Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Töretlen hittel ember és magyar

2009.4.3.
*
«Minden dolognak mértéke az ember» (Protagorasz)

Korunk barbár vadkapitalizmusának ideáljai a bankrendszer primus inter paresei, a financiális oligarchák, a milliárdok mágusai, a modern Cipollák. Minden dolognak mértéke márpedig az ember, nem a Wall Street spekulánsai! Embercentrikus ökonómiai politikára van szükség, de az állami újraelosztás, redisztribúció nem csaphat át felelőtlen pocsékolásba. Meg kell találni az "arany középszert", az arany középutat a Welferstate típusú szociális-paternalista túlgondoskodás és a neoliberalizmus antihumánus, a piacban fenntartások nélkül bízó mechanizmusai között.

*
«Csak törpe nép felejthet ős nagyságot,/ Csak elfajult kor hős elődöket» (Garay János)

Minden nép, minden nemzet, mely immunis a saját történelmére, múltjára, nemzeti hőseire való emlékezéssel szemben, halálra van ítélve. A nemzeti közösségek szellemi fogyatkozásra apellálásának korában, amikor automatizált pártkatonákat nevelnek a negyedik hatalmi ág, a média látens manipulációs eszközeivel, amikor nívótlan debilek, korlátolt képességű botrányhősök -értsd: "celebek"- jelentik emberek százezreinek a "szellemi" muníciót, különösen fontos, hogy emlékezzünk történelmi nagyjainkra, felelevenítsük a múlt ősködébe vesző múltbéli történéseket. Memento mori -emlékezzünk és emlékeztessünk, hogy Herder jóslata ne válhasson valóra-nem veszhetünk el a történelem süllyesztőjében, felettünk nem mondhatja ki a sententiát a história ítélőszéke! Egy ezredévnyi szenvedés kér most éltet vagy halált!
«Töretlen hittel ember és magyar» (Wass Albert)

Magyarországnak a globalizációs erőtérben sem szabad felednie brutális megcsonkítását, határon kívül rekedt véreit. Az Európai Unió tagjaiként is mindent meg kell tennünk azért, hogy támogassuk idegen impérium alatt élő magyar testvéreinket, különös tekintettel a Kárpátalján és a Délvidéken élő magyarságra: őket még mindig vasfüggöny választja el az anyaországtól! Katasztrofális a helyzet Erdélyben és a Felvidéken is, ahol a magyarságnak nap mint nap szembesülnie kell a soviniszta Gauleiterek tevékenységével. Elő kell segítenünk, hogy minden határon kívül élő magyar megkaphassa a kettős állampolgárságot. Támogatnunk kell autonómiatörekvéseikben a felvidéki polgárjogi mozgalmat, élén Bósza Jánossal, a Székelyföldi Nemzeti Tanácsot és Tőkés Lászlót, valamint a délvidéki magyar mozgalmakat! Deklarálnunk kell, hogy Európában gondolkodunk, de a Nemzetek Európájában, ahol minden nemzet élhet önrendelkezési jogával!

*
«Aki a hazát szereti, egy végzetet szeret» (Márai Sándor)

Az előző pontban foglaltakkal is összefüggésben, fel kell ébreszteni a magyarság lelkében pislákoló hazaszeretet lángját, hogy aztán Vesta-lángként lobogva járja be -ha úgy tetszik, kísértetként- Európát és az egész világot. Ahogy Márai mondta volt, hazánk a történelmi méretekben megnagyított és időtlenített személyiség. Minden időkben akadtak olyan renegátok, akik a perduellio vétkét és stigmáját magukon viselve önnön nemzetük életére törtek, de szerencsére olyanok is, akik keblükben honszerelmükkel védelmezték az ellenségeinktől nemzetünket. A Haza bár sokak szemében absztrakt, avitt és atavisztikus fogalomnak tűnhet, valójában az egyik legfontosabb értékhordozó, primer kategória.

*
«Minden ország támasza, talpköve a tiszta erkölcs» (Berzsenyi Dániel)

Konvencionális megállapításnak tűnhet, de az erkölcstelenség, az öncélú hedonizmus, az erkölcstelenség bűnös ingoványára tévedés egész birodalmakat dönthet romba. A Római Birodalom vesztét is csak részben okozta az egyre nagyobb kiterjedésű terület feletti igazgatás kaotizmusa és a birodalomra törő hadak csapásai, fontos szerepe volt ebben a morális mankók eldobásának is. Helyre kell állítani a történelmi egyházakon esett csorbát. A totalitárius rezsimek, a nemzetiszocialista és bolsevik diktatúra az egyházak felszámolására és ellehetetlenítésére törekedtek, ugyanakkor az egyház katarzisra, lelki és materiális megtisztulásra is szorul. Az egyházaknak a hívők és Isten közötti harmonikus kapcsolat megteremtését kell szolgálniuk, nem egyes tisztségviselők önös érdekeit. Az individuális, olykor azonban nagyobb méreteket öltő és szervezett szekták baktériumként tenyésznek a tiszta erkölcs testén, ezek káros társadalmi hatását minden lehetséges plénum előtt hangsúlyozni kell.

*
«Mi más egy állam igazságosság nélkül, mint rabló banda?» (Szent Ágoston)

Véleményünk szerint az európai alkotmányok sorában kitüntetett szerepet foglal el az Ír Köztársaság alkotmánya. Ez a sui generis, sajátos alaptörvény preambulumában, bevezető rendelkezései között említi azokat az értékeket, amelyeknek valóban szupranacionálisnak, nemzetek felettinek kellene lennie és mint ilyennek az európai kollektíva alapértékeinek... Az ír alaptörvényben nevesítik Istent, a vallás és a család fontosságát, a tradíciók és a Nemzet szerepét. Az állami szervezetrendszer, miként a jogrendszer is, fabatkát sem ér, ha az igazságosságra legalább elemi szinten nem törekszik. Radbruch ismert formulája szerint az igazságosságra még csak nem is törekvő, igazságtalan jog nem is helytelen, hanem törvényes jogtalanság. Egyéni, interperszonális viszonyainkban is fontos az igazságra törekvés: «az igazat mondd, ne csak a valódit, / a fényt, amelytől világlik agyunk, / hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.» (József Attila)

*
«Tisztességesen élni, mást meg nem sérteni, mindenkinek megadni a magáét!» (Ulpianus)

A jog feladata az állampolgárok autonóm mozgásterének biztosítása, az emberhez méltó lét szavatolása, a társadalom javára ható emberi tevékenység kibontakoztatásáhooz szükséges életkörülmények zavartalanságának, háborítathatatlanságának garantálása, az azt zavaró külső behatásokkal szembeni védelem biztosítása. Napjaink Magyarországán fájóan keveset foglalkoznak a jogi normák címzettjei a jogszabályokkal, társadalmi vita hiányában nincsenek tisztában jogaikkal és kötelezettségeikkel sem. Amikor egyesek a társadalomra veszélyes, antiszociális, agresszív magatartást kifejtő bűnelkövetők jogellenes cselekményei kapcsán a Rubicon átlépéséről beszélnek, megteszik az első fontos lépést a vita irányába, de valahogy megoldási javaslataik továbbra is a tarsolyuk mélyén lapulnak. Pedig érdekes és izgalmas téma lehetne a büntethetőségi korhatár 12 évre történő leszállításának kérdése (pláne a galerik egyre súlyosabb tevékenysége kapcsán), vagy a "bűnfeldícsérés" 1944 előtt egyébként büntetendő intézményének megoldatlan problémái (Whiskys rabló piedesztálra emelése et cetera.) A büntetőjognak véleményünk szerint ma inkább a kriminalizáció és a represszív intézkedések irányába kellene fejlődnie, hogy a jognak asztalánál mindenki egyaránt foglalhasson helyet.

*
Családi körben

A család intézményét a történelem nagy viharai alapjaiban rengették meg. Paradigmaváltásra van szükség, vissza kell térni a tradicionális családfelfogáshoz: a nőknek a feladata a gyermeknevelés és a családi háztartás fenntartása, a férfiaké pedig a gyermekek és a feleség eltartása. A nők világképe, melyet a feminista és emancipációs mozgalmak produktumai alapjaiban rengettek meg, ma -tisztelet a kivételnek- a karrierizmuson és a törtetésen alapul. Nem hajlandók a gyermekvállalásra, mert az veszélyezteti a különböző pozíciók elérésének lehetőségét, szexuális életük csapodár, a "nem kívánt probléma" bekövetkezése esetén pedig a terhességmegszakítás vagy még rosszabb esetben a művi meddővé tétel mellett döntenek, sajnálatos módon egyre inkább állami asszisztálás mellett. Klara Zetkin, Rosa Luxemburg és a többi feminista ténykedéseinek ezért mára katasztrofális eredményei lettek. Vissza kell adni a család megbecsültségét, hiszen a tragikus demográfiai mutatók jelzik, hogy ha a tendenciák folytatódnak, a magyarság kisebbségbe kerül saját hazájában. A demográfiai krízisre nem a távol-keletiek importálása a megoldás, hanem a család tudatos támogatása. A házasság intézményének tudatos negligálása mellett egyre inkább a regisztrált élettársi kapcsolatot preferálják. A hálószoba intim szférájában természetesen mindenki a saját akarati autonómiájának megfelelően ténykedik, de házasság csak férfi és nő között jöhet létre. A családon belüli erőszak kérdéskörében le kell szögeznünk, a férjnek nincs és nem is lehet az archaikus állapotokat idéző "patria potestasa", a nyers és brutális erőszak minden formája elítélendő. A férfi tisztelje élete párját és gyermekei anyját. Az alkoholizmusból eredő fizikális kirohanások nem jelentenek mentséget a bántalmazásra. Az édesanyáknak viszont koncentrált figyelmet kell fordítaniuk gyermekeik nevelésére: nem akcióhősökre és predatorokra van szüksége a gyermekeknek, hanem odaadó szeretetre ami azonban nem jelenthet öncélú pátyolgatást. A szocializáció célja a gyermek bevezetése a társadalomba!

*
«Ne hagyjátok a templomot, a templomot s az iskolát!» (Reményik Sándor)

Az iskola -a család mellett- szekunder szocializációs tényező(legalábbis annak kellene lennie!) A hagyományos -és világszerte híres!- magyar oktatásra végső csapást mértek, hogy a romokon holmi multikulturális tudattól átitatott, önálló gondolkodásra képtelen "robotokat" neveljenek. Mellékessé vált, hogy a nebulók az alma materben konvertálható tudást szerezzenek, mellékes, hogy alapadatokkal sincsenek tisztában. Eötvös József, Trefort Ágoston és Klebelsberg Kunó hagyatékára tekintettel kell átszervezni az iskolarendszert. Az iskola elsődleges feladata az emberi tudásanyag lehető legnagyobb mértékben történő átörökítése, másrészt a nevelés! Ennek érdekében ismételten be kell vezeti a fenyítőjogot, amit egyébként a Csemegi-kódex is tartalmazott. Ez nem brutalizmus és antihumanizmus- egy körmös nem a világ vége, ha nevelő célzattal alkalmazzák! "Non scholae, sed vitae discimus"-tartja a latin mondás, és valóban, nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk!


Készült: Csonka-Magyarország, 2009. január 24.
http://nemnemsoha.gportal.hu/gindex.php?pg=29465628



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneą-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneą Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- ©túr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona