Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Csakis közösen az autonómiáért

2009.1.10
Pásztor úr egy órás beszédében, eléggé részletesen elemezte az 1994-es kezdeményezés céljait, eredménytelenségét és felvázolta saját elképzeléseit az önrendelkezés témakörében. Elmondta, hogy 1994 óta nem történt semmiféle kezdeményezés az önrendelkezés érdekében. Szerinte néhány betyárpróbálkozáson kívül, amelyek az ő nézete szerint többet ártottak, ártanak az autonómisták, a felvidéki magyarságnak, ezenkívül semmi más nem történt. Nem mondta ki, hogy kik azok akik ártottak, de gondolom a DFÖT-re célzott, mert rajtunk kívül az utóbbi 3 évben senkisen autonómiázott, senkisem vállalta fel nyíltan az ügyet, így mi voltunk az irredenták, az országrombolók nem a mostani un. kezdeményezők. Mikor provokatérokról beszélt, a 2007-es próbálkozásra gondolt (gondolom én, ha tévedek cáfoljon meg, akkor megkövetem), ahol néhány civil Dunamocson meghirdette az önrendelkezés jogát reális célok felvázolásával. 1994 óta nyíltan ezt senki más nem vállalta fel.

Pásztor úr az helyett, hogy legalább pozitívan megemlítette volna ezt a próbálkozást, ez helyett "provokatőröknek" nevezte a kezdeményezőket. Kérdezem én az 1994-esek mit tettek a magyarság érdekében 1994 óta? A DFÖT-ös probálkozás volt az első 1994 óta ahol, az önrendelkezés joga meg lett hirdetve, erről a mostani kezdeményezők nem is hallottak? Vagy egyszerűen nem akarnak tudomást venni róla.

Mihályfi az egyik kezdeményezője a nyilatkozatnak így ír:
Ezek után valóban nincs más út, mint a teljes körű önrendelkezés elérése! Ennek a felelősségnek a jegyében fogant meg aznapegy egész napos elemző szakértői csoport jóvoltából a mellékelt NYILATKOZAT.
Mihályi Molnár László
(az Együttélés alelnöke, prágai parlamenti képviselője és frakcióvezetője 1991-1992-ben,
jelenleg pártoktól független, az MVSZ felvidéki alelnöke)

150 m-e lakom a Csemadok háztól, Petheő tudja a mobil telefonszámomat, járt is nálam néhányszor már. Vajon miért nem hívtak meg? Civilekkel akarnak együttműködni, de eleve egyeseket igyekeznek kizárni a folyamatokból. Mihályfi úr így képzeli el a teljes körű önrendelkezés elérését.(Bósza János megj.)

Ezek lennének a szakemberek, ezek küzdenek, bátran és nyíltan az önrendelkezésért:
Kezdeményezők:
Bölcs József (Komáromfüss), Kovács András (Kaposkelecsény), Komjáti Attila (Torna), Mihályi Molnár László (Szepsi), Halász Béla (Gúta), Stugel Tibor (Érsekújvár), Retkes János (Párkány), Retkesné Svajcer Ildikó (Párkány), Dániel Erzsébet (Nána), Gömöry Lóránt (Ipolynyék), Palkovics Blanka (Párkány), Hrubík Béla (Ipolynyék), Urbán Aladár (Ipolybalog), Papp Sándor (Kalonda), Szabó Olga (Path), Petheő Attila (Komárom), Varga Tibor (Kaposkelecsény)

Tisztelt Mihályfi, Bölcs és Petheő urak, kizárásos lejáratósdi alapon nem lehet küzdeni a felvidéki magyarság megmaradásának az ügyéért. Önök a megemlékezés előtt az autonómiáról, az önrendelkezésről beszéltek, titkos terveket szőttek. Nem beszélni, másokat kizárni, hanem dolgozni kell, nyíltan és őszintén, közösen egy megmaradási ügyért. Miért nem hívták meg a megbeszélésre azokat is akik már két éve bátran képviselik az önrendelkezés ügyét, talán csak elfelejtették. Ők ki merik, ki merték mondani, hogy csakis az igazmondás és az őszinte beszéd segíthet a felvidéki magyarságon. Ha Önök ténylegesen küzdeni akarnak a felvidéki magyarságért, akkor azt csak a felvidéki magyarsággal együtt közösen, minden tenniakaróval tehetik meg, nem pedig ki jó és rossz magyar alapon, mert akkor Önök sem lesznek kölömbek, mint akiket okoltak az 1994-es gyűlés céljainak a megtorpedozásával és az esetleges mostani kezdeményezésük is sikertelen lesz, mert az első akadálynál megfutamodnak bűnbakok keresésével, mások hibáztatásával.

Nem a múltban kell vájkálni, hanem egy elfogadható jövőképet kell felvázolni. Ha van ilyen jövőképük, elképzeléseik, hogyan megállítani az asszimilációt, akkor azt nyíltan mondják ki, osztják meg velünk, mi is elmondjuk a saját elképzeléseinket. Mondják el ezt és ezt akarjuk, így és így szeretnénk megvalósítani, de ne állítsanak előre listákat, ki a jó és ki a rossz magyar, kizárva azokat, akik a magyarság ügyéért valamit már letettek az asztalra. Az az érzésem a DFÖT-nek, később a Nomos regionalizmusnak és jómagam is az elmúlt három évben valamit sikerült elindítanunk. Hisz ma itt maguk, ha mi 2006-ban nem kezdünk el autonómiázni, az önrendelkezés alkotmányos jogát hirdetni, akkor manapság semmiféle polgári kezdeményezésekben nem gondolkodnának. Volt rá 15 évük, hogy valamit kezdjenek saját magukkal, de nem tettek és nem mertek semmit sem tenni, kivártak, hogy valaki lépjen. Ez így nem kóser tisztelt szervező bizottság. Minket akik, már valamit letettünk az asztalra, rögös utakat jártunk be, minket egy ilyen tanácskozásra megsem hívnak, sőt az eddigi munkánkat provokációnak nevezik, nem nevezhető éppen sikeres és demokratikus startnak az Önök részéről. Ezt másutt kivárásos taktikának hívják, valakik elvégzik a piszkos munkát, maguk meg keménygallérosan bevonulnak. Nem, nem ez így nem fog menni.

Így követelem, mivelhogy a önrendelkezési nyilatkozatot, a mi részünkről is ketten aláírták, hogy a további munkába vonják be őket is. Maguk egységről prédikálnak, de közben a saját maguk által megszabott játékszabályok szerint hazárdíroznak a felvidéki magyarság számlájára. Nagyon örülnék, ha Petheő úr felhagyna az antikampányával és a mellébeszélésével. Maguk többiek pedig, ne a Mariska nénitől beszerzett infókból induljanak ki, mert mellébeszéléssel nem lehet sikeres és békés autonómiaharcot vívni. Vagy közösen vállaljuk a teendőket és teszünk is a közös ügyért, vagy megint ugyanabba a hibába esve egyesek politikai karier építésnek fogják tekinteni az önrendelkezés jogát és igazi munka helyett marad a látszattevékenység és az igérgetősdi.

Legyen ez egy új kezdet, ilyen cím alatt írtam meg azt a beszédemet, amit elakartam mondani, de a szervezők részéről, előre figyelmeztetve voltam, csak három percet kapok (bár csak öten szólaltak fel és én voltam az utolsó), ők órákat dicsőitették a múltat, nekem csak három percem maradt konkrét javaslatokra a jövőt illetően. Hogyan lehetséges elmondani az elképzeléseinket három percben, ők pedig egész délután minket kizárva osztottak szoroztak, Ne a mi verejtékünkön akarjanak politikai karriert építeni (tisztelet a kivételnek) és főleg ne azon az úton amit mi tapostunk ki. Mi a kitaposott utat felkínáljuk, hogy közösen gyúrjuk tovább, de átadni csak azért, mert maguk így döntöttek.... ez azért nem fog menni. Ilyen körülmények és legnagyobb ignoráció közepette, nem is tudtam elmondani a tervezett beszédemet, megemlítettem a DFÖT-öt céljait, elképzeléseit, az ott lévők nagytöbbsége először hallott rólunk. Köszönet a felvidek.mának akik, főleg Oriskó Norbertnek, aki kérésemre az egész tervezett mondanivalómat feltette a felvidek.ma hírportálra.

A mostani szervezők, nyíltan be is ismerték, az MKP-ben belüli próbálkozásnak tekintik az önrendelkezés ügyét, a civilek segítségével képzelik el, de őket kihagyva a játszmából. Legalább is én így értelmeztem a történteket, amit egyes felszólalók meg is erősítették hozzászólásaik tartalmával.

A felszólalásomban javasoltam egy autonómia-tanács létrehozását, a szervezők részéről mégcsak választ sem kaptam a kezdeményezésemre, hanem gyorsan lezárták a vitát, hogy senkise tudjon hozzászólni ehhez a javaslathoz. Felszólalásom alatt az MKP ott lévő vezetői ki is mentek a teremből, a maradék pedig tiszteletlen módon elkezdett egymással szórakozni. Ezek lennének a magyarság megmentői, vagy megint csöbörből-vödörbe kerültünk? Nem tudom, de mindenesetre meg kell mondanom, nem tartom jónak, hogy egy csoport akik az önrendelkezésért szeretnének tevékenykedni, MKP-s és Csemadok-MKP-s platformon szeretnék kiközösíteni az önrendelkezés jogát és már mindjárt azzal kezdik, hogy kizárják a folyamatokból azokat, akik lassan három éve önzetelenül időt, energiát nem kímélve, békésen harcoltak, informáltak az autonómia, a jogegyenlőség témájában.

Ők tovább maradtak, egymás között osztották az osztanivalót. Készítették a listákat ki jó, ki számukra megbízható kékvérű magyar. Önnök így képzelik el az új kezdetet? Remélem csak az elégtelen információknak köszönhető a rossz szervezés és a folytatás már nem kizárosdi alapon fog zajlani. Mi az igazi kezdeményezők ott szeretnénk lenni a javaslatok megtételénél és a döntések meghozatalánál. Az eddigi tapasztalataink, az elvégzett munka és a kitartásunk a garancia, hogy sohasem fogjuk engedni, hogy az önrendelkezés békés folyamatát bárki a saját politikai karierjének az eszköztárává tegye meg.

forrás: CA Bósza János

hozzátartozó cikk:
Legyen ez egy új kezdet



Aláírással a felvidéki magyarság önrendelkezéséért

Nyilatkozat

Az 1994-es komáromi nagygyűlésre emlékezve megállapítjuk, hogy az eredeti elképzelések ellenére a rendezvény nem nyilvánította ki a szlovákiai magyar nemzeti közösség teljes körű önrendelkezésének igényét.
Az elmúlt másfél évtized azt bizonyította, hogy a szlovákiai magyarok jogállása romlott, létszáma és arányszáma csökkent, és folyamatosan újabb alapjogaink csorbulnak az önkormányzatiság, az anyanyelvi oktatás és a nyelvhasználat, valamint a közélet terén egyaránt.
Az aláírók éppen ezért határozottan kinyilvánítják, hogy nemzeti létünk és kulturális örökségünk megőrzésének alapja az önrendelkezés elérése, vagyis az, hogy szülőföldünkön önmagunk sorsáról magunk dönthessünk. Ez a jog minden népet és nemzetet megillet, lemondani róla nem lehet, a nemzetközi jogrend garantálja, de kérni kell.
Kérjük ezért közéletünk vezetőit, a civil szervezeteket és magánszemélyeket, hogy egyetértésüket aláírásukkal erősítsék meg.

Kelt: Komáromba, 2009. január 10-én, az 1994-es komáromi nagygyűlés 15. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen

Kezdeményezők:
Bölcs József (Komáromfüss), Kovács András (Kaposkelecsény), Komjáti Attila (Torna), Mihályi Molnár László (Szepsi), Halász Béla (Gúta), Stugel Tibor (Érsekújvár), Retkes János (Párkány), Retkesné Svajcer Ildikó (Párkány), Dániel Erzsébet (Nána), Gömöry Lóránt (Ipolynyék), Palkovics Blanka (Párkány), Hrubík Béla (Ipolynyék), Urbán Aladár (Ipolybalog), Papp Sándor (Kalonda), Szabó Olga (Path), Petheő Attila (Komárom), Varga Tibor (Kaposkelecsény)

Aláírók:
Duray Miklós (Pozsony), Pázmány Péter (Dunaszerdahely), Pásztor István (Komárom), Nagy Jenő (Gúta), Novák Tamás (Komárom), Oriskó Norbert (Galánta), Szkukalek László (Nemesócsa), Pogány Erzsébet (Somorja), Szabó Edit (Bátorkeszi), Sámson Gizella (Izsa), Sámson Ferenc (Izsa), Bulajcsik Júlia (Izsa), Fegyveres Nargit (Csilizradvány), Viola Pál (Komárom), Oláh György (Komárom), Sagát István (Komárom), Szobi Eszter (Búcs), Kürthy Jolán (Komárom), Bognár Margit (Komárom), Sebők András (Komárom), Bagócsi Béla (Zselíz), Nagy Imre (Andód), Bósza János (Komárom), Galla Nagy Imre (Érsekújvár), Timko Lívia (Nagykapos), Stubendek László (Komárom), Kakas Pál (Nagysalló), Nagy János (Helemba), Névery Erzsébet (Komárom), Mácza Mihály (Komárom), Andrássy Ferenc (Dunaszerdahely), Batta György (Komárom), Kele Lajos (Tardoskedd), Szabó József (Naszvad), Száraz József (Udvard), Takács Péter (Komárom)



Petheő Attila: A 2009. január 10-i 1994-es nagygyűlésre emlékező rendezvényt a Csemadok és nem a párt szervezte - a félreértések elkerülése végett. Több fórumon találgatások láttak napvilágot. Ennek elkerülése érdekében fontosnak tartom leírni, hogy a nagygyűlés 10. évfordulója óta minden évben megemlékezünk az 1994-es eseményekről. 2004-ben Bölcs József szervezte, 2005, 2006-os évben én szerveztem, 2007, 2008 és 2009-ben a Csemadok Komáromi Területi Választmánya szervezte a megemlékezést. Ezek az ideit megelőzően mind zártkörűek voltak, ám a sajtó hírt adott róluk. petheoattila.blogspot

Ezzel csak az a baj, csaknem az összes Csemadokos vezető, beleértve az elnököt is Hrubíkot (aki MKP-s vezetőségi tag) majdnem mindannyian MKP-s tagok. Így nagyon nehéz elválasztani, ki mikor a Csemadok, vagy az MKP nevében intézkedik, politizál. Ez akkor lenne jó és meggyőző, hogy pl. az 1994-es komáromi gyűlés 2009-es megemlékezését nem MKP-s Csemadokos tagok szervezték volna. Petheő Attila MKP-s képviselő a komáromi városi testületben, tehát MKP-s tag. Így most a megemlékezést a Csemadok kezdeményezte, vagy az MKP ezt nagyon nehéz megkülönböztetni egy semleges szemlélő oldaláról. A megemlékezésen ott lévő MKP-s politikusok, végig az MKP egységéről, vezető szerepéről beszéltek és az nyilatkozat kezdeményezőinek a többsége is MKP-s tag élükön Hrubíkkal, aki MKP-s vezetőségi tag is egyúttal.

Engemet Petheő Attila végig kizárt az elmúlt két évben bármiféle ő általa indított önrendelkezési próbálkozásokból azzal, hogy nem köteles nekem beszámolni kivel, mikor egyeztet autonómia témában. Ez igaz, én nem azt kértem informáljon, hanem együttműködést ajánlottan fel. Ezt ő többször elutasította. Gondolom mindezt MKP-s utasításra tette, mert született egy vezetőségi döntés az MKP-ban, hogy a tagoknak betiltották a kapcsolatteremtést velem (ezt néhány MKS-s tag meg is erősítette). Az ok az lehetett, hogy Csáky Pál az MKP elnöke TV-s adásban hazug módon szönöszös ügynöknek nevezett, mikor megkérdezték tőle hajlandó lenne-e aláírni a Commora Aula aláírási íveit az autonómiáért. Elég lett volna azt mondania, ő ezzel nem ért egyet, az MKP ezt a kezdeményezést nem támogatja, nem pedig vádaskodni és hazudozni. Ezzel a beszólásával ellenem uszította az MKP-s tagságot. Az MKP-s ominózusos döntésig, hogy a személyemmel mindenféle kapcsolatot meg kell szakítani, még azt is mondhatnám baráti kapcsolatban voltunk Attilával, különböző segítségeket igért meg, irodai bútor, röpcédulák kinyomtatása.

Én Petheő Attilát sohasem zártam ki mindig informáltam, sőt próbálkoztam vele közös megmozdulásokat szervezni, pl az áprilisi (2008) Benes dekrétumok elleni békés tiltakozó gyertyagyújtást, ő ebből akkor kicurokkolt azzal, ok az volt, hogy én már bejelentettem a megmozdulás tényét és időpontját (időpont a Hunnia Barátikör szabta meg), így ő ehhez már nem tud csatlakozni. Miközben, mi néhányan akik a Benes-dekrétumok elleni tiltakozásunkat kifejeztük, az állami rendőrség asszisztálása mellett, ők ekközben (a csemadokosok) a városi házukban zajos zártkörű ünnepségen szórakoztak. Hát igen az fontosabb volt, mint a Benes-dekrétumok elleni tiltakozás. Senkinek sem jutott az eszébe, hogy egy égő gyertyával fejezze ki támogatását a Klapka szobornál, a világszerte történő megmozdulással.
(megj. BJ-CA)



Autonómia újratöltve

2009. január 12. hétfő, 09:28 | kocur-Újszó

Duray Miklós vélhetően stratégiai döntést hozott: taktikai okokból a szlovákiai magyarok autonómiájának irányba kívánja navigálni a Magyar Koalíció Pártja jelképes hajóját. Legalábbis ilyesmire is következtetni enged az a szombaton, Komáromban abszolvált rendezvény, amelyen Duray néhai politikai mozgalma, az 1998-ban a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal és a Magyar Polgári Párttal együtt az MKP-ba olvasztott Együttélés volt derékhadának állományával együtt ünnepileg emlékezett arra a „szlovákiai magyar választott képviselők” számára szervezett nagygyűlésre, amely 1994. január 8-án volt a komáromi sportcsarnokban.

A rendezvényről annyi talán elég, hogy Duray és az Együttélés p. m. legvérmesebbjei azt anno a szlovákiai magyarok (mini)parlamentjének közfelkiáltással történő létrehozására szerették volna felhasználni… A nagy ívű szándék viszont annak rendje-módja szerint hamvába halt. E tényt Duray Miklós a hétvégi megemlékezésen sem titkolta, hiszen beszédében ő maga deklarálta, holmi „idegenlelkű“ szlovákiai magyarok értetlenkedése és ellenkezése miatt vallott kudarcot az önrendelkezési kísérlet. Pedig, úgymond, Trianon óta a szlovákiai magyarság első önmeghatározó, önrendelkezési kísérletéről volt szó…

Nos, annak ellenére, hogy a nagygyűlés óta igen-igen sok víz lefolyt a Dunán, úgy tetszik, nem tudott semmi újat kiötölni az a szlovákiai magyar politikusi véd- és dacszövetség, amely az MKP-ban hegyezi a zabot. Máshogy miként is minősíthetnénk egy rég odakozmált politikai koncepció felmelegítését? Most lesznek itt autonómista tömegmegmozdulások, ugye…? Amikor, lássuk be: hisztériás Fico, buta Slota ide vagy oda, már korántsem egy Mečiar nevű erőszakos diktátor és maffiája igája alatt nyögünk – mi szlovákiai magyarok. Immár nem egy állatfarm jellegű provincia, ahol élünk, hanem egy európai uniós ország, amelynek saját egyetemmel rendelkező állampolgárai vagyunk meg euróval fizetünk…? Azon túl, hogy városi és községi önkormányzatainkban is jobbára azt csinálnak az általunk választott autonóm képviselők, polgármesterek amit akarnak – sajnos… Vagyis, ha 1998-ban nem lehetett megegyezni az autonómia követelésének módjában, de még elveiben sem, akkor 2009-ben ilyesmiről tök fölösleges akár csak álmodozni is. Természetesen minden egyes normális halandó tudja ezt. Duray pedig azok közé tartozik, aki a leginkább tudja, semmi értelme nincs Szlovákiában autonómiázni… Az viszont szintén világos számára, hogy 2009 és 2010 is a választások éve. Olyan időszak előtt áll az MKP, s főstratégaként ő maga is, amikor mindenképpen csinálni kell valamit… Mivel azonban a rögeszméken kívül régen nincsenek új ötletei, a főstratéga úr kénytelen volt lenyúlni két párttól egy-egy jelszót önrendelkezési rögeszméjét föltupírozandó. Az egyik a Fidesz, a másik a Szlovák Nemzeti Párt szlogenje volt. Az előbbi, a „rosszabbul élünk, mint négy éve“ FIDESZ-szlogent követi a szombati megemlékezés nyilatkozatának szövege, amely azt üzeni a szlovákiai magyarnak, hogy rosszabbul él, mint tizenöt éve...! A szombati buli kőbe vésett jelszava pedig – a „mindig magunkért, soha mások ellen” – Slota legutóbbi választási jelszavával – „cudzie nechceme, svoje si nedáme“ – azonos. A Fidesz-jelszó Magyarországon buktát jelentett annak idején. Slotáé kormányzati pozíciót hozott Szlovákiában. Meglátjuk, hová/hol lyukad ki velük Duray meg az MKP…

ÚjszÓ

Hozzászólás:
parafórumból:

Azért szeretném megjegyezni,
kartel, 2009, január 12 - 09:43

hogy az autonómiát nem szabad elvetni. Főleg nem úgy, hogy elhisszük Duraynak, amit mond, és az autonómia esetleges kivívását személyéhez kötjük. Duray sajnos már csak önmaga karikatúrája. Az MKP pedig egy gyenge, tehetségtelen karmester irányítása alatt nagyon hamisan játszó zenekar. Egy-két zenésze még a hangszere nevét sem tudja, nem hogy játszani tudna rajta.

Tehát válasszuk szét az autonómia szükségességét, és az MKP különböző "csúcspolitikusainak" megnyilvánulásait. Jobban tisztelem Bószát, mint ezt a politikai bagázst. Bósza letett egy anyagot az asztalra, és vitázni akart róla. Tíz kritikusa közül kilenc úgy tört pálcát felette, hogy el sem olvasta. A Mézga család jutott akkor eszembe. Egy eszement MZ/X tabletta folytán Blöki kutya megtanult beszélni. Mi volt az akadémia reakciója erre? Hogy mer a kutya beszélni, ha mi úgy döntöttünk, hogy a kutya nem beszél?

Komolyra fordítva a szót. Nem értettem egyet Bósza anyagával. De volt neki ilyen. Mi van az MKP stratégiai főnökének a kezében? Semmi. Sajnos az a probléma, hogy ezek a kiégett politikai gyászhuszárok teljesen legatyásítják az autonómia minden fajtáját. A nyugdíj nagyon jót tenne nekik.

kartel, nagyban osztom a
pitor, 2009, január 12 - 12:20
kartel, nagyban osztom a filozofiad.


hát, legyen,
ParaBarak, 2009, január 12 - 12:42

ám, ha Bósza lett itt az etalon, akkor nekünk annyi. Annál is inkább, mivel, ha Blöki megeszi a találmányát, nem hogy beszélni nem fog tőle, hanem megdöglik:-D

Ez persze, mármint, hogy ő lett az etalon, nem elsősorban Bószát minősíti!

* válasz

Tévedés.
kartel, 2009, január 12 - 13:12
Bósza nem etalon. Bósza egy példa volt. Vitázni akart, akar. Kész anyaggal az asztalon. Hát nem szégyen a politikai pártunk számára, hogy ő ezt nem tudja? Nincs egy kidolgozott komoly, a társadalom jelenlegi helyzetéből kiindulva kidolgozott tanulmány, vagy stratégia, amely a lehetséges autonómia formák alternatíváit kínálja. Ez Csáky és Duray személyes veresége, és az MKP szegénységi bizonyítványa. Minek nekünk ez a párt?

* válasz

Nézd László nem vagyok új
Bósza János, 2009, január 12 - 13:44

Nézd László nem vagyok sarktétel, sem mértékegység. Egyben azonban igazad van kiindulási pontnak szántam a nézeteimet és egyúttal vitaalapnak. Viták nélkül nincsenek egyezségek, gondolom ezzel egyetérthetünk. Én ténylegesen semmi mást nem akarok vitatkozni és, hogy a megfelelő emberek, megfelelő pozíciókban tegyék a dolgukat. Hisz te is ezt szoktad az írásaidban kiemelni, hogy csak a hibákra mutatsz rá és várod a válaszokat. Én csak ezt tettem és teszem is. Mi ebben a rossz, ha blöki mondja meg a megoldást, de legalább is gondolkodásra készteti azokat, akik azt hiszik nekik lett ez a közös világ létrehozva. Lehet, hogy nem tudok olyan szép verseket megírni, lehet, hogy nem vagyok poéta, de azért van szemem, van fejem és nézeteim is. Semmi mást nemtettem, csak kimondtam azt, hogy a császár újruhája valójában nem is létezik, erre ti mindannyian mit tesztek, nem arra figyelitek mit mond a blöki, hanem kollektívan tovább vitatkoztok azon, hogy a ruha szine és szabásmintája megfelelő-e.

Kedves barátom, ne nézzétek a csöndes maradék nemzetrészt hülyének, nekünk is van szemünk, tehát látunk, van eszünk, tehát tudunk véleményt mondani is ha már bátorságunk is lesz a találmányunk helyett megesszük azokat akik még mindig a császár újruháját dicsérik, miközben Őkelme mesztelen. Ez így nem kóser. Egyszer azt írtad, azért nem fogsz az írásaimra reagálni, mert félsz. Csak az fél akinek van félnivalója. Neked van? Tőlem nem kell félned, elég, ha vitakozni fogsz mégha a magad módján is teszed, én azt is tiszteletben tartom.

Ezért mondom , ne bántsuk egymást, ne sértegessük egymás, ahogyan mondani szokás nincsenek tökéletes emberek, sem tökéletes megoldások.

Legyünk jobbak, mint amilyenek eddig voltunk. Nem nehéz csak akarni kell és mindenkiben megtaláljuk a jót, lényegében én téged jó embernek tartalak, tudod miért, mert csak a jót keresem, azt emelem ki, a többi meg nem érdekel, néha ennyi is elég ahhoz, hogy képesek legyünk sokat és értelmeset cselekedni. Úgy, hogy a "A haragosok megbocsátanak egymásnak, az irigy örül más szerencséjének, a rátarti nem rázza a rongyot, a közönyös siet segíteni."

Bocsáss meg nekem, ha valaha megsértettelek,

Nem irigykedek rád, légy szerencsés

Nem vagyok rátarti, csak önérzetes

És ne legyünk közönyössek, segítsünk egymáson


kedves János,
ParaBarak, 2009, január 12 - 14:33

1. Remélem, nem haragszol meg, hogy tökéletesen képtelen vagyok komolyan venni elképzeléseidet. Ilyen alapon nem akarok veled vitatkozni sem.

2. Nem volt és nem is szokásom semmiféle császárokat és új ruháikat dícsérni. Sokkal inkább hajlamos vagyok leköpni bármilyen császárt, főként azokat a halandókat, akik annak képzelik magukat. Eme magatartásom miatt aztán engem is leköpnek helyenként, De hát így megy ez:)

3. Mindazonáltal semmi kifogásom az ellen, hogy te azt csinálod, amit csinálsz. Ha örömed telik benne, tegyed. Persze nem állítom, hogy alkalomadtán nem nyilvánítok véleményt veled kapcsolatban. Hol keresetlenül, esetenként pedig szelíd mosollyal.

4. Jó, ha tudod, én a magam részéről messzemenőleg nem vagyok autonómiapárti. Erre sok-sok érvem van, amit többször is elősoroltam már, ezúttal azonban inkább eltekintek ettől.



Komáromi Csikágó új
bodok, 2009, január 12 - 13:22

Az látnivaló, hogy a honi magyar politikusok mindig is szerették a nagygyűléseket, a legfeljebb unaloműzésre jó lufi-dzsemborikat, ahol többnyire pontokba szedett követelések fogalmazódnak meg, közfelkiáltással állásfoglalások születnek, bizottmányok választatnak, miközben szépen szállongott alá a nullásliszt a magasból, ahová azt néhány trónravágyó, beteges elhivatottságtudatban szenvedő segg juttatta.

Sajnálom, de én nem tudok komoly képpel beszélni a többek számára mérföldkőnek számító komáromi nagygyűlésről, ahol néhány felajzott tótumfaktum, meg azáltal megdicsőült polgármester, hogy a magosságos Duray prédikátor zászló alá hívta őket, és a sok értetlenkedő, az egészből semmit sem értő képviselő elélvezett a TV stábok irányukban megmutatkozó érdeklődésétől. Ó, szent együgyűség. Egy röpke pillanatra tényezővé vált a „jó balhé lesz” népszínmű közönsége és ez nagyszerű dolog volt az ő életükben. Komoly képpel jártak-keltek a tömegben, kérdezősködtek, hogy tulajdonképpen mi is történik itten, s a vezénylő tábornok és komáromi pásztora intésére magasba lendültek a karok a kiáltvány szentesítésére. Amely „dokumentum” életszerűségéről, a benne foglaltak megvalósíthatóságáról már akkor tudta mindenki, hogy a habverésen kívül semmire sem lesz jó. Mert eljöve a másnap és a harmadnap, s ma évek múltán sopánkodnak az akkori aktorok, hogy miért is nem valósultak meg a deklarált követelések? Vajh miért? Mert Duray Miklós és fullajtárjai dilettánsak voltak. Ahogy később annak bizonyult Bugár Béla és Csáky Pál is.

Belevinni egy teljesen kilátástalan küzdelembe a felvidéki magyarságot 1994-ben - ordító stratégiai hiba lett volna. Maga az ötlet is az volt megfelelő szövetségesek nélkül. Mindez Duray fejéből pattant ki, kinek eddigi teóráiból soha semmi sem valósult meg. Elemezget, téziseket állít fel, megosztja a magyarságot és kussol a parlamentben, pedig szavazói feltehetően nem azért küldték őt oda. Mindamellett még ma is ő a fő stratéga. Tragédia ez kérem, azoknak is, akik még most is támogatják. Róluk kéne egy táblát állítani. Mementónak egy remélhetőleg szerencsésebb generáció számára.


Autonómia: humbug
FaPofa, 2009, január 12 - 22:54
Szittyamagyar hősködés, az megy, igen, de hogy valaki végre szakszerű, nyitott, nem közhelyekben fuldokló, a régi előítélek által nem fojtogatott javaslatokkal álljon elő... Nem romantikázni erről a soha igazán el nem képzelt autonómiáról. Magyar részről a legtöbbek autonómia alatt azt értik, hogy piros-fehér-zöldbe öltözik a Duna-mente, szlovák részről meg a legvérmesebb apokalipszist... Mindenekelőtt demisztifikálni kellene ezt az egész problémát, hogy értelmesen lehessen róla beszélni, levetni a rózsaszín szemüveget, és akkor talán előre is lehetne lépni egyet, aztán még egyet stb. Hm?

* válasz

Rátapintottál a lényegre új
Bósza János, 2009, január 13 - 08:45

a CA autonómia-tervezete nem etnikai alapú, vagyis nem piros, fehér, zöld, hanem polgári elvű és a jogegyenlőségre épül. Itt a baj ezért a begyöpösödött felvidéki trianonisták, Duraysták nem értenek vele egyet, jobb hülyánek nevezni egy tervezetet (Öllős), mint viatkozni róla, mert kiderülhetne róla, hogy mégis csak jó vitaanyag lenne és megvalósítható, mert nem irányul senki ellen. Ha ténylegesen elkezdenénk vitatkozni róla kiderülne, nem ott a baj, hogy nem lehetne délen egy autonómia terület, hanem ott, hogy nyíltan nem merjük kimondani, hogy egyedüli megoldás, amit a szlovákok is elfogadnának az a polgári elv, ezt erősítették meg a liszaboni szerződésben is.

Vajon miért is beszélünk az autonómiáról. mi a lényege, akik követelik miért is követelik? Lényege, hogy egy kisebbség megmaradjon, ne asszimilálódjon, ebből kell kiindulnia minden autonómia küzdelemnek, nem pedig abból, hogy csakis magyar autonómia nekünk jó. Nem frázisokra, hanem megvalósítható tervezetekre van szükségünk. Hogyan kell kinézni egy megvalósítható tervezetnek? Minden autonómia bizonyos ledelegált jogok szerint működik, nem az a lényeg minek nevezzük, tehát lehet polgári elvű, vagy etnikai alapú. Etnikai alapúnak a megvalósíthatósága csak ott képzelhető el, ahol egy kisebbség nagy többségben van, ott is nehezen. A Kárpát-medencei magyarság manapság saját területein kisebbségbe került, mindenütt, Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és Vajdaségban is. A polgári elvű autonómia lehet ott is, akár egy nagyobb területen is, ahol a kisebbség továbbra is kisebbségben marad, vagyis a jogok a lényegesek, amivel az a terület lesz felruházva, a kontrolrendszer és a helyi törvénykezési folyamatok. Konyhanyelvre lefordítva, hogy mit szabad, mit nem. Vagyis a kisebbség beleegyezése nélkül sohasem születhetnének olyan helyi törvények, rendeletek, amelyekkel a kisebbségi közösség tanácsai, helyi képviselői nem értenének egyet. Mai könyvvita megsem történhetett volna. Szerintem, ha a szlovákságnak így lenne a dolog beállítva akkor ők is ebbe, igaz nehezen, de beleegyeznének, az EÚ-ban is könnyeben átvihető megoldás lehetne egy polgári elvű autonómia, ami a határok sérthetetlenségét garantálná. A CA tervezete ilyen. Az összes szlovákiai képviselő ezt megkapta már egy éve, mai napig csak a Belousovová kritizálta meg, ő sem a belső srtuktúráját, megvalósíthatóságát támadta, hanem egy detail apróságba kötött bele, hogy miért a romáknak 10% van benne a magyaroknak pedig 8%, ez is már azóta egységesen 8% százalékra lett korrigálva. Az igazi garancia, egy kisebbség fennmaradásának, nem az olyan tervezetben van, amelyek megvalósíthatatlanok, hanem a meglévő európai és SK törvénykezéshez alkalmazkodó úgy, hogy közben az eredeti célok mind megmaradnak.Vagyis megszünik asszimiláció, később egy bizonyos szintű visszarendeződés állna be (mint Dél-Tirol esetében is), és ami legfontosabb a kisebbség a saját ügyeit maga intézheti, törvényes keretek között. Gondolom minden autonómiában ez a lényeg.

Miért nem csinál az MKP saját tervezetet? Én megmondom, mert csak etnikai alapon készíthetné el és az a változatt a szlovákoknak elfogadhatatlanabb lenne, mint a CA polgári elvű tervezete és ezzel az MKP hátrányba kerülne és egy etnikai alapú autonómia-tervezettel csak azt bizonyítaná be, hogy a CA tervezete nagyon is megvalósítható.

Így azt a taktikát választotta a Duray csapat, jobb semmi, mint egy eleve veszett ügy, jobb az ütközet elől elmenekülni, így a látszatarculatukat továbbra is fenntarthatják, látszatakaratok formájában.



Polgári elvű autonómiáról írsz,
kartel, 2009, január 13 - 09:46

de ez az autonómia azokat a területeket foglalná magába, ahol a magyarság él többségben. Tehát az etnikai alap itt is megvan.

A polgári elvű autonómiák Szlovákiában ma is léteznek. Nyolc ilyen van. A szlovák rövidítésük VÚC. Sajnos ez a vörösbarna kormány nem folytatja Dzurindáék elkezdett művét, és nem ad újjabb jogköröket át. Sőt. Igyekszik kurtítani őket.

Nyitra megyében az MKP több generációra tette lehetetlenné minden területi autonómiakövetelést. A győztes mindent visz alapú politizálásuk, a szlovákság igényeinek teljes ignorálása szolgál jelenleg az ordas nacionlistáknak elrettentő páldaként egy esetleges autonómia működésére. Duraynak, a nagy autonómiaharcosnak, és stratégának (?) ott volt a lehetősége, hogy egy magyar többségű megyei közgyűlés toleránsan dolgozzon össze a szlováksággal. Duray hallgatott akkor. Bugár meg azt mondta, hogy az OT nem avatkozik bele a helyi politizálásba. Elqrták. Halkan jegyzem meg, hogy a győztes mindent visz alapú politizálás teljesen bevett gyakorlat minden megyében. Talán épp ezért lehetett volna példaértékű Nyitra megye.

* válasz

A CA tervezetben új
Bósza János, 2009, január 13 - 10:07

kb. 38% a magyar lakosság arányaiban. Az etnikai alap persze, hogy benne van, de a jogrendjében, a működési elveiben, mert ez a lényeg. Három etnikai alapú tanács jönne létre, magyar, szlovák és roma (több is lehet természetesen), az ő beleegyezésük nélkül az autonómia parlamentja nem hozhatna olyan döntéseket, amelyekkel ők nem értenek egyet. Tehát csak egészséges viták keretein belül megszelütett demokratikus törvények léphetnének életbe.

A mostani megyék önkormányzatisága csak kis- és nem bfejezett lépések, de egy autonóm terület komplett jogokkal jön létre. Tudod azzal hasonlítanám össze, külömbség van, hogy a saját házamat részletekben kapom vissza vagy egyszere és többet már nem vehetik el, mert amit részletekben adnak, az nem biztos, hogy egészben kapom meg. Ilyen a tökéletlen megyerendszeri önkorményzatiság.Hasonló eset, mint a történelmi könyvekkel, akarják adják, akarják nem, de az autonómia maximális jogokkal és egyezségek útján jön létre (jönne). Ha már egyszer megadták, már csak a mi beleegyezésünkkel lehetne megváltoztatni és ebben van a lényeges külömbség, más ha valamit teljesen kapok vissza, mintha részletekben kell könyörögnöm érte.

Ami MKP-t illeti megvagyok róla győződve, vagy gyorsan váltaniuk kell, vagy a mostani elitjét ki kel rúgni, vagy egy új pártot egy autonómista pártot kell életrehívni a jogegyenlőség érdekében.

A győztes visz mindent, ezzel indokolta Csallóköz bekebelézét is Csaplovics. sajnos ez így működik, de ez nem jelenti azt, hogy egyegészséges politizálással nem lehetne jobb dolgokat is létrehozni, persze Fehérek, Bugárok és Basternákok, meg Keszeghek (stb) nélkül .



Összekeverik Dsida Jenőt Ján Slotával

2009.01.12.
Szombaton avatták fel Komáromban a 15 évvel ezelőtt tartott nagygyűlés emléktábláját, melyen egyetlen idézet szerepel: "Mindig magunkért, soha mások ellen". Noha az emléktáblán ott szerepel az idézet szerzője is, az Új Szó Duray-ellenes hisztériára szakosodott pamfletírója plágiummal vádol, miszerint Ján Slotától kölcsönözték ezt a mondatot.



A jegyzetíró szavait a "Cudzie nechceme, svoje si nedáme" (Idegent nem akarunk, a sajátunkat nem adjuk) Slota-idézettel támasztja alá. Nos, Dsida Jenő mintegy ötven évvel korábban született a Szlovák Nemzeti Párt elnökénél, így eleve okafogyott a vita idézett sorainak eredetiségére vonatkozóan. (Dsida idézett sorai a Tükör előtt című verséből valók, nevezetesen a következő strófából: Így készülünk szelíd háborura,/ mindíg magunkért, soha mások ellen,/ sót párolunk és vásznakat szövünk / s míg kisebbítnek, lassan megnövünk.)

A másik "felhánytorgatás", miszerint "rosszabbul élünk, mint négy éve" az Új Szó Autonómia - újratöltve című kommentárja szerint a Fidesztől lett "kölcsönözve". A kritika szépséghibája, hogy szinte valamennyi releváns közvélemény-kutatás ennek a kijelentésnek az igazságtartalmáról tanúskodik. A napokban hozta nyilvánosságra az IVO társadalomkutató intézet a tavaly novemberben készített felmérését, melyben a megkérdezett szlovákiai magyarok 78%-a arra a kérdésre, hogy romlott-e a magyar kisebbség helyzete a 2006-os parlamenti választások óta, egyértelmű igennel válaszolt.


- Felvidék Ma -



Mihályi Molnár László: Mielőtt indián rezervátummá válnánk a Felvidéken Nyomtatás Email
2009.01.15.
Emlékezés egy elszalasztott (elsikkasztott) lehetőségre
1994. január 8-án (egy évvel az önálló Szlovák Köztársaság kikiáltása után) Komáromban találkoztak a felvidéki magyarok választott parlamenti és önkormányzati képviselői, valamint polgármesterei. Az eredeti elképzelés még Csehszlovákia széthullása előtt született, hogy a Trianonban fogant ország jogutódai esetében nem kellene-e már végre erről a kérdésről önrendelkező módon népszavazást rendezni.

Sajnálatos módon ez az ötlet még az akkori budapesti MDF kormányzatot sem érdekelte, pedig azt azért látniuk kellett volna, legalább egy minimális félműveltség esetén is, hogy egy olyan ország alakul, amelyet sem Trianonban sem az 1947-es párizsi konferencián nem szentesítettek (csak a magyar területekkel megajándékozot Csehországot Csehszlovákia néven) , hiszen az ezeréves Magyarország elrabolt része volt (s ma is annak minősül), és csak az északi területein volt önálló államalakulata 1939 és 1944 között Tiso Jozef plébános vezetésével, aki az elsők közt vitette el a zsidókat az országból (még fizetett is érte), csatlakozott Hitlerhez és Sztálinhoz Lengyelország megtámadásakor, majd a németek oldalán a szovjet birodalom ellen harcolt. A végén mégis a győztesekhez írták, a nagy szláv gazember testvériség jegyében, amiben közrejátszott, hogy Beneą egyszerre volt szabadkőműves és KGB-ügynök is , bár a szlovákokról mint faragatlan aljanépről beszélt, és a területüket csupán kihasználható csehszlovák gyarmatként kezelte. Ennyi nemzetközi gengszterizmus ellenére Szlovákia 1993-ban simán megkapta az önállóságának elismerését, amiben az első hónapokban még a felvidéki magyar liberálisok (értsd szabadkőműves bérencek, nemzetáruló talpnyalók) is segédkeztek.

Egyedül a Duray vezette Együttélés mozgalom próbált a realitások talaján nem behódolni a szemfényvesztésnek, és a jogi kereteken belül az önrendelkezés jogán megalakítani egy valamilyen felvidéki magyar nemzeti tanácsot. Komoly nyugati politológusok is elismerték azóta, hogy erre akkor biztos lehetőség volt, s még egy népszavazást is támogattak volna. Viszont az egyetlen magyar nyelven megjelenő (idegen lelkületű) Új Szó igyekezett jó kommunista hagyományait folytatva lebeszélni mindenkit bármi követelésről. Amikor mégis született egy elhatározás a komáromi nagygyűlés összehívására, már 1993 végén jártunk, és a magyar kormányt egy még tehetségtelenebb ember vezette, aki még azt sem látta, hogy csúszik vissza a hatalom a bolsevik terroristák kezébe, a felvidéki viszonyok dolgában pedig teljesen tudatlan volt (és még őt akarták később az MVSZ elnöki székébe betuszkolni !). Szlovákia pedig valóban egy nemzeti-szocialista-munkáspárti jellegű vezetés alatt kezdett kibontakozni. Most már látszik az eredménye: szlovák szempontból tojtak a nemzetközi elvárásokra, a magyarokat továbbra is elnyomják, és soha nem akarják megengedni a demokráciák minimális alapjogát, az önrendelkezést népszavazás útján ! Rengeteg nemzetközi normát sepertek félre, mégsem történt semmi, csak egy-két ejnye bejnye, nono...és megy minden tovább.

1994-ben Komáromban kb. 5 ezer ember gyűlt össze a sportcsarnokban, a távoli 400 km-ről is érkezők autóbuszait a rendőrség folyamatosan (minket hétszer), zaklató módon ellenőrizte. Egy helyen el is árulták, hogy nem a busz állapotával van baj, hanem azzal, ahová tart ! Tehát a diktatúrák idejét idéző, illetve a soproni népszavazást követő mozgósításra felkészülő hatalmi gépezet tudta, hogy a magyarok követelése jogos, amit csak erőszakkal lehetne , antidemokratikus módon megakadályozni.

Nem volt szükség azonban a szlovákok jelentősebb fellépésére. A felbérelt, hatalmi viszketegségben szenvedő, magukat liberálisnak nevező törpe Független Magyar Kezdeményezés- Magyar Polgári Párt emberei saját maguk jelentgettek a kormánynál és a köztársasági elnöknél, és a nyugati bankok révén kezükbe juttatott kommunista hagyományú Új Szóval mosták naponta a magyarok agyát. Hol azt hirdették, hogy minden jogunk megvan, nem kell semmit sem követelni, hol pedig azzal fenyegettek, hogy ebből jugoszláv konfliktus lesz.

Végül Komáromban nem alakult meg a 100 tagú bizottmány (mivel az Együttélés , bár 75 %-os többségben volt, egyedül nem akarta vállalni a faltörő kos szerepét. Pedig kellett volna!). Közfelkiáltással születtek viszont határozatok, például, hogy rendezzék a magyarok szlovákiai alkotmányos jogállását (mert a szlovák alkotmány is úgy kezdődik, hogy: „Mi, a szlovák nemzet...." – tehát ebbe máris nem férünk bele), a területi közigazgatási átrendezés során vegyék figyelembe a nemzeti és történelmi hagyományokat (ugyanis már a hatvanas évektől úgy rajzolták meg a járások határait, hogy addig húzták a határt a hegyvidéki szlovákok felé északra, míg szlovák többség nem keletkezett benne), továbbá felkínálták a szlovák nemzetnek, hogy az ősiség, a szülőföld jogán ne degradáljanak minket saját földünkön holmi betelepült kisebbségnek, hanem legyünk társnemzet egyenlő jogokkal, méltósággal és esélyekkel (erről aztán végképp nem akartak hallani, mert a fasizmusnak is az a lényege, hogy eltiporja , lekicsinyli, cseléddé és rabszolgává teszi az őshonos lakosokat).

Sajnos még ezek a határozatok sem teljesültek azóta, bár kormányon is volt a három pártból összedarált, és liberalizmussal fertőzött MKP, nem tett értük semmit. Bugár Béla szó szerint elbohóckodta az ügyet, ami nagyon tetszett a szlovák közönségnek, mert a cirkuszban is a bohóc a legnépszerűbb, és sejtelme sincs arról, hogy a valódi produkció a trapézon zajlik... csakhát ezek a megvásárolható politikai tényezők nem hogy életüket, de még autójuk lakkozását sem kockáztatnák a magyar nemzetért. Néha egy lócitromnak határozottabb a politikai helytállása, mint a magyar billentyűzetet bitorló egyes újságoknak és személyeknek!

Erre is emlékeztek másfél évtized után Komáromban azok, akik még mindig felelősséget éreznek nemzetük sorsa iránt, és nem akarják azt látni, hogy két évtized múlva a mai Szlovákia területén csak 3 - 4% magyar legyen, mint egy indián rezervátum látványossága. Persze a szlovák kormány alelnöke máris tiltakozott, zsarnoki szellemiségéhez méltón, hogy a magyarokat nem illetik meg a nemzetközileg is garantált demokratikus jogok, vagyis az önrendelkezés és autonómia. Mintha bűn lenne az, hogy a saját házunkban otthon akarjuk magunkat érezni, saját nyelvünkön szólva egymáshoz bármikor. Vagyis a házunkba betolakodók túszul tartanak, terrorizálnak, zaklatnak, és azt várnák el igazán, ha önként lemondanánk (lojalitást mutatva) a házról, amit őseink építettek, csak egy nemzetközi bűnszövetkezet másnak ítélt oda.

Ezek után valóban nincs más út, mint a teljes körű önrendelkezés elérése! Ennek a felelősségnek a jegyében fogant meg aznapegy egész napos elemző szakértői csoport jóvoltából a mellékelt NYILATKOZAT.

Mihályi Molnár László
(az Együttélés alelnöke, prágai parlamenti képviselője és frakcióvezetője 1991-1992-ben,
jelenleg pártoktól független, az MVSZ felvidéki alelnöke)
Módosítás ( 2009.01.15. )



----- Original Message -----
From: Bósza János
To: Attila Petheő
Sent: Thursday, January 15, 2009 10:06 AM
Subject: Re: Autonómia vitanapok


Nyílt levél:
Kedves Petheő Attila

Lenne egy kérdésem ebből a mostani kezdeményezésből (az 1994-es megemlékezéskor kiadott) miért hagytatok ki és továbbra is mért hagytok ki.
Gondolom autonómia témában valamit lettem az asztalra.
Ha ti úgy képzelitek, hogy kirekesztősdis módszerekkel egy jogos autonómia-ügyet sikerre lehet vinni, akkor nagyon tévedtek. Volt rá 15 évetek (persze aki fiatalabb kevesebb). Semmit sem csináltok. Civileket akarjátok megszólítani, de csak az MKP keretein belül képzelitek el a megoldást, volt Együttélésiek és mostani MKP-sok. Nem gondoljátok ezzel a beteges gondolkodással már le kéne állni, hogy csak az MKP, csak ti vagytok jogosultak bármit is javasolni, tenni a felvidéki magyarság érdekében. Ez egy álom, saját magatokat csapjátok be, ha pedig csak a karrier építésről van szó és egyeduralomról van szó bizonyos témákban, akkor ezen változtatni kéne.

Kérdezhetek tőled valamit, az én autonómia tervezetemről fűnek-fának azt mondod megvalósíthatatlan, a te két éve általad beharangozott jobb tervezet meg van már?

Nézd hazudozással, mellébeszéléssel, csak a problémákat és a bajokat sokszorozzátok. Így ebből sohasem lesz autonómia. Azt helyett állandóan keszetbeteszel, fúnek-fának azt hireszteled, hogy sziszes ügynök vagyok, ami nem igaz ezt te is tudod, nem nevezhető korrekt dolognak. Ez helyett végre valamit el kéne kezdeni, nyitottságot hangoztattok, a polgári társulásokat akarjátok megszólítani, közben ellenpropagandát folytattok a személyem ellen, aki nem csak beszél, hanem az igazmondás segítségével nyíltan küzd és már két éve mondja azt, amit ti még ma is csak félve meritek kimondani. Nem irigykedve, mellébeszélve kell egy jogos ügyet felépíteni, sőt egy politikai karriert is nagyon nehezen lehet mások lejáratásával sikerre vinni, ezt az anyukádnak is megmondtam, amikor felkeresett, hogy hagyjam abba az autonómiázást, mert az csak neked szabad csinálnod, hisz az ő fia politikusnak született. Akkor sem értettem ezt, most sem értem miért küldted el az anyukádat hozzám. Szavahihetőségeddel épitsd a politikai karrieredet, többre jutsz vele, mint mások önzetlen munkájának a lejáratásával.
Papp Sanyi MKP-s elvbarátod szerint én örjöngök az interneten, ez lehetséges, de nem sunyiskodok, nem rekesztek senkisem ki és igyekszek mindenkit elfogadni olyannak amilyen, emberi gyarlóságubkkal és hibáinkkal együtt. Te is a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatodban lenézően nyilatkoztál az autonómia tervezetemről. Én így autonómiázok. Nem politaikai karrierre vágyódok, csupán az igazságot szeretném meglelni, egy igazságosabb vilát szeretnék létrehozni a felvidéki magyarság részére. Ezt pedig csak közösen, egy irányban tólva az önrendelkezés szekerét, csak így lehet, csak így szabad.
Bósza János a kitagadott autonómista

Papp Sanyi kukacnak ezt küldte el:
Tisztelt Kukac....sem rokon, sem boldog őse nem vagyok a megszólítottak közül senkinek...nem vagyok több és nem vagyok kevesebb, mint agy szlovákiai magyar, aki naponta észleli a világot, emiben létezik...és ha tud, hát tesz azért, hogy ez világ jobb legyen....

Gondoltam megpróbálok egy levéllel - felhívással konkrét cselekvésre bírni azokat akik azért vannak pozíciókban, hogy tegyék a dolgukat....nem Bósza II vagyok, nem kész koncepcióval őrjöngök a neten (36os betűnagyságokat használva), hanem vitát (és ezáltal eredményt) szeretnék generálni, illetve minél több csatlakozót a felhívás mellé állítani...olyan alulról jövő kezdeményezés félét...hát ennyi...ha feldobjátok az oldalra a levelet, megköszönöm

Üdvözlettel

pappsanyi Kalondáról

Jobb az igazat mondva örjöngeni, mint mellébeszélve hazudozni és kirekesztősdis politikát folytatni.




HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneą-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneą Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- ©túr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona