Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Kérdeztek és válaszoltunk - Bósza János: Békésen küzdeni a Felvidéki Magyar Népért, megmaradásért az ezerszáz éves hazájában!

A nemnemsoha.gportal.hu online interjúra Bósza Jánossal.

2009.08.11

Üdvözlöm, Feltennék Önnek most néhány kérdést
Az Önök pártja harmadikként jött létre a Felvidéken, miután a Magyar Koalíció Pártja egykori elnöke, Bugár Béla és egy szakadár csoport külön pártot jegyeztetett be. Mennyiben befolyásolta döntését ez az esemény? Fél-e attól, hogy a felvidéki magyarság érdekképviselet nélkül marad a következő parlamenti választások után?

Egy kicsit pontosítok, mégcsak a kezdeményező bizottság első találkozója történt meg. Ha majd sikeresen összegyűjtöttük a bejegyzéshez szükséges 12-13 ezer aláírást (ebben mindenki segíthet nekünk, a támogatási ív innen letölthető ) , akkor majd elmondhatjuk, hogy létrejöttünk, de természetesen, minden párt először a kezdeményező bizottságát hozza létre, ez a legfontosabb lépés, az akarat és a kitűzött célok mesgyéjén elkezdeni politizálni. Az aláírások legroszabb esetben is remélhetőleg 3-4 hónap alatt összeszedjük, mégha egyedül is kell mind a 12-13 ezret összeszednem, de ez hála Istennek már folyamatban van egy felvidéki magyar szervezetnek köszönhetően, akik felajánlották a sagítségüket, hogy a szükséges mennyiséget összeszedik és készén átadják. Természetesen mi is gyűjtsük és jóval többet kell összeszednünk, mert a belügyminisztérium biztosan sokat ki fog szelektálni, hogy ezzel is akadályokat görbítsen a bejegyzésünkhöz. Amint az időm megengedi, én is kimegyek az emberek közé. Az elmúlt egy hónapban a pártalapítás körüli teendőim megháromszorozódtak, rengeteg időt vesz el a szimpatizánsok e-mailjeire a válaszlevelek megírása, ennek ellenére mindezt örömmel teszem, mert mi vagyunk az emberekért, a népért, nem pedig ők miértünk.

Bugár elnök akart lenni, így létrehozott magának egy pártot, én ezt már két éve megjósoltam, ebben a témába annakidején a kukac.sk -s felvidéki fórumban nyitottam egy témát, ma ott folyik a vita a Híd körül. A Bugár-féle párt annyiban segített a JMPP életrehívásában, hogy ezekután már nem mi vagyunk az egységrombolók. Megjegyezném, másfél éve már megpróbáltunk létrehozni egy pártot "Mozgalom a Regionalizmusért" név alatt, de nem sikerült bejegyeztetni, mert amikor bejelentettem, hogy létrehozzuk, mindenki nekünk esett, hogy a felvidéki magyarság egységére törünk. Szerintem sohasem volt Fölvidéken igazi magyarérdekű egységes politizálás. Ennek ellenére nem folytattuk a párt bejegyzését. Mindaz, ami 1998 óta zajlik a felvidéki magyar értelmiségiek házatáján, azt mindennek lehetett nevezni, csak igazi érdekképviseletnek nem. Számomra ők megélhetési politikusok, akik csak a zsebeik megtömésével törődnek és a Felvidéki Magyar Népet eszköznek tekintek, hogy becstelen céljaikat elérjék.

Az, hogy mi fog történni Fölvidéken egy év múlva - a parlamenti valasztások júniusban lesznek -, arra nem ismeri a választ szerintem senki sem. Mi a saját pártunkat szeretnénk minél hamarabb bejegyeztetni és ha még sikerül szeptember végéig, akkor a novemberi megyei választásokon elindulunk. Ha nem sikerül, akkor minden energiánkkal a parlamenti választásokra fogunk összpontosítani és a párt struktúráinak a kiépítésén munkálkodni. Szerintem valamelyik magyar párt biztosan bekerül a parlamentbe, természetesen mi is szeretnénk bekerülni, így nem leszünk az ellen sem, hogy egy nagy magyar koalíció jöjjön létre a három párt részvételével, ugyanis ez szavazatgyarapodást eredményezhetne, a koalíció, akár 15-18 % is szerezhetne, ha sikerülne jóval nagyobb arányban aktivizálni a választásokon való részvételre a magyarokat


-Hogyan tudná röviden összefoglalni a Jogegyenlőségért Magyar Polági Párt célkitűzéseit és törekvéseit?

Most elfogadott nyilatkozatunkban megfogalmaztuk azokat a célokat, amelyek számukra a legfontosabbak. Egyelőre eléggé általánosan, mert ez még nem pártprogram, hanem csupán az alapcélok, amelyek mesgyéjén tovább fogunk építkezni. Egyébként az előző hírleveleinkben már tettünk utalást, hogy valójában hogyan és kiért szeretnénk erkölcsösen politizálni, tevékenykedni, békésen küzdeni, a Felvidéki Magyar Népért, megmaradásért az ezerszáz éves hazájában, szülőföldjén, az őshonos magyar nemzetrészért. Ez számunkra sohasem lesz alku tárgya.

Mottónk a következő:
"Mi a JMPP kezdeményezői szilárdan hiszünk valamiben, amit helyesnek gondolunk és mivel komolyan gondoljuk, így mindent megteszünk a siker érdekében."



-Milyen eszközökkel kívánnak fellépni a szlovákok által elfogadott és hamarosan hatályba lépő, a felvidéki magyarsággal szemben brutálisan fellépő ún. nyelvtörvénnyel szemben?

Először is az első nyilatkozatunkban a kezdeményező bizottság követeli a nyelvtörvény eltörlését a 8-9 pontjában.

8. Nyelvtörvényekre és nyelvi szabályozásokra szükség nincs, ezeket töröljék el.

9. A nyelvek élő, fejlődő közegek. Ezért a nyelvek életfeltételeit biztosítani kell, azokat fejlődésükben gátolni nem szabad. Ugyanakkor minden intézményben biztosítani kell a nyelvhasználat kölcsönös tiszteletét.

A nyelvtörvénnyel kapcsolatosan még nem alakítottunk ki pontos és megvalósítható akciótervet, véleményt, mert például, ha referendum intézményéhez fordulnánk, akkor ehhez 350 ezer támogatói aláírásra lenne szükségünk, tehát gyakorlatilag az összes felnőtt magyar lakosnak alá kéne írnia. Természetesen, ha sikerülne egy 20-30 %-nyi szlovák támogatást is szerezni, ami lehetséges, akkor megérne egy próbálkozást, de ismerve a felvidéki magyar politikusok közötti viszonyokat, az is lehetséges, hogy nem a szlovákság hiúsítaná meg a referendumot, hanem éppen a mi magyar politikusaink. Például, a szeptember 1-i nyelvtörvénnyel elleni tüntetésen szerettem volna felszólalni egy öt perces beszéddel , de nem kaptam lehetőséget, pedig a felszólalásomban egy szóval nem említeném a JMPP-t és nem lenne reklámízű sem, csupán néhány tényállást szerettem volna elmondani egy kicsit más szemszögből nézve, mint ahogyan Fölvidéken eddig szokás volt.




-Önök a felvidéki magyar politikai szervezetek közül szinte egyedüliként képviselik az autonómia gondolatát. Támogatja-e Önöket valamely civil szervezet ennek elérésében?

Dél-Fölvidéken (Honföldön) még a nagypolitika szereplői sem ismerik az autonómia szó igazi értelmét. Így a mi magyar politikusaink sem, akárcsak a polgári társulások nagytöbbsége, ők sincsenek tisztában ezzel a fogalommal. Az autonómia valójában a belső (országon belüli) önrendelkezést fejezi ki. Ennek ellenére sokan, főleg a szlovák nacionalisták és leginkább a soviniszták riogatására hallgatva, félelmükben ki sem merik ejteni az autonómia szót. Kaptam már olyan e-mailokat is amelyekben éppen a magyarok fenyegettek meg minket, hogy ne autonómiázzunk, mert bajunk lehet belőle. Megverhetik a gyermekeiket, problémák lehetnek a munkehelyükön, stb. Ne féljünk az alkotmányos jogainkkal élni, ne álmodozzunk, hanem ébredjünk fel és bátran követeljük azt, amire jogunk van. Na igen, leköphetnek, megverhetnek és megalázhatnak minket, de az emberi méltóságunktól és az igazságszeretetünktől soha senki minket nem foszthat meg. Ez kell hogy lebegjen a szemünk előtt, mert a történelemben a tettek számítanak, nem az, mi jogos vagy jogtalan. Az számít, hogy mit akarunk és elérjük-e. A történelem legfeljebb fegyver az érvelésben. Az autonómia egy jogos követelés és mivelhogy a törvények ezt a jogos követelést nem tiltják, így mi addig fogjuk követelni, ameddig vagy nem lesz autonómiánk, vagy ameddig hagyják és el nem hallgattatnak minket.



-Mely területekre terjedne ki az autonómia? Hogyan képzelné el az autonóm területek jogállását?

Erre már készítettünk egy autonómia tervezetet , egy politikai axiómára épül, éspedig arra a szerződésre, amit manapság Hodzsa-Bartha szerződésként szoktunk emlegetni. Ezt a szerződést 1918. december 6-án Budapesten írták alá a cseszko-szlovenskói és a magyar fél. Itt lényegében meghatározták az etnikai határokat és kijelölték a demarkációs vonalakat a két ország között. Ha már szétválás, akkor itt ezeken a határokon kéne (kellett volna) húzódnia a szlovák-magyar határnak. A jogállással is foglalkozik a tervezet, röviden a külügyön és a hadügyön kívül minden az autonómia tartomány hatáskörébe kerülne, ez a minimum, amit elfogadunk és ez a minimum is a trianoni diktátum jóvátételére.

Senkit sem lehet jobban diszkriminálni, mint akivel elhitetik, hogy azonos jogai vannak.
Trianon egy rossz döntés volt


-Robert Fico és Ján Slota nyilatkozataikban folyamatosan provokálják és sértegetik a magyarságot, a szlovák kormányfő nemrég kijelentette, hogy a pozsonyi várban Szvatopluk "ószlovák" király emlékére akar zarándokhelyet létesíteni, Ján Slota pedig többször minősíthetetlen jelzőkkel illette a magyarságot. Mi a véleménye erről?

Én feljelentettem Slotát , hogy folyamatosan sértegeti a felvidéki magyarságot. Fél év múlva leállították az ellene indított kivizsgálást azzal a magyarázattal, -BM idézet- Slota sértegethet minket, mert csak történelmi tényeket közöl, ami nem törvénysértő cselekedet!!!

Slota csak a saját nemzetét védi, amikor a magyarokat sértegeti, ami nem törvénysértő cselekedet a részéről, csupán történelmi tényeket közöl. Ezért nincs ok büntetőjogi eljárást kezdeményezni ellene. A májusi beadványomat elutasították. A tótok (a volt nagy-magyarországi szlávok, történelmi tény) sértegethetnek minket, hisz szerintük mi nem is létezünk - nagyon mérges lettem, "leköptek" csak azért mert vagyok, magyar vagyok és az alkotmányos jogegyenlőséget akarom, kérem, követelem.
Több írásomban reagáltam ( BÓSZA: SLOTA XENOFÓB ÉS RASSZISTA HANGULATOT KELT ) , egyeseket még a szlovák médiák is leközölték.
BÓSZA: SLOTA AGYMENÉSEI A NEMZETPOLITIKA RÉSZÉVÉ VÁLTAK
Ha beütia a commora.hu honlapunk keresőjébe a "slota" szót rengeteg írás, nézet és dokumentum jön le Szlotáról.

A pozsonyi vár magyar vár, ha már az "ősszlovákokat" dicsőtitő szobrot szeretnének elhelyezni valahol, akkor azt tegyék Dévény várába, de ne a pozsonyi magyar várba.


-Van-e Ön szerint olyan csonkaországi párt vagy civil szervezet, amellyel együtt tudnának működni?

Mindenkivel együtt fogunk működni, aki támogatni fogja az alkotmányos jogainkat, a jogegyenlőséget, az autonómiát, a Benes-dekrétumok eltörlését és a nyelvtörvény megszüntetését

Sokan kérdezik ki vagyok és mit is akarok?

Patrióta, aki jogot véd, a jogegyenlőségnek, az állampolgárok egyenjogúságának, a népek önrendelkezési jogának és a polgári elvű erkölcsös érdekpolitizálásnak a híve.
A jogot, a jogegyenlőséget, a közeget az autonómiát és egy békés életteret, a szlovák-magyar megbékélést akarom.
Szolga vagyok, csak szolgálni akarok.

"Autonómia, reális cél annak aki hisz benne,
utópia annak aki nem, középső út nem létezik,
aki mégis ezt az utat járja, az vak és tehetetlen." (BJ)


Válaszait előre is köszönöm és sok sikert kívánok munkájukhoz. Kérdéseinkkel természetesen a jövőben is keresni fogjuk Önt!
nemnemsoha.gportal.hu



MTI-nek elküldött hír:
Tisztelt szerkesztőség, a magyarság témába a fölvidéki (honföldi) Jogegyenlőségért Magyar Polgári Párt kezd.biz. tagjával Bósza Jánossal interjút készített egy magyarországi hírportál. A mi új pártunk szerény anyagi bázissal rendelkezik, kicsinyek a média lehetőségeink céljaink és elképzeléseink propagálására. A fölvidéki magyarságról van szó, így nevezhetem közös ügynek, mi nem vagyunk megélhetési politikusok, mi alulról építkezünk, ezért fontos számunkra minden média, amelyik az igazi céljainkat nem elferdített formában, de leközli, erre kérem Önöket is.
Itt egy link az interjúról, ha leközölnének belőle egy rövid kivonatot a céljainkról és a valós felvidéki állapotokról, az nagyon szépen megköszönnénk, ha majd az anyagi helyzetünk is megengedi fizetett formában is kérni fogjuk a rólunk és a felvidéki magyarságról szóló hírek leközlését.
Kérdeztek és válaszoltunk - Bósza János: Békésen küzdeni a Felvidéki Magyar Népért, megmaradásért az ezerszáz éves hazájában!
http://www.commorakozigaz.shp.hu/hpc/web.php?a=commorakozigaz&o=kerdeztek_mi_valaszoltunk_h8jS

Előre is köszönve.
Bósza János, a JMPP kezdeményező bizottságának a tagja
elküldve az MTI-nek: 2009.08.14. 9:45




Szóljon hozzá

Név:
E-mail:
Az e-mail cím nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:





HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneą-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneą Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- ©túr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona