Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Gasparovics maradjon otthon, nem kívánatos vendég Öregkomáromban.

frissítés 2011.04.28.:
Nem maradt otthon, Öregkomárom új szlovák polgármestere hívta meg, megvendégelte, az MKP helyi szervezetének a támogatásával. Azt a szlovák államfőt, aki Fico SMER pártjának a támogatásával lett elnök és magyarellenességéről híres.

2011.04.11.

Tisztelt Gasparovics úr, a nemzeti nacionalisták, a soviniszták és a magyargyűlölő pártok által megválasztott szlovák államfő.

Ön Öregkomáromban nem kívánatos vendég, a tősgyökeres és becsületes komáromiak nem kérnek önből. Öregkomárom a komáromiaké, függetlenül attól ki milyen nemzetiségű. Vannak köztünk becsületes szlovákok és talpnyaló magyarok is. Én most a békességre vágyó és a jogaival élni akaró, diszkrimináció mentes életre vágyó komáromiak nevében írók. Önök most Öregkomáromot bevették az ide betelepült lélektelen karrieristák segítségével és helyi talpnyalóik hathatós árulásának köszönhetően.

Tudja Öregkomárom büszke város, büszke és tenniakaró szív dobogott ezer éven át bevehetetlen falai között. Sem török, sem tatár, de még az osztrák seregek sem tudták elfoglalni, tartósan befolyásuk alá vonni. Ez maguknak sem fog sikerülni, nem sikerülhet.

Ezt üzenem Önnek:

Magyarok Egy-esülni, most és azonnal - A bűn nélküli büntetés városa, Öregkomárom

Komárom, Öregkomárom
őshonos népeddel egynek, nagynak születtél,
ezer évig jóban, rosszban,
harcra készen, vagy békességben éltél.
A Duna homok-mosta jobb, s bal partján,
várfalaid fiaidat, lányaidat oltalmazva,
külső-belső ellenségeidtől őket védelmezve,
lelkedben, testedben egy célért,
egy szív dobogott.

Trianon miatt beállott,
bűn nélküli büntetésként
felnyársaltak, megmásítottak.
Új kormányok, új hatalmak
ezeréves jólétedet, kútba dobták,
semmissé nyilvánították.
Ellened az ököljogot érvényesítették,
azzal a várossal szemben,
amely ezer éven át Csallóköz és Felföld,
nyüzsgő gazdasági s politikai életének
otthonadója, régiódnak irányító motorja, ...volt.

Egységed, gazdagságod porban hever,
rothadó enyészetnek indult,
százéves újgazdáid lelki és szellemi értékeidet,
vért izzadva tönkretették, eltiporták.
Jöttek labanclelkű kvártélyosok,
kéretlen és idegenlelkű hivatalnokok, katonatisztek.
Adtunk a tótnak szállást, vizet, kenyeret
....hálából, ma ki akar verni otthonainkból, házainkból, ezer-száz éves Hazánkból!!!

Népi, s nemzeti hovatartozásodat össze-vissza kuszálták,
megmásították, emberséget, törvényeket nem ismerve erőszakkal a magyart, őshonos népedet asszimilálták.
Komárom, valaha nagy és bevehetetlen falaid mögött,
erős és hatalmas tenni-akaró szív dobogott
a Duna jobb, s bal partján, egységben, megértésben,
az te voltál, az én városom, jóban, rosszban, kitartásban.

Segíts, segíts magadon,
s meglátod az Istened is megsegít nyomban!

Te Kollonich, Jókai, Lehár szülővárosa,
ahol Klapka generálisunk ágyúi dörögtek,
rövid kardod, toldd meg egy lépéssel,
egynek, eggyé kell válnod, most itt és azonnal,
hogy többé téged a sötétség szét ne választhasson.

Járt utat a járatlanért el ne hagyj!

Kettőből így Egy legyen, a Harmadik élhessen,
megszűnjön a széttörtségünk, mert csak a
bukásunk és újrakezdésünk képes újra Egy-esülni,
így hát zörögjön a haraszt, s fújja a szél,
nem meghunyászkodva,
.... viharként fújja az igaz szót,
Komárom Egy-esülni, most és azonnal!!!

Apa, fiú ; Duna és a Vág vízmosta partján
a szégyenes bosszúságtól megkeseredett
szívvel Esküszünk, hogy gazdag múltunk után,
a szebb jövőnkért,
itt és most mindent megteszünk.
Hazám, kishazám Komárom
ha tőlem azt kéred, hogy
ezért tiszta szívből “harcoljak”, ám legyen
de ha erőm vízzé válik, megbotlok,
s égi és földi hatalmak ellenem esküsznek,
akkor bírám városom egyedül,
csak egyedül te, ... te lehetsz, legyél.

Őszintén, és büszkén állok ítélőszéked elé
hol rossz döntéseimért bizonyára elmarasztalsz,
ava dicséred a jót, mit cselekedtem
érted, nyíltan, és jóakarattal.
Tetteim a te nagyságodat öregbítik,
legyek akár orvos, tanár, vagy betűvető író,
és ahogy mi is, a többség téged tisztelünk
napjainkért a jelenben, s jövőnkért majd holnap.

Vérbe fojtott, tűzben izzó fájdalmas történelmed
hű és valós bizonyítéka dicső tetteidnek,
téged kit sem török, sem osztrák
térgyre soha, de soha nem kényszerített,
.meghajlok előtted, vérző szíved előtt,
és emlékezem a bőség hívószavára,
.sátoros ünnepeidre, nagyságodra.

Büszke vagyok, hogy e város polgáraként
itt élek, és itt alkotok,
értékrendedet elfogadva,
a rám kiszabott útadón
szépen és céltudatosan tovább haladok.

Céljaim őszinték és tiszták,
ahogy most is és mindig,
városom néma mesterem
mindent érted, csakis érted teszek,
. családodért, az itt nemzett gyermekeidért,
Komáromért, Öregkomáromért,
az egy szív dobogtatta csonka városomért,
az eggyé-válásért,
az Egy,.. Nagy,.. Komáromért
...erre Esküszöm.

Ön tisztelt elnök úr mire esküszik, hogy mindenáron elveszi azt, ami sohasem volt a magáé. Igen a történelmet meglehet goebbelsi propaganda módjára változtatni, de igaz azért nem lesz az. Hazudni lehet, történelmet hamisítani lehet, sőt a fiatalságot ezzel a hazugsággal fel lehet vértezni, magyargyűlöletre nevelni, de azért a hazugság hazugság marad. Sokan az Önök hírportáljain, a halálomat kívánják, mert szerintük én hazaáruló vagyok. Vajon miért?

Hat év alatt semmi mást nem csináltam csak azt, amit az alkotmány megenged, az azonos jogokat követelem minden szlovákiai állampolgárnak, az azonos bánásmódot és a törvények azonos értelmezését. Ez Ön szerint hazaárulást jelent. Akik milliókat lopnak össze, de szlovákok, azok minden csinálhatnak, de akik a szlovák-magyar megbékélést hirdetik, a népeink közötti ellentétek, mesterségesen felépített akadályok elbontását kérik, békésen követelik, azok revizionisták, irredenták és hazaárulók. Őket be kell csukni, földre teperni és mindenfajta indok nélkül letartóztatni.

Van itt egy "újnáci"(?) párt, aki legszívesebben a gázkamrába zárná a fél milliónyi magyarságot, hogy így oldja meg a magyar ügyet Felvidéken. Ez a SzNP-t, annak elnöke talán még jobban utálja a magyarságot, főleg a felvidéki magyar polgártársait, mint ahogyan a nácik utálták a kommunistákat, a szocialistákat, a szlávokat, a zsidókat és a cigányságot. Mégis Európa szívében ezt szabad, lehet sértegetni a magyarokat, büntetlenül feljelentgetni és alkotmánysértő módon diszkriminálni.

Ön elnök úr ez ellen sohasem emelte fel a szavát, hanem pont fordítva ezek segítségével került hatalomra. Vajon maga szerint az ilyen elnök lehet minden szlovákiai polgár elnöke. Nem elég hangoztatni, hogy mennyire szereti a magyarokat, hanem afféleképpen is kell cselekedni. Vajon legalább egyszer is felemelte a szavát Slota magyarellenes kijelentései ellen? Sajnos sohasem. Így számomra Ön nem minden szlovákiai polgár elnöke, így az enyém sem. A komáromi magyarok butaságának, egyes kapzsi és megélhetési politikusaiknak köszönhetően, a többségiben magyarlakta Öregkomáromnak ma egy szlovák ide betelepült szlovák nemzetiségű polgármestere lett, így döntöttek a komáromi lakcímmel rendelkező komáromi lakosok, de nem az őshonos komáromi szív. Komárominak nem elég lakcímmel rendelkezni, ahhoz:
Nem elég a jóra vágyni:
A jót akarni kell!
És nem elég akarni:
De tenni, tenni kell!
A jószándék kevés! (VM)

Gasparovics úr Ön lojalitást követel a felvidéki magyaroktól. DE!!! Lojális csak az lehet, attól lehet elvárni, aki ténylegesen azonos jogokkal bír, nincs diszkriminálva és tudatosan asszimilálva. A felvidéki magyarság államalkotó tényezőnek kell lennie, meg kell kapnia az önrendelkezés jogát és napi tevékenységüket a saját szabad akaratuknak kell irányítania, nem más akaratának kell érvényesülnie. A felvidéki magyarság ugyanolyan adófizető polgár, mint a többségi szlovákság, tehát ugyanolyan jogokat kér, követel és kapnia kell, mint amivel a többségi szlovák nép rendelkezik.




Gasparovič: Magyarország a múltba réved

Gasparovič: Magyarország a múltba réved

2011. április 28. csütörtök, 11:31 | TASR
Pozsony
|

Az új magyar Alkotmány szelleme és néhány kitétele azt jelzi, hogy déli szomszédunk csak a múltjába tekint, és nem érdeklik őt, hogy a magyar jogokat a szomszédos országokra is kiterjesztik - mondta Ivan Gaąparovič.

A köztársasági elnök szerint a kialakult tendencia ellentétes azzal, amit egy éve kívántak Magyarországnak.

Az államfő szerint nemcsak Szlovákia, hanem a térség többi állama is felteszi a kérdést: Magyarország miért igyekszik erőnek erejével saját elképzelését érvényesíteni a térségben a kollektív jogok kiterjesztésével, mely ellentétben áll az európai jogok szellemével. “Európa már rég azt mondja, hogy a polgárnak szabadnak kell lennie. És ha a polgár szabad, már nem kell kollektív jogokról beszélnünk. Mire ez a patetikus visszatérés a történelemhez, melyet már megváltoztatott a világtörténelem két legnagyobb háborúja?” - mondta az államfő.
http://ujszo.com/online/kozelet/2011/04/28/gasparovic-magyarorszag-a-multba-reved



Alkotmányt módosítana a Smer - csak egyéni jogokat a kisebbségeknek

Alkotmányt módosítana a Smer - csak egyéni jogokat a kisebbségeknek

2011. április 27. szerda, 12:46 | SITA
Pozsony
|

Szlovákia a kisebbségekhez tartozók esetében csak egyéni jogokat ismer el, kollektív jogokat nem - ezt akarja az alkotmányba juttatni az ellenzéki Smer-SD, amely éppen ezért az alaptörvény módosítását kezdeményezi.
SITA-felvétel

A párt szerint ilyen lépéssel kell válaszolni az új magyar alkotmányra, amelyet húsvéthétfőn írt alá Schmitt Pál köztársasági elnök, s amely jövő januártól lesz hatályos.

"Az európai jog nem ismeri el a kollektív jogokat, a magyar alkotmányban pedig megjelennek" - figyelmeztetett a Smer szerdai sajtóértekezletén Marek Maďarič alelnök. A politikus csalódottságának adott hangot amiatt, hogy Pozsony nem megfelelő módon viszonyul Budapesthez. Meggyőződése, hogy Mikuláą Dzurinda külügyminiszter és Iveta Radičová kormányfő ígéretet tett Budapestnek, hogy nem kommentálja az új magyar alaptörvényt. Maďarič szerint éppen a szomszéd államnak kell figyelmeztetnie, hogy mi történik Magyarországon.

Az alkotmány-módosítási javaslat előkészítése még folyamatban van, de április 29-én eljuttatják a parlamenthez, hogy a május 17-én kezdődő ülésszakon már a képviselők elé kerülhessen.
http://ujszo.com/online/kozelet/2011/04/27/alkotmanyt-modositana-a-smer-csak-egyeni-jogokat-a-kisebbsegeknek




Szóljon hozzá

Név:
E-mail:
Az e-mail cím nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:





HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneą-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneą Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- ©túr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona