Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Slovensko dostane autonómiu

2010-01-07
I teraz, keď sme sa odvolávali pri pojednávaní s vládou - boli sme u pána ministerského predsedu ©vehlu, volali nás, boli sme tieľ u pána ministra Hodľu (Sen. Kalčok: To je ten machr, ktorý nás naučil maďarskej politike!), boli sme u vlády a u tých ministrov - odvolávali sa aj na Ameriku: veď tí americkí Slováci a americkí Česi pomáhali budova» tú republiku. Im je republika vďakou povinná, ľe existuje. My sme sa odvolávali teraz na to: veď aj tí americkí Slováci, ktorí pomáhali budova» republiku a ktorí dali 60 miliónov korún československých na oslobodzujúcu prácu, aj tí poľadujú dnes autonómiu.

Ako sa dá z tohoto politického chaosu vymota», ako prís» na pravú cestu? Odpoviem na to zas hneď a presne: Keď sa politika republiky postaví na ten základ, na ktorom republika Československá budovaná bola - totiľto na rovnoprávnost autonómneho národa slovenského. Keď sa dom buduje, vykopú sa najprv základy a postavia sa základné múry. Akoľe bude stá» ten dom, keď sa potom steny nepostavia na tie základné múry, ale začnú sa stava» mimo nich? Musí sa kýva», hýba» ako terająia politika, a Boľe chráň, ľe by sa nezrútila.

Slovensku autonómiu treba da». Čo sa bojíte tej slovenskej autonómie? Veď ona posilní ątát. Anglia, Nemecko, Spojené ątáty Americké a iné ątáty pozostávajú zo samých autonómnych ątátov a sú silné. Čo sa bojíte slovenskej autonómie? Veď terająí chaotický politický stav, terająia nerozhodnos», terająie experimentovanie, terająie habkanie, terająie stále ľobranie u strán o odhlasovanie návrhov, terająia politická konfúzia je o veµa horąia, ako autonómia slovenská. Je to nebezpečnejąí stav, neľ autonomia Slovenska, ktorá uspokojí Slovensko a posilí ątát.
http://www.senat.cz/zajimavosti/tisky/2vo/stena/017schuz/S017004.htm



Autonómia po tirolsky

Nemecky hovoriaci obyvatelia Juľného Tirolska sa dočkali aľ po vstupe na medzinárodné fóra

Juľné Tirolsko leľiace vo východnej časti talianskych Álp bolo v minulosti integrálnou súčas»ou ąirąieho regiónu Tirolsko. Koniec 1. svetovej vojny znamenal jeho rozdelenie na dve časti. Územie s rozlohou pribliľne 7 400 ątvorcových kilometrov pripadlo Taliansku. V tom čase 93 percent jeho obyvateµov hovorilo po nemecky.

Následná italianizácia Juľného Tirolska (zákaz pris»ahovalectva nemecky hovoriacich µudí, zákaz pouľívania historického názvu územia, zruąenie tirolských peňaľných ústavov) spôsobila, ľe v roku 1961 v regióne hovorilo po nemecky uľ len 62 percent obyvateµov.

Nespokojní Tirolčania, ktorí ostali súčas»ou Talianska aj po skončení druhej svetovej vojny, sa prostredníctvom strany Südtiroler Volkspartei (SVP) zúčastnili na Paríľskej mierovej konferencii.

Mierovou zmluvou medzi Talianskom a Rakúskom im bola prisµúbená samospráva a právo na vyučovanie v materinskom jazyku. „Tým sa podarilo otázku Juľného Tirolska definova» ako medzinárodný problém a vystavi» ju medzinárodným zárukám,“ tvrdí vo svojej ątúdii Iva Jaburová z Ekonomickej univerzity v Bratislave.

Napriek čiastočnej autonómii regiónu Trentino-Alto Adige jeho italianizácia pokračovala aj v 50. rokoch. Do čela SVP sa dostal Silvio Magnago, ktorý odmietol kompromisnú komunikáciu s vládou a zameral sa na rieąenie problémov regiónu na medzinárodnej úrovni. Výsledkom bolo uznesenie OSN z roku 1960, podµa ktorého otázka Juľného Tirolska nie je výlučne vnútropolitickou záleľitos»ou Talianska.

Vláda ustanovila devätnás»člennú komisiu, ktorá priąla s balíkom 137 opatrení. Ústavný zákon z roku 1971, ktorý balík uviedol do ľivota, dnes zaručuje Juľnému Tirolsku vyąe 70 percent daní a odvodov, ktoré jeho obyvatelia odvedú ątátu.

O ich pouľití rozhoduje regionálna rada (okrem peňazí na rozvoj priemyslu a zdravotníctva), ktorá disponuje aj financiami z regionálnych a krajských daní. Taliančina aj nemčina sú v úradnom styku rovnoprávne jazyky, v nemčine je sa moľné vzdeláva» na vąetkých troch stupňoch ąkôl. Medzinárodné rokovania o postavení Juľného Tirolska boli oficiálne ukončené v roku 1992.

http://ekonomika.etrend.sk/ekonomika-slovensko/autonomia-po-tirolsky.html



Na ceste k autonómii

71. výročie vyhlásenia autonómie Slovenskej krajiny
Na ceste k autonómii

Váľení čitatelia, dnes je tomu presne 71 rokov od chvíle, kedy politická reprezentácia slovenského národa vyhlásila v ®iline autonómiu Slovenskej krajiny. Po dvadsiatich rokoch sa naplnili túľby slovenského národa na spravodlivý a rovnocenný ľivot v spoločnom ątáte s českým národom. Pri príleľitosti tohto výročia vám prináąame text Manifestu slovenského národa, ktorý sa zapísal do histórie aj ako ®ilinská dohoda a tieľ aj návrh zákona o decentralizácie vládnej moci, ktorý mal zabezpeči» realizáciu autonómie v praxi.
Manifest slovenského národa

Uznesenie na zasadnutí výkonného výboru Hlinkovej slovenskej µudovej strany ako právoplatnej politickej predstaviteµky slovenského národa dňa 6. októbra 1938:

Mníchovská dohoda ątyroch veµmocí podstatne zmenila ątátne a politické pomery v strednej Európe. My Slováci, ako samobytný slovenský národ, ľijúci od vekov na území Slovenska, uplatňujeme si svoje samourčovacie právo a preto dovolávame sa medzinárodného zagarantovania nedeliteµnosti svojej slovenskej národnej jednoty a nami obývanej zeme. Chceme slobodne podµa vlastnej vôle urči» svoj budúci ľivot v plnom rozsahu, v to počítajúc aj ątátnu ústrojnos» v priateµskom spoluľití so vąetkými okolitými národmi a tak prispie» k usporiadaniu pomerov v strednej Európe v duchu kres»anskom. Vytrváme po boku národov, bojujúcich proti marxisticko-ľidovskej ideológii rozvratu a násilia.

Sme za mierové vyrieąenie sporných problémov v duchu mníchovskej dohody. Protestujeme čo najrozhodnejąie proti tomu, aby hranice Slovenska určované boli bez nás, bez plnoprávnych zástupcov slovenského národa. ®iadame medzinárodnú ochranu slovenskej menąiny v cudzine.

®iadame rýchlu demobilizáciu.

V duchu samourčovacieho práva ľiadame okamľité prevzatie výkonnej a vládnej moci na Slovensku Slovákmi. Ví»azstvo samourčovacieho práva znamená pre slovenský národ ví»azné zakončenie náąho dlhoročného boja.

Nech ľije sloboda slovenského národa!

Nech ľije slovenská vláda na Slovensku!
Vyhlásenie

I. Podpísaní osvojujeme si návrh Hlinkovej slovenskej µudovej strany na vydanie ústavného zákona o autonómii Slovenska tak, ako bol podaný v poslaneckej snemovni v roku 1938 a uverejnený v Slovákovi v čísle 129 zo dňa 5. júna 1938. Zaväzujeme sa, ľe sa vąetci vąetkými silami vynasnaľíme, aby tento návrh bol národným zhromaľdením ústavne prijatý najneskôr do 28. októbra 1938. Ústavným prijatím tohoto návrhu bude ątátoprávne postavenie Slovenska definitívne vyrieąené.

