Nem kirekesztősdire, hanem igazi és kitartó politizálásra van szükség az önrendelkezésért

2008.8.17
Miért Fuksz lett a felvidéki magyarság képviselője az önrendelkezés témájában, vagyis a szószólója? Mit tett le az asztalra ez az önjelölt, hol hangoztatta Felvidéken az önrendelkezés jogát? Miért nem hívtak meg senkit sem a Dél-Fölvidéki Önrendelkezésért Tanács bizottságából, akik már több, mint egy éve meghirdették Felvidék önrendelkezését. Vannak konkrét elképzeléseink, terveink és teszünk is érte. Miért csak olyan képviseli a felvidéki magyarságot, aki egyértelműleg, eddig semmit sem tett Felvidék önrendelkezéséért, azon kívül, hogy Patrubány szócsöve lett Felvidéken. Aki Patrubánynak nem szimpatikus és nem kénye-kedve szerint cselekszik, az már nem is magyar. Fuksznak nincs konkrét elképzelése (legalább is szóban nem hangoztatta és írásban nem publikálta), hogyan lehet az önrendelkezést kikövetelni, hacsak nem azért hívták meg, mert Patrubány talpnyalója. Vagyis ez a történet nem az önrendelkezésről szól, hanem a kárpát-medencei magyarság becsapásáról, az igazi akarat hiányában zajló látszat-önrendelezésről, a világ magyarságának a félrevezetéséről. Felvidéken a talpnyalás is elég egy ötszáz ezres magyar nemzetrész képviseletéhez az autonómia és az önrendelkezés ügyében. Ha ott lehettünk volna, konkrétan elmondtuk volna, példákkal bizonyítottuk volna, hogyan kell és lehet az önrendelkezésért békésen és alkotmányos eszközök segítségével küzdeni és kikövetelni. A meglévő tapasztalatokra, az önrendelkezés megvalósíthatósága terén, amit a DFÖT már összegyűjtött, kipróbált, az MVSZ önrendelkezési akció-tervezetnek nincs szüksége mindezekre? Ez mindannyiunk érdekében fontos lehet, ami érint minden magyart, így a felvidékieket is. Mert igenis van megoldás és kikövetehető az önrendelkezés, ezt a megoldást az alkotmányos azonos jogoknak hívják, ezeket a jogokat kérni követelni kell és lehet is, mert minden demokratikus alkotmányban benne van. Így az összes trianoni útodállam alkotmányában is. Egy nyilatkozat, ha nincs mögötte valós realitás a megvalósíthatóságára, akkor az semmit sem ér, egy darab papír marad, ami előbb-utóbb a szemeteskosárban köt ki. A DFÖT az iagzi és megvalósítható önrendelkezést akarja és tesz is érte.

Mit is akar Fuszk úr, az önrendelkezés már 2007 júliusában meg lett hirdetve, lopja mások ötletét, de ez még megbocsátható bűn lenne, mert az önrendelkezésről mindenki beszélhet, de az már nem tolerálható inkorrekt tevékenység, hogy tudatosan kizárásos alapon teszi, azokat igyekszik kizárni és lejáratni elvbarátai segítségével, akik már az önrendelkezésért küzdenek. Az helyett, hogy segítene és csatlakozna, inkább rombol sunyi látszatakarattal. Patrubány úr és talpnyalói már végre eldönthetnék mit is akarnak, a jól fizető hatalmat átmenteni saját önmaguknak a MVSZ-ben, vagy a kárpát-medencei magyar népek megmaradást a szülőföldjén. A megélhetési politizálásnak ezennel véget kell vetni. Ne akarják Önök a világ magyarságának a képviselőit is becsapni, hogy őszintén gondolják, őszintén akarják mindazt amit állítanak.

Az önrendelkezést nem mondani szokás, azt csinálni kell.

Vajon Ön mit tett le az asztalra Fuksz úr, semmit ugyebár. Ne nyilatkozat-tervezeteket készítsünk, ezekből már van elég, hanem békésen, ha kell az utcán is (erre már bátorság is kell), harcoljunk az önrendelkezésünkért, az autonómiáért, az azonos alkotmányos jogainkért. A Dél-Fölvidéki Önrendelkezésért Tanács már a a dunamocsi 2007. júliusi alakuló közgyülésén meghirdette az önrendelkezést. Ott volt Barki asszony is, az ő javaslatára hirdettük meg az önrendelkezés jogát és hogy két éven belül népszavazást kell tartani Felvidéken az autochtón magyar népnek, hogyan akar önrendelkezni és hol akar élni. ,,Egyedül a népnek van joga eldönteni mit akar, népszavazásokon kell a népnek feltenni a kérdéseket! Az önrendelkezés nem bűn, ezért mi is követeljük!” - mondotta többek között Dr. Eva Maria Barki nemzetközi jogász. Akkor miért nem volt ott Fuksz úr, miért volt csöndbe? Elmondhatta volna a véleményét. Ja, hogy nem maga és Patrubány voltak a kezdeményezők, hát igen a szokásos magyar betegség, amit irigységnek és látszatakaratnak hívnak. Nagy volt a kockázat ugyebár, ez az igazi ok, esetleg be is csukhatják azokat, akik az önrendelkezést kérik. Igen megtörténhetett volna, maga gyáván ettől félt, akkor ma ne akarjon a legnagyobb felvidéki magyar lenni, aki kirukkol az önrendelkezés jogával. Erről januárban a szlovák TV-ben kellett volna egyenes adásban beszélnie, egy olyan helyzetben, amikor én sem tudtam, hogy onnan valójában hova is megyek, haza-e, vagy a börtönbe. Nem maga ellen indítottak büntetőjogi eljárást és nem magára adtak feljelentést az önrendelkezés jogának hangoztatásáért és az azonos jogok követeléséért, hanem rám Bósza Jánosra. A mi autonómista, önrendelkezési polgári társulásunkat szüntették meg nem a magáét, ami nincs is. Én kapok naponta fenyegető leveleket, nem maga, azért hogy a felvidéki magyarság alapvető jogaiért küzdök, akkor milyen jogon igyekszik kizárni azokat az önrendelkezés folyamátából, akik a saját bőrüket, szabadságukat viszit a vásárra, közben maga pedig meghunyászkodva mások babérjaival dicsekszik a MVSZ-ben, a magyar világkonferencián. A maga viselkedése ártalmasabb, mint az összes átok, amit eddig kénytelenek voltunk elviselni.
Gondolkozzatok el azon, hogy a kárpát-medencei magyarság a sunyi és kétszinű politizálásotokat már nem hiszi el. Kiadtatok (ezt az információt kaptam) Csíksomlyón egy önrendelkezési nyilatkozatot, majd tiltakoztál ez ellen, hogy te ezt nem is írtad alá, a nekem küldött emailokban ez benne van, mert feltettem a honlapomra ezt a nyilatkozatott. Bátor egy ember vagy, büszke lehetsz magadra. Egyszer tiltakozol, aztán meg kirukkolsz a MVSZ világkonferencián az önrendelkezés jogával.
Egy éve gyáván meghunyászkodik, ki vár mi is lesz velünk, mármint a DFÖT-tel (Dél-Fölvidéki Önrendelkezésért Tanács), becsukna-e minket az önrendelkezés jogának a hirdetéséért, vagy sem. Ki maga? Mit is akar? Miért sunyiskodik? Szememben egy álszent karrierista. Ezt én mind jogosan kimondthatom és ki is mondom, mert én már több, mint két éve vásárra viszem a bőrömet, kockáztatok, harcolok békésen a felvidéki magyarság ügyéért, az autonómiáért, az önrendelkezésért ( www.commora.hu ). Egyszer az önrendelkezési nyilatkozattal szemben tiltakozik, mert nem támogassa, állítólag nem írta alá, közben Barki asszony eredetileg hozzáírta a nevét a nyilatkozattervezethez, most pedig megjátsza a nagymagyart egy világkonferencián becsapva a küldötteket, mások ötleteit ellopva, öndicsőítés folytat, ami káros a felvidéki magyarság és az összmagyarság ügyének is. Nem veszi tudomásul, vagy titkolja, hogy egy éve ugyenezek a gondolatok már meg lettek fogalmazva, ma úgy csinál mintha maga találta volna ki. Szégyelje magát, ilyenek végett, mint maga is, sohasem lesz magyar egység. Én pedig ez ellen tiltakozom és kérem, sőt követelem, hogy kérjen bocsánatot minden résztvevőtől aki a dunamocsi Dél-Fölvidéki Önrendelkezésért Tanács ülésénk rizikót vállalva részvételükkel támogatták és meghirdették Felvidék önrendelkezésének a jogát, úgy hogy közben a xenofób szlovák politikusok nekünk estek, irredetintizmussal és revizionizmussal vádoltak minket. Ezek az igazi felvidéki tenniakaró magyarok, nem maga. Maga akkor hol volt? Gyáván kivárásos alapon behúzta a farkát, szégyelje magát. Ne Budapesten gyáván meghunyászkodja beszéljen az önrendelkezről, hanem ha kell Komáromban a Klapka térem, amire már bátorság is kéne, tessék lehet az önrendelkezésért agitálni, minden kedden és pénteken 16.00-tól. Az önrendelkezés hirdetéséért le van foglalva gyülekezés céljából a komáromi Klapka tér, hogy erre már nincs mersze, szememben Ön egy gyáva álszent karrierista, aki mások ötleteit ellopva, gyáván a kármentő (VMSZ mai vezetősége) mögé megbújva okoskodik, árt a felvidéki magyarság ügyének, a felvidéki magyarság megmaradáséért ellentétes, félmunkát végez. Ha hős akar lenne, azt tegye őszintén és ne mások, azok lejáratása árán, akik időt és saját pénzt nem kímélve ténylegesen küzdenek a felvidéki magyarság érdekeikért, megmaradásukért a szülőföldjükön és ezt teszik mindenfajta támogatás nélkül. Úgy, hogy közben az MO-s támogatásokat az MKP-s megélhetési politikusok lenyelik. Nem zártkörú látszatkonferenciákat kell tartani, hanem őszintént segíteni, bátornak és ha kell a saját bőrünket kell vinni a vásárra. Maga ezt tudja és akarja is? Tessék bizonyítsa be.
Holnap elmegyek Budapestre és találkozhatunk, megpróbálok bejutni és felszólalni az Önök látszatkonferenciáján, bízom benne, hogy durva módon nem akadályozzák meg, hogy elmondhassam, hogy mi az igazi önrendelkezés. Csak erőszakkal távolíthatnak el, oda megyek ahol az önrendelkezés lesz a téma, 11.00-kor ott leszek, gyertek minél többen támogatni. Ha nem engednek be a VMSZ (minden magyar) épületébe, előtte fogok tiltakozni, tüntetni, mégha békés "erőszakkal" kell megtennem, ma a megmaradásunk érdekében erre van szükség, jövőnk a tét, megmaradásunkról van szó, nem álszent látszatpolitizálásra, hanem öszinte szókimondásra, tenniakarásra és igazmondásra.
Az Isten mentse meg a magyarságot a rossz és álszent politikusaitól és hozzon el szebb és boldogabb jövőt minden magyarnak, főleg gyerekeinknek, unokáinknak. Az Isten segíteni fog, de csak akkor, ha azt mi is akarni fogjuk az igazmondás segítségével.

Bósza János

Hasznos linkek:

DFÖT honlapja www.commora.hu

Merjünk magyarok lenni!

CSÍKSOMLYÓI NYILATKOZAT
A KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYARSÁG ÖNRENDELKEZÉSI JOGÁRÓL

Bósza:KÖZLEMÉNY

NYÍLT LEVÉL

Ján Slota: "Nem engedjük meg a köztársaság szétverését!"

Az MVSZ a magyar nép önrendelkezési jogáról

Fuksz Sándor felvidéki küldött a Magyarok VII. Világkongresszusa elé terjesztette a magyar nép önrendelkezéséről szóló nyilatkozat-tervezetet. A tervezet mellé, annak részeként, illetve indoklásául felolvasta a környező nemzetekhez intézett felhívást, valamint a nyilatkozat jogi indoklását.
A tervezetet a Világkongresszus konferenciáin megvitatják, a viták alapján pedig arról augusztus 20-án, a záró ülésen döntenek.

Budapest, 2008. augusztus 16.

MVSZ Sajtószolgálat


Ezt egy éve Bósza Jánossal mi fogalmaztuk meg. Tessék visszanézni.
Nem voltam pontos. (megj,: a DFÖT dunamocsi alakuló közgyűlésén, amit a szlovák belügy nem ismert el, sértve a polgárok gyülekezési jogát)
Mi a nyilatkozatot Eva Maria Barki -val fogalmaztuk meg egy évvel ezelőtt Dunamocson Bósza Janosékkal.
Javasoltam, hogy helycseres tamadást hajtsunk végre, fogadjuk el Eva MB javaslatat az önrendelkezésről, mert mindenki mást vár.
Így a jelen lévő sajtó lesajnált minket, hogy autonomiának indult az alapitó űlés és csak önrendelkezés lett belőle.
Pár nap múlva kaptak észbe, addigra a sajtó tele lett vele.
Én átvittem nyilatkozatunkat Erdélybe az EMI táborba is és felolvastam.
Tőkes László pedig, amikor bejutott az EU Parlamentbe, be is jelentette, hogy, ha jól emlékszem, az erdélyi magyarság önrendelkezéséért fog küzdeni.
Ezzel bejött E. Maria Barki második tippje is, Ha mi bejelentjük: Erdély rá fog harapni. És ez volt a lényeg. Minket eltaposnak és Erdélyből bumerangként jön vissza. Így is lett.
Ezért ragaszkodom hozzá, hogy az eredeti szereplők lépjenek ezekben a dolgokban, mert az tud újitani, aki valamit megindított. Az élet változás és ha kizárjuk a kezdeményezőket a dolog kisiklik.
Geönczeöl Gyula

A dunamocsi DFÖT-ös jegyzőkönyv másolata, részlet:
E.M.Barki javaslatára a kezdeményező közgyűlés elfogadta a társulás célját: Az önrendelkezési jog elismertetése a Dél-fölvidéki Népek számára is.

A társulás céljai között szerepelt:
Az önrendelkezési jog eléréséhez szükséges a népszavazás, melyben a népnek fel kell tenni a kérdéseket, milyen politikai rendszerben akar élni - résztvevők elfogadták.
Bósza János



Tisztelt Geonczeol Gyula Úr!

Gratulálok!
Nem hiába fogalmazták meg ilyen okosan.
Az MVSZ révén már sok száz magyar ember ismerte meg és tartja JÓNAK!
Máris igazi KÖZ-KINCSNEK tekinthetjük!
És ha minél többen akarjuk, egyszer még sikerülhet is!

Szívélyes üdvözlettel:
Kincsesné Salca Mária



Tisztelt Bósza János Úr!

Megköszönöm, hogy hozzám is eljuttatta észrevételét és honlapcímét az MVSZ VII. Világkongresszusán elfogadott önrendelkezési nyilatkozattal kapcsolatban.

Átfutottam a honlapján azokat az írásokat, amelyekben az MVSZ vezetőségét - és bizonyos Fuksz urat - tulajdonképpen szidja.

"Patrubány úr és talpnyalói már végre eldönthetnék mit is akarnak, a jól fizető hatalmat átmenteni saját önmaguknak a MVSZ-ben, vagy a kárpát-medencei magyar népek megmaradást a szülőföldjén."

Tisztelt Bósza János Úr!

Talán még nem tud róla, hogy az MVSZ (=Magyarok Világszövetsége) 2000 óta magyarok önkéntes adományaiból tartja fenn magát. A Fidesz-kormány vonta meg az MVSZ-től az évi negyed millió forintos állami támogatást (sejtéseim vannak, miért), - és ezt azóta sem, senki nem adta nekik vissza. Az addig FIZETETT alkalmazottak sorban hagyták el az MVSZ-t, mert annak nem volt módjában az állásukat fenntartani. (Aki a napi munkával is éppen csak megkereste a kenyerét, érthetően nem dolgozhatott a továbbiakban ingyen, hiszen a megélhetése került veszélybe. Ebbe a helyzetbe tehát nem az MVSZ akaratából kerültek!)

Patrubány Miklós új MVSZ-elnök nevét akkor jegyeztem meg, amikor interneten én is kaptam egy felhívást: Kerestetik 1000 igaz magyar, aki 800-800 dollár adományával megmenti a magyarok legnagyobb, az egész világ magyarjaira kiterjedő civil-szervezetét. Gyújtó, lelkesítő felhívását Kossuth ceglédi beszédéhez tudom hasonlítani, amikor a nemzet ajándékait kérte, hogy az ország gazdasági függetlenségét meg lehessen teremteni. (Mindkettejük célja sikerült.)
Az MVSZ tehát egy olyan - a hivatalos hatalomtól független - úgynevezett civil-szervezet, amely ma már fenntartja magát az állam akaratától függetlenül, sőt, annak ellenére is.
Ha a világ magyarjai az MVSZ munkáját NEM tartanák jónak, ha úgy látnák, hogy vezetői visszaélnek "hatalmukkal", támogatásuk megvonása eredményeképpen már rég csődbe ment volna az MVSZ. (Csődbe vitelével az ellenség így is próbálkozik.)
(Bárcsak a part=rész-érdek-érvényesítő pártokat sikerülne eltartatni a tagdíjaikból, nem az összes adófizető pénzén élősködnének!!!)

Az MVSZ vezetősége hatalmas erőfeszítéseket tesz, hogy munkáját az orkán-szerű ellenszélben is jól végezhesse. Figyelem, és nagyon szerény eszközeimmel segítem őket.
HELYETTEM IS DOLGOZNAK!
Ön helyett is dolgoznak!
A saját meggyőződésem, hogy semmilyen szemrehányást nem érdemelnek. Csak segíteni szabad őket, - bármivel akadályozni fáradozásaikat egyenlő a magyaröngyilkossággal, végtére is: aljasság.
Úgy vélem, Bósza úr nem elég tájékozott az MVSZ munkáját illetően, ezért véli úgy, hogy bármiért is szidhatja őket.
Mivel az MVSZ dolgozik, akár még hibákat is elkövethet, de ha magyar-testvéri segítőkészséggel akarunk elébük állni, akkor ne sündisznóállásban tegyük (ha simogatni akarják, a sün akkor is szúr!), ne kardot rántsunk, hanem baráti kéznyújtással kezdjük! És akkor baráti szóval folytathatjuk.

Tisztelt Bósza Úr!

Ön írja: "... rólunk ne nélkülünk döntsenek."
Ez a panasz is félreértésen alapulhat. A VII. Magyar Világtalálkozón az MVSZ - a 250 előadó között 150 doktori című tudós szakember előadásai mellett - KÜLDÖTT-közgyűlést is tartott. A nagyteremben 400-nál valamivel több résztvevő fért el, 15 millió nem. Mindenki tudhatja: a küldött-közgyűlés elé terjesztett javaslatokat nem EGY személy találta ki a saját tetszésére. A magyarok 62 országbeli szervezetei (ahol egyáltalán vannak, de országonként több ilyen is lehet), vívják a maguk küzdelmeit, küldötteik hozzák az értesüléseket, javaslatokat, - így érkezett el az MVSZ-be az Önök által kidolgozott javaslat is, - számomra tényleg teljesen mindegy, hogy éppen kinek hívták a javaslat hozóját, hiszen a lényeg az, hogy JÓT hozott! - tehát az önrendelkezés akaratának kinyilvánításáról szóló javaslat is. (Szerintem megnyugtató, hogy ha vannak is zászlóvivők, akik magyar-érdekű munkájuk miatt esetleg egzisztenciális gondokkal küzdenek, őket mások válthatják fel, a zászlót mások viszik tovább.)
A LÉNYEG AZ, hogy az Önök kezdeményezése CÉLBA ÉRT, mert a világ legnagyobb magyar szervezete ELFOGADTA, határozatot hozott arról, hogy célul tűzi a megvalósítását. Ennek mindnyájan együtt örülhetünk.

Ha valaki ezek után azért haragszik az MVSZ vezetőségére, mert nem sorolja fel mindazok NEVÉT, akik ebben-abban a fontos előkészítő munkában részt vettek, annak nincs igaza, mert akkor a közgyűlés ideje eltelhetett volna a névsorolvasással, akkor abból az emberből csak a hiúsága beszél, ami fölébe kerekedett a nemzettudatának.
Még az irigység is eszembe jut: hátha valaki irigyli az MVSZ-vezetőséget, mert ők vannak most ott, ahol - látszólag - az ügyek eldőlnek. Pedig ők csak az idejüket, egészségüket, pénzüket áldozzák fel a 15 millióért, a családjukat kell, hogy hanyagolják - fáradhatatlanul dolgozva a nemzet nagy családjáért. Ön mit gondol, mi fér bele egy ember 24 órájába?
Én abban hiszek, hogy az ügyek ott keletkeznek és ott is dőlnek el, ahol Önök, - ki-ki a saját szülőföldjén, tartózkodási helyén a magyar ügyet felkarolja, szónokol és ír, honlapot szerkeszt és hivatalosokhoz folyamodik, tüntet és tájékoztat, egyenlő jogokat követel.
Az MVSZ nem működhetne, ha Önök mindezt nem tennék. De ha nem lenne az MVSZ, Önök kis csoportokban, szétszórtan hiába küszködnének: lám, az egyszerű magyar bajtársat kirúgják az állásából, és neki már internetre sem futja.

Tisztelt Bósza János Úr!

Bízom benne, hogy megérti: mi a célom ezzel a levelemmel. Szeretném, ha elgondolkodna azon, hogy A MAGYAR ÜGY sikerre vitele érdekében vegyük mindnyájan tudomásul, egymás iránti tisztelettel és türelemmel, hogy mindenkinek a saját helyén, a saját lehetőségei és képességei szerint kell élnie és cselekednie EGYMÁSÉRT!
Kérem, ne vegye rossz néven, hogy levelemmel felkerestem.
Nemrég fejeztem be a Gandhi saját életéről szóló könyve olvasását. Örömmel láttam viszont a nagyszerű indiai függetlenségi harcos gondolatait az Ön honlapján, - ettől máris rokonszenves nekem, mert lám, ez is olyan érték, amelyet mindketten tisztelünk. Javasolom: OLVASSA A SAJÁT HONLAPJÁN Gandhi figyelemre méltó gondolatait:
"Úgy tűnik, sokkal nehezebb legyőzni a láthatatlan szenvedélyeket, mint fegyverrel meghódítani a látható világot."
"... a jól elvégzett munka egyedüli jutalma abban áll, hogy elvégezhettük."

És így tovább.

Kérem, gondolja meg: a magyar testvér támadása a magyar testvér ellen csak az ellenséget hízlalja. A kifosztóinkat bátorítja. A gyarmatosítóink nemzetvesztő tevékenységét erősíti. Keressen lehetőséget, hogy az MVSZ vezetőivel BARÁTI TALÁLKOZÓN beszéljék meg a fölvidéki magyarok legfontosabb, aktuális gondjait. (A kivont kardokat dugják hűvelybe, és hagyják otthon.)

(Édesanyámat 7 éves korában, 1920-ban hozták el Rózsahegyről, - akár földik is lehettünk volna. Másik nagyapám 100 éve jött el Erdélyből. Én vagyok az, aki egyvalamit mégis köszönhetek Trianonnak: azt, hogy a szüleim érettségi vizsgájuk táján találkozhattak.)

Tisztelettel és szeretettel:

Kincsesné Salca Mária, Budakalász

Válaszlevél:

Kedves Hölgyem

Az élet megtanított rá, hogy mielőtt B mondok, az A-ban gondoljam át a következményeket is, de az élet arra is megtanított, hogy egy igazság bármennyire is fájdalmas és ha más megoldás nem létezik, akkor azt ki kell mondani. Nem hinném, hogy bárkit is rágalmaztam volna, mégegyszer elolvastam, mit is írtam abban a cikkben, amire Ön utalást tett. Az igazságot, saját véleményemet, jogos kritikát gyakoroltam. Eddig tárgyilagos vitákban, senki a mai napig nem cáfolta meg és szerintem túlságosan durva dolog rágalmazásnak nevezni. Az igazi rágalmazásról tudnák nagyon sokat mesélni.
Több, mint két éve küzdök a felvidéki magyarság önrendelkezéséért, nevemet, időmet és saját anyagi lehetőségeimet feláldozva, ha kellet az utcán, ha kellett a médiákban, bárhol szókimondóan igyekeztem felvilágosítani a tudatlanságra kárhoztatott felvidéki magyart, hogy mint őshonos nép többre is méltó, mint a pusztulásra, a durva asszimilációra és joga van ezeréves szülőföldjére. Ha hiszi, ha nem több "pofont", kereszbetevést kaptam a felvidéki un. magyar inteligenciától, mint a szlovák nemzetállami nacionalistáktól. Ők legalább egyenes megmondták, lelövetnek, szabadcsapatokat küldenek rám, fel is lettem jelentve az ország szétzilálásért és tudja a felvidéki magyarság un. igazi képviselőitől cserébe mit is kaptam támogatás helyett, hogy hiteltelen vagyok, Csáky szönöszös ügynöknek nevezett TV-ben, bértollnokai pedig ahol lehet keresztbetesznek, lejáratnak. Én pedig semmi mást nem akartam tenni, nem teszek, mint felvilágosítani akarom a felvidéki magyarságot, hogy nem csak kötelességei vannak, hanem alkotmányos jogai. Gondolom ez nem bűn.
Jártam MVSZ házban is, Patrubány úr szájából csak egy köszönésre tellett, szerettem volna leülni, megbeszélni a dolgokat, az önrendelkezés problematikáját, cserébe tudja mit is kaptam, egy gőgös ember lenézését.
Mikor megtudtam, hogy Fuksz úr az önrendelkezés témakörében vitát indított és nyilatkozatot szeretett volna kiadni, elmendtem Budapestre, de be sem jutottam, nem tudtam elmondani véleményemet. Pedig lett volna miről beszélni és szerettem volna is.
Patrubány úr, járt Komáromban Fuksz úrral és úgy tudom pontosan ez volt a fő témájuk, nem hívtak meg, sút az egész rendezvényüket nagy titoktartás mellett szervezték meg. Ezt Ön minek nevezné? Tehát mikor azt állítom rólunk nélkülünk akarnak dönteni az jogos. Ha valaki őszintén akar tevékenykedni az önrendelkezés témakörében, akkor azt ne kezdje kizárásos alapon. Mi Dunamocsom mindenkit meghívtunk, de csak 24 bátor ember akadt, akkor hol volt Patrubány és Fuksz urak. Véleményem szerint Patrubány úr hathatos segítséget nyújt Fuksz-féle önjelölt csoportnak, mert tudomásom szerint, hivatalosan még mindig Geönczeöl Gyula a felvidéki MVSZ hivatalos elnöke. Ha nem így van ezt is meglehet cáfolni.
Az én szemrehányásom tehát jogos és bizonyíthatóan megalapozott, ha valami megtudja tényekkel cáfolni az állításaimat azt tegye meg, de ne a féligazságok hazugságait hívja segítségül. Én hajlandó vagyok Patrubány úrral bármikor leülni és mindezeket a félreértéseket letisztázni, de gondolom még válaszadásra sem fog méltatni, akkor miről is beszélünk. Mások többéves önrendelkezési törekvéseit semmibevéve, önmagát dicsőítve (Fuksz), azokat kihagyva akik elkezdték a bűrüket a vásárra vitték, csak úgy alapon kihagyják egy olyan konferencia munkájából ami erre hivatott, szerintem minimális inkorrekt dolog és kritikámat gondolom ezekután nem lehet nevezni rágalmazásnak, csak az igazságot írtam le. Természetesen más témakörökben nem vonom kétségbe Patrubány úr érdemeit, de ő se akarja a mi munkánkat lekicsinlőleg kezelni, vagy úgy, hogy tudomást sem vesz róla, megkerüli azokat akik akarnak és mernek is.
Remélem nem szeretné, hogy mindezekért őket megdicsérjem és csöndbe maradjak, mert akkor én sem leszek jobb, mint mindazok akik ellopták, vagy titkolják mások munkáját és úgy rukkolnak ki vele, mintha ők indították volna el. Természetesen az önrendelkezésről mindenki beszélhet, sőt kell is, hogy minél többen beszéljünk róla, mert csak a tömeg az az erő ami azt ki is tudja követelni. Számomra ez a kizárásos módszer, ami a MVSZ-ben zajlik, jó magyar, rossz magyar nem elfogaható.
Ha még ezek után is az a véleménye, hogy amit az írásomban összefoglaltam az rágalmazás, akkor úgy ahogyan mástól sem, így Öntől sem vonom meg azt a jogát, hogy saját véleménye legyen, de ez gondolom nekem is megadatott, hogy ha úgy érzem, hogy az fontos és valami nem úgy történik ahogyan kéne, hogy én is leírhassam a saját véleményemet.
A levelének azzal a részével, hogy egységre kell törekedni ezzel maximálisan egyettértek, de gondolom azzal pedig Ön ért egyet, hogy ez nem történhet kizárásos alapon. Nem az őszinte kritikától kell félni, mert ez csak a korai ébredés eszköze lehet, hanem a megalkuvó mellébeszéléstől, mert az a pusztuláshoz vezet.
Amit én hangozattok, azok alkotmányos jogok, én semmi mást nem követelek a felvidéki magyarságnak csak azokat az alkotmányos jogait, ami a szlovákságnak természetes és meg is van, de a magyar nemzetrésztől ezt tiltják, nincsenek meg.
Igen kiscsoportokban nehezen fog menni, de kizárásos kékvérűség alapon sem lehet a magyarság jogaiért küzdeni és főleg nem úgy, hogy egyesek pont azokat igyekeznek kizárni, befeketíteni akik nem csak mondják, hanem teszik is a dolgukat. Ne akarja tőlem, hogy dicsérettel szóljak azokról, akik sokat tehetnének, de nem teszik a kötelességüket. A magyarság csak akkor marad meg, ha több fej, több ész alapon mindenki igazságát meghallgatva halad előre, békésen harcolva megmaradásáért. Ha majd mindenki csak annyit tesz le az asztalra, amit nekünk két év alatt sikerült elérnünk, akkor az előtt, majd meghajlok és meghallgatom jogos kritikáját, de addig sajnos csak a munka marad számunkra.
Bósza János

Nádasdi úr levele:

Nagyon sajnálom, hogy a magyar közösség tovább atomizálódik. Ez kinek az érdeke? Miért nem tudtak Fuksz és Bósza urak összefogni? Valóban erre kellett volna építeni amit Bósza János, többek között Barki Éva segítségével felépített. Nem rég még azt halottam a délkelet szlovákiai magyar vezetőktől, hogy az autonómia Szlovákiában megvalósíthatatlan, mert Szlovákiában szlovák többség van. Tehát autonómiára nincs esély, de önrendelkezésre igen. Amikor Bósza János és barátai megpróbálták megalakítani a Felvidéki Önrendelkezési Tanácsot hol voltak a támogatók, a tanácsadók, a nyilatkozat szerkesztők és aláírók? Bósza János mert kimenni az utcára és a térre Pozsonyban is Révkomáromban is. Azaz tett is. Vajon lesznek e követői?


Nádasdi István (Lüttich)