Tóth Ferenc klímaszerelő - Budapesten és a Dunakanyarban
Tóth Ferenc klímaszerelő Vác, Dr. Csányi L. krt 84. Tel.:20/416-2092



Hogyan működik a klíma?

Egyszerűen, párolgó folyadék hűti környezetét :

Például így hűti magát az is aki ezt éppen olvassa, kiizzad egy kis folyadékot a bőrére az ott elpárolog és már hűl is! Ez alapján már az ókorban is hűtötték az ivóvizet, még pedig áram nélkül. Egy agyag edénybe vizet töltöttetek, de itt nem alkalmaztak mázat, hagyták hogy egy kis mennyiség mindig kitudjon szivárogni. Az szépen elpárolgott a bent maradt mennyiséget pedig hűtötte a párolgás. Ha huzatos helyre rakták akkor még jobb volt a hatásfoka a hűtésnek. A klíma ezt az elvet használja ki, csak itt egy körfolyamatban megy a hűtés. Az egyszer már elpárolgott folyadékot nem hagyjuk veszi. Hanem ez elpárolgás után keletkezett gőzt lecsapatjuk, és újra felhasználjuk. Tesszük mindezt a takarékosság és a környezet védelem érdekében.

Egy klíma 4 fontos elemből áll.

1.       Kompresszor - ez felel a körfolyamat fenntartásáért.

2.       Elpárologtató - itt párolog el a folyadék (beltéri egység)

3.       Kondenzátor - itt csapódik le az elpárolgott folyadék (kültéri egység)

4.       Fojtás - ez felel a nagy nyomású kondenzátor és a kis nyomású elpárologtató elválasztásáért.

Jöhet a kérdés, miért kis nyomás meg nagy nyomás?

Azt már mindenki hallotta, hogy a víz forráspontja függ a nyomástól. A Mount Everest -en a kis nyomás miatt már 100 C fok alatt forr a víz, míg az autókban 110 C fokon sem, mert nyomás alatt tartják a rendszert.

Akkor újra a klímáról.

 Tehát van egy rendszerünk, amiben olyan folyadék van aminek a forráspontja légköri nyomáson -30C fok körül van. Tehát a szabadba kiengedve egy pillanat alatt elillan, de ezt kerülni kell mert nagyon ózon rombolóak ezek a vegyi anyagok. Mind addig amíg a kompresszort el nem indítjuk azonos nyomás van a rendszerben. De ha beindítjuk a kompresszort az elpárologtatóban elkezd csökkenni a nyomás, a kondenzátorban pedig emelkedni fog.

Na de miért?

Mert van egy fojtásunk amin keresztül a gőz nagyon kis mennyiségben tud átáramlani. Az is tény hogy egy folyadék elpárolgásakor a keletkezett gőz sokkal nagyobb térfogatot képes kitölteni mint maga a folyadék. Tehát addig míg a fojtáshoz gőz érkezik csak kis mennyiség tud áthaladni, ezért a folyadék amit most már inkább hűtőközegnek hívnák, kezd feltorlódni a kondenzátorban, és a nagy nyomáson cseppfolyósodni. Ha elég folyadék keletkezik az elér a fojtáshoz, azon átlépve a kis nyomású elpárologtatóba kerül. Ott a kis nyomás miatt párolgásnak indul, de inkább forrásnak. Nagyon heves ez a folyamat ilyenkor, akinek van klímája az hallhatja is ezt a bugyogó hangot egy rövid ideig, ami természetes, nem hiba.

 Ha pedig egy folyadék elpárolog akkor  hőt von el, és már hűtünk is. Az így keletkezett gőzt a kompresszor elszívja, és a kondenzátorba pumpálja. Ott a nagy nyomás miatt felmelegszik, és ha lehűtjük akkor újra cseppfolyós lesz a hűtőközeg. És kezdődhet minden elölről.

Melegszik?

Igen melegszik mint a biciklipumpa mikor pumpáljuk a kereket.

A klímákban a kondenzátoron és az elpárologtatón keresztül ventilátorok juttatják át levegőt. Ezzel a klíma mérete kisebb lehet és messzebb eljuttatjuk a hűvös levegőt mintha csak a levegő természetes áramlását használnánk ki. Úgy is működne a klíma csak jó nagy darab szerkezet lenne.

És ezek után jöhet a kérdés miért van akkor olcsó és drága klíma, ha mind így működik?

Az ördög a részletekben lakozik. A kompresszor lehet dugattyús, forgó (rotációs), csiga (Scroll, E-scroll), csavar. A csavart azt nagy gépekben használják, a csiga a legmodernebb és kb 5kW-os gépek felett használják. A forgó a legelterjedtebb és legolcsóbb, de nem a leghatékonyabb.

A fojtás a legegyszerűbbnek tűnő szerkezet és mégis ezen lehet a legtöbbet nyerni vagy bukni. Az klímák csak egy kapilláris cső darabot kapnak a gyárban. Ez működik de csak nagyon kicsi hőfoktartományban tud jól adagolni. Adagolónak is szokás hívni szakmai körökben nem fojtásnak. De miért kell adagolni? Mert nem mindig kell egy klímának teljes gázon mennie. Van amikor csak 26 fokos szobát kell hűteni van amikor 35 fokosat. Ha mindig ugyanannyi hűtőközeget engedünk az elpárologtatóba akkor 26 foknál túl sok, 35 -nél pedig kevés lesz. Mert  minél melegebb van annál többet tudunk párologtatni és minél hidegebb van annál kevesebbet. És a kompresszor nem tud csak gőzt szállítani. Mert a folyadékok összenyomhatatlanok. Ha kevés párolog el mert hideg van a helységben akkor a kompresszor kisebb nyomást tud létrehozni az elpárologtatóban.

Az miért nem jó?

Mert a klímákban érdemes 0 Celsius körül tartani a hőfokot, ha kisebb a nyomás, akkor kisebb az elpárolgási hőmérséklet is, és ráfagy a levegő páratartalma az elpárologtatóra. A jég pedig szigetel, rontja a hatás fokot, illetve nem tudjuk cseppvíz formájában elvezetni. Ezért a modern gépek egy bonyolult logika szerint vezérlik elektronikusan az adagoló szelepet és a kompresszort is. Az adagoló az mindig csak annyit adagol amennyi el is tud párologni, a kompresszor pedig csak azzal a sebességgel forog hogy éppen 0 Celsius legyen az elpárolgási nyomás. Ezeket a gépeket INVERTER-es klímának szokás nevezni. Ezeknek is már két fajtája van, az AC és DC inverteres. A DC inverter a legújabb de már megfizethető technika. Egy inverteres klíma is a Váltakozó feszültségű (AC) hálózatról üzemel, de ahhoz hogy kompresszor fordulatszáma változzon meg kell változtatni annak frekvenciáját. Vagy még sem? A hagyományos AC inverteres klímák a váltó 220V -ot egyenirányították, és abból készítettek egy más frekvenciájú feszültséget. A DC (egyenfeszültségű) klímák már nem alakítják vissza váltóvá a feszültséget, hanem ennek erejét szabályozzák. Ami sokkal gazdaságosabb mint újra váltóvá alakítani.

 És végül egy két szó az elpárologtatóról és a kondenzátorról. Ezek is furcsa szerkezetek, igaz ezek nem forognak nem mozognak de azért itt is profi technikák vannak manapság. Hogy minél kisebb legyen egy klíma ezért a hőcserélők csöveinek belsejét nem simára hanem huzagoltra készítik. Ezzel is növelve a hatékonyságát. Az elpárologtató külső felületét különleges anyagokkal kell bevonni ha nem akarjuk hogy a rácsapódott párában baktériumok telepedjenek meg. Ezek az anyagok általában valamilyen nemesfémek, azoknak van természetes baktérium ölő hatásuk, de ezek a fémek nem olcsók. Még ha nagyon vékony rétegben kerülnek is fel.

És hogyan fűt a klíma?

Ugyan úgy ahogyan hűt!

Bután hangzik, de így van. Kint azt mondjuk 0°C fokban hideg van. Nekünk embereknek igen, a jegesmedvének kellemes. A fizikában  -273,15°C -nál van hideg - amikor a molekulák már nem végeznek hőmozgást - tehát a 0°C meglehetősen meleg. A klíma meg  képes a meleget szállítani egyik helyről a másikra. Egy egyszerű 4 járatú szeleppel meg kell fordítani a folyamatot. Kint hűteni kell és a kint összeszedett meleget bent leadni. Röviden ennyi. Ezt a modern klímák nagyon hatékonyan tudják végezni. 1kW/h villamosenergiából akár 5kW/h hőenergiát képesek beszivattyúzni. A megfizethető klíma manapság 3,6kW/h-át tud, ezeket nevezzük  "A" energiaosztályos klímának. 

 Miért ajánlott fűteni a klímával ?

Mert a hideg idő nagy részében már most is versenyképes a földgáz tüzeléssel. És ez a versenyképesség földgáz árak növekedésével tovább fog javulni. Az elektromos áram többféleképpen állítható elő, és lehet vele fűteni közvetlenül is. Lásd az ellenállás alapon működő fűtések: olajradiátor, hajszárító, villanybojler, üvegkerámia főzőlapok és a többi. De ezek a gépek 1kW/h villamos energiából csak maximum 1kW/h hőenergiát képesek előállítani. Mivel a klíma nem előállítja hanem csak az egyik helyről a másikra szivattyúzza, ezért jóval hatékonyabb.

 

 



Tóth Ferenc klímaszerelő - Budapesten és a Dunakanyarban - Tel.:20/416-2092