Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Kis kérdés, nagy talány

2008.12.15
Kis kérdés, nagy talány. Mit is akar az MKP?

Gyakran felteszem magamnak a kérdést, mit is akar az MKP? Mekkora talány és politikai rejtély egyidőben. Az MKP kinevezte magát a felvidéki magyarság egyedüli képviselőjének. Csáky szavai: “Nekünk egységre és alázatra van szükségünk, az egyéni vagy csoportérdekek soha nem helyezhetőek a közösségi érdekek elé. Ez a párt azért jött létre, hogy a szlovákiai magyarságot szolgálja, könnyebb és nehezebb időkben egyaránt.” Akkor kedves mkp-sok, ha azért jöttek létre, hogy szolgáljanak, akkor szolgáljanak is, a mások véleményét is meg kéne hallgatni, tehát a szavaknak és a tetteknek mint egy sínpár egymás mellett kéne haladni.

Aki jön és mást mond, mint az MKP, a felvidéki magyarságot érintő kérdésekben, annak a nézeteit, javaslatait izzé-porrá zuzzák, a másságot képviselni akarók tenniakarását hazugságok és féligazságok segítségével ellehetetlenítik. Ezt nevezik Önök egységnek és alázatnak. Így a magyar-magyar párbeszéd az egyik oldalon a megélhetési politikusok, a másik oldalon azok akik érvei és javaslatai süket fülekre találnak az MKP részéről.

Nemrég onlines kérdéseket lehetett feltenné két MKP-s vezetőségi tagnak, éltem a lehetőséggel és Berényi Józsefnek és Farkas Ivánnak is feltettem, néhány kérdést.

Berényi 2007 júliusában ezeket mondta:
AZ MKP IS FOGLALKOZIK AZ ÖNRENDELKEZÉS KÉRDÉSÉVEL.
A MKP a tervek szerint a jövőre esedékes (2008-ban) programalkotó közgyűlésig dolgozza ki önrendelkezési koncepcióját, jelenleg a műhelymunka folyik(ezt másfél éve mondta, hol a koncepció?). Berényi József, az MKP elnökhelyettese a Dél-Fölvidéki Autonómia Tanács hétvégi alakuló ülésével kapcsolatban nyilatkozott a Pátria Rádiónak.
Kérdéseim Berényihez: Mondja Berényi úr, miért fojtotta meg a DFÖT polgári társulás kezdeményezését az MKP, csak azt ne mondja, hogy ez nem így történt, bizonyítható tény, sajnos.
Maga is tudja a DFÖT törvény- és alkotmányellenesen nem lett bejegyezve, jogi segítséget kértek ehhez maguk hallgatásukkal ezt megtagadták.
Csáky szavai (nemrég a honlapjukon található):
"Nekünk egységre és alázatra van szükségünk, az egyéni vagy csoportérdekek soha nem helyezhetőek a közösségi érdekek elé. Ez a párt azért jött létre, hogy a szlovákiai magyarságot szolgálja, könnyebb és nehezebb időkben egyaránt."
Ez nem ellentétes azzal, amit csinálnak?
Miért nem beszélnek a parlamentben magyarul?
Miért nem hozzák fel parlamenti szinten az autonómia témát?
Ezekre már 1936-ban is volt példa. Magyar képviselő, magyarul beszélt a prágai parlamentben.
Előre is köszönöm a válaszait


Berényi válasza:
A két világháború között azért beszélhettek magyarul is a parlamentben, mert a törvény ezt lehetővé tette. Ma ilyen lehetőség nincs. A magyar nyelv használata ma a parlamentben nem bátorság kérdése. Higyje el, minden gond nélkül elmondanám a beszédemet magyarul is, ha ennek a jelenlegi helyzetben látnám az értelmét. Ezzel viszont azt érném el, hogy a jövőben az égvilágon semmilyen javaslatom nem nyerne támogatást. Úgy gondolom, hogy választóink nem azért küldtek aparlamentbe, hogy diszkvalifikáljam önmagamat, hanem hogy tegyek értük valamit.

Ami a DFÖT illeti, továbbra is azt gondolom, hogy nem az MKP fojtotta meg, hanem az, hogy Önöknek, a kezdeményezőknek nem sikerült tömegtámogatást szerezniük, pedig megfelelő mediális érdeklődést váltott ki a DFÖT. Ezt nem sikerült megfelelőképpen kihasználniuk. Egyébként bizonyára emlékszik rá, hogy alakuló gyűlésük előtt azt nyilatkoztam, mindenkinek szuverén joga részt venni a DFÖT megalakulásán és tevékenységében. Személy szerint sohasem támadtam a DFÖT-t, mert egy demokráciában lehetőséget kell nyernie minden, alkotmányt nem sértő vélemény intézményes megfogalmazásának. A bejegyzés elutasítása miatt ha pert kezdeményeznének a szlovák állammal szemben, Strassbourgban az eredmény - szerintem - Önöknek kedvezne.

Az MKP stratégiai dokumentumai kapcsán csak azt tudom mondani, hogy honlapunkon megtalálhatók a tervezetek, abban igaza van, hogy elfogadásukra az MKP-közgyűlése által még nem került sor. Ez még várat magára.

Egyébként tisztelem kitartását és elszántságát, de egy parlamenti politikus és egy polgárjogi aktivista lehetőségei vagy korlátai nem ugyanazok.
Berényi József



Farkas Ivánnak elküldött kérdéseim:
Tisztel Farkas úr!

Bizonyára Ön is ismeri azt a mondást, ha egy elfogadható kompromisszumra törekedünk, akkor az igényeinket maximalizálni kell. Kárpát-medencében a kisebbségben élő magyar nemzetrészek mindenütt kisebbségben vannak saját területeiken, így etnikai alapú autonómiák kikövetelhetetlenek, csak olyan megoldásokat lehet alkalmazni, amelyeket a többségi államnemzetek is elfogadnak. Felvidéken is egy polgári jogegyenlőségi elvekre épülő autonómia lenne a megoldás (alkotmányos megoldás). Mi a véleménye erről? Miért nem magyarázzák el a felvidéki magyar nemzetrésznek és a többségi szlovákságnak is, hogy az autonómia nem az ország szétzilálását jelenti. Miért nem indítanak vitát autonómia témában? Mitől félnek? Ilyenkor nem a soviniszta beállítottságú nacionalista mondanivalója a mérvadó, hanem a csendes többségé. Őket kellene megszólítani egy olyan autonómia-tervezettel, ami a meglévő félelmüket kompenzálná autonómia-témában, Pl. a/ vitát kéne gerjeszteni, nem pedig a viták elől megfutamodni. b/ El kéne magyarázni miért nem kell félni az autonómiától, ha az alkotmányos jogegyenlőség szabálya szerint követeljük. c/ Igen követelni kell, mert csakúgy alapon sohasem fogjuk megkapni.
d/ Mi a véleménye a Commora Aula polgári elvű területi autonómia tervezetéről, ami az azonos jogok elvére épül? Már egy éve Ön is megkapta a parlamenti email postájába?
Mind a három Dél-Fölvidéken (Honföldön) élő népnek polgári elvű közös területi autonómiát biztosít azonos jogokkal, ez a szlovák nacionalisták részéről is támadhatatlan, még a velem lezajlott TV-s vitában Belousovová sem tudta kikezdeni. Nem gondolja ebben az irányban kéne elmozdulni. Nem magyar autonómiát kéne emlegetni, mert ez a szlovákságot irritálja, hanem közös polgári elvűt, ott jogaiban mindenki egyforma lenne. A Liszaboni szerződés is a polgári elvú Európiát erősíti. Olyan politikai axiómákra kéne építeni az autonómia törekvéseinket, amelyek stabil háttérrel rendelkeznek, sok iolyen van. szerintem ez a megoldás. A polgári elv elfogadható minden szlovákiai polgár számára legyen az magyar, szlovák vagy roma. Jogegyenlőség - rovnoprávnos» - kanunosko egalipe. Ez a megoldás az asszimiláció ellen, nem gondolja. Kérem olvassa el a polgári elvekre épülő autonómia tervzetet.
Meg vagyok győződve róla, hogy Duray úr szavaival éljek, ez egy olyan anyag amiről érdemes vitázni. Kérem véleményezze? Autonómia, reális cél annak aki hisz benne,
utópia annak aki nem, középső út nem létezik, aki mégis ezt az utat járja, az vak és tehetetlen.

Egyébként mi a helyzet a Slota-féle feljelentéssel kapcsolatosan? Az Önök beadványát is visszadobta az eperjesi ügyészség, vagy még nem született döntés?
Előre is köszönöm a válaszait.

Farkas Iván válasza:
Tisztelt Bósza úr!
Eddigi leveleit megkaptam, köszönöm szépen, tudomásul vettem tartalmukat. Nem szeretnék most vitába bocsátkozni az önrendelkezés egyes formáit illetően. Az MKP hosszútávú stratégiai programjában lefektetjük az általunk vélt optimális formát.

A SNS-elnökének feljelentésével kapcsolatos kérdésére a választ megkapja az MKP -honlapján is:
A Magyar Koalíció Pártjának elnöke fellebezett az Eperjesi Kerületi Ügyészség elsőfokon meghozott döntése ellen, amely elutasítja a párt Ján Slota elleni bűntetőjogi feljelentését, annak a magyarokat sértő kijelentései miatt. Az MKP számára az ügyészség döntésének indoklása elfogadhatatlan, sőt szakmai szempontból sem megfelelő. Az MKP véleménye szerint Ján Slotának minősíthetetlen nyilvános kijelentése miatt viselnie kell a felelősséget.
Farkas Iván

Kedves Farkas úr!
Én nem azt akartam, hogy autonómia témában vitázzon velem csupán azt, hogy válaszoljon a kérdéseimre. Ezt az onlines beszélgetést Ön hirdette meg, akkor nem értem miért nem kaphatok választ egyszerű és értelmes kérdésekre. Ez nem csak engemet érint, ezekre a váaszokra a felvidéki magyarság, fél milliónyi magyar kiváncsi és már évek óta válaszokat szeretne kapni.

Nemrég olvastam egy cikket, az írója azt feszegette, mi lenne, ha végre az MKP-nak is egy Obama stílusú politikusa lenne. Mi lenne, ha kérdéseinkre egyenes válaszokat kapnánk, mi lenne ha mellébeszélés helyett olyan politikusai lennének az MKP-nak akik ténylegesen felvállalják a a felvidéki magyarság érdekképviseletét, kiállnak egy az autonómiát is bátran meghirdető pártprogram mellett.

Obama győzelme az egyenlőség győzelme

Igen Obama győzelme az egyenlőség, a jogegyenlőség és az emberi jogok győzelme is egyúttal.

A felvidéki magyar nép nem nyoma veszett magyar nemzetrész akar lenni, hanem társnemzet.
Sajnos Szlovákia nem jogállam, mert a saját alkotmányában hirdetett jogegyenlőséget és emberi méltóságot nem tartja be. Diszkriminálja és másodrendű emberekké degradálja a magyar és a roma nemzetiségű állampolgárait. Dél-Szlovákia diszkriminációja a térség tudatos és jól megfontolt sorvasztása. Célja, a nem szlovák nemzetiségűek beolvasztása a szlovák nemzetbe, tiszta államnemzet létrehozása. Ezért egyes szlovák politikusok szövetségre léptek a sovinizmussal és rasszizmussal, ezen politikusok xenofóbiája, idegengyűlölete rossz irányban befolyásolta a két nép együttélését. Az effajta álpatriotizmus az Európai Unióban – ahol minden polgár egyforma, tartozzon bármelyik nemzethez, etnikai csoporthoz – nem megengedett.

A szlovák alkotmány az emberek jogegyenlőségét garantálja (Ąudia sú slobodní a rovní v dôstojnosti i v právach.), vagyis kimondja, hogy az emberek jogban és méltóságban szabadok és egyformák. Az alkotmány nem különbözteti meg ki szlovák, ki magyar, vagy más embercsoport tagja, ezáltal garantálja minden bármelyik néphez tartozó szlovákiai állampolgár azonos jogait, sőt az etnikai alapon történő hátrányos megkülönböztetést pedig tiltja, vagyis bármelyik nép fölérendeltségét, uralmát egy másik nép felett, így a szlovákét is a felvidéki magyar nép felett.

Kis kérdés, nagy talány számomra. Mit is akar ezekután az MKP?
A felvidéki magyar nép megérdemelme egy igazi és bátor érdekképviseletet, akik nem ellenük, hanem értük fognak politizálni, küzdeni.

BJ - CA



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneą-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneą Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- ©túr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona