Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Történelmi tény: Sclvusokból lett szlovákok

2009.3.13
A Szlovák Köztársaság Alkotmánya

IV. fejezet

A nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok jogai

33.§

A nemzetiségi kisebbséghez vagy etnikai csoporthoz való tartozásból senkinek semmi hátránya nem származhat.

34.§

1. A Szlovák Köztársaságban nemzetiségi kisebbséget vagy etnikai csoportot alkotó állampolgárok számára az alkotmány szavatolja a sokoldalú fejlõdést, elsõsorban azt a jogot, hogy a kisebbség vagy a csoport más tagjaival együtt fejlesszék saját kultúrájukat, továbbá az anyanyelvû információszerzés és tájékoztatás jogát, a nemzetiségi egyesületekben való egyesülési jogot, a közmûvelõdési és kulturális intézmények alapításának és fenntartásának jogát. A részleteket törvény szabályozza.
2. A nemzetiségi kisebbségekhez vagy etnikai csoportokhoz tartozó személyeknek törvényben szabályozott módon az államnyelv elsajátításának jogán kívül az alkotmány szavatolja:

1. az anyanyelvû mûvelõdés jogát,
2. anyanyelvüknek a hivatalos érintkezésben való használatának a jogát,
3. azt a jogot, hogy a nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok ügyeinek intézésében részt vegyenek.

(3) A nemzetiségi kisebbségekhez vagy etnikai csoportokhoz tartozó állampolgárok jelen alkotmányban szavatolt jogainak gyakorlása nem vezethet Szlovákia szuverenitásának és területi integritásának veszélyeztetéséhez, sem pedig a lakosság többi részének diszkriminálásához.
_________________


abraka
2007. Január 24. Szerda, 16:45
l
Idézet:
nemzeti kisebbség – nemzeti vagy etnikai kisebbség alatt olyan etnikai csoportot értünk, amely számarányát tekintve kisebbségben él az adott or­szág többségi etnikumához képest. Etnikum vagy nép alatt történelmileg kialakult, az összetartozás tudatával, valamint közös nyelvvel, kultúrával és hagyományokkal rendelkező népcsoportot értünk. A nemzeti kisebbség elnevezés a nemzetállami gondolat kialakulásával a 19. sz. során terjedt el, a kisebbségben élő etnikai csoportok megkülönböztetésére használták az adott ország területén élő »nemzeti« többséggel szemben. Az etnikai kisebbségeket származásuk alapján helybemaradó vagy autochton (őshonos), ill. vándorlás során létrejött vagy allochton (áthelyeződő) csoportba sorolhatjuk. Nagyságuk szerint a nemzeti kisebbségeket viszonyíthatjuk az adott ország össz­né­pes­sé­géhez (pl. a magyar kisebbség aránya Romániában 10%), vagy az anya­nem­zet egészéhez is (a magyarság egyharmada Magyarország határain kívül él). A népek nagyfokú keveredése, a nemzetközi vándorlás miatt etnikai szem­pont­ból tiszta, homogén ország ma már alig létezik Földünkön. A nemzeti ki­sebb­ségekkel való negatív bánásmód, az anyanyelvi oktatás és a nemzetiségi nyelvhasználat korlátozása többször vált a múltban nemzetiségi ellentétek és politikai viszály forrásává. A fejlett demokráciák a területükön élő nemzeti kisebbségeket különleges elbánásban részesítik (pozitív diszkrimináció), támogatják a kultúra fennmaradását, esetenként területi autonómiát biz­to­sí­tanak számukra.
forrás:enc.hu

Mi nem kisebbség, hanem kisebbségben élő népcsoport része vagyunk, tehát mi a Felvidéki Magyar Nép vagyunk.
A SK alkotmányából kiindulva semmilyen jogokkal nem rendelkezünk.
Az a tény, hogy a SK alkotmánya kisebbséget említ, ez azt jelenti, hogy nemzetállamról van szó, a szlovákok nemzetállama, a FMN jogi értelem az SK alkotmányából kifolyólag egy disszkriminált népcsoport.

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

1. cikk

Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.

Hol a méltóság? Hol a jog?

http://shp.hu/hpc/hpc_member_3g.php?azonosito=commorakozigaz&oldalkod=1167912758


Egykor a szlovákokat a magyarok tótoknak hívták, ahogyan pl. a románokat oláhoknak, a szlovéneket pedig vendeknek nevezték. Ezek a népnevek a szlovák, román, stb. nemzetállamok kialakulása után (de az internacionalista testvériség idejére mindenképpen) kivesztek a magyar nyelvből. A tót név végső soron a tauta (litvánul nép) és a germánokra alkalmazott teuton kifejezéssel azonos, annak szinonimája. A szlovák népnév a 15. században terjedt el, és a közvélekedés szerint a „szó” jelentésű szlovo alakból ered. Másfelől a „szlovák” név a „szláv” népnév egy változata.
forrás:wikipédia


A középkor folyamán végig jól adatolható e szláv népelemek jelenléte, akiknek sem önálló etnikai, sem valamiféle regionális identitásuk nem volt – Hungaria teljes jogú lakosainak tekintették magukat, azt magukénak érezték, hazájuknak tekintették (ezt az „anyanyelvtől független” nemzettudatot nevezi a történelemtudomány hungarus-tudatnak). Szlovákoknak nevezni őket történelmietlen, szlávnak nevezni pedig túl általánosító – mesterségesen képzett gyűjtőnevük a szlovien elnevezés. (A korabeli oklevelekben mint sclavusok szerepelnek.)
E szláv-szlovien elemek aktív részesei voltak a középkori Hungaria életének.
forrás:Kollai István

A szlovák irodalmi nyelv törvényesítésére 1843-ban került sor. Ąudovít ©túr a közép-szlovákiai nyelvjárást vette alapul, ugyanis szerinte a legszebben szlovákul a Tátra környékén beszélnek. Művei, melyekben bemutatta az új nyelvet: Nárečja slovenskou alebo potreba písaňja v tomto nárečí (Szlovák nyelvjárások vagy szükség ebben a nyelvben írni) és Náuka rečí slovenskej (A szlovák nyelv tana).
Wikipédia

Sclvusokból lett szlovákok, a volt közös Hungaria területén élő nép, akarárcsak a magyar, vagyis a Felvidéki Magyar Nép. A szlovák nép és felvidéki magyság egy és ugyanazon a területen él már 1000 éve. A Trianon előtti Felvidéken (Közép- és Észak-Szlovákia) már 16 században is a háromnyelvűség (magyar, szlovák, német) volt a jellemző. Kárpátia - Natio-Hungarica, vagyis egy nemzet háromnyelvű népével.
Mai Szlovákia ezt a történelmi tényt, nemzetállamiságának az SK alkotmányban történő a szlovák nemzet fogalmával diszkriminatív jelleggel felrúgta. A német anyanyelvűeket a történelem folyamám teljesen magába olvasztva, a FMN-el 86 éve ugyanezt teszi. A FMN csak azokat a jogokat követeli, amit önhatalmúlag a szlovákiai szlovákság magának természetesnek tart. Nekünk Magyarországhoz semmi közünk, területileg az ottani magyarok hazája. Mi itt élünk 1000 éves közös hazában, ugyanazon a területen, tehát ugyanazok a jogok minket is megilletnek, minket senki ne küldjön innen máshová, a mi hazánk itt van ahol az őseink is éltek.


Bendegúz
2007. Január 25. Csütörtök, 11:37

l
"Nekünk Magyarországhoz semmi közünk..."

Csak a magad nevében beszélj, János! Nekem közöm van Magyarországhoz. A Hazám nekem, tudod?...
Mit kezdjek egy emberrel, aki közép-, meg északtót területek lakóival közös hazatudatot próbál ápolni, de megtagadja ugyanezt maradék-Magyarország polgáraitól? Erőltetett ez a felvidékiség. Hazug.


Dalnok
2007. Január 25. Csütörtök, 11:58

A felvidékiség nem hazug, csak át kell gondolni.

Nekem is Magyarország a hazám, de nem Csonka-magyarország hanem az a MAGYARORSZÁG aminek része Erdély,Felvidék ,Kárpátalja,Délvidék Csonka-magyarország is csupán a része.


Bendegúz
2007. Január 25. Csütörtök, 12:10

Haza dolgában egyetértünk!

Amit vitatok, hogy a magyar embernek valaha is lett volna "felvidék-tudata".


Dalnok
2007. Január 25. Csütörtök, 12:32

Sajnos vannak olyan jelenségek amik nagyon bonyolult lélektani folyamatokon alapulnak,analizisük komoly hozzáállást követel.
Vannak bizonyos regionális sajátsgok amik ha helyesen értelmezzük öket akkor a nemzeti összetartozást nem gyengittik hanem erösittik.

Ami a felvidékiséget illeti magya a felvidék egyx zavaros fogalom. Erdélyel ellentétben sose alkotott külön egységet, a keleti nyugati északi és déloi részeinek lakói egyész más kulturális történelmi gyökerekböl táplálkozik a közös nevezö perdig nem valami felvidék, haenm az 1000 éves közös haza.

felvidék tudat a multban igenis volt-de azoknál a magyaroknál akik Liptószentmiklóson,Turácszentmártonban,Porádon Zsolnán vagy Eperjesen laktak.

Semmi esetre nem volt ilyen Komáromban,a Csallóközben vagy a Mátyusföldön. Ezeken a vidékeken száz éve kinevették volna azt aki öket felvidékinek nevezi!


abraka
2007. Január 25. Csütörtök, 13:24

Idézet:
"Nekünk Magyarországhoz semmi közünk..."


Ezt a semmi közünket úgy értelmezd, hogy ne küldjenek oda minket állandóan, mi most is odahaza vagyunk.

Én ezt az értelmezést egy közös területhez egy élettérre vonatkoztattam, ha a MO magyarok is kiállnak az érdekeink mellett, akkor mi is ki fogunk állni a közös érdekek irányában, de ezt csak közösen tudjuk legjobban értelmezni, megérteni és megvalósítani. Bizonyos szinten az EÚ-ban is elfogadhatóbb, ha mi magunkat nem kisebbségnak, hanem a magyarság részének nevezzük magunkat, de ehhez szükségeltetik egy bizonyos területre levonatkoztatható népi öntudat. Ha mi azt fogjuk hangoztatni, hogy mi vagyunk a Felvidéki Magyar Nép (FMN) ez nem jelenti azt, hogy nem vagyunk a magyarság része. Csupán az történik, hogy "két legyet ütünk egy csapásra". Ha népcsoport vagyunk, nem pedig kisebbség, ugyanazok a jogok minket is megilletnek, amelyek ezeken a területeken 1000 évig egy természetes bevált megoldás volt. A legfontosabb az, hogy jogi értelemben, elfogadhatóbb a többségi nép és az EÚ irányában is. Ez egy nagyon fontos tényező. Az EÚ irányában történt megkereséseink és az ottani barátaink véleménye is ezeket igazolja. Tehát mátol kezdve legyünk (vagyunk) a Felvidéki Magyar Nép mint az összmagyarság része, a Natio Hungarica népeinek elidegeníthetetlen tartópillére. Természetesen sok mindenben igazad van, ami a történelmi sérelmeket illeti, de szerintem akkor se ragadhatunk le egy igazságtalan diktátumnál, amit ránk kényszerítettek, mert egy dolgot el kell ismernünk a pillanatnyi nagyhatalmi politika, nem kecsegtet minket azzal, hogy ezen változtatni kíván, szerintem sajnos nem is fog. Olvasd el (bizonyára olvastad is már) Barki írásait ebben a témában, Ő is hasonlóképpen argumentál, s róla nem lehet elmondani, hogy trianon-baráti. Természetesen, amit írok azt a saját nevemben teszem.
_________________

Dalnok írta:

Idézet:
Sajnos vannak olyan jelenségek amik nagyon bonyolult lélektani folyamatokon alapulnak,analizisük komoly hozzáállást követel.
Vannak bizonyos regionális sajátsgok amik ha helyesen értelmezzük öket akkor a nemzeti összetartozást nem gyengittik hanem erösittik.


Igen pontosan erről van szó több fej, több ész, tehát minél többen mondják el a véleményüket ebben a témában, beleértve a felvidéki magyar és a szlovák értelmiséget is, a csöndes többség is, ha ez mind megtörténik, akkor szentül meg vagyok győződve, hogy ráleltünk a helyes útra, igaz hogy rögös lesz, de legalább egy szilárd talaj lesz a lábunk alatt. Beszélni, vitázni, mondani, véleményt alkotni kell. A viták megegyezéshez vezetnek, a hallgatásból már elég volt.
_________________


Attila
2007. Október 1. Hétfő, 17:39

Nevelés kérdése
Sok mindenről szóltunk idehaza az elmúlt hetekben. Az előzőekben láthattuk, hogy vannak köztünk is gazemberek, de tudjuk azt is, hogy a szlovák közélet szereplői majmot csinálnak belőlünk folyamatosan.
Benes dekrétumainak napirendre tűzése, a magyar kártya előrántása lassan süket fülekre lel a felvidéki magyar társadalomban. Csupán néhány nemzetben prioritásként gondolkodó felvidéki magyar értelmiségi veszi komolyan az ügyet, a többiek vagy gyatra lapjuk példányszám- emelésének lehetőségét, vagy a politikai kommunikáció egy eszközét látják ebben.
Mit tesz a kisember?
Ma reggel felültem a csallóközi expresszre, hogy Komáromból Dunaszerdahelyre utazzam. Kisvártatva belépett a fülkénkbe a kalauz. Öten ültünk bent, mind magyarok. Egyedül én kértem magyarul a jegyet, a többiek még egymás között is szlovákul poénkodtak tovább. A jegykezelő hölgy nekem magyarul válaszolt, láttamozta a jegyemet és további jó utat kívánt. Kilépett és a diskurzus a fülkében magyarul zajlott tovább.
Hazafelé gondoltam busszal utazom. Felszálltam és Komáromig kértem a jegyet az érsekújvári SAD 954-es buszának vezetőjétől. Bambán nézett rám. Megismételtem, hogy Komáromba kérnék jegyet. A válasz: "Prosím? Nerozumiem." Mondom: "Do Komárna." Láss csodát, megértette a cég magyarok lakta településeken keresztül szolgálatot teljesítő, azaz belőlünk élő alkalmazottja. Az előttem sorban állók mindegyike a megállóban magyarul csacsogott. Amint a buszra léptek, szlovákul kérték a jegyüket: Komárnóba, Velký Mederre, Dolný Stálba. Ennyit tesz a megszokás.
Sosem tudjuk már levetkőzni az elmúlt rendszer beidegződéseit?

forrás: kukac.sk
http://www.kukac.sk/portal/modules.php?name=Forums&file=viewtopic&t=455&postdays=0&postorder=asc&start=0



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneą-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneą Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- ©túr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona