Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Vállalható jövőt adhatnak az autonómiaformák

2009.4.3.
Európa nem hagyhatja magára a kisebbségeket. Vita az Európai Parlamentben
A hagyományos nemzeti, etnikai és bevándorló kisebbségek védelme Európában címmel, számos magyar képviselő részvételével tartott vitát az Európai Parlament 2009. február 3-án. Az Európai Bizottságot képviselő Jacques Barrot azt mondta, az uniónak nincs kompetenciája a kisebbségvédelem területén, ez – ideértve az autonómiát – az egyes tagállamok hatáskörébe tartozik.


Az Európai Parlament szóbeli választ igénylő kérdés formájában tárgyalta az európai nemzeti kisebbségek ügyét. Az Európai Bizottsághoz intézett kérdést hat szocialista képviselő – Tabajdi Csaba, Hannes Swoboda (osztrák), Jan Marinus Wiersma (holland), Véronique De Keyser (belga), Katrin Saks (észt) és Claude Moraes (brit) – nyújtotta be.

A képviselők többek között azt kérdezték, „milyen esetben és milyen mértékben tagállami belügy a kisebbségi jogok megsértése?”, „dolgozza-e ki az EU a hagyományos kisebbségek védelemi normáinak és ellenőrzési rendszerének jogilag kötelező rendszerét a lisszaboni szerződés alapján?”, illetve, hogy „egyetért-e a Bizottság azzal, hogy az autonómia és az önrendelkezés különböző formái jelentik a legjobb megoldást a kisebbségi közösségek védelmére?”

Háromszáz kisebbség

A vitában az előterjesztők nevében Tabajdi Csaba azt mondta, Európában több mint 300 különböző nemzeti és etnikai kisebbség, nyelvi közösség él, az EU 27 tagállama polgárainak pedig mintegy 15 százaléka valamely történelmi nemzeti kisebbség vagy bevándorló közösség tagja. „Miközben az Európai Unió célja a kulturális sokféleség megőrzése, a kisebbségi nyelveket és népcsoportokat a kihalás, az asszimiláció veszélye fenyegeti” – mondta a képviselő.

„Az Európai Uniónak szavatolnia kell a helyi, regionális, nemzeti, uniós szinteken az őshonos, a történelmi kisebbségek, a romák, a több millió kisebbségi státuszban élő, önálló államisággal nem rendelkező népek, nemzetek, mint a katalánok, a baszkok, a skótok, a bretonok, az elzásziak, a korzikaiak, a walesiek, a romániai, szlovákiai és szerbiai magyar nemzeti közösségek és más társnemzetek jogait” – fogalmazott a politikus.

Tabajdi hozzátette: „nagyon fontos az, hogy a többség és a kisebbség közötti megegyezésen alapulva a tagállamok szuverenitását és területi integritását teljes mértékben tiszteletben tartva, együttdöntési, önkormányzati, »self-governance« autonómiaformák jöjjenek létre”.

Tagállami feladat

Az Európai Bizottság nevében a testület alelnöke, az egyébként az igazságügyi együttműködésért felelős Jacques Barrot szólalt fel. A kisebbségek tisztelete, a diszkrimináció tilalma az unió alapvető elvei, egyben az EU-hoz való csatlakozás feltételei is – mondta a biztos. „De az uniónak nincs általános kompetenciája a kisebbségek jogainak védelme területén. A tagállami hatóságoknak – alkotmányos rendjükkel és nemzetközi vállalásaikkal összhangban – feladata a védelem biztosítása. A kisebbségek intézményi autonómiájával és szervezetével kapcsolatos kérdéseket is a tagállamok határozzák meg” – tette hozzá Barrot.

Az EU-nak nincs hatásköre arra, hogy általános jogszabályt fogadjon el a kisebbségek védelmére és ennek ellenőrzésére – mondta az egyik benyújtott kérdésre válaszolva a politikus. Hozzátette: „az unió ugyanakkor a hatáskörébe tartozó bizonyos kérdésekben elfogadhat olyan intézkedéseket, amelyek pozitív hatást gyakorolnak a kisebbségekhez tartozó személyekre”. A biztos példaként a faj, etnikai származás és a vallás alapján történő diszkrimináció elleni uniós irányelvet említette.

„Másképpen fogalmazva, nincs meg a jogalapunk a kisebbségek védelmének megszervezésére. Ez az ügy tényleg a tagállamok kompetenciájába tartozik” – fogalmazott Jacques Barrot. A biztos megemlítette, hogy a bécsi székhelyű, Alapvető Jogok Európai Ügynöksége idei munkaterve tartalmazza egy, az etnikai alapú diszkriminációról szóló jelentés elkészítését.

Jogi kereteket

Lévai Katalin az EP szocialista frakciója nevében azt mondta, „ma, amikor a rasszizmus kísértete járja be Európát, amikor a nemzetállami többségi sovinizmus félelmetes fölerősödése tapasztalható szerte Kelet-Európában és Közép-Európában is, a kisebbségi politikát nem söpörhetjük többé a szőnyeg alá”. Lévai szerint „az európai törvényhozásnak átfogó jogi normákkal kell megteremtenie a kisebbségvédelem jogi kereteit”.

„A Lisszaboni Szerződés ratifikálása kulcsfontosságú, ennek két cikkelye a magyar kormány munkájának köszönhetően a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is magában foglalja. Elfogadása hatalmas előrelépés lehetne az Európai Unió eddigi történelmében. A jelenlegi gazdasági válság nem kedvez a kisebbségeknek, elmérgesíti a konfliktusokat, teret enged a szélsőjobboldali demagógiának, most különösen, Európa nem engedheti meg, hogy nem hallgat a kisebbségek szavára, a válságban a kisebbségeket nem hagyhatja magára” – fogalmazott Lévai Katalin.

„Míg bármilyen más, a diszkrimináció tilalma által védett, a társadalomban kisebbségben élők esetében erőteljes az érdekérvényesítés, a hagyományos nemzeti kisebbségek esetében szégyenlős az európai jogvédelem és még szégyenlősebb a politikai akarat” – vélte Gál Kinga (néppárti). Pedig az unióban élnek, „egy tapodtat sem mozdultak őseik földjéről, csak éppen a huszadik századi történések folytán országaik határai vonultak el fölöttük” – tette hozzá. A képviselőnő szerint „ki kell mondanunk végre, hogy e közösségek problémái nem rendezhetők csupán általános emberjogi vagy diszkriminációt tiltó rendelkezésekkel”. Szükséges az uniós szabályozás, ehhez szükséges az uniós segítség – tette hozzá a politikus. „Igenis pozitív és vállalható jövőt adhatnak e közösségeknek az autonómiaformák, köztük akár a területi autonómia is, amit nem misztifikálni kell, hanem kibeszélni, hiszen ha az egyik tagállamban pozitív megoldást jelent az állam területi integritásának sérelme nélkül, úgy lehet megoldás másik tagállamban is” – mondta Gál Kinga.

Minden tizedik

Szent-Iványi István (liberális) azt mondta, minden tizedik európai polgár valamely nemzeti kisebbséghez tartozik, és közülük sokan saját hazájuk mostohagyermekének érzik magukat. „Emberjogi téren az unió legnagyobb adóssága a kisebbségvédelemmel kapcsolatos. Bár a hatékony kisebbségvédelemnek a jogi alapjai léteznek, a politikai szándék ezek érvényesítésére gyakran elégtelen” – vélte Szent-Iványi. A lisszaboni szerződés elfogadása javíthat a helyzeten, de önmagában nem csodaszer – tette hozzá. Szükség van a már meglévő intézmények hatékony működésére, különösen az Alapjogi Ügynökség kisebbségi profiljának erősítésére. Szent-Iványi úgy vélte, „a kisebbségek pozitív jelzésnek tekintenék, ha az új Bizottságban egy biztos kifejezetten és kizárólag kisebbségi ügyekkel foglalkozna”.

Tőkés László (Zöldek – Európai Szabad Szövetség, Románia) egyrészt üdvözölte, hogy az EP napirendjére tűzte a kisebbségek ügyét, másrészt viszont „fájdalmasnak tartotta”, hogy a parlament – „kellő frakciótámogatás hiányában” – a vitát követően nem fogad el határozatot, „és továbbra sem nyílik lehetőség az EU kisebbségvédelmi keretegyezményének elfogadására”. Tőkés elfogadhatatlannak tartotta, hogy a volt kommunista táborban jellemző be nem avatkozás elvéhez hasonlóan az unió is az egyes tagországok önálló hatáskörébe utalja kisebbségeik helyzetének megoldását. „Nacionálkommunista időkre emlékeztető diktatórikus álláspontnak tartom Traian Basescu államelnöknek az erdélyi magyarok kollektív jogok és autonómia iránti jogos igényét visszautasító budapesti kijelentéseit” – fogalmazott a politikus, aki szerint az unió nem halogathatja a nemzeti, etnikai és vallási kisebbségek intézményes és törvény által szabályozott védelmét.

Asszimilációs törekvések

Bauer Edit (néppárti, Szlovákia) azt mondta, az unióban kettős mérce érvényesül, ugyanis a csatlakozó országokra kisebbségi jogok tekintetében vonatkoznak a koppenhágai kritériumok, ilyenek viszont a közösségi jogban nem léteznek. „Gyakran vagyunk tanúi annak, hogy az úgymond kisebbség saját érdekében felerősödnek az asszimilációs törekvések, ez sajnos egy olyan politikai eszköz, melyhez a populista pártok gyakran nyúlnak, a többséget a kisebbség ellen fordítva” – fogalmazott a képviselőnő. „Elkerülhetetlen, hogy belső jogi normák szülessenek a kisebbségek jogállásának biztosítására, követve a legjobb európai gyakorlatot, az önigazgatást biztosító különböző formákra építve (...), hogy a kisebbségek a saját dolgaikban saját maguk dönthessenek”. Amíg nem létezik jogalap, Bauer szerint a „nyitott koordináció módszeréhez” lehet folyamodni.

„A hagyományos nemzeti kisebbségek, közösségek képviselői békés úton, parlamentáris eszközökkel próbálják rávenni a többséget arra, hogy ami jó Európa 14 országában, az jó lesz az unió egész területén – vélte Sógor Csaba (néppárti, Románia). A politikus szerint „a hagyományos nemzeti kisebbségek az illető országok leghűségesebb állampolgárai. Háborúk, gazdasági válságok, belpolitikai csaták, asszimiláció ellenére sem hagyták el őshonos, régi-új hazájukat”. „Pont ezért érthetetlen, hogy a nagy országok több tízmilliós lakossága miért fél néhány százezres, esetleg félmilliós, másfélmilliós kisebbségtől” – mondta Sógor. A képviselő szerint az unióban használatos önrendelkezések különböző formái – a területi vagy kulturális autonómia – nem gyengítették az országok gazdasági, politikai, társadalmi erejét, de még az Európai Unióét sem. A politikus hozzátette: „Románia 1920 óta létezik a mai formájában. Ezen a területen 28 százaléknyi nem román lakosság élt 1930-ban, ma ez a szám 10 százalékra csökkent.” „Fontos, hogy a már működő, jól bevált uniós példákból egy mindenki számára elfogadható, az országok területi integritását nem sértő, iránymutató tervezet szülessen” – vélte Sógor Csaba.

Az önrendelkezés jogán

„Bár kiváló példák bizonyítják, hogy az Európai Unió értékként és lehetőségként tekint a nemzeti kisebbségekre, például Dél-Tirolban vagy Åland szigetén, sajnos Kelet-Európában ezzel ellentétes felfogásokkal is találkozhatunk, néha vezető államférfiak prezentálásában is” – mondta Harangozó Gábor (szocialista). Szerinte „éppen ezért fontos és sürgős ellentmondanunk azoknak a nyilatkozatoknak, melyek örökre és végérvényesen kizárnák a nemzeti kisebbségek autonómiaigényeit, hivatkozva az Európai Unió által támasztott követelményekre”. „Ki kell jelentenünk, hogy a kisebbségi jogok közösségi szintű gyakorlása az önrendelkezés jogán megilleti a nemzeti kisebbségeket, és ezeket az alapjogokat biztosítanunk is kell az Európai Unió jogrendszere által” – fogalmazott Harangozó Gábor.

Winkler Gyula (néppárti, Románia) azt mondta, „az Európai Unió területén élő nemzeti kisebbségek gazdagítják az uniót. Az Európai Parlamentnek élen kell járnia az etnikai kisebbségek védelmében, érdemi vitát kezdeményezve a kisebbségek jogállásának helyzetéről”. A képviselő szerint a parlamentnek fel kell vállalnia, hogy kidolgoz és elfogad egy olyan keretszabályozást, amely minden tagállamra kötelező érvényű. „Ez a keretszabályozás akkor felel meg valójában a kisebbségi közösségek érdekeinek, ha – figyelemben tartva a szubszidiaritás elvét – tartalmazza rendelkezései között azt, hogy a különböző, a többség és kisebbségek közötti konszenzusra épülő autonómiaformák megvalósítása a járható út a kisebbségi közösségek megfelelő státusának biztosítására” – fogalmazott Winkler Gyula.

Előterjesztőként a vita végén is szót kapott Tabajdi Csaba, aki kiemelete, tisztázni kell, hogy a nemzeti kisebbségek ügye kizárólag nemzeti hatáskörbe tartozik-e. A képviselő úgy vélte, ha egyszer az emberi jogok kérdése nem a tagországok belügye, akkor a nemzeti kisebbségeké sem az. „Miért van az, hogy az új tagállamokban a csatlakozás előtt a mainál jobb volt a helyzet?” – kérdezte a politikus. Ugyanakkor azt mondta, a romániai magyar közösség helyzete javult, és jobb, mint az elzászi vagy Bretagne-i kisebbségeké. A képviselő kijelentette, Finnországot és Olaszországot a területi autonómiák stabilizálták, és az elítélendő, kisszámú baszk szélsőséges ellenére a spanyolországi autonómiák rendszere is nagyon jó példa. Tabajdi úgy vélte, a diszkriminációmentesség nem elegendő a kisebbségi léttel járó hátrányok kompenzálására.

A védelem fokozása

Jacques Barrot a vita végén újra szólt arról, hogy a nemzeti kisebbségi csoportok védelme nem képezi részét az unió hatásköreinek, ahogy az alapjogi ügynökségéinek sem. „Az Európai Unió jelenleg nemzetállamok föderációja” – mondta a biztos, hozzátéve: „ez azonban nem tiltja, a legjobb gyakorlatok – informális alapon történő – megosztását. A politikus hozzátette, uniós hatáskörre a nyitott koordináció alkalmazásánál is szükség lenne. Barrot megismételte, a Bizottság eltökélt a kisebbségekhez tartozó egyének bármiféle diszkrimináció elleni védelmének fokozása mellett.

A biztos lesújtónak nevezte az unióban élő romák helyzetét. A romák integrációja az unió és a Bizottság prioritása – tette hozzá. „A Bizottság úgy véli, hogy az etnikai megközelítés kontraproduktív” – fogalmazott Barrot. A biztos azt mondta, sajnálja, „hogy nem adhatott jobb választ”, de kötelessége hogy az unió aktuális jogi helyzetének megfelelő módon feleljen.


Forrás: az Európai Parlament Sajtóosztálya



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneą-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneą Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- ©túr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona