Cikk az Ügyvédek Lapjában
2019.02.16.

Megjelent Gellér Balázs cikke a legfrissebb Ügyvédek Lapjában.
Büntetésvégrehajtási konferencia
2019.02.13.

Dr. Gellér Balázs a Szent Adorján nap alkalmából szervezett konferencián adott elő Budapesten.
Csemegi konferencia
2019.02.16.

Dr. Gellér Balázs részt vett a Csemegi Kódex elfogadásának 140. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencián.
BrandChannel interjú
2019.02.13.

Dr. Gellér Balázs az új büntetőeljárási kódex alapján a büntetőeljárásban köthető egyezségekről nyilatkozott.
Ünnepi konferencia
2018.11.15.

A Büntetőjogi Tanszéket vezető és ott 1992 óta megszakítás nélkül oktató Gellér Balázs professzor 2018. október 9-én töltötte be 50. születésnapját. Ebből az alkalomból kollégái, pályatársai ünnepi ülést szerveztek a tanszékvezető tiszteletére az ÁJK Kari Tanácstermében.
Előadás az Alkotmánybíróságon
2018.10.29.

Dr. Gellér Balázs előadást tartott az Alkotmánybíróságon 2018. október 17-én.
Dr. Gellér Balázs a Riasztás c. műsorban
2017.07.17.

Dr. Gellér Balázs a Hír Tv-nek nyilatkozott az uzsora-báncselekmény egyes kérdéseiről



Konferencia a BTK kommentárról
2016.05.20.

Dr. Gellér Balázs előadóként vett részt a Büntető Törvénykönyv kommentárjának kiadása céljából rendezett rangos konferencián.
Interjú a Kossuth rádióban
2016.02.07.

Dr. Gellér Balázs beszélt a Kossuth rádió "Ütköző délben" c. élő műsorában az igazságszolgáltatásról.
Előadások rangos konferenciákon
2015.12.04.

Dr. Gellér Balázs tanszékvezető egyetemi tanár több rangos hazai konferencián vett részt 2015 őszén.
Interjú az ügyvédség szerepéről
2015.03.05.

Dr. Gellér Balázs interjút adott, amelyben többek között az ügyvédek szerepéről és felelősségéről is nyilatkozott.
Hogyan tovább, hálapénz?
2014.06.12.

Dr. Gellér Balázs szerint a Legfőbb Ügyészség állásfoglalása a hálapénzről azt is magában foglalja, hogy a kialakult jogi helyzet feloldásáig az ügyészség nem emel vádat előre nem kért vagy ígért, utólag elfogadott hálapénz miatt.
A Legfőbb Ügyészség a hálapénzről
2014.05.27.

A Legfőbb Ügyészség szerint a hálapénz jelenlegi értelmezése bizonytalan, jogszabálymódosítás szükséges a tartalom tisztázásához.
Konferencia
2014.05.11.

2014. május 10-én, szombaton, Dr. Gellér Balázs rangos szakmai rendezvényen vett részt.
Ismét a hálapénzről
2014.04.28.

Dr. Gellér Balázs beadványt készített a Magyar Rezidens Szövetség megbízásából a Legfőbb Ügyészségnek a hálapénz kérdésében.
Jogos védelem - konferencia az ELTÉ-n
2014.04.10.

2014. április 10-én 'A jogos védelem' című rangos konferenciát szervez az ELTE ÁJK Büntetőjogi Tanszéke.
Dr. Gellér Balázs a Ma Reggel műsorban
2014.04.08.

Dr. Gellér Balázst a Ma Reggel c. műsorban kérdezték az életfogytig tartó szabadságvesztéssel kapcsolatos indítványról.
Életfogytig tartó szabadságvesztés
2014.04.07.

Dr. Gellér Balázs védő indítványára a Szegedi Ítélőtábla az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztés összegyeztethető-e Magarország nemzetközi jogi kötelezettségeivel.
Simon Gábor ügy
2014.02.12.

Az M1 televízió Ma Reggel című műsorában Dr. Gellér Balázst a Simon Gáborral kapcsolatos ügyről kérdezték.
Békés Imre Emlékkötet
2013.12.11.

Megjelent a Békés Imre Emlékötet 2013. Dr. Békés Imre a magyar büntetőjog-tudomány meghatározó alakja volt.
Hálapénz
2013.11.26.

A Dr. Gellér Balázs József egyetemi tanár, ügyvéd által a hálapénz témájában, a Med. Et Jur. szervezésében megvalósuló, 2013. november 13-án tartott, ’Felértékelődött felelősség’ című konferencián elhangzott előadás szerkesztett változatát tölthetik le a honlapról az érdeklődők.
Előzetes letartóztatás
2013.11.05.

Dr. Gellér Balázst a hír24 kérdezte az előzetes letartóztatásról.
Lehallgatási botrány
2013.10.30.

Dr. Gellér Balázst a hir24 kérdezte a lehallgatási botrányról.
Az iroda elköltözött!
2016.10.16.

Tisztelt Ügyfeleink! Az Iroda elköltözött, az új cím: Budapest, Kemenes utca 6. félemelet 2., rögtön a Szent Gellért Hotel mellett. Telefonszámunk: +36-1-613-1866.
Egyetemi tanári kinevezés
2013.09.17.

Dr. Áder János köztársasági elnök úr 2013. szeptember 1-jével egyetemi tanárrá nevezte ki Dr. Gellér Balázs Józsefet.
Büntetési tételek
2012.11.23.

Gellér Balázs a bíróságok által alkalmazott középmértékről fejtette ki véleményét.
Konferencia az Új BTK-ról
2012.10.14.

2012. október 12-én, a Parlament Vadász termében tartott konferencián Gellér Balázs az Új BTK és a nemzetközi jog kapcsolatáról beszélt előadásában.
Álláshirdetés
2016.05.10.

A Gellér és Bárányos Ügyvédi Iroda ügyvédjelöltet keres.
Gellér Balázs - családon belüli erőszak
2012.09.19.

Gellér Balázs 2012. szeptember 17-én egy televíziós interjúban beszélt a családon belüli erőszak jogi szabályozásáról.
Gellér interjú - kiadatás Azerbajdzsánba
2012.09.19.

Gellér Balázs az MTV Este című műsorában beszélt az azeri állampolgár elítélt kiadatásáról.
Gellér interjú - Seuso kincsek
2012.09.19.

Gellér Balázs a Kossuth Rádiónak adott interjúban beszélt a Seuso kincsek Magyarországra hozatalának jogi kérdéseiről.
Gellér Balázs angol nyelvű könyve
2012.09.19.

Megjelent az Eötvös Kiadó gondozásában Gellér Balázs új könyve, Legality on Trial címmel.
Gellér Balázs nyilatkozatai
2011.03.12.

Dr. Gellér Balázs több ízben nyilatkozott a Biszku-ügyben.
Gellér Balázs új könyve
2010.09.08.

Megjelent Gellér Balázs József új könyve, Nemzetközi büntetőjog Magyarországon, adalékok egy vitához címmel.
Gyűlöletbeszéd -interjú Gellér Balázzsal
2007.11.21.

2007. november 20-án 20 órától Friderikusz Sándor vendége volt az ATV műsorában Dr. Gellér Balázs.

Dr. Gellér Balázs teljes véleménye az alábbi:

Gellér és Bárányos Ügyvédi Iroda
1053 Budapest, Ferenciek tere 2. III. em./22.
Tel/Fax.: 06 (1) 266-09-13, E-mail: geller@gelleresbaranyos.hu
Mobil: 06-30-212-74-82

Magyar Rezidens Szövetség

Dr. Dénes Tamás elnök úr
Részére



Tisztelt Elnök Úr!


2014. június 1-jén érkezett megkeresésére az alábbi választ tudom adni.

2014. május 22-én érkezett válaszában a Legfőbb Ügyészség Kiemelt és Katonai Ügyek Főosztálya a Btk. 291. §-ának értelmezése alapján arra a következtetésre jutott, hogy „a tényállás jelenlegi megfogalmazása – miután az a felelősség kérdésében egymással ellentétes értelmezéseknek ad teret – nyilvánvalóan sérti a jogbiztonság követelményét”.

A jogállamiság, ezen belül a jogbiztonság kérdésével az Alkotmánybíróság számos határozatában foglalkozott. A 9/1992. (I.30.) AB határozatban elvi jelleggel leszögezte, hogy „A jogállam nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. A jogbiztonság az állam - s elsősorban a jogalkotó - kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára”.

11/1992. (III.5.) AB határozatában az Alkotmánybíróság az előreláthatóságot és kiszámíthatóságot magában foglaló jogbiztonságot a büntetőjogi legalitás egyik feltételének tekintette.

Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a normavilágosság követelménye a büntetőjogi - mint nagyon erősen alapjog-korlátozó - normák tekintetében különösen fontos: „Az alkotmányos büntetőjog követelményei szerint a büntetőjogi szankció kilátásba helyezésével tilalmazott magatartást leíró diszpozíciónak határozottnak, körülhatároltnak, világosan megfogalmazottnak kell lennie. Alkotmányossági követelmény a védett jogtárgyra és az elkövetési magatartásra vonatkozó törvényhozói akarat világos kifejezésre juttatása. Egyértelmű üzenetet kell tartalmaznia, hogy az egyén mikor követ el büntetőjogilag szankcionált jogsértést. Ugyanakkor korlátoznia kell az önkényes jogértelmezés lehetőségét a jogalkalmazók részéről. " (30/1992. (V. 26.) AB határozat, ABH 1992, 167, 176.)

Ezt erősítették meg későbbi határozataikban is. „A jogállamiságból eredő jogbiztonság érvényesülésének elengedhetetlen feltétele, hogy a bűncselekmény mindenki számára felismerhető legyen, ezért a világos, érthető és megfelelően értelmezhető normatartalom követelménye a büntetőjogi normák tekintetében különösen fontos. Ez a büntetőjognak a jogrendszerben elfoglalt helyéből következik”. (1026/B/2000. AB határozat)

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (Strasbourgi Bíróság) a Sunday Times ügyben kimondta, hogy „egy normát nem lehet „jog”-nak tekinteni addig, amíg olyan elégséges precizitással meg nem fogalmazzák, mely lehetővé teszi, hogy az állampolgár ehhez tudja igazítani a magatartását, képes legyen előre látni – ha szükséges megfelelő tanács segítségével- a körülményekhez képest ésszerű mértékig azon következményeket, amelyekkel egy adott magatartása együtt járhat.”

A Kokkinakis ügyben pedig leszögezte, hogy „az illető állam vonatkozó jogszabályainak kellően világosaknak és egyértelműeknek kell lenniük, legalábbis annyira, hogy az egyén a jogszabály szövege és szükség esetén a bíróságok joggyakorlata alapján világosan láthassa előre, egyes cselekedete vagy mulasztása esetén milyen felelősségre vonásra számíthat”.

A büntetőjogi tankönyvek és Kommentárok egyöntetűen rögzítik, hogy a törvényesség elvének egyik folyománya a pontos törvényi meghatározottság és a határozatlan büntetőtörvény tilalma. „A határozatlan büntetőtörvény tilalmának, illetve a törvényi meghatározottság követelményének értelme egyrészt annak biztosítása, hogy a törvényhozó a büntetendő magatartás, illetve a jogkövetkezmények körét lehetőleg egzaktan állapítsa meg és ezzel az önkényes bírói döntés veszélyét megelőzze, hiszen a norma címzettjének individuális védelme csak a büntetőtörvény megfelelő meghatározottsága alapján érhető el, amikor is pontosan tudható, mi a büntetőjogilag tiltott és a büntető szankciók mely nemével, milyen maximális mértékkel kell jogsértés esetén számolni. Másrészt a megfelelő meghatározottságú büntetőjogi normának magatartásdetermináló hatása is van”.

Mindez azt jelenti, hogy ha a törvényi tényállás alapján a cselekmény elkövetésének pillanatában nem látható előre, hogy az fog-e, és ha igen, akkor milyen büntetőjogi következménnyel járni, akkor az a tényállás nem felel meg a jogbiztonság követelményének. Ez a bizonytalanság pedig nem hárítható át a jogalanyokra. A fentiekre figyelemmel ezért mindaddig, amíg a törvényszövegnek a módosítása nem történik meg, a jelen helyzet csak úgy oldható meg, ha az ügyészség nem emel vádat előre nem kért vagy ígért, utólag elfogadott hálapénz miatt.

Budapest, 2014. június 2.

Tisztelettel:

Dr. Gellér Balázs József PhD (Cantab), Dr. habil.
egyetemi tanár
irodavezető ügyvéd