Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Jobbik - Kiskáté

9. Milyen megoldási javaslatai vannak a Jobbiknak a határon túli magyarok ügyében?
Elsőként az európai közbeszéd tárgyává kell tenni a kérdést, másodsorban itthon kell rendet tenni, hogy a csonka Magyarország védőhatalmi státuszt biztosítson minden magyarnak a világban. Meg kell adni nekik a magyar állampolgárságot, segíteni kell az autonómia törekvéseket, végül a kapcsolatok erősítésének kormányzatilag és államilag támogatott módján elő kell segíteni a kulturális és gazdasági újraegyesítést.


2009.08.25.


1. Miben nyújt alternatívát a Jobbik a jelenlegi parlamenti pártokkal szemben?
A valódi törésvonal Magyarországon már nem az, hogy ki jobb- és ki baloldali. A valódi kérdés, hogy ki globalista és ki nemzeti? Magyarországon kizárólag liberális, globalista pártok ülnek a parlamentben. Az MSZP balliberális, a Fidesz polgári-liberális, az SZDSZ pedig szélsőliberális párt. Az MDF még maga sem tudja, hogy mit és kiket képvisel. A Jobbik az egyetlen országosan szervezett párt hazánkban, amely nemzeti párt, amely a nemzeti érdekeket és értékeket képviseli. Ezért kell ott lennie az Országgyűlésben.

2. Milyen a Jobbik viszonya a jelenlegi parlamenti erőkkel?
Az MSZP-SZDSZ-MDF hármassal nincs miről beszélnünk, mivel nemzetáruló pártok. A Fidesszel is csak egy közös célunk van, a fenti pártok kormányon maradásának vagy odakerülésének megakadályozása. Ez persze nem jelenti azt, hogy a tisztességes helyi Fidesz tagokkal és vezetőkkel ne próbálnánk szót érteni vagy akár együttműködni, de a Jobbik az egész jelenlegi parlamenti garnitútól különbözik, mert míg azok mind liberális-gobalista pártok, addig a Jobbik a magyar emberek pártja, egy nemzeti párt.

3. Mit ért a Jobbik cigánybűnözés alatt?
Semmiképp sem azt, hogy minden cigány bűnöző lenne. A cigánybűnözés kriminológiai fogalom, amely azt jelenti, hogy vannak olyan speciálisan a cigány kisebbséghez köthető bűnelkövetési formák – pl.: tömegverekedés, színesfémlopás, késelés, falopás, stb. – amelyeket csak speciális módon lehet kezelni, annak etnikai jellege miatt. Ki kell jelenteni, hogy a cigánybűnözés létezik, és hogy terjed. Nem a szó helyességén kellene vitatkozni, hanem felszámolni a problémát.

4. Mi a Jobbik megoldási javaslata a bűnözés eme megnyilvánulási formájára?
A szervezett, felfegyverkezett, maffiaszerű cigánybűnözéssel szemben csak speciális rendőri egységek, vagy adott esetben a hadsereg tud szembeszállni, a vidéki cigánybűnözés felszámolására azonban a csendőrség visszaállítása lehet a megoldás. A legsúlyosabb gyilkosságok esetén a halálbüntetés jelenthet visszatartó erőt.

5. Miért tartotta fontosnak Vona Gábor, a Jobbik elnöke a Magyar Gárda létrehozását?
A magyar embereket 2006 őszén megalázta a kormány. Azokat az embereket hívtuk össze a Gárdába, akik még nem veszítették el a hitüket, akik tudnak és akarnak is tenni a nemzetükért. A Magyar Gárda a tetterős magyar emberek szervezete, amely minden olyan dologban részt kell, hogy vállaljon, amely a magyarság ügyét szolgálja, legyen az ország vagy akár egy ember védelme, a hagyományaink ápolása, a nemzeti emlékhelyeink gondozása, vagy a katasztrófavédelmi helyzetekben való segítségnyújtás.

6. Mit takar a Jobbik nemzeti radikalizmusa?
A Jobbik nemzeti párt. A radikalizmus nem eszme, hanem egy hozzáállás. Valójában nem mi vagyunk radikálisak, hanem a helyzet radikálisan rossz, amelyre csak határozott és kemény válaszok adhatóak. A nemzeti radikalizmus hiánya vitte oda az elmúlt 20 évben az országot, ahol most van. A szó jelentése az, hogy a problémákat gyökeresen akarja megoldani, nem csak tünetileg kezelni.

7. Mi a Jobbik véleménye az Európai Unióról?
A Jobbik Európa-párti, de a mi Európánk nem a jelenlegi föderális, a nemzeteket eltaposó EU, hanem a nemzetek Európája. Amikor azt mondják ránk, hogy EU-szkeptikusak vagyunk, az nem teljesen igaz, mert mi EU-realisták vagyunk. Reálisan látjuk, hogy ez az EU nem vezet sehová, csak a szétesésbe. Ezzel szemben a nemzetek szabad együttműködésén és egyenlőségén alapuló kontinentális összefogást maximálisan támogatjuk.

8. Milyen céllal indul a Jobbik az európai parlamenti választásokon?
Nem várjuk, hogy a brüsszeli parlamentben bármilyen komoly dolog elérhető, de két szempontból komoly jelentősége van a jelenlétnek. Egyrészt az EP-ben megtalálhatjuk azokat a szövetségeseket, akik szintén a nemzetek Európájában hisznek, és velük összefogva sokat tehetünk saját céljainkért. Másrészt az EP-ben egy határozott magyar hang végre az ottani közbeszéd tárgyává teheti az elhallgatott határontúli magyarok ügyét.

9. Milyen megoldási javaslatai vannak a Jobbiknak a határon túli magyarok ügyében?
Elsőként az európai közbeszéd tárgyává kell tenni a kérdést, másodsorban itthon kell rendet tenni, hogy a csonka Magyarország védőhatalmi státuszt biztosítson minden magyarnak a világban. Meg kell adni nekik a magyar állampolgárságot, segíteni kell az autonómia törekvéseket, végül a kapcsolatok erősítésének kormányzatilag és államilag támogatott módján elő kell segíteni a kulturális és gazdasági újraegyesítést.

10. Miért szükséges még ma is emlékeznünk és emlékeztetnünk a trianoni tragédiára?
A trianoni tragédia megtörtént tény, amelyre emlékezni kötelessége az utókornak. Az emlékezés célja nem a sebek felszaggatása, hanem az összetartozás tudatának folyamatos, évről-évre történő össznemzeti megerősítése. A magyar összetartozás nem csupán kulturális és történelmi hagyaték, nem a múlt, hanem a jövő nagy lehetősége, hiszen 15 millió magyar társadalmi, kulturális és gazdasági egysége óriási erőt jelenthet mindannyiunk számára.

11. Melyek a Jobbik környezetvédelmi politikájának alapelvei?
Jobbik tudatában van annak, hogy a mai magyarság azért élhet a Kárpát-medence domináns népeként, mert eleink belátó, takarékos életmódjukkal fenntartották számunkra e csodás geopolitikai egészt. Teljes programunkat annak alapján állítottuk össze, hogy életterünket megóvjuk a jövő nemzedékek számára. Környezetünk megóvása csak a magyar vizek, földek, hévízek védelme mellett képzelhető el, valamint klasszikus hungarikumainkra építve. Ezek a kiváló magyar földre épített, saját tulajdonú feldolgozóipar, a termálvizekre alapozott gyógyturizmus, a geotermikus energiát is igénybe vevő energiapolitika és a lehetőségekhez képest önálló, önellátó kistájegységek gazdasági rendszere.

12. Miért Jobbik a párt neve? Nem túl nagyképű ez a név?
A Jobbik 2003-ban alakult párttá, korábban Jobboldali Ifjúsági Közösség (Jobbik) néven ifjúsági szervezetként működött.
Mi annak a megújulásnak szeretnék zászlóvivői lenni, amelynek eredményeképpen egy jobbik Magyarország jön létre.

13. Valóban szélsőséges párt a Jobbik?
A Jobbik nemzeti párt. Akik ránk azt mondják, hogy szélsőségesek vagyunk, valójában azok a szélsőségesek, hiszen ők tettek tönkre egy országot, alázták meg a nemzetet, nyomorították meg az embereket és szolgáltak ki mindenféle nemzetközi érdeket. A valódi szélsőséges pártok a Parlamentben ülnek most, és Magyarország legszélsőségesebb pártja az SZDSZ.

14. Ha a Jobbik bekerülne a Parlamentbe, mit tudna tenni a pár százalékával?
Már az is nagy előrelépés lenne, hogy valaki végre kimondaná az igazságot számos elhallgatott kérdésben. Az SZDSZ pár százalékkal irányította éveken át az egész országot, ezt mi is megtehetjük, csak mi nem a magyar emberek rovására, hanem éppen fordítva, a javára. Ráadásul, ha a Jobbik bejut az Országgyűlésbe és az emberek valóban megismernek bennünket, akkor az ország kétharmada fog ráébredni, hogy ő valójában jobbikos.

15. Kik lehetnek a Jobbik külpolitikai partnerei Európában?
Az EU-ban számos olyan párt van, szinte minden országban, amely a Nemzetek Európája koncepció híve, ahogy mi is. Velük tudunk majd és kell együttműködni.

16. A Jobbik kötne-e koalíciót a Fidesszel?
Nem. A koalíciókötéshez kell egy koalíciós program, de mivel a Fidesz egyoldalúan elkötelezett Amerika- és Izrael-barát politikát folytat a nemzetközi színtéren, belpolitikája pedig tele van liberális vonásokkal, nem igen tudnánk összefésülni azt a Jobbik határozott és egyértelműen nemzeti programjával. Egy dologban tudunk együttműködni, hogy Gyurcsány, Bajnai és a hozzá hasonlók soha többé ne kormányozhassanak Magyarországon.

17. A Jobbik felelősségre vonná-e az elmúlt 20 év politikai bűnözőit?
Ezt sokan ígérték már, de soha sem valósult meg, mivel akik mondták, azok is részét képezték a fehérgalléros, politikai bűnözőknek. A Jobbik azonban új erő, tiszta párt. Nem köt bennünket sem a kommunizmus, sem az elmúlt 20 év politikai bűnözésének terhe, így bátran állhatunk az élére a számonkérésnek és az igazságtételnek.

18. A Jobbik erős államot építene?
Egyértelműen. A globalizációval szemben csak és kizárólag egy erős nemzetállam képes megvédeni a nemzet érdekeit, segíteni az állampolgárokat a boldogulásban és a szabad életben. Az erős állam azonban nem jelentheti sem a diktatúrát, sem a magánszférába való behatolást, sem a bürokrácia túlburjánzását.

19. A Jobbik hogyan segítene a gazdákon?
Élnünk kell az Európai Unió által is biztosított és preferált lehetőségekkel, a nagyüzemi, profitközpontú gazdaságok helyett elsődlegesen a minőséget, az élőmunkaeltartó-képességet előtérbe helyező családi és kisegítő gazdaságokat kell támogatnunk. Ehhez tartoznak a vidékmentés-vidékfejlesztés érdekében a faluközösség megteremtését célzó intézkedések.

20. Miért olyan fontos a magyar föld? Mit tenne a Jobbik, hogy a 2011-ig tartó, földvásárlást tiltó határidő után ne vásárolhassák fel a külföldiek hazánkat?
A magyar föld egyrészt az elkövetkező évtizedekben várható ökológiai változásokra tekintettel a nemzet túlélésének záloga, másrészt magyar tulajdonban tartása állami szuverenitásunknak alapfeltétele. A Jobbik 2010-es parlamentbe kerülésekor elsődleges feladatának tekinti a külföldiek földvásárlásának megakadályozását, az ezt biztosító és már részleteiben is kidolgozott földtörvény elfogadtatását – amihez kapcsolódva kezdeményezni kell az uniós csatlakozási szerződésünk módosítását is.

21. Mit változtatna a Jobbik az oktatásban?
A jelenlegi oktatási rendszer teljes felülvizsgálatára van szükség az általános iskolai oktatástól kezdve a legmagasabb szintű egyetemi képzésig. Ez magában foglalja a tanügyirányítás, a finanszírozás teljes áttekintését, minden szinten a mennyiségi szempontok helyett a minőségi előtérbe helyezését, a családok anyagi helyzetétől függetlenül a tehetség kibontakoztatásának garanciáit és a munkaerő piaci szempontok érvényesítését.

22. A kultúra területén hogyan mutatkozik meg a Jobbik nemzeti elkötelezettsége?
A Jobbik a Gárdával közösen hozta létre az Atilla Király Népfőiskolát, azért hogy minél több magyar ember szellemi ébredéséhez és gyarapodásához járulhasson hozzá. A kultúrát nemzetstratégiai ágazatnak tartjuk, amelynek elsődleges feladata, hogy a nemzet értékeit, hagyományait és tradícióit megőrizze és továbbadja az utókornak, ezáltal is biztosítva az összetartozás tudatának folyamatosságát.

23. Van-e a Jobbiknak elképzelése a jövő energiapolitikájára?
A megújuló energiaforrásokra komoly hangsúlyt kell fektetni a jövőben, hiszen ezek révén egyrészt az ország energiafüggetlensége nő, másrészt a környezetterhelés csökken. Azt viszont be kell látni, hogy az ország energiaigényének maximum 20%-a fedezhető ilyen forrásokból, ezért a maradék szükségletet valamiből ki kell elégíteni. A Jobbik szerint Magyarország számára az atomenergia lehet a megoldás.

24. Miért olyan fontos a Jobbiknak az EP-választás, amikor eddig bojkottálta ezen voksolást?
2004-ben azért nem indultunk, mert egy bojkottal a csatlakozási szerződés felülvizsgálatára szerettük volna felhívni a figyelmet. Azóta eltelt öt év, és a célunk ugyanaz, de mások az eszközeink. Kívülről nem ment, ezért most megkíséreljük belülről elérni a változást. Ehhez az EP-ben megtalálhatjuk azokat a szövetségeseket, akik szintén a nemzetek Európájában hisznek, és velük összefogva sokat tehetünk saját céljainkért. Másrészt az EP-ben egy határozott magyar hang végre az ottani közbeszéd tárgyává teheti az elhallgatott határontúli magyarok ügyét.

25. Mely réteg a Jobbik társadalmi bázisa? Van–e egyáltalán ilyen?
A Jobbik a magyar emberek pártja, ezért ilyen értelemben mindenki a bázisunkhoz számítható – a magyar munkavállaló, az egyéni, a kis- és középvállalkozók és a gazdák is. Természetesen vannak törzsszavazóink. Egyrészt a nemzeti radikális szavazóbázis adja a párt szimpatizánsainak magját. Másrészt a Jobbik rendelkezik a legfiatalabb átlagéletkorú (38 év) szavazóbázissal az országban, vagyis a jövő a miénk.

26. Mit tehet a Jobbik az eladott nemzeti vagyon visszaszerzése érdekében?
A Jobbik az erős állam híve, az erős államhoz azonban a nemzeti vagyont is meg kell erősíteni. Mivel lopott holmi visszajár, ezért jelenleg kapcsolatban vagyunk egy neves jogászokból álló csoporttal, amely a nemzeti vagyon visszaszerzésének és a számonkérésnek a jogi lehetőségeit dolgozza ki. Ahol visszaélés történt, ott a helyzet egyértelmű, ahol pedig papíron jogszerű volt a nemzeti vagyon kiárusítása, de az stratégiai ágazatot érintett, ott a magyar államnak vissza kell vásárolnia azt.

27. Hogyan tehet Morvai Krisztina Brüsszelben bármit is a magyarság érdekében?
A Jobbik és a nemzet hangját hangosabban tudja majd hallatni az EP-ben, valamint nagyon értékes kapcsolatokat építhet ki más nemzetek hasonló gondolkodású szervezeteivel, vezetőivel. Morvai Krisztina révén az elhallgatott magyar-ügy végre napirendre kerülhet és a közbeszéd tárgyává tehető az európai politikában is.

28. Nem veszik el a szavazatom, ha a Jobbikra szavazok az EP-választáson?
Az EP-választásokon nincs elveszett szavazat, mert itt nem arra szavazunk, hogy ki legyen a miniszterelnök és melyik párt kormányozzon, hanem, hogy kiket küldjünk Brüsszelbe EP-képviselőnek. Az elmúlt öt évben már volt ott 24 képviselő, teljesítményük szinte a nullával volt egyenlő. Most mindenki eldöntheti, hogy kit szeretne kijuttatni Brüsszelbe: Bokros Lajost, Göncz Kingát, Deutsch Tamást vagy Morvai Krisztinát. A mi javaslatunk Morvai Krisztina.

29. És az országgyűlési választásokon sem veszik el?
A Jobbikra adott szavazat nem veszik el ott sem. Az EP-választásokon ezt be fogjuk bizonyítani, hogy utána mindenki nyugodt lelkiismerettel szavazhasson a Jobbikra. Ha bejutunk az Országgyűlésbe, akkor végre lesz az országnak és a magyar embereknek valós képviseletük. Az ország megmentéséhez 2/3-os többség kell, a szimpla többség már semmit sem ér. Ez azonban a Jobbik nélkül nem valósulhat meg.

30. Mi a véleménye a Jobbiknak a homoszexualitásról?
A Jobbik szerint a nemi vonzódás és a nemi élet magánügy, amely nem utcára való. A homoszexualitás nem természetes vonzódás, ezért propagálását, utcai felvonulásokon való vulgáris megjelenítését a leghatározottabban elítéljük, azzal szemben a legkeményebben fel fogunk lépni.

31. Mi a véleménye a Jobbiknak az abortuszról?
A Jobbik szerint az élet a fogantatástól számítva élet, ezért az abortusz gyilkosság. Szigorú abortusztörvényt támogatunk, de tudjuk, hogy az abortusz visszaszorítása nem elsősorban jogi, hanem társadalmi és morális kérdés. Megdöbbentő az abortuszok magas száma Magyarországon, amely a kérdés alapos megvizsgálását és a visszaszorítás érdekében egy szakmai stratégia kidolgozását igényli.

32. A Jobbik kiléptetné az országot az Európa Unióból?
A Jobbik Európa párti, de az Unióban lenni nem lehet kényszer. Akkor kell ott maradnunk, ha azzal jól járunk, ha hasznunkra van. Ha nem, akkor nem tartjuk elképzelhetetlennek a kilépést sem. Az európai együttműködés szükségszerű, de a jelenlegi EU nem vezet sehová. Az is lehet, hogy hamarabb összeomlik, mint hogy mi kilépnénk.

33. Hol keresne kereskedelmi partnereket a Jobbik?
A magyar gazdaság egyik legalapvetőbb problémája a hazai és a külföldi piacainak elvesztése. Jelenleg a kereskedelmünk nagy része az EU-val folyik, amely nagyon sebezhetővé tesz bennünket. A Jobbik keleti irányváltást tart szükségesnek a piacszerzés terén. Japán, Kína, Oroszország, India, Irán és az arab világ lehetnek azok a növekvő igényű országok, amelyek piacot, és ezáltal munkahelyeket adhatnak Magyarországnak.

34. Mi a Jobbik elképzelése a gazdaság élénkítésére?
a) Az elsődleges feladat kikerülni az adósságcsapdából, vagyis újra kell tárgyalni az államadósság törlesztését, mindenképpen belértve annak részbeni elengedését. Máskülönben minden gazdasági intézkedés értelmét veszíti.
b) Emellett vissza kell szerezni előbb a hazai, aztán a külföldi piacokat a magyar gazdaság számára, amely újra életet lehelhet a mezőgazdaságba, az élelmiszeriparba és az ehhez kapcsolódó gépgyártásba.
c) Magyar kézben kell tartani a nyersanyagkincseinket, legfőképpen a földet, a vizet és a földgázt.
d) A multikat meg kell adóztatni, és helyettük a magyar vállalkozókat kell helyzetbe hozni egy protekcionista gazdaságpolitikával.
e) Segíteni kell a helyi közösségek önellátó gazdálkodási szerveződéseit, mint amilyen a helyi pénz intézménye, vagy a hangyaszövetkezetek alapítása.
f) A protekcionista gazdaságpolitika segítésére létre kell hozni egy magyar állami tulajdonú kereskedelmi bankot.

35. Nem csak szavazatokat akar szerezni a Jobbik „ígérgetéssel”?
A Jobbik nem ígérget, hanem felvázolja, hogy mi az a program, amely megmenthetné Magyarországot. Amit eddig ígértünk – Magyar Gárda, Atilla Király Népfőiskola, Nemzeti Egyletek, Csengey Dénes Könyvtár, stb. – mindig megtartottuk, mert tudjuk, hogy a Jobbik ereje a hitelességében rejlik. Nálunk a szavak mögött nem üres ígéretek, hanem tettek vannak.

36. Magyarország hosszú távú érdekeit mennyire szolgálná egy nemzeti radikális párt a Parlamentben?
Magyarország hosszú távú érdekeit csak egy nemzeti párt parlamenti jelenléte segítené igazán. Nézzük meg, hogy szinte minden környező országban ilyen jellegű pártok vannak az országgyűlésben, vagy akár kormányon. Csak nálunk nincs. Míg ezek az országok fejlődnek, gyarapodnak, addig Magyarország csődbe jutott. Többek között azért, mert nem volt egy nemzeti párt az Országgyűlésben, amely ezt megakadályozhatta volna.

37. A Jobbik keresztény párt?
A Jobbik egy keresztény erkölcsi alapokon álló nemzeti párt. Minden politikai lépésünket és programunkat áthatja a keresztény erkölcsi kötelesség. Nem várjuk el tagjainktól, hogy vallásgyakorló, hívő emberek legyenek, de azt igen, hogy azonosuljanak a krisztusi tanítás értékrendjével. Ez nem melldöngetést és álszent képmutatást jelent, hanem azt, hogy a politikát szolgálatnak fogjuk fel, amelynek célja, hogy az igazságot, a szolidaritást és a rendet megjelenítse a társadalmi működésben.

38. Mit ért az alatt a Jobbik, hogy célja a rendszerváltás befejezése?
1990-ben átalakultak ugyan az ország intézményi keretei, diktatórikus helyett demokratikus intézmények alakultak. Az ország függetlensége azonban nem valósult meg, a szovjet fennhatóság alól egyszerűen átkerültünk az euroatlanti „gazda” kezébe. Ami pedig a legszomorúbb, hogy a politikai hatalom ugyanazok kezében maradt, akik 1990 előtt is birtokolták azt. A rendszerváltozás befejezése akkor valósul meg, ha az ország valóban egy független, erős országgá válik, és az egykori kommunista vezetőket törvény tiltja majd el mindenfajta közéleti szerepvállalástól.

39. Hogyan segítené a magyar kis- és középvállalkozókat a Jobbik?
Az eddig kormányok többé-kevésbé mindig a multik érdekei szerint politizáltak. A Jobbik a magyar vállalkozásokat segítené, egyrészt a munkát terhelő adójárulékok csökkentésével, másrészt a súlyos és értelmetlen bürokratikus előírások megkönnyítése révén, harmadrészt azzal, hogy segítené őket, hogy új – hazai, határontúli és külföldi - piacokra jussanak.

40. Mi a garancia arra, hogy a Jobbik hatalomba jutva nem lesz olyan, mint a jelenlegi parlamenti pártok?
Erre garanciát adni nem lehet. Csak azt tudjuk kérni az emberektől, hogy bízzanak bennünk. Amit mi megtehetünk, hogy támogatjuk a civil kontroll erősítését a politika felett. A képviselők visszahívhatóságának intézményi megteremtését, a mentelmi jog szűkítését és a politikai bűnözés szigorú büntetését és felszámolását.

41. Hogy lehet, hogy egy keresztény párt támogatja a halálbüntetés visszaállítását?
A halálbüntetés kérdésében a keresztény egyházak ugyanúgy megosztottak, mint a jogász társadalom. Van olyan keresztény felfogás, amelyik elutasítja ezt a legsúlyosabb büntetést, van olyan, amelyik bibliai alapon, meghatározott esetekben nemhogy megengedhetőnek, hanem szükségesnek tartja. (Egyébként az Egyesült Államokban, ahol a keresztény felekezeteknek jelentős a befolyása, és az elnök a hivatali esküjét a Bibliára teszi le, az 50 államból 36-ban alkalmazzák a halálbüntetést.) A Jobbik véleménye szerint a halálbüntetés visszaállításának - természetesen az életellenes bűncselekményeknek jogalkotók által meghatározott minősített esetében, közvetlen bizonyítékok alapján – jelentős visszatartó ereje van.

42. Hogyan alakult meg a Jobbik?
A Jobboldali Ifjúsági Közösség (Jobbik) 1999-ben alakult az ország több egyetemének és számos főiskola hallgatójának a részvételével. A célja akkor az volt, hogy pártfüggetlen módon segítse a jobboldali pártok tevékenységét. A 2002-es választások kudarca után azonban a generációs korlátokat lebontva előbb mozgalommá, majd 2003 őszén politikai párttá alakult.

43. Miért kötött 2006-ban választási szövetséget a MIÉP-pel a Jobbik?
A 2006-os választási szövetség egy kényszerházasság volt, amely azért született, mert a MIÉP már nem, a Jobbik pedig még nem volt olyan erős, hogy önállóan nekivágjon egy országgyűlési választásnak. A választásokon a szövetség a kitűzött célt nem érte el, hiszen nem sikerült az Országgyűlésbe jutnia, ezért a Jobbik úgy döntött, hogy a soron következő választásokon már önállóan méreti meg magát.

44. Milyen elemekből áll a Vona Gábor által meghirdetett újradikalizmus programja?
Az új radikalizmusnak három pilléren kell állnia. 1. Az egyik a már megszokott elem, a nemzeti kérdések következetes, radikális képviselete. A másik kettő új elem. 2. Az egyik a szakmai alaposság, vagyis annak megmutatása, hogy az új radikalizmusnak erős, alapos programja és a megvalósításhoz jó szakértői vannak. 3. A másik pedig a kulturált és érthető hangnem. A radikalizmus korábban hol túl vulgáris, hol túl intellektuális volt, nekünk meg kell tudunk szólítani és meg kell tudnunk győzni az embereket.

45. Mi a célja a Jobbiknak az Attila Király Népfőiskolával?
Az Attila Király Népfőiskola célja, hogy minél több településen havi rendszerességgel lehetőségen teremtsen az emberek számára ahhoz, hogy olyan információkhoz jussanak, amelyet máshol nem, vagy alig kapnának meg. A hallgatókat jelenleg az ország 14 pontján várjuk az elhallgatott magyar történelemről, a magyar kultúráról, a keresztény erkölcstanról és a XXI. század aktuális problémáiról szóló előadásainkkal. Idővel szeretnénk, ha az országban legalább 100 helyen tudna helyi oktatást tartani a Népfőiskola.

46. Miért alapította meg a Jobbik a Csengey Dénes Könyvtárat?
A Csengey Dénes Könyvtár egyelőre egy helyen, Budapesten működik. Adományokból és gyűjtésekből állítottunk össze egy olyan könyvtárat, amelyben a magyarsággal, történelmünkkel és kultúránkkal kapcsolatban az alapvető munkák mellett számos értékes és ritkaságnak számító kötet várja az olvasni vágyókat.

47. Mit jelent Morvai Krisztina és Vona Gábor 2008-as országjárásának jelszava, az „emberközpontú Magyarország”?
A közéletben, amikor bizonyos problémákról döntenek, az esetek többségében az a fő szempont, hogy mi az ami hasznos, mi éri meg, mi mennyi pénzbe kerül. A politika így egyértelműen pénzorientált lett, és ebben a hálóban elveszett a politika célja – maga az ember. A Jobbik ellenben azt mondja, hogy egy döntésnek a józan ész határain belül mindig az alapján kell megszületnie, hogy mi a jó az embereknek, még ha az éppen nem is kifizetődő. Lehet, hogy egy vidéki vasúti szárny fenntartása nem éri meg, de ha annak fennmaradása feltétele egy község életének, akkor nem szabad megszüntetni. Ezt jelenti az emberközpontú Magyarország-koncepció.

48. Mit jelképez a Jobbik címere?
A Jobbik címere egy stilizált vitorlás hajó, amelynek árbocát a kettős kereszt, vitorláit pedig a nemzeti színű körök adják. Jelentése, hogy a történelmi tradícióink adják az alapot (árbóc), amelyre a közösségeinknek (családok, szervezetek, települések, egyházak és maga a nemzet) együtt kell felépíteniük magukat. Amennyiben ez sikerül, akkor sikerül a vitorláinkba vonnunk a történelem szelét, és a magyar nemzet szélsebesen gyarapodhat és büszkén tekinthet saját jövője felé.

49. Mi a célja a Jobbik évek óta tartó keresztállítási missziójának?
Az ünnepeink teljesen kiüresedtek, a fogyasztói társadalom embereszménye maga alá gyűrte azok eredeti üzenetét. Így van ez a legnagyobb ünneppel, a Karácsonnyal is. Célunk, hogy a vásárlási lázban felhívjuk a figyelmet a valódi lényegre, a szeretetre, a Megváltóra és az összetartozásra. A közterületeken álló keresztek látványa talán sokakat meghökkent, de ezzel már el is értük a célunkat, hiszen kimozdítottuk az illetőt a megszokott rutinból, és talán sikerült egy kicsit elgondolkodtatnunk.

50. A Jobbik milyen értékekkel egészítené ki a jelenleg hatályos Alkotmányt?
A jelenlegi alkotmányt mi nem egészítgetnénk ki, hanem úgy ahogy van, elküldenénk a múzeumba. Helyébe egy korszerű, a Szent Korona-tan alapján álló alkotmányt képzelünk el, amely helyreállítaná Magyarország történelmi jogfolytonosságát, alkotmányos rendjét és lefektetné azokat a sziklaszilárd alapokat, amelyekre újabb magyar évszázadok építhetőek.

51. Mit tenne a Jobbik a magyar munkavállalók helyzetének javításáért?
Az emberközpontú gondolkodás jegyében hangsúlyozni kívánjuk a szolidaritás és az alulról szerveződő érdekvédelem fontosságát. A munkajogi rendelkezéseket úgy át fogjuk dolgozni, hogy az érdekvédők maximális jogi védelemben részesüljenek, mostani kiszolgáltatottságuk megszűnjön. A Jobbik elsődleges feladatának tekinti a munkavállalók, ezen belül is a külföldi tulajdonú és a multinacionális társaságok alkalmazottainak munkajogi védelmét. Ennek érdekében ki kell kényszerítenünk, hogy ezek a cégek tartsák be az OECD, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet rájuk vonatkozó szigorú irányelveit. Másrészt meg kívánjuk akadályozni, hogy a munkavállalói kérdésekben tényleges jogosítvánnyal bíró szakszervezetek helyét az ilyennel nem rendelkező ún. európai üzemi tanácsok vegyék át.

52. Hogyan alakítaná át a Jobbik a szociális segélyek rendszerét?
A rendszeres szociális segélyek rendszere a cigány kisebbség nagy része számára nem a munkakeresésre ösztönző támogatás, hanem a fő megélhetési forrás lett. A Jobbik közmunkához kötné a segélyeket, azok összegét alacsonyabbá tenné a minimálbérnél, magát a támogatást pedig jegyekben folyósítaná, vagyis lehetetlenné tenné, hogy a segélyek kocsmázásra és dáridóra folyjanak el, ne pedig a családok mindennapi költségeire, az iskoláztatásra.

53. Miért Morvai Krisztinát kérte fel a Jobbik az EP listájának vezetésére?
Mert szakmai tapasztalata, elkötelezett jogászi munkássága és bátor nemzeti érdekvédelme alapján ő a legalkalmasabb jelölt Magyarországon arra, hogy Brüsszelben végre mindenki megértse: Magyarország a magyaroké!

http://www.jobbik.hu/rovatok/egyeb/kiskate





Szóljon hozzá

Név:
E-mail:
Az e-mail cím nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:





HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneą-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneą Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- ©túr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona