Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Magyar alkotmány preambuluma

A Nemzeti Konzultáció ereje nagymértékben járult hozzá, hogy lezárjuk azt a korszakot Magyarországon, amikor a kormányok, az ország vezetői az emberek akaratát figyelemre sem méltatták, a megkérdezésük nélkül döntöttek róluk, a jövőjükről.
Orbán Viktor
Parlament
2011. március 28.

Szájer József: nincs kőbe vésve az Alkotmány munkaszövege.
Szájer a nemzetiségek kedvéért módosítaná az alkotmány tervezetét.
Szájer József szerint az új alkotmány elfogadása nemzeti ügy, de egyben világraszóló vállalkozás is, amellyel szeretnének példát mutatni ...


Kíváncsi leszek mennyire veszik figyelembe a javaslataimat. Mennyire nincs kőbe vésve, mennyire számítanak a nemzetiségek és mennyire nemzeti ügy. BJ

2011.03.28.
Tisztelt képviselők, Hölgyeim és Uraim!

A miniszterelnök úrnak elküldtem a javaslataimat, így elküldöm Önöknek is. Nagyon lényeges és fontos részekről van szó.

Bósza János - Felvidékről

Elküldtem 385 drb emailt az összes magyar parl.képviselőnek, a parl.elnökének, a miniszerelnöknek és a köztársasági elnök is megkapta. Csak 4 képviselőnek nem tudtam elküldeni, mert nem volt email címük. (2011.03.28. 15:00)
Frissítés: Még nem kaptam választ egy képviselőtől sem, bizonyára az alkotmányozási folyamat nagyon leköti a figyelmüket és nem marad idejük a külhoni magyarra odafigyelni. Tegnap olvastam, hogy az MKP és véleményezte és állítólag a javaslatai bekerülnek az alkotmányba. Az én javaslataimat az élet, a napi adok-kapok szülték, fontosak és segítenek az összes kárpát -medencei magyarnak, hogy megmaradhassanak magyarnak.
Persze az is lehet, hogy én látom rosszul a dolgokat lassan már 6 éve. A kárpát-medencei magyarság helyzete és esélyei nagyban múlik azon is, ha kérni szeretnénk, vajon adni is tudunk és képesek leszünk az elmúlt 100 év hibáiból okulni, vagy lesz, ami lesz alapon küzdünk tovább ...., pontosabban homokba dugott fejjel, gyáván meghunyászkodva elfogadjuk a ránk kényszerített sorsunkat. Ezt itt a kérdes, lenni, vagy nem lenni, végre már tudatosítanunk kéne, ez nem kishitűség, pénz és hatalomvágy kérdése, ez a magyarság történetének az utolsó, vagy egy szebb kezdet első fejezete. (2011.03.29. 8:05)

a levél:



Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Mindannyian, akik részt vettek az új alkotmány szövegének a megtervezésében!

Felvidékről írok Önöknek, tisztességes nevem Bósza János. Már évek óta békésen küzdök a felvidéki magyar nemzetrész alkotmányos és emberi jogaiért, kisebb nagyobb sikerrel. Annyit már sikerült elérni, hogy olyan fogalmak, mint az önrendelkezés, az autonómia és azonos jogok, jogegyenlőség bekerültek a felvidéki magyarság és a szlovákság tudatába. Az egyik oldalon a felvidéki magyarság megfélemlített nemzetrészként nem meri egységesen kérni alkotmányos jogait, a másik oldalon a többségi szlovák nemzet fiatal országát védve, minden eszköz bevetésével a felvidéki magyarság megfélemlítésére törekszik.

Még 2007-ben nyílt levélben kértem a Szlovák Köztársaság elnökét, hogy tegyen meg mindent, hogy a szlovák alkotmány preambuluma megváltozhasson:
Slota: akinek nem tetszik a szlovák alkotmány, menjen haza

2007, szeptember 4 - 14:49

Bósza János, a Dél-Fölvidéki Önrendelkezésért Tanács (DFÖT) előkészítő bizottságának tagja levélben fordult Ivan Gaąparovič szlovák államfőhöz, melyben az alkotmány preambulumának megváltoztatását kéri.
Bósza a preambulum első sorának megfogalmazását kifogásolja, amely így kezdődik: „Mi a szlovák nemzet...“

Bósza ezt a formulát lecserélné. Szerinte a „Mi, a Szlovák Köztársaság polgárai...“ vagy a „Mi, a Szlovákia területén élő szlovák és magyar nemzet...“ lenne a megfelelő verzió. A DFÖT megalapításának kezdeményezője szerint Szlovákia területén a magyar nemzet is jelen van, amely nem nemzetiségi kisebbség, nem etnikai csoport és nem is szláv eredetű – az itt élők egyszerűen a magyar nemzet részei. „A Szlovák Köztársaság polgáraiként élünk, dolgozunk ebben az országban. Az itt élő magyaroknak Dél-Szlovákia a hazája“ – véli Bósza, aki szerint a szlovák alkotmányt meg kell fosztani nacionalista-tradícionális elemeitől, hogy valamennyi állampolgár alkotmányává válhasson.

Bósza János azt is elmondta: várhatóan ezen a héten ismét – immár harmadszor – a belügyminisztériumhoz fordulnak beadvánnyal, hogy jegyezzék be a Dél-Fölvidéki Önrendelkezésért Tanács (DFÖT) polgári társulást.

Ján Slota, a maygyarellenességéről hirhedt kormánypárti SNS elnöke „hülye provokációnak” nevezte Bósza alkotmánnyal kapcsolatos követelését, amely beleillik „az utóbbi idők provokációinak mozaikjába”. Szerinte puszta fikció, hogy a szlovákokon és szlávokon kívül a magyar is „autochtón” (őslakos) nemzet ezen a területen. „Lehet, hogy még a kelták, de azok már nem találhatók Európában. De ha annyira vágyódik a saját nemzete után, megjegyzem, a határok nyitva állnak az EU-ban. Szerencsés utat kívánok neki a déli területekre, de nem Szlovákiába, hanem Magyarországra” – kommentálta Bósza levelét Slota.

kitekintő.hu


A fenti választ kaptam!!!

Hova menjek? Az én hazám Felvidéken, itt éltek a szüleim, nagyszüleim. Édesanyám 1919-ben született Nagy-Magyarország területén, mint magyar állampolgár, maj megkérdezése nélkül csesko-szlovenszkói polgár lett. Senki sem kérdezte tőle hol akar élni, megtagadták tőle az önrendelkezés jogát.


Tisztelt Magyar Testvéreim, ne kövessék el Önök is azt a hibát, amit velünk szemben követtek el a nyugati hatalmak és a történelmi Magyarországot cserbenhagyó nemzetek, nemzetrészek. Ők attól félnek, hogy az ingyen kapott történelmi magyar földet megtarthatják, ezért mindent megtesznek az országaikban élő magyar nemzetrészek asszimilációjáért. Felvidéken a magyar nemzetrész 1920 több, mint 30% arányt mutatott ki, manapság már 10% alá csökkentünk és a durva asszimilációs folyamatok felgyorsultak. Csak az önrendelkezésünk segíthet, hogy megmaradhassunk és a felvidéki magyarság elmondhassa mindent megtett a megmaradásáért. DE!!! Ehhez szükségünk van a csonka magyarországi nemzetnek a segítségére, nélkületek ez nem fog menni.


Ezért kérlek benneteket, hogy az új magyar alkotmányt bevezetőjét a lentiek alapján szavazzátok meg. Mert csak az a nemzet képes szabadságot, méltóságteljes életet biztosítani, aki adni is képes. Képes túltennie magát a vele szembe elkövetett igazságtalanságnak, képes az igaz szó segítségévek erkölcsösen minden polgára érdekében kormányozni és ténylegesen törődnie az elszakított nemzetrészei érdekében politizálni, azok megmaradását elősegíteni.


Számunkra nagyon fontos, hogy a magyarországi testvéreink képesek legyenek, olyan példaértékű törvényeket, új alkotmányt elfogadniuk, ami nekünk a hontalanoknak segít, nem pedig felgyorsítja az elsorvadásunkat. Fontos az is, amit mi a nemzetállamok többségi népeitől kérünk és alapvető emberi és alkotmányos jognak tartunk, azokat az új magyar alkotmány is tartalmazza. Ezzel tudnak nekünk legjobban segíteni. Miért? Mert így példaértékű hivatkozási alappal fogunk rendelkezni, amit egyetlen egy soviniszta és xenofób politikus már nem mellőzhetne, nem magyarázhatna félre.

Őszinte tisztelettel, Felvidékről

Bósza János
http://commorakozigaz.shp.hu/hpc/web.php?a=commorakozigaz&o=1144492942








ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART



Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat



Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:
(Megváltoztatni: Mi, a magyar nemzet tagjai és a Magyarországon élő kisebbségi nemzetrészek, az országunk polgárai, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, nemzeti kisebbségért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:)


Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.


Büszkék vagyunk országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre.

Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi teljesítményeire.

Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította annak közös értékeit.



Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait.
(Megváltoztatni: Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. becsüljük országunk különböző vallási és népi hagyományait. Elismerjük azok államalkotó szerepét is, akik más nemzetrészhez tartoznak és azokét is akik hitük szerint nem tartoznak egyik valláshoz sem.)

Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét.
(Megváltoztatni: Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemei, lelki egységét és mindent megteszünk a nemzetrészeink megmaradásért, gyarapodásukért.)

Vállaljuk, hogy örökségünket, a magyar kultúrát, egyedülálló nyelvünket, a Kárpát-medence ember alkotta és természet adta értékeit, ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos felhasználásával védelmezzük az utánunk jövők életfeltételeit.

Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez.

Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével.
(Megváltoztatni: Tiszteljük más népek szabadságjogát, szabad akaratukat, kultúráját és kollektív jogukat az önrendelkezésre, együtt működésre törekszünk a világ minden nemzetével.)



Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.
(Megváltoztatni: Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság és a szabad akarat.)

Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki.

Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet.

Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.

Valljuk az elesettek, és a szegények megsegítésének parancsát.

Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a békesség, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése.

Valljuk, hogy valódi népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.



Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait, és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát.

Nem ismerjük el történelmi alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzeti szocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.

Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmány jogfolytonosságát, amely egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk annak érvénytelenségét.

Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk a világkommunizmust halálra sebző 1956-os forradalmunkból és szabadságharcunkból sarjadt ki.



Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk.



Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra.

Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelki erejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot.

Alaptörvényünk jogrendünk alapja; szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között; élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.
(Megváltoztatni: Alaptörvényünk jogrendünk alapja; szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai és a hazánkban élő nemzetrészek között; élő keret, amely kifejezi a magyar nemzet és a hazánkban élő nemzetrészek akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.)

Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk.
(Megváltoztatni: Mi Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a magyar nemzet és hazánkban élő nemzetrészek együttműködésére alapozzuk.)



(INNEN AZ ALAPTÖRVÉNY TÖRZSSZÖVEGE)

(AZ ALAPTÖRVÉNY VÉGÉRE:)



Mi, A 2010. április 25-én megválasztott Országgyűlés képviselői, Isten és ember előtti felelősségünk tudatában, Magyarország első, egységes Alaptörvényét a fentiek szerint állapítjuk meg.



LEGYEN BÉKE, SZABADSÁG ÉS EGYETÉRTÉS



Alkotmányos hátraarc

Alkotmányos hátraarc
A Republikon Intézet összehasonlító elemzése az EU-27-ek alkotmányának preambulumairól
Alkotmányos hátraarc 2
REZÜMÉ
A jelenlegi alkotmánytervezet elfogadásával hazánk preambuluma a leghosszabb, leginkább múltba révedő, legkevésbé modern és a jogállamiságot legkevésbé hangsúlyozó bevezetője lesz az Európai Uniónak – ez derül ki a Republikon Intézet összehasonlító elemzéséből.
A Republikon Intézet legújabb kutatásában azt vizsgálta meg, hogy a Nemzeti Hitvallásnak elkeresztelt preambulum hogyan illeszkedik a kelet-közép európai illetve tágabban az európai alkotmányok bevezetőihez. Az összehasonlító elemzés legfontosabb megállapításai:
 A magyar preambulum mindképp „forradalmi” abban a tekintetben, hogy sehol máshol nincs ilyen terjengős, archaizáló és múltba forduló bevezetője az alkotmányoknak.
 Míg az európai alkotmány-preambulumokat a történelmi megemlékezés, az önkép és a célok meghatározásának egyensúlya jellemzi, addig a magyar preambulum közel fele a múltról szól, a célokról ezzel szemben alig ír. Ráadásul míg a többi preambulum a történelmi utalásokat arra használja, hogy azokon keresztül a jövőbeli célokat meghatározza, a magyarban ezek a történelmi események csak a múlt dicséretét szolgálják.
 A Nemzeti Hitvallás címadás már önmagában szokatlan, de ez csak az első pont, ahol az alkotmányozók által fontosnak tartott értékek megjelenítésre kerülnek a szövegben. Az Istenre és a kereszténységre való hivatkozás például olyan természetességgel kerül elő a szövegben, mintha Európa egyik legvallásosabb országa lennénk.
 Bár jelenleg a Harmadik Magyar Köztársaságban élünk, az előző kettő még említés szintjén sem került bele a szövegbe: köztársasági és polgári demokratikus hagyományaink hiányoznak a szövegből. Megjelenik ugyanakkor a történeti alkotmány és a Szent Korona. Utóbbi mint az alkotmányos állami folytonosság megjelenítője. Az európai preambulumok ezzel szemben az állam demokratikus előzményeit igyekeznek hangsúlyozni.
Alkotmányos hátraarc 3
TARTALOM
BEVEZETŐ......................................................................................................................................................................................... 4
A PREAMBULUMOKRÓL ÁLTALÁBAN ......................................................................................................................................... 5
FORMAI SZEMPONTOK ................................................................................................................................................................... 6
ÖNMEGHATÁROZÁS........................................................................................................................................................................ 7
A preambulum önképe ...................................................................................................................................................... 7
Történelmi önkép ................................................................................................................................................................ 8
Önkép az alapvető jogok és értékek tükrében ....................................................................................................... 9
IDEOLÓGIÁK ÉS CÉLOK................................................................................................................................................................ 10
Istenre, illetve a kereszténységre való hivatkozás ........................................................................................... 10
A nyelv védelme................................................................................................................................................................. 12
Zöld értékek és európaiság .......................................................................................................................................... 12
Határon túli és belüli kisebbségek ............................................................................................................................ 13
Célok a jövőben .................................................................................................................................................................. 14
ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK ................................................................................................................................................... 15
Alkotmányos hátraarc 4
BEVEZETŐ
A héten megkezdődött az új Alkotmány parlamenti vitája. A Magyar Köztársaság – várható új hivatalos nevén Magyarország – alaptörvényének benyújtott változata alapján úgy tűnik: az új alkotmánytervezet vitája a preambulumánál kezdődik. A törvényjavaslatban Nemzeti Hitvallásra keresztelt, közel másfél oldalas bevezető már első olvasatra is idegenül cseng az Alkotmányban.
A Republikon Intézet legújabb elemzésében arra vállalkozott, hogy összegyűjti az Európai Unió tagországainak preambulumait, és megvizsgálja: hogyan helyezhető el a magyar alkotmány-bevezető ebben a közegben.
Módszertan
Az EU 27 tagállamából csupán két országnak nincs írott alkotmánya: Nagy-Britanniának és Svédországnak1. A huszonöt írott Alkotmány közül – a magyart is beleszámítva – tizenhatnak van bevezetője, közülük azonban két országnak2 mindössze egy-egy soros. Tanulmányunkban a többi tizennégy preambulum összehasonlító vizsgálatát végeztük el.
Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a magyar preambulum mennyiben tekinthető egyedinek, milyen vonásai jelennek meg más preambulumokban és mennyiben illeszkedik a modern alkotmány-bevezetők közé. Összehasonlító elemzésünk során három dimenzió mentén vizsgáljuk a preambulumokat: 1) formai elemek szerint, 2) az önmeghatározás tekintetében, valamint 3) a megjelenített ideológia és célok szempontjából.
Formai szempontként a bevezető címét és hosszát vizsgáljuk meg és vetjük össze az európai gyakorlattal.
Az önmeghatározás dimenziót három pilléren keresztül mutatjuk be. Elsőként a preambulum egészének jellegét vizsgáljuk: azt, hogy a preambulumokban hagyományosan megjelenő témák (megemlékezés a múltról, az állampolgárok önképe valamint a jövőről alkotott kép) közül mit tekint a legfontosabbnak a szöveg, melyik rész kapja a legnagyobb hangsúlyt. Másodikként a történelmi utalásokban megnyilvánuló önképet nézzük meg: azt, hogy a preambulumban megalkotott múltábrázolás inkább múlt felé forduló (nosztalgikus megemlékezés a régi, nem ritkán nagyhatalmi időkről, de kevés utalással a közelmúltra) vagy a hangsúly a jövőn van, mely esetben az ország demokratikus hagyományai kerülnek inkább elő. Harmadik pillérként az alapvető jogokban és értékekben megnyilvánuló önkép szerepét vizsgáljuk: milyen alapjogok és értékek jelennek meg a preambulumokban, illetve ezek hogyan
1 Svédországban négy törvény együttesen látja el az Alkotmány funkcióját.
2 Belgiumnak és Görögországnak.
Alkotmányos hátraarc 5
viszonyulnak egymáshoz. Például: milyen jogokat említ meg a bevezető szövegszerűen, s mi az, amire csak utal, végül milyen arányban jelennek meg a jogok és értékek.
Az ideológiák és célok dimenzióban azt kíséreljük meg körvonalazni: néhány kitüntetett értek (úgy mint a vallásosság, az európaiság, a fenntarthatóság és a nyelv védelme) milyen esetekben, milyen formában kap helyet az egyes preambulumokban. Megvizsgáljuk továbbá azt is, hogy milyen jövőképet vázol fel a preambulum: milyen állam és társadalom felépítését tartja követendő célnak.
Az egyes alkotmány-bevezetők szövegét a Nemzeti alkotmányok az Európai Unióban3 című könyvből vettük. A kötet lehetővé tette, hogy egységes nyelvezetben, hiteles fordítás4 alapján tudjuk megvizsgálni a szövegeket.
A PREAMBULUMOKRÓL ÁLTALÁBAN
A preambulum általában egy törvény bevezetője, előszava, melyben a jogalkotók leggyakrabban a törvény célját jelölik meg, esetleg kitérnek a megalkotás körülményeire. Egy alkotmány szintén rendelkezhet preambulummal, bár ez nem szükségszerű: az Unió írott alkotmánnyal rendelkező országainak több mint harmadának nincs preambuluma (1. ábra).
1. ábra
3TRÓCSÁNYI László–BADÓ Attila (szerk.): Nemzeti Alkotmányok az Európai Unióban. Complex Kiadó, Budapest, 2005.
4Saját fordítást csak Bulgária esetén kellett használnunk.
Alkotmányos hátraarc 6
Közép-Kelet-Európában már valamivel egységesebb a kép: a 2004 után csatlakozó volt szocialista országok közül csak Romániának és Lettországnak nincs preambuluma. Ebben a régióban az alkotmány-bevezető megalkotásának szimbolikus jelentősége volt, hiszen függetlenségüket visszanyert államokról szerették volna ezt a tényt az alkotmány előszavában is rögzíteni. A több évtizedes diktatúra után egy demokratikus állam alaptörvényének elfogadása jelentős társadalmi-politikai esemény volt, melyet ráadásul több országban is népszavazás erősített meg5.
A preambulumok tartalmáról nem lehet teljesen egységes képet adni: ahány ország, annyi szokás – ám néhány általános jellemző azért azonosítható. A tizenhat preambulum megismerése után elmondható: a bevezetők tartalma minden országban megtestesít egyfajta egységet, gyakran épp ezért rövid és tömör. Kevés jog, érték és cél jelenik meg benne, ám ezek olyan jogok, értékek és célok, melyek valóban általánosak és egyetemesek.
FORMAI SZEMPONTOK
A legelső szempont, ami alapján a preambulumok megkülönböztethetőek, az elnevezés maga: a közbeszédben bevett fogalmat címként csak három nyugat-európai ország6 használja. A többi államban – és a kelet-európai régióban eddig egységesen – a bevezető cím nélkül nyitja meg az Alkotmányt.
2. ábra
5 E tényt az észtek még a preambulumukban is rögzítették.
6 Franciaország, Németország és Portugália.
Alkotmányos hátraarc 7
A magyar preambulum „Nemzeti Hitvallás” címe tehát nem csak a régióhoz képest újdonság, de a teljes európai összehasonlításban sem találhatunk olyan országot, amely ilyen elnevezéssel illetné a bevezetőt.
A hossza alapján is európai rekorder lesz a magyar preambulum. Hazánk várhatóan új alkotmányának előszava az eddigi legterjedelmesebb lengyel bevezető kétszerese, európai összesítésben pedig a két egysoros preambulum nélküli átlagnak több mint háromszorosa. Mint a 2. ábrán is látható, régiónk országaira a már említett Lengyelországot kivéve a rövid preambulum jellemző. A hosszú, terjengős szöveg idegen az alkotmány-bevezető műfajától: egy preambulumban megjelenő érték vagy cél éppen attól válik hangsúlyossá, hogy egy ilyen rövid szövegben helyet kaphat. A szöveg hossza tehát ismét egy olyan dimenzió, ahol Magyarország mind a régiós, mind a teljes európai mezőnyt tekintve eltér a bevett gyakorlattól.
ÖNMEGHATÁROZÁS
A preambulum önképe
Az önmeghatározást illetően elsőként azt vizsgáltuk meg, hogy a preambulum egészét tekintve mely téma jelenik meg leghangsúlyosabban. Történelem-centrikus preambulumoknak neveztük el a leginkább a „milyen történelmi eseményeket tartunk fontosnak?”-kérdésre választ adó bevezetőket. Öndefiniáló preambulumnak hívtuk azokat, amelyek a „kik vagyunk mi, mi jellemez minket?”-kérdésre adott válaszok dominálnak. Végül jövőorientált preambulumnak neveztük azokat a bevezetőket, amelyekben a „mit szeretnénk elérni, milyen országot építünk?”-kérdésre válaszoló mondatok túlsúlya tapasztalható. Abban az esetben pedig, ha e három tényező közel egyforma arányban szerepelt, úgy azt a bevezetőt kiegyensúlyozottnak tekintettük.
Vizsgálatunk során azt tapasztaltuk, hogy a legtöbb preambulumban e három tényező együttesen és hasonló arányban szerepel: nagyjából minden második preambulum kiegyensúlyozottnak tekinthető (3. ábra). A jövőorientált és öndefiniáló jelleg az esetek közel negyedét-negyedét jellemezték, és csupán egyetlen ország bevezetőjét tudtuk egyértelműen történelem-centrikusnak jelölni: Magyarországét. Régiónk hasonló megoszlást követ: a kelet-európai országok közül négy kiegyensúlyozott, kettő jövőorientált, egy pedig öndefiniáló. A magyar preambulum közel fele történelmi eseményekre hivatkozik, a jövőbeli célokkal viszont csak egy bekezdés foglalkozik. Míg a kiegyensúlyozott alkotmányok egy-két évszám és történelmi esemény megjelölését elegendőnek tartják, addig a magyar preambulumban négy évszám, kilenc esemény és fogalom kerül megnevezésre az államalapítástól kezdve a történeti alkotmányon át, a huszadik század második felének eseményein keresztül egészen a rendszerváltásig.
Alkotmányos hátraarc 8
3. ábra
A Nemzeti Hitvallás szövege tehát ismét kivételes eset európai összehasonlításunkban: bár a történelmi hivatkozások a legtöbb preambulumnak részei, csak a magyar bevezetőben kerülnek túlsúlyba.
Történelmi önkép
Az önmeghatározás fontos részének tekinthető a történelmi hivatkozások megjelenése egy preambulumban. Bár ahogy azt az előző bekezdésben bemutattuk, a történelem-centrikusság nem jellemző a preambulumokra, történelmi utalás ugyanakkor szinte mindegyikben található.
Vizsgálatunk során azt tapasztaltuk, hogy a preambulumok jellemzően jövő-orientált történelemképpel rendelkeznek. Azaz: a történelmi események megemlítése az eszköze annak, milyen célokat szeretne elérni az adott ország. A portugál előszó például így emlékezik meg közelmúltjáról: „Felszabadulva a diktatúra, az elnyomás és a kolonializmus alól, Portugália forradalmi változásokon ment keresztül és a portugál társadalom számára történelmi fordulat vette kezdetét.”
Az alkotmányok bevezetőinak többségével szemben a magyar preambulum múlt-orientált és magába forduló. Egészen kivételes az is, hogy amíg a történelmi emlékképek során
Alkotmányos hátraarc 9
a Szent Korona, mint Magyarország alkotmányos állami folytonosságának szimbóluma megjelenik, addig hazánk köztársasági hagyományairól nem esik szó. Sőt, a Nemzeti Hitvallás egyik mondata alapján7 az 1946 és 1949 között fennálló Második Köztársaságot nem is ismeri el, az Első Köztársaságot pedig meg sem említi.
Sajnálatos magyar sajátosság tehát, hogy az igen hosszúra nyúló történelmi részben a demokratikus, köztársasági hagyományok lényegében nem kerülnek elő.
Önkép az alapvető jogok és értékek tükrében
Az önmeghatározás harmadik pillére az alapvető jogok és értékek megjelenítése. Az alkotmányok mindig részletesen és teljességre törekedve sorolják fel az állampolgárok jogait. Ám az, hogy e jogok közül mi kerül megnevezésre a preambulumban is, az politikai döntés kérdése, és ennek nyomán lesz, vagy nem lesz része egy nemzet önmeghatározásának.
Az emberi méltósághoz való jog olyan egyetemes jog, amely minden preambulum említ. Ehhez hasonló szerepet tölt be a szabadsághoz való jog. Míg az emberi méltósághoz való jog tisztán és világosan szerepel a magyar bevezetőben8, addig a szabadságra vonatkozó rész már kissé zavaros. Az individuum szabadságát említő mondat9 szerint a magyar preambulum az egyéni szabadságot csakis egy szűkítő kitétellel hajlandó elfogadni. A következő mondat tovább erősíti mindezt, mikor az együttélés legfontosabb keretének a családot jelöli meg. Ez összecseng az alaptörvény indoklásával: a benyújtók szerint a társadalom legkisebb egysége a család, nem pedig az egyén. A többi európai preambulum egyéni illetve országos (nemzeti) szinten határoz meg jogokat és kötelezettségeket; a magyarban található „család” kategória egy Európában nem használt alapegység.
Szokatlan továbbá az is, hogy csupán ez a két alapvető jog kerül megnevezésre a preambulumban, és ezt követően már az ideológiailag fontosnak tartott értékek felsorolása következik: „Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet”10. A többi európai bevezető ugyanis még több alapjogot említ, mielőtt értékekről beszélne. A szabadság, egyenlőség, testvériség hármasa megjelenik a francia preambulumban, a spanyol elősző pedig szövege szerint az
7„Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk” – vö.: http://www.parlament.hu/irom39/02627/02627.pdf, 2. oldal
8 „Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság” – vö. a tervezet 1. oldalával; http://www.parlament.hu/irom39/02627/02627.pdf
9„ Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együtt bontakozhat ki” – uo.
10 ld. uo.
Alkotmányos hátraarc 10
igazságosság, a szabadság és a biztonság feltételeit szeretné megteremteni. A nemzetek önrendelkezésének joga előkerül a szlovák és szlovén bevezetőkben. Beszédes az a tény is, hogy míg a „jog” szó önmagában nem, csak a jogfolytonosság és jogrend szavak részeként jelenik meg, addig az „érték” szó háromszor is előfordul. A magyar alkotmányt tehát az alkotmányozók által fontosnak tartott értékek egyértelmű súlya jellemzi a jogokkal szemben.
IDEOLÓGIÁK ÉS CÉLOK
Istenre, illetve a kereszténységre való hivatkozás
A legtöbb vitát kiváltó kérdés a kereszténység, illetve Isten megemlítése kapcsán merült fel. Összehasonlításunk azt mutatta, hogy e két momentum preambulumban való megjelenése valóban ritka, ám nem példa nélküli. Istenre való hivatkozás szerepel a lengyel, az ír és a német bevezetőben, valamint a görög preambulum egyetlen sora11 is e célt szolgálja.
1. táblázat
Van-e az egyes országok alkotmányának preambulumában utalás Istenre, illetve a kereszténységre?
Fontos ugyanakkor látni: ezek az országok Németország kivételével (ahonnan a magyar alkotmány az „Isten és ember előtti felelősségünk tudatában” sort kölcsönözte) Európa leghívőbb országai, míg Magyarországon a vallásosság igen csekély mértékben jellemző (4. ábra). Sőt, azt is
11 „Szent, Egylényegű és Oszthatatlan Szentháromság Isten nevében” ORSZÁG UTALÁS ISTENRE, A KERESZTÉNYSÉGRE ORSZÁG UTALÁS ISTENRE, A KERESZTÉNYSÉGRE LENGYELORSZÁG van FRANCIAORSZÁG nincs CSEHORSZÁG nincs SPANYOLORSZÁG nincs SZLOVÁKIA nincs NÉMETORSZÁG van SZLOVÉNIA nincs OLASZORSZÁG nincs MAGYARORSZÁG van ÍRORSZÁG van ÉSZTORSZÁG nincs PORTUGÁLIA nincs LITVÁNIA nincs GÖRÖGORSZÁG van BULGÁRIA nincs
Alkotmányos hátraarc 11
állíthatjuk: a Magyarországnál jóval vallásosabb, ám még így is csak közepesen vallásos országok sem szerepeltetik Istent a preambulumban.
Azt látjuk tehát, hogy Istenre való hivatkozás csak a mélyen hívő országok preambulumában szerepel – a magyar társadalom viszont egyáltalán nem ilyen.
4. ábra
A vallásosság mértéke az Európai Unió 25 tagállamára vetítve
Alkotmányos hátraarc 12
A nyelv védelme
A magyar preambulum hangsúlyosan nyilatkozik a magyar nyelv védelméről, noha hazánkban a magyar nyelv egyáltalán nincs fenyegetve: nincs számottevő más nyelvet beszélő kisebbségünk. Az európai országok közül egyedül Litvánia preambulumában kerül elő a nyelv mint amit meg kellett őriznie. Azt látjuk tehát, hogy még a jelentős orosz nyelvű kisebbséggel együtt élő Balti országoknál sem kerül elő az anyanyelv védelme, addig a magyar preambulum ezt fontosnak tartja kiemelni (2. táblázat).
2. táblázat
Van-e az egyes országok alkotmányának preambulumában utalás a „nemzeti nyelv” védelmére?
Zöld értékek és európaiság
Számos preambulummal szemben a magyar bevezető megemlékezik a fenntarthatóságról, a jövő generációkról. A zöld értékek jellemzően hiányoznak az európai preambulumokból. Ez alól egyedül Csehország alkotmányának előszava kivétel, ahol az örökölt természeti és kulturális javak őrzését és fejlesztését fogadják.
Az 1992-es cseh preambulum abban a tekintetben is kivételes, hogy megjelenik benne az európaiság, az európai együttműködés dimenziója. Sajnálatos, hogy bár az új magyar alkotmány elfogadása egybeesik hazánk Európai Uniós soros elnökségével, a bevezetőből ORSZÁG UTALÁS A NYELVRE ORSZÁG UTALÁS A NYELVRE LENGYELORSZÁG nincs FRANCIAORSZÁG nincs CSEHORSZÁG nincs SPANYOLORSZÁG nincs SZLOVÁKIA nincs NÉMETORSZÁG nincs SZLOVÉNIA nincs OLASZORSZÁG nincs MAGYARORSZÁG van ÍRORSZÁG nincs ÉSZTORSZÁG nincs PORTUGÁLIA nincs LITVÁNIA van GÖRÖGORSZÁG nincs BULGÁRIA nincs
Alkotmányos hátraarc 13
hiányzik az európai integráció melletti határozott kiállás. Ehelyett csak egy, a nemzeti kultúrára való utalással emlékezünk meg Európáról12.
Határon túli és belüli kisebbségek
A határon túli és az államhatáron belül élő kisebbségekről viszonylag kevés alkotmány-bevezető emlékezik meg: előbbiről Franciaország és Lengyelország, utóbbiról Szlovákia. Mindkét csoportot a magyar mellett Spanyolország preambuluma említi. A határokon belül élő kisebbségekről a három ország közül sajnos épp hazánk beszél a leginkább távolságtartóan. A szlovák preambulum szövege szerint a „Szlovák Köztársaság területén élő nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok tagjaival közösen” fogadják el az alkotmányt, a spanyolok pedig támogatják „Spanyolország minden népét emberi jogai gyakorlásában, kultúrájának, hagyományainak, nyelvének és intézményeinek fejlesztésében”.
ORSZÁG UTALÁS A HATÁRON TÚLIAKRA LENGYELORSZÁG van CSEHORSZÁG nincs SZLOVÁKIA nincs SZLOVÉNIA nincs MAGYARORSZÁG van
3. táblázat
Van-e az egyes országok alkotmányának preambulumában utalás a határokon kívül élő nemzeti kisebbségre?
A magyar javaslat megszövegezése ezzel szemben nem támogat és nem közösen fogad el, csupán részként tekint rájuk: „A Magyarországon élő nemzetiségeket és népcsoportokat a magyar nemzet részének tekintjük”. A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló rész ráadásul nem is volt
12 „Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez.” – vö.: http://www.parlament.hu/irom39/02627/02627.pdf, 1. oldal
Alkotmányos hátraarc 14
benne az elsőként kiadott – később csak alig módosított – tervezetben: tulajdonképpen az egyetlen érdemi változtatást a benyújtott preambulumban ez a sor jelentette.
Ezek alapján kijelenthető: a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségről az új magyar alkotmány tervezetének preambuluma jelentéktelen egy mondatban emlékezik meg.
Célok a jövőben
Az egyes preambulumokban szereplő célok vizsgálata során nehéz dolgunk volt, ugyanis a magyar preambulum kivételes hossza ellenére alig tartalmaz elemezhető célokat. Mindössze két mondat utal kifejezetten a jövőre: „Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelki erejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot”13. Ebből a két mondatból nem csak a konkrétumok hiányoznak, de az európai – és különösen a közép-kelet európai – gyakorlattal teljesen ellentétes módon hiányzik a jogállamiság, a demokratikus államberendezkedés építésének igénye. Ezt a célt ugyanis szinte minden preambulum megnevezte valamilyen módon. A csehek célja felépíteni egy „[…] szabad és demokratikus államot, amely az emberi jogok tiszteletben tartásán és a polgári társadalom alapjain nyugszik”, a lengyelek számára fontos, hogy „minden időkre biztosítsuk az állampolgárok jogait”. Litvánia „küzd egy nyílt, igazságos, harmonikus polgári társadalomért és jogállamért”, Szlovákia pedig „a demokratikus kormányformára, a szabad élet garanciáinak érvényesítésére” törekszik. A magyar preambulum csak egy mondatában utal ilyen típusú célokra14, ám a szöveg egészét tekintve a jogállamiság hangsúlyozásának hiányát tapasztaltuk. A köztársasági, polgári demokratikus hagyományok tehát nem csak a múlt, de a jövő leírásánál sem kapnak hangsúlyos szerepet.
13 vö.: http://www.parlament.hu/irom39/02627/02627.pdf, 2. oldal
14 „Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése” – vö.: http://www.parlament.hu/irom39/02627/02627.pdf, 1. oldal
Alkotmányos hátraarc 15
ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK
A készülő magyar alkotmány Nemzeti Hitvallását, illetve az európai uniós országok alkotmányának preambulumait összehasonlítva a következőket találtuk:
 A magyar preambulum mindkét formai szempont alapján eltér az európai gyakorlattól: egyrészt a preambulumokat eleve ritkán nevezik meg, a „Nemzeti Hitvallás” cím pedig példa nélküli; másrészt nincs még egy ilyen hosszú, terjengős preambulum.


http://www.republikon.hu/upload/5000175/Ri_preambulum.pdf



Válaszok:

feladó Palffy Istvan Sandor
címzett János Bósza
dátum 2011. március 29. 9:23
tárgy Re: Alkotmány koncepció véleményezése

részletek elrejtése 9:23 (4 perce)

Tisztelt Uram! Felvetése, gondolatai értékesek, de egyéni képviselői módosítással jelen esetben nem lehet élni, a frakció pedig tegnap már magáévá tette a változtatásokat. Üdvözlettel: Pálffy István, ogy. képv.

***************************************************

feladó Földessy László
Tisztelt Bósza János úr!

Az Alkotmány koncepció véleményével kapcsolatos javaslatait helyeslem és támogatom. Egyéb észrevételeim - mivel jogi képzettségem nincsen, csupán érdeklődésből fakadó ismeretanyagom - esetleg hozzáfűznivalóim nincsenek.

Tisztelettel

Földessy László mérnök-tanár

***************************************************


feladó Ivády Gábor
címzett János Bósza
dátum 2011. március 29. 16:19
tárgy Re: Alkotmány koncepció véleményezése

részletek elrejtése 16:19 (15 órája)

Kedves János!

A módosító javaslatok beadási határideje tegnap dél volt. Egyébként attól tartok, hogy a Fidesz részéről nincs túl nagy akarat az Ön módosítóinak befogadásához, remélem valaki közülük is válaszolt. :(

Üdvözlettel,

Ivády Gábor
független képviselő

***********************************


Tisztelt Bózsa Úr!
Az autónómia fontossága egy nemzeti közösség megmaradása szempontjából kulcskérdés.Én sem gondolok mást erről, mint Ön.Az is biztos,hogy a magyarországi képviselők többségének nincs naprakész informácíója a felvidéki magyarság helyzeteéről.Talán ez nem is elvárható tőlük.
Ugyanakkor tudom hogy az új alaptörvény tervezete ,a hatályoshoz képest, érdemi elmozdulásokat hoz az anyaország és a határon túli nemzetrészek tekintetében.
Persze azokat a "csatákat" amiket Szlovákiában(az én nézőpontomból a Felvidéken is)kell megvívni, azokat mi nem helyettesíthetjük.A magyar Parlament,az alaptörvény megalkotásával ehhez erőteljes ösztönzést és segítséget adhat. Ad is.
Tisztelettel: Hargitai János (KDNP)

***********************************


feladó "Dr. Lanczendorfer Erzsébet"
címzett János Bósza
dátum 2011. március 30. 14:44
tárgy Re: Válasz egy képviselő levelére

részletek elrejtése 14:44 (42 perce)

Tisztelt Bósza János Úr!

Bizonyára tudja, hogy egy törvényjavaslat beterjesztője nem adhat be a beterjesztéséhez módosító indítványt; ez logikus is. Mivel a Fidesz és KDNP összes képviselője aláírta - a két párt frakcióvezetőjén kívül (Harrach Péter és Lázás János) - mint beterjesztő az Alkotmány-tervezetet, módosító indítvány beadádának lehetősége csak a két frakcióvezető számára volt adott, amivel éltek is. Sajtóból tudom, hogy ezen módosító indítványok közül is volt, amit az Alkotmányügyi bizottság nem szavazott meg. A többi Fidesz-KDNP kéviselőnek pedig (mint előterjesztőnek) nem is volt módja módosító indítvány beterjesztésére. Bizonyára nem az Ön javaslatainak lekicsinylése miatt nem válaszoltak a Fidesz-KDNP képviselői (beleértve magamat is), hanem azért, mert az alkotmánytervezet aláírásától kezdve nekünk, képviselőknek már nem volt lehetőségünk az Ön - az alkotmánytervezet aláírása után érkezett - javaslatainak módosító indítvány formájában való továbbítására.

Kérem megértését!

A magyar állampolgársággal kapcsolatos döntését pedig a legnagyobb tiszteletben tartjuk.

Szeretettel köszönti:

Dr. Lanczendorfer Erzsébet
országgyűlési képviselő (KDNP)



Újabb levél

From: "János Bósza"
To: 385 email MO- parl. képv.
Date: Tue, 29 Mar 2011 09:23:13 +0200
Subject: Alkotmány koncepció véleményezése
Tisztelt képviselők, Hölgyeim és Uraim!

tegnap Önöknek is elküldtem Felvidékről a sokéves tapasztalataim alapján a javaslataimat, még nem kaptam visszajelzést, hogy bárki is komolyan venné a levelemet, pedig a külhoni magyarságnak sokat segítene. Az eltelt idő alatt több emailt kaptam, ezek alapján pontosítottam a javaslatomat (-unkat). Ezért megismétlem és újból, most már csak a javaslatom lényegét küldöm el, az idő rövidsége miatt. Remélem nem lesz olvasatlanul törölve.

Elküldtem 385 db emailt az összes magyar parl.képviselőnek, a parl.elnökének, a miniszerelnöknek és a köztársasági elnök is megkapta. Csak 4 képviselőnek nem tudtam elküldeni, mert nem volt email címük.

A miniszterelnök úrnak is elküldtem a javaslataimat,

Bósza János - Felvidékről

a javaslataim a preambulumot érintik:

ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART



Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat



Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:
(Megváltoztatni: Mi, a magyar nemzet tagjai és a Magyarországon élő kisebbségi nemzetrészek, az országunk polgárai, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, nemzeti kisebbségért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:)


Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.


Büszkék vagyunk országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre.

Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi teljesítményeire.

Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította annak közös értékeit.



Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait.
(Megváltoztatni: Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. becsüljük országunk különböző vallási és népi hagyományait. Elismerjük azok államalkotó szerepét is, akik más nemzetrészhez tartoznak és azokét is akik hitük szerint nem tartoznak egyik valláshoz sem.)

Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét.
(Megváltoztatni: Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemei, lelki egységét és mindent megteszünk a nemzetrészeink megmaradásért, gyarapodásukért.)

Vállaljuk, hogy örökségünket, a magyar kultúrát, egyedülálló nyelvünket, a Kárpát-medence ember alkotta és természet adta értékeit, ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos felhasználásával védelmezzük az utánunk jövők életfeltételeit.

Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez.

Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével.
(Megváltoztatni: Tiszteljük más népek szabadságjogát, szabad akaratukat, kultúráját és kollektív jogukat az önrendelkezésre, együtt működésre törekszünk a világ minden nemzetével.)



Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.
(Megváltoztatni: Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság és a szabad akarat.)

Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki.

Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet.

Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.

Valljuk az elesettek, és a szegények megsegítésének parancsát.

Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a békesség, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése.

Valljuk, hogy valódi népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.



Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait, és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát.

Nem ismerjük el történelmi alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzeti szocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.

Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmány jogfolytonosságát, amely egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk annak érvénytelenségét.

Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk a világkommunizmust halálra sebző 1956-os forradalmunkból és szabadságharcunkból sarjadt ki.



Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk.



Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra.

Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelki erejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot.

Alaptörvényünk jogrendünk alapja; szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között; élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.
(Megváltoztatni: Alaptörvényünk jogrendünk alapja; szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai és a hazánkban élő nemzetrészek között; élő keret, amely kifejezi a magyar nemzet és a hazánkban élő nemzetrészek akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.)

Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk.
(Megváltoztatni: Mi Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a magyar nemzet és hazánkban élő nemzetrészek együttműködésére alapozzuk.)



(INNEN AZ ALAPTÖRVÉNY TÖRZSSZÖVEGE)

(AZ ALAPTÖRVÉNY VÉGÉRE:)



Mi, A 2010. április 25-én megválasztott Országgyűlés képviselői, Isten és ember előtti felelősségünk tudatában, Magyarország első, egységes Alaptörvényét a fentiek szerint állapítjuk meg.



LEGYEN BÉKE, SZABADSÁG ÉS EGYETÉRTÉS



Válaszok:

feladó Palffy Istvan Sandor
címzett János Bósza
dátum 2011. március 29. 9:23
tárgy Re: Alkotmány koncepció véleményezése

részletek elrejtése 9:23 (48 perce)

Tisztelt Uram! Felvetése, gondolatai értékesek, de egyéni képviselői módosítással jelen esetben nem lehet élni, a frakció pedig tegnap már magáévá tette a változtatásokat. Üdvözlettel: Pálffy István, ogy. képv.

BJ válasz:
feladó János Bósza
címzett Palffy Istvan Sandor
dátum 2011. március 29. 9:45
tárgy Re: Alkotmány koncepció véleményezése
küldő gmail.com

részletek elrejtése 9:45 (27 perce)

Tisztelt Palffy Úr!

Köszönöm a válaszát, de azért annyit hozzátennék, hogy a javaslataim tudatosan nem az egyes cikkelyeket érintették, mert az Mo-s belügy. Ezért csak a preambulumra hagyatkoztam (-unk). De minket felvidéki magyarokat nagyon érint az, hogy hogyan fog kinézni a preambulum szövege és gondolom ez megér egy újabb felvetést, kutakodást, nemzeti megmaradási igyekezetet a külhoni magyarság számára. Most nem akarok részletekbe menni, de, ha a preambulum szövege, nem fogja figyelembe venni a nemzeti kisebbségeket, pl az én 6 éves munkámat fogják ezzel annullálni és a szlotaféle sovinisztákat fogják felvértezni további elnyomó eszközökkel, már most támadják azt a kitételt, hogy a preambulumban nincs egyértelműleg a nemzeti kisebbségek megnevezve. Azért mert mertem kérni a felvidéki magyarság részére az azonos jogokat, már földre is tepertek, a rendőrség gépfegyveres kísérettel vitt be és ma is zajlik ellenem egy ügyészségi vizsgálat, hogy az SK szétverésére törekszem. Persze mindez nem igaz, de kit érdekel valójában az igazság, ha már az MO-s nemzettestvéreinket sem érdekli, hogy megmaradunk-e, vagy teljesen asszimilálódni fogunk. Törvénysértést sohasem követtem el. Tudja Felvidéken magyarnak megmaradni nagyon nehéz és egy alkotmány, egy jól megszövegezett bevezetője, nagyon sokat segíthetne az asszimilációnk, az elsorvadásunk elleni békés küzdelemben, nagyon jó hivatkozási alap lehetne, SK-ban és az EÚ irányába is egy nagy pozitívum lehetne.

Barátival.

Bósza János örökös felvidéki autonómiaharcos


***************************************************

feladó Jobbik Országos Hivatala
címzett jhaoautonomia@gmail.com
dátum 2011. március 29. 11:06
tárgy Re: [Jobbik kapcsolat] Alkotmány koncepció véleményezése

részletek elrejtése 11:06 (19 perce)

Adjon az Isten! Tisztelt Bósza úr!

Köszönjük levelét.
Ha a négy képviselő között volt jobbikos, kérem írja meg, hogy kinek nem tudta elküldeni a javaslatát, és megadom az elrhetőségét.

Szebb jövőt!

Bába Szilvia
Jobbik Országos Hivatala
H-1113 Budapest, Villányi út 20/A.
tel/fax: +36/1365-1488

Válaszom:
feladó János Bósza

Köszönöm a válaszlevelüket és meggyőződésem, hogy a levelem még időben íródott és szerintem azokat fontos alapelveket tartalmazzák, amelyek a felvidéki magyarság és a többi külhoni magyarság számára teremt egy olyan jogi alapot békés küzdelmükhöz, ami megmaradásunkat eredményezheti, baszk, katalán és dél-tiroli népek példájára, gyarapodásunkat fogja eredményezni. Nagyon örülnék, ha a jobbikos képviselők, a javaslatainkat a vitában benyújtanák, mint a felvidéki magyarság igazabb magyarjainak a javaslatát, hogy békés küzdelmünk az autonómiáért, megmaradásunkért minél eredményesebb lehessen. Azért, hogy a Nemzeti Hitvallás-nk egy olyan példaértékű dokumentum legyen, amire hivatkozásul, a jogos megmaradási küzdelmünk eredményesebb és nyíltabb lehetne. Az egyik fideszes képviselő is a válaszlevelében kifejtette javaslataink nagyon hasznosak (egyenlőre még jobbikos képviselőtől nem kaptam választ).

Az a négy képviselő, ha jól emlékszem LMP-s, Fideszes és MSZP-s volt, Jobbikos nem volt közöttük, egyébként az email címeket a parlament honlapjáról vettem.

Még egyszer köszönöm a válaszlevelüket és remélem, hogy elképzeléseim a Preambulumban/Nemzeti Hitvallásunkban benne lesz.

Barátival

Bósza János

***********************************

feladó Ivády Gábor
címzett János Bósza
dátum 2011. március 29. 16:19
tárgy Re: Alkotmány koncepció véleményezése

részletek elrejtése 16:19 (16 órája)

Kedves János!

A módosító javaslatok beadási határideje tegnap dél volt. Egyébként attól tartok, hogy a Fidesz részéről nincs túl nagy akarat az Ön módosítóinak befogadásához, remélem valaki közülük is válaszolt. :(

Üdvözlettel,

Ivády Gábor
független képviselő

János Bósza válasza:
eladó János Bósza
címzett Ivády Gábor
dátum 2011. március 30. 8:31
tárgy Re: Alkotmány koncepció véleményezése
küldő gmail.com

részletek elrejtése 8:31 (2 perce)

Tisztelt Képviselő Úr!

Köszönöm a válaszát és mindjárt megjegyezném, egyetlen egy Fideszes, sem Jobbikos képviselő nem adott választ a javaslataimra, ami nagyon elszomorító, mert ők azok akik állandóan a külhoni magyarság védelmét, megmaradásukat forszírozzák. Szerintem a magyar parlamenti képviselők száz százaléka nincs tisztában, legalább is Felvidéken mi a helyzet az ott élő nemzeti kisebbséggel.
Csak az jut el Önökhöz, amit a médiák lehoznak és az MKP-s megmondó emberei hazudnak Önöknek, hogy továbbra is hozzájuthassanak azokhoz az anyagi forrásokhoz, amelyek a megélhetési politizálásukat biztosítják. Igazi megmaradási küzdelmet, sem az MKP, sem a Híd nem folytat, nem folytatnak. Nincs semmiféle tárgyilagos vita a többségi szlovákság és a magyar nemzetrész között. Pedig enélkül nem fog menni.
Az én hatéves javaslataim a tárgyilagos vitákat segítették volna elő, nem a konfrontációt mélyítették volna el.
Most nem akarom sorolni, hogy az elmúlt 6 éveben mennyi kezdeményezésem volt, amit a szlovák xenofób soviniszták csak részben torpedózták meg. legtöbbjüket maga az MKP nemakarásán bukott el. Meggyőződésem és ezt bizonyítani is tudom, hogy ha az MKP megélhetési politikusai ha állandóan nem hazudnának MO irányában, hanem tennék a dolgukat, amiért meg lettek választva, amiért fizetve vannak, vagy abból a szerepből kifolyólag, hogy ők kikiáltották magukat a felvidéki magyarság egyedüli képviselőinek, akkor már lenne autonómiánk, de minimum az SK parlamentjében folyna vita arról, hogy hol húzódjanak az autonómia terület határai és milyen jogokkal lennének felruházva. Az, hogy legyen autonómiánk nem a szlovákok nemakarásán fog múlni, hanem azon mikor állunk a lábunkra, mikor mondjuk ki azt, hogy jogunk van az alkotmányos azonos jogainkra, az autonómiára, ami megmaradásunk egyedüli záloga. Mindez csak akkor fog megtörténni, ha megszabadulunk gyávaságunktól, nemakarásunktól.
Kérem olvassa el ezt az írásomat, a sok száz közül, amit az azonos jogainkért, a megmaradásunkért az autonómiáért igyekeztem tenni:
Szabad akarat - slobodná vôµa - liberum arbitrium
http://commorakozigaz.shp.hu/hpc/web.php?a=commorakozigaz&o=szabad_akarat___slobodna_v%F4%B5a___liberum_arbitrium_ss8B

A szabad akaratnak két alternatívája van, amit a politika nyelvére lefordítva kétféleképpen lehet értelmezni. Egyik az anyagi és megalkuvó behódolást jelent a többség akaratának, a másik ami ezzel ellentétes a jogos és békés küzdelmet a jussunkért, ami Deák Ferenc nagyon találóan fogalmazott meg:
"Amit erő és hatalom elvesz
Azt ídő és kedvező szerencse
Ismét visszahozhatják.
De miről a nemzet félve a szenvedésektől
Önmaga lemondott,
Annak visszaszerzése mindíg nehéz
S mindíg kétséges"

Meggyőződésem, ha Önökben van egy kis akarat és ténylegesen megértik a külhoni magyarság igazi helyzetét, akkor a javaslataimat betennék a preambulumba, de legalább is megvitatnák. Tudomásom szerint az alkotmány végleges formájáról csak három hét múlva fognak szavazni. Tehát be lehetne még terjeszteni, a szabályokat Önök alkotják, tehát Önök azok akik meg is változtathatják, ha azok fontosak a megmaradásunk érdekében. Az én javaslataim nem érintik az egyes cikkelyeket, csupán a preambulumot, ami nem része az alkotmányozásnak, de mégis sokat segítenének a külhoni magyarságnak a demokratikus vitákban, példaértékűek lehetnének a minket körülvevő tengernyi államnemzetek képviselőivel lefolytatott vitákban, sokat segítve a megmaradásunkat és az autonómiák békés kikövetelése érdekében.

Tisztelettel
Bósza János

u.i.: Az Ön nevének a megadása nélkül ezt elküldöm az összes parlamenti képviselőnek.

********************************


feladó "Dr. Hargitai János"
címzett János Bósza
dátum 2011. március 30. 10:10
tárgy Re: Válasz egy képviselő levelére

Tisztelt Bózsa Úr!
Az autónómia fontossága egy nemzeti közösség megmaradása szempontjából kulcskérdés.Én sem gondolok mást erről, mint Ön.Az is biztos,hogy a magyarországi képviselők többségének nincs naprakész informácíója a felvidéki magyarság helyzeteéről.Talán ez nem is elvárható tőlük.
Ugyanakkor tudom hogy az új alaptörvény tervezete ,a hatályoshoz képest, érdemi elmozdulásokat hoz az anyaország és a határon túli nemzetrészek tekintetében.
Persze azokat a "csatákat" amiket Szlovákiában(az én nézőpontomból a Felvidéken is)kell megvívni, azokat mi nem helyettesíthetjük.A magyar Parlament,az alaptörvény megalkotásával ehhez erőteljes ösztönzést és segítséget adhat. Ad is.
Tisztelettel: Hargitai János (KDNP)

Válaszom:
feladó János Bósza
címzett "Dr. Hargitai János"
dátum 2011. március 30. 13:01
tárgy Re: Válasz egy képviselő levelére
küldő gmail.com

részletek elrejtése 13:01 (1 órája)

Tisztelt Képviselő Úr!

Olvasva válaszlevelét, amit tartalmától függetlenül köszönöm, de azért lenne egy-két tárgyilagos megjegyzésem.

Ön azt írta: Az autonómia fontossága egy nemzeti közösség megmaradása szempontjából kulcskérdés.

Ez mind igaz, de vajon ezt Önök hogyan szeretnék elérni? Pontosabban, hogyan és kinek szeretnének segíteni mondjuk Felvidéken? Az emkápés vonal, a mai MKP és a Hídas politikusok 21 éve hülyítik a felvidéki magyarságot. Most idézhetnék, abból több száznyi emailból, amit hozzám a felvidéki barátaim eljuttattak. De feleslegesnek tartok valamit bizonygatni, ami tény. sem a duraysta Együttélés, sem a bugárista keresztények, sem a a.Nagy vezette polgári párt, pártoknak nem volt sohasem érdekük hathatós és főleg igazmondós és erkölcsös politizálással mindent megtenni a felvidéki magyarság elsorvasztása ellen. 1994-ben Öregkomáromban (nem Révkomáromban, mert olyan nincs) volt egy egynapos próbálkozás az önrendelkezünket valamiképpen definiálni. Ahogy kezdődött, úgy véget is ért. Vajon miért? Mert akik kezdeményezték hamar rájöttek, hogy a megélhetési politizálásuk veszélyeztetve lehet, így inkább 1997-ben megszervezték, összehozták a közös megélhetési pártjukat az MKP-t.

Mondja hogyan lehetséges az, hogy Duray úr (mindenfajta sértő szándék nélkül írom) képtelen volt 21 év alatt egy akármilyen autonómia tervezetet összehoznia és beterjesztenie a szlovák parlamentbe, vagy miért nem mernekbeszélni magyarul a parlamentben, hisz már a múlt században a harmincas években is a magyar képviselők magyarul beszéltek a prágai parlamentben. Tudja félelem, hogy hogyan reagálnának a szlovákok és a húsosfazék körüli üldögélés nagyon gyává tette a felvidéki politikusokat. Aki esetleg az MKP-ban erre figyelmeztetni akart, azt egyszerűen kidobták a pártból. Az MKP 15 éve sikeres magyarellenes politizálást folytat, hathatós mindenkori magyarországi kormányzópárt segítségével.

Tudja az autonómia az jogos, de azért békésen küzdeni kell, úgy gandhisan, kingesen, az igaz szó erejével. Erre az MKP korrupt politikusai már képtelenek, így tovább hülyítik a felvidéki magyarságot. Erős szavak igen azok, de ez a bizonyítható igazság.

Természetesen Önöktől senki-sem várja el, hogy naprakész információval rendelkezzenek, az előző levelemben nem is erre céloztam. De ezt gondolom tudja, csakis az MO-s új alkotmányra céloztam és ezért adtam konkrét javaslatokat, hogy mivel segíthetnék az autonómia küzdelmünket. Megmondom őszintén az az érzésem, hogy Önök a pár száz tagságú MKP-t azonosítják a félmilliós magyarsággal. Ez egy téves felfogás és sok kárt okoz azoknak, akik őszintén küzdenek, a hatályos törvényeket tiszteletben tartva a felvidéki magyarság alkotmányos jogegyenlőségért. Minket az MKP-s és Hídas médiák vagy lejáratnak, vagy cenzúráznak, így a szavunk, az igazmondásunk gyakran a felvidéki magyarság többségéhez el sem jut.
Tudja szerintem egy új alkotmánynak nem elmozdulást kell eredményezni, hanem jónak kell lennie és olyan tartalommal legyen felruházva, hogy az mindenkinek az érdekeit képviselje. Egy alkotmánynak segítenie, egy olyan világkép felé kell lennie irányt mutatnia, ami a magyar nemzet gyarapodást eredményezi a csonka Magyarországon és az egész Kárpát-medencében. Én csak ehhez adtak segítőkezet a javaslataimmal, amelyek az eddigi sokéves munkámból lekövetkeztetett ajánlásokat eredményezték. Pontosan azért, mert ahogyan Ön is írta egy MO-i képviselő nem lehet tisztában, hogy valójában mi is zajlik a magyar nemzetrészek háza táján.

A saját csatáinkat, küzdelmünket, igen nekünk kell elkezdenünk, nekünk kell sikeresen megvédenünk. De!!!!
Ameddig a magyar állam, a magyar kormányok mindig azokat fogják támogatni, akik csak a saját politikai túlélésükre koncentrálnak és a felvidéki magyarság ügye számukra egy veszett ügy, így a megmaradási küzdelmünk bizony sohasem fog egyről kettőre jutni. Azok a száz milliók forintban, amit pl. a felvidéki megélhetési szervezetek, MKP, Csemadok, volt Szülőföld Alap stb. mondhatnám tovább a magyar adófizetők pénzéből kaptak mind-mind értelmetlenül magánzsebekbe vándoroltak, látszattevékenységek formájában. Ez is mind-mind bizonyítható. Aki erre kíváncsi nagyon könnyen utána nézhet.

Úgy nem lehet csatákat nyerni, ha azokat, akik legalább megpróbálnak segíteni éppen az MO-s pénzek segítségével hallgattatják el, vagy lejáratásukra használják fel. Erre is rengeteg példát sorolhatnák fel, személyeseket is. Pl. mikor én saját pénzemen, teljesen önerőből feljelentett Slotát a magyarok gyalázása véget, amit éppen az MKP-nak kellett volna megtennie, az MKP-tól jogi segítséget kértem, persze még csak válaszra sem méltattak, egyedül végigcsináltam és kaptam is egy választ a rendőrségtől.
"Slota amikor a magyarokat sértegeti, csak a saját nemzetét védi, ezért ez nem etnikai alapú bűncselekményt, nem is nemzetgyalázás." Ezt a válasz(50 oldalas dokumentum) elküldtem az MKP-nak, hogy közössen tegyünk valamit, mert ez egy konkrét dokumentum volt, amit a javunkra fordíthattunk volna, de nekem nem volt sem jogászom, sem pénzem, hogy megfizetthessem. Erre sem kaptam választ, akárcsak a több tucatnyi többi kezdeményezésünkre sem. Az MKP valójában MO-s pénzek segítségével megtorpedózott mindenfajta autonómlista kezdeményezést. Ez az igazság. Maguk olyan pártot, olyan embereket támogatnak a magyar adófizetők pénzén, akik vagy nem akarnak, vagy képtelen bármit is tenni a megmaradásunk érdekében.

Az én javaslataim, amelyeket megfogalmaztam a preambulummal kapcsolatosan, azokat segítette volna, akik az igazság erejével akarnak küzdeni, odamernek állni a rajtvonalra a felvidéki magyarság megmaradása érdekében. Sajnálnám, ha olvasatlanul a kukába küldenék a javaslataimat és meggondolatlanul cselekednének. Nem konferenciákon kell küzdeni az azonos jogainkért, hanem ha kell kint az utcán. Ezzel a levelemmel nem kioktatás volt a célom, hanem azt hiszem eljött az ideje nevén nevezni a gyereket és a bűnösöket.

Barátival

Bósza János

u.i.:
Autonómia tervezet - egyetlen felvidéki 2007
http://commorakozigaz.shp.hu/hpc/web.php?a=commorakozigaz&o=1149152583


*********************************


feladó "Dr. Lanczendorfer Erzsébet"
címzett János Bósza
dátum 2011. március 30. 14:44
tárgy Re: Válasz egy képviselő levelére

részletek elrejtése 14:44 (42 perce)

Tisztelt Bósza János Úr!

Bizonyára tudja, hogy egy törvényjavaslat beterjesztője nem adhat be a beterjesztéséhez módosító indítványt; ez logikus is. Mivel a Fidesz és KDNP összes képviselője aláírta - a két párt frakcióvezetőjén kívül (Harrach Péter és Lázás János) - mint beterjesztő az Alkotmány-tervezetet, módosító indítvány beadádának lehetősége csak a két frakcióvezető számára volt adott, amivel éltek is. Sajtóból tudom, hogy ezen módosító indítványok közül is volt, amit az Alkotmányügyi bizottság nem szavazott meg. A többi Fidesz-KDNP kéviselőnek pedig (mint előterjesztőnek) nem is volt módja módosító indítvány beterjesztésére. Bizonyára nem az Ön javaslatainak lekicsinylése miatt nem válaszoltak a Fidesz-KDNP képviselői (beleértve magamat is), hanem azért, mert az alkotmánytervezet aláírásától kezdve nekünk, képviselőknek már nem volt lehetőségünk az Ön - az alkotmánytervezet aláírása után érkezett - javaslatainak módosító indítvány formájában való továbbítására.

Kérem megértését!

A magyar állampolgársággal kapcsolatos döntését pedig a legnagyobb tiszteletben tartjuk.

Szeretettel köszönti:

Dr. Lanczendorfer Erzsébet
országgyűlési képviselő (KDNP)


Válaszom:
feladó János Bósza
címzett "Dr. Lanczendorfer Erzsébet"
dátum 2011. március 30. 15:26
tárgy Re: Válasz egy képviselő levelére
küldő gmail.com

részletek elrejtése 15:26 (2 perce)

Tisztelt Dr. Lanczendorfer Erzsébet Hölgy !

Köszönöm szépen a válaszlevelét és az eszem azt mondatja velem maximálisan igaza van, de a szívem azt kérdezi, az igazság, a külhoni magyarság megmaradása egy próbát nem érne meg, hisz nem egy cikkelyről van szó csak a preambulumról és úgy tudom a szavazás a parlamentben csak 18-án lesz.
Tudja az elmúlt években már megtanultam, ha a szívünk irányítja a tetteinket az bizony nem ismer terminusokat, akadályokat csak az igazságot. Tudja ha módomban lenne meggyőződésem, hogy meg tudnám győzni a parlamenti képviselők többségét, hogy a javaslataim miért fontosak nekünk külhonba rekedt magyaroknak.
Tudja az én édesanyám és apám is még Nagymagyarország területén születtek, mint magyar állampolgárok, majd megkérdezésük nélkül cseszko-szlovenszkoi állampolgárok lettek, majd 38-45 között megint magyar állampolgárok, majd 45-49 hontalanok, majd megint csehszlovák állampolgárok, az apám 4 évet uránbányába került, mint az ország ellensége. Majd 1990-ben már csak egyedül Cseh és Szlovák Federalista Köztársaság állampolgárai, majd megint megkérdezésünk nélkül 1993-tól a Szlovák Köztársaság állampolgára. Tudja ez egy kicsit sok volt már a jóból. Ma arra van szükségünk, hogy egy erős Magyarország, minden jogi és más eszköz bevetésével hathatósan támogassa azokat, akik ténylegesen küzdenek a kulhoni nemzetrészek megmaradásáért, úgy ahogyan az osztrákok és a németek támogatták a dél-tiroli németeket, a dél-tiroli területi autonómiát.
Visszatérve az eredeti témához meggyőződésem, hogy a preambulumon még meglehetne változtatni. Egy kis akarattal biztosan, szabad akarattal sok jót, sokmindent el lehet érni. Ezért hajlandó vagyok akár leutazni BP.-re is és meg vagyok győződve, hogy bennfenteseket meg tudnám győzni. Egy alkotmány nem pár évre készül, az is lehet, hogy ebben az évszázadban már egy teljesen új nem is lesz jóváhagyva. Nekünk pedig kéne egy jó hivatkozási alap, aminek a segítségével a soviniszta ellenlábasainkat le tudnánk fegyverezni. Addig várni már késő lenne, ha az asszimiláció nem lesz megállítva, akkor a felvidéki magyarság 20-30 év múlva márcsak mutatóban marad, akkor meg már késő lesz az autonómiát kikövetelni, nem lesz kinek.
Még egyszer bárhogyan is lesz, köszönöm a válaszlevelét.
Barátival
Bósza János, Öregkomáromból

********************************



tárgy válaszlevél Babák Mihálytól
küldő szarvas.eu

részletek elrejtése 8:53 (47 perce)


Bósza János részére.



Tisztelt Uram!





Köszönöm, hogy megtisztelt véleményével. Úgy vélem, kissé sarkos és talán megkeseredett. Pedig az élet maga a küzdelem a helyesért, a jóért, a rendért. Szerény javaslatom: ne adja fel, soha ne adja fel!

Ha az Ön magyar állampolgárságát nem a szíve akarja, feltételhez köti, talán meg kell fontolnia a dolgot. A nagymamám azt mondta „mindenki a saját háza táján söpörjön”. Azt tegye, amihez ereje van, vagy szervezzen összefogást a jó érdekében.

Egyébként ne vegye tanácsoskodásnak amit írtam, mert nem vagyok öntelt bölcs – utóbbi egyáltalán.

Köszönöm véleményét, tisztelem azt, de nem veszem kötelezőnek.

Idézek én is, Madách Imre: Az ember tragédiája-ból:

„Ember küzdj és bízva bízzál.”



Tisztelettel:

Babák Mihály


Válaszom:
feladó János Bósza
címzett Szimacsek Rita PH_ Szarvas
dátum 2011. április 4. 9:39
tárgy Re: válaszlevél Babák Mihálytól
küldő gmail.com

részletek elrejtése 9:39 (2 perce)

Tisztelt Babák Mihály!

Bevallom betyárbecsülettel, hogy a válaszom előtt rákattintottam a parlament honlapjára, mert kíváncsi volt melyik párt színeiben ül a parlamentben és vajon a fiatalabb, vagy a magam korosztályához tartozik.

Sajnálom, hogy a tűkeresés fontosabb volt az Ön számára, mint a javaslatomra adott esetleges válasz az alkotmány preambulumával kapcsolatosan, mert az eredeti levelem lényege a javaslataimban rejlik. Kár, hogy erre már nem szánt időt. Tudja a felvidéki magyarság megmaradása, vagy asszimilációja az nem azon fog múlni, ki veszi fel a magyar állampolgárságot vagy sem, hanem azon, hogy végre a lábunkra állva elkezdünk küzdeni a jogainkért, vagy sem. Egy megfélemlített nemzetrészbe előbb erőt, megmaradási szabad akaratot a békés küzdelemhez ez kell belepumpálni, nem azon kiakadni, hogy én mit is írtam az állampolgársággal kapcsolatosan. Igen mindenkinek szíve joga eldöntenie él-e a lehetőséggel vagy sem.

Tudja a felvidéki magyarság nemzetmentő oltárjára én már sokat letettem. Ha nem ismeri az eddigi tevékenységemet, vagy csak eldeformált formában informálódott, vagy esetleg mások után ítélkezik, akkor meg van értve, mert nincs egyedül ezzel, sokan ítélkeznek Duray úr, Csáky úr és Bugár úr hazugságai, féligazságai alapján. pedig a valós tények sokszor magukért beszélnek és az orrunk előtt lebegnek, csak magunkévá kell tenni.

Kíváncsi leszek, hogy a javaslataim, amelyek ténylegesen segítenék a külhoni magyarságok asszimiláció ellenes küzdelmét és megmaradásukat az 1100 éves hazáikban, mennyire kerülnek be az alkotmányba.

Orbán úr ezeket mondta:
A Nemzeti Konzultáció ereje nagymértékben járult hozzá, hogy lezárjuk azt a korszakot Magyarországon, amikor a kormányok, az ország vezetői az emberek akaratát figyelemre sem méltatták, a megkérdezésük nélkül döntöttek róluk, a jövőjükről.
Orbán Viktor
Parlament
2011. március 28.

Szájer úr így vélekedett:
Szájer József: nincs kőbe vésve az Alkotmány munkaszövege.
Szájer a nemzetiségek kedvéért módosítaná az alkotmány tervezetét.
Szájer József szerint az új alkotmány elfogadása nemzeti ügy, de egyben világraszóló vállalkozás is, amellyel szeretnének példát mutatni ...

Kíváncsi leszek mennyire veszik figyelembe a javaslataimat. Igen én adhatok javaslatokat, mert a felvidéki magyarság nemzetmentő oltárjára már valamit letettem (ezt mások mondják rólam). Mennyire nincs kőbe vésve, mennyire számítanak a nemzetiségek és mennyire nemzeti ügy. Hát majd meglátjuk. Csak egyet mondhatok, Önök ne kövessék el azokat a hibákat, amelyeket a történelem folyamán már nagyon sok vezetőnk elkövetett, hogy az igaz szót figyelmen kívül hagyva nem a szívük szerint döntöttek, hanem az ész kiszámíthatósága alapján.

Tudja nekem az Ön válasza, mindenfajta sértő szándék nélkül mondom, olyan kioktatásnak és a lényegről való elbeszélésnek tünik. Tudja az én szüleim még Nagymagyarország területén születtek és én a szívemben ezt örököltem, hogy lesz-e róla papírom, vagy sem az engemet nem érdekel, magát se zavarja, mert a döntést én már akkor meghoztam a magam döntését, amikor maguk még nem is gondolkodtak a kettős állampolgárságról, s amikor erre a rögös útra ráléptem és a megmaradási küzdelmünket elkezdtem.

Őszinte barátsággal

Bósza János



Válasz egy képviselő levelére

feladó János Bósza
címzett adam.ficsor@parlament.hu;
agnes.molnar@parlament.hu;
agnes.vadai@parlament.hu;
akos.kara@parlament.hu;
alpar.gyoparos@parlament.hu;
andor.fejer@parlament.hu;
andor.nagy@parlament.hu;
andras.aradszki@parlament.hu;
andras.cser-palkovics@parlament.hu;
andras.kupper@parlament.hu;
andras.nemeny@parlament.hu;
andras.schiffer@parlament.hu;
andras.tallai@parlament.hu;
anna.magyar@parlament.hu;
antal.hollosi@parlament.hu;
antal.rogan@parlament.hu;
apati.istvan@parlament.hu;
arpad.potapi@parlament.hu;
attila.gelencser@parlament.hu;
attila.gruber@parlament.hu;
Attila.Kiss@parlament.hu;
attila.marton@parlament.hu;
attila.mesterhazy@parlament.hu;
attila.molnar@parlament.hu;
attila.szedlak@parlament.hu;
attila.tilki@parlament.hu;
attila.ughy@parlament.hu;
balazs.bus@parlament.hu;
balazs.gyorffy@parlament.hu;
balla.gergo@parlament.hu;
bana.tibor@parlament.hu;
banyai@parlament.hu;
barath.zsolt@parlament.hu;
barnabas.bodecs@parlament.hu;
barnabas.tamas@parlament.hu;
bela.danko@parlament.hu;
bela.pal@parlament.hu;
bela.turi.kovacs@parlament.hu;
bence.retvari@parlament.hu;
bence.stagel@parlament.hu;
benedek.javor@parlament.hu;
bertha.szilvia@parlament.hu;
biro.mark@parlament.hu;
borbely.lenard@parlament.hu;
csaba.diossi@parlament.hu;
csaba.gyutai@parlament.hu;
csaba.hende@parlament.hu;
csaba.molnar.dr@parlament.hu;
csaba.nagy@parlament.hu;
csaba.toth@parlament.hu;
csobor.katalin@parlament.hu;
daher.pierre@parlament.hu;
david.dorosz@parlament.hu;
denes.gulyas@parlament.hu;
Dr.horvath.zsolt@parlament.hu;
duro.dora@parlament.hu;
egyed.zsolt@parlament.hu;
endre.gyimesi@parlament.hu;
endre.kukorelly@parlament.hu;
endre.spaller@parlament.hu;
endresik.zsolt@parlament.hu;
erik.banki@parlament.hu;
erika.szabo@parlament.hu;
erika.szucs@parlament.hu;
erno.kovacs@parlament.hu;
ervin.demeter@parlament.hu;
erzsebet.lanczendorfer@parlament.hu;
erzsebet.menczer@parlament.hu;
eva.brajer@parlament.hu;
farkas.gergely@parlament.hu;
ferenc.baja@parlament.hu;
ferenc.gyurcsany@parlament.hu;
ferenc.hirt@parlament.hu;
ferenc.ivanics@parlament.hu;
ferenc.juhasz@parlament.hu;
ferenc.kalmar@parlament.hu;
ferenc.koncz@parlament.hu;
ferenc.kovacs.dr@parlament.hu;
ferenc.kovacs@parlament.hu;
ferenc.obreczan@parlament.hu;
ferenc.odor@parlament.hu;
ferenc.papcsak@parlament.hu;
ferenc.szalay@parlament.hu;
ferenc.toth@parlament.hu;
ferenczi.gabor@parlament.hu;
florian.farkas@parlament.hu;
gabor.bagdy@parlament.hu;
gabor.harangozo@parlament.hu;
gabor.kubatov@parlament.hu;
gabor.miskolci-simon@parlament.hu;
gabor.nagy@parlament.hu;
gabor.scheiring@parlament.hu;
gabor.simon@parlament.hu;
gabor.toro@parlament.hu;
gabor.toth-fidesz@parlament.hu;
gabor.vago@parlament.hu;
gabor.varga@parlament.hu;
gabor.zombor@parlament.hu;
gabriella.babi@parlament.hu;
gabriella.selmeczi@parlament.hu;
gaudi-nagy.tamas@parlament.hu;
gergely.barandy@parlament.hu;
gergely.gulyas@parlament.hu;
gergely.karacsony@parlament.hu;
gergely.tapolczai@parlament.hu;
gyenes.geza@parlament.hu;
gyongyosi.marton@parlament.hu;
gyorgy.balla@parlament.hu;
gyorgy.czervan@parlament.hu;
gyorgy.ipkovich@parlament.hu;
gyorgy.matolcsy@parlament.hu;
gyorgy.rubovszky@parlament.hu;
gyozo.vinnai@parlament.hu;
gyula.budai@parlament.hu;
gyula.foldesi@parlament.hu;
gyula.vantara@parlament.hu;
gyure.csaba@parlament.hu;
hano.miklos@parlament.hu;
hegedus.lorantne@parlament.hu;
ildiko.bene@parlament.hu;
ildiko.lendvai@parlament.hu;
ilona.ekes@parlament.hu;
imre.bodo@parlament.hu;
imre.ivancsik@parlament.hu;
imre.pesti@parlament.hu;
imre.pichler@parlament.hu;
imre.puskas@parlament.hu;
imre.szabo@parlament.hu;
imre.szakacs@parlament.hu;
imre.szekeres@parlament.hu;
imre.vas@parlament.hu;
imre.vejkey@parlament.hu;
istvan.balsai@parlament.hu;
istvan.bebes@parlament.hu;
istvan.boka@parlament.hu;
istvan.boldog@parlament.hu;
istvan.fulop@parlament.hu;
istvan.garai@parlament.hu;
istvan.gondor@parlament.hu;
istvan.gyorgy@parlament.hu;
istvan.herman@parlament.hu;
istvan.hiller@parlament.hu;
istvan.horvath@parlament.hu;
istvan.jakab@parlament.hu;
istvan.jozsa@parlament.hu;
Istvan.Kolber@parlament.hu;
istvan.nagy@parlament.hu;
istvan.nagydr@parlament.hu;
istvan.nyako@parlament.hu;
istvan.simicsko@parlament.hu;
istvan.tiba@parlament.hu;
istvan.tukacs@parlament.hu;
istvan.ujhelyi@parlament.hu;
istvan.varga@parlament.hu;
istvan.vitanyi@parlament.hu;
Ivády Gábor ;
ivan.vitanyi@parlament.hu;
janos.bacskai@parlament.hu;
janos.bencsik@parlament.hu;
janos.fonagy@parlament.hu;
janos.halasz@parlament.hu;
janos.hargitai@parlament.hu;
janos.horvath@parlament.hu;
janos.kerenyi@parlament.hu;
janos.kovari@parlament.hu;
janos.latorcai@parlament.hu;
janos.lazar@parlament.hu;
janos.pocs@parlament.hu;
janos.veres@parlament.hu;
jeno.lasztovicza@parlament.hu;
Jeno.Manninger@parlament.hu;
jozsef.angyan@parlament.hu;
jozsef.balazs@parlament.hu;
jozsef.balogh@parlament.hu;
jozsef.baracskai@parlament.hu;
jozsef.dancso@parlament.hu;
jozsef.ekes@parlament.hu;
jozsef.kovacs@parlament.hu;
jozsef.kulcsar@parlament.hu;
jozsef.moring@parlament.hu;
jozsef.polics@parlament.hu;
jozsef.szeko@parlament.hu;
jozsef.tobias@parlament.hu;
jozsef.toth@parlament.hu;
jozsef.tothdr@parlament.hu;
Jozsef.Varga@parlament.hu;
jozsefne.magori@parlament.hu;
judit.bertalan@parlament.hu;
kalman.nagy.dr@parlament.hu;
karoly.kontrat@parlament.hu;
karoly.panczel@parlament.hu;
katalin.ertsey@parlament.hu;
katalin.szili@parlament.hu;
kepli.lajos@parlament.hu;
keresztes.monika@parlament.hu;
kiss.sandor@parlament.hu;
kocsis.mate@parlament.hu;
korondi.miklos@parlament.hu;
kover.laszlo@parlament.hu;
kristof.szatmary@parlament.hu;
krisztian.kapus@parlament.hu;
kulcsar.gergely@parlament.hu;
lajos.dorkota@parlament.hu;
lajos.kosa@parlament.hu;
lajos.kupcsok@parlament.hu;
lajos.mile@parlament.hu;
lajos.olah@parlament.hu;
lajos.szucs@parlament.hu;
laszlo.b.nagy@parlament.hu;
laszlo.berenyi@parlament.hu;
laszlo.boldvai@parlament.hu;
laszlo.botka@parlament.hu;
laszlo.foldi@parlament.hu;
laszlo.habis@parlament.hu;
laszlo.horvath@parlament.hu;
laszlo.ivan@parlament.hu;
laszlo.karako@parlament.hu;
laszlo.koszorus@parlament.hu;
laszlo.kovacs@parlament.hu;
laszlo.kucsak@parlament.hu;
laszlo.lukacs@parlament.hu;
laszlo.mandur@parlament.hu;
laszlo.orvendi@parlament.hu;
laszlo.pinter@parlament.hu;
laszlo.posan@parlament.hu;
laszlo.puch@parlament.hu;
laszlo.salamon@parlament.hu;
laszlo.sebestyen@parlament.hu;
laszlo.simon@parlament.hu;
laszlo.szaszfalvi@parlament.hu;
laszlo.szilagyi@parlament.hu;
laszlo.taso@parlament.hu;
laszlo.varga@parlament.hu;
laszlo.varju@parlament.hu;
laszlo.vecsey@parlament.hu;
laszlo.vigh@parlament.hu;
laszlo.vincze@parlament.hu;
lenhardt.balazs@parlament.hu;
levente.riz@parlament.hu;
lipok.sandor@parlament.hu;
magdolna.sira@parlament.hu;
magyar.zoltan@parlament.hu;
marcell.zsiga@parlament.hu;
maria.wittner@parlament.hu;
mariusz.revesz@parlament.hu;
marta.matrai@parlament.hu;
marton.braun@parlament.hu;
matyas.firtl@parlament.hu;
michl.jozsef@parlament.hu;
mihaly.babak@parlament.hu
titkos másolat jogok2605 ;
Tihamér Zilizi
dátum 2011. március 30. 8:50
tárgy Válasz egy képviselő levelére
küldő gmail.com

részletek elrejtése 8:50 (20 perce)

Idézettel kezdeném az Önöktől kapott két emailból:
Egyik:
Kedves János!

A módosító javaslatok beadási határideje tegnap dél volt. Egyébként attól tartok, hogy a Fidesz részéről nincs túl nagy akarat az Ön módosítóinak befogadásához, remélem valaki közülük is válaszolt. :(

Üdvözlettel,
.......
független képviselő;
******
Másik:
Tisztelt Uram!

Felvetése, gondolatai értékesek, de egyéni képviselői módosítással jelen esetben nem lehet élni, a frakció pedig tegnap már magáévá tette a változtatásokat. Üdvözlettel: ......, ogy. képv.


Tisztelt Képviselő Úr!

Köszönöm a válaszát és mindjárt megjegyezném, egyetlen egy Fideszes, sem Jobbikos képviselő nem adott választ a javaslataimra, ami nagyon elszomorító, mert ők azok akik állandóan a külhoni magyarság védelmét, megmaradásukat forszírozzák. Szerintem a magyar parlamenti képviselők száz százaléka nincs tisztában, legalább is Felvidéken mi a helyzet az ott élő nemzeti kisebbséggel.
Csak az jut el Önökhöz, amit a médiák lehoznak és az MKP-s megmondó emberei hazudnak, hogy továbbra is hozzájuthassanak azokhoz az anyagi forrásokhoz, amelyek a megélhetési politizálásukat biztosítják. Igazi megmaradási küzdelmet, sem az MKP, sem a Híd nem folytat, nem folytatnak. Nincs semmiféle tárgyilagos vita a többségi szlovákság és a magyar nemzetrész között. Pedig enélkül nem fog menni.
Az én hatéves javaslataim a tárgyilagos vitákat segítették volna elő, nem a konfrontációt mélyítették volna el.
Most nem akarom sorolni, hogy az elmúlt 6 éveben mennyi kezdeményezésem volt, amit a szlovák xenofób soviniszták csak részben torpedózták meg. legtöbbjüket maga az MKP nemakarásán bukott el. Meggyőződésem és ezt bizonyítani is tudom, hogy ha az MKP megélhetési politikusai ha állandóan nem hazudnának MO irányában, hanem tennék a dolgukat, amiért meg lettek választva, amiért fizetve vannak, vagy abból a szerepből kifolyólag, hogy ők kikiáltották magukat a felvidéki magyarság egyedüli képviselőinek, akkor már lenne autonómiánk, de minimum az SK parlamentjében folyna vita arról, hogy hol húzódjanak az autonómia terület határai és milyen jogokkal lennének felruházva. Az, hogy legyen autonómiánk nem a szlovákok nemakarásán fog múlni, hanem azon mikor állunk a lábunkra, mikor mondjuk ki azt, hogy jogunk van az alkotmányos azonos jogainkra, az autonómiára, ami megmaradásunk egyedüli záloga. Mindez csak akkor fog megtörténni, ha megszabadulunk gyávaságunktól, nemakarásunktól.
Kérem olvassa el ezt az írásomat, a sok száz közül, amit az azonos jogainkért, a megmaradásunkért az autonómiáért igyekeztem tenni:
Szabad akarat - slobodná vôµa - liberum arbitrium
http://commorakozigaz.shp.hu/hpc/web.php?a=commorakozigaz&o=szabad_akarat___slobodna_v%F4%B5a___liberum_arbitrium_ss8B

A szabad akaratnak két alternatívája van, amit a politika nyelvére lefordítva kétféleképpen lehet értelmezni. Egyik az anyagi és megalkuvó behódolást jelent a többség akaratának, a másik ami ezzel ellentétes a jogos és békés küzdelmet a jussunkért, ami Deák Ferenc nagyon találóan fogalmazott meg:
"Amit erő és hatalom elvesz
Azt ídő és kedvező szerencse
Ismét visszahozhatják.
De miről a nemzet félve a szenvedésektől
Önmaga lemondott,
Annak visszaszerzése mindíg nehéz
S mindíg kétséges"

Meggyőződésem, ha Önökben van egy kis akarat és ténylegesen megértik a külhoni magyarság igazi helyzetét, akkor a javaslataimat betennék a preambulumba, de legalább is megvitatnák. Tudomásom szerint az alkotmány végleges formájáról csak három hét múlva fognak szavazni. Tehát be lehetne még terjeszteni, a szabályokat Önök alkotják, tehát Önök azok akik meg is változtathatják, ha azok fontosak a megmaradásunk érdekében. Az én javaslataim nem érintik az egyes cikkelyeket, csupán a preambulumot, ami nem része az alkotmányozásnak, de mégis sokat segítenének a külhoni magyarságnak a demokratikus vitákban, példaértékűek lehetnének a minket körülvevő tengernyi államnemzetek képviselőivel lefolytatott vitákban, sokat segítve a megmaradásunkat és az autonómiák békés kikövetelése érdekében.

Tisztelettel
Bósza János

u.i.: Tudom, hogy feleslegesen írok, mert a kisembernek nincsen szava, csak egy a feladata, hogy ússzon az árral, bólogasson. Pedig a kanti szabad akarat mindenkit egyformán megillet, hogy ne érte és nélküle döntsenek a hatalmasok. Néha nem ártana azt is megnézni mi is söpörtünk a szőnyeg alá.

Bocsánatot kérek, hogy magyarnak születtem Felvidéken és hogy elraboltam néhány értékes percet a nagyon fontos parlamenti munkájukból. Én megvárom és addig nem veszem fel a magyar állampolgárságot, ameddig nem érzem azt, hogy az az alkotmány, amire fel kell esküdnöm értem van, nekem segít, a megmaradásomat segíti elő. Ilyen lesz Hölgyeim és Uraim? Ilyen lesz???



A berlini Die Welt a készülő új magyar alkotmányról

A berlini Die Welt a készülő új magyar alkotmányról
Bírálat 2011. 03. 30

Magyarországnak magyarrá kell lennie címmel közölt cikket a készülő új magyar alkotmányról szerdán internetes kiadásában a Die Welt című német napilap.
A nem keresztények, a gyermeküket egyedül nevelők és a homoszexuálisok biztosan másodrangú magyaroknak érzik magukat, ha elolvassák a majdani alkotmányt - írta a konzervatív újság.

Miközben Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője - a háromtagú alkotmány-előkészítő bizottság vezetője - büszkén jelenti, hogy a "XXI. századi alkotmány" legnagyobb részét Brüsszel és Strasbourg között, a vonaton írta az iPadjén, mégis - főleg a preambulum - inkább úgy tűnik, mintha egy keresztes háborúk korabeli királyságnak íródott volna, semmint egy, az Európai Unió szívében elterülő köztársaságnak - írta a lap.

A szerző, Thomas Roser megállapítása szerint a tervezetben "a magyar nemzet terjengős dicsőítése együtt jár a kereszténység és a "szellemi megújulás", a határon túli, Kárpát-medencei magyarok védelme és a "Szent Korona" vívmányai" melletti ismételt kiállással.

Bírálók azt gyanítják, a koronának a preambulumba való belefoglalásának terve mögött "a revizionistának számító Szent Korona-tan felértékelése" húzódik meg. Ez a tan a koronában látja az államhatalom igazi hordozóját. "A nacionalisták ugyanis nem utolsósorban a Szent István-i koronával és a Magyar Királyság korábbi nagyságával indokolják a határok felülvizsgálatára vonatkozó követeléseiket" - írta az új magyar alkotmány tervezetéről a Die Welt.

MTI



Újabb levél a képviselőknek 2011.03.31.

feladó János Bósza
dátum 2011. március 31. 10:14
tárgy Magyar alkotmány preambuluma
küldő gmail.com

részletek elrejtése 10:14 (7 perce)

Tisztelt képviselők, Hölgyeim és Uraim!

Tudják nem az a feladós típus vagyok, főleg nem akkor, ha szívem azt mondatja velem, hogy most nem szabad feladnod, mert a nemzetrészed megmaradásáról van szó, a felvidéki magyarság túlélése a tét.

Kedves barátaim, remélem ez a megszólítás nem sértő. Legyenek Fideszes,KDNP-k, MSZP-k, Jobbikosok, vagy LMP-k. Számomra Önök mind magyarok, számomra Önök azok, akik sokat segíthetnek, de a hallgatásukkal és a szabályokhoz való ragaszkodásukkal MA MOST SOKAT ÁRTAHATNAK, pedig ma a külhoni magyarságnak segítőkezet kell nyújtani. nem szabad a magas lóról való politikával, vagy ez engemet nem érint, vagy kötnek a pártszabályok, vagy már későn van elvekre, az ész kiszámíthatóságára hivatkozni.

Ma a szív igazságára kell hallgatni, mit is akar, mit mondat velünk a szívünk. Magyarnak születtünk és magyarként fogunk meghalni ezért nem mindegy, hogy a saját idősíkunkban mit és hogyan teszünk. Egy pillanat erejéig tegyék félre azokat az ellentéteket, amelyek a nagymagyarkodásunk köszönhetően már olyan sokszor a nemzetünket a poklok tűzébe juttatták. Ma amikor a Kárpát-medencei magyarságunk a szakad szélén táncolva, amikor a kérdés lenni, vagy nem lenni, megmaradunk vagy pusztulunk, akkor túl nagy luxus, hogy csak úgy elsiklunk pártpolitikai és szabályokra hivatkozva, olyan lényeges kérdés felett, hogy mi lesz a sorsa a külhoni magyarságnak. Nekünk külhoni magyaroknak a kármentő mögül kilépni képes magyarországi támogatókra, erkölcsös politizálást folytató magyarokra, magyar képviselőkre van szükségünk. Legyenek Önök az elsők, akik megértik, tanulnak a történelem során elkövetett hibáinkból és a lábukra állva teszik a dolgukat. 1848-49-ben és trianonkor is a gőgös magyar politizálás elkövette azokat az alapvető hibákat, hogy nem figyeltek oda a kisebbségi nemzetek akaratára, azokat figyelmen kívül hagyták és csak akkor voltak hajlandóak változtatni azon, amikor a cári hadsereg már magyar földön pusztított, vagy trianonkor, amikor már a nemzeti kisebbségek más szövetségesekre találtak, mert mi nagylelkűleg lemondtunk róluk. Ma az az érzésem az alkotmány megvitatásakor, annak elfogadásakor ugyanazokat a hibát követjük el, mint amit az elődeink követtek el, megint arra az ingoványos talajra léptünk, amire ők is.

Hölgyeim és Uraim, Önök legyenek bölcsebbek, tetteiket ne az ész kiszámíthatósága, hanem a szív igazsága irányítsa. legyenek igazmondók és erkölcsös politizálásukkal egy olyan alkotmány alkossanak, amire minden magyar a Kárpát medencében büszke lehet ma és holnap is.

Újból arra kérem Önöket az elküldött javaslataim alapján változtassák meg a preambulumot, Nemzeti Hitvallásunkat, mert ha a kért, javasolt tételek nem lesznek benne, akkor az a kezdet vége lesz a külhoni magyarság számára és ebben a kettős állampolgárság sem fog tudni segíteni. Csakis a területi autonómia garantálja a megmaradásunkat, de ehhez nekünk, akik merünk és küzdünk is, nemcsak a szavak erejével, hanem tettekkel a jussunkért a területi autonómiáért, nekünk egy jó preambulumra van szükségünk, hogy a békés küzdelmünknek értelmet és jó háttértámogatást tudjunk biztosítani, hogy az új magyar alkotmány példaértékű legyen a számunkra és a többi nemzetállam részére is.

Sajnos a meglévő alkotmánytervezetben lévő preambulum ezt nem biztosítja! Kérem, ha kell halasztják el a szavazást, újból gondolják át, mit tehetnek még, mit tehetünk közösen egy szebb jövő reményében a gyermekeinkért, hogy legyen okuk neveiket kőbe vésve, legyen okuk, hogy büszkén tekintsenek Önökre, úgy ahogyan ma mi büszkék vagyunk az 56-s hősökre, akik a túlerővel szemben tették a dolgukat, köszönetet és elismerést nem várva, ma Önök tegyék ugyanezt.

Tisztelettel

Bósza János, Öregkomáromból


újból a javaslataim, a preambulumot érintik csupán:

ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART



Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat



Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:
(Megváltoztatni: Mi, a magyar nemzet tagjai és a Magyarországon élő kisebbségi nemzetrészek, az országunk polgárai, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, nemzeti kisebbségért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:)


Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.


Büszkék vagyunk országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre.

Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi teljesítményeire.

Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította annak közös értékeit.



Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait.
(Megváltoztatni: Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. becsüljük országunk különböző vallási és népi hagyományait. Elismerjük azok államalkotó szerepét is, akik más nemzetrészhez tartoznak és azokét is akik hitük szerint nem tartoznak egyik valláshoz sem.)

Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét.
(Megváltoztatni: Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemei, lelki egységét és mindent megteszünk a nemzetrészeink megmaradásért, gyarapodásukért.)

Vállaljuk, hogy örökségünket, a magyar kultúrát, egyedülálló nyelvünket, a Kárpát-medence ember alkotta és természet adta értékeit, ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos felhasználásával védelmezzük az utánunk jövők életfeltételeit.

Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez.

Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével.
(Megváltoztatni: Tiszteljük más népek szabadságjogát, szabad akaratukat, kultúráját és kollektív jogukat az önrendelkezésre, együtt működésre törekszünk a világ minden nemzetével.)



Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.
(Megváltoztatni: Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság és a szabad akarat.)

Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki.

Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet.

Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.

Valljuk az elesettek, és a szegények megsegítésének parancsát.

Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a békesség, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése.

Valljuk, hogy valódi népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.



Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait, és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát.

Nem ismerjük el történelmi alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzeti szocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.

Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmány jogfolytonosságát, amely egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk annak érvénytelenségét.

Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk a világkommunizmust halálra sebző 1956-os forradalmunkból és szabadságharcunkból sarjadt ki.



Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk.



Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra.

Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelki erejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot.

Alaptörvényünk jogrendünk alapja; szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között; élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.
(Megváltoztatni: Alaptörvényünk jogrendünk alapja; szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai és a hazánkban élő nemzetrészek között; élő keret, amely kifejezi a magyar nemzet és a hazánkban élő nemzetrészek akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.)

Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk.
(Megváltoztatni: Mi Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a magyar nemzet és hazánkban élő nemzetrészek együttműködésére alapozzuk.)



(INNEN AZ ALAPTÖRVÉNY TÖRZSSZÖVEGE)

(AZ ALAPTÖRVÉNY VÉGÉRE:)



Mi, A 2010. április 25-én megválasztott Országgyűlés képviselői, Isten és ember előtti felelősségünk tudatában, Magyarország első, egységes Alaptörvényét a fentiek szerint állapítjuk meg.



Megmaradásunk

feladó János Bósza
dátum 2011. április 1. 10:29
tárgy Megmaradásunk
küldő gmail.com

Tisztelt Hölgyeim és Uraim,

nem akarom Önket terhelni a leveleimmel csak egy ismeretlen ismerősön leveléből szeretnék még utoljára idézni:

Egy közismert belgiumi magyar ötvenhatos, nyugalmazott egyetemi tanárt UCL) idézek: "István! Köszönöm a remek szöveget!Bósza úrnak teljesen igaza van!Az általa hirdetett út az EGYETLEN ÚT A MEGMARADÁSUNKHOZ FELVIDÉKEN....ÉS BÁRHOL MÁSHOL A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN Üdv!" Ehhez még annyit: Belgiumból sok olyan eredeti dokumentum kerülhet elő amelyet Bósza János használhat könyvének megírásához. Ne csak Duray, Csáky és bér-tolnokok (például éppen a barakfélék) és a megrendelők elvárárásainak megfelelő "kutatók" (ilyen kutatók pedig hemzsegnek, mint "nyugalmazott kutató" ezt tudom sokan közűlük még akadémiai kitüntetésekkel is rendelkeznek) által papírra vetett irományok álljanak a magyar olvasók rendelkezésére. Repül a nehéz kő ... ki tudja ... (idézet vége)

Még mielőtt nekem esnének, hogy az öndicséret bűzlik. Nem én írtam és ilyen hasonlók több százzal van, olyanok küldték, akik vették azt a fáradságot és mellébeszélés helyett elolvasták az autonómia tervezetemet. Igen nem vagyok kékvérű magyar, csak egy közönséges halandó, aki úgy érzi már felébredt és segíteni szeretne. persze erre lehet befogadókészség és elutasítás is. Ez természetes.

DE!!!

Látva, hogy a Kárpát medencei magyarság 90 év alatt öngyilkos nemzetté vált, saját nemakarásának, gyávaságának az áldozatává.
Ahhoz, hogy haszonelvű és erkölcsös tevékenységünk eredményeket, egy tartalmasabb és szebb jövőt eredményezzen, ehhez fel kell ébredni, ehhez a szív igazságára van szükségünk, ehhez bátor kiállásokra és nem megalkuvó politizálásra, csakis ez lehet célravezető tevékenység.

Nem tartozom azok közé, akik képesek szószátyársággal a rosszból jót produkálni, elhitetni velünk, hogy minden úgy jó ahogyan van, nem vagyok ilyen, hanem mindig leírom, elmondom azt, ami nem tetszik, amin változtatni kéne. Legyenek Önök is ilyenek, az utódaink ezért hálásak lesznek.

Utolsó e-mailom, többé nem fogom Önöket fárasztani a leveleimmel.


Bósza János, Öregkomárom



A Nemzeti Konzultáció

A Nemzeti Konzultáció ereje nagymértékben járult hozzá, hogy lezárjuk azt a korszakot Magyarországon, amikor a kormányok, az ország vezetői az emberek akaratát figyelemre sem méltatták, a megkérdezésük nélkül döntöttek róluk, a jövőjükről.
Orbán Viktor
Parlament
2011. március 28.
.



Szájer József: nincs kőbe vésve az Alkotmány munkaszövege

Szájer József: nincs kőbe vésve az Alkotmány munkaszövege
Egyetért a készülő Alkotmány koncepciójának irányaival és kereteivel Szájer József, de vitatja a többi között a későbbi módosítás lehetőségét és a nemzeti zászló egyszerű, trikolor jellegének megváltoztatását - a Fidesz európai parlamenti képviselője erről pénteki sajtótájékoztatóján beszélt. Mint mondta, a munkaanyag nyilvánosságra hozatala éppen azt a célt szolgálja, hogy meginduljon egy széleskörű vita.


2010. december 03., 15:42
[A+ A-] [Nyomtatás] [Küldés e-mailben] Ossza meg!
facebook

iwiw

Szájer József elmondta: a miniszterelnök tanácsadó testületének tagjaként üdvözli a parlament előkészítő bizottságának munkaanyagát, amely kijelöli a legfontosabb kereteket és irányokat. Mint mondta, a dokumentum nyilvánosságra kerülésével szélesebb körű vita indulhat róla, hiszen ez még nem a hivatalos, parlament által elfogadott, végleges Alkotmány-szöveg. Kitért arra is: a szöveg önmagában is cáfolja azokat a korábbi vádakat, miszerint a kormánypárt az államrendszer radikális felforgatására készül. Hozzátette: a dokumentum a legfontosabb alapvető tényeket tartalmazza, emellett pedig stabilitást ígér.

HIRDETÉS


Az EP-képviselő azt is mondta: nem segítette a jogbiztonságot, hogy bármelyik kormánykoalíciónak volt lehetősége módosítani az alaptörvény szövegén, ugyanakkor véleménye szerint nincs "kőbe vésve", hogy ezután csak két parlamenti ciklus kétharmados többsége változtathat. Szájer József szerint ez további megfontolást igényel és viták során dől el. Mint mondta, túl magasnak tartja a küszöböt, nem biztosít kellő rugalmasságot. Példaként említette, hogy a munkaanyagban szereplő szöveg szerint jóval hosszabb idő után tudtunk volna csak csatlakozni az Európai Unióhoz, vagy a NATO-hoz.

A politikus arról is beszélt: a jelenlegi, legegyszerűbb elemekből álló, három színű nemzeti zászlóra büszke, szerinte nincs feltétlenül szükség a címer megjelenítésére. Kérdésre válaszolva azt is elmondta: az egykamarás parlament híve, ha már egyszer csökkentették a képviselők létszámát, akkor nincs értelme a "hátsó ajtón" még egy testületet létrehozni, ami ráadásul a munkát is lassítaná. Kitért arra is: súlyos tévedésnek tartja, hogy a volt miniszterelnök a Szent Korona-tant emlegeti, az nem fog bekerülni, hanem magát a Szent Koronát említik meg a szövegben.

Független Hírügynökség



Szájer a nemzetiségek kedvéért módosítaná az alkotmány tervezetét

Szájer a nemzetiségek kedvéért módosítaná az alkotmány tervezetét

nemzetiségek kisebbségek ombudsman alkotmányozás
Kubicsek István - 2011.03.17. 16:52

A Fidesz-KDNP nyitott arra, hogy a nemzetiségek és népcsoportok véleményének figyelembe vételével módosítsa az alaptörvény tervezetét. Erről Szájer József, a nemzeti konzultációs testület fideszes vezetője beszélt azután, hogy tárgyalt a magyarországi kisebbségi önkormányzatok vezetőivel.


A kormánypártok olyan alkotmányt szeretnének elfogadni, amely mindenben megfelel a hazai nemzetiségek és népcsoportok igényeinek - jelentette ki a nemzeti konzultációs testület vezetője, miután tárgyalt a kisebbségi önkormányzatok vezetőivel. Szájer József azt mondta, szeretnék, ha Magyarország ebben a tekintetben mintaországgá válni. A fideszes politikus utalt rá: az új alkotmánytervezet egységesítené az ombudsmani hivatalt, azaz egy biztos mellett több helyettes, köztük a kisebbségekért felelős működne.

„Garanciát vállaltunk mind politikai, mind pedig – a későbbiekben az átmeneti rendelkezések tekintetében – közjogi értelemben, hogy a jelenlegi kisebbségi ombudsman folytathatja tevékenységét, és azok a jogosítványok, amelyek rendelkezésre állnak, a jövőben is érvényesülni fognak” – mondta Szájer József.

A politikus ezzel jelezte: nem osztja Kállai Ernő kisebbségi ombudsman véleményét arról, hogy az új alkotmány megnyirbálná a nemzetiségek jogait. Kállai Ernő korábban kifogásolta, hogy az új alaptörvényből szerinte kihagynák az elmúlt húsz évben megszerzett kisebbségi jogokat, és ellenzi az ombudsmani rendszer átalakítását is.

Szájer József azt mondta, nyitott minden változtatásra, amely fölmerült a magyarországi kisebbségi önkormányzatok vezetőivel tartott megbeszélésen. A nemzeti konzultációs testület szerint ezeket a változtatásokat az elkövetkezendő napokban a két frakció módosító indítványain keresztül lehet érvényesíteni.

Szájer József ilyen lehetséges módosításnak nevezte, hogy a kisebbségi törvény visszakerülne a sarkalatos törvények közé. A politikus azt is elmondta: a kormánypártok fontosnak tartják a kisebbségek parlamenti képviseletét, ezt azonban a választójogi törvényben kell majd szabályozni.

Kövessen minket a Twitteren is: http://twitter.com/mr1hu
Utolsó frissítés: 2011-03-17 18:20:35

http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/itthon/szajer-a-nemzetisegek-kedveert-modositana-az-alkotmany-tervezetet.html



Huszonhat mondat

Huszonhat mondat

Huszonhat mondat
Pontosan ennyi a parlamenti többség kijelölt bizottsága által elkészített alkotmánytervezet első része, amely a Nemzeti Hitvallás/Nemzeti Nyilatkozat címet viseli.

Végre-valahára létrejött egy szöveg, amihez lehet viszonyulni. A magam részéről ezúttal nem az alkotmánytervezet egészét, hanem az első részt, azaz a szöveg első 26 mondatát vizsgálom. Szempontom nem a saját értékeim számonkérése, még csak nem is a cím kritikája, hanem az, hogy amit a tervezet készítői itt szándékoltak, azt fogalmilag pontosan mondták-e el, azaz jól mondták-e azt, amit mondani akartak.

Azért érzem fontosnak a tételes jogi megfogalmazásokat nem tartalmazó szövegrész szemrevételezését, mert a tervezet készítői maguk is lényeginek gondolják az itt leírtakat. Olyannyira így tartják, hogy a szöveg q) cikkének 3. bekezdésében – mintegy útmutatóul az Alkotmánybíróság számára – közlik: „Az Alkotmány rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti Hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.” A nemzeti hitvallás tehát – szemükben – az alkotmány lehetséges interpretációjának vezérfonala.

A fogalmi pontatlanságok és a lehetséges
egyéb hiányok feltárásához a szövegelemzés módszerével élek, és természetesen
azt a történészi szakmai kompetenciát használom, amellyel – megítélésem szerint
– rendelkezem. Csak azokat az elemeket teszem kritika tárgyává, amelyek –
véleményem szerint – feltűnően problematikusak.

Keresztény Európa

A szöveg elején négy mondat
foglalkozik a nemzeti büszkeség tárgyával. A négy közül az elsőben közlik, hogy
„Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar
államot és hazánkat a keresztény Európa részévé tette”. A büszkeségről szóló
negyedik mondat rögzíti, hogy „népünk évszázadokon át harcokban védte Európát”.
Nyilván arra a közismert toposzra utalnak, miszerint a magyarok a kereszténység
védőbástyájául szolgáltak az oszmán hódítással szembeni küzdelmükkel.

A
„kereszténység védőbástyája” szerep, illetve elképzelés többek között fellelhető
a szerbeknél és a horvátoknál is. A szerbek nemzeti mitológiájának és
önazonosságának része a XIV. században megvívott törökellenes, rigómezei
(Koszovo Polje) ütközet, s manapság – éppen ezért – elképesztően fájdalmas
számukra Koszovó önálló államisága. A horvátok is vallják: ők védték Európát, s
ezt jól jelzi, hogy a XVI. századi, Szigetvárt védő Zrínyi Miklós számukra
éppúgy nemzeti hős, mint nekünk. De ki ellen védtük Európát? A törökökkel
szemben, akik a XIV. századtól már európai népnek is tekinthetők, olyannyira,
hogy napjainkban türelmetlenül várakoznak az Európai Unió kapuja
előtt.

Az alkotmánytervezet mondata alapján úgy tűnik, mintha a magyarok
egy európai néppel szemben védték volna Európát. Ez így fogalmilag zavaros. A
probléma feloldása az lenne, ha a Szent István érdemeit taglaló mondat így
szólna: államalapító királyunk hazánkat a keresztény Európa és így az
antik-zsidó-keresztény kultúrkör részévé tette. Világossá válna az Oszmán
Birodalom kulturális különneműsége, amitől egyébként érthetővé válik „a
kereszténység védőbástyája” szerep.

A kultúrkör fogalmának beemelése más
előnyökkel is járna. Közösséget teremtene a szerepet magáénak valló többi
néppel. Szent István életművét is árnyaltabbá tenné, hiszen az államalapító
király hosszú távon a pogány magyar kultúrát is megváltoztatta. A kultúrkör
fogalma értelmezhetővé tenné a belőle következő, a századok során egyre
szekulárisabbá váló sokszínű magyar kultúra integrálását is.

A szövegezők
azt írják: „elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét”. Megítélésem
szerint ez is zavaros így. A nemzet szó tartalma sokat változott az évszázadok
során. A XIX. század első harmadáig túlnyomórészt a kiváltságoltak önmagukat
nevezték nemzetnek, és csak utána terjedt ki a nemzetfogalom mindazokra, akik
magukat magyarnak vallották, vallják.

A kereszténység univerzális
meggyőződés, nincs köze nemzeti tartalomhoz. Helyesebb lenne azt írni:
elismerjük a kereszténység állammegtartó szerepét. Ez annál is inkább indokolt,
mert hosszú évszázadokon át az állam, illetve az uralkodói hatalom igazolását
Istentől származtatták, s ebben a konstrukcióban az egyháziasságnak kiemelkedő
szerepe volt. A szövegezők valamit mondanak, de rosszul mondják, amit mondani
akarnak.
Szent Korona

A Szent Korona a
szerzők szerint „megtestesíti Magyarország alkotmányos állami
folytonosságát”.

Az állítás fogalmilag egyáltalán nincs rendben. 1946.
február 1. óta a Szent Korona nem része a magyar közjognak, hiszen az ország
hivatalosan ekkortól váltott államformát, királyságból köztársaság lett. A
mostani tervezet sem változtat az államformán, következőleg a Szent Koronának
továbbra sincs közjogi szerepe.

A közjogi szerep ezt megelőzően hoszszú
évszázadokon át létezett, hiszen a magyar királyok legitimációjához
elengedhetetlen volt a Szent Korona, s ez a közjogi szerep oly erős volt, hogy
még a két háború között is – amikor Magyarország király nélküli királyság volt –
a budai Vár mint állami tulajdon a Szent Korona nevére volt bejegyezve és a
bíróságok a Szent Korona nevében hirdettek ítéletet.

A Szent Korona a
rendszerváltás óta hivatalosan kizárólag a magyar állami címerben jelenik meg,
de – mint említettem – közjogi funkciója nincs. Ennek alapján, szerintem,
fogalmilag akkor lenne helyes a tervezetírók mondata, ha azt állítanák, hogy a
Szent Korona jelképesen megtestesíti Magyarország állami folytonosságát. Az
„alkotmányos” szó értelmezhetetlen, félrevezető, a maga tárgyszerűségében nem
védhető állítást tartalmaz.
Történeti, történelmi

A szöveg mindkét
variációban használja a kifejezést. Egyfelől közli: „tiszteletben tartjuk
történeti alkotmányunk vívmányait”, másfelől azt is, hogy „nem ismerjük el
történelmi alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett
felfüggesztését”.

A mai fül számára talán szokatlanok ezek a kifejezések,
hiszen Magyarországnak 1949-ig nem volt írott alkotmánya, s ezért talán sokan
nem tudják, hogy mit kell történeti, illetve történelmi alkotmány alatt
érteni.

A történeti alkotmány a rendi alkotmányosságot jelenti. Azt, amit
a magyar rendiség önnön jogainak biztosítására és a felújuló abszolutista
szándékok kivédésére évszázadokon át értelmezve és átértelmezve kialakított,
magáénak vallott és eszközül használt. Werbőczi István 1517-ben megjelent és a
maga teljességében hivatalosan törvénnyé nem tett törvénykönyve volt a történeti
alkotmányosság fő öszszefoglalása. Tartalmazta többek között a nemesi
adómentességet, az egy és ugyanazon nemesi szabadság elvét (azaz hogy
személyében a köznemes egyenjogú az arisztokratával), a jobbágyság röghöz
kötését, az előjogok világát.

A magyar reformkor egyik nagy tette az
volt, hogy lebontotta a kiváltságokra alapuló alkotmányos elveket és működést.
Ahogy ők mondták: be kell emelni a népet az alkotmány sáncai közé.
Megtették.

A rendi alkotmányosság – más néven történeti alkotmány –,
akárhogy is nézem, a jogegyenlőtlenség alkotmánya volt.

A mostani
alkotmánytervezet – egy kivételtől, a plurális választójog lehetőségétől
eltekintve – a jogegyenlőségre épül. Fogalmilag teljesen érthetetlen, hogy a
jövendőbeli alkotmány keretei közé tradícióként, értelmezési keretként miért
kell beemelni az előjogokra alapozódó világ jogi szemléletét.

A történeti
vagy történelmi alkotmány kifejezést szerintem teljesen ki kellene
hagyni.
Hűség, hit, szeretet

A
szövegtervezet közli velünk: „összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit
és a szeretet”.

Máshol az alkotmánytervezet tartalmazza azt, hogy a
magyar nemzeti színek a piros, a fehér és a zöld.

A nemzeti színeket
először az 1848. XXI. törvénycikk iktatta törvénybe. A hármas nemzeti
színkombináció 1848-ra rögzült, a nem nemesi, hanem a modern értelemben vett
nemzeti tartalommal. Az Árpádok vörös-ezüst, illetve piros-fehér színeihez
társult a magyar címer hármas halmának zöldje.

A három szín
értékmegfelelője: a piros az erő, a fehér a hűség, a zöld a remény.

Úgy
vélem, hogy a szövegezők helyesebben járnának el, ha összetartozásunk alapvető
értékeinek az erőt, a hűséget és a reményt tartanák – annál is inkább, mert így
válik a nemzeti színekkel egybehangzóvá a szöveg.
Egyedülálló nyelv

A
szövegből megtudjuk, hogy nyelvünk „egyedülálló”, s azt is, hogy az 1956-os
forradalom „a világkommunizmust halálra sebezte”.

Kérdem én: melyik nyelv
nem egyedülálló? A nyelvek nyelvcsaládokba tartoznak, de a rokonságtól
függetlenül mindig mindegyik egyedülálló. Teljesen szükségtelen a szó
használata.

Ami pedig „a világkommunizmust halálra sebző” ’56-ot illeti:
semmit sem von le a magyar forradalom értékéből, ha a valóságnak és súlyának
megfelelően értékeljük, s nem tulajdonítunk neki olyat, amit nem tett meg.
Magyarországról 1991-ben vonultak ki a szovjet csapatok, azaz 35 évvel 1956
után. Még mostanság is két kontinensen vannak kommunista államok, s közülük az
egyik ország a világ talán legdinamikusabban fejlődő gazdasági
hatalma.

Gondolnunk kell arra, hogy az alkotmány olvasói nem csak magyar
nemzeti elfogultsággal bíró emberek. Szabaduljunk meg a nemzeti nagyképűségtől.
Egyébként nevetségessé válunk.
Honnan
folytatjuk?

A nemzeti hitvallás – mint említettem –szövegszerűen
közli: „a történelmi alkotmány idegen megszállások miatt bekövetkezett
felfüggesztését” nem ismeri el, s azt is tudatja, hogy hazánk „1944. március
19-én elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától,
az első szabadon választott népképviselet megalakulásától
számítjuk”.

Megítélésem szerint itt a szerzők mesterségesen problémát
teremtenek, s utána ezt a problémát nem tudják megoldani. Kissé szürreális, hogy
az oszmán-török megszállással, illetve a Habsburg abszolutizmussal szemben több
száz év késéssel, 2011-ben közlik, miszerint nem ismerik el a rendi alkotmány
felfüggesztését. S azt is tudtunkra adják, hogy az 1944 és 1990 közti időszakot
is – megint csak utólag – semmisnek tekintik.

Ha egy nemzedéket harminc
évnek veszünk, akkor a magyar állam megalakulása óta 34 nemzedéknyi idő telt el.
Ha nem Mohácstól (1526), hanem 1541-től, Buda török általi elfoglalásától
számítjuk a középkori magyar állam bukását, akkor is körülbelül 14-15 nemzedék
munkáját, erőfeszítéseit, energiáját tessékeljük ki a magyar történelemből –
miközben a szövegben már közöltük azt is, hogy „büszkék vagyunk országunk
megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre”.

Minő
önellentmondás! Ami persze nem véletlen, hiszen ez az egész úgy abszurd, ahogy
van.

Megítélésem szerint a történelem, s így a magyar múlt is
oszthatatlan egész, amit csak onnan lehet folytatni, ahol éppen tartunk. Nem
mazsolázhatunk történelmünkben, mert minden eleme a miénk; a siker, a szégyen, a
jó, a rossz is. Legföljebb abban dönthetünk, hogy mit folytatunk, milyen
tradíciót vállalunk. Éppen ezért én az alkotmánytervezetbe olyan szövegrészt
tennék be, ami a múlt oszthatatlanságáról és a választás felelősségéről
szól.
Ami hiányzik

A szövegben szó esik Szent Istvánról, az
államalapításról, a kereszténységről, a Szent Koronáról, 1956-ról.

Egy
szó sem esik 1848–49-ről, a mai Magyarországgal eszmei és jogi folytonosságot
mutató polgári államalapításról.

A folytonosságot mi sem bizonyítja
jobban, minthogy az alkotmánytervezetben számtalan ponton rejtetten benne is van
’48. Akkor lett ugyanis először felelős kormányzat Magyarországon, akkor lett
közteherviselés, akkor lett népképviselet, akkor lett sajtószabadság, akkor
lettek nemzeti színek, akkor mondták először, hogy a hatalom forrása nem Isten,
hanem a nép! S ez még csak nem is a teljes felsorolás.

Elképesztőnek
tartom, hogy a szövegtervezet készítői nem gondoltak a nemzeti ünnepeink sorában
feltüntetett március 15. fogalmi vonzataira. Úgy tűnik, hogy a szövegezők
számára nagyobb érték az általuk többször pozitív összefüggésben felemlített
rendi alkotmány, mint az azt leváltó és a jogegyenlőség eszméjét bevezető
1848–49.

Számomra meglepő, hogy a kormánytöbbség szövegezői egy
intellektuálisan meglehetősen igénytelen, át nem gondolt szöveget bocsátanak
megvitatásra. A fogalmilag zavaros, tisztázatlan mondatok (a helyesírásról
ezúttal szót sem ejtek) azt mutatják, hogy amit el akartak mondani, azt sem
tudták jól elmondani. Fel sem merem tételezni, hogy azt mondták, amit
akartak.

Tisztelettel kérem őket, gondolják újra művüket, javítsanak
rajta, írják át.

Felelősek érte.
Ez a cikk is megtalalhato a www.sopron.balszemmel.hu honlap Forum oldalan!E temarol ott is lehet vitatkozni!




Szóljon hozzá

Név:
E-mail:
Az e-mail cím nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:





HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneą-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneą Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- ©túr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona