztusban az Európai Bizottság jóváhagyta az NFÜ által a pályázati rendszer egyszerűsítésére irányuló, az ún. átalányköltség (flat-rate) alapú elszámolást lehetővé tevő eljárásrendet. Ennek lényege, hogy a felmerülő közvetett költségeket az elszámolás során nem kell külön-külön számlával alátámasztani, a közvetlen költségek meghatározott mértékéig átalány alapon számolhatóak el. A módszer elsőként a 2012. december 15-én megjelent és 2013. március 18-tól beadható „Hátrányos helyzetű célcsoportok foglalkoztatásának támogatása a nonprofit szervezetek foglalkoztatási kapacitásának erősítésével” című könnyített konstrukcióban került bevezetésre.


Jóllehet a pályázati kiírás alapján a projektek csak a konvergencia régióban valósíthatóak meg, azonban a fővárosi és Pest megyei szervezetek is jogosultak pályázni konvergencia régióban lévő telephelyeiken megvalósítandó projekttel.

Fontos, hogy a felhívás lehetővé teszi a pályázati küldemények futárpostai, illetve gyorspostai benyújtását is, ami egyenlő esélyt biztosít az ország bármely településén feladott pályázat időben történő beérkezéséhez.
A Társadalmi Megújulás Operatív Programban (TÁMOP-ban) korábban meghirdetett könnyített pályázatokhoz hasonlóan jelen felhívás esetében is nagyszámú projektötlet érkezett be. A végleges felhívás hivatalosan 2012 decembere óta volt elérhető az NFÜ honlapján, a komolyan érdeklődők tehát már 2012-ben felkészülhettek arra, hogy benyújtsák pályázataikat. Mindezek alapján mindenki számára egyenlő mennyiségű idő és információ állt rendelkezésre a pályázatok benyújtására.


Még több mint 2,7 milliárd forintra pály
- 2013.03.12.

Még több mint 2,7 milliárd forintra pályázhatnak azok a kis- és középvállalkozások, akik tanácsadási tevékenységet vennének igénybe2013. március 5.

A programozási időszak végéhez közeledve a vállalkozások számára elérhető uniós források átmenetileg szűkebb mértékben állnak rendelkezésre. A „hagyományos” pályázatokon túl azonban közvetítőkön keresztül is támogatáshoz juthatnak a kis- és középvállalkozások (kkv-k). Ilyen például a Vállalati tanácsadás program, amely legkésőbb 2014. június 30-ig áll az érdeklődő pályázók rendelkezésére. A tanácsadási tevékenység igénybe vehető többek között jog, marketing, munkaügy vagy szervezetfejlesztés területén is.

Egy vállalkozás fejlesztéséhez a megfelelő infrastruktúra és eszközök rendelkezésre állása csak részben garantálhatja a sikert. Lényeges, hogy egy cég hogyan tudja ezeket az alapvető adottságokat a vállalkozás fejlődése érdekében felhasználni valamint a meglévő humán erőforrásait úgy fejleszteni, hogy az infrastrukturális lehetőségeit is hatékonyabban kihasználja. A Vállalati tanácsadás program ebben segít a kkv-knak, azaz, hogy ne csak infrastrukturálisan fejlődjenek, hanem ezzel párhuzamosan a tudásbázisuk is erősödjön. A program célja a kkv-k sikeres működéséhez szükséges vállalkozói ismeretek fejlesztése, a cégek irányításához, hatékonyabb működtetéséhez szükséges tudás átadása szakma-specifikus tanácsadás igénybevételén keresztül.

A program céljainak a megvalósítása érdekében kiválasztásra kerültek a Támogatás Közvetítő szervezetek, amelyeken keresztül pályázhatnak a tanácsadási tevékenységekre a vállalkozások. Megjelenésükre a pályázási folyamatban azért volt szükség, mert így egyrészt a kkv-khoz közelebb kerül a tanácsadási tevékenység, másrészt a konstrukció általános intézményi költségei is kisebbek. A Támogatás Közvetítőknél alapkövetelmény volt a megfelelő régiónkénti területi lefedettség és a megfelelő szaktudás. A projekt részeként biztosítaniuk kell minden régióban megfelelő számú ügyfélszolgálati pontot, ahol az érdeklődők a program és vállalkozásukhoz kapcsolódó egyéb kérdések kapcsán tájékoztatást kaphatnak. A Támogatás Közvetítői szerepet olyan a kkv-szektorban tapasztalt szervezetek látják el, mint az OTP, a KA-VOSZ, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány vagy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.

A projektek utófinanszírozottak, előzetes regisztrációt követően egy egyszerű pályázati adatlap alapján a Támogatás Közvetítő dönt róluk. Jóváhagyás esetén kiküldi a támogatási szerződést a kedvezményezett számára, aki a kiválasztott tanácsadóval bonyolíthatja le a projektet.

Azoknak a tanácsadó cégeknek, amelyeket a kkv-k tanácsadásra felkérhetnek, a konstrukció keretében egy online rendszerben kell nyilvántartásba vetetnie magát, a www.tanacsadoakkreditacio.hu honlapon keresztül.

A tanácsadási tevékenység a következő szakterületeken vehető igénybe: horizontális célok; jog; közbeszerzés; marketing; munkaügy, munkabiztonság; online megjelenés, kereskedelem; pénzügy-adó-számvitel; szakfordítás; szervezetfejlesztés; technológia, termékfejlesztés; ügyvitel, adminisztráció; vállalati stratégia.
Az elnyerhető támogatás összege 100.000-8.000.000 forint, mértéke 50% lehet.
A Közép-magyarországi régióban az igényelt támogatás már meghaladja a rendelkezésre álló keretet, így az felfüggesztésre került. A többi régióban azonban továbbra is elegendő forrás áll rendelkezésre a pályázatok folyamatos befogadásához, összesen 2,7 milliárd forint.

A pályázati felhívások a következő honlapokon találhatók meg:
Dél-Alföld, Észak-Magyarország: http://vallalatitanacsadas.kavosz.hu/regio
Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl: https://www.tanacsadastamogatas.hu/
Észak-Alföld: http://valltanacsadas.hu/


Több tízezer érdeklődő az uniós fejleszt
- 2013.03.04.

Több tízezer érdeklődő az uniós fejlesztések nyílt napján2013. március 1.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség – a polgárok európai éve alkalmából -, azzal a céllal indította el az Uniós Fejlesztések nyílt napja – séta a kulisszák mögött elnevezésű programját, hogy megmutassa, hogy az európai uniós tagság mennyi mindennel járul hozzá a lakosság életkörülményeinek jobbá tételéhez. A rendezvényt az egész országban nagy figyelem kísérte, több tízezren érdeklődtek a programok iránt.

Magyarország fejlődését hosszú évek óta meghatározzák az uniós forrásból megvalósuló beruházások, azonban a fejlesztések jó részéről szinte kizárólag a híradásokból értesülhet a lakosság. Éppen ezért a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség hagyományteremtő szándékkal, március 2-ára, szombatra egy országos nyílt napot hirdetett, melynek során bemutatkoztak a legizgalmasabb fejlesztések.

„A célunk az volt, hogy megmutassuk a lakosságnak, hogy az Új Széchenyi Terv és ezen keresztül az uniós források nem elvont fogalmak, hanem olyan fejlesztéseket jelentenek, amelyek mindenki életére hatással vannak. A polgárok európai éve pedig remek alkalmat teremt, hogy a helyi közösségek betekintést nyerjenek abba, hogy az európai uniós tagság mennyi mindennel járul hozzá az életkörülményeik jobbá tételéhez. A rendezvény nagy sikerére tekintettel az intézményrendszer tervei között szerepel, hogy a jövőben évente lehetőséget biztosít majd hasonló beruházások megtekintésére. Bízunk benne, hogy a mai uniós nyílt nap hagyományt teremt. ” – fogalmazott Csepreghy Nándor, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára.

A rendezvény keretében országszerte közel 30 olyan beruházást láthattak az érdeklődők, amelyek egyébként zárva vannak a nyilvánosság előtt, vagy csak belépőjegy megvásárlása esetén tekinthetők meg. A nyílt nap keretében látogatható beruházások között egyaránt található kulturális, turisztikai, tudományos célú, vagy épp infrastrukturális fejlesztés. Így megtekinthető volt például Budapesten a 4-es metró Tétényi úti állomása, a Várkert Bazár tervezett rekonstrukciója, a Magyar Természettudományi Múzeum interaktív kiállítása, valamint a Liszt Ferenc Zeneakadémia egyik megújult épülete.

Szép számmal voltak programok a fővárostól távolabb is. Ingyenesen volt látogatható többek között a Korda Filmpark etyeki látogatóközpontja, a lőkösházi Vásárhelyi-Bréda kastély, a fertődi Esterházy-kastély, valamint a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed és a Kodály Központ. A természetbarátoknak a Tisza-tavi Ökocentrum, az Ipolytarnóci Ősmaradványok, a hortobágyi Puszta Szafari, vagy a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje kínált tartalmas időtöltést.

A nyílt napon ugyanakkor a vállalkozások életébe is betekintést nyerhettek a látogatók, hiszen megnézhették, hogyan készül az energiaital a HELL Energy gyárában, ahol az uniós támogatások révén modern, korszerű, ugyanakkor környezetbarát anyagok és technológiák felhasználásával létesült egy új épület, amely alkalmas a csúcstechnológiai berendezések elhelyezésére. Az érdeklődők emellett olyan egyedi, környezettudatos fejlesztéseket is megtekinthettek, mint a Pannonhalmi Főapátság területén lévő biomassza fűtőmű, amely a megújuló energiaforrásokat használja fel az Apátság hőellátására, vagy a székesfehérvári Adu Develop Kft ultrahangos PET hulladék újrahasznosítási technikája.


Több százezer projekt adata lesz lekérde
- 2013.02.11.

Több százezer projekt adata lesz lekérdezhető az új pályázati adatbázisból

Megvalósítási szakaszba lépett az Európai Unió által is támogatott, „A fejlesztéspolitika egységes informatikai támogatása – (FAIR)” elnevezésű projekt. Az Új Széchenyi Terv 2,33 milliárd forint összköltségű beruházásával az állampolgárok, pályázó szervezetek számára lehetővé válik az egységes felületű elektronikus pályázati ügyintézés, illetve az egyes pályázatok, szerződések státuszának webes nyomon követése.

Megvalósítási szakaszba lépett az Európai Unió által is támogatott, „A fejlesztéspolitika egységes informatikai támogatása” elnevezésű projekt - jelentette be közös sajtótájékoztatóján a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ), és a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.(NISZ).

A FAIR projekt célja, hogy létrejöjjön a Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszer (FAIR), valamint a Nemzeti Pályázatkezelő Rendszer (NPR), illetve az ezekhez kapcsolódó hardver termékek, IT infrastruktúra és szoftverkörnyezet. A projekt része a rendszer használatához szükséges képzések biztosítása is.
A FAIR országos kiterjedésű, vezetői információs-, elemző- és kontrolling- rendszerként fog működni, amely biztosítja az egységes tervezést és végrehajtást a fejlesztéspolitikában. A rendszer alkalmazásával több ezer hazai és uniós támogatási konstrukció, közel százezer projekt adata lesz gyorsan lekérdezhető és átlátható. Az adatbázison keresztül a döntéshozó egyablakos rendszerben tehet közzé minden, a pályáztatással kapcsolatos információt, valamint kommunikációt folytathat az ügyféllel a FAIR központi rendszer egységes felületén keresztül.

A Nemzeti Pályázatkezelő Rendszer (NPR) kifejlesztésével ugyanakkor az NFM fejezeti előirányzataiból finanszírozott támogatások pályázatkezelő ügyviteli és monitoring rendszere jön létre, így biztosítva az egységes pályázatkezelést.
A FAIR projekt megvalósulásával a vállalkozások, szervezetek számára lehetővé válik az elektronikus pályázati ügyintézés, illetve az egyes pályázatok, szerződések státuszának webes nyomon követése. A projekt jelentősen javítja a jelenlegi közszolgáltatás minőségét, valamint a korábbiaknál szélesebb kör számára teszi elérhetővé a fejlesztési célú forrásokat.

A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség 2012. december 14-én írta alá a vállalkozási szerződést a WELT 2000 Kft-vel és az iFlow Kft-vel mint együttes ajánlattevőkkel, a KIFÜ vezette konzorciumnak 2013. december végére kell megvalósítani a projektet.
A forrás összege 2 330 156 520 Ft, melyet az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Állam finanszíroz.


2013-ban minden uniós forrás gazdára tal
- 2013.01.31.

2013-ban minden uniós forrás gazdára talál

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 2013-ra vonatkozó tervei szerint már idén az uniós keret teljes lekötésével számol az intézményrendszer. A pályázatok nyerteseivel együttműködve az NFÜ a kifizetések további gyorsításán dolgozik, hogy a sokszor csúszásba került projekteket időben sikerüljön megvalósítani. Ez azért is különösen fontos, mert ma Magyarországon a települések 98%-át érinti valamilyen uniós fejlesztés.

A tervek szerint idén a rendelkezésre álló 2007-13-as teljes keret még fennmaradó részére, összesen 289 milliárd forintra hirdet pályázatokat az NFÜ. A cél az, hogy ez már 2013 első negyedévében teljesüljön. Ebben az évben az Ügynökségnek 1197 milliárd forintot kell odaítélnie a nyertes pályázóknak, amellyel a 2007-13-as programozási időszak összes forrása lekötésre kerül, azaz 100%-ban gazdára találnak az uniós pénzek. Az NFÜ-nek továbbá több mint 1500 milliárd forintot szükséges ebben az évben kifizetnie ahhoz, hogy biztonságosan, a források teljes felhasználásával eljussanak a pénzek a magyar pályázókhoz.

A fenti tervek nem megalapozatlanok annak tudatában, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a 2012-es évben kiemelkedő eredményeket tudott elérni. Az NFÜ a programozási időszak végéhez közeledve jelentős célokat tűzött maga elé és azokat tavaly szinte kivétel nélkül teljesíteni tudta. Az elmúlt évben, a terveket meghaladóan, összesen 906 milliárd forint értékben jelentek meg pályázati és kiemelt felhívások. A megítélt támogatások összege elérte az 1641 milliárd forintot, amely mintegy 82 milliárd forinttal túlteljesítette a tervezett célkitűzést. Ezzel nemcsak, hogy elérte az NFÜ az éves tervében meghatározott törekvéseit, hanem túl is szárnyalta azokat.

Az uniós források célba juttatása az egyik legfontosabb feladat, amellyel kapcsolatban sok kritika érte az Ügynökséget a tavalyi évben. A tények azonban azt mutatják, hogy a folyamatos egyszerűsítéseknek és fejlesztéseknek köszönhetően az elmúlt évben a kifizetések értéke elérte a 1043 milliárd forintot. Magyarország uniós csatlakozásának elmúlt 8 évében soha ekkora összegű támogatás nem jutott el a pályázókhoz. 2012-ben az intézmény több forrást fizetett ki, mint az uniós ciklus első három és fél évében összesen. Az intézményrendszer a kifizetések további gyorsításán dolgozik együttműködve a pályázatok nyerteseivel, hogy a sokszor csúszásba került projekteket időben sikerüljön megvalósítani.

2012 végén rekord összegű, összesen közel 250 milliárd forintot sikerült eljuttatni a projektgazdáknak, amely alátámasztja azt, hogy az intézményrendszer képes menedzselni az uniós források akár ilyen mértékű kifizetését is. Magyarország ezzel a teljesítményével a 2007-2013 uniós periódusban az 5. legtöbb forrást hívta le a 27 tagállam közül.

A fenti eredmények eléréséhez szükség volt a pályázati rendszer jelentős átalakítására és folyamatos fejlesztésére. A pályázók és kedvezményezettek adminisztratív terhei számottevően csökkentek a támogatások bírálati határidejének, valamint a papír alapú ügyintézés mértékének csökkentésével. Egyszerűbb beszámolók, rövidebb pályázati adatlapok jellemzik az új rendszert. Csupán az adminisztratív terhek csökkentésével nagyságrendileg 3,3 milliárd forintot sikerült megspórolnia az intézményrendszernek.

További egyszerűsítés volt az elektronikus értesítések bevezetése, amellyel a kedvezményezettek a pályázataikkal kapcsolatos döntésekről azonnal információhoz juthattak. 2012-ben több százezer értesítés került kiküldésre, amelyeknek több mint a fele 24 órán belül elért a projektgazdákhoz. Ez nagyságrendekkel gyorsabb a korábbi, hagyományos papír alapú kézbesítés 5-7 napjához képest és jelentős költségcsökkentő tényező is. Újítás volt az is, hogy a szállítók közvetlenül – nem csak a kedvezményezetteken keresztül - igényelhetnek előleget az NFÜ-től. Ennek köszönhetően a 2012 második felében lezajlott közbeszerzések alapján mintegy 100 milliárd forintos nagyságrendben kerülhet sor szállítói előleg kifizetésre a közeljövőben.

A 2007-2013-as uniós keret teljes lehívásához a korábbi intézkedésre építve szükség van az intézményrendszer és a pályázók még szorosabb összefogására annak érdekében, hogy a megítélt pénzekből megvalósulhassanak a pályázók elképzelései és Magyarország le tudja hívni az uniós forrásait. Az NFÜ ezért a kitűzött célok eléréséhez - a pályázókkal folyamatosan együttműködve - tovább szeretné gyorsítani a források kihelyezését és 2013-ban is számtalan újítás bevezetését tervezi.


A legnépszerűbb energetikai kiírások már
- 2013.01.22.

A legnépszerűbb energetikai kiírások már elérhetők az Új Széchenyi Terv keretében2013. január 21.

Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) Zöldgazdaság-fejlesztési Programjának keretében népszerű kiírások jelentek meg az utóbbi hetekben: péntektől elérhető a helyi hő- és villamosenergia–, illetve hűtés-igény kielégítését célzó kiírás, február elejétől pályázhatók épületenergetikai fejlesztések, illetve távhő-szektor energetikai korszerűsítését támogató felhívásra is ekkortól lehet benyújtani projektötleteket. A konstrukciók együttes keretösszege 69 milliárd forint.

December közepétől elérhető, február elejétől pedig már pályázható az „Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás energiatakarékos átalakítása” című felhívás, amelynek célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság fokozása. A konstrukció hozzájárul az épületek energia-takarékosság, - hatékonyság fokozására irányuló beruházásainak megvalósításához. Az „Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva” című kiírás kiemelt célkitűzése – összhangban a hazai és uniós stratégiákkal – ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését, kiemelt hangsúlyt fektetve az energiahatékonyságra és az energiatakarékosságra. A két felhívás keretösszege 30 milliárd forint. Az elnyerhető támogatás minimum 1 millió, maximum 500 millió forint, míg vállalkozások esetében minimum 1 millió forint, maximum 50 millió forint alatti lehet. A pályázatokra többek között vállalkozások, költségvetési szervek, nonprofit szervezetek jelentkezhetnek minden régióban. Projektötletek benyújtása 2013. február 5-től 2013. október 31-ig lehetséges.
Szintén decembertől elérhető a „Távhő-szektor energetikai korszerűsítése, megújuló energiaforrások felhasználásának lehetőségével” című konstrukció. A kiírás alapvető és elsődleges célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság. A pályázati kiírás törekvése, hogy a helyi és nemzetgazdasági szintű széndioxid kibocsájtás csökkenjen a távhőtermelés és –szolgáltatás infrastruktúrájának energetikai korszerűsítésével. A kiírás kerete 4 milliárd forint, az elnyerhető támogatás összege minimum 10 millió forint, maximum 1 milliárd forint lehet. A felhívásra - országszerte, minden régióban - vállalkozások pályázhatnak, erre 2013. február 5-től 2013. október 31-ig lesz lehetőségük.
A napokban jelent meg a „Helyi hő, és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal” című kiírás, amelynek kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító új rendszerek elterjedését és támogatni az épületek energia-felhasználásához és/vagy gazdasági-termelési technológiákhoz kapcsolódó napkollektoros rendszerek, napelemes rendszerek, illetve szilárd biomassza kazánok kiépítését. A komponensre összesen 7 milliárd forint áll rendelkezésre. A felhívás keretében azon pályázatok nyújthatók be, melyekben a támogatási igény minimum 1 millió forint, maximum összege pedig 50 millió forint. A kiírásra például vállalkozások, költségvetési szervek, nonprofit szervezetek pályázhatnak, legkorábban 2013. február 18-tól.
Szintén pár napja érhető el a „Helyi hő és hűtés igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal” című felhívás, amelynél az utóbbihoz hasonló, már meglévő rendszerek energiaforrás-váltására, többletigény kielégítésére, termelési folyamatokhoz kapcsolódó fejlesztésekre egyaránt lehetőség van, 11,5 milliárd forint keretösszegig. Az elnyerhető támogatás minimum 50 millió forint, maximum 1 milliárd forint lehet. Projektötletek benyújtására 2013. február 18-tól van lehetőség. A pályázók köre az előbbi felhíváséval megegyező.
A „Megújuló energia alapú villamos energia, kapcsolt hő- és villamos energia, valamint biometán termelés” elnevezésű kiírás keretében is hasonló célokra igényelhető támogatás, azonban ebben az esetben a nagyobb támogatási igényű pályázatokat várja az NFÜ (pl. napenergia parkok, telepek). A felhívás keretösszege 16,5 milliárd forint. Az elnyerhető támogatás minimum 50 millió forint, maximum 1 milliárd forint lehet. A konstrukcióra szintén többek között költségvetési szervek, vállalkozások, vagy nonprofit szervezetek pályázhatnak. Projektötletek benyújtására 2013. február 18-tól van lehetőség.
A felhívásokkal kapcsolatos tájékoztatás nem teljes körű, a részletes pályázati feltételek megtalálhatók a www.nfu.hu honlapon.


Hatalmas összegben indulhatnak turisztik
- 2013.01.21.

Hatalmas összegben indulhatnak turisztikai fejlesztések – újabb 180 beruházás támogatásáról döntött a Kormány2013. január 18.

Több mint 142 milliárd forint értékben kezdődhetnek el turisztikai fejlesztések az Új Széchenyi Terv Regionális Operatív Programok forrásainak köszönhetően. Korábban a Kormány 35 kiemelt turisztikai beruházás támogatásáról döntött, közel 53 milliárd forint értékben, az utóbbi hetek döntéseinek eredményeképpen további 180 nyertes projekt valósulhat meg az Európai Unió és a Magyar Állam több mint 60 milliárd forintos támogatásával. A beruházásoknak köszönhetően jelentősen nőhet Magyarország turisztikai potenciálja, mivel olyan turisztikai fejlesztések jönnek létre, melyek többek között az egészségturizmus, illetve a szálláshelyek fejlesztésére fókuszálnak.

A „Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése” című kiírás 89 nyertes projektjével olyan természeti vagy kulturális örökségek, illetve turisztikai létesítmények kialakítása és fejlesztése történik, melyekkel jelentősen tovább növelhető a külföldi és belföldi turisták száma. A pályázati felhívás által érintett öt régióban (Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, illetve Észak-Alföld) több mint 37,5 milliárd forint összköltséggel, közel 29 milliárd forint uniós támogatással kezdődhetnek el a projektek. Sor kerül például tematikus parkok, interaktív látogatóközpontok, tematikus utak, zarándokútvonalak vagy éppen kerékpárutak fejlesztésére is, melyek a kerékpáros turisták igényeinek megfelelő szolgáltatások fejlesztéseire is fókuszálnak. A felhívás egyik céljaként, az aktív turisztikai fejlesztések esetében hangsúlyosan jelent meg a strandok, a gyógyfürdők, a kikötők és egyéb vízi turisztikai szolgáltatások támogatása is. Mindezeken túl várak, múzeumok felújításáról és látogathatóvá tételéről is pozitív döntések születtek a közelmúltban. A 89 nyertes pályázat révén, a látogatók igényeit kielégítő, komplex turisztikai vonzerők jönnek létre, amelyek hatására növekszik a turisták által, az adott turisztikai célterületen eltöltött tartózkodási idő és az egy főre eső költés, továbbá jelentős gazdaságélénkítő hatásuk is várható, mivel a fejlesztések eredményeként nőhet a turizmusból származó jövedelmek értéke és javulhat a turisztikai szektor jövedelemtermelő képessége. Az ágazat jellemzőiből adódóan a támogatások hatására munkahelyek jönnek létre, így összességében tovább javul a régiók turisztikai versenyképessége.

Az üzleti célú szálláshelyek szolgáltatásainak fejlesztésére, kapacitásaik bővítésére kiírt pályázat keretében 60 beruházás számára ítéltek meg támogatást gazdasági társaságok részére. Az Új Széchenyi Terv csaknem 16,5 milliárd forinttal járul hozzá a szálláshelyfejlesztésekhez, melyek összértéke meghaladja a 25 milliárd forintot. A beruházások Észak-Magyarországon, Észak- és Dél-Alföldön, valamint Dél-Dunántúlon kezdődhetnek meg. A felhívás keretében meglévő és működő szálláshelyek minőségi fejlesztésére (felújítás, új szolgáltatások kialakítása) és kapacitásbővítésére, valamint új szálláshelyek létrehozására lehetett pályázni. A beruházások révén többek között nő a turisták által eltöltött vendégéjszakák száma és tartózkodási ideje, melyekkel így a szálláshelyek is hozzájárulnak a turizmusból származó bevételek további növekedéséhez. Az új szálláshelyek és szolgáltatások létrejöttének eredményeként nemcsak a munkahelyek megtartása, hanem munkahelyek teremtése is megvalósul a támogatások hatására.

A turisztikai szektor egyik legdinamikusabban fejlődő területe az egészségturizmus. Magyarország ezen a területen nagy hagyományokkal, igen jó adottságokkal és jó pozícióval rendelkezik, ezért a nemzetközi versenyképesség fejlesztésének egyik kulcseleme ez a szektor. Az egészségipar kitörési pontként jelenik meg az Új Széchényi Tervben, külön fókuszálva az egészségturizmusra, ezen belül is az egészségügyi turizmusra, ami a gyógytényezők közelében, vagy akár attól függetlenül megjelenő orvosi és más egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó turizmus fejlesztését foglalja magába. A felhívás keretében támogatásra kerültek többek között meglévő vagy új szálláshely férőhelyek kialakításával egybekötött gyógyászati részlegek, vagy akár a gyógy- és termálfürdők meglévő rekreációs és wellness szolgáltatásai mellett megjelenő, az egészségturisztikai piacon magas hozzáadott értéket képviselő egészségügyi, orvosi szolgáltatások kialakítását eredményező fejlesztések is. A nyertes projektek célul tűzték ki a fizetőképes, elsődlegesen külföldi, másodsorban hazai turisták körének bővítését, a látogatók tartózkodási idejének növelését komplex turisztikai és egészségügyi szolgáltatások kialakításával. A támogatás hatására javulhat a hazai egészségügyi turisztikai vállalkozások versenyképessége és a magas hozzáadott értékű szolgáltatások miatt tovább nő az egészségügyi turizmus területén az egy vendégre jutó fajlagos költés. A közelmúltban történt döntéseknek köszönhetően ezen a területen 31 fejlesztés kezdődhet el, a számukra megítélt támogatás 16 milliárd forint. Dél-Alföldön, Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon a beruházások értéke 14,5 milliárd forint, Dél-Dunántúlon, Közép-Dunántúlon valamint Nyugat-Dunántúlon pedig a megvalósítandó beruházások összköltsége meghaladja a 12 milliárd forintot.

Hazánk az európai térségben egyedülálló természeti adottságokkal rendelkezik, ezek jelentik az ország turisztikai vonzerejének alapját, nem csak európai viszonylatban. A Kormány korábban is igyekezett mindent megtenni annak érdekében, hogy ösztönözze a turizmust, hiszen az ágazat fellendítheti a régiók gazdaságát és növelheti a foglalkoztatást.
A gazdaságfejlesztési és munkahely-teremtési szemponton túl a turizmus elősegíti a helyi hagyományok fennmaradását, a kulturális és természeti értékek bemutatását, javítja az országról kialakult képet, és jelentős szerepe van az elmaradott térségek felzárkóztatásában, a vidéki népesség megtartásában is.


Új tartaléklistás fejlesztések valósulha
- 2013.01.14.

Új tartaléklistás fejlesztések valósulhatnak meg 5 régióban az Új Széchenyi Terv keretében

Az Új Széchenyi Terv több mint 14,5 milliárd forinttal támogatja a gazdaság, a közlekedés, valamint a humán és szociális szolgáltatás tématerületeken megvalósuló fejlesztéseket. Öt régióban – köztük Közép-Magyarországon is – a korábban forráshiány miatt tartaléklistára került pályázatok támogatásáról döntött a Kormány. Az 1648/2012. (XII. 19.) Kormányhatározat alapján a Regionális Operatív Programok keretében a korábban forráshiány miatt tartaléklistára került pályázatok támogatására nyílik lehetőség öt régióban.

A tartaléklistán várók közül Közép-Magyarországon a gazdaságfejlesztés területén jelentős számú pályázat megvalósítására nyílik lehetőség. Így összesen közel 3 milliárd forint értékben juthatnak forrásokhoz a pályázók.
A „Komplex vállalati technológia-fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára” című, hitelgaranciával kombinált pályázati felhívás keretében 3 projekt kerül támogatásra 256 millió forint támogatással, melynek segítségével mintegy 733 millió forintnyi beruházás valósulhat meg. A „Mikrovállalkozások fejlesztése” című kiírás esetében 19 db projekt juthat összesen 181 millió forintnyi támogatáshoz, ami mintegy 424 millió forintnyi beruházást jelent. 24 db vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatására irányuló pályázat 151 millió forintos támogatással valósulhat meg, illetve 7 db üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztését (ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak) célzó, 3,92 milliárd forint összértékű beruházás megvalósítása válik lehetségessé közel 1 milliárd forintos támogatással.
Az Új Széchenyi Hitel esetén további 1,26 milliárd forint kerülhet kihelyezésre a végső kedvezményezettekhez.
A Kormány döntésének köszönhetően bölcsődei ellátásra, illetve óvodafejlesztésre több mint 7 milliárdos uniós támogatás juthat a Közép-magyarországi régióban. Így 18 pályázat összesen 2,77 milliárd forintos támogatásával javul a szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz – bölcsődei ellátáshoz – való hozzáférés, valamint 25 óvodafejlesztés kapott összesen 4,25 milliárd forint támogatást Budapesten és Pest megyében.
A kormányhatározat értelmében az Észak-alföldi régióban Újfehértón és Nagyhalászon két óvoda fejlesztésére nyílik lehetőség 312 millió forintos beruházásnak köszönhetően. Az Észak-magyarországi régióban ipartelepítési projekt válik támogathatóvá, valamint iparterület, illetve vízvédelmi fejlesztésekre is sor kerülhet. A tématerületekhez kapcsolódóan összesen mintegy 2 milliárd forint értékben.
A Dél-alföldi régióban a lakosság és környezeti értékek védelmére ugyancsak újabb vízvédelmi fejlesztések támogatásáról döntött a Kormány. Megvalósulhat a térségben útfejlesztés, illetve előkészítenek országhatárhoz vezető több utat is. A Dél-alföldi régióban javul a szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz való hozzáférés, valamint további óvodafejlesztések is megtörténnek. A különböző beruházások összértéke meghaladja a másfél milliárd forintot. A Nyugat-dunántúli régióban a kormányhatározatot követően vízvédelmi fejlesztések valósulhatnak meg, valamint megépülhet egy tervezett kerékpár- és országhatárhoz vezető út is, mintegy 731 millió forintos támogatással.
A decemberi Kormánydöntés értelmében az Új Széchenyi Terv több mint 14,5 milliárd forinttal támogatja a gazdaság, a közlekedés- és a humán és szociális szolgáltatás tématerületeken megvalósuló fejlesztéseket.


Tízezer mikrovállalkozás igényli az Új S
- 2012.12.10.

Tízezer mikrovállalkozás igényli az Új Széchenyi Terv támogatását Beérkezett a tízezredik Mikrovállalkozások fejlesztése pályázat2012. december 6.

A mikrovállalkozások bíznak az Új Széchenyi Terv pályázataiban. Már 10 000 támogatási igényt nyújtottak be a Magyar Gazdaságfejlesztési Központhoz. A beérkezett tízezredik pályázatot egy győri családi vállalkozás nyújtotta be, amely egy új szervizelő üzem létrehozására igényel támogatást. Az Új Széchenyi Terv legnépszerűbb pályázatának keretében, amely a mikrovállalkozások fejlesztését támogatja, a megítélt összeg meghaladja a 38 milliárd forintot.

Barta E. Gyula, a MAG Zrt. vezérigazgatója a tízezredik pályázat beérkezése kapcsán elmondta: „Az elmúlt években az Új Széchenyi Terv keretében egyszerűbb és átláthatóbb lett a szabályozás, és számos technikai jellegű könnyítést vezettünk be a pályázatok beadásánál. A gyors támogatói döntés gyors fejlesztési forrást jelent a vállalkozások számára, ezért lehet ilyen népszerű ez a pályázatunk.”

A „Mikrovállalkozások fejlesztése” pályázat keretében a legkisebb vállalkozások támogatása érdekében eszközbeszerzésre, infrastrukturális és ingatlanberuházásra, valamint információs technológia fejlesztésére lehet pályázati forrást igényelni. A beérkezett tízezredik pályázat egy győri családi vállalkozásé, amely az igényelt támogatásból a vevői igények magasabb minőségben történő kiszolgálását, a megnövekedett feladatok párhuzamos végzésére való felkészülést valósítanák meg egy új szervizelő üzem létrehozásával.

Az Új Széchenyi Terv legnépszerűbb pályázatára, a „Mikrovállalkozások fejlesztése” konstrukcióra beérkezett pályázatok támogatási igénye meghaladja az 59,7 milliárd forintot, ebből eddig 38,08 milliárd forintot ítéltek meg a kedvezményezetteknek.

A jogszabály által meghatározott 30 napos befogadási határidőt a MAG Zrt. tartja a pályázatok feldolgozásában. A beérkezéstől számított 30 nap alatt megszületik a döntés, amit a hiánypótlás és a tisztázó kérdés kiküldése és beérkezése között eltelő idő hosszabbíthat meg. Döntő a pályázók munkájának minősége, hiszen a sikerhez két szereplő kell. Az uniós források teljes körű lehívásának ugyanis elengedhetetlen feltétele, hogy a támogatásban részesülő projektek a szabályoknak megfelelően valósuljanak meg.

Az Új Széchenyi Terv arra ösztönzi a pályázókat, hogy saját életképes, hosszútávon fenntartható üzleti terveik és ne a pályázatok terhére elszámolható költségek alapján pályázzanak. A legtöbb pályázat a Vállalkozásfejlesztési, Tudomány-Innováció, és Zöldgazdaság-fejlesztési Program kiírásaira érkezett be és azokon nyert támogatást az Új Széchenyi Tervben.


A Kormány megmentett több mint 14 milliá
- 2012.11.20.

A Kormány megmentett több mint 14 milliárd forint uniós forrást 2012. november 19.

Elhárult a kockázata annak, hogy uniós forrásokra szánt pénzt fizessen vissza Magyarország. Az előző kormány átgondolatlan lépései miatt a Győr-Gönyű térségében elkészült kikötőfejlesztés, illetve a Cigándi tájgazdálkodási és árvízvédelmi program kapcsán fennállt a veszélye, hogy Magyarországnak vissza kell fizetni 14,1 milliárd forint uniós támogatást. Az Európai Bizottsággal folytatott jelenlegi tárgyalások kapcsán azonban erre nem kerül sor.

Az előző kormányzat 2004-2006-os uniós időszak alatt indult győr-gönyűi és cigándi beruházásainak felelőtlen üzleti tervezése miatt a fenntartási időszakban nem megfelelően működő projektek az uniós támogatások visszafizetését vetítették előre. A kikötő esetében 5,9 milliárd forint, míg a cigándi program révén mintegy 8,2 milliárd forint uniós támogatás visszatérítése forgott kockán.

A kikötőfejlesztés és az árvízvédelmi beruházás is nagy volumenű, Magyarország számára jelentős haszonnal bíró fejlesztések, amelyek komoly erőfeszítéseknek hála mára már működőképesek.

2008 szeptemberében készült el a Győrtől 12 km-re, Gönyűtől 3 km-re fekvő kikötő. A beruházás célja az országban működő logisztikai központok egyikeként biztosítani hazánk szállítási lehetőségeit, bekapcsolódva a nemzetközi fuvarozási rendszerekbe. A kikötő továbbfejlesztésére szeptember végén készült egy stratégia anyag a jövőre vonatkozó főbb irányok meghatározásával.

A vízi szállítás környezetkímélőbb és gazdasági szempontból is jóval előnyösebb a közúti és vasúti szállításnál. A kikötő ideális helyen fekszik, hiszen vízi úton szinte bárhová el lehet érni a Duna-Majna-Rajna csatornán keresztül és itt halad el több országos vasútvonal, illetve gyorsforgalmi út is.

Németh Lászlóné, nemzeti fejlesztési miniszter - nem régen tett nyilatkozata szerint - a kikötő továbbfejlesztésére vonatkozó támogatás szerződésének módosítása értelmében ki kell dolgozni a megvalósíthatósági tanulmány stratégiai irányait. A meglévő kapacitások jobb kihasználását további betelepülő szolgáltatók versenyével kell biztosítani.

A Cigándi tájgazdálkodási és árvízvédelmi program esetében is készült egy új, fenntartható tájgazdálkodási koncepció. Felmerült továbbá a tájgazdálkodásba bevont területek esetleges állami megvásárlása és egységes területként történő kezelése. Hosszabb távon így költséghatékonyabb lehet az árvízvédelmi árasztások következtében szükséges kártalanítás.

A jelenlegi Kormány és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2012. október 3-án küldte el az Európai Bizottságnak azt a hivatalos tájékoztatót, amelyben részletesen beszámolt a projektekkel kapcsolatban történt előrehaladásokról, és jelenlegi valamint tervezett működésük részleteiről. A Bizottság üdvözölte a magyar jelentést és hivatalos levelében elfogadta a magyar álláspontot, így a visszafizetés kockázata már nem áll fenn.


20,7 millió euró magyar-horvát közös fej
- 2012.11.14.

20,7 millió euró magyar-horvát közös fejlesztésekre 2012. november 8.

A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programban újabb nyertes pályázatokat hirdettek. A 39 projektre összesen 20,7 millió euró uniós támogatás juthat. A projektek Vezető Kedvezményezett szervezeteivel a szerződéskötési folyamat 2012 novemberében kezdődik.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a horvát Területfejlesztésért és EU Támogatásokért Felelős Minisztérium 2011 novemberében hirdette meg a Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program harmadik pályázati felhívását. A források megnyitását megelőzően, múlt év szeptemberében jelent meg a pályázók tájékoztatását, a támogatásra jogosult egyes tevékenységek bemutatását szolgáló Turisztikai Kézikönyv.

HUCRO_hosszu

A határon átnyúló partnerségeknek a projektfejlesztésre négy hónap állt rendelkezésre, ennek eredményeként 2012. március 12-ig 154 pályázat került benyújtásra, összesen több mint 57,4 millió euró uniós támogatás iránti igénnyel. A program Közös Monitoring Bizottsága végül 39 fejlesztést részesített összesen 20,7 millió euró vissza nem térítendő támogatásban.

A program non-profit szervezetek számára nyújt támogatást a magyar-horvát határrégió következő megyéiben: magyar oldalon Zala, Somogy és Baranya megyékben, horvát oldalon pedig Međimurje, Koprivničko-križevačka, Virovitičko-podravska és Osječko-baranjska megyékben. (Továbbá a határmenti megyékhez kapcsolódó horvátországi területen, úgymint Varaždinska, Bjelovarsko-bilogorska, Požeško-slavonska és Vukovarsko-srijemska megyékben működő szervezetek is részt vehetnek a projektekben, az EU támogatás legfeljebb 20%-ának erejéig.)

A program hosszú távú átfogó célkitűzése, hogy elősegítse a természeti és kulturális örökség sikeres menedzselésén és a határrégió két oldala közötti intenzív társadalmi-gazdasági kapcsolatokon alapuló kultúra- és tudásalapú fejlődést. A harmadik pályázati felhívás turisztikai fókuszára válaszként a támogatott projektek több mint fele két, a pályázók számára most első alkalommal megnyitott program-akcióra, az Aktív- és az ökoturizmushoz kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztésre, valamint a Kulturális örökség tematikus útvonalainak fejlesztésére koncentrál. Ennek eredményeként a turizmus területén megvalósítandó közös fejlesztések összesen 16,9 millió euró uniós támogatásban részesülhetnek.


A szerződéskötési feltételeknek megfelelő projektek a program akcióterületein belül rendkívül sokszínű tevékenységeket hajthatnak végre. A jóváhagyott pályázatok között szerepel határon átnyúló kerékpárutak létrehozása (például az ‘Experience and enjoy the Drava Valley by Bicycle’ és a ‘Cycling across cultures from Harkány to Belišće’ című projektek keretében), de támogatásban részesül a környezet-közeli turizmus infrastruktúrájának fejlesztése is (például a ‘Two Rivers and One Hill’ projektben, amely a Dráva folyó és a Papuk hegység közötti területen hoz létre új ökoturisztikai termékeket).

A jövőben a két országot számos tematikus útvonal köti majd össze a közös kulturális örökségre alapozó projekteknek köszönhetően. Egyesek a közös szőlőtermesztési és borkészítési gyökerekre építenek (lásd a ‘From wine tradition to wine tourism – creating cross-border wine routes’ vagy a ‘Hungarian Croatian Wine Stories’ elnevezésű projekteket), mások viszont a kézműves hagyományokat vagy a közös történelmet veszik alapul (utóbbi kettőre példa az ‘Along Miller's route in cross-border area’ és a ‘From Imperial railway to sustainable tourism development Szentlőrinc-Slatina-Našice’ elnevezésű projekt).
A közvetlen határon átnyúló hatás érdekében valamennyi projekt legalább egy magyar és legalább egy horvát partnerszervezet együttműködésében valósul meg, ahol a határ mindkét oldalán megjelenik a támogatás. A harmadik pályázati felhívás 39 nyertes projektje közül 20 együttműködésben magyar szervezet a Vezető Kedvezményezett, míg 19 partnerségben horvát partner tölti be ezt a szerepet. Hasonlóan kiegyensúlyozottak a pénzügyi allokációk is: összesen 10,5 millió euró juthat a magyar-, és 10,2 millió euró a horvát oldalra.

A kiírásra benyújtott jó minőségű pályázatok nagy száma miatt a Közös Monitoring Bizottság tartaléklistát is létrehozott; az ezen szereplő projektek akkor juthatnak támogatáshoz, ha a 2013-ig tartó költségvetési időszak végéig a programban esetleges többletforrások jelennének meg. Újabb pályázati felhívások közzététele azonban már nem szerepel a tervek között. A most támogatásban részesített projektek várhatóan jövő év elejétől indulhatnak el.


Az épületenergetikai fejlesztések megúju
- 2012.10.24.

Az épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva című kiírás felfüggesztése 2012. október 19.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az Új Széchenyi Terv keretében megjelent az "Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva" című (KEOP-2011-4.9.0 kódszámú) pályázati felhívást 2012. október 25-i hatállyal felfüggeszti.

A 2012. október 24. szerda 24 óráig postára adott pályázatokat elbíráljuk, a bírálat eredményéről a döntést követően a pályázókat tájékoztatjuk.
















Árvízvédelmi fejlesztések az Új Szécheny
- 2012.12.06.

Árvízvédelmi fejlesztések az Új Széchenyi Terv támogatásával2012. december 5.

Az Európai Unió és Magyarország 2007 és 2013 között a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretén belül 180 Mrd Ft támogatással járult hozzá Magyarország árvízvédelmi helyzetének megóvásához, a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésének (VTT) megvalósításához. Az Új Széchenyi Terv keretében az árvízvédelemre rendelkezésre álló összes forrás sikeresen lekötésre került. Minden egyes árvízvédelmi beruházás hozzájárult hazánk kedvezőbb környezeti állapotának megteremtéséhez, és közel 3 millió ember mindennapjai válhattak biztonságosabbá.

Az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Programjának (KEOP) célja Magyarország fenntartható fejlődésének elősegítése környezeti, természetvédelmi és vízügyi feladatok megoldásával, a természeti erőforrások hatékonyabb, takarékos használatával. A megfogalmazott fejlesztési irányvonalak megvalósításához az Európai Unió segítséget nyújt, hogy hazánk minden lakosa számára biztosítható és elérhető legyen az egészséges, tiszta és biztonságos környezet.

A teljes KEOP forrás, azaz 1 484 Mrd Ft több mint 10%át, 180 Mrd Ft-ot fordíthattunk árvízi tározók létesítésére, a közép- és nagyvízi meder lefolyási viszonyait, vízszállító-képességének a megőrzését és javítását célzó intézkedésekre, árvízvédelmi töltések és fővédvonalak infrastrukturális építésére, fejlesztésére.

Az árvízvédelmi-fejlesztési koncepció szükségességét Magyarország árvízi helyzete határozta meg. A gyorsan érkező árvizek ellen gyakorlatilag nem lehetett sikeresen védekezni, a korábban meglevő védelmi rendszerek nem bizonyultak hatékonynak, néhány települést az utóbbi években többször is sújtott árvíz. Az elmúlt időszakban a védekezésre fordított jelentős pénzeszközök, az okozott károk nagysága, a lakosság lelki és fizikai megterhelése mind azt igazolták, hogy sürgős és nagy volumenű környezetvédelmi beruházásokra van igény.

Az állami tulajdonú és az önkormányzati árvízvédelmi fejlesztések című pályázati konstrukciók keretében 100%-os támogatási intenzitással megvalósuló projektek legfőbb célja az árvízvédelem legjobb gyakorlata ajánlásait szem előtt tartva az árvízi biztonság növelése és az árvízi kockázatok csökkentése volt.

Az Új Széchenyi Terv keretében az árvízi biztonság növelése céljából számos helyszínen került sor árvízvédelmi funkciót ellátó tározók építésére (Nagykunság, Hanyi-Tiszasüly, Bereg, Szamos-Kraszna). A Hanyi-Tiszasülyi tározók 1,5 milliárd m3 víz elvezetésére képesek, és 1 m vízszintcsökkentést eredményeznek. Nemrég zárult le Hernád-völgyében több árvízvédelmi fejlesztés is, mint például Hernádkércs, Nagykinizs, Szentistvánbaksa, Felsődobsza és Hernádkak települések árvízvédelmi gátjának kiépítése.

Az Új Széchenyi Terv fejlesztései hozzájárulnak Magyarország környezeti állapotának és árvízvédelmi helyzetének javításához és nem utolsó sorban a környezeti neveléshez.


Sikeres természetvédelmi beruházások az
- 2012.11.26.

Sikeres természetvédelmi beruházások az Új Széchenyi Terv támogatásából2012. november 26.

Az Európai Unió és Magyarország 2007 és 2013 között a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretén belül közel 37 Mrd Ft támogatással járult hozzá egyedülálló természeti értékeink megóvásához, a fenntartható fejlődés biztosításához. Az Új Széchenyi Terv keretében eddig 25 erdei iskola és 10 gyűjteményes növénykert és védett történeti kert felújítása, korszerűsítése valósult meg, továbbá 9 erdei iskolával és 26 gyűjteményes növény- és védett kerttel kapcsolatos fejlesztés zajlik éppen. Mindezek révén hazánk összes jelentős arborétuma és védett történeti kertje új ruhába öltözhet.

Az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Programjának (KEOP) célja Magyarország fenntartható fejlődésének elősegítése környezeti, természetvédelmi és vízügyi feladatok megoldásával, a természeti erőforrások hatékonyabb, takarékos használatával. A megfogalmazott fejlesztési irányvonalak megvalósításához az Európai Unió segítséget nyújt, hogy hazánk minden lakosa számára biztosítható és elérhető legyen az egészséges és tiszta környezet.

A teljes KEOP forrás, azaz 1 484 Mrd Ft mintegy 4%-át, közel 37 Mrd Ft-ot fordíthattunk a hazai védett és Natura 2000 területek egyszeri rekonstrukciójára, a területek hosszú távú fenntarthatóságának biztosítására, gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek felújítására, valamint az erdei iskolák fejlesztésén keresztül az utódnemzedék környezeti nevelésére.

Erdei iskolák korszerűsítésére kétmilliárd forintot meghaladó mértékben kötöttünk támogatási szerződést. A program keretében eddig 25 erdei iskola korszerűsítése és a szemléletformálás eszközrendszerének fejlesztése történt meg és további 9 erdei iskola hasonló jellegű beruházásai vannak folyamatban. A megújult eszközállománnyal évente több száz gyermek vehet részt izgalmas, terepi természetismeret órákon, melynek során elsajátíthatják az alapvető ismereteket többek között a védett állat- és növényfajokról, az élettelen természeti értékekről, az éghajlati sajátosságokról, a szelektív hulladékgyűjtés fontosságáról.

Az ember és természet viszonyának élő múzeumainak is nevezett történeti kertek és gyűjteményes növénykertek kiemelkedő nemzeti értéket képviselnek. A KEOP támogatások révén a tudományos igényességgel nyilvántartott növénygyűjtemények fejlesztése, megőrzése, az ismeretterjesztés szolgálata, a történeti kertek esetében a kertépítészeti alkotások helyreállítása valósulhat meg. Már 21 kertben zajlik a fejlesztés több mint három milliárd Ft értékben és további 15 projekt előkészítése folyik.

A védett és Natura 2000 területek megőrzésére is jelentős összeg áll rendelkezésre. Védett fajok élőhelyeinek megőrzése, természetvédelmi területek megóvása érdekében KEOP forrásból több mint tízezer hektár élőhely helyreállítása vált lehetővé, de az érintett földterület nagysága meghaladja a hetvenezer hektárt. Az állatfajok érdekében és természetvédelmi szempontból átalakított vonalas létesítmények (elektromos szabadvezetékek, úthálózatok) hossza az aláírt támogatási szerződések szerint összesen 713,565 km, melyből már 509,265 km hosszon történt változás. Emellett több neves hazai barlang bejárat vált biztosabbá, mesterséges üregek és földtani alapszelvények rekonstrukciója, védett források helyreállítása, felszínalaktani értékek megőrzése valamint földvárak természetközeli állapotba való visszaállítása is megvalósulhatott.

Az Új Széchenyi Terv fejlesztései hozzájárulnak Magyarország környezeti állapotának és természeti értékeinek fenntartásához, javításához és nem utolsó sorban a környezeti neveléshez. További információ a már megvalósult projektről és a lezárult pályázati kiírásokról, illetve magáról a KEOP-ról elérhető a www.nfu.hu illetve a www.nkek.hu weboldalon keresztül.


Zöld projektek a Svájci Hozzájárulás tám
- 2012.09.27.

Zöld projektek a Svájci Hozzájárulás támogatásával2012. szeptember 25.

Megkezdődött a Svájci Hozzájárulás környezeti kezdeményezések, biológiai sokszínűség és természetvédelem területén támogatást nyert projektjeinek megvalósítása. A hat környezetvédelmi fejlesztés csaknem 2 milliárd forint támogatással valósul meg – hangzott el a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, valamint a Svájci Hozzájárulás Hivatalának Felsőtárkányban tartott keddi sajtótájékoztatóján.

Az Európai Unió és Svájc 2006 első felében kétoldalú megállapodást írt alá, amelynek értelmében Svájc a 2004-ben csatlakozott tíz tagország részére 5 éven keresztül összesen 1 milliárd svájci frank hozzájárulást biztosít. Ebből Magyarország részesedése bruttó 130 738 000 svájci frank (mai árfolyamon kb. mintegy 30,07 milliárd forint). Az új EU tagországok felé való elkötelezettséggel Svájc az Európával való szolidaritását kívánja kifejezni. Felelős partnerként Svájc részt kíván vállalni a Közép- és Kelet-Európának nyújtott fejlesztési segítségből, ugyanakkor szilárd gazdasági és politikai kapcsolatok kialakítására törekszik az új tagállamokkal.

A természeti erőforrások körültekintő felhasználása és az ökológiai rendszerek védelme elengedhetetlen a hosszú távú jólét és életminőség fenntartásához Európában. Éppen ezért döntött úgy Svájc, hogy csaknem 2 milliárd forinttal támogat magyar környezetvédelmi projekteket. A donor által nyújtott forrás célja, hogy hozzájáruljon a fenntartható fejlődéshez, amely biztosítja – a társadalmi, ökológiai és gazdasági igények azonos figyelembevétele mellett – a természeti erőforrások hatékony és fenntartható felhasználását, ezáltal megőrizhetőek az alapvető ökológiai folyamatok, és megállítható a biológiai sokszínűség csökkenése. A projektek elősegíthetik továbbá az emberi tevékenység egészségre és környezetre gyakorolt negatív hatásainak csökkentését.

A „környezeti kezdeményezések, biodiverzitás és természetvédelem” témájú terület keretében védett természeti értékekre való figyelemfelhívás célú tájékoztató kampányok, valamint Natura 2000 fajok és élőhelyek megőrzésével kapcsolatos feladatok alapjainak lefektetésére vonatkozó tanulmányok és mintaprojektek megvalósítására lehetett pályázni.

A jóváhagyott és immár elkezdődött fejlesztések között szerepel Zöld Óvoda és Ökoiskola programok kiszélesítését célzó, vagy a környezettudatosság, a környezetkultúra és a környezet-etika fejlesztését szolgáló projekt is, illetve az Északi-középhegység területén az erdei életközösségek, erdőtípusok és bizonyos állatcsoportok környezeti állapot felmérését és értékelését előmozdító fejlesztés is. A Natura 2000 területeken több projekt is megvalósul, ilyen például a védett természeti területek megismertetése, a természeti értékek védelme és védettségi szintjének javítása, vagy különböző állatfajtok állományának felmérésére, illetve monitoring módszertanuk kidolgozására irányuló kezdeményezés.


Az NFÜ felfüggeszti a vállalati folyamat
- 2012.09.19.

Az NFÜ felfüggeszti a vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem érdekében kiírt pályázatot2012. szeptember 17.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az Új Széchenyi Terv keretében megjelent „Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása” című, KMOP-2011-1.2.5 kódszámú pályázati konstrukciót – a forráskeret kimerülése miatt – 2012. szeptember 20-i dátummal felfüggeszti. A 2012. szeptember 20-án éjfélig postára adott pályázatokat még érkezteti a Közreműködő Szervezet.

Felhívjuk a Tisztelt Pályázók figyelmét, hogy jelen közlemény a „Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása” című, GOP-2011-2.2.1 kódszámú felhívást nem érinti.


520 000
- 2012.09.11.

520 000 2012. szeptember 7.

„Az elmúlt években 520 ezren vettek részt uniós társfinanszírozással megvalósult képzési programokon Magyarországon, amely a lakosság számához viszonyítva különösen jó aránynak mondható” – fejtette ki Dr. Odrobina László szakképzési és felnőttképzési főosztályvezető pénteken. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az Új Széchenyi Terv nyári kampányának miskolci állomásán a „Billentyűzet” elnevezésű alkotással hívja fel a figyelmet erre az eredményre.

„Több mint félmillió ember vett részt az Új Széchenyi Terv keretén belül támogatott szak- és felnőttképzésekben hazánkban. Jelentős számban végeztek el hátrányos helyzetűeknek szóló, kompetencia alapú, vagy éppen munkahelyi programokat is” – emelte ki Dr. Odrobina László a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője.
Országszerte számos intézményben és szervezetnél zajlott képzésfejlesztési projekt. Az Új Széchenyi Terv 3 120 befejezett fejlesztése teremtette meg a lehetőséget a képzéseken való részvételre, amelyek csaknem 276 milliárd forint uniós és hazai forrás segítségével valósultak meg. Pályázni most is lehet: nyitva áll többek között a fiatalok vállalkozóvá válását támogató, vagy a munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó civil szervezetek megerősítését célzó felhívás is.
„Az Észak-magyarországi régió 6100 támogatott fejlesztése révén 550 milliárd forintot meghaladó uniós és állami forrás áramlik a területre. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a támogatott projektek kétharmada, 2400, míg Miskolcon a beruházások több mint fele, 623 fejlesztés valósult már meg. Ezek közül a nagyobbak: a csaknem 34 milliárdos Zöld Nyíl villamos projekt, a „Csillagpont Kórház” felépítése, vagy a Miskolci Egyetem megújítása, versenyképességének növelése – hangsúlyozta Vécsi György, a Miskolc Holding igazgatósági elnöke.
Csepreghy Nándor, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kommunikációs vezetője elmondta, a „Billentyűzet” néven felállított installáció célja, hogy ábrázolja azt az óriási számot, az 520 ezer főt, akik az Új Széchenyi Terv pályázatain keresztül képzési programokon vettek részt hazánkban. Hozzátette: „Az Óriási Számot megjelenítő alkotással egy laptop néhány billentyűjét nagyítottuk fel köztéri ücsörgőkké, hogy pihenőfelületet biztosítsanak a felgyorsult világban elfáradt embereknek.”


Pályázatok befogadási és kiválasztási ha
- 2012.08.24.

Pályázatok befogadási és kiválasztási határidejének meghosszabbítása a a mikrovállalkozások fejlesztése érdekében megjelent felhívásnál 2012. augusztus 23.

Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent „Mikrovállalkozások fejlesztése” című, GOP-2011-2.1.1/M kódszámú pályázati kiírás keretében benyújtott pályázatok számának a tervezettet az elmúlt hónapokban jelentősen meghaladó növekedésére tekintettel, a 2012. július 2. és 2012. augusztus 31. között beérkezett pályázatok esetében a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I.28) Korm. rendelet 23/A. § -ának (8) bekezdése és 27. §-ának (3) bekezdése alapján a befogadási határidőt 7 nappal, a projekt kiválasztási határidőt 15 nappal meghosszabbítjuk.


Módosult az uniós támogatások felhasznál
- 2012.08.09.

Módosult az uniós támogatások felhasználására vonatkozó 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet2012. augusztus 8.

A módosítások általános célja, hogy a megítélt támogatások minél gyorsabban juthassanak el a kedvezményezettekhez, beleértve a döntéshozatali, és projekt megvalósítási szakaszokat is.

Számos változás a közszférához tartozó kedvezményezettek fejlesztéseinek gyorsabb megvalósítását támogatja, ezek közül a legfontosabb a szállítói előleg igénybevételének általánossá tétele, és mértékének 30%-ra emelése.
Fontos információ, hogy a hatályba lépett módosítások folyamatban lévő ügyeket is érintenek, így például a nyitott pályázati kiírásokat is.


Módosítás a mikrovállalkozások fejleszté
- 2012.07.23.

Módosítás a mikrovállalkozások fejlesztése érdekében kiírt felhívásban 2012. július 20.

Az 1501/2011. (XII. 27.) Korm. Határozatban foglaltak szerint módosult a „Mikrovállalkozások fejlesztése” című (GOP-2011-2.1.1/M kódszámú) pályázati felhívás keretösszege:
A fent említett Korm. Határozat alapján a GOP-2.1.1. konstrukcióra rendelkezésre álló keret 81 milliárd forint. Amennyiben a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret kimerül, vagy annak kimerülése előre jelezhető, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a benyújtási határidő előtt a beadás lehetőségét felfüggesztheti vagy a pályázatot lezárhatja.

A GOP-2011-2.1.1/M kiírás keretében a támogatott pályázatok várható száma: 3500-15000 darab, időarányosan havonta 160-680 darab.

A módosítás eredményeként lehetőség van arra, hogy a konstrukció teljes keretösszegének erejéig kötelezettségvállalás történjen a különböző pályázati felhívások alatt, rugalmasan igazodva a piaci igényekhez, és a forráskeret kimerülése esetén minden felhívás egyidejűleg kerüljön felfüggesztésre. A módosítás kiegyensúlyozott forrásfelhasználást tesz lehetővé.


A Kormány az Új Széchenyi Terv keretében
- 2012.07.12.

A Kormány az Új Széchenyi Terv keretében újabb 43 milliárd forint értékben támogat foglalkoztatási, szociális és közoktatási fejlesztéseket

A most megjelent pályázatok többek közt segítik a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását, a hajléktalanok társadalmi integrációját, az autizmussal élő személyek támogatását szolgáló országos szakmai hálózat kiépítését és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek oktatását. Az Új Széchenyi Terv céljával összhangban a foglalkoztatás területén 37 milliárd forint új uniós forrás érhető el. A pályázóknak a közoktatást érintő három új konstrukció keretében több mint 4 milliárd forintot, a szociális témájú pályázatok által pedig mintegy 2 milliárd forintot juttat a Kormány.

Foglalkoztatás keretében csaknem 37 milliárd forintot különített most el a Kormány. A rendelkezésre álló forrás többek között megváltozott munkaképességű embereket, hajléktalanokat, leendő fiatal vállalkozókat, autista személyeket támogat.

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítésére jelent meg kiemelt projekt felhívás 11,7 milliárd forint keretösszeggel. A cél az említett személyek foglalkoztatásra való felkészítése, elhelyezkedésük elősegítése, valamint a munkáltatók ösztönzése a foglalkoztatásukra.

Egy másik most megjelent konstrukció a foglalkoztatáshoz kapcsolódva a hajléktalan emberek társadalmi integrációjának erősítését tűzte ki célul. Ez foglalkoztathatóságuk erősítésével, foglalkoztatásuk növelésével, és lakhatásuk rendezésével lehet eredményes és tartós. A kiemelt projekt rendelkezésre álló keretösszege 105 millió forint.
A fiatalok vállalkozóvá válását összesen csaknem 7 milliárd forinttal támogatja a Kormány. A pályázatok alapvető célja a mikrovállalkozások indítását tervező fiatalok segítése. Fontos, hogy a projekteknek a Közép-magyarországi régión kívül kell megvalósulniuk.

Szintén a konvergencia régiókban pályázható a „Munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó civil szervezetek kapacitásának megerősítése” című konstrukció, amely a munkaerő-piaci szolgáltatásokat nyújtó civil szervezetek fejlesztését, kapacitásaik megerősítését szolgálja. A meghirdetett keretösszeg 1,6 milliárd forint, amelyre egyesületek, alapítványok, nonprofit gazdasági társaságok nyújthatnak be pályázatot.

A 3 milliárd forintos kerettel megjelent „Tranzitfoglalkoztatás az építőiparban” című pályázat célja hátrányos helyzetű emberek munkaerő-piaci elhelyezkedésének elősegítése tranzitfoglalkoztatási programok segítségével. A felhívás az ország egész területén elérhető, kivéve a Közép-magyarországi régiót.

Az autizmussal élő emberek életminőségét támogató, országos szakmai tanácsadó hálózat kiépítésére is jelent meg kiemelt felhívás 800 millió forint értékben. A projekt az autizmussal élő személyek és családjaik társadalmi integrációjának, valamint foglalkoztatottságuk javulását kívánja elérni.

A foglalkoztatási szolgálat szolgáltatási rendszerének fejlesztését, kapacitásainak megerősítését támogatja a 3 milliárd forint keretösszeggel megjelent kiemelt intézkedés. Fejleszthetik többek között a munkaerő-piaci információs rendszert, illetve az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokat is.

6 milliárd forint kerettel jelent meg az a felhívás, amely az aktív munkaerő-piaci politikák eredményességét és hatékonyságának javítását célozza; a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztését, a munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzés fejlesztését pedig 3,75 milliárd forinttal támogatja a Kormány.

Szociális célú pályázat a jelnyelvi tolmácsszolgálatok fejlesztését célzó kiemelt felhívás, amelynek fő célja, hogy a közszolgáltatások akadálymentes elérésének lehetősége megsokszorozódjon. A pályázat elérhető keretösszege 540 millió forint.

Ugyancsak a fenti területen 1,4 milliárd forint támogatás áll rendelkezésre roma emberek képzésbe ágyazott foglalkoztatására, amire a szociális és gyerekjóléti rendszerben kerülhet sor.

Közoktatási fejlesztések területén 2,25 milliárd forintból jöhet létre a fiúk javítóintézeti ellátását biztosító intézmény a Dunántúlon.

Szintén e témában, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek eredményes nevelésére-oktatására 2 milliárd forintot különített el a Kormány. A most megjelent – minden régióban pályázható – konstrukciók keretében többek között egyéni fejlesztési tervek kidolgozására és végrehajtására, együttműködések megerősítésére, pedagógiai módszerekben való megújulásra fordíthatják a pályázók az összeget.


Keretösszeg módosítás a mikrovállalkozás
- 2012.06.25.

Keretösszeg módosítás a mikrovállalkozások fejlesztése, illetve a mikro, kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztése érdekében kiírt pályázatoknál
2012. június 21.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az Új Széchenyi Terv keretében megjelent „Mikrovállalkozások fejlesztése” című (GOP-2011-2.1.1/M kódszámú) és a „Komplex vállalati technológia-fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára – KHG” című (GOP-2011-2.1.1/KHG kódszámú) pályázati kiírások keretösszegeinek esetében - a beérkezett pályázati igények és visszajelzések alapján - 3 milliárd forint átcsoportosításáról döntött.

Ennek eredményeként a GOP-2011-2.1.1/M kódszámú pályázati kiírás keretösszege 18 milliárd forint összegre kerül emelésre, míg a GOP-2011-2.1.1/KHG kódszámú pályázati kiírás keretösszege 1 milliárd forintra módosul.


Hajrá a célegyenesben - Még van pénz!
- 2012.05.09.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 2006-os alapítása óta eddig 27 000 projekt valósult meg országszerte, amely mind hozzájárult a lakosság életminőségének javulásához. Ugyanakkor a 2007 és 2013 közötti, 7 éves uniós fejlesztési ciklusra kitűzött támogatási összeg még koránt sem fogyott el.

A források kifizetésének felgyorsítására az NFÜ számos szabályozói változtatást javasolt és saját tevékenységét is ennek megfelelően alakította át. A siker kulcsa elsősorban a projektgazdák kezében van, akiknek még három és fél év áll a rendelkezésükre, hogy megvalósítsák terveiket. Az összesen 8200 milliárd forintos támogatás minél eredményesebb lehívása érdekében a közigazgatási intézményrendszernek is növelnie kell a hatékonyságát.

Az uniós fejlesztési ciklusból már csak másfél év van hátra és több mint 5 000 milliárd forint vár arra, hogy magyar projektre lehívják. Ezért az NFÜ vezetősége már 2011-ben jelentős változásokat javasolt a pályáztatási rendszerben, kezdeményezte a szabályozói környezet hatékonyabbá tételét és saját tevékenységének középpontjába is a kifizetések felgyorsítását és a megakadt pályázatok kezelését tette. „Az európai uniós támogatások a hazai költségvetést idén több mint 1 500 milliárd forinttal segítik. Hogy a központi költségvetés mintegy 10 százalékát kitevő összeg a jövőben is rendelkezésre álljon, sőt növekedjen, kifejezetten olyan változtatásokat hajtottunk végre, amelyek rövidtávon is látványos eredményeket képesek produkálni. Célunk, hogy 2015 végére – az uniós szabályozás szerint két évvel a ciklus vége utánig van lehetőség a támogatások abszorpciójára – a 8200 milliárd forintos támogatási összegből legalább 95%-át sikeres projektek megvalósítására felhasználjuk” – hangsúlyozta Petykó Zoltán, az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke.

A pályázatok életciklusát lerövidítő intézkedések a hátralévő időben lesznek igazán jelentősek, hiszen egy átlagos projekt élettartama eddig az ötlettől a megvalósításig körülbelül 650 napot foglalt magába. És ez az átlagos időtartam, nagy projektek esetében a különböző hatósági engedélyektől, a régészetei feltárásokon át, a közbeszerzési eljárásokon keresztül egészen a gyakran önmagában is hónapokig tartó teljesítési igazolások megszerzéséig számos faktor nehezíti meg a megítélt pályázati pénzek kifizetését. „A közhiedelemmel ellentétben nem az NFÜ folyamatai, hanem rajta kívül álló eljárások, engedélyezések és egyéb szabályozások miatt nyúlnak el a pályázatok” – ¬mondta Petykó Zoltán, aki ezek mellett még a kedvezményezettek projektmenedzselését is a problémaforrások között tartotta számon. „Nem engedhető meg, hogy egy önkormányzati projekt azért nem tud előrelépni, mert az adott önkormányzat valamelyik hivatala nem képes betartani a törvény által megszabott határidőket. Támogatni csak aktív pályázókat lehet!” – hívta fel a figyelmet az NFÜ elnöke.

Éppen ezért a pályázati rendszerben eddig végrehajtott változtatások leginkább az adminisztrációs kötelezettségeket érintik, kevesebb dokumentum szükséges a szerződéskötéshez, és tovább csökkentek a projektek tervezésével, elindításával és kezelésével kapcsolatos határidők.

Hirdetés

A leegyszerűsödött rendszerben a projektmegvalósítás is gördülékenyebbé válik, hiszen az úgynevezett szállítói finanszírozás és szállítói előleg lehetővé teszi, hogy csak az önerőt és nem a teljes projektköltséget kell biztosítania a kedvezményezettnek, mivel a megvalósításra vonatkozó elszámolás a projekt előrehaladása közben folyamatos.

Az elektronikus folyamatok általánossá válásával a kedvezményezett és a támogatásközvetítő intézmények közötti kapcsolattartás kényelmesebbé, rugalmasabbá válik. Az elektronikus szolgáltatások terjedését a Pályázói Tájékoztató Felület nevének megváltozása is szimbolizálja, a jövőben az E-ügyintézés megnevezés lesz használatos.

Az uniós forrásokra épülő pályázatok népszerűségét mutatja, hogy eddig közel 80 000 pályázat érkezett az NFÜ-höz, amelyek közül a korábbi tapasztalatok alapján elmondható, hogy minden második pályázat tartalmaz támogatható elképzeléseket. Az NFÜ révén, az EU-s források eddig olyan nagyobb beruházások megvalósítását ösztönözték, mint a Városligeti Műjégpálya rekonstrukciója, a Csepeli gerincút megépítése, a Gödöllői Királyi Kastély kertjének és 3 szárnyának felújítása, valamint hamarosan átadásra kerül az M0-s autópálya is. A támogatott projektek mind hozzájárulnak az ország versenyképességének javításához, támogatva a válságból való kilábalást.

Az NFÜ elnöke aláhúzta ugyanakkor, hogy mindezek ellenére nincs ok az elégedettségre. Bár a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél bent lévő számlamennyiség 152 milliárd forintra apadt a korábbi 180 milliárd forintos szintről, és a támogatást az igénylés beérkezésétől számított legkésőbb 45 napon belül kifizetik a pályázóknak, 700 milliárd forint értékű időarányosan már aktuális számlát egyszerűen nem nyújtanak be a projektgazdák. „A késlekedő projektek között jelentős arányt képviselnek az önkormányzatok, amelyek 2008 óta forráshiánnyal küszködnek, és így a korábban vállalt önrész megteremtése is problémát jelent” – mondta Petykó Zoltán. A problémákat csak súlyosbítja, hogy sok önkormányzat nem is rendelkezik azzal a projektmenedzselési gyakorlattal, amely az EU-források felhasználásával megvalósuló pályázatok esetében elengedhetetlen. Az NFÜ számára is segítséget jelent majd az a projektdoktori rendszer, amely a kedvezményezetteknek szakmai szolgáltatásokat biztosít.


Félszáz adat egy kattintásra
- 2012.04.26.

Az európai uniós források felhasználásának eljárásrendi változásai és az ezeket megalapozó informatikai fejlesztések következtében az elmúlt időszakban jelentősen csökkentek a pályázók és a támogatási intézményrendszer adminisztrációs terhei. Kevesebb bekért dokumentum, gyorsabb szerződéskötés. Röviden így foglalhatók össze azok a kedvező változások, amelyek nem kis részben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a közigazgatási adatbázisok közötti elektronikus összeköttetés megteremtésének köszönhetők.

Az európai uniós pályáztatást támogató informatikai rendszer (EMIR) és az országos céginformációs adatbázis (OCCR) közötti kapcsolat kialakítása miatt a jövőben például már nemcsak az állami vagy önkormányzati, hanem a cégbíróságon nyilvántartott gazdálkodási szervek által benyújtott adatok hitelesítése is elvégezhető „házon belül”.

A változások első kézzel fogható jele, hogy az érintett pályázati kitöltő programokat az új eljárásrendnek megfelelően módosítottuk. Ennek eredményeként nagymértékben csökken a kitöltendő mezők száma a pályázati adatlapon. Ezentúl csupán két - az adószámra és a cégjegyzékszámra vonatkozó - adatot kell pályázatuk benyújtásakor a cégeknek megadniuk, míg a többi cégnyilvántartásban szereplő szükséges információt a rendszer automatikusan tölti be.

Mindazon pályázók tehát, akik európai uniós támogatási kérelmüket ezt követően kívánják benyújtani, a szükséges adatlapokat az új alkalmazás segítségével minden eddiginél gyorsabban és egyszerűbben tölthetik ki.

A pályázati rendszer általánossá váló elektronizálása nyomán eljárásrendi szabállyá válik, hogy nem kérhető be a kedvezményezettől olyan adat, amely más közigazgatási adatbázisból digitális adatkapcsolat útján lekérdezhető.

Az intézményrendszer napi rutinját szabályozó Egységes Működési Kézikönyv hamarosan megjelenő módosítása szerint nem szükséges például benyújtani a kedvezményezett alapító okiratát, illetve a nyilvántartásba vételét igazoló cégkivonatot, ha az az OCCR adatbázisban rendelkezésre áll.

A működési kézikönyv kitér arra is, hogy az adatok bekéréséről szükséges tájékoztatni a pályázókat, de lehetőséget kell adni nekik arra is, hogy papíralapú alátámasztást nyújthassanak be, ha az adatbázisban szereplő adatok nem felelnek meg az aktuális állapotnak.


A „Mikrovállalkozások fejlesztése&
- 2012.03.29.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a nagyszámú beadott pályázat miatt, forráskimerülésére való tekintettel 2012. március 31-i hatállyal felfüggeszti a „Mikrovállalkozások fejlesztése (KMR)” című, KMOP-2011-1.2.1/M kódszámú pályázati kiírást.

A 2012. április 2. 24 óráig a közvetítőnél érkeztetett pályázatok még értékelésre kerülnek.
A döntések meghozatala folyamatosan, a rendelkezésre álló keretek erejéig történik.

Felhívjuk a Tisztelt Pályázók figyelmét, hogy jelen közlemény a „Mikrovállalkozások fejlesztése” című, GOP-2011-2.1.1./M kódszámú kiírást nem érinti.


Módosult az uniós források felhasználásá
- 2012.04.06.

Hatályba lépett az uniós források felhasználását szabályozó „ A 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. Rendelet” módosítása.

A módosítás a már korábban meghirdetésre került pályázati felhívásokat is érinti. Fontos információ azonban, hogy folyamatban lévő ügyek esetében amennyiben egy adott eljárási cselekmény (például támogatási szerződés kötéséhez szükséges feltételek megküldése) a hatálybalépés előtt már megtörtént, akkor azt a még korábbi feltételek szerint szükséges befejezni. Minden ezt követő eljárási cselekmény azonban az új jogszabály előírásai szerint folytatódik majd.


A változások rövid összefoglalása

Az új szabályozás – bizonyos feltételek mellett – az ÁFA januári emelését követve, a projektek zavartalan lebonyolítása érdekében többlettámogatásra (ÁFA kompenzációra) jogosítja fel a kedvezményezetteket.

A kifizetések gyorsításának eszköze lehet a szállítói előleg – megfelelő biztosítékok melletti – gyakoribb alkalmazása, amivel a piaci szereplők likviditását is növelni lehet, ezért a jogszabály-módosítás a Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházás, építési koncesszió tárgyú közbeszerzési eljárásokban a kedvezményezett számára előírja, hogy köteles biztosítani a szállító részére előleg igénylésének lehetőségét. A szállítói előleg felhasználásának ellenőrzésére az NFÜ megbízhat saját műszaki ellenőrt a teljesítés igazolására a rész- illetve végszámla elszámolásának elfogadása előtt.

Csökken a támogatói döntéshozatali és szerződéskötési határidő, amelyre a jogszabály alapesetben 30-30 napos határidőt ír elő. A közbeszerzésekkel kapcsolatos eljárási határidők is jelentősen rövidülnek. Ennek oka, hogy a közreműködő szervezet, illetőleg az NFÜ által eddig egymás után végzett ellenőrzési tevékenységek a módosítás eredményeként ezután párhuzamosan zajlanak majd.

Változtak a biztosítékadásra vonatkozó szabályok, többek között törlésre került a vagyont terhelő zálogjog, mint nyújtható biztosítéki forma.

A jogorvoslati eljárások egyszerűsödnek, a kifogás benyújtására biztosított határidő szabályozása egyértelműbbé vált. Tisztázásra került az is, hogy jogorvoslatra az ellenőrzési hatóság által megállapított szabálytalanság esetén is mód nyílik.

A gyorsítás a pályázati felhívások esetében is érzékelhető lesz, hiszen a tervezési és előkészítési folyamat határidői is jelentősen csökkentek a módosítások következtében.

A jogszabály-módosításnak köszönhetően az egyes konstrukciókat érintő – korábban kormánydöntést igénylő - kisebb változtatások, módosítások miniszteri hatáskörben a korábbiaknál jóval gyorsabban lesznek megvalósíthatóak.

A forrásvesztés megakadályozása érdekében tovább erősödik a projektek monitoringjának folyamata. Azon projektek esetében, amelyeknél a megvalósítás elmaradásának veszélye fennáll, az NFÜ kockázatelemzés alapján egyedi, nyomon követhető cselekvési terv kidolgozását kérheti. Az NFÜ a támogatási szerződéstől való részleges elállás, illetve a támogatói okirat visszavonása előtt - a támogatási szerződés módosításának kezdeményezésével egyidejűleg - intézkedéseket kérhet, illetve foganatosíthat. (pl. csökkentheti a projektmenedzsment-költségeket, azok kifizetését feltételekhez kötheti, projektfelügyelőt rendelhet ki).

Az NFÜ feladatává tett projektdoktori rendszer működtetésével a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, ám adminisztratív, kifizetési és menedzsment problémákkal küzdő beruházások végrehajtására ellenőrzött módon, szaktanácsadói támogatással kerül sor. A projektfelügyelő feladata, hogy a sikeres projektmegvalósítás feltételeit biztosítsa ott, ahol a határidős késedelemnek a veszélye fennáll, megszüntetve az elakadásokat, felgyorsítva a kifizetéseket.

A jövőben lehetővé válik úgynevezett tartalékkonstrukciók kidolgozása és meghirdetése abban az esetben, ha a korábban meghirdetett kiírások esetében a támogatási források felhasználása a tervezettnél gyengébben halad, és forrásvesztés kockázata merül fel.


Az Európai Bizottság jóváhagyásával módo
- 2012.03.23.

Az Európai Bizottság jóváhagyta a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) módosításait.

Mint ismeretes Magyarország az európai uniós fejlesztési források átcsoportosítását kezdeményezte a 2007-2013. évi költségvetési időszakban biztosított keret maradéktalan felhasználása, a pénzvesztés kockázatának csökkentése érdekében. Az operatív programok módosítására a kérelmet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség már decemberben benyújtotta az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságához.

Ez a mostani döntés további segítséget nyújthat az Új Széchenyi Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Programok pályázatainak sikeres és hatékony felhasználásához.

A változások az alábbi projekteket érintik:

I. A GOP 1. prioritás jogosultsági körének kiterjesztése az alapkutatásra (Extreme Light Infrastructure, ELI projekt). Ennek a GOP keretében történő megvalósításához szükséges volt az Operatív Program módosítása. A változtatások lehetővé teszik egy olyan kutatási alapinfrastruktúra létrehozását, amelynek tervezett költsége meghaladja az 50 millió euró küszöbértéket, ezért nagyprojektként külön eljárásban kell kezelni. A módosítás célja volt, hogy az ELI projekt finanszírozható legyen a GOP 1. Kutatás-fejlesztés és innováció prioritás keretében a jelenlegi (268,5 Ft/euró) technikai árfolyamon számítva 65,78 Mrd Ft (245 millió euró) összegben és nagyprojektként nevesítésre kerül a GOP 7. fejezetében. A változtatások a program prioritási tengelyeit és céljait nem változtatják meg, csak a kiválasztandó projektek, kedvezményezettek, eszközök körét tágítják.

II. A GOP 4. prioritást érintő technikai jellegű változásokat, amelyek a pénzügyi eszközök bővítését az eszközalapú finanszírozási konstrukciók (lízing) körének bővítését érintik. A válság miatt a piaci környezet megváltozott mind a hitelkereslet, mind a hitelkínálat tekintetében. A kis- és középvállalkozások (KKV) a forráshoz jutást illetően nehézségekbe ütköznek, a kialakult elégtelenségek kiküszöbölése érdekében új területen (pl.: lízing) is szükségessé váltak a beavatkozások.

III. Szövegszerű módosítás a relokáció tiltásáról:
Az Európai Bizottság kifejezett kérésére, a vállalkozások európai uniós tagállamból történő áttelepülésének európai uniós forrásokból történő támogatásának tilalma a következő szövegszerű módosítással került megjelenítésre a GOP szövegében: „Az Irányító Hatóság a vállalkozások termelőtevékenységének másik tagállamba történő átvitelét illetően kiemelt figyelmet fordít az irányadó hazai és európai uniós jogszabályokban, ideértve különösen a 1083/2006/EK rendelet 57. cikkében foglaltak érvényre juttatására.”

IV. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) – Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) lehatárolás módosítása
Eddig az ÚMVP és a GOP közti lehatárolás alapján az 5000 fő alatti településeken működő mikrovállalkozások csak az ÚMVP-ből támogathatóak. A módosítás az ÚMVP-től történő lehatárolás megszüntetésére irányult abban az esetben, ha a Vidékfejlesztési Minisztérium többé nem kívánja, illetve forráskimerülés miatt nem tudja az 5000 fő alatti településeken működő mikrovállalkozásokat támogatni. Csak ebben a két esetben kerülhet sor a GOP-ból történő támogatásra.


Az Új Széchenyi Hitel Programok (KMR) cí
- 2012.03.13.

Az Új Széchenyi Hitel Programok (KMR) című (KMOP-2007-1.3.1./11 kódszámú) Közvetítők részére kiírt pályázati kiírást a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2012. március 15-i hatállyal felfüggeszti.

A 2012. március 14. 24 óráig postára adott pályázatok még érkeztetésre kerülnek.

A felfüggesztésig benyújtott pályázatok értékelésre – és amennyiben azok megfelelnek a pályázati felhívás követelményeinek, a Közvetítők akkreditálásra – kerülnek. Az akkreditált (régi és új) közvetítők a KMOP Új Széchényi Hitel keretből továbbra is lehívhatnak, a keret kimerüléséig, a megelőzés elve alapján folytathatják hitelezési tevékenységüket.

Jelen közlemény az Új Széchenyi Hitel Programok című, (GOP-2007-4.1./11 kódszámú) kiírást nem érinti.


Módosult az európai uniós támogatások fe
- 2012.03.02.

A Magyar Közlönyben megjelent jogszabályváltozás eredményeként tovább csökkennek a projektek tervezésével, elindításával és kezelésével kapcsolatos határidők. A bevezetett megoldások a pályázóknak újabb könnyebbségeket, gyorsabb forráshoz jutást jelentenek.

A kormányváltás utáni leltárkészítés során kiderült, hogy az európai uniós fejlesztési támogatások kifizetésének jelentős felgyorsítása nélkül a programozási időszak végére számottevő források ragadhatnak bent. Annak érdekében, hogy a következő években a még mintegy 5500 milliárd forint kifizetése megoldható legyen, olyan lépésekre van szükség, amelyek már rövidtávon is látványos eredményeket produkálnak. Az eddig meghozott intézkedések, amint azt a számadatok is mutatják, ilyenek voltak, hiszen a heti szinten kifizetett támogatások mértéke a kormányváltás időszakához képest csaknem megnégyszereződött.

A kifizetések további felgyorsításának szándéka „A 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. Rendelet” módosítását is szükségessé tette.

A mostani változtatások, illeszkedve a korábbi irányhoz, az intézményi és a kedvezményezetti oldalra - vagyis az apparátus leterheltségéből és az elégtelen számlamennyiségből adódó problémákra - egyaránt koncentrálnak. A szolgáltató közigazgatás európai uniós pályáztatásnál történő alkalmazásával előtérbe kerül az állam és a projektgazdák együttműködése is. Olyan megoldások születtek, amelyek a pályázóknak újabb könnyebbségeket, gyorsabb forráshoz jutást jelentenek.
Az új szabályozás – bizonyos feltételek mellett – az ÁFA januári emelését követve, a projektek zavartalan lebonyolítása érdekében többlettámogatásra jogosítja fel a kedvezményezetteket.

Az úgynevezett szállítói finanszírozás és szállítói előleg gyakoribb alkalmazásával csak az önerőt és nem a teljes projektköltséget kell biztosítania a kedvezményezettnek, mivel a megvalósításra vonatkozó elszámolás a projekt előrehaladása közben folyamatos.
Rövidül a támogatói döntéshozatali határidő, a döntési folyamatnak a projektjavaslat beérkezésétől számított 30 napon belül kell ezentúl lezáródnia. Ez legfeljebb egy alkalommal hosszabbítható meg 15 nappal. A közbeszerzésekkel kapcsolatos eljárási határidők is jelentősen rövidülnek. Ennek oka, hogy a közreműködő szervezet, illetőleg az NFÜ által eddig egymás után végzett ellenőrzési tevékenységek a módosítás eredményeként ezután párhuzamosan zajlanak majd.

A jogorvoslati eljárások egyszerűsödnek, a kifogás benyújtására biztosított határidő szabályozása egyértelműbbé vált. Tovább nő a jogbiztonság. Újdonság az is, hogy jogorvoslatra az ellenőrzési hatóság által megállapított szabálytalanság esetén is mód nyílik.

A pályázati folyamatok elektronizálásával - egy átlagos pályázati műveletet tekintve - átlagosan 8 nap megtakarítás érhető el.

További, a kifizetések gyorsítását segítő változások:
Gyorsul a támogatási konstrukciók tervezése, elindítása. A projektfelhívás elkészítése és meghirdetése maximum 30 napos határidővel történhet ezentúl.

A jogszabály-módosításnak köszönhetően az egyes konstrukciókat érintő – korábban kormánydöntést igénylő - kisebb változtatások, (pl. a prioritásokon belüli bizonyos átcsoportosítások) miniszteri hatáskörben a korábbiaknál jóval gyorsabban lesznek megvalósíthatók.

A forrásvesztés megakadályozása érdekében tovább erősödik a projektmonitoring. Azon projektek esetében, amelyeknél a megvalósítás elmaradásának veszélye fennáll, az NFÜ kockázatelemzés alapján egyedi, nyomon követhető cselekvési terv kidolgozását kérheti. Az NFÜ a támogatási szerződéstől való részleges elállás, illetve a támogatói okirat visszavonása előtt - a támogatási szerződés módosításának kezdeményezésével egyidejűleg - intézkedéseket kérhet, illetve foganatosíthat. (pl.csökkentheti a projektmenedzsment-költségeket, azok kifizetését feltételekhez kötheti, projektfelügyelőt rendelhet ki).

Az NFÜ feladatává tett projektdoktori rendszer működtetésével a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, ám adminisztratív, kifizetési és menedzsment problémákkal küzdő beruházások végrehajtására ellenőrzött módon, szaktanácsadói támogatással kerül sor. A projektfelügyelő feladata, hogy a sikeres projektmegvalósítás feltételeit biztosítsa ott, ahol a határidős késedelemnek a veszélye fennáll, megszüntetve az elakadásokat, felgyorsítva a kifizetéseket.

Az új szabályok lehetővé teszik, hogy tartalék támogatási konstrukciók induljanak. A tartalékként nevesített kiírásokat, kiemelt projekteket aktiválni akciótervi törlésükkel és támogatási konstrukcióként való egyidejű megjelenítésükkel lehet.


Két hónap alatt 200 milliárd forint
- 2012.02.08.

Két hónap alatt 200 milliárd forint forrás nyílt meg az Új Széchenyi Terv keretében, a társadalmi megújulás érdekében

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) – a gyorsítási és egyszerűsítési folyamatok eredményeként – megnyitotta a 2007-13-as tervezési időszakra rendelkezésre álló Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) és ezzel párhuzamosan a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) források fennmaradó részét is, ezzel is segítve az uniós források sikeres lehívását.

A két operatív programban az elmúlt két hónap alatt közel 200 milliárd forint keretösszegű pályázati kiírás jelent meg. Még idén további 63 milliárd forintot meghaladó forrásra lehet majd pályázni.

Az Új Széchenyi Terv keretein belül a TÁMOP a foglalkoztatás bővítéséhez elsősorban a munkaerő-piac kínálati oldalára irányuló intézkedésekkel, az emberi erőforrások fejlesztésével járul hozzá az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásnak köszönhetően. A TÁMOP átfogó célja a munkaerő-piaci részvétel növelése, melyet elsősorban az emberi erőforrások minőségének javításával kíván elérni a Kormány. Ezen cél eléréséhez a foglalkoztatás, az oktatás és képzés, a szociális terület, az egészségügy, a kultúra és a közművelődés eszközrendszerére, továbbá antidiszkriminációs eszközökre egyaránt szükség van. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával működő TIOP pedig egyrészt a TÁMOP infrastrukturális hátterét biztosítja, másrészt megteremti az oktatás-képzés, az egészségügyi ellátások, valamint a munkaerő-piaci és szociális szolgáltatások minőségének növeléséhez szükséges eszköz- és ingatlan beruházások lehetőségét.

A Kormány bízik a 200 milliárd forintos keret maximális felhasználásában. Az elmúlt időszak eredményei mindenképpen bizakodásra adnak okot, hiszen 2010 júniusa óta számos intézkedés történt ebben az ügyben: egységes eljárásrend készült, egyszerűsödött és gyorsult a pályáztatás, csökkent a kifizetések előírt határideje. A kormány szemléletváltást vezetett be a pályázati elbírálások esetében is, jelenleg minden fejlesztési forrás a gazdaság élénkítését szolgálja. Az elmúlt másfél évben a változásoknak köszönhetően nemcsak a kifizetés, de a pályázási kedv is jelentősen megemelkedett.

A kifizetések összege az elmúlt másfél évben jelentősen, közel a négyszeresére emelkedett a korábbi, átlag 5,5 milliárd forintos heti kifizetésnek.


300 milliárd forintnyi pályázat idén a D
- 2012.02.06.

300 milliárd forintnyi pályázat idén a Darányi Terv keretében

Darányi Terv


Folyamatosan nyitják meg az idén a Darányi Ignác-terv pályázatait – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a köztelevízióban.

A terv 300 milliárd forintos kerete különböző célokat támogat, köztük az élelmiszerek magasabb feldolgozottsági szintjét, az élelmiszer-ipari fejlesztéseket, az őshonos állat- és növényfajtákat, az erdőtelepítést, a mikrovállalkozásokat, a fiatal gazdaságok indítását, a fiatal gazdákat.


4-ről 10 millió forintra nő a vissza nem
- 2012.01.30.

4-ről 10 millió forintra nő a vissza nem térítendő támogatás az Új Széchenyi Terv legnépszerűbb pályázatán

Megjelent a „Mikrovállalkozások fejlesztése” című kiírás módosítása, amelynek köszönhetően több mint duplájára, 4 millióról 10 millió forintra nő a vissza nem térítendő támogatás összege, míg a kedvezményesen felvehető hitel akár a 20 millió forintos nagyságrendet is elérheti. Mindezek mellett a kedvezményezetti kör is jelentősen bővül.

A gazdaságfejlesztés eredményei közül kiemelkedő jelentőségű az EU szinten is újszerű „Mikrovállalkozások fejlesztése” című pályázati konstrukció, amely 2011. március 1-jétől pályázható Magyarország bármely régiójában.
Az újszerű pályázati formában egyablakos ügyintézés keretében, a közvetítőkön keresztül igényelhető egyszerre támogatás és hitel, az igényléstől számított 30 napos átfutási idővel .
Az így felépített konstrukció szinte teljes mértékben forrást biztosít a legkisebb, 1-9 fős mikrovállalkozások fejlesztéseihez, mivel 10 %-os önerő mellett akár 45% támogatás igényelhető. A fennmaradó rész finanszírozása pedig a piacinál jóval kedvezőbb kamatozású, államilag támogatott mikrohitellel biztosítható a „Kombinált Mikrohitel Program” keretében.

Az eddigi eredményeket összefoglalva elmondható, hogy a 2011 januárjában megjelent kombinált programhoz kapcsolódó „Mikrovállalkozások fejlesztése” című pályázatra Közép-Magyarországon a vállalkozók mintegy 1181 pályázatot nyújtottak be és 565 esetében született már támogatói döntés is. Ebben a régióban a megítélt támogatás összege közel 2 milliárd forint volt. Az ország többi területén a beadott pályázatok száma elérte a 2091-et, ebből támogatási döntésben eddig 1179-en részesültek, az odaítélt támogatás pedig megközelíti a 4 milliárd forintot.
Az eredetileg 2011. év végégig kiírt pályázat beadási határideje 2012. december 31-ig meghosszabbításra került.

Idén januártól az Új Széchényi Terv „Kombinált Mikrohitel Programban” nyújtható hitel összege 8 millióról 20 millió forintra emelkedett, akárcsak a „Mikrovállalkozások fejlesztése” kiírás esetében. A hitelnyújtás vonatkozásában a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a takarék- és hitelszövetkezeteket, valamint a Szövetkezeti Hitelintézeteket is bevonja azon közvetítők körébe, amelyeknél a támogatás igénylése kezdeményezhető. Ennek köszönhetően az eddigieknél is több helyszínen lesz elérhető az országban a mikrovállalkozások részére szóló pályázat. A teljes közvetítői lista az MV Zrt. honlapján érhető el: www.mvzrt.hu

A kedvezményezettek körének bővítését segíti, hogy eltörlésre került az árbevételi korlát felső határa (200 millió forint). Előbbi intézkedéssel az NFÜ a nagyobb beruházásokra is kiterjeszti az eljárást.


A Mikro-, kis- és középvállalkozások tec
- 2012.01.26.

A rendelkezésre álló források kimerülésére való tekintettel 2012. január 28-i hatállyal a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felfüggeszti a Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztése című (KMOP-2011-1.2.1/A kódszámú) pályázati kiírást.

A 2012. január 28. 24 óráig postára adott pályázatok még érkeztetésre kerülnek.

Amennyiben az érintett konstrukció kerete megemelésre kerül, a pályázati felhívás ismételten megnyitásra kerülhet.


Megjelentek a közvetítők számára kiírt K
- 2012.01.19.

Megjelentek a közvetítők számára kiírt Kombinált Mikrohitel program módosított pályázati felhívásai

A Vállalkozásfejlesztési Program keretében 2012. január 18-án megjelentek a módosított Kombinált Mikrohitel konstrukció pályázati felhívásai (Kódszám: GOP-2011-4.1/2 és KMOP-2011-1.3.1/2) a közvetítők számára.

A fontosabb módosítások az alábbiak voltak:

- a közvetítői körbe bevonásra kerültek a szövetkezeti hitelintézetek is;
- a nyújtható hitelösszeg, közvetítői típustól függően akár 20 millió Ft is lehet, akár 10 millió Ft vissza nem térítendő támogatás mellett;
- a kedvezményezettek köre kibővült, eltörlésre került a 200 millió Ft-s árbevétel korlát a támogatható mikrovállalkozások tekintetében;
- eltörlésre került, hogy a kevesebb, mint egy üzleti évvel rendelkező hiteligénylőtől kötelezően ingatlanfedezetet kell kérni.

A közvetítői pályázatok benyújtására, valamint a meglévő közvetítőknek az új feltételek szerinti átszerződésére 2012. január 18-tól van lehetőség, azzal a kitétellel, hogy legkorábban a Mikrovállalkozások fejlesztése című (GOP-2011-2.1.1/M illetve KMOP-2011-1.2.1/M kódszámú) pályázati felhívások 2012. évi módosítását követően léphetnek hatályba a megkötött vagy módosított közvetítői szerződések és ekkortól nyújtható támogatás a mikrovállalkozásoknak az új feltételek szerint.

Jelen pályázatra pénzügyi vállalkozások, megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok, valamint szövetkezeti hitelintézetek jelentkezhetnek.


300 milliárd forint a Darányi Ignác Terv
- 2012.01.18.

Indul a Darányi Ignác Terv

Idén és jövőre mintegy 300 milliárd forintot lehet a Nemzeti Vidékstratégia (NVS) végrehajtási kereteit adó Darányi Ignác Terv finanszírozására fordítani - áll a tervezet ismertetésében.

Ebből az összegből kívánják finanszírozni az uniós és hazai társfinanszírozású, valamint a nemzeti finanszírozású programok kidolgozását és indítását is. A Darányi Ignác Terv forrásainak jelentős részét az európai uniós támogatások biztosítják.

A 2014-ig, az újabb 7 éves uniós pénzügyi tervezési időszak indulásáig a le nem kötött EU források - mintegy 300 milliárd forint - képezik a Darányi Ignác Terv uniós pénzügyi keretét. Ennek alapján felgyorsítják a pályázati jogcímek meghirdetését és pályázatok lebonyolítását, törekedve a Nemzeti Vidékstratégia szakmai szempontjainak érvényesítésére.

Így az év első felében számos támogatási jogcímre pályázhatnak majd a gazdálkodók a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál (MVH). A jogcímek között szerepel a fiatal gazdák induló támogatása, amelynek célja, hogy a fiatal gazdák számára a mezőgazdasági tevékenység megkezdésénél jövedelempótló jelleggel, egy alkalommal a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra nyújtson anyagi segítséget. A rendelkezésre álló tervezett keretösszeg: 4 milliárd forint.

Szerepel továbbá a támogatási célok között a mezőgazdasági termékek értéknövelése. A támogatás célja: a termékszerkezet átalakítása, a versenyképesség, valamint az élelmiszer-biztonsági és környezetvédelmi feltételek javítása, továbbá az energiafelhasználás racionalizálása, emellett az üzemirányítás korszerűsítése. A keretösszeg: 5 milliárd forint.

A zöldség-gyümölcs termelői csoportok alakulásához és működésének ösztönzéséhez szintén igényelhető támogatás. Igaz csak átmenetileg. Legfeljebb ötéves időszakra folyamatosan csökkenő mértékű támogatás adható. A zöldség-gyümölcs termelői szervezetek - állítja az összegzés - hatékonyan integrálhatják az őstermelőket és megszervezhetik piacra jutásukat. Az e területen rendelkezésre álló tervezett keretösszeg: 1,4 milliárd forint.

Pénzügyi segítséghez juthatnak azok is a támogatás révén, akik a genetikai erőforrások megőrzését szeretnék elérni, ugyanis ez a tevékenység szintén támogatást élvez. Az intézkedés célja a mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzése. Rendelkezésre álló tervezett keretösszeg: 11,8 millió euró, mintegy 3,6 milliárd forint.

Emellett a támogatott célok között a van a nem mezőgazdasági tevékenység kialakítása is. A beruházási típusú támogatás célja, hogy ösztönözze a mezőgazdaságból származó jövedelemmel rendelkező háztartások egyéb jövedelemtermelő - termelő és szolgáltató - tevékenységeit, valamint segítse a helyben előállított termékek piacra vitelét. Rendelkezésre álló tervezett keretösszeg: 7 milliárd forint.

A Nemzeti Vidékstratégia átfogó célkitűzései között az egyik fontos stratégiai terület a tanyarendszer, a tanyai gazdálkodás korszerű megújítása, újjáélesztése, a tanyai életmód sajátos értékeinek megmentése, megőrzése, hátrányainak csökkentése, valamint a tanyás térségek fenntartható - a komplex vidékfejlesztéshez illeszkedő - fejlődésének elősegítése. A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg: 1,5 milliárd forint.
Forrás: MTI


2012-ben folytatódnak a vállalkozásfejle
- 2012.01.09.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jóváhagyásával az idén ismételten benyújtható lesz számos, az Új Széchenyi Terv keretében meghirdetett vállalkozásfejlesztési pályázat.

A 2007-től 2013-ig tartó fejlesztési időszakban a gazdaságfejlesztés területén eddig 16 483 pályázat esetében született támogatói döntés 858,5 milliárd forint értékben. Az Új Széchenyi Terv számos népszerű vállalkozásfejlesztési pályázata tehát rengeteg hazai vállalaton segített, ezért a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával tíz vállalkozásfejlesztési kiírást is meghosszabbít 2012 végéig.

A tíz pályázat közül a „Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése”, a „Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás támogatása”, a „Mikrovállalkozások fejlesztése”, a „Komplex vállalati technológia-fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára”, a „Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztése”, valamint az „Innovációs eredmények hasznosításának támogatása mikro-, kis- és középvállalkozások részére” című konstrukciók esetében fennáll a lehetőség, hogy amennyiben egy vállalkozás ezekre 2011-ben adott be pályázatot, a támogatási döntés időpontjától függetlenül 2012-ben újabb pályázat benyújtására jogosult.

Ezeken kívül az „Akkreditált klaszter tagvállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása”, a „Vállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása”, az „Akkreditált innovációs klaszterek közös technológiai innovációjának támogatása” és a „Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása” című pályázatokra is egész évben lehet majd pályázni.

A közép-magyarországi régióban a „Vállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása” című kiírás esetében 2012. május 31-ig, a „Komplex vállalati technológia-fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára” esetében 2012. június 30-ig lehet a pályázatokat benyújtani, minden más régióban az év végéig lehet pályázni.

A Kormány az Új Széchenyi Terv segítségével nagy hangsúlyt fektet a hazai kis- és középvállalkozások támogatására, ezáltal a gazdaság fellendítésére. Az uniós támogatások felhasználása akkor valósulhat meg a leghatékonyabban, ha a korábbi pályázati kiírásokból leszűrt tapasztalatok alapján a legsikeresebb konstrukciókat minél több magyarországi vállalkozó ki tudja használni.


Jelentősen felgyorsultak az európai unió
- 2011.12.14.

Az intézményrendszer hatékony munkájának köszönhetően jelentősen felgyorsultak az európai uniós fejlesztési támogatások kifizetései, és számottevően emelkedtek az uniótól beérkező források is - nyilatkozta Petykó Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnöke az MTI-nek.

Az NFÜ elnöke elmondta: a korábbi vezetés idejére jellemző átlagos heti 5,5 milliárd forint kifizetést sikerült megemelni az első évben heti 15 milliárd forintra, az idén a harmadik negyedévében pedig ez a szám 19,7 milliárdra nőtt. Célként 30 milliárd forint heti kifizetést tűzött ki maga elé az NFÜ - hangsúlyozta Petykó Zoltán, aki szerint a rendszer további javítása szükséges, de az értékeléskor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a korábbi időszakhoz képest az intézményrendszer kevesebb erőforrással gazdálkodik.

Petykó Zoltán kifejtette: Az elmúlt egy évben dinamikusan emelkedett a szerződött projektek száma a korábbi időszakhoz képest, heti bontásban 103-ról átlagosan 179-re. Csak ezt a mutatót tekintve 75 százalékkal gyorsabb a mostani NFÜ, mint a kormányváltás előtt. A kifizetések volumene ugyancsak ebben az összevetésben 176 százalékos növekedést mutat.

Az idén több mint 7.600 támogatói döntés született mintegy 850 milliárd forint értékben, és mintegy 8.400 szerződést kötöttek csaknem 900 milliárd forint értékben. Az idei, közel 800 milliárd forint kifizetés megközelítőleg 15.400 projektet érint. A 2011. november 1-i adatok alapján az összes időközi kifizetést tekintve az ötödik helyet foglalja el Magyarország az EU tagállamai között - mondta Petykó Zoltán.

Az NFÜ elnöke rámutatott arra, hogy az intézményrendszer adminisztrációs terhei az év végéhez közeledve növekedtek, a legfontosabb feladatok közé tartozik ebben az időszakban is a kedvezményezettektől beérkező számlák mihamarabbi és szabályos teljesítése. Értékelése szerint Magyarország összességében jó úton halad az uniós források felhasználásában, amit mutat az is, hogy az október elején megtartott éves áttekintő ülésen az Európai Bizottság képviselői külön is hangsúlyozták ezt, elismerve, hogy az elmúlt év komoly előrehaladást jelentett.

Petykó Zoltán emlékeztetett arra, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség több gyorsítási lépést is bevezetett az elmúlt időszakban. A közreműködő szervezeteknél elrendelték a hátralékos ügyek feldolgozását, és nem csak egységesebb lett a szabályozás, hanem átláthatóbbá, egyszerűbbé és gyorsabbá vált a végrehajtás a jogszabályi környezet átalakításával. Ehhez kapcsolódóan az NFÜ és a közreműködő szervezetei több elektronikus pályázati alkalmazást, a gyorsabb ügyintézést elősegítő eszközt vezettek be, valamint alkalmazzák és betartják a csökkentett átfutási határidőket.

Terveik szerint 2012-ben több mint 1.500 milliárd forint értékben születnek támogató döntések. Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) programjainak keretében mintegy 1.400 milliárd forint európai uniós forrás kifizetésével számolnak a 2012. évi költségvetésben. Mindez nagymértékben hozzájárul az ország megújításához, a gazdaság fejlesztéséhez és a társadalom megerősítéséhez. - mondta Petykó Zoltán.

Az NFÜ elnöke hangsúlyozta, hogy a jövőben szándékuk szerint - gyorsulni fog a projekttervezéssel és menedzseléssel, az ellenőrzés koordinációjával kapcsolatos feladatok elvégzése, az adminisztrációt tovább csökkentő informatikai fejlesztések, illetve az engedélyezési és finanszírozási folyamatok egyszerűsítésével összefüggő, valamint a támogatások rendjéhez kapcsolódó munkálatok megvalósítása.

Az Operatív Programok közötti 2011-es forrásátcsoportosítás legnagyobb pénzmozgással járó változása az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programját érinti. A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) hatékony energiafelhasználást és megújuló energiafelhasználás növelését támogató konstrukcióira 160 milliárd forint kerül átcsoportosításra a Közlekedés Operatív Programból (KÖZOP). A különböző KEOP programok a nagy érdeklődés miatt mára forráshiányossá váltak. Ezért azokra a területekre kerülnek átcsoportosításra a források, ahol biztosított a gyors és hatékony felhasználásuk.

Petykó Zoltán kiemelte: A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) 2012-es terveiben két jelentős összegű pályázat megjelenése várható, az egyik a struktúraváltoztatást támogató infrastruktúra-fejlesztés a fekvőbeteg-szakellátásban 44 milliárd forint összegben, a másik a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése 8 milliárd forint értékben.

Ugyancsak tekintélyes keretösszegű pályázatok megjelenése várható jövőre a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretén belül is. Ide tartozik az innovatív iskolák fejlesztése 30 milliárd forint, a munkahelyi képzések támogatása 21 milliárd forint és az egészségfejlesztés a közoktatásban elnevezésű pályázat 20 milliárd forint kerettel.

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) 2012-ben megjelentetni kívánt pályázatai közül kiemelkedően fontos a versenyképességi programokat támogató konstrukciója 27 milliárd forint, illetve az innovációs és technológiai parkok támogatását segítő pályázata 15 milliárd forint keretösszegben - mondta Petykó Zoltán.

A Regionális Operatív Programok (ROP) keretében fejleszteni kívánják többek közt az egészségügyi turisztikai szolgáltatásokat 14 milliárd forint, valamint az alap és járóbeteg ellátást 4 milliárd forint keretösszegben - ismertette Petykó Zoltán.


GOP pályázatok beadási határideje 2012
- 2011.11.07.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség értesíti a pályázókat, hogy az Új Széchenyi Terv keretében megjelent alábbi gazdaságfejlesztést támogató pályázati kiírások benyújtási határidejét 2012. évre is kiterjeszti:

Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása
Akkreditált innovációs klaszterek közös technológiai innovációjának támogatása
Vállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása
Akkreditált klaszter tagvállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása
Innovációs eredmények hasznosításának támogatása mikro-, kis és középvállalkozások részére
Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztése
Mikrovállalkozások fejlesztése
Komplex vállalati technológia-fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára
Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás támogatása
Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése


A konkrét, meghosszabbított beadási határidőket az egyes pályázati kiírások rövidesen megjelenő módosított pályázati útmutatói fogják tartalmazni.


Közel 80 milliárdnyi forrás energetikai
- 2011.10.20.

Az Új Széchenyi Tervben hazai és uniós forrásokból a kormányváltás óta több mint 54 milliárd forintot ítéltek meg energiahatékonysági fejlesztésekre és a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére.

Ez a támogatás összesen 93 milliárd forint megrendelést generál a piacon. További több mint 23 milliárd forintot tett elérhetővé a Kormány az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszerben, 45 milliárdos megrendeléssel látva el az építésgazdaságot – hangsúlyozta Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár a CEP-Expo Clean Energy & Passivehouse Kiállítás és Konferencia Szakmai Vitafórumán, 2011. október 19-én.

A klíma- és energiaügyért felelős államtitkár beszámolója szerint a jelenlegi Kormány az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Programban épületenergetikai felújításokra 29 milliárd forintot, a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére 21 milliárd forintot, a távhő szektor korszerűsítésére 3,5 milliárd forintot, a közvilágítás korszerűsítésre 0,7 milliárd forintot fordított az elmúlt időszakban.

E körben a legtöbb támogatás (31,7 milliárd forint) intézményekhez jutott. A forrásokból 19 milliárd forinttal részesülő gazdasági társaságok között kiemelkedően magas a kis- és középvállalkozások aránya, ez a kedvezményezetti csoport 14 milliárd forintnyi támogatásban részesült. A támogatásintenzitás intézményeket érintő támogatásoktól megtisztított mértéke nem haladta meg a 45 százalékot, így a piaci szereplők számára nyújtott minden 1 forintnyi támogatásra több mint 1 forint piaci forrás jutott.

A kibocsátási jogok értékesítéséből finanszírozott Zöld Beruházási Rendszer keretében lakossági energiahatékonysági programokra több mint 23 milliárd forintot biztosít a Kormány. A tavasszal tett ígéretet megtartva az eddigi 13,2 milliárd forinton felül források átcsoportosításával az idei év végéig további 1,63 milliárd forintot nyújt a tavasszal elbírált panelpályázaton sikerrel szereplő lakóközösségek számára. Októberben 2,97 milliárd forint összegben pályázatot hirdetett napkollektoros rendszerek beszerzésére és telepítésére, novemberben pedig új pályázatot indít 530 millió forint keretösszeggel az egycsatornás gyűjtőkémények felújítására. Energiahatékonysági felújításokra és energiatakarékos új otthonok építésére 1,6 milliárd forintos kerettel írtak ki nyáron mintapályázatot.

Az Európai Gazdasági Térség (EGT) és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok végrehajtásáról a közelmúltban aláírt megállapodásoknak köszönhetően 2016-ig 2,3 milliárd forint fordítható az épületek energiahatékonyságát javító fejlesztésekre, 2,1 milliárd megújuló energiához kapcsolódó fejlesztésekre és tudatformálásra, valamint 1,9 milliárd forint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra – tette hozzá az államtitkár.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Kormány új Otthonteremtési Programjában is alapelvként fogalmazódik meg az energiahatékonysági és környezetvédelmi szempontok érvényre juttatása, ennek megfelelően az újra bevezetendő szociálpolitikai kedvezmény mértéke függ majd az épületek energetikai minősítésétől. Az energiahatékony otthonokat teremtő kedvezményezettek megemelt állami támogatásban részesülnek. 2012. január 1-jétől a lakóépületekre is kötelező lesz az épületenergetikai tanúsítvány elkészítése.

Bencsik János megemlítette még az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendelet készülő módosítását is, amelynek alapvető célja, hogy az épületek energetikai követelményeinek fokozatos szigorításával csökkenjen a fűtésre, hűtésre, szellőztetésre, világításra és a használati melegvíz előállítására használt energia mennyisége, mérséklődjön a CO2 kibocsátás, ezáltal javuljon a környezet állapota.

Az összes energia negyven százalékát épületeinkben használjuk el, amelyek több mint kétharmada nem felel meg a korszerű hőtechnikai követelményeknek. Bencsik János kiemelte, hogy a Kormány stratégiai célnak tekinti az épületállomány fűtési energiaigényének harminc százalékos csökkentését 2030-ra. A programok megvalósítása tartós segítséget jelenthet a rezsiterhek mérséklésében, és akár tizenöt millió tonnával, azaz negyven százalékkal szoríthatja vissza a hazai szén-dioxid kibocsátást.

„Most, hogy a Kormány számos közfeladat ellátását állami hatáskörbe vonja, különösen fontossá válik, hogy példát mutasson a közintézmények jó gazda módjára történő működtetésében. Alacsonyabb energiaköltségek mellett több forrás juthat egyebek mellett az oktatási, egészségügyi szakmai feladatok finanszírozására is. Az épületenergetikai fejlesztések érdemben segíthetik a vidék foglalkoztatási helyzetének javítását. Az államra váró feladatok ütemezett elvégzése érdekében a fejlesztéspolitikával egyeztetett módon, a még rendelkezésre álló uniós források jelentős mértékű átcsoportosítására teszünk javaslatot.” – mondta Bencsik János.


A kormány hitelhez segíti a pályázatot n
- 2011.09.27.

Októbertől elérhetőek az Új Széchenyi Terv Kombinált Hitel Garancia pályázatai a mikro-, kis-, és középvállalkozások számára. A pályázatokhoz 400 millió forint erejéig garanciát biztosít európai uniós forrásból a kormány.

Az új kiírás lebonyolítása egyablakos rendszerben, a hitelintézeteknél történik, úgy, hogy a bank a projekt megvalósítás időszakára előfinanszírozza az uniós támogatást. Egyszerűsítést jelent az is, hogy csak a finanszírozó felé kell fedezetet biztosítani. A vállalkozóknak a projekthez szükséges összköltség 25%-ával kell rendelkezniük önerőként, a fennmaradó rész 25% vissza nem térítendő uniós támogatásból, és 50% banki hitelből áll.

A Gazdaságfejlesztési Operatív Programon belül a „Komplex vállalati technológia-fejlesztés mikro-, kis- és középvállalatok számára” 4 milliárd forintot, míg a „Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztésére” 2 milliárd forintot különített el a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). A vállalkozóknak a projekthez szükséges összköltség 25%-ával kell rendelkezniük önerőként, a fennmaradó rész 25% vissza nem térítendő uniós támogatásból, és 50% banki hitelből áll. Az uniós támogatást bank a projekt megvalósítás időszakára előfinanszírozza.

Siba Ignác, a Gazdaságfejlesztési Operatív Programok Irányító Hatóságának főigazgatója hangsúlyozta, hogy az új eljárás keretébe bevont kiírások elsődleges célja a kereskedelmi banki módszerekkel nem kellő mértékben finanszírozható vállalkozások számára a vissza nem térítendő támogatások mellett a vállalkozások üzleti és projekt elképzeléseinek megvalósításához szükséges források biztosítása. A pénzügyi háttér megteremtésével kívánja a NFÜ támogatni a vállalkozások forgalmának, piaci részesedésének, és árbevételének növelését. „Ahhoz, hogy ösztönözzük a fejlesztési beruházásokat nem csak támogatást, hanem a megvalósításhoz szükséges egyéb forrást is biztosítani kívánjuk a vállalkozóknak” – emelte ki az NFÜ főigazgatója.

Az Ügynökség számára kiemelkedő fontosságú, hogy az Európai Unió 2020-as stratégiájával és céljaival összhangban készüljön a 2013-tól kezdődő következő programozási időszakra. Az Új Széchenyi Terv keretében indított Kombinált Hitel Garanciával eljárás is ezt a célt hivatott szolgálni, így a vissza nem térítendő és a visszatérítendő források kombinálásával teszi lehetővé a vállalkozások üzleti elképzeléseinek támogatását. Mindez hozzájárul az Operatív Program fő célkitűzéséhez, amely a magyar gazdaság fenntartható és tartós növekedésének elősegítése, a fizikai és human tőke minőségének, és a termelékenység javításán keresztül. Az Új Széchenyi Terv Kombinált Hitel Garancia pályázatai a mikro-, kis-, és középvállalkozások számára októbertől elérhetőek a már csatlakozó bankokon keresztül.


A felhívás jelentőségét mutatja, hogy már 4 bank csatlakozott az eljáráshoz: az OTP Bank, a Magyar Fejlesztési Bank, Citibank, és a K&H Bank. A pályázat kedvező feltételek mellett kínál forrásokat a vállalkozásoknak, hiszen hitel- és támogatási igényüket a résztvevő hitelintézeteken keresztül intézhetik. Mindezt egyszerűsített és gyorsabb ügyintézésen, átláthatóbb folyamaton keresztül tehetik meg, így a forrásokhoz ésszerű időn belül, kedvezőbb hitelfeltételek mellett juthatnak hozzá. „Az OTP Banknál már elérhető a vállalkozások számára az OTP Kombinált Hitel Garanciával eljárás. A bank vállalati tanácsadói az ország 22 pontján megtalálható Kereskedelmi Banki Centrumokban várják a pályázni kívánó vállalkozókat. Arra számítunk, hogy az egyszerűsített eljárás megkönnyíti a vállalkozásoknak a hitelhez jutást és növelheti gazdasági teljesítményüket.” - nyilatkozta Wolf László, az OTP Bank Kereskedelmi Banki Divíziójának vezérigazgató-helyettese.

A pályázati felhívások feltételeiről, illetve az eljárás során nyújtott hitelek kondícióiról az ujszechenyiterv.gov.hu honlapon tájékozódhatnak az érdeklődő vállalkozások.


Visszaéléseket követnek el a Nemzeti Fej
- 2011.09.12.

Visszaéléseket követnek el a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nevében

Ismeretlen elkövetők „csalárd módon” visszaéléseket követnek el a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és Közreműködő Szervezetei nevében eljárva. Már nem az első esetben történt visszaélés a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nevével és az uniós pályázatokkal. Az Ügynökség, ahogyan korábban is, most is feljelentést tett az ügyben a rendőrségen. Az egyelőre ismeretlen elkövetők okiratokat hamisítottak a pályázók megtévesztésére, amelyek révén feltehetőleg anyagi haszonra tettek szert. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felhívja a pályázók figyelmét a hasonló esetek megelőzése érdekében.

Ismeretlen elkövetők valótlan tartalmú támogatói döntéseket és támogatási szerződéseket hamisítottak, amelyekkel a pályázókat megtévesztve valószínűleg jelentős anyagi károkat okoztak. Annak érdekében, hogy hasonló esetek ne történjenek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ezúton hívja fel a pályázók figyelmét, hogy a pályázati szándékuk gyakorlása, és pályázatuk benyújtása során minden esetben fokozott figyelemmel, és kellő körültekintéssel járjanak el.

Fontos, hogy a pályázati eljárásban alkalmazott kapcsolattartás és írásbeli kommunikáció során a Közreműködő Szervezetektől, vagy az Ügynökségtől postai kézbesítés útján érkezett dokumentumokon minden esetben ellenőrizzék a pályázat azonosító számát, és minden egyéb adatát, mert a jelenlegi visszaéléseknél ezek hiányára, vagy meghamisítására derült fény. Ezt a pályázatot benyújtók a www.nfu.hu honlapon, a pályázó tájékoztató felületen megtehetik.

Az „ál” azonosítóval megjelölt, megtévesztő pályázati lehetőség felkínálása sok esetben nem létező projektet takar, vagy az adott régióban igénybe nem vehető pályázatot.

Sajnálatos módon előfordult olyan eset is, hogy olyan kisvállalkozások részére állítottak ki támogatói döntésről hamis okiratot, akik ténylegesen nem is kívántak pályázni, így korábban pályázatot sem nyújtottak be.

A pályázati tanácsadót vagy közreműködő személyt igénybe vevő pályázónak ezért minden esetben érdemes felkeresni az ajánlkozó cég honlapját és ellenőrizni az ott található információkat. Ezen felül érdemes felkeresni a társaság irodáját vagy lehetőség esetén ellenőrizni, hogy a cég szerepel-e a cégnyilvántartásban. Ezt a cégnyilvántartás ingyenesen elérhető adatbázisa egyszerűen lehetővé teszi (www.e-cegjegyzek.hu). Az utóbbi időben ugyanis olyan tanácsadók jelentek meg a pályázni szándékozó cégek környezetében, akik vagy már felszámolási eljárás alatt állnak vagy fiktív vállalkozásként „működnek”.

Kérjük a pályázókat, hogy a jövőben a fentiekre fokozottan figyeljenek és közreműködő személy vagy tanácsadó esetleges igénybevétele során kellő körültekintéssel járjanak el, hogy további bűncselekmények ne valósulhassanak meg, és azok kapcsán senkit ne érjen kár. Amennyiben információjuk van ilyen vagy hasonló megtévesztő és csalárd magatartásról, úgy kérjük, forduljanak a területileg illetékes rendőrséghez.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség továbbra is várja az általa működtetett www.anti-lop.hu közérdekű bejelentő oldalra az európai uniós támogatásokhoz köthető visszaélésekkel és szabálytalanságokkal kapcsolatos információkat.


Az Új Széchenyi Terv keretében az állami
- 2011.09.08.

A kifizetési folyamatba iktatott e-aláírás bevezetésével a teljes papírmentes pályáztatás felé tett fontos lépést a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.

A digitális ügymenet költséghatékonyabbá és rövidebbé teszi az eljárást, hiszen alkalmazásának köszönhetően a legfontosabb bizonylatok összeállítása, kézjeggyel történő ellátása, és intézmények közötti mozgatása is elektronikusan úton történik a jövőben. Az NFÜ célja végső soron az, hogy az Új Széchenyi Terv keretében megvalósuló beruházásokhoz, fejlesztésekhez kapcsolódóan benyújtott számlák kifizetését felgyorsítsa.

Az európai uniós és a hazai elvárásokat is teljesíti az NFÜ által hamarosan bevezetésre kerülő e-aláírás. Egyrészt az Európai Bizottság 2011-2015 közötti elektronikus kormányzati akcióterve jelöli meg a pályázatok gyorsabb elbírálását a hatékony és olcsóbb állami működés ismérveként. Másrészt pedig a 2012. január 1-jétől hatályos új alaptörvény is a hatékony és erős állam kritériumainak tekinti a modern technológiák és műszaki megoldások közigazgatásibeli alkalmazását.

Az új szolgáltatás legnagyobb haszna emellett, hogy minden résztvevő számára jelentősen megkönnyíti majd az uniós források felhasználásának ügyintézést. Segítségével elkerülhetővé válik a dokumentumok kinyomtatása és szállítása, valamint egy korábban roppant időigényes átfutási folyamat rövidülhet le.
Az NFÜ fontosnak tartja, hogy a korábbi könnyítések (rövidebb adatlapok, egyszerűbb nyilatkozattétel, CD-n történő pályázat) bevezetése után végleg megszűnjön a túlzott adminisztráció.

Az NFÜ részéről Dányi Gábor innovációs és informatikai elnökhelyettes elmondta, hogy az új szolgáltatás bevezetésnek legfőbb előnye az idő és a költségek csökkentése. A dokumentáció virtuális utaztatásával legalább 3 hivatal 9 aláírását igénylő egyhetes folyamata szűnik meg, valamint jelentős papír és postázási költségek spórolhatók meg. A fejlesztés emellett jelentősen gyorsítja a számlák kifizetésének átfutási idejét is, ami elősegíti az uniós támogatási keretek eredményesebb felhasználást. Ennek az új monitoring és online alkalmazásnak a gyakorlata megfelel a Bizottság jövőbeni elvárásainak, mi több, az európai mezőny élén áll.

Hazánk megerősödése az európai uniós támogatások hatékony és gyors felhasználásán, végső soron pedig a hazai kkv-k mielőbbi forráshoz juttatásán múlik. Mindez elképzelhetetlen a vállalkozókra és a támogatási rendszerre nehezedő bürokratikus terhek csökkentése nélkül.


Kapcsolattartás a befejezett uniós proje
- 2011.09.06.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség folyamatosan dolgozik a pályázati rendszer fejlesztésén, így különösen a végrehajtás gyorsításán és a pályázóbarát működés megteremtésén. Az Ügynökség ezért szeptember 1-jével bevezeti a befejezett projektek fenntartási időszaka alatt felmerülő adminisztrációs teendők támogatására szolgáló internetes rendszerét.

Az NFÜ – élve az internetes tájékoztatás lehetőségeivel -, jelentősen bővítette a Kedvezményezettek (nyertes pályázók) tájékoztatását, kényelmét szolgáló értesítések körét, így új szolgáltatás, hogy egyes határidők lejártát megelőzően automatikus emlékeztető levelek kerülnek kiküldésre. Az elektronikus információszolgáltatást a pályázat benyújtásán és a projektek lebonyolításán túl kiterjesztette a fenntartási időszakra is, ami a projektek befejezését követően kezdődik meg és legalább 5 évig tart (kkv-k, mikrovállalkozások esetében minimum 3 év).

A gyors tájékoztatást eredményező új szolgáltatás egyik nagy előnye, hogy a projektjüket befejezett Kedvezményezettek a jelentésekkel kapcsolatos döntésekről, információkról és a kötelezettségek teljesítéséről is kapnak figyelemfelhívó elektronikus értesítéseket. A hivatalos döntéseket és leveleket megtekinthetik, ha egyedi jelszavukkal belépnek a Pályázói Tájékoztató felületre – nyilatkozta Dányi Gábor, az NFÜ innovációs és informatikai elnökhelyettese.

Az NFÜ számára kiemelten fontos, hogy a projektek szabályosan és az európai uniós előírásoknak megfelelően valósuljanak meg ne csak a lebonyolítás, hanem a fenntartási időszak alatt is. Ennek érdekében 2011. szeptember 1-jétől a projektgazdák több esetben postai, illetve internetes úton is kapnak üzeneteket a fenntartási időszak alatt lezajló adminisztrációs teendők támogatására.

Ugyanakkor a Kedvezményezettek kizárólag elektronikus formában (interneten) kapják majd meg a projektfenntartási időszak meghatározásához szükséges adatbekérő levelet, amit hibás adatszolgáltatás esetén az intézményrendszer ismételten eljuttat számukra. Ugyanebben a formában az NFÜ két alkalommal emlékeztetőt küld az adatszolgáltatás szükségességéről és interneten keresztül igazolja vissza ezek beérkezését is. A Projekt Fenntartási Jelentés benyújtásának határidejéről, annak beérkezéséről, és elfogadásáról a szintén internetes értesítés kerül kiküldésre. A hiánypótlás és korrekció határidejéről kétszer kapnak majd emlékeztetőt a Kedvezményezettek, akik a kért dokumentumok beérkezésének visszaigazolásáról szintén internetes úton értesülhetnek.

Bízunk abban, hogy az elektronikus – internetes pályáztatás bevezetése a kedvezményezettek számára könnyebb, gyorsabb és egyszerűbb információáramlást tesz lehetővé, ezzel együtt hatékonyabbá válik a pályázati rendszer – foglalta össze Dányi Gábor elnökhelyettes.


2 napig "ÉLT" a ZBR
- 2011.08.25.

Kimagasló volt az érdeklődés a Zöld Beruházási Rendszer új pályázata iránt

Kimagasló érdeklődést mutattak a pályázók az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer Mi otthonunk felújítási és új otthon építési alprogram iránt, 2011. augusztus 17-ig közel 550 pályázat érkezett be.

A nemzetközi szén-dioxid kvótaértékesítés bevételeiből finanszírozott Zöld Beruházási Rendszer keretében 2011. augusztus 15-től lehetett pályázatot benyújtani energiahatékonysági felújításokra, energiatakarékos épületek építésére. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által 1,6 milliárd forint keretösszeggel kiírt pályázat komplex - energiahatékonysági felújítást és megújuló energia felhasználást ösztönző – energetikai korszerűsítésére kínált lehetőséget a pályázók számára.

A pályázati konstrukció iránti érdeklődés bizonyította, hogy a Kormány elképzelései választ adnak a potenciális pályázói kör igényeire, miközben összhangban állnak a nemzetközi szén-dioxid kvóta értékesítés szabályaival.

Az új kiírás célja, hogy komplex épületenergetikai fejlesztések valósuljanak meg, és ezáltal érjék el a lehető legnagyobb mértékű széndioxid kibocsátás-csökkentést, egyúttal a legnagyobb energia-megtakarítást is meglévő épületek korszerűsítése és új épületek építése során. A magyar szén-dioxid kvóták nemzetközi értékesítéséből származó bevételek hatékony, jelentős kibocsátáscsökkentést eredményező beruházásokra történő fordítása nem csupán nemzetközi kötelezettség, hanem kiemelt nemzeti érdek is, hiszen ezekkel az éghajlat védelmén túl mérsékelhető az ország energiafüggőssége, a lakossági energiafogyasztás és ezen keresztül a rezsiköltségek nagy része is. A beruházások járulékos haszna az, hogy új, értékteremtő munkahelyeket teremt az építőiparban.

A mintegy 550 beérkezett támogatási igény már meghaladta a rendelkezésre álló forrást, ezért a pályázatot felügyelő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2011. augusztus 17-től felfüggeszti a támogatási konstrukciót és a további pályázati dokumentumok befogadását. Ennek értelmében a felfüggesztés napját követően postára adott pályázatokat automatikusan kizárják.

A beérkezett pályázatok gyors kiértékelését feszített sebességű döntési folyamat követi, hogy a beruházások a lehető leggyorsabban megindulhassanak. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a pályázati konstrukció tapasztalatairól beszámol a Kormánynak, amely ezeknek tükrében és a rendelkezésre álló források függvényében dönt további ÚSZT ZBR pályázati kiírásról.




Az Új Széchenyi Terv pályázóinak kétharmada kis- és középvállalkozó

Molnár Ágnes fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkár összegzése szerint az Új Széchenyi Terv vállalkozásfejlesztési pályázatai iránt továbbra is kimagasló az érdeklődés, de egyre növekvő számú pályázat érkezik a Zöldgazdaság-fejlesztési Programra és a Közlekedésfejlesztési Programra is.

Az egységes, átfogó stratégia és fókuszált fejlesztési célok mentén felépülő és működő fejlesztéspolitika hatásai egyre határozottabban érzékelhetőek – jelentette ki Molnár Ágnes. Az egyszerűbb szabályozásnak, az átláthatóbb intézményrendszernek és a hatékonyabb támogatási rendszernek köszönhetően jelentősen megnőtt a pályázási kedv – különösen a mikro-, kis- és középvállalkozók körében.

A rendszer eredményességét jelzi, hogy az ügyintézés mellett jelentősen felgyorsultak a kifizetések is, amelyek a kormányváltás óta megháromszorozódtak. Minderről elismerően nyilatkozott hazánkban tett július végi ellenőrző útja során az Európai Parlament (EP) Költségvetés-ellenőrzési bizottsága is – mondta az államtitkár.

Az uniós támogatási konstrukciókra 2007 óta összesen 61.872 projektet nyújtottak be, amelyből 31.603 nyert el támogatást. A 4.968 milliárd forintnyi megítélt támogatásból 1.843 milliárd forintot fizettek ki, ami megfelel az uniós átlagnak, és az EP szakbizottsága is jó lehívási aránynak tartja – húzta alá Molnár Ágnes.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a fejlesztési rendszer átalakításával a még rendelkezésre álló 2020 milliárd forintnyi uniós forrás a korábbinál jóval célzottabb és hatékonyabb felhasználása volt a cél. Az új pályázati konstrukciókkal elnyerhető támogatás komoly lendület ad a folyamatban lévő beruházásoknak és a munkahelyeket teremtő mikro-, kis- és középvállalkozások megerősödésének.

Molnár Ágnes kiemelte, hogy az új támogatási konstrukciók megnyitását követően gyors ütemben bővült a beérkezett pályázatok száma, és mára elérte az 6200 darabot – ebből csaknem 4500-at a kkv-szektorból nyújtottak be. A pályázatok támogatásigénye meghaladja a 744 milliárd forintot. A legnagyobb érdeklődés továbbra is a Vállalkozásfejlesztési Program iránt mutatkozik, amelyre eddig 3500 pályázat érkezett mintegy 61 milliárd forintnyi támogatási igénnyel. Egyre több pályázat érkezik a Zöldgazdaság-fejlesztési Programra – elsősorban azokra a kiírásokra, amelyeken megújuló energiaforrásokkal történő helyi hő és hűtési igény kielégítésére lehet támogatást elnyerni –, de mind népszerűbbek a Közlekedésfejlesztési Program kerékpárforgalmi hálózat fejlesztését célzó kiírásai is.

Az Új Széchenyi Terv keretében eddig több mint 1800 nyertest hirdettek, akik részére eddig összesen 147 milliárd forint támogatást ítéltek meg. Több mint 1000 kedvezményezett már érvényes szerződéssel is rendelkezik – közölte az államtitkár. Molnár Ágnes mindehhez hozzátette, hogy az elérhető pályázatok köre folyamatosan bővül: a következő négy hétben 15 új kiírás jelenik majd meg.


Induló energiahatékonysági programok a lakosság és a KKV szektor számára

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1,6 milliárd forint keretösszegben ír ki pályázatot energiahatékonysági felújításokra, energiatakarékos új otthonok építésére az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer keretében.

A Mi otthonunk felújítási és új otthon építési Alprogram forrásait a nemzetközi szén-dioxid kvótaértékesítés bevételeiből biztosítják. A Gazdaságfejlesztési operatív program (GOP) részeként pedig 9 milliárd forint pályázati forrás került megnyitásra, melynek keretében mikro-, kis-, és középvállalkozások kaphatnak segítséget ahhoz, hogy működésük során növeljék az energia- és nyersanyaghasználat hatékonyságát – jelentette be Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár 2011. július 13-án, Balassagyarmaton.

A hagyományos építésű, 1992 előtt épült ingatlanok komplex energetikai korszerűsítésére természetes személyek és lakóközösségek nyújthatnak majd be pályázatot. A támogatható tevékenységek közé tartozik egyebek mellett a nyílászárók cseréje, a homlokzatok és födémek hőszigetelése, a hagyományos energiaforrással működtetett fűtési és használati melegvíz rendszerek felújítása, átalakítása, valamint a megújuló energiafelhasználás elősegítése. E célokra lakásonként legalább 50-60 százalékos energia-megtakarítás esetén, legfeljebb 3-5 millió forint támogatás nyerhető el. A pályázati forrás a teljes beruházási érték 40-50 százalékát fedezheti. A beruházással érintett lakóingatlannak legalább három energetikai kategóriát kell javulnia, és legalább a B szintű besorolást el kell érnie.

Az új építésű otthonok támogatásának célja az, hogy az épületek A vagy A+ kategóriás energetikai szintet érjenek el. A kiíráson természetes személyek és építtető, gazdálkodó szervezetek juthatnak négyzetméterenként 40-60 ezer, de lakóegységenként legfeljebb 4-6 millió forint pályázati forráshoz. A támogatható tevékenységek köre megegyezik a felújításokéval. A támogatás minden esetben vissza nem térítendő, utófinanszírozású. A pályázatok 2011. augusztus 15. és 2011. október 30. között, vagy a keret kimerüléséig nyújthatók be. A Mi otthonunk felújítási és új otthon építési Alprogram pályázati felhívása, a Pályázati útmutató és mellékletei az Energiaközpont Nonprofit Kft. honlapjáról (www.energiakozpont.hu) érhetők el.

Bencsik János elmondta, hogy az EBRD napokban közzétett tanulmánya szerint Magyarország már közel áll a világ élvonalához a karbonszegény gazdaságra történő áttérés folyamatában, de még bőven van elvégzendő feladat. A hazai épületállomány energiafelhasználásának hatékonyabbá tétele egyrészt csökkenti a rezsivel kapcsolatos terheket, másrészt hozzájárul a belső piaci kereslet élénkítéséhez. A világban jelenleg az energiaipar és az energiagazdaság forradalma zajlik, ezért a klíma- és energiapolitika prioritásként kezelése nem csak pénzügyi, hanem gazdaságfejlesztési kérdés is. A tét nem csupán a technológiai lépéstartás, hanem a piaci versenyképesség megőrzése, ezért a hazai kisvállalkozások felzárkózását külön programokkal kell elősegíteni. A GOP keretében közzétett pályázati kiírás közvetlen célja, hogy a vállalkozások technológiai fejlesztéseik által csökkentsék a környezeti terhelést, miközben a fenntarthatósággal kapcsolatos szempontok rendszerezetten beépülhetnek a vállalkozások termeléssel kapcsolatos döntéseibe.

Az államtitkár beszámolt arról is, hogy szakértői egyeztetés alatt áll a napenergiát hasznosító, használati melegvíz előállítását biztosító berendezések beszerzését és beépítését támogató pályázati konstrukció. A családi házak és legfeljebb 12 lakásos hagyományos építésű társasházak számára megnyitni tervezett kiírás a harmadik negyedévben jelenhet meg közel 3 milliárd forint keretösszeggel.


Nagy Érdeklődés továbbra is
- 2011.06.30.

Nagy érdeklődés mellett továbbra is erősödik a pályázói kedv az Új Széchenyi Terv programjainál, különösen a mikro-, kis, és középvállalkozások részéről. A március 1-je óta beadható gazdaságfejlesztési pályázatokra 2541 pályázati igény érkezett be.

614 pályázat esetében már a támogatás megítélésére is sor került, ami az intézményrendszer gyorsulását igazolja.

Az Új Széchenyi Tervbe vetett vállalkozói bizalom jele, hogy olyan kisvállalkozásokat is sikerül bevonni az új típusú támogatási programokba, akik eddig nem éltek a pályázati lehetőségekkel.

Projektlátogatás keretében gratulált az Új Széchenyi Terv egyik első nyertes pályázójának, Nesó Barnabásnak, a Nesó Bt. ügyvezetőjének Talabér Márta, Berhida országgyűlési képviselője, Siba Ignác, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatóságának főigazgatója, valamint Barta E. Gyula, a MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. vezérigazgatója. A mikrovállalkozás az Új Széchenyi Terv pályázatán elnyert támogatásban 10% önerővel, 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást és ugyanannyi, a piacinál jóval kedvezőbb feltételeket kínáló mikrohitelt kapott fejlődéséhez.

Az újdonságnak számító, mikrohitellel kombinált pályázat igazán népszerűnek bizonyul a mikrovállalkozások körében: három hónap alatt 596 mikro-, és kisvállalkozás adott be támogatási igényt könnyített eljárás során a közvetítőkhöz, és közel egynegyedük már kézhez is kapta a támogatói okiratot.

A projektlátogatás keretében Siba Ignác, a Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatóságának főigazgatója elmondta, hogy gyorsuló felfutás tapasztalható az Új Széchenyi Terv pályázati kiírásainál. Az átgondolt, a fejlesztési célokra koncentráló pályázatok elnyerték a vállalkozások bizalmát, és nagyban segítik a munkahely-teremtési célok megvalósulását.

Barta E. Gyula, a MAG Zrt. vezérigazgatója kiemelte, hogy a beérkezett pályázatok nagy száma igazolta vissza az adminisztratív terhek csökkentését, az egyszerűsített kiírások sikerességét. Az ügyfelek visszajelzései alapján a rövidebb elbírálási határidők, az új típusú finanszírozási forma, a hitellel kombinált pályázat meghirdetése jelentős segítséget jelent a hazai vállalkozások számára.

A "Mikrovállalkozások fejlesztése" pályázaton nyertes családi vállalkozás asztalosműhelyt működtet Berhidán. Tetőfedéssel, tetőszerkezet építéssel foglalkoznak, ezen kívül épületasztalos munkákat, illetve bútorkészítést is végeznek. A Veszprém megyei vállalkozás az elnyert támogatást egy új, korszerű kombinált körfűrész-marógép beszerzésére fordítja. A cég a technológiafejlesztéstől az új megrendelések növekedését, munkájuk minőségének javulását várja, valamint munkatársai számának bővítését tervezi.
Az Új Széchenyi Terv pályázatairól bővebb információ a www.ujszechenyiterv.gov.hu oldalon található, és az ország egész területén ÚSZT Infopontok állnak az érdeklődők rendelkezésére.


ZBR lesz 2011-ben is
- 2011.06.20.

Elindult a Zöld Beruházási Rendszert ismertető portál

Június elején indította útjára a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Zöld Beruházási Rendszert (ZBR) ismertető portált, a kormányzati honlap tematikus aloldalaként. A www.zbr.kormany.hu látogatói megismerkedhetnek a kvótaértékesítés gyakorlatával, olvashatnak az aktuális fejleményekről, és megtalálhatják a legfrissebb híreket, pályázati lehetőségeket.

Magyarország az elsők között dolgozta ki és indította el a szén-dioxid kvóta eladásokból finanszírozott energiahatékonysági és épületenergetikai programját. A Zöld Beruházási Rendszer azt követően született meg, hogy Magyarország 2008-ban értékesítette a Kiotói egyezmény keretei között meghatározott kvótamennyiségből fel nem használt szén-dioxid kvótái egy részét. A kvótaeladásokból származó bevételt hazánk maradéktalanul klímavédelmi célokra fordítja.

A ZBR alapvető célja, hogy a beruházásra fordított pénzekből kizárólag mérhető, számszerűsíthető és igazolható üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentés valósuljon meg. A hatékony, jelentős kibocsátás-csökkentést eredményező beruházások támogatása nemzeti érdek is, hiszen nagyban hozzájárul az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, általa csökkenthető az energiafogyasztás és így mérsékelhető az ország energiafüggősége.

A www.zbr.kormany.hu aloldal ismerteti egyebek mellett a Zöld Beruházási Rendszer jogszabályi hátterét, szervezeti felépítését, bemutatja a korábbi és a tervezett ZBR alprogramokat, példaértékű projekteket, továbbá pályázati lehetőségeket is kínál.


Megvannak az Első Nyertesek
- 2011.05.05.

Felgyorsult a pályázati rendszer: megvannak az Új Széchenyi Terv első nyertesei

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség értékelése szerint teljesülnek azok a kormányzati célok, amelyek az uniós pályázati rendszer vállalkozóbarát megújítására, gyorsítására irányultak.

Ezt bizonyítja, hogy az Új Széchenyi Terv keretében 2011. március 1-jétől nyitva álló, mikorhitellel kombinált ”Mikrovállalkozások fejlesztése” pályázati kiíráson egy hónappal az első pályázat beérkezését követően megszülettek a támogatói döntések és a pozitív hitelbírálatok is. A pályázatok értékelését is végző MAG Zrt. már a támogatói okiratot is megküldte a nyerteseknek.

A nemrégiben megszületett döntések nyomán több mikrovállalkozás részesült egyenként 3-4 millió forint körüli vissza nem térítendő támogatásban a „Mikrovállalkozások fejlesztése” című pályázattal, amelyhez kapcsolódóan ugyanekkora összegű hitelt is kaptak a „Kombinált Mikrohitel” program keretében. A támogatás aránya minden esetben a tervezett beruházások 45%-a. A mikrocégek a forrásokat vállalkozásuk fejlesztésére, illetve ingatlan beruházásra fordítják. A támogató döntést követően a pályázatkezelést végző MAG Zrt. külön szerződéskötési procedúra nélkül azonnal megküldi a támogatói okiratot, a mikrofinanszírozó szervezetek pedig haladéktalanul megkötik a pályázatnyertes cégekkel a hitelszerződéseket.

Az Új Széchenyi Terv a mikrovállalkozások hatékony és eredményes fejlesztése érdekében célul tűzte ki, hogy az addig széttagoltan rendelkezésre álló visszatérítendő és vissza nem térítendő uniós forrásokat egy új kombinált támogatási programba integrálja, amely „Mikrovállalkozások fejlesztése” címen érhető el a vállalkozások számára. A mikrohitellel kombinált támogatás a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és az MFB-bankcsoport közös innovációja, egy olyan új típusú vállalkozásfejlesztési eszköz, amely az Új Széchenyi Tervben elnyerhető vissza nem térítendő támogatás és az úgynevezett Jeremie programból finanszírozott visszatérítendő támogatás - kedvezményes mikrohitel - kombinációja.

A ”Mikrovállalkozások fejlesztése” pályázat keretében a mikrovállalkozások 10% önerő felmutatása mellett egyszerűsített eljárással igényelhetnek egyszerre vissza nem térítendő támogatást és a piacinál jóval kedvezőbb feltételeket kínáló mikrohitelt. A projekt keretében eszközbeszerzésre, informatikai fejlesztésekre, ingatlanvásárlásra és –beruházásra van lehetőség.


Telephelyfejlesztés-Ipartelepítés
- 2011.04.08.

Társadalmi egyeztetésen a telephelyfejlesztést, ipartelepítést és a helyi, illetve a térségi jelentőségű vízvédelmi rendszerek fejlesztését támogató regionális pályázati kiírások

Elindult a telephelyfejlesztést, ipartelepítést és helyi, illetve a térségi jelentőségű vízvédelmi rendszerek fejlesztését támogató regionális pályázati kiírások társadalmi egyeztetése.

Az NFÜ honlap partnerség aloldalán elérhető dokumentumok véleményezésére 2011. április 4. és április 17. között nyílik lehetőség.

Ipartelepítés konstrukció keretében a termelő és szolgáltató tevékenységekhez kapcsolódó új épület létesítése, épületgépészeti beruházások végrehajtása, illetve meglévő épületek átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása valósulhat meg. A hét régióban összesen 11 milliárd Ft áll rendelkezésre a fejlesztésekre.

Termelő és szolgáltató tevékenységekhez kapcsolódó új épület létesítésére, épületgépészeti beruházások végrehajtására, meglévő épületek átalakítására, bővítésére, korszerűsítésére, helyreállítására, az alkalmazottak számának növelésére a telephelyfejlesztés konstrukció a hét régióban összesen 27 milliárd Ft keretösszegben kínál lehetőséget.

Belterület védelmét szolgáló vízelvezető-hálózat fejlesztésére, rekonstrukciójára, árvízvédelmi töltések lokális fejlesztésére, rekonstrukciójára, belterületet veszélyeztető vízfolyások lokális vízkárelhárítási fejlesztéseire, árvízi tározók fejlesztésére, rekonstrukciójára összesen több mint 17 milliárd Ft uniós támogatást fordíthatnak a régiókban.


Nagy érdeklődés- Sok pályázat
- 2011.03.28.

Néhány hét alatt 180 pályázat érkezett be az Új Széchenyi Terv kiírásaira
Nyikos Györgyi, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára a megújuló fejlesztéspolitika eddigi eredményeiről és az Új Széchenyi Tervben megfogalmazott kormányzati törekvésekről tartott előadást a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági fórumán.
A március 24-i eseményen megjelent mintegy 200 fő előtt kifejtette, hogy az eddig megnyitott konstrukciók fogadtatása sikeresnek tekinthető. A fejlesztési programok kiírásaira március elseje óta 180 pályázat érkezett be összesen 54 milliárd forintos támogatási igénnyel.

A fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkár arra is felhívta a kis- és közepes vállalkozók figyelmét, hogy a pályázati konstrukciók nem rövid időtartamra, hanem az adott célra rendelkezésre álló források kimerüléséig nyitottak a fejlesztési elképzelések előtt. Ez is lehetővé teszi, hogy átgondolt és jól kidolgozott fejlesztések megvalósítására kerüljön sor.

Nyikos Györgyi a megújult fejlesztéspolitika meghatározó elemeiként beszélt az egységes stratégiáról, az intézmény- és eszközrendszer átalakításáról, a hatékonyabb forráskoordinációról. Utalt a jogszabályi környezet egyszerűsítéseire, melyek a pályázni szándékozó vállalkozások számára könnyebben elérhetővé teszik a korábban felesleges és költséges adminisztrációval terhelt fejlesztési konstrukciókat.


Hozzátette: a közreműködő szervezetek a hatósági típusú működés helyett a pályázók tájékoztatására és segítésére helyezik a hangsúlyt. A kormányzat célja a változásokkal a pályázói kedv növekedésének elősegítése és a források jobb hasznosítása.

Az Új Széchenyi Tervet ismertető, január végén megkezdett országjárás záróeseményét április elején, Debrecenben rendezik majd meg.

Az országjárás stratégiai együttműködő partnerei a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Vállalkozók Országos Szövetsége.


Megújuló Energiák előtérben
- 2011.03.28.

Kutatás-fejlesztés támogatása a megújuló energiahordozók területén

Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség tájékoztató napokat szervez abból az alkalomból, hogy a „Kutatás-fejlesztés támogatása a megújuló energiaforrások és agrár innováció területén” című projektje lezárult.
A tájékoztató napokon bemutatják a Pályázati Alapból megvalósult projekteket. Az elért eredményeken túl a szervezők tájékoztatást adnak a megújuló energiaforrások használatát ösztönző, segítő aktuális pályázati felhívásokról, illetve a Norvég Alap következő, 2009-2014-es időszakban várható támogatási területeiről.

Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus és a Nemzeti Innovációs Hivatal támogatásával megvalósult projekt lezárult. A Pályázati Alap célja az alkalmazott kutatások ösztönzése, valamint a kutatási eredmények gyakorlatban való elterjesztésének elősegítése a megújuló energiaforrások és agrár-innováció témájú K+F projektek támogatásával.

Emellett a tájékoztatókon az Új Széchenyi Terv megújuló energia felhasználását támogató aktuális pályázati felhívásait is bemutatja az Energia Központ Nonprofit Kft.

A szervezők 20-30 fős tanácskozásra várják azokat a felsőoktatási intézményeket, megyei fejlesztési ügynökségeket, önkormányzatokat, kutatóhelyeket, vállalkozásokat, amelyek szeretnének megújuló energiaforrások felhasználására pályázni a jövőben.

A tájékoztató napokat az alábbi időpontokban és helyszíneken rendezik meg:

2011. március 25. 10:00-12:00 óra
Debrecen, Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség, Alföld konferenciaterem, 4028 Debrecen, Simonyi út 14.

2011. április 14. 10:00-12:00 óra
Szolnok, Megyeháza, Külső-Szolnok terem, 5000 Szolnok, Kossuth Lajos út 2.

2011. április 15. 10:00-12:00 óra
Nyíregyháza, Nyíregyházi Főiskola, Műszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Kar, 4400 Nyíregyháza, Kótaji u. 9-11. ’C’ épület


Könnyítések a kedvezményezettektől elvár
- 2011.03.08.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a kormány által kidolgozott átfogó fejlesztési terv, az Új Széchenyi Terv életbe lépéséhez kapcsolódóan megújította a kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségeire vonatkozó dokumentumot. Az egységes keretbe és kitörési pontok köré rendezett uniós fejlesztési források felhasználása így újabb ponton válik egyszerűbbé és gyorsabbá.
A támogatási szerződéssel rendelkező projektgazdáknak projektjük megvalósítása során, annak jellegétől és méretétől függően a „Kedvezményezettek Tájékoztatási Kötelezettségei” című útmutatóban előírt kommunikációs kötelezettségeket kell teljesíteniük.

A most életbe lépő és számokkal is jól érzékeltethető könnyítések alapja az elnyert támogatási összegek nagysága. Eszerint a kommunikációs kötelezettségeket tekintve a korábbi 5 helyett mindössze 3 csoportba soroltuk a projekteket (50 millió Ft alatti támogatással rendelkező, 50 – 500 millió Ft támogatást kapott, ill. 500 millió Ft támogatási összeget meghaladó fejlesztések). A legnagyobb beruházásokat érintő első csomagban az eddig elvárt 35 kommunikációs elemet 14-re csökkentettük. Ennek következtében 7 aktivitás feletti kötelezettsége csak olyan beruházásoknak van, ahol a projekt támogatási értéke meghaladja a fél milliárd forintot. Külön kiemelésre érdemes, hogy a mindhárom csomag esetén kötelezően elhelyezendő tájékoztató táblákra vonatkozó új előírások alapján a kedvezményezettek sokkal költséghatékonyabb módon tehetnek eleget tájékoztatási kötelezettségeiknek. A korábbi táblák helyett, amelyek jelentősen megnövelték a kommunikációs költségeket, a jövőben szabvány méretű táblákat készíttethetnek a projektgazdák.

Az Új Széchenyi Terv honlapján, az „Arculat menüpont” alatt (www.ujszechenyiterv.gov.hu/arculat eléréssel) megtalálható egyszerűsített útmutató a kötelezettségek felsorolásán túl segítségként, praktikus, kézzelfogható útmutatóként is szolgál az uniós pályázatokon nyertes kedvezményezettek számára kommunikációs aktivitásaik során.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség oldalán elérhető (www.nfu.hu), az európai uniós források felhasználásáról tájékoztató TÉRKÉPTÉR - projekttartalommal és fotódokumentációval - való töltése, mint új eszköz épült be.


 

 



Keresned sem kell!

Cimkefelhó
- 2010.12.13.

Pályázatírás, pályázatíró, támogatás, pályázatírás 2009, pályázatírás 2010, pályázatírás 2011,támogatás, eu projektek, európai uniós pályázat, GOP, DDOP, TÁMOP, pályázatfigyelő, pályázatfigyelés, eu tender, pályázati kiírások, vissza nem térítendő támogatás, KEOP, uniós támogatás, pályázat készítés, Új Magyarország Fejlesztési Terv, ROP, EMVA, ESZA, NCA, pályázati figyelő, TIOP, OTKA, KTIA, KEOP, EU-s támogatás, nyertes pályázat, Pécs, Baranya, támogatás intenzitása, környezetvédelmi pályázat, agrár pályázatok, turisztikai pályázatok, gépvásárlási támogatás, telephely fejlesztési pályázat, technológia fejlesztési pályázat, ingatlan fejlesztési pályázat, vidék fejlesztési pályázat, úmvp pályázat, leader pályázat, pályázati források, pályázatírás 2011, civil pályázatok, fvm pályázatok, nfü pályázatok, nemzeti fejlesztési ügynökség pályázatok, eu pályázati központ, uniós pályázati lehetőségek, ingyenes pályázati előminősítés, Dél –Dunántúl, Komló, Szekszárd, Tamási, Paks, Tolna, Somogy megye, Kaposvár, Dombóvár, Mohács, Sásd, Szigetvár, Nagykanizsa, Siófok, Szentlőrinc, Pécsvárad, Marcali, Nagyatád, Csurgó, Letenye, Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Hévíz, Zalakaros, Lenti, Bóly, Bátaszék, Baja, Tolna megye, Zala megye, Nagydorog, Fonyód, Balatonlelle, Balatonboglár, Tab, Székesfehérvár, Veszprém, Pályázati Előminősítés, ÚSZT Beruházási hitel, ÚSZT Forgóeszköz hitel







Cégelemzés, cégminősítés, fizetőképesség, cégkivonat, céginformáció, cégjegyzék, céginformációs, cég mérleg, vevő hitelképesség, vevő bonitás, rating, ratingexpress, hitelképesség besorolása, éves beszámoló, vállalkozás, hitel minősítés, vevők besorolása, kockázat csökkentése, pénzbehajtás, követelés behajtás, követelés minősítése, gazdasági tanácsadó, követelés minősítő rendszer, online céginfo, céginfo, követelés kezelő, vevő állomány, nem fizető vevő kiszűrése, risk, behajtó,végrehajtás, végrehajtó, felszámolási veszély, bedőlés, csődveszély, bukás, fizetőkészség, vevői tartozás csökkentése, vevőállomány minősítése, versenytársak figyelése, konkurencia elemzés



Könyvelés, adótanácsadás, Pécs, Baranya, mérleg, beszámoló, bérszámfejtés, számvitel, APEH, hatóság, adóbevallás, adó, iparűzési adó, főkönyvi könyvelés, évközi mérleg, könyvelő iroda

tovább



o






































































o


Aktuális akcióink
Töltse le
kuponjainkat,
vásároljon
kedvezménnyel!

Kuponok megtekintése


Linky.hu - Linkek

Kereső

GoodLOOK linkgyűjtemény

Hasznos Linkek

Keresned sem kell!

Hungarian Web Linkgyűjtemény

Items.hu Linkgyűjtemény




Linkkatalógus és webdirectory

LinkBank

Linkgyár linkkatalógus

MEGAPORT webkereső portál

Internetes címjegyzék, netcimtar.org

Duguláselhárító

Cégkódex

ELSŐ MAGYAR VIDEÓCÉGTÁR és LINKKATALÓGUS

Fordítóiroda

Linkkatalógus

Szőlőmag kivonat rendelés, Viniseera szőlőmag első kézből, sok más hasznos termék mellett.


Seolinkek linkkatalógus

Linkgyűjtemény

A Kyani termékek közzül a Kyani Nitro FX segíthet a hatékonyabb szívműködés elérésében.


linkkatalógus

Linkkereső - Linkkatalógus

Játékok

szóbázis linkkatalógus

LinkFarm - minőségi linkgyűjtemény

Link-kereső.hu

Link-Megosztó.hu

Besttoplink.info
Besttoplink.info - linkcsere, bannercsere


Big Generation linktár



wlink

Linkcsere, linkgyűjtemény

Linkcsere


Milyen régi a bukósisak, ami az életedet védi?



EcoDigi Webáruház

Gumikell.hu



Pályázatírás, Hitelkérelmek - Üzleti tervek, Könyvelés Adótanácsadás