Magyar Tudomány Ünnepe konferencia
2019.12.01.

A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezett MTA-OKRI konferencián adott elő Dr. Gellér Balázs.
MBT felügyelő bizottság elnök
2019.11.26.

A Magyar Büntetőjogi Társaság Dr. Gellér Balázst Felügyelő Bizottsági elnökévé választotta 2019. november 20-i ülésén.
Ügyvédjelöltet keresünk
2019.11.04.

A Gellér és Bárányos Ügyvédi Iroda ügyvédjelöltet keres.
Előadás rangos nemzetközi konferencián
2019.10.14.

Dr. Gellér Balázs rangos nemzetközi konferencián tartott nyitó előadást angol nyelven 2019. szeptember 18-án.
OKRI konferencia
2019.10.14.

Dr. Gellér Balázs 2019. szeptember 27-én az OKRI konferenciáján tartott előadást.
Cikk a Magyar Jogban
2019.10.14.

A Magyar Jog 2019 nyári számában megjelent Dr. Gellér Balázs cikke a bűnszervezet fogalmáról.
Cikk az Ügyvédek Lapjában
2019.02.16.

Megjelent Gellér Balázs cikke a legfrissebb Ügyvédek Lapjában.
Büntetésvégrehajtási konferencia
2019.02.13.

Dr. Gellér Balázs a Szent Adorján nap alkalmából szervezett konferencián adott elő Budapesten.
Csemegi konferencia
2019.02.16.

Dr. Gellér Balázs részt vett a Csemegi Kódex elfogadásának 140. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencián.
BrandChannel interjú
2019.02.13.

Dr. Gellér Balázs az új büntetőeljárási kódex alapján a büntetőeljárásban köthető egyezségekről nyilatkozott.
Ünnepi konferencia
2018.11.15.

A Büntetőjogi Tanszéket vezető és ott 1992 óta megszakítás nélkül oktató Gellér Balázs professzor 2018. október 9-én töltötte be 50. születésnapját. Ebből az alkalomból kollégái, pályatársai ünnepi ülést szerveztek a tanszékvezető tiszteletére az ÁJK Kari Tanácstermében.
Előadás az Alkotmánybíróságon
2018.10.29.

Dr. Gellér Balázs előadást tartott az Alkotmánybíróságon 2018. október 17-én.
Dr. Gellér Balázs a Riasztás c. műsorban
2017.07.17.

Dr. Gellér Balázs a Hír Tv-nek nyilatkozott az uzsora-báncselekmény egyes kérdéseiről



Konferencia a BTK kommentárról
2016.05.20.

Dr. Gellér Balázs előadóként vett részt a Büntető Törvénykönyv kommentárjának kiadása céljából rendezett rangos konferencián.
Interjú a Kossuth rádióban
2016.02.07.

Dr. Gellér Balázs beszélt a Kossuth rádió "Ütköző délben" c. élő műsorában az igazságszolgáltatásról.
Előadások rangos konferenciákon
2015.12.04.

Dr. Gellér Balázs tanszékvezető egyetemi tanár több rangos hazai konferencián vett részt 2015 őszén.
Interjú az ügyvédség szerepéről
2015.03.05.

Dr. Gellér Balázs interjút adott, amelyben többek között az ügyvédek szerepéről és felelősségéről is nyilatkozott.
Hogyan tovább, hálapénz?
2014.06.12.

Dr. Gellér Balázs szerint a Legfőbb Ügyészség állásfoglalása a hálapénzről azt is magában foglalja, hogy a kialakult jogi helyzet feloldásáig az ügyészség nem emel vádat előre nem kért vagy ígért, utólag elfogadott hálapénz miatt.
A Legfőbb Ügyészség a hálapénzről
2014.05.27.

A Legfőbb Ügyészség szerint a hálapénz jelenlegi értelmezése bizonytalan, jogszabálymódosítás szükséges a tartalom tisztázásához.
Konferencia
2014.05.11.

2014. május 10-én, szombaton, Dr. Gellér Balázs rangos szakmai rendezvényen vett részt.
Ismét a hálapénzről
2014.04.28.

Dr. Gellér Balázs beadványt készített a Magyar Rezidens Szövetség megbízásából a Legfőbb Ügyészségnek a hálapénz kérdésében.
Jogos védelem - konferencia az ELTÉ-n
2014.04.10.

2014. április 10-én 'A jogos védelem' című rangos konferenciát szervez az ELTE ÁJK Büntetőjogi Tanszéke.
Dr. Gellér Balázs a Ma Reggel műsorban
2014.04.08.

Dr. Gellér Balázst a Ma Reggel c. műsorban kérdezték az életfogytig tartó szabadságvesztéssel kapcsolatos indítványról.
Életfogytig tartó szabadságvesztés
2014.04.07.

Dr. Gellér Balázs védő indítványára a Szegedi Ítélőtábla az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztés összegyeztethető-e Magarország nemzetközi jogi kötelezettségeivel.
Simon Gábor ügy
2014.02.12.

Az M1 televízió Ma Reggel című műsorában Dr. Gellér Balázst a Simon Gáborral kapcsolatos ügyről kérdezték.
Békés Imre Emlékkötet
2013.12.11.

Megjelent a Békés Imre Emlékötet 2013. Dr. Békés Imre a magyar büntetőjog-tudomány meghatározó alakja volt.
Hálapénz
2013.11.26.

A Dr. Gellér Balázs József egyetemi tanár, ügyvéd által a hálapénz témájában, a Med. Et Jur. szervezésében megvalósuló, 2013. november 13-án tartott, ’Felértékelődött felelősség’ című konferencián elhangzott előadás szerkesztett változatát tölthetik le a honlapról az érdeklődők.
Előzetes letartóztatás
2013.11.05.

Dr. Gellér Balázst a hír24 kérdezte az előzetes letartóztatásról.
Lehallgatási botrány
2013.10.30.

Dr. Gellér Balázst a hir24 kérdezte a lehallgatási botrányról.
Az iroda elköltözött!
2016.10.16.

Tisztelt Ügyfeleink! Az Iroda elköltözött, az új cím: Budapest, Kemenes utca 6. félemelet 2., rögtön a Szent Gellért Hotel mellett. Telefonszámunk: +36-1-613-1866.
Egyetemi tanári kinevezés
2013.09.17.

Dr. Áder János köztársasági elnök úr 2013. szeptember 1-jével egyetemi tanárrá nevezte ki Dr. Gellér Balázs Józsefet.
Büntetési tételek
2012.11.23.

Gellér Balázs a bíróságok által alkalmazott középmértékről fejtette ki véleményét.
Konferencia az Új BTK-ról
2012.10.14.

2012. október 12-én, a Parlament Vadász termében tartott konferencián Gellér Balázs az Új BTK és a nemzetközi jog kapcsolatáról beszélt előadásában.
Álláshirdetés
2016.05.10.

A Gellér és Bárányos Ügyvédi Iroda ügyvédjelöltet keres.
Gellér Balázs - családon belüli erőszak
2012.09.19.

Gellér Balázs 2012. szeptember 17-én egy televíziós interjúban beszélt a családon belüli erőszak jogi szabályozásáról.
Gellér interjú - kiadatás Azerbajdzsánba
2012.09.19.

Gellér Balázs az MTV Este című műsorában beszélt az azeri állampolgár elítélt kiadatásáról.
Gellér interjú - Seuso kincsek
2012.09.19.

Gellér Balázs a Kossuth Rádiónak adott interjúban beszélt a Seuso kincsek Magyarországra hozatalának jogi kérdéseiről.
Gellér Balázs angol nyelvű könyve
2012.09.19.

Megjelent az Eötvös Kiadó gondozásában Gellér Balázs új könyve, Legality on Trial címmel.
Gellér Balázs nyilatkozatai
2011.03.12.

Dr. Gellér Balázs több ízben nyilatkozott a Biszku-ügyben.
Gellér Balázs új könyve
2010.09.08.

Megjelent Gellér Balázs József új könyve, Nemzetközi büntetőjog Magyarországon, adalékok egy vitához címmel.
Gyűlöletbeszéd -interjú Gellér Balázzsal
2007.11.21.

2007. november 20-án 20 órától Friderikusz Sándor vendége volt az ATV műsorában Dr. Gellér Balázs.

Dr. Gellér Balázs rangos konferencián tartott előadást a migráció egyes büntetőjogi vonatkozásairól. Az alábbiakban a konferenciáról a www.mno.hu által készített összefoglalót olvashatják.

"A büntető törvénykönyvhöz készült friss kommentárjának apropóján tartott jogi konferenciát az Opten kiadó 2016. május 18-án a Budapesti Ügyvédi Kamara dísztermében. A szakmai tanácskozás témájának a migráció büntetőjogi kezelését választották, mivel a kódexbe legújabban bekerült bűncselekményi tényállások erre tesznek kísérletet.

A határzár tiltott átlépésének kriminalizálásával kapcsolatban nem a Btk. rendelkezései vetnek fel kérdéseket, azok összhangban vannak a nemzetközi jogi kötelezettségeinkkel – mutatott rá a rendezvény első előadója, Gellér Balázs ügyvéd, az ELTE büntetőjogi tanszékének vezetője – sokkal inkább azok morális háttere és az új eljárásjogi megoldások okozhatnak kétségeket. Gellér szerint a migráció jogi eszközökkel történő megfékezése körüli, főleg erkölcsi feszültség abból ered, hogy „elfut egymás mellett két értékrendszer”. Nem az európai és a magyar, ezek ugyanis alapvetően nem ütköznek – magyarázta a professzor –, hanem az abszolút értékrend és a mindennapok értékrendje feszül egymásnak. A migráció kapcsán előbbit, a hosszú idő alatt kialakult szilárd eszméket képviseli például a pápa is, „hiszen éppen ezért ő a pápa” – fejtegette az egyetemi oktató, hozzátéve: utóbbi ellenben képes idomulni a valóság olykor váratlan eseményeihez.

Az új határzár-bűncselekményekhez kialakított eljárásjogi megoldásokról Gellér Balázs elmondta, nagy a valószínűsége annak, hogy az ezek miatt indult eljárásokban hazánkat a strasbourgi bíróság el fogja marasztalni az Emberi jogok európai egyezményének 6. cikkében megfogalmazott tisztességes eljárás követelményének megsértéséért.

A hivatkozott cikkben foglaltaktól az egyezmény szerint csak akkor van mód a szükséges mértékben eltérni, ha azt „háború vagy a nemzet létét fenyegető más rendkívüli állapot” indokolja (15. cikk). A professzor nem tartja valószínűnek, hogy ezen ügyekben az emberi jogi bíróság megállapítaná, hogy a nemzet léte veszélyben forgott, s így szükséges és indokolt az anyanyelvhasználat joga, a védelemhez való jog és más eljárási garanciák korlátozása. E jogok szűkítésére egyébként azért volt szükség, hogy az igazságszolgáltatást ne bénítsa meg a hirtelen bekerülő ügytömeg – mondta.

Kíváncsiságát fejezte ki ugyanakkor a neves ügyvéd azzal kapcsolatban, hogy a nemzetközi bírói testület és az egyezmény részes országai mikor jutnak el arra a pontra, hogy az újfajta kihívásokra újfajta válaszokat akarjanak és legyenek képesek adni – az abszolút értékrendtől a mindennapok valóságának értékrendje felé mozdulva.

Gál István László, a Pécsi Tudományegyetem jogi karának docense szintén szólt az eljárásjogi anomáliákról. Így például arról, hogy a tárgyalt bűncselekmények kapcsán részben megfordult a bizonyítási teher, áttörve azt az elvet, miszerint nem lehet a vádlott terhére értékelni olyan állításokat, melyek nem nyertek kétséget kizáró bizonyítást (in dubio pro reo). Egyúttal aláhúzta, ez nem először történik meg, például a vagyonelkobzásnál bizonyos körben már egy ideje a vádlottnak kell bizonyítania vagyona tisztaságát.

Gál utalt rá, általánosan megfigyelhető nemzetközi tendencia, hogy a nagy volumenű változások mentén megjelent társadalmi igényeknek megfelelően bizonyos régi alapelveket áttörnek a jogrendszerek. Ám a szakértő óva intett attól, hogy abba a hitbe ringassuk magunkat, hogy nagy társadalmi problémáinkat pusztán a büntetőjog eszközével meg tudjuk oldani. A pécsi előadó leszögezte, a határzár tiltott átlépéséhez kapcsolt különleges szankciórendszerből kiderül, a jogalkotó szándéka elsősorban az elkövetők kiutasítása, és ha ez sem tartja vissza az elítéltet, akkor másodsorban a felfüggesztett szabadságvesztés alkalmazása.

A Magyar Helsinki Bizottság a hallgatóság soraiban helyet foglaló képviselője Gál István előadása után kért szót. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a bíróságok által kiutasításra ítéltek többsége továbbra is Magyarországon tartózkodik, az állam pénzén tartják őket fogva, mivel Szerbia nem hajlandó a visszafogadásukra – a jogalkotói elképzelés tehát szerintük nem működik.

A szünet után pulpitusra lépő Joó Attila, a Szegedi Törvényszék kollégiumvezetője és Kopasz Zsolt Csongrád megyei főügyész főként arról beszéltek, hogy szervezeteik hogyan tudták kezelni a rájuk szakadó ügyteher alatti nyomást, különösen a migrációs ügyek „szuper soronkívüliségét”, úgy, hogy a többi eljárás se szenvedjen csorbát. Joó előadásában úgy fogalmazott, az új szabályozás szinte kínálja a felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását, ám ezzel a többnyire kiutasítást ítélő bírók nem élnek. Főleg azért nem, mert három évig terjedően szankcionált bűncselekményért elsőügyes elkövetőnek más bűntettekért sem osztogatnak ilyen súlyos büntetést, külföldiek esetében pedig például a megrovást a Kúria iránymutatása szerint nem alkalmazzák.

A konferencia végén Polt Péter legfőbb ügyész szólalt fel, zárszavában azonban kevés szót ejtett a migráció kérdéséről, elsősorban a Btk.-kommentár új kiadásának jelentőségéről beszélt. A kötet megalkotásában egyébként Polt főszerkesztőként vett részt.

Forrás: http://mno.hu/exlex/alulmaradhat-strasbourgban-a-magyar-hatarzar-1343085