II. Vládna a výkonná moc na Slovensku má sa okamľite odovzda» do rúk slovenskej vlády, preto ľiadame okamľite poveri» podpredsedu Hlinkovej slovenskej µudovej strany poslanca Dr. Jozefa Tisa, aby ako dezignovaný predseda zostavil v dohode s podpísanými politickými stranami prvú slovenskú vládu pozostávajúcu z predsedu a ątyroch členov ministrov a navrhol ju na menovanie. Podpísaní prijímajú návrh zákona na decentralizáciu vládnej a výkonnej moci tak, ako je k tomuto prehláseniu pripojený. Tento návrh má sa prija» a uskutočni» v najkratąom čase, aby aj do uskutočnenia prvého bodu tohoto vyhlásenia vládna a výkonná moc dostala sa nielen fakticky, ale i právne do rúk Slovákov.

Dané v ®iline dňa 6. októbra 1938.
Návrh zákona o decentralizácii vládnej moci

Národné zhromaľdenie republiky Československej uznieslo sa na tomto:

§1. Cieµom zabezpečenia prajného vývinu slovenského národa v rámci republiky Československej upravuje sa verejnoprávne postavenie Slovenska a jeho národných, politických, kultúrnych, hospodárskych a sociálnych záujmov a v dôsledku toho decentralizuje sa vládna a výkonná moc na Slovensku.

§2. Vládnu a výkonnú moc na území Slovenskej krajiny vykonáva slovenská vláda, pozostávajúca z piatich členov - ministrov. Výnimku tvorí agenda ministerstva zahraničia, národnej obrany, správa ątátneho dlhu a uzavieranie pôľičiek pre spoločné potreby ątátu.

§3. Jeden z piatich ministrov bude poverený funkciou predsedu slovenskej vlády. Vąetci piati ministri sú zároveň aj členmi ústrednej vlády v Prahe.

§4. Na Slovensko takto prenesená vládna a výkonná moc, rozdelí sa na odbory takto:

1. Vnútro, spravodlivos» a zdravotníctvo: sem patrí doterająia agenda ministerstva vnútra, zdravotníctva a telesnej výchovy a spravodlivosti.
2. Doprava: sem patrí agenda ministerstva pôąt a telegrafov a ľelezníc.
3. Hospodárstvo: sem patrí agenda ministerstva verejných prác, obchodu, priemyslu a poµnohospodárstva.
4. Osvetový: sem patrí agenda ministerstva ąkolstva a národnej osvety.
5. Finančný a sociálny: sem patrí doterająia agenda ministerstva financií a sociálnej starostlivosti.

Vąetky ątátne podniky, jestvujúce na území Slovenska, podliehajú rozhodujúcej právomoci slovenskej vlády, ktorá ich zadelí do patričného odboru.

§5. Úmernú čiastku rozpočtových výdavkov ustáli paritná komisia, určená z jednej strany ústrednou vládou a s druhej strany slovenskou vládou.

§6. Zákon tento nadobúda účinnosti hneď vyhlásením a platí pokiaµ sa ustanoví autonómna vláda za zmenenej ústavy.

§7. Previes» tento zákon ukladá sa ústrednej vláde a slovenskej vláde spoločne.

V ®iline 6. októbra 1938

Návrh zákona podpísali:

P. Teplanský, K. Stodola, J. Ursíny, J. S. Vančo, Ing. J. Líąka, J. Lichner, K. Rybárik, O. Devečka, dr. E. B. Lukáč, A. ©elmec, Ing. J. Styk, dr. M. Vančo, dr. J. Paulíny-Tóth, dr. J. Ivák

Tvoje Slovenské Hnutie Obrody

Zdroj www.druhasvetova.sk

http://www.sho.sk/archiv/na-ceste-k-autonomii.html



Ani ste nevedeli, ľe tá autonómia je úplne v pohode

Aby sme dokumentovali príznaky autonofóbie, vôbec nemusíme hovori» o echtslovákoch najrýdzejąej sorty. Pocit bytostného ohrozenia pri predstave, ľe v Lučenci nazvú Bratislavu Pozsonyom a ©túrovo Parkanom je spoločná pre celý náą maličký národ. Občas sa tak zdá, ľe manifestom kozmopolitného vetroplacha je na Slovensku „proti Maďarom nič nemám, ale nech nehovoria to ąkaredé slovo“. Neviem kde Záhoráci, Oravčania alebo Východniari berú drzos» kafra» do vnútorných záleľitostí iných.

Skraja si otvorene povedzme, ľe obvinenia z túľby po autonómii, ktoré musia znáąa» vąetci slovenskí-maďarskí politici sú namieste. Netreba doktorát z politológie aby sme sa zhodli, ľe ak práve neprebieha genocída, etnické strany ani nemôľu ma» iný cieµ. Je úplne fuk či to nazývajú x-tým druhom samosprávy, vieme o čo ide. Rovnako tak aj posledný insitný sociológ pochopí, prečo Csáky s Bugárom unisono zatĺkajú. Dobre vedia, ľe keď slovenské ucho počuje o autonómii, v národnej mysli sa začnú vynára» bradaté obrazy grófa Apponyiho s trstenicou v ruke a zúrivé vojská Bélu Kuna ustanovujúce slovenskú sovietsku republiku.

Nemôľe by» dos» dobre ambíciou tohto textu vysvetli» kedy a prečo sa zjavila identifikácia človeka s národom a napokon aj so ątátom. Dos» na tom, ľe dnes µudia vnímajú Leviatana ako nespochybniteµného tatka, ktorý nás má pri pestvách usmerni», prípadne vyliska». Hobbes a Mussolini by si poskočili a azda aj pomädlili ruky. Od národného obrodenia sa tak úspeąne vytvára majetnícky vz»ah Sabinovčanov ku komárňanskému okresu. Rozumiem atraktivite tohto konceptu - cítime sa akosi dôleľitejąí, keď nie sme členovia komunity, ale občania ątátu. To je záleľitos» prvej signálnej sústavy a »aľko to niekomu vyčíta». Darmo by som tajil, tieľ som si musel grambµavo a s nejednou odreninou prejs» kµukatú cestičku ku kantovskému svetoobčianstvu

Lenľe od odborníkov, a hádam aj od politikov, by som očakával čosi viac. Rád by som sledoval verejnú protodiskusiu na túto tému, keby nebola len frenetickým kvikom. Je neuveriteµné ako novinári pokojne nechajú vąetky plytké reči bez komentára. Kaľdý chmuµo potom hrá experta na medzinárodné právo, lebo vie ąteknú» sprostos» typu „povojnové hranice sú nemenné.“ Vezie sa v tom eąte aj skúsený, etnicky umiernený Dzurinda a ani odnárodnení zapredanci Kováč, Kusý či Meseľnikov nepovaľujú za potrebné upozorni», ľe autonómia nemá so zmenou hraníc nič spoločné. Navyąe, parafrázujme priamo expremiéra, kaľdý kto sníva o nemeniteµných hraniciach sa raz zobudí.

Je mi za»aľko konfrontova» sa s idiotmi, ktorí by nespokojným Jánosom a Attilom zbalili uzlíček, napiekli buchty a poslali ich kade µahąie. Hádam toµko, ľe naąi Maďari nerozhodovali o ątáte, v ktorom budú ľi», ale hranice sa menili dínom dánom podµa akurátnej mocenskej rovnováhy bez toho, aby spravili krok. ®iaµ, zakomplexovanými ničomníkmi je naąa politika presiaknutá skrz-naskrz. Eąte aj tie okresy a kraje na juhu sa museli nastriha» tak, aby náhodou Maďari netvorili väčąinu v nejakom administratívnom celku. Strihal Mečiar, Dzurinda s Ficom odkývali.

Najváľnejąím, azda jediným, skutočným argumentom proti autonómii je tvrdenie, ľe miestni to v podstate ani nechcú. Výborne, prečo sa ich teda nespýtame? Nech autonomisti (hádam by sa nejakí naąli) pripravia paragrafové znenie zákona o juľnoslovenskom autonómnom okruhu a ąup s tým do referenda v dotknutých oblastiach. Bez ohµadu na odpoveď občanov, niet lepąej cesty ako Slotu prinúti» zavrie» tú jeho mastnú papuµu a Csákyho ukáza» karty.

Viem, viem, eąte sa treba vyjadri» k ąpecifickému maďarskému fenoménu: tí agresívni pomätenci, v predminulom storočí zaspatí, sa aj tak usilujú o odtrhnutie územia a autonómia je len taká prestupná stanica. Veď nie raz nám dokázali, ľe z bujarých veµkomaďarských preludov sa nevyliečili. Nuľ, kto nemá celkom zalepené oči vie, ľe kosovskému aj abcházskemu scenáru nepredchádzalo vyhlásenie autonómie, ale jej zruąenie. A hoc by to aj bola pravda, nie je to dostatočný dôvod na odrieknutie základných práv občana. Totiľ rozhodova» o ątruktúre spoločenského usporiadania, ktoré financuje. Správnu vec treba podpori» bez ohµadu na pohnútky. A aľ budú chcie» µudia na juľnom Slovensku chcie», aby tam platili maďarské zákony, je to ich vec. Nemôľeme ich núti» aby s nami ľili s rados»ou, kým sa k nim správame ako k cudzopasníkom.

A eąte maličkos». V čase, keď som eąte nepoci»oval potrebu pretŕča» sa vo vlaku so Spenglerom, narazil som na peknú Asimovovu esej, na názov si samozrejme nespomínam. Vtipne sa tam zamýąµal nad tým, ako sa µudia hrozia predstavy, ľe tu raz nebudú a pritom im je ukradnuté obdobie, keď tu eąte neboli. Podobne je kaľdému srdečne ukradnutá povojnová lúpeľ Zakarpatskej Ukrajiny. Náąho zvrchovaného územia!
http://humno.sk/index.php?option=com_content&view=article&id=485:autonomia-je-v-pohode&catid=62:publicistika&Itemid=94



Maďarské zdruľenie plánuje na juhu Slovenska autonómiu

13.07.2007 19:28

BRATISLAVA - Novovzniknuté občianske zdruľenie Juľanská autonómna rada v sobotu predstaví program územnej autonómie v juľných častiach Slovenska, kde ľije aj asi polmiliónová maďarská menąina.

ČTK to povedal ąéf zdruľenia a komárňanský podnikateµ János Bósza. Kontroverzný zámer organizácie vąak zrejme nemá väčąie ąance na úspech, okrem slovenských politických strán totiľ vznik územnej autonómie vo svojom programe nepresadzuje ani Strana maďarskej koalície (SMK).

Problém územnej autonómie na juľnom Slovensku patrí k citlivým otázkam v minulosti neraz napätých vz»ahov medzi Slovákmi a Maďarmi. Autonómne územie by malo ma» podµa Bószu vlastný parlament; so zvyąkom Slovenska by ho mala spája» spoločná zahraničná a obranná politika.

"Autonómie sa netreba obáva», ide len o prirodzenú snahu µudí, aby si sami vládli," povedal Bósza. Dodal, ľe na plánovanom autonómnom území by Slováci boli stále vo väčąine.

O výsledkoch ustanovujúceho zhromaľdenia zdruľenia, ktoré sa začalo uľ dnes, by mal Bósza informova» v sobotu popoludní. Stretnutia v obci Moča neďaleko Komárna by sa mali zúčastni» zástupcovia maďarskej inteligencie, cirkví, rómskej menąiny, ale aj komunálni politici.

Autonómia by sa mala podµa internetovej stránky zdruľenia rozprestiera» pribliľne na územní, ktoré zabralo Maďarsko pred druhou svetovou vojnou po viedenskej arbitráľi. Zahŕňa tak napríklad Senec či Nové Zámky na západe krajiny, ale aj východoslovenskú metropolu Koąice.

Podµa poslanca SMK a jej bývalého predsedu Bélu Bugára vąak strana, ktorú volí väčąina prísluąníkov maďarskej menąiny na Slovensku, iniciatívu občianskeho zdruľenie nepodporuje. "Je to hazard jednak smerom na slovensko-maďarské vz»ahy a je to hazard aj smerom na občanov Slovenskej republiky, lebo to môľe vyvola» zbytočné napätie," povedal Bugár ČTK.

Bugár vąak zopakoval, ľe SMK počas jeho vedenia podporovala čiastočnú autonómiu napríklad v oblasti kultúry či ąkolstva. Otvorenejąie o ąirąej autonómii naopak viackrát hovoril poslanec SMK Miklós Duray, ktorého sprevádza poves» kontroverzného politika. Po nedávnej zmene na predsedníckom poste SMK sa pritom Durayova pozícia v strane posilnila. Reakciu predsedu SMK Pála Csákyho sa ČTK získa» nepodarilo.

Bósza sa zviditeµnil počas tohtoročného kongresu SMK v Komárne, kde od delegátov zbieral podpisy za autonómiu. Zo stoviek členov SMK sa vąak pri jeho stánku počas dňa pristavovali delegáti strany len ojedinele.
Zdroj: ČTK

Maďarské médiá si vąimli Slotovu reakciu

Snahu o rozvracanie Slovenskej republiky pripísal Ján Slota tým 16 µuďom, ktorí v piatok a v sobotu v obci Moča v okrese Komárno v rámci občianskeho zdruľenia zaloľili Juľanskú radu, ktorej cieµom je vyjasni» a rehabilitova» pojem autonómie. Uvádzajú to dnes viaceré maďarské internetové a elektronické médiá. Podµa maďarskej tlačovej agentúry MTI Strana maďarskej koalície (SMK) oznámila, ľe síce iniciatívu povaľujú za legitímnu, nemajú nič spoločné so autonómnymi snahami organizátora Jánosa Bószu. Starosta obce Moča Sándor Asbóth pred časom označil skutočnos», ľe podujatie sa koná práve v jeho obci, za provokáciu. Analytici na Slovensku predpokladali, ľe politik vládnej koalície, známy svojimi protimaďarskými postojmi predseda SNS Ján Slota okamľite zareaguje.

Bósza: Chceme referendum o autonómii Novovzniknuté občianske zdruľenie Juľanská rada za sebaurčenie chce v budúcnosti zbiera» podpisy na vypísanie referenda o vytvorení územnej autonómie v juľných častiach Slovenska, kde ľije aj asi polmiliónová maďarská menąina. Povedal to ąéf zdruľenia a komárňanský podnikateµ János Bósza. Organizácia sa v najbliľąích mesiacoch plánuje oficiálne zaregistrova» na ministerstve vnútra a zača» verejne diskutova» s µuďmi o autonómii.

"Prvoradé pre nás bude ís» medzi µudí a vysvetµova» im pojem autonómia. Čaká nás dlhá a »aľká cesta, ale nerobíme nič protizákonné," poznamenal Bósza. Referendum o územnej autonómii by mohlo by» aktuálne neskôr, moľno o rok alebo dva, dodal. Pre vyhlásenie referenda by zdruľenie potrebovalo zozbiera» 350.000 podpisov občanov Slovenska. Na valnom zhromaľdení zdruľenia, ktoré sa začalo v piatok v obci Moča neďaleko Komárna, sa podµa Bószu ziąli asi dve desiatky členov. Autonómne územie, o vytvorenie ktorého sa organizácia snaľí, by malo ma» vlastný parlament; so zvyąkom Slovenska by ho spájala spoločná zahraničná a obranná politika.

http://www.topky.sk/cl/10/164582/Madarske-zdruzenie-planuje-na-juhu-Slovenska-autonomiu



Národ

K základným princípom právneho poriadku patrí právo národov na sebaurčenie, ktoré naąlo svoje „definitívne vymedzenie“ v Charte OSN.

Dôkaz pravdy spočíva vo vymedzení subjektu práva na sebaurčenie, teda vymedzení pojmu národ.

Kto má vlastne právo nazýva» sa národom? Komu svedčia práva s tým spojené?

Má 5 znakov:
1. geografické, čiľe územné - 1100 rokov ľijú na tom istom území
2. historické
3. kultúrne
4. jazykovo-etnické
5. genetické

Maďari na juhu Slovenska splňajú kritéria národa a majú právo na sebaurčenie.



Kosovo a právo na sebaurčenie

Kosovo:

Ide vôbec o prirodzené právo Albáncov na sebaurčenie? To je predsa naplnené existenciou Albánskej republiky. Ide teda o právo kosovských Albáncov na sebaurčenie. Ak vąak majú kosovskí Albánci právo na ątát, máme akceptova» dva albánske ątáty? A čo macedónski Albánci? Tí vari nemajú právo na sebaurčenie? A kde končia práva na sebaurčenia? Ak majú kosovskí a macedónski Albánci právo na sebaurčenie, prečo nemajú to právo kosovskí Srbi? Ak kosovskí Albánci nemôľu by» národnostnou menąinou v Srbsku, prečo môľu by» kosovskí Srbi národnostnou menąinou v albánskom Kosove? Nemajú právo na kosovský srbský ątát podobne ako Albánci na kosovský albánsky ątát? A čo Kosovský Rómovia (ak tam po albánskych etnických čistkách eąte zostali), tí nemajú právo na rómsky kosovský ątát? Prečo? Lebo neobývajú geograficky vymedziteµné územie, ale tvoria enklávy vo väčąinovom obyvateµstve? No a? Je vari prirodzené právo na sebaurčenie obmedzené obývaním súvislého územia? Kedy, kde a kým? Ak naplníme právo na sebaurčenie, kde skončíme- pri okresoch, dedinách, či rodinách? Kde končí právo na sebaurčenie a začína separatizmus? Podstata celého problému je moľno niekde inde. Moľno nejde o prirodzené právo národa na ątátne sebaurčenie, moľno ide o „právo“ tzv. politickej elity autonómneho administratívneho celku „upgradova» do vyąąieho levelu“ politickej nezávislosti. V ątátoch socialistického bloku boli národnostné otázky rieąené vytváraním autonómnych administratívnych celkov na etnickom základe. V ČS(S)R sme mali iba republiky federácie. V Juhoslávii mali slovanské národy federálne republiky, národnostné menąiny neslovanské zas autonómne oblasti (Maďari Vojvodinu, Albánci Kosovo). V ZSSR mali vąetky typy- federálne republiky, autonómne republiky, autonómne oblasti i národnostné okruhy. Ak si pozrieme podrobnejąie úspeąné i neúspeąné separatistické pokusy v postkomunistickej Európe, zistíme zaujímavú skutočnos». Pokusy o ątátnu samostatnos» boli úspeąné iba v prípadoch administratívnych celkov „prvého radu“, to jest federálnych republík bývalých federatívnych ątátov. V prípade ZSSR, SFRJ i ČS(s)R získali samostatnos» bývalé federálne republiky. Celky „druhého radu“ (autonómne republiky, autonómne oblasti a národnostné okruhy) úspeąné neboli. Bez ohµadu na právo národov na sebaurčenie. (Výnimky, keď celok „prvého radu“ úspeąne anektoval celok „druhého radu“ obývaný tou istou etnickou skupinou iba potvrdzujú túto skutočnos».) http://www.jetotak.sk/europa/dobri-a-zli



Spravodlivos» pre Európu! Maďarská otázka sa uľ ďalej odklada» nemôľe

http://www.prop.sk/peticia_madarov.html

Právo na samourčenie/sebaurčenie národov alebo samourčovacie/sebaurčovacie právo národov alebo skrátene samourčenie/sebaurčenie národov je právo národov/národa na rozhodovanie o vlastnom osude, v krajnej podobe aj ako právo na samostatný ątátny ľivot,samostatnos» a nezávislos».

V roku 1918 bol princíp sebaurčenia vnímaný ako právo na vlastný ątát pre malé stredoeurópske a východoeurópske národy. Po roku 1945 je interpretovaný troma spôsobmi:

1. ako právo koloniálnych národov na vlastnú ątátnos»
2. právo obyvateµstva konkrétnej krajiny na demokratickú voµbu svojej vlády (t.j. predovąetkým ako právo politickej participácie)
3. právo existujúcej etnickej skupiny na rozhodovanie o vlastnom politickom statuse (vrátane práva na autonómiu alebo zaloľenie vlastného ątátu)




Szóljon hozzá

Név:
E-mail:
Az e-mail cím nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:





HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneą-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneą Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- ©túr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona