Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Régebbi 2006-os írásaink

2008.9.2
Emlékeztető gyanánánt ide, ebbe a témakörbe bemásolom azokat a commora aulás írásokat, amelyek a kezdetekről, a Commora Aula autonómista honlap születéséről, céljairól, történetéről szólnak, fejlődését örökítik meg. Egy sajátos, szókimondós stílusban, az igazmondás segítségével a kihantolt jussunkat felkínálja a megmaradás oltárán.

A legrégebbi írásokkal kezdem, majd napról-napra, lépésről-lépésre töltöm fel. Ha majd sikerült minden írást feltöltenem, később kiegészítem segédszövegekkel. Minden egészséges és segítőkész kritikát elfogadok.



1. MKP, az autonómiát nem akarja

2006.6.15
A Felvidék autonómtörekvéseinek legnagyobb ellensége
maga az MKP


Már huzamosabb ideje figyelem az MKP politikusok, az autonómiával kapcsolatos kijelentéseit és cselekedeteit. Arra a felismerésre jutottam, hogy az MKP, hogy kormánypárti tényező lehessen, még 1998-ban elbúcsúzott a politikai autonómia igénylésétől.
Dobos László: Önrendelkezést! Című írásában így írt: “Az MKP országlása két időszakában (8 év) számos, nemzeti létünket erősítő szervezetek sorát vette le a parlament, illetve a kormány asztalról.” Ezek között említi a “4. 1998-ban az MKP hiszékenyen lemondta az autonómia igényét, illetve tervezetét.” Szerinte a magyarság legsúlyosabb gondjai a ”megélhetés és az érvényesülés, másodrendű polgárai vagyunk e köztársaságnak”. Egyet kell vele értenem, a magyarság lélekszáma arányaiban 1920-tól napjainkig 1/3-ról, 1/10 csökkent és ez a folyamat manapság, az asszimiláció, kevert házasságok, és anyagi érvényesülési folyamatok kikényszerített helyzeti okaiból rohamosan tovább csökken. Ha ezt a negatív folyamatot hamarosan nem sikerül megállítanunk, úgy 20-30 év múlva már nem lesz szükség sem magyar pártra, sem politikai autonómiára. A nemzetállamok politikai légköre, sohasem kedvezett a kisebbségek és a kisebbségi nyelvek túlélési esélyeinek.
Alattomos asszimilációs folyamatok mentek és mennek végbe. A magyarság és a magyar nyelv háttérbe szorítássával, a szlovákság istenének malmai lassan, de biztosan felörlik Felföld (Felső-Magyarország) magyarságát. Egy lényeges dolgot az MKP vezetése elfelejtett, az autonómiát semmilyen többségi nemzetállam csak úgy alapon nem adja oda, minden nemzetállam politikája autonómia ellenes és hazugságokra épül. A három szlovák főméltóság együttesen megtagadják a felföldi magyarság alkotmányos jogát az önrendelkezésre, a területi autonómiát, mint az állampolgár önrendelkezési jogának a legmagasabb szintjét nem ismerik el és az autonómia fogalmát is meghamisítva, mármint, hogy a területi autonómia után jön az elszakadás (ami nem igaz), erre hivatkozásul azt alkotmányellenesnek kiáltották ki.

Ján Slota több esetben is kijelentette, hogy a “MKP extrémista és soviniszta párt, mely Szlovákia szétverésére tör”, valamint “vissza kell szorítani a magyarok terjeszkedő szándékát, akiknek csúnya, görbe lábú elődei leigázták a Kárpát-medencében békésen élő szlávokat, sokaságukat gyilkolva halomra”. Ezeket a soviniszta kirohanásokat a három szlovák főméltóság egyetlen egy esetben sem utasította vissza, amire az MKP-nak úgy kellett volna reagálnia, hogy távozik a koalícióból. De ennek ellenére az MKP maradt a kormányban és továbbra is kategórikusan tagadta, hogy a párt területi autonómiára törekszik.
Az autonómia, az állampolgár alkotmányos jogáról szól, az önrendelkezés jogáról, aminek semmi köze sincs az elszakadáshoz, az ország egy bizonyos területének a leválasztásáról. A szlovák alkotmány szerint Szlovákia területe egységes és oszthatatlan. Minden alkotmány módosításhoz 2/3 parlamenti többség szükséges. Ha a parlamenti matematikából indulunk ki, szlovák beleegyezés nélkül határmódosításról sohasem lehet szó. Akkor miért is kell hazudni, hogy a területi autonómia után jön az elszakadás. A szlovák képviselők tudják, hogy az ő beleegyezésük nélkül, nem lehet szó határmódosításról, a magyar képviselők tudják, hogy a területi autonómia az nem jelent automatikusan, később határmódosítást. Most akkor valójában, miröl is mondott le az MKP, lemond valaminek az igényléséről (autonómia), ami valójában sohasem lehet egy esetleges határmódosítás okozója. Akkor miért is adta fel, a felföldi magyarság alkotmányos jogát az országon belüli önrendelkezésről, a magyar anyanyelv fennmaradásának legmagasabb szintű garanciáját, a területi autonómiát, amit a szlovák alkotmány nem tilt, csak kérni követenie kéne.

Nem lemondani, hanem egyezségre kellett volna jutni, viták, egyeztetések, kompromisszumok útján. Akkor, most ki kit akar becsapni, azt már tudjuk, hogy a szlovákok mindent megtesznek, hogy ne legyen autonómia, miért? ..félelmükben a határrevíziótól, ami ugyebár megalapozatlan. Ezért is érthetetlen az MKP nemakarása, az autonómiáról való lemondása. Mi a valós tényállás, hatalomvágy, vagy talán titkos egyezségekkel magyarázható. Egy biztos az MKP a felvidéki magyarságot becsapta, amikor lemondott a Felföld(Felvidék) autonómiájáról, a magyar anyanyelv és magyarság fennmaradásának legnagyobb jogi garanciájáról, saját szülőföldjén.

Duray Miklós így fogalmazott “Az MKP sajnos nem tudta levonni a konzekvenciákat sem a 2002-es önkormányzati választásokból, sem a 2005-ös megyei választásokból. Pontosabban nem mert szembenézni a valósággal”. Úgy készülődtek a 2006-os előrehozott választásokra, mintha mi se történt volna, vajon megintcsak miért?.. Általában azoknak akiknek van mitől félnivalójuk, a struccpolitikát hívják segítségül, nem látnak, nem hallanak, teszik a dolgukat, s élvezik a hatalmat és hazudnak tovább, dicsekednek mindennel, mindenkivel, s ehhez a média lehetőségeit, mivelhogy csak nekik van hozzáférésük maximálissan kihasználják, öncélúan. Az MKP megválasztott politikusai megalkuvó politizálásukkal az MKP-ét, mint a felvidéki magyarság bástyáját a közömbösség legsúlyosabb lelkibetegségére kárhoztatták, becsapva választóikat. Bugár szerint “Az MKP-t a radikálisabb választók időnként hajlamosak azzal vádolni, hogy lemond a szlovákiai magyarok számára fontos ügyek rendezéséről. Választási programunk is igazolja, nem mondunk le egyetlen elképzelésünkről sem”..... Ezzel ellentétben a Markíza kereskedelmi televízió “Rosta” című műsorában, Krajcer kérdédére “törekszik-e az MKP területi autonómiára, határrevízióra és a Beneą-dekrétumok eltörlésére?”, Bugár mindre nemet mondott, felhívta a figyelmet arra, hogy az MKP választási programja sem tartalmazza a kérdésben felvetetteket. Össze-vissza beszélünk, vagy egyszerűen mondva hazudozol, szerintem egy olyan országban, ahol a kisebbség, mi esetünkben a magyarság lélekszáma rohamosan csökken, lehet annál fontosabb dolog, mint ezt a folyamatot megállítani? Mindannyian tudjuk, hogy területi autonómia nélkül nem lehetséges.
Tabajdi Csaba az Intergroup alapítója az EÚ mellett, szerint “A kisebbségnél az egyetlen megoldás az autonómia”. Hát igen, mi felföldi (felvidéki) magyarok ezt akarjuk, a Felföld (Felvidék) autonómiáját, garanciát a megmaradásunkra.

Komárom, 2006.06.15
Bósza János



Felföld (Felvidék) autonómiájának valós lehetőségei

2006.6.20
Minden békés autonómiaharc, valós tényekre, tehát jól átgondolt lehetőségekből kell kiindulnia. Nem lehet úgy küzdeni egy területi autonómia létrehozásáért, hogy eleve annak sikeres kikövetelésében nem hiszünk, vagy olyan alapokra építjük, alkotmányos jussunkat, amit az adott ország pillanatnyi törvényei kellőképpen nem teszik lehetővé, vagyis kategórikusan tiltják. Szlovákiában a törvények és az alkotmány nem tiltja az autonómia-törekvéseket.
Szlovákia esetében az önkormányzás bizonyos szintje alkotmányilag szabályozva van és engedélyezett, sőt ennek nagyobb hatáskörrel bíró alternatíváit sem tiltja kategorikusan, tehát ami nincsen tiltva azt szabad, ameddig azok nem sértik mások alkotmányos jogait. Mikor az autonómiáról beszélünk, még a legjózanabban gondolkodó szlovákok is két feltételhez kötik jogosultságát, az egyik, hogy az autonómia törekvés nem lehet egy etnikai alapú, második az autonómia megadása után nem jöhet az elszakadás. Mi polgári elvű (azonos jogok) és az országon belüli területi autonómiában gondolkodunk. Tehát mint a két feltételt tiszteletben tartjuk.
Ha ez nem így lenne, a magyar etnikumú autonómia esetében jogos a feltételezés, hogy a kisebbségbe szoruló szlovákság úgy érezheti, hogy törvényes jogai saját államában az autonómia területén megkérdőjelezhető, ebből az okból kiindulva csakis egy olyan autonómia tervezet lehet sikeres, ami ezeket a jogokat a szlovák nemzetiségűek számára semmilyen formában nem sértik, vagy korlátoznák. A másik esetben, hogy az autonómia után jön az elszakadás viszont teljessen alaptalan, mivelhogy alkotmányból kifolyólag Szlovákia területe sérthetetlen, de ezt külön még az autonómia statúma is garantálhatja.
Ha ezt a két fontos tényezőt figyelembe véve indítjuk el a békés autonómia törekvésenket, az esélyeink nagyban növekedhetnek, tehát két-, vagy többetnikumú, a határok sérthetetlenségét garantáló autonómiaharc sikeres véghezvitele, azonnal a megvalósíthatatlanság síkjából, a realitások talajára kerülhet, mert ha kapni akarunk, tanuljunk meg adni is.


Bósza János írta



Boris Zala az autómia ellen van

2006.7.22
Gyanakvással tele, kinek rossz a lelkiismerete

A Magyar Nemzet kérdésére, Boris Zala a Smer elnökségi tagja, politológus, hogy mi a véleménye a területi autonómiáról, ezeket mondta: - “komoly aggályai vannak, hogy a magyarok a területi autonómiáról nem mondtak le”, majd így folytatta, “milyen értelme van az autonómiának, ha az autonóm-területen a szlovákság kisebbségbe kerül?”

Tisztelt Zala úr, a felvidéki magyarság már 86 éve kisebbségben van és csak annyit ért el szülőföldjén, hogy a lehetséges lélekszámának, az 1/3 csökkent az eltelt évtizedek alatt, a szlovákság lélekszáma, 1.8 mill.-ról 4.8 mill. gyarapodott, míg a magyarság 700 ezerről 500 ezerre csökkent. A jól kivitelezett reszlovakizáció, s az asszimiláció a többségi magyarlakta területekről 20-30 km-es mélységben a magyarságot visszaszorította, Szlovákia déli határai felé. Maga szerint ez mi?, testvéri szeretet, vagy a Trianonban megigért többetnikumú asszimilációmentes együttélés, szerintem tudatos elszlovákosítás zajlik.
Ön már látott, olyan autonóm-területet, ahol csak a kisebbség él, miféle ok az hogy a többségi nemzethez tartozóak kisebbségbe kerülnek, igen, de hol?, a saját hazájukban, ahol a törvény és az alkotmány őket védi, az autonómia, az nem az ország területének a leválasztását jelenti, csupán azt, hogy a kisebbségi nemzet is megkapja ugyanazokat a jogokat, amelyek a többségnek automatikusan alkotmányból kifolyólag megvan, maga szerint ez bűn, hogy a kisebbség is ezeket a jogokat kéri önmagának 86 éves durva asszimilációs politika után. Ha az önökféléknek a viselkedése nem lenne fariezusi már rég felkinálták volna a kisebbségnek az azonos jogokat. Nem vagyok ezen a téren optimista, így hát majd kiharcoljuk önmagunknak, békésen, de egyúttal határozottan is, s ha kell elmegyünk Strassburgba is. Miért? Mert jogunk van rá, ha tetszik önnek, ha nem.
Bósza János



A kenyérdobálásnak vége

2006.7.5
Hazánkban, szülőföldünkön a nacionalizmus malmai lassan, de biztosan felörlik az arányiban nagyon megfogyatkozott felvidéki magyarságot. Nyolcvanhat évvel ezelőtt, minden harmadik felvidéki magyar volt, azóta eltüntek a ruszinok, eltüntek a németek, s ma már csak minden tizedik magyar anyanyelvű, az elmúlt tíz év alatt újabb 50.000 csökkent a magyarság lélekszáma. Manapság már nemcsak arányiban, hanem a csökkenés mennyiségileg is megindult.


Útra kelt az utolsó asszimilációs vonat, az exisztenciális lét asszimilációs vonata, ha gyorsan nem építjük fel az autonómia állomást és ha ha nem indítjuk be az autonómia törekvési harcunkat a magyarság Felföldön 20-30 év múlva márcsak mutatóba marad, szétszórva, széttrancsírozva a nacionalisták kénye-kedvének kitéve, hogy véglegesen elszorványosodva, asszimilálva megszünjön létezni. Ezt akarjuk? A magyarság fennmaradásának egyedüli az EÚ által garantált jogi formája a kétetnikumú területi autonómia, ahol mindenki egyforma jogokkal bír és bánásmódban részesül. Az alattomos asszimilációs folyamatokat csakis, az autonómiaharc és magának az autonómiának a kiharcolásával lehet megállítani.
Felföld autonómiája a Commora Aula - autonóm mintaterület létrehozását a szlovák alkotmány nem tiltja, ezért erre az önkormányzási formára jogunk van, magyarságunk, a magyar anyanyelvünk fennmaradása érdekében. Ők állíthatnak bármit, csak egy jön ki a torkukon, a hazugság szava, mert "Minden érv közül a tekintélyen alapuló a leggyengébb".


Bósza János



Innen küldhet üzenetet

Az Ön e-mail címe:

Üzenet:


HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneą-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneą Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- ©túr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona