Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Hírlevél 25: JMPP-Kit "magyarosíthatott" Szent István?

2009.08.26.
Először egy 2006-os eseményre való emlékesztetővel kezdeném. Idézet az akkori Magyar Nemzetből:

"...Felvidéken az erdélyihez hasonló törekvés indult útnak néhány nappal ezelőtt. A Comora Aula-Autonómia mintaudvar-Felvidék autonómiája elnevezésű komáromi polgári társulás hétfő délután aláírásgyűjtésbe kezdett a perszonális és a területi önrendelkezésért.

„Felszólítunk minden szlovákiai pártot és szervezetet, polgári társulást, alapítványt és csoportosulást, hogy támogassák kezdeményezésünket, mert az autonómiát beszéd helyett csak a lépések és ellenlépések eszköztárával érthetjük el”- áll az iroda honlapján. Bósza János, a szervezet koordinátora szerint ez egy olyan kezdeményezés, amelyről csak az idő multával derül majd ki, volt-e értelme, vagy sem. A Magyar Koalíció Pártja(MKP) állásfoglalásban reagált a kezdeményezésre. A párt emlékeztetett, arra hogy az autonómia emlegetése kategorikus elutasításra készteti a szlovák közvéleményt és a politikai elit nagy részét. Éppen ezért programjában a nyelvi, kulturális és oktatási önrendelkezés megerősítését tűzte ki célul és részben meg is valósította. Ennek ékes példája az MKP állásfoglalása szerint, hogy az alap- és középiskolák önkormányzati hatáskörbe kerültek, a kisebbségi iskolák kiemelt fejkvótával gazdálkodhatnak, s létrejött a Selye János egyetem. A magyar párt az önálló kisebbségi intézményrendszerben látja a felvidéki magyarság önrendelkezésének leghatékonyabb formáját. A vállalható álláspont ez, ráadásul valóban sok eredmény áll mögötte. A vita azonban önmagában is az újdonság erejével hat a Felvidéken.

"Az alternatíva nélküliség elfogadása bármelyik határon túli magyar közösség körében csak a szellemi és politikai tespedtséget erősíti., a kezdeményezőkészséget rombolja. A tabudöntögetés ezzel szemben vérpezsdítően hat. Az utóbbira pedig nagy szüksége van a hatalomból való kiesést érthető módon nehezen feldolgozó MKP-nak, a felvidéki magyarságnak általában". .. 2006-os pataki cikk MN-ből

Ez helyett mi történt? Tespedtségük növekedett, mások kezdeményezőkészségét pedig, megdöglött az MKP kecskéje, dögöljön meg a szomszédé is alapon szétrombolták. Az elmúlt három évben az MKP a tabudöngetés helyett mégjobban bebetonozta Durayval (legnagyobb élő autonómista) az élükön a megélhetési és hazudozós hatalmukat. Minden mást és másokat, mint amit ők mondtak, azokat lejáratták, hazugságokkal megbélyegezték, leszönöszözték (Csáky kezdeményezője volt), lesziszezték. Cserébe a felvidéki magyarság nem kapott semmit sem, csak a Benes dekrétumok megerősítését, a déli magyarlakta területeket gazdaságilag történő elsorvasztását, tót történelmet, történelemkönyvet, magyar PT diszkriminitatív és alkotmánysértő módon történő beszüntetését, és egy magyarellenes nyelvtörvényt. Az MKP minden esetben hallgatott, vagy csak butítás gyanánt látszattevékenységet végzett, végez, mindenfajta határozott fellépés kiállás helyett. Majálisok a durva asszimiláció megállítására nagyon kevés lesz Csáky, Duray és Bugár urak.
Köszönjük szépen Önöknek Csáky, Bugár, Duray, Nagy, Simon, Berényi, Baątrnák, Gál urak és a többiek, talpnyalóik és a hazudozó és cenzúrázó felvidéki magyar médiáknak (felvidek.ma, bumm, parameter, Újszó, Szabad Újság stb) is. Nagyon szépen köszönjük az Önök nemakarását, gyávaságát és a tehetetlenségüket. A Felvidéki Magyar Nép hamarosan benyújtja a számláját.
Bósza János, JMPP
LINK

Kit "magyarosíthatott" Szent István?

Bárcsak ezt tette volna. De nem tette és csak a halálos ágyán tárt észre, amikor Vazul, illetve Szár László? fiaitt titokban kimenekítette az országból, megmentve ideig-óráig az Árpád házat a bosszúálló latin "kultúrkörtől" és a hazug, cselvető nyugattól, a kihalastol, kiirtastol.

Már fia, Szent Imre meggyilkolása idején tudnia kellett volna, hogy baj van. Ma ősrégi magyar nevek elferdített szláv változataiból, amit javarész 1945-ben gyilkos partizánok eszeltek ki és kényszerítettek a magyar falvakra, engedélyeznek szláv fordításból magyar neveket a felvidéki magyar tankönyvekben, holott ezen az ősi hun területen ősszlávok nem léteztek, tehát helyneveik sem léteztek. István miatt adtuk fel az Enns vonalig a mai Ausztria területét. Az oda benyomuló germánok elnémetesítették a bécsi medence hunjait, avarjait és magyarjait és a Muraköztől az Enns-ig terjedő Ostmarkot, amit Szventoplokos "Moraviajanak" tekintenek, mert Marahensis, vagy Maharensis néven szerepel ez az Ostmark terület. És megkaptuk magunknak a vérengző, agresszív Ausztriát. A határvidékre, Ostmarkra, mert még neve se volt ennek a vidéknek, az Avarok bosszantására a frankok vad szlávokat telepítettek Sziléziából, sőt egészen Brandenburg területéről, amit még ők rohantak le a szász háború idején. A frankok a szlávokat alighanem kiirtották volna, de a hunok és az avarok több kemény csatában megállították őket 803 es 811 között. Ennek emléke a Presalausburgi ütközet, ami valószínűleg Wroclaw, vagyis Boroszló környékén zajlott le, bár találgatják, hol volt a helyszín.. Viszont tévesen összekeverik ezt a kort a 907-ben az Enns környékén, tehát a határvidéken lezajlott ütközettel és Pozsonyi csatának nevezik, lovat adva a pánszlávok alá ezzel a tévedéssel, és a19. századi tévedések alapján átadva a pánszlávoknak Pozsonyt és a Kosovo pole vidéken létező Dowinát, Rastiz várát, mint Dévényt.

Ezekben az ütközetekben Nagy Károly is kikapott, aztán békéről kezdett tárgyalni. Nem véletlen, hogy történészek okkal feltételezik, hogy a frankok ellen harcoló Közép-Európában a szláv alakulatok vezetői sokszor avar eredetű vezéreket takar, akiknek lovassága avar, hun eredetű ezekben a harcokban. Így okkal hiszik, hogy Szventoplokos, Brwin, Kocel, sot Rastiz eredetileg avarok, illetve a felvidéki hunokkal szövetségben harcoltak a frankok betörése ellen. A neveket pánszláv elképzelések szerint szlávosították Pl. Szvatoplukra, ami szent ezredet jelent, ugyanakkor a német eredete Zwentibold és az valami tisztséget takar, nem a nevezett személy neve, akit különben is a pápa követe jelenlétében koronáztak Horvátország első királyává - erről van irat, Boba Imre közölte le - és így a Horvát királyok listáján az első helyen szerepel. Sohasem járt Nyitrán és ha északra kellett mennie, a rövidebb úton járhatott - a bécsi erdő mögött.

Brwin-ből lett Pribina és Braszlavot sem lehet a Balaton mellé tenni, mert okirat van arról, hogy Moosburg várát kapta védeni, ami Klagenfurt mellett van a Dráva mocsaraiban, a várat feltárták és Arnulf császár kedvenc tartózkodási helye volt. Nem kellene a magyarországi régészeknek a Balatonból mocsarat csinálniuk a pánszláv régészekkel karöltve csak azért, mert Moosburg mocsaras területen fekszik. Kár és fölösleges volt Nagy Károlyékkal szóba állni. Valószínűleg ez a Maharensis kifejezés, a Murától az Ennsig terjedő területet jelent latin ferdítésben, és semmi köze a "morva", vagy a Maharensis, Marahensis szóból kialakult morva kifejezésnek, valami morva néphez, mert területet jelöl. Amit esetleg tévesen kelta eredetű szónak tartanak, később morva őrgrófság maradt belőle, ami lassan elterjedt mint név az Erdőhát fölötti területen.

A másik morva név-maradványok ezért Sirmium környékén vannak. Zahorie, vagyis Erdőhát rossz fordítása Zobor népe hun országának, mert az nem Zahorie, mert Zobor nem jelent szláv Zahoriet, vagyis Erdőhátat. Ezért van ezen a területen Uherske Hradiste, vagyis Hun vár, vagy Uhersky Brod, vagyis Hun átkelő, stb., a mai napig. Ezek ugyanis az Árpád honfoglalás előtti hun nép elnevezései.

István a görög rítus helyett német javaslatra a latin mellett döntött, sajnos Géza óriási hibát követett el, hogy a germánokkal szóba állt, de a pápa kozvetített, mert a magyarokkal akarta ellensúlyozni a pápaságra nehezedő germán hatalmi túlsúlyt. Az egész ISTVÁN ügy erről szól és semmi másról. Ebbe nem kell belemagyarázni sem szamojédeket, se mongol hordákat, sem a kőkorszakot, semmi egyebet. De a germanoid finnugorizmus ezt teszi hivatalosan és ezzel kártékonyan telepedik a magyar nemzettudatra és fejlődésre. Róma elfeledkezett a magyar segítségről Géza és István koráról mint mindig. Jó lenne, ha a magyar egyházak ezt végre elővennék és helyre tennék. Mert a magyar segítséget a pápa a pápai helynökséggel, keresztény királysággal, stb. köszönte meg. Az nem ajándék volt. Sajnos aztán a szkizma, a nagy végső összeveszés idején és azóta, a latinok szellemében "pogánynak" neveztek, aki a görög kereszténység főleg Mária hitet követte. A görög nem volt annyira ellenséges a helyi nyelvekkel szemben, pláne nem a Szent Konstantin által is emlegetett türkök esetében, akiknek írását a pápánál kifejlesztette szláv, glagolita írásának elfogadása mellett sorakoztatta fel, mint érvet, hogy lehet más írás is, mint latin, vagy görög, tehát szláv írás is lehet, mert pl. van türk-kazár rovásírás.

Konstantin 8 kötetes munkát mutatott be kazáriai tartózkodásáról a bizánci udvarban és ezzel alapozta meg tudósi hírnevét, nem a szláv írásrendszereivel. Ne felejtsük el azt sem, hogy több bizánci császár édesanyja szkíta, türk, vagy chorezmi származású hercegnő volt és a két birodalom között szoros kapcsolat állt fenn. Az Árpádok mindvégig védték a görög egyházakat Magyarország területén a latinnal szemben, és igen nehéz dolguk, sok kellemetlen levélváltásról tudunk ezekben az ügyekben a pápákkal. Tisztán látható, hogy pl.a Szent Konstantin által kifejlesztett szláv, glagolita írás o és e betűjet a magyar, tehát türk rovásírásból vette, amit akkor tanult meg, amikor két évig a kazár kagán vendége volt Szarkelben. Vagyis a régebbi, szó és képírásos, fogalomkifejező, hagyományokat is őrző magyar rovásírás a szláv glagolita írás egyik megelőző mintája, írása volt. Ezek a régi írásrendszerek, mint az egyiptomi, sumer, kínai, vagy a hettita, nem hangírások, hanem fejlettebb, régebbi írások voltak. Tehát a jelenlegi nyitrai püspökség által a Nyitrai vár középkori fellegvára kapuja előtt felállott "emlékműje" felirata a glagolita írásról azért hazug és hamis, mert a glagolita írás nem előzte meg a türkök, vagyis a magyarok írását. Az etruszkok mintegy 24 ezer hosszabb-rövidebb rovásírásos szöveget hagytak hátra, és mivel a Kárpát-medencéből érkeztek Itáliába, az írásemlékek nyelvezete a 3000 évvel ezelőtti Kárpát-medencei magyar nyelv emlékének tekinthetők. Ennek a nyelvnek az emléke a sok helynév is, és mert igen régiek, nagyon nehéz ezek jelentését kibogozni. Szláv meséket ezekre a helynevekre ráfogni, mindenféle kommunista partizán nyelvészkedők eszement elkápzelései alapján minősíti a jelenlegi pozsonyi nyelvészkedők és követőik erőszakoskodásait. Ebben legyünk hát következetesek és mondjuk nekik oda.

Szent Konstantin ábécéjében tehát ennek az ősi türk rovásírásnak, ami Föníciában is jelen volt, két rovásjegy megfelelője is szerepel. A Felvidéken glagolita írás nem szerepelt, csak rovásírásos emlékek vannak. A glagolita írás Koszovóban még élt, Horvátországban már alig, azt a latin ki is szorította a Felvidékre pedig sohasem került.

Metod pedig Wiking bajor segédpüspökkel a Száva melletti Sirmiumban székelt, amíg a latin írást és misét kedvelő Sventoplokos ki nem űzte a görögöket onnan, több száz papot vissza Görögországba. Viszont a fekete magyarság, tehát a Tudun és Zobor vezér honfoglalás előtti hun-bolgár népe és az avarok, komoly bajba kerültek az istváni fordulattal, mert ők már a 700-as évek végén felvették a kereszténységet és a görög Mária hit követői voltak. Őket azonban a latin fordulat miatt üldözni kezdte a Szent Istváni latin egyház, mint "pogányokat" a magyar királyi hatalom háta mögül és ez az oka a Felvidéken a szlávosodásnak, ugyanis a hun őslakosságra szlávokat és germánokat hozott be főleg az egyház miatt a királyi hatalom, mialatt az őslakosság hun kulturáját elnyomták.

A jelenlegi tót nacionalizmus dühe ennek az emléke, csak éppen a rossz irányba fordítják, mert nem értenek semmit sem, hiszen a pánszláv- sturi idétlenségek miatt teljesen meg vannak zavarodva. Ezért veszélyes a pánszlávizmus szolgai kiszolgálása a tudományok részéről. Különösen ez történt Róbert Károly uralkodása idején, aki a latin, hátulról tőrrel támadás kultúráját, az összeesküvések korát hozta ránk és sok magyar főúr és régi család birtokát fölperzselte. Helyükbe cseheket és germánokat hoztak és ezeket most őstelepeseknek állítják be. Ezert kapta meg Róbert Károly magával szembe Csák Mátét, aki egyben nádor és Atttila leszármazott volt a turóci Diveki nemzetség, Csaba leszármazottainak egyik ágából. De ez a probléma teljesedett ki az idegen királyok miatt is, akik üldözték a magyar nyelvet. Ez pedig ha úgy tetszik a morva völgy, egészen Saros megyéig a Duna fölötti területen - Gomor nem, mert azok avarok, bár abba is belemagyaráznak szlávokat, mert nem értik a palócok eredetét. A Sziklavidék, Felvidék hunjai, Zobor országától Turocig és Sarosig már az Árpád honfoglalás előtt a görög Mária hitet követték, amikor Bizánc messze erősebb volt, mint Róma és beleszólt a római püspök és minden itáliai püspök dolgába.

A nagy tévedést, amire Fico, Fickó hivatkozik, mert ő is egy elfajzott tapolcsány vidéki magyar, az is okozza, hogy amikor 1867 után visszaállt a magyar világ és az elszlávosodott felvidéki nemesség időt kért, hogy újra rendesen megtanuljon magyarul, ma ezt "magyarosításnak nevezik, mert ezen az úton elindultak. Márpedig Tudun népe már igazán megkaphatna annyi lélegzetvételnyi időt, hogy saját dolgaival tisztába jöhessen, történelmi települései adatait, neveit, régi nyelvi dolgait rendbe tehesse. A felületes, félművelt politikusok csípőből lövöldözései meg nem értett történelmi mélységek helyett a dolgokat felszínre hozzák, ami nem baj. De most rendet kell ezzel tenni és a jelenlegi hisztériát erre jól fel lehet használni. Nagyon alaposan helyre kell tenni a dolgokat, mert különben Fico módon köszönnek vissza és Sturokat, Hodzakat termel a hazudozás. A mi érdekünk a mi érdekünk. Ha az egyház politizálhat, akkor nekünk is politizálnunk kell és nekünk kell, hogy igazunk legyen. Ezt kell a Szent István kultuszhoz fűzni. Minél hamarabb, annal jobb lesz. Vatának igaza volt.


Geönczeöl Gyula , JMPP KB

Ide tartozó írás:
Fico szerint Szent István zászlaja alatt a legkeményebb magyarosítás folyt




Szóljon hozzá

Név:
E-mail:
Az e-mail cím nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:



charles sucsan [ 2009-08-26 16:32 ]



Kedves Gyula,

Hát igenis!, ideje lenne az István mitoszt tisztázni, leépíteni, mert feltételezhető, hogyha a magyarságra nem kényszeritik a Római kerszténységet, amely alatt világuralkodási cél volt, akkor megmarad az ősi mágusi hitvilág az emberekben, amit azután a korhoz idomították volna, kétségtelenül. Ennek a veszélyét jól értelmezte róma, mert ahogy K.E. a hetedik században végig söpörte az Asszyr birodalmat a reformált Mágusi hivilág, úgy végig söpörhette volna a reformált magyar hivilág egész Európát.
Sajnos nem ez történt! Agymosták a magyarságot és égették őket négyszáz éven keresztül, ha nem hajtottak fejet a "római kereszténységnek" Erről kevest tud a magyarsűág, a mai még rosszabb, mert az elszlovákosodott hunok és magyaroknak fogalmuk nincs a mágusi értékrendről ami erőssé tette Atilla hunjat is már régóta.
Nem vagyok ismertes részletesen a helyi történtekről amiről beszámolsz. Egy azonban biztos a kersztény magyarországot a római egyház az érdekei szolgálatába uralta, mert akkor Európában az volt a nagyhatalom. Azaz megnyargalták a rendek megosztásával és egymasnak ugrasztásával. Ez ma is folyik.
Ezért egy társadalom átalakitását a gyerek agymosásával teszik és két nemzedék után teljesen megváltozik, persze a modern technikával és média rendszerrel ez még konnyebben megy. Nem hiába egyes országok nemzetek teljesen elzárkoznak a nyugati fertőzéstől, kezdve a zsidóság, legalább is az ortodoxok, akik nem engedik gyerekeiknek nézni a televizót, vagyis az nincs is.
A magyarság jövője ezen a térent fog eldölni.
Ugyanakkor a magyarok tanithatnák a szlovákokat az ő nyelvükön a történelem terén., vagyis ellensúlyozni a sok hazugságot amivel tömik a szlovákok fejét.
Nem könnyű a helyzet, de azért tevékenykedni kell képességeink szerint.
Üdvözlettel Károly




HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneą-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneą Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- ©túr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona