Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Trianon helyett az autonómiára kéne összpontosítani

2009.1.13
Barak László egy írásában ezt írja a komáromi önrendelkezési nyilatkozatra reagálva:
Duray Miklós vélhetően stratégiai döntést hozott: taktikai okokból a szlovákiai magyarok autonómiájának irányba kívánja navigálni a Magyar Koalíció Pártja jelképes hajóját. ITT

Ebben a fórumban olvastam:
Autonómia: humbug
(FaPofa, 2009, január 12 - 22:54)
Szittyamagyar hősködés, az megy, igen, de hogy valaki végre szakszerű, nyitott, nem közhelyekben fuldokló, a régi előítélek által nem fojtogatott javaslatokkal álljon elő... Nem romantikázni erről a soha igazán el nem képzelt autonómiáról. Magyar részről a legtöbbek autonómia alatt azt értik, hogy piros-fehér-zöldbe öltözik a Duna-mente, szlovák részről meg a legvérmesebb apokalipszist... Mindenekelőtt demisztifikálni kellene ezt az egész problémát, hogy értelmesen lehessen róla beszélni, levetni a rózsaszín szemüveget, és akkor talán előre is lehetne lépni egyet, aztán még egyet stb. Hm?


Commora Aula: A CA autonómia-tervezete nem etnikai alapú, vagyis nem piros, fehér, zöld, hanem polgári elvű és az alkotmányos jogegyenlőségre épül. Trianon helyett az autonómiára kéne összpontosítani. A felvidéki trianonisták (vissza minden felejtsük el, mert megvalósíthatatlan), Duraysták (etnikai autonómiát akarnak, ami megvalósíthatatlan) nem értenek vele egyet, jobb hülyének nevezni egy tervezetet (Öllős megrendelésre ezt híresztelte el), mint vitakozni, mert kiderülhetne róla, hogy mégis csak jó vitaanyag lenne és megvalósítható. Nem irányul senki ellen. Ha ténylegesen elkezdenénk vitatkozni a CA autonómia tervezetéről kiderülne, nem ott a baj, hogy nem lehetne délen egy autonómia terület, hanem ott, hogy nyíltan nem merjük kimondani, hogy egyedüli megoldás, amit a szlovákok is elfogadnának az a polgári elv, ezt erősítették meg a liszaboni szerződésben is és az SK alkotmánya is a polgári azonos jogokat garantálja. Ha egy ember kéri az alkotmányos jogait, az az egyén jogát jelenti, de ha ugyanazt kérik többen is az már kollektív jogot jelent. Tehát ezért kell kollektívan, csoportosan kérni az alkotmányos jogainkat, mert ebben az esetben nem támadható azzal, hogy kisebbségi un. többletjogokat kérünk, részünkről csak az alkotmányban lefektetett azonos jogok elvének az egyforma méltóságteljes alkalmazását kérjük.

Vajon miért is beszélünk az autonómiáról. mi a lényege, akik követelik miért is követelik? Lényege, hogy egy kisebbség megmaradjon, ne asszimilálódjon, ebből kell kiindulnia minden autonómia küzdelemnek, nem pedig abból, hogy csakis magyar autonómia jó nekünk. Nem frázisokra, hanem megvalósítható tervezetekre van szükségünk.

Hogyan kell kinézni egy megvalósítható tervezetnek?

Minden autonómia bizonyos ledelegált jogok szerint működik, nem az a lényeg minek nevezzük, tehát lehet polgári elvű, vagy etnikai alapú. Etnikai alapúnak a megvalósíthatósága csak ott képzelhető el, ahol egy kisebbség nagy többségben van, ott is nehezen. A Kárpát-medencei magyarság manapság saját területein kisebbségbe került, mindenütt, Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és Vajdaságban is. A polgári elvű autonómia lehet ott is, akár egy nagyobb területen, ahol a kisebbség továbbra is kisebbségben marad, vagyis a jogok a lényegesek, amivel az autonómterületet felruházzák, a kontrolrendszer és a helyi törvénykezési folyamatok. Konyhanyelvre lefordítva, hogy mit szabad, mit nem. Vagyis a kisebbség beleegyezése nélkül sohasem születhetnének olyan helyi törvények, rendeletek, amelyekkel a kisebbségi közösség tanácsai, helyi képviselői nem értenének egyet. Mai könyvvita megsem történhetett volna. Szerintem, ha a szlovákságnak így lenne az autonómia téma tálalva, akkor ők is ebbe, igaz nehezen, de beleegyeznének. Az EÚ-ban is könnyebben átvihető megoldás lehetne egy polgári elvű autonómia, ami a határok sérthetetlenségét garantálná. A CA tervezete ilyen. Az összes szlovákiai képviselő ezt megkapta már egy éve, mai napig csak a Belousovová kritizálta, ő sem a belső srtuktúráját, megvalósíthatóságát támadta, hanem egy detail apróságba kötött bele, hogy miért a romáknak 10%os a határ a hivatalos nyelvhasználathoz, a magyaroknak pedig 8%, ez is már azóta egységesen 8% százalékra lett korrigálva.

Az igazi garancia, egy kisebbség fennmaradásának, nem az olyan tervezetekben van, amelyek megvalósíthatatlanok, hanem a meglévő európai és SK törvénykezéshez alkalmazkodó úgy, hogy közben az eredeti célok mind-mind megmaradnak. Lényege szünjön meg az asszimiláció, később pedig, egy bizonyos szintű visszarendeződés állhatna be (mint Dél-Tirol esetében is, az autonómia bevezetése óta kétszer annyian vannak), és ami legfontosabb a kisebbség a saját ügyeit maga intézheti, törvényes keretek között. Gondolom minden autonómiának ez a lényege.

Miért nem csinál az MKP saját tervezetet? Megmondom, mert csak etnikai alapon készíthetné el és az a változatt a szlovákok részéről elfogadhatatlanabb lenne, mint a CA polgári elvű tervezete és ezzel az MKP hátrányba kerülne és egy etnikai alapú autonómia-tervezettel csak azt bizonyítaná be, hogy a CA tervezete nagyon is megvalósítható. Valójában az MKP a nemakarással autonómaellenes és megmaradás ellenes politikát folytat.

Így azt a taktikát választotta a Duray csapat, jobb semmi, mint egy eleve veszett ügy, jobb az ütközet elől elmenekülni, így azt a látszatot továbbra is fenntarthatják, hogy ők akarják, csak az autonómia szóval nem akarják a szlovákságot irritálni. Várnak a megfelelő alkalomra, egy olyan szlovák kormányfőre aki felajánlja az autonómiát a felvidéki magyarságnak. Hát arra várhatunk, sohasem lesz olyan miniszterelnöke Szlovákiának.


Egy másik fórumozó ezt írta:
Polgári elvű autonómiáról írsz,
(kartel, 2009, január 13 - 09:46)

de ez az autonómia azokat a területeket foglalná magába, ahol a magyarság él többségben. Tehát az etnikai alap itt is megvan.

A polgári elvű autonómiák Szlovákiában ma is léteznek. Nyolc ilyen van. A szlovák rövidítésük VÚC. Sajnos ez a vörösbarna kormány nem folytatja Dzurindáék elkezdett művét, és nem ad újjabb jogköröket át. Sőt. Igyekszik kurtítani őket.

Nyitra megyében az MKP több generációra tette lehetetlenné minden területi autonómiakövetelést. A győztes mindent visz alapú politizálásuk, a szlovákság igényeinek teljes ignorálása szolgál jelenleg az ordas nacionlistáknak elrettentő példaként egy esetleges autonómia működésére. Duraynak, a nagy autonómiaharcosnak, és stratégának (?) ott volt a lehetősége, hogy egy magyar többségű megyei közgyűlés toleránsan dolgozzon össze a szlováksággal. Duray hallgatott akkor. Bugár meg azt mondta, hogy az OT nem avatkozik bele a helyi politizálásba. Elqrták. Halkan jegyzem meg, hogy a győztes mindent visz alapú politizálás teljesen bevett gyakorlat minden megyében. Talán épp ezért lehetett volna példaértékű Nyitra megye.

Válasz:
A CA tervezetben
(Bósza János, 2009, január 13 - 10:07)

kb. 38%-os a magyar lakosság arányaiban. Az etnikai alap persze, hogy benne van, de a jogrendjében, a működési elveiben, mert ez a lényeg. Három etnikai alapú tanács jönne létre, magyar, szlovák és roma (több is lehet természetesen), az ő beleegyezésük nélkül az autonómia parlamentje nem hozhatna olyan döntéseket, amelyekkel ők nem értenek egyet. Tehát csak egészséges viták keretein belül megszelütett demokratikus törvények léphetnének életbe. A polgári elv a garancia a létrehozhatóságára, mert benne van az alkotmányban, Szlovákia minden polgára jogban és méltóságban egyforma. A polgári elv a hivatkozási alap ahhoz az anyanyelvi nyelvhasználati egyenjogúság létrejöjjön. Itt már nem lehet arra hivatkozni a többségi nép politikusainak, hogy az etnikai alapú kollektív kisebbségi jogok Európában nincsenek megengedve, szabályozva. Ha a polgári elvből indulunk ki egy olyan Európában ahol a polgári értékrend van az első helyen, ott nagyon nehéz lenne az államnemzeti ideológiát, az egy nemzet diktatúráját előnybe részesíteni a polgári értérendhez képest.

A mostani megyék önkormányzatisága csak kis- és nem befejezett lépések, ellenben egy autonóm terület komplett jogokkal jön létre. Tudod azzal hasonlítanám össze, külömbség van, hogy a saját házamat részletekben kapom vissza, vagy egyszere úgy, hogy a jog és a törvények védenek és többet már nem vehetik el, mert amit részletekben adnak, az nem biztos, hogy egészben megkapom. Ilyen a tökéletlen megyerendszeri önkorményzatiság. Hasonló eset, mint a történelmi könyvekkel, akarják adják, akarják nem, de az autonómia maximális jogokkal és egyezségek útján jön létre (jönne). Ha már egyszer megadták, már csak a mi beleegyezésünkkel lehetne megváltoztatni és ebben van a lényeges külömbség, más ha valamit egyben kapok vissza, mintha részletekben kell könyörögnöm érte.

Ami MKP-t illeti meg vagyok róla győződve, vagy gyorsan váltaniuk kell, vagy a mostani elitjét ki kel rúgni, vagy egy új pártot egy autonómista pártot kell életrehívni a jogegyenlőség érdekében.

A győztes visz mindent, ezzel indokolta Csallóköz bekebelezését Čaplovič, sajnos ez így működik, de ez nem jelenti azt, hogy egészséges politizálással nem lehetne jobb dolgokat is létrehozni, persze Fehérek, Bugárok és Bastrnákok, meg Keszeghek (stb) nélkül .

Annyit még hozzá tennék, hogy a CA autonómia tervezetben leírtakat A-tól Z-ig meg tudom védeni és indokolni. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nincs bennem kompromisszum-hajlam, mert már most is rengeteg olyan részletjavaslatot, amit eljuttattak hozzám és én is úgy láttam, hogy jobb, mint az eredeti bele lett foglalva a mostani autonómia tervezetünkbe, annak mostani változatába és ez továbbiakban is így fog történni. Ha már nem sikerült egyenlőre, nyílt vitát indítani, ami előbb-utóbb be fog következni, addig megpróbálom a CA tervezetet életben tartani. Ha majd már lesz több tervezet is, mint vitaanyagot benyújtom a létrejövő koordinációs bizottsághoz, autonómia-tanácshoz.

Egyébként Duray azt mondta nekem személyesen, hogy "a CA tervezet nagyon jó vitaanyag és vitázni kéne róla". Csak az itt a kérdés, ki indítsa el ezt a vitát, ki hozza létre az autonómia-tanácsot, gondolom éppen Duraynak kéne megtenni ezt a lépést. Ez nekem annak tünik, mintha az autószerelő azt mondaná egyik megrendelőjének, igen elromlott a motorja az autójában, igen meg kell javítani, aztán a szerelő a konstatálás után odébbáll, az helyett, hogy a javításba kezdene. A csoda nem segít, csakis az igazi és becsületes munka.

Ezért innen is felszólítom Duray úrat, hogy ha már újból a zászlajára tűzte az önrendelkezés jogát, hozza létre a felvidéki autonómia tanácsot.



Bósza úr, minden
(FaPofa, 2009, január 13 - 18:45)

Bósza úr,

minden elismerésem a lelkesedésének, még ha nem is tagadhatom, hogy sok, túl sok naivitást látok benne. Annyira szép ez az elképzelés – mármint a polgári alapú autonómia –, hogy csodálkozni lehet, miért nem jutott még senkinek eszébe. Vagy mégis eszébe jutott? Talán ezt nevezik demokráciának, amin a Szlovák Köztársaság jogrendje is alapszik? Bizony, ez az ország papíron polgári alapú demokrácia, nem etnikai, egyenjogúak a polgárai, csakhogy tudjuk, a valóságban ez nem teljesen így van. Ez az egyik nagy probléma tehát: ha Szlovákiában valódi demokrácia van, nincs szükség különleges státuszú autonóm területre, hiszen az egész országban egyenjogúság uralkodik. Ergo: az autonómia létjogosultságát megindokolandó mindenekelőtt nagyon hathatós érvekkel meg kellene indokolni azt a tételt, mely szerint Szlovákiában nincs igazi, polgári alapú demokrácia.

És szerintem még mindig ez lenne a dolog könnyebbik része. Amiért ugyanis végképp illúziónak tartom a magyar kezdeményezésű autonómia létrejöttét (amellett, hogy személy szerint maximálisan támogatnám), az éppen a magyar nacionalizmus-trianonizmus szélsőséges elharapózása, legfőképp fiatal, sok esetben értelmiségi, de mindenképp a tanultabbakhoz tartozó szlovákiai magyarok között. Hogy politikai befolyásuk ezeknek az elemeknek jelenleg nincs vagy nem számottevő, nem jelenti azt, hogy a területi autonómiáról való józan párbeszédet ne legyenek képesek ügyesen holtvágányra siklatni. A hétköznapi fiatal szlovákiai magyarról van szó tehát, aki szerintem képtelen lenne megérteni a polgári alapú autonómia lényegét, mert csak a turul nevű mértékegységben tud gondolkodni. Társadalmi támogatása tehát szerintem jelenleg a polgári alapú autonómiának, sajnos, nincs.

Szerintem amivel kezdeni kellene, az a tájékoztatás. Minél szélesebb körben, vitákkal, fórumokkal kiegészítve. A nyitottság elérése lehetne az első lépés.

* válasz

Igen a tájékoztatás
(Bósza János, 2009, január 13 - 19:30)

az a legfontosabb. Nézze naivitás, lelkesedés ezek egy sikeres küzdelem velejárói. Ami naivitás illeti, én nem így fogalmaznák, azt mondom hiszek abban, hogy a józan polgári gondokodás, képes lesz kiprodukálni egy olyan állapotot, ami lépésről lépésre, a mi szemszögünből nézve, a jogegyenlőség irányába fog mutatni. Igen ki kell menni az emberek közé, el kell nekik magyarázni, hogy miért jobb dolog az, ha a saját ügyeinket mi intézhetjük. A szlovákoknak pedig azt kell elmondani, hogy nem ellenük irányul. Bizonyos értelemben ez kétfrontos küzdelmet jelent.

Egyébként, szerintem hogy mi az a polgári elvű autonómia és hogy mi a külömbség, az etnikai és apolgári elv között, ezt könnyen el lehetne magyarázni, vitadélutánok, előadások formájában.

Nem vitatom ez egy hosszú folyamat, de hacsak abból indulok ki, hogy itt 15 éve nem történt semmisem, akkor egy-két év, hacsak magyarázatokkal fog eltelni, akkor is előbbre fogunk állni, mint most.

Egy lényeges dolgot nem szabad elfelejteni, hogy minden társadalmi változás mozgatóereje a fiatalság, ha ők ezt nem fogadják el és nem fogják kellőképpen támogatni, akkor egyhamar nem jutunk egyről-kettőre.

Az eltelt két év alatt annyit sikerült elérni, hogy ma már valaki pozitív, valaki negarív módon, de véleményt alkot az autonómia szükségességéről, vagy pont fordítva, vitatja annak létjogosultságát. Ez a kezdet, beszélni kell róla, mert csak a viták eredményezhetnek megoldásokat a bajainkra. Minden vitazárás egy kezdet is egyúttal, kezdet egy új vitához.

Tudja Thomas Mann azt mondta, hogy:

"A beszéd maga a civilizáció. A szó, még az ellentmondó is, összekapcsolja az embereket. A szótlanság elszigetel."

Nekünk a nézeteinket össze kell kapcsolnunk a viták segítségével, az lenne az optimális megoldás, ha minden faluban, városban elkezdenénk vitázni a problémáinkról. Nem muszáj, hogy mindjárt az első vitanapon maga az autonómia legyen a téma, nehogy az emberek megijedjenek, beszéljenek a saját problémáikról, szerintem így is, úgy is előbb-utóbb az autonómia és az önrendelkezés is téma lesz, lenne.








HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneą-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneą Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- ©túr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona