Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



A területi autonómia Csallóköznek jár, klikk a képre.


STV: Trianonról és az autonómiáról is szó volt. Csallóközi autonómia

2008.10.17

Nem lenne előnyösebb a maradék szlovák területek érdekében megadni az autonómiát Csallóköznek vagy a függetlenséget? (olvasói kérdés Pravda, a cikk alján olvasható az eredeti szlovák szöveg)
Čaplovič: A Csallóközért keményen harcoltunk a Cseh-Szlovenszko létrejöttekor és nemcsak Benes és Masaryk, hanem a győztes nagyhatalmak is ezt akarták. Stratégiai okokból kifolyólag nagy hiba lenne, mert Csallóközben és Svájcban találhatóak Európa legnagyobb földalatti ivóvíz készletei, ahogyan tudom a kőolajt nemsokára felváltja, mint stratégiai nyersanyagot a víz.

Čaplovič nyiltan bevallotta, hogy Csallóköz kizsákmányolására, kifosztására törekszik, továbbra is diszkriminálni és meglopni akarják az itt élő polgárokat, legyenek azok, magyarok, szlovákok, vagy romák. A milliárdokat érő gazdag ívóvíz lelőhelyeinkből nem az itt élő népek gazdagodnának, hanem az északi szlovákok, nem a romák életkörülményeit, esélyegyenlőségükre költenénk el a vizünk eladásából majd befolyó milliárdokat, hanem a szlotafélék gazdagoknának, nyomorgatnának minket tovább. Nem az itt élő polgároknak nyújtana a saját aranyat érő vizenk gazdagságot szebb életkörülményeket, hanem a már most is minket kizsákmányoló északi elnyomóknak. Kibújt a szög a zsákból, ha Čaplovič komolyan gondolja, amit mondott, akkor csakis egy önálló Csallóköz és Környéke Köztársaság (Honföld) képzelhető el, hogy a gazdagságunkat, örökségünket megtudjuk védeni, az itt élő népek javára, minden szlovák, magyar és roma közös örökségét.

"A hatalom birtokának az a hatása, hogy az emberek siketekké és vakokká válnak. Nem látják többé azt, ami az orruk előtt van, és nem hallják, ami a fülükbe harsog."
(Gandhi)



STV: Trianonról és az autonómiáról is szó volt az Esti téma című vitaműsorban a szlovák televízióban 2008.10.16-án

2008.10.17, 19:00

Az önkormányzatiság karácsonyi csomagolásban egyenlő autonómia(Hronský Marián)

Benes elismerte, hogy 1920-ban a mai MO-i területeken csak 200 ezer szlovák maradt (Kiss), az akkori Cseszko-Szlovenszkóban pedig kb. 1millió magyar, ez nem nevezhető arányos elosztásnak, ha Csallóköz megmaradt volna a Willson akarata szerint MO-nak akkor az arányok 200 ezer szlovák a magyar oldalon és kb. 600 ezer magyar a cseh-szlovenszkói oldalon, ez igazságosabb elosztás lehetett volna. Így minimálisan a területi autonómia Csallóköznek jár, igazságos elégtétel lehetne trianon bűneiért, a maradék magyarságnak pedig a kulturális és a perszonális autonómia (önkormányzatiság - akinek így jobban tetszik).

A kétórás műsor szabad fordítása:

Az Esti témában a szlovák-magyar (belső-külső) kapcsolatokról lesz szó, vagy Mi okozta Trianont?

Megpróbálunk rájönni miért olyan komplikáltak a magyar-szlovák kapcsolatokat.

Čaplovič Duąan, kormányfőhelyettes: Én természetesen a szlovák-magyar kapcsolatokat nem tekintem napjainkban komplikáltnak. Komplikáltak egyes politikusok részére., egyes politikusok komplikálják. Azt gondolom a szlovák-magyar kapcsolatok hasonlóak, mint más államokkal szembeni kapcsolataink, csak ismétlem magamat egyes poltikusoknak nem érdekük, hogy standart kapcsolatok legyenek, az egyik és a másik oldalról. A szlovák-magyar kapcsolatoknak megvan a saját történelmi genézisük (eredet), fejlődési folyamataik, eléggé komplikáltak ezek a folyamatok. Gondolom ezekről fogunk ma beszélni, olyan értelemben, hogy egyességre jussunk egy jövendőbeli magyar-szlovák kiegyezésért. Valami hasonló, ami a francia-német kiegyezéshez vezetett. Elsősorban le kell zárni a multat, olyan anyagokat kell készíteni,a mi elvezet a kiegyezéshez. Ez főleg a történészek feladata lesz, hogy ne a sérelmek oldaláról közelítsen a kiegyezés irányában, azokat egyszerúen le kell zárni. Azok az országok, amelyek ezt elérték, kapcsolataik normalizálták, ott is akadnak olyan csoprtok és egyének, amelyeknek a céljuk a feszültségkeltés, de az állami szerveknek sikerült a népeket megnyugtatniuk. Itt Közép-Európában a szlovák-magyar kapcsolatokban is hasonlóképpeb kéne megtörténnie,

Moderátor: Azt mondják az emberek között nincsen semmi problém, mindezt a politikusok csinálják, gerjesztik a nézeteltéréseket.

Miklós László MKP: Én is azért vagyok, hogy a két nép között megbékélés történjen. Majdnem mindennel egyetértek, amit Caplovic úr eddig elmomdott. Azt kívánom még, az a trauma ami itt van nem szabad, hogy a mindennapjainkra hatással legyen. Ezt az én válaszom. Besztercebányán tanítok és semmi hátrányos megkülönböztetést mint magyar nemzetiségű nem érzékelek a munkám végzése közben. Ezért nagyon fontosnak tartom, hogy a magyar-szlovák kiegyezés megtörténjen. Az is az igazsághoz tartozik a kiegyezés csak akkor történhet meg, ha a kapcsolatokat a jövőbe néző módon rendezzük, mind a két fél megelégedése érdekében. Egyetértek azzal, hogy mind a két oldalom vannak extrém csoportok. Gondolom, nincs nagyobb feszültség a mi népeink között, mint a németek és franciák között, ők is megbékültek.

Moderátor: Azt mondta, hogy dolgozni kell jelenért és jövőnkért. Manapság a területi autonómia fogalma napjaink témája. Az MKP mostani politikája, az autonómia szó helyett egy ekvivalans szót önkormányzitaságot használ. Ez a két fogalom nem fedi egymást. Mikor az autonómiáról beszélünk területi autonómiára gondolunk, amit néhány magasabb szintű MKP-s politikus is támogat. Tőkés reakciója egyértelmű volt, ő mindenhol az autonómiáról beszél nálunk, Romániában is és végérvényesen az autonómia állandó téma a magyarok között Trianon óta.

Miklós László MKP: Nem az MKP megbízásából vagyok itt, de ennek ellenére egyértelműleg elmondhatom, hogy az MKP-nak nincs a programjában az autonómia, a területi pedig egyáltalán nem. Az hogy a dolgokat a kultúrában, iskolaügyben meg legyenek oldva úgy, hogy azok dönthessenek a saját magukról, tehát önkormányzatilag ezekről beszélünk. Másodlagosan azt is el kell ismerni, az autonómia szó az értelmező szótárakban önkormányzást jelent, mi az autonómia szót nem használjuk, mert ez egy tabuszó. Tőkés Romániában él és képzeljék ott egyere ezt nem tabuszó, különben is egy időben Romániában volt magyar autonómia terület Marosvásárhely környékén. Még egyszer az MKP-nak nincsen a programjában benne a területi autonómia, de az az autonómia amit mi emlegetünk idézőjelbe véve az önkormányzatiságot jelent. Lenne egy észrevételem, ha állandóan azt fogják mondani a magyaroknak, hogy ti autonómiát akartok, ti területi autonómára törekedtek, akkor előbb-utóbb azt követelni kezdik (szerinte az extrémisták, Miklós védelmébe vette Caplovic és a Fico kormány retrikáját). Nekünk (MKP) nincs a programunkban az autonómia, végérvényesen a polgárok 70% nem akarja az autonómiát, talán 7% akarja a területi autonómiát, a nagytöbbség az önkormányzatisságot akarja (amit elfelejtett Miklós kimondani, hogy sem a magyarok, sem a szlovákok nincsenek tisztában azzal, mit is jelent az autonómia szó igazából, ezt Hronský kimondta az autonómia karácsonyi csomagolásban egyenlő önkormányzatisággal. Minek kell az MKP-nak hazudozni, hogy nem akarják az autonómiát csak az önkormányzatiságot, mikor az ugyanazt jelenti, nem az autonómia, mint közeg a lényeges, hanem a ledelegált jogok, kétnyelvűség, saját miniparlament, saját iskola és kultúra irányítása. Mindezeket meg lehet valósítani a négy magyarlakta megyén belül is. Az önkormányzatiságot a magyarok 90% akarja -Fórum intézet- tehát akarják az autonómiát, csak az igazi értelmével nincsenek tisztában) fogalmával.

Čaplovič Duąan: EÚ-ban vagyunk és bármiféle mérlegelése az autonómiának, az EÚ-ra nézve romboló hatással van és az egyes államok szétverését jelentené. Mi tudjuk, hogy az autonómia egy lépcsőfok az elszakadás előtt, gyakorlati tapasztalataink vannak ezen a téren, pl Koszovónak megvolt a saját politikai autonómiája. Ez egy érzékeny téma, Szlovákia egy szuverén állam, Akkor amikor Magyarország és Szlovákia is az EÚ tagjai, nem kell tovább és tovább diverzifikálni (megosztani, szétteríteni) és nem kell riogatni, egyes politikusoknak érdekük, hogy ezt tegyék, mert másfajta agendával nem rendelkeznek. és akkor beszélgetnek és inkább létrehozni olyan feltételeket, amire a polgároknak szükségük van ténylegesen a kevert nyelvterületeken. A polgárokat ezek a témák nem izgatják, őket csakis az anyagi megélhetésükkel foglalkoznak, nem kell őket nyomorgatni ezekkel a témákkal. Azért kell hagyni bizonyos teret arra, hogy az egyes etnikumok megtarthassák az identitásukat, például Kelet-Szlovákiában, milyen szépen élnek a különböző kulturák egymás mellett, hisz az EÚ azért olyan gazdag, mert minden nép kultúráját képviseli.

Moderátor:

.....

Moderáror: Különbség az autonómia és önkormányzatiság között, hogy az autonómiát nevezhessük, ami a hatalomról szól és az önkormányzatiság pedig az igazgatásról szól. Most meg tudjuk-e különböztetni, vagy sem?

Čaplovič: Az alkotmány szerint a területi elrendeződés alappillére a község. A községnek megvan a saját önkormányzata. Különböző önkormányzat létezik a nyelvileg kevert területeken. Ott ez a kérdés nagyon érzékenyen érinti az ott élőket. Ezért beszélek mindig a tükör efektusról, ahol a magyar kisebbség többségben van, ott a szlovákok kisebbségben vannak és ezt tudomásul kell venniük. Ha az állami szervektől elvárják, hogy a jogaikat, akkor ugyanúgy a kisebbségbe került szlovákoknak meg kell adniuk a jogaikat. Ez sajnos nem így van. Ezért nem szívesen hallgatom, hogy önkormányzatiság, mert Csáky már elkészítette, az előző kormány idejében, az önkormányzatiságot az önkormányzatiságban, a kisparlamenteket. Eljutott az emberekhez, természetesen az előző kormány ezt elutasította, ezért az effajta megközelítést most is elutasítjuk, mégha a közvéleményhez úgy van tálalva, hogy ilyen anyag létezik, parlament, kisparalamente, tehát állam az államban, kénytelenek vagyunk mindezt elutasítani. Komolyan, lehet szépen élni, a polgári elven annélkül, hogy a nemzeti identitásokat szétvernénk, felesleges nemzetiségi alapon,mondogatni ez én fogom irányítani, ezt én fogom irányítan.

Miklós László: Igen az önkormányzatokat irányítsák a polgárok, másszemszögből nézve a kisparlamenteket léteznek, például Magyarországon léteznek kisparlamentek, mert léteznek nemzetiségi önkormányzatok, amelyek nem jönnek létre az általános választások útján, hanem személyes döntések útján, igen ennek a községnek vannak kisebbségei, tehát ezek a miniparlamentek létrejöhetnek.

Kiss: Nem tudom mikor is kezdődött, hogy az autonómia fogalmát kikiáltották ördögi szónak. Hisz ez egy legitím fogalom az EÚ-ban, hogyha a két érintett állam egyezsége alapján jön létre. Hogyha hiányzik a politikai akarat, mint Szlovákiában, akkor felesleges terítékre hozni, mert ezáltal feszültséget keltünk. Ami a az önkormányzatokat illeti, szintén léteznek más-más államokban. Én, mint történész tudom, hogy nem lehet a közép-európai régióba, csakúgy alaponom a máshol működőképes megoldásokat alkalmazni. Szlovákiában elterjedt az az állítás, hogy sehol máshol nincsenek miniparlamentek. Kérem szépen Finnországban az Arland szigeten klaszikus területi autonómia van, saját kisparlamenttel. Az, hogy minálunk erre szükség van, vagy nem az egy más dolog, de a szlovák politikusok szájából gyakran elhangzik az az állítás, hogy sehol a világban miniparlamentek nincsenek. Ez minket irritál.

Hronský: Az én véleményem szerint, a szlovák politikusok is egy időben kevereték az önkormányzatiság fogalmát az autonómiával. Ezt nagyon jól tudjuk és a mai magyar tálalásban úgy tünik nekem, mint az autonómia karácsonyi csomagolásban, hogy Szlovákiában az önkormányzatiság fogalma jobban elfogadható, mint az autónómia, közben mind a kettő egy és ugyanaz, az önkormányzatiság egyenlő autonómia.

Moderátor: Most szeretném ha trianonról beszélnénk és főleg arról, ami a magyar és a szlovák politikusokat leginkább foglalkoztatja, főleg a felvidéki magyakat, azt a részét a trianoni döntésnek, ami Csallóköz hovatartozása felöl rendelkezett. Trianon után leginkább az volt kritizálva, hogy Csehszlovákiához csatolták Csallóközt, ami tisztán magyar lakta terület volt, ami a wilsoni elvekkel volt ellentétes és a trianoni konferencia elveivel is ellentétes volt. Trianonban beigazolódott Benes rafináltsága, aki meggyőzte a győztes hatalmakat, hogy Csallóközt muszáj Csehszlovákiához csatolni, mert elsősorban Csehszlovákia nem lesz dunai állam és Pozsonyt éhiség fogja fenyegetni. A győztes hatalmak elismerték, a magyarok sohasem.

Hronský: A Csallóköz esete a legkomplikáltabb téma volt, ez így van. Még Masaryk is a kezdetekben azon volt, hogy Csallóköz maradjon Magyarországnak. Ellenben azt akarta, hogy a Duna jobb oldala és egy korridor (40-50 km széles) kötné csehszlovákiát össze Jugoszláviával. Ez Pozsonytól Zágrábig terjedett volna. Visszatérve Csallóközhöz a határ a Kis-Duna mentén húzódott volna, de az argumentáció egyértelmű volt, a katonák szemszögéből nézve, ők a stratégiai helyzetből kezelték az ügyet. Ami Szlovákia határait illette két stratégiai elv volt lényeges. Egyik a Kárpátok, ami pedig a magyarországi határokat illette egyedüli megoldás a Duna volt. Gazdaságilag és katonailag is fontos volt, ami pedig a Kis-Dunát illette, mindenki tudta, hogy nyáron kiszáradt, ez egy újabb argumentáció volt a szlovák fél részéről. Ez stratégiai döntés volt.... Csallóköz magyar nemzetiségű polgárai is kérték, hogy Csehszlovákiához tartozzanak.

Kiss Jozef: Természetesen a határok meghatározásánál különböző argumentációt használtak. Tehát stratégiait és etnikait is. Ellenben kell látni, hogy lényegében a határok meghatározásának három összetevője volt. Hacsak egy ősszetevő hiányozott volna Trianon másképpen nézett volna ki. Az egyik a győztes hatalmak döntései, máodik a nemzeti felszabadítási harc és a harmadik az újonan létrejövő államaok vezetőinek a kapzsisága. Benes először beterjesztett olyan javaslatot, ahol Salgótarján és Miskolc is az új államhoz tartoztak volna. Az új államok életképessége az főleg a retorikán múlt. A Benes részéről elhangzottak olyan magyarellenes argumentálások is, amelyekért a mai politikusoknak sem kéne szégyenkezniük. Ami a Csallóközt illeti, ott még az 1918 évben a hatalmak részéről megtörténhetett volna egy javaslat, döntés népszavazás kiírására, Masaryk fél a népszavazástól (CA megj. ami a hovatartozást döntötte volna el) és ezért arra törekedett, hogy Csallóközben minél kevesebb magyar legyen. Nemrég magyar történészak találtak olyan dokumentumokat, amelyekből kiderült, hogy azok a komissziók amelyek a határok megtervezésével foglalkoztak, egymástól izoláltan dolgoztak, más komisszió volt a románok felé, más a mi régiónkban, ezek után jöttek rá, hogy milyen nagy árat fizetett Magyarország ezeknek a komisszióknak az elszigetelt munkájukért. A hatalmak szerették volna ezt a témát újból megnyitni, de már késő volt, a többiek ezzel nem értettek egyet.

Moderátor: Wilson konfederációt akart, ő kategórikusan az ellen volt, hogy nemzetállamok jöjjenek létre, az angol miniszerelnök is ellene volt, inkább a wilsoni elvekkel szimpatizált. Az ő külügyminisztere ellene volt és főleg a franciák voltak az ellen, hogy a londoni és a párizsi előzetes komissziói javaslatok után megváltoztassák azokat az elveket, amelyek szerint a hatamak megállapították a határokat.

Čaplovič: Én egy kicsit más szemszögből közelíteném meg ezt a problematikát, hogy az emberek is jobban megértsék. Itt egy dokumentum, ott egy dokumentum, meg kell mondani világosan, ki vesztette el az első világháborút és a győztes nagyhatalmaknak nem volt szükségük az Osztrák-Magyar Monarchiára. Másosdsorban melyik állam állt a nyugati hatalmak oldalára, főleg a csehszlovák légió, az ellenállás és ez minden részese volt annak a döntésnek, a magyarok végig a nyugati hatalmakkal ellenoldalon álltak. Az a baj, hogy a magyar politikusok nem akarják elismerni, hogy elvesztettek két világháborút és győztesek szeretnének lenni és atörténelem kerekét a trianon előtti időszakba szeretnék visszaforgatni. Végérvényesen az 1938-as a Hitlerrel történő együttműködés, a határok eredeti visszaállítása, majd megint elvesztették a háborút, így írják a történelmet, és a történelmet a győztesek írják, ez így történt más régiókban is. A magyarok próbálkoztak az autonómiákkal, de már késő volt, így létrejött Cseszko-Szlovenszko.


folytatom a fordítást remélem, ahogyan az időm megengedi kb. 2 nap alatt sikerül majd lefordítani, ez egy kétórás műsor.


CA megj. ezért is érthetetlen az MKP megnyilvánulásai, hogy ha a szlovákok tudják, hogy amikor az MKP az önkormányzatiságról beszél, hogy az valójában az autonómia szó szinonímaja, akkor valájában az MKP kit akar saját választóin kívül becsapni, mert azokat nagyon is becsapja. Miért nem rukkol ki azzal, amit a DFÖT már egy éve meghírdetett, hogy igenis akarjuk az autonómiát, de el is szeretnénk magyarázni mindenkinek, minden polgárnak, hogy mit az az autonómia, mit takar igazából ez a szó, hogy végre a mellébeszélés helyett tárgyilagosan kezdjünk vitázni. Néha már az az érzésem, hogy az MKP-s zavarkeltés csak önös megélhetési célokat szolgál, mert nem szabad a szlovákat hülyének tartanni azzal, hogyha önkormányzást emlegetünk, akkor ők az el is hiszik, hogy mi nem autonómiát akarunk. Mindenfajta mellébeszélés nélkül , ki kell rakni az asztalra a lapjainkat és magyarázzuk meg a szlovákságnak, hogy az autonómia egy bevált európai megoldás, jó konfliktusmegelőző megoldás az etnikai problémákra. Rengeteg autonómia, miniparlament, önkormányzat van Európában. Le kell ülni tárgyalni, be kell nyújtani a követeléseineket és egyezségre törekedve, jó szerződéseket kell aláírni.

Korridor: A békekonferencián megtárgyalandó következő, Szlovákiát is közvetlenül érintő kérdés Csehszlovákia és Jugoszlávia összekapcsolása, az ún. korridor. Ez is régi igény, amit 1919–1920-ban már kérelmeztünk, de eredményt nem értünk el. Ekkor a korridor gondolatát kiemelten Olaszország ellenállása miatt vetették el. Ma Olaszország a legyôzöttek táborában van, s így részükrôl nem várható ellenállás.

A kérdés jelentôségét, s megvalósíthatóságát jelzi, hogy maga Masaryk elnök vetette fel s rajzolta rá Csehszlovákiát ábrázoló elsô térképre. Masaryk szerint a korridor egy 50-70 km széles folyosó, s megvalósítása zömmel Magyarország területi kárára történne.

A korridornak sokoldalú gazdasági jelentôsége mellett figyelemre méltó a hadászati jelentôsége. Szükséges, hogy a korridor, ez a viszonylag keskeny földsáv védhetô legyen. Ezért alaposan meg kell vitatni a határait. A korridor védelmének az alapja a megfelelô katonai biztosítás, ami nem más, mint a Csehszlovák Köztársaság és Jugoszlávia együttmûködése.

A korridor kétharmadát – a természetes határok elvének megfelelôen – Csehszlovákia kapja. A korridor területén kb. 250000 szláv (szlovák és szlovén) él. A nemzetiségi kérdést itt is a magyarországi (vagy más helyrôl származó) szlovákok áttelepítésével, illetve a németek és magyarok kitoloncolásával lehet rendezni.



Odpovie podpredseda vlády Duąan Čaplovič

Ján - Prosim Vas, nebolo by pre zvysok Slovenska vyhodne poskytnut Zitnemu ostrovu autonomiu, alebo aj nezavislost? Ved na zvysnom uzemi je lepsie hospodarstvo, vyssia zamestnanost. Slovaci by sa octitli v podobnej situacii ako Cesko po rozdeleni Cesko-Slovenska. Dakujem.
(Kérem szépen, nem lenne előnyösebb a maradék szlovák területek érdekében megadni az autonómiát Csallóköznek vagy a függetlenséget? Mert a maradék területen jobb a gazdaság, kisebb a munkanélküliség. A szlovákok hasonló helyzetbe kerülhetnének, mint Csehország Csehszlovákia szétválása után. Köszönöm.)

( 17.10.2008 12:54 ) O ®itný ostrov sa tvrdo bojovalo pri vzniku ČSR a presadili to nielen politici ako Eduard Beneą a Tomáą G. Masaryk, ale aj ví»azné veµmoci. Z hµadiska strategického by to bola hlúpos», pretoľe ®itný ostrov je tak ako aj ©vajčiarsko najväčąia zásobáreň pitnej vody v Európe, ako viem, ropu čoskoro nahradí ako strategickú surovinu voda. Napokon, občania, ktorí tam ľijú, budú radąej zásobova» potravinami trhy v Bratislave a na severe Slovenska, ako na presýtenom ovocinársko - zeleninárskom trhu Maďarska. Väčąina občanov maďarskej národnosti, viac ako 70 percent, nemá záujem o autonómiu. Chcú ľi» v demokratickom, pluralitnom a slobodnom ątáte pri zachovaní rovnosti príleľitostí a ąance pre kaľdého.
(A Csallóközért keményen harcoltunk a Cseh-Szlovenszko létrejöttekor és nemcsak Benes és Masaryk, hanem a győztes nagyhatalmak is ezt akarták. Stratégiai okokból kifolyólag nagy hiba lenne, mert Csallóközben és Svájcban találhatóak Európa legnagyobb földalatti ivóvíz készletei, ahogyan tudom a kőolajt nemsokára felváltja, mint stratégiai nyersanyagot a víz. Az ott élő polgárok inkább Pozsonyt és Észak-Szlovákiát akarják élelmiszerrel ellátni, mint Magyarországot, ahol már élelmiszerből telített a piac. A magyar állampolgárok 70%-át az autonómia nem érdekli ((CA megj. mert nem tudják mi az, de a saját sorsukat már 90% saját maguk szeretnék irányítani)). A magyarok demokratikus, plurális és szabad államban, az esélyegyenlőség szabályai szerint szeretnének élni.)
forrás: pravda.sk



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneą-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneą Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- ©túr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona