Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Emlékesztető 2005-ből

2009.2.21.
Nyílt levél az MKP vezetéséhez
(Országos elnökség tagjai, Országos Tanács tagjai….., nagyközönség)

Adódik a kérdés, hogy miért a nyílt levél? Sajnos az MKP politizálása egyes régiókban odáig fajult, primitivizálódott, hogy egyszerűen sem én, sem több ismerősöm nem lát más kiutat ebből az áldatlan állapotból.
Elmúltak, utánunk vannak a megyei választások. Még csak az első forduló, akartam írni, mert e gondolatokat az első forduló másnapján kezdtem lejegyezni. De az első pár bekezdés után letettem a tollat, billentyűzetet, mert úgy „másnaposan” még forrongtak az indulatok az emberekben, bennem is. Úgy gondoltam, hogy az akkori napok híreit hallgatva a második forduló számunkra, magyarokra nézve érdektelen lesz. Értelmetlen, értéktelen a további aktivitás, vagy netán „harc”. A mi jelöltünk lemondott, a helyébe kerülő szlovák politikus első megnyilatkozásában nem kér a magyarok támogatásából. Számára lehet, hogy érthető, de számomra nem. A mi jelöltünk nem konzultált senkivel, nem kértünk semmit a visszalépésért??? Vagy netán valakik visszaléptették?? Szerintem most már jól látható, hogy hiba volt. A magyar választó csak akkor megy el szavazni, ha van magyar jelölt. Vagy még akkor sem. A „mi” szlovák jelöltünk teljesítményét, úgy gondolom, Szigeti László is tudta volna hozni. Akkor mire volt jó ez a kapkodás?
Szerencsétlen véletlen volt az első forduló másnapján az ellentmondó nyilatkozatok sokasága a szlovákiai magyar politikusok részéről? Politikai dilettánsok vagyunk? Sokan ezt kérdezik tőlem, és gyakran én is magamtól: hogyan kerültünk ide, hová vezet a „megkezdett út”. ?? Több napi töprengés után a válaszom: IGEN. (barátaim kinevetnek, hogy miért kellett ezen az egyszerű és alapvető tényen több napig gondolkoznom..??) Politikai analfabéták vagyunk. Hatalmas az űr az MKP országos és alsóbb vezetői gárdája között. Míg a központi vezetés általános elismerésnek és elismertségnek örvend, mondhatjuk beletanult, professzionálisan politizál, addig a kerületi, és főleg járási szinten hatalmas űr tátong. Ebbe a bizonytalan térbe az elmúlt 8 év alatt rengeteg karrierista, hozzá nem értő egyén szivárgott be kerületi és járási szinten is. Még most is hallom azokat az érveket amit sok most sikeres másodvonalbeli, vagy harmadvonalbeli MKP-s politikus hangoztatott 1998 előtt (a „meciarizmus korszakában) : „tudod én most nem nyilvánulhatok meg nyíltan mert állami alkalmazott vagyok, de Titeket támogatlak… Csináljátok csak tovább, helyi és járási szinten is. Sajnos akkor azok, akik nyíltam merték vállalni magyar politikai mivoltunkat, valahogy elég kevesen voltunk. A pártegyesítés is még a rossz időkben ért minket. Senki sem akart járási funkciót, megbízatást vállalni, mert még az országos választások végeredménye bizonytalan volt. TI vagytok a hozzáértő emberek, nektek van tapasztalatotok, hallottam minden oldalról. Vigyétek tovább a dolgokat.! Úgy nézett ki nem sikerül Meciart legyőzni. De jött a csoda, és az SDL-ben győzött a hatalom utáni vágy és csatlakoztak a jobboldali koalícióhoz. A jobboldali koalíció ezzel úgymond megnyerte az 1998-as választásokat és kormányt alakíthatott. Hurrá… Már nem kell félniük az igazi hazafi állami alkalmazottaknak, tanárainknak, pedagógusainknak, és egyéb értelmiségeinknek.. Gyorsan elő az eddigi bunkerekből, pöcegödrökből, miénk a hatalom.
A lévai járásban is megmozdult a föld. Az MKP tisztújító közgyűlésére 1999 elején került sor. Egyszerre annyi vezetőjelölt akadt, hogy Garamot lehetett volna rekeszteni velük. Egy a jelszó: a volt MPP-sek esetleg MKDM-esek a magyarság helyi ellenségei. Bitóra velük.!! Nekünk nem kellenek.!! Meg kell szerveznünk, nehogy most, amikor már minden rendben van bekerüljenek a járási vezetésbe. Sikerült.. Hurrá.. Legyőztük a legnagyobb ellenséget.
Többen megjegyeztük akkor, hogy elkezdődött az MKP Léva járási kálváriája, agóniája. Az azóta eltelt idő minket igazolt és mindenki számára világosan megmutatta, hogy az ilyen fajta „primitív politizálás” teljes csőd, zsákutca. Hosszas, szívós munkával sikerült elérni, hogy Léva városában az addigi magyar „túlképviselet” a helyi önkormányzatban, a nullával legyen egyenlő. Sajnos ez a folyamat nem állt meg a járás határain belül. Azok, akik az elmúlt időszakban az Andruska Csilla vezette járási elnökség munkáját, kritizálták a helyi magyarság ellenségeiként voltak megbélyegezve. Mindamellett érdemes megjegyezni, hogy a kívülállónak a járási elnökség működése egy gittegylet működéséhez hasonlítható. Köztudott, hogy a lévai járási elnökség többször is, tehát mondhatjuk elég gyakran meghívó nélkül jött össze, úgy értve, volt olyan elnökségi tag, aki a járási elnökségi ülésről egyáltalán nem tudott. Nem kötelező az írásos meghívó, de nem találom az alapszabályzatban, hogy össze lehetne hívni a járási elnökség egy csoportját, valaki előtt, pedig eltitkolni, vagy elfeledkezni róla és ezt hivatalosan elnökségi ülésnek prezentálni. Sőt tovább megyek. Van olyan járási elnökségi tag, aki nem tudott az utolsó járási küldöttgyűlésről sem, tehát nem is vehetett részt rajta, ahol a kerületi képviselőjelöltek személyéről született döntés. A járási elnökség a kerületi jelöltekről a helyi csoportok tagsági gyűlései előtt döntött, tehát a járási elnökséget abszolút nem érdekelte a helyi szervezetek véleménye, ajánlásai. Nem kell mondanom, hogy az alapszabály megsértése Léván szinte napirenden volt. Ezen kívül a járási elnök többször is megsértette az MKP alapszabályát, amikor nem a járási alelnökök valamelyikét bízta meg a helyettesítéssel akkor, amikor az elnök akadályoztatva volt. A mi régiónkban köztudott, hogy a járási elnöknő sok esetben a járási elnökség megkérdezése, véleménye nélkül döntött, ki képviselje a járási MKP-t bizonyos járási és kerületi posztokon. Nem segített az MKP lévai megítélésének az elnöknő és családja folyamatos botrányai a helyi és országos sajtóban.
2004 tavaszán hívatlanul megjelent az Ipolysági helyi szervezet tagsági gyűlésén, hogy „rendet teremtsen”. Természetesen komikusan hangzik, hogy az az ember próbál „rendet teremteni” aki bizonyíthatóan egyre másra megsértette, megsérti, sőt semmibe veszi az MKP alapszabályát. Természetesen az elnöknő arrogáns, kioktató fellépése még azokat az embereket is kiábrándította, akik még bíztak benne, hogy nem igazak azok az eddigi sajtóban megjelent írások, melyek az elnöknő és családja mindenki számára kínos és botrányos ügyeiről szóltak.
Sajnos ezt a kirekesztő stílust az MKP kerületi tanácsa is magáévá tette az említett testület kerületi képviselőjelölt állító összejövetelén. Az MKP kerületi tanácsa ülésén az elnökség olyan javaslattal jött, hogy az elnökség javaslata ellenében csak olyan más jelölt jöhet szóba, ha az új javaslattevő megnevezi azt a személyt aki ellenében az új javaslat szól. Nem kell mondanom, hogy ez a javaslat etikátlan, minden józan érvet nélkülöző volt. Nem segített néhány képviselő felszólalása, akik méltányos és nem megalázó döntéshozatalt kértek. Természetesen hiába. Nagyobb volt l a félsz, hogy nem az előre eltervezett forgatókönyv szerint kapjuk a végeredményt. Aki másképpen gondolkozik azzal nem vitázni, érvelni kell, hanem el kell taposni, megalázni, rágalmazni. Nehéz volt ilyen előzmények után a kampány. Meg is lett az eredmény, a bakit most természetesen senki nem akarja vállalni.
Sajnos azt kell mondanunk, hogy az MKP az utóbbi években ezen a környéken csak gondot, problémát okozott az embereknek. Azt látják, hogy az ügyeskedők játszva, problémáktól mentesen intézik ügyeiket Léván, míg nekik szélmalomharcot kell vívniuk az MKP által hivatalba ültetett „hivatalnokok” nagy részével. Hatalmas azoknak a tábora is, akiket az utóbbi időben a Transpetrol helyi telephelyéről bocsátottak el föltehetően azért, hogy helyet készítsenek az északi régiókból érkezőknek, akiknek a száma mára már szépen gyarapodott. A vállalatot most is az MKP által ebbe a székbe juttatott Czuc vezérigazgató irányítja, aki valami megmagyarázhatatlan oknál fogva túlélte a tulajdonosváltást, utána gyorsan megszabadult addigi közvetlen munkatársaitól. Olyan embereket ültetett fontos pozíciókba, akiknek erre képességük nem volt, természetesen így könnyen irányíthatóak, csorgó nyállal csak a főnökük gondolatait lesik. Az említett üzemben mindenki megfelelő, csak ne legyen magyar, és ne legyen Ipolyság környékéről. A hozzáértés, sokévi szakmai tapasztalat nem számit. Első körben a vezetésből kerültek ki gyorsan az itteni szakemberek, most már odáig jutottunk, hogy a dolgozók lecserélésén van a sor. Úgy hírlik, a cég berkein belül a titkosszolgálatokat meghazudtoló „szakmai munka” folyik. Aki megfigyeli a másikat, esetleg még árulkodik is rá, annak a jövője a vállalaton belül egy ideig biztosított. Addig, míg Őt is be nem mártja valaki. Hogyan lehet, hogy az alkalmazottak zöme lelki terror és zsarolás alatt kell, hogy munkáját végezze. Senkinek nem szúrt még szemet ez az ötvenes éveket idéző személyzeti, perszonális munka?! Lehetnek ilyen primitív valakik fontos beosztásban, 2005-ben? Utána kéne nézni a vezetés dolgainak. Vagy nekünk csak szavazók kellenek, aztán négy évig ne zavarjanak bennünket? Az elbocsátott az emberek és családtagjaik, ismerőseik, ha nem változik meg rövid időn belül gyökeresen a helyzet, a parlamenti választások alkalmával sem fognak az MKP-ra szavazni. Másokra nem akarnak, így hát inkább otthon maradnak. De úgy néz ki ez nem érdekel senkit és semmilyen szintű vezetőt. Ők nem kellenek nekünk? Az MKP vezetése azzal érvel, hogy nem tehet semmit, az igazgatótanácsokba és felügyelőtanácsokba nem tud javasolni, illetve betenni senkit. Ez egyszerűen nem igaz. Természetesen csak szakmai tapasztalat, háttér és rátermettség alapján lehet ezt megtenni. Ezzel tisztában vagyunk. Van több ilyen ember Ipolyság környékén. Rengeteg ember került és kerül most is az MKP támogatásával gazdasági pozícióba. Csakhogy Ők egy kicsit közelebb vannak Pozsonyhoz, csak Sellyéig, Galántáig vannak jó szakemberek. Azon túl már nem érdekel senki és semmi.
Úgy gondolom, hogy a lévai járás de a központi MKP vezetés politizálása gyökeres változásra szorul. Valahogy belefásultak. A jelszó: maradjunk mi együtt régi „öregek”, senkit nem szabad kívülről beengedni, mert még olyan ügyes lesz, hogy belelát a kártyáinkba. Ismétlem: nem helytálló az a nézet sem, hogy a központi vezetésnek a járási testületek tevékenységéhez semmi köze nincs. Az itteni gondokról, problémákról tudomásom szerint általában mindig időben értesültek. Tarthatatlan, hogy valaki járási elnökként egyre másra megsértse az alapszabályt (az alelnökök mellőzése, járási elnökségi tag nem meghívása az elnökség üléseire, valamint a járási közgyűlésre… stb.), sok fontos dologban a járási elnökség megkérdezése nélkül döntsön, kérdéses, hogy azokban az esetekben, amikor a járási elnökség döntött valamiről összehívása legitim volt-e és meg volt-e a határozatképesség. Nem mellékes az a tény sem, hogy a járási etikai bizottság elnöke az elnöknő testvére. Hol itt az etika???
Sajnos a helyzet nem rózsás, a lévai helyzet speciális megoldást kíván. Úgy gondolom, hogy mi egyszerű emberek, MKP tagok, nem tudunk ezen most segíteni. Megoldást csak a járási elnökség azonnali menesztése jelentene. Van rá ok bőven az alapszabályban is. Vagy természetesen a járási elnökség lemondásával is kezdődhet az egész megújhodási folyamat. Erre azonban nem nagyon számíthatunk. Az elnöknő foggal körömmel ragaszkodik a székéhez. Csak már Őhozzá nem ragaszkodik senki… De szépen kérem, mondja meg már neki valaki. „A király meztelen..”
A jelenlegi járási vezetés 1999 óta van hatalmon. Azt most már fölösleges részletezni, hogyan került hatalomra. Nem lehet azt mondani, hogy ez helyi ügy volt, hiszen erről az MKP elnöksége szinte naprakész tájékoztatást kapott. Azóta a járási elnökségnek sikerült elérni azt, hogy az MKP járási szinten és most már kerületi szinten is megbízhatatlan partnernek bizonyult. Ehhez a lévai MKP vezetés nagymértékben hozzájárult.
De annyi volt már az intrika, sok józan ítélőképességű ember számára alpári színvonal, hogy ezek az emberek azt mondják: nekünk ebből nem kell, ezekkel a járási vezetőkkel együtt dolgozni lehetetlen. Az egész járási vezetés hibás, nem mondhatják azt, hogy Ők nem tehetnek róla, hiszen nélkülük nem fajulhattak volna idáig a dolgok. Ők nem tettek semmit, asszisztáltak az elnöknő eddigi tevékenységéhez.
Sokszor hallom bizonyos viták hevében, mikor az addig is hadilábon álló érvek elfogynak, hogy ez a magyarság itteni érdeke. Sokszor pitiáner ügyekben is felmerül ez a kérdés, sőt a jelöltállítások kapcsán is ez volt a fő szempont. Az, hogy XY legyen a képviselő? Száz másikat lehet helyette állítani. Nevetséges, színvonalon aluli ez az álláspont, hogy néhány önmaga által kiválasztott ember határozza meg, mi az itteni, felvidéki magyarság érdeke.
Ipolyság és környéke polgárai azt tapasztalják, hogy az MKP elfordult az itteni problémáktól. Bizonyára nincs szükségege arra az információkra, mi történik az itteni régióban. Jobb elhallgatni, spongyát rá. Mi nagyon messze vagyunk Pozsonytól. Úgy látszik az MKP vezetése sem nagyon lát messzebbre Galántálól, Sellyétöl, Újvártól, Komáromtól. Tán jól jönne egy szemüveg.
Sajnos azt kell tapasztalnunk, hogy a gazdasági szférában is járásunk kiszorult az országos részvételből. Az utóbbi időben csak a Pozsonyhoz közeli régiókból kerülnek pozícióba emberek. Azokat, akik a múltban ott voltak és sokszor rátermettségüket és lokálpatriotizmusukat már bizonyították, már figyelembe sem vesszük, azóta megjelentek új barátaink, kellett nekik a hely.
Az elmúlt kerületi választások megmutatták, hogy a helyi magyarságnak ebből a primitív politizálásból elege van. Azonnali változásra van szükség, amíg nincs késő. De mit várjon az egyszerű MKP helyi tag, esetleg csak MKP választó? Ígérhetünk neki valamilyen változást? Vagy nem érdekel minket a választópolgár? Minden szinten próbáljuk megmagyarázni a rossz bizonyítványt. Ha valaki nem vette volna észre, akkor mondom, hogy ez nem a járható út. A választópolgárok nagy része úgy érzi senki nem figyel rá, senkit nem érdekel az Ő baja, ügyei, problémái. Azok, akiknek ezt helyi és járási szinten kezelni kéne, azok a saját dolgaikat intézik, mert mi lesz akkor, ha már nem leszek ott? Nem a helyzetet kell magyarázni, hanem elérni, hogy az emberek ne érezzenek így. Ezt egy rövid dumával a választások előtti héten ezt nem lehet. Ha ezt nem tudjuk azonnal elkezdeni, akkor veszett fejsze nyele az egész, a jövő évi választások is hasonlóan fognak véget érni. Már többedszer ismétlem: Az MKP ne számítson akkor az itteni szavazatokra. De úgy látom most az a taktika, hogy legjobb a választási eredmények agyonhallgatása, ne beszéljünk róla, ne keressük az okozóit, majd elfelejtik az emberek, akkor újra mi maradhatunk a vezetők, és akkor könnyebben magyarázhatjuk azt, hogy össze fogtak ellenünk, azért vesztettünk. Ez így a lévai járásban nem igaz. A járási vezetés tehetetlensége, hozzá nem értése, és a járási elnöknő tehetetlensége, arrogáns, beképzelt, útszéli modora az oka. Ha nem kellenek az itteni választók a jövő évi választások alkalmával, akkor javaslom az eddigi és jelenlegi politizálás folytatását. Én már tudom az eredményét. Ha ez megfelel mindenkinek, akkor sok sikert kívánok, de nélkülem, és még rengeteg olyan ember nélkül, aki úgy gondolkodik mint én.



Ipolyság 2005. december 28.


Tisztelettel:

kis jános
Ipolyság
forrás: kukac.sk



fórum:

Mata_Hari
2006. Január 12. Csütörtök, 11:31

Tisztelt Kis János!
Saját név vagy pótnév, most nem érdekes.
1999-től datálja az ipolysági és lévai MKP vezetők arroganciáját a szabálysértéseket.
Már rég a nyilvánosság elé kellett tárni!
Ha 2002-ben megszólalnak, akkor a nyitraiak nem maradnak egyedül, és talán még további járások is csatlakoztak volna az „elégedetlenkedőkhöz“, és ekkor elindulhatott volna a megújulás! Csakhogy mostanra már csak mi tartjuk köztudatban a nyitrai puccsot, az MKP politbüro szeretné elfeledni. Nehogy az legyen Önökkel is, mint Nyitrán, hogy az MKP vezéreknek lesz igazuk, ezek nem bukhatnak, mert velük bukna az MKP!!!



Attila
2006. Január 13. Péntek, 11:06

Tisztelt Kiss Úr!
Nyílt leveléből érződik az elkeseredettség. Azt gondolom, helyesen látja a helyzetet, de még inkább el kell, hogy szomorítsam, hiszen sajnos az Ön által leírtak nem csak a lévai vidékre érvényesek.
Amit úgy hiszem rosszul lát az, hogy az Ön által leírottal ellentétben, itt meg sem próbálja senki magyarázni a bizonyítványát. A minden csoda három napig tart elvet alkalmazzák, ami veszélyes közösségünkre nézve. Ha a közösséget hosszú ideig hülyének nézik, az lassan immunissá vállik és tényleg elhülyül. Ha ez a cél, tényleg jó úton halad a pártunk. Ha nem ez a cél, akkor váltani kell!
Üdvözlöm


hazafi (Csemadok elnöke)
2006. Január 17. Kedd, 10:04

Január 9-ig minden járási elnökségnek értékelnie kellett a megyei választások sikertelenségét, vagy sikerét. Mindegy, a jelentések elkészültek. Megérne egy misét, ha el lehetne olvasni egy az egyben itt a kukacon. Mindenesetre nagy a hallgatás körülötte. Annyi biztos, hogy lesznek személyi felelősei a felső szinten is a választásoknak, ha nem széthullik a rendszer , ez szeinte biztos. nagy az elégedetlenség egyes miniszterek unkájával. Szinte már bujkálnak a saját embereik elől is. Ide jutottunk!!!!

(CA megj. 2009.2.21-én - mi történt három év alatt, semmi)


http://www.kukac.sk/portal/modules.php?name=Forums&file=viewtopic&t=64&postdays=0&postorder=asc&start=120

9-10 oldal



Megújulás előtt a Magyar Koalíció Pártja?
Veszélyben a felvidéki szervezet parlamenti részvétele · A választók
csalódtak a kormányzati szerepvállalásban
2006. január 17. (10. oldal)

Neszméri Sándor
Rendkívül nagy körültekintéssel értékeli a Magyar Koalíció Pártja (MKP)
a tavaly decemberben megtartott megyei önkormányzati és
elnökválasztás eredményét, egészen pontosan azt a tényt, hogy a
felvidéki magyarság az országosnál is kisebb arányban járult az
urnákhoz. A párt történetében első alkalommal készül kettős értékelés
a választásokkal kapcsolatban: az MKP járási elnökségei a helyi
tapasztalatokat összegzik, az országos elnökség pedig
a �nagypolitika� felől közelítve keresi a kudarc okait.

Nem véletlen a fokozott figyelem. Szlovákia parlamenti választásokra készül, amely a megyei szavazásnál is rosszabb eredményt hozhat az MKP számára, amennyiben nem sikerül megszólítani a pártnak a magyar választókat. A megyei választásokon ugyanis a többségi választási rend érvényes, ami azt eredményezte például, hogy bár a dunaszerdahelyi járásban volt országosan a legalacsonyabb részvételi arány � a polgárok alig 14 százaléka szavazott csak �, a járásnak kijáró nyolc megyei képviselői hely mindegyikét az MKP jelöltje foglalhatta el. Csakhogy a parlamenti választásokon az arányos elv érvényesül, vagyis a pártlistákra országosan leadott szavazatok mennyisége a döntő, azzal kell elérni a parlamentbe jutáshoz szükséges ötszázalékos támogatottságot. S ha maradnak azok az arányok, amelyek például Nyitra megyében mutatkoztak decemberben, ahol is a szlovákok lakta térségekben a részvétel sok esetben meghaladta a negyven százalékot, míg például a komáromi járásban ez a mutató csak 18 százalék volt, előfordulhat, hogy az MKP nem éri el az öt százalékot, avagy éppen csak bejut a parlamentbe, de elhanyagolható erőt képvisel majd a törvényhozásban.
A központi értékelés még nem készült el, ezért � mint Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke mondja � �az eddig napvilágot látott vélemények egyéni megnyilatkozások voltak, hivatalos, egyeztetett álláspont nincs még�. A járások viszont már összegezték saját szempontjaikat, a dunaszerdahelyiek például objektív okokra is hivatkozva többek között azt fogalmazták meg, hogy a csallóközi magyar ember nem tud azonosulni azzal a régióval, amelybe sorolták, azaz �ambivalens viszonyuk van Nagyszombat megyéhez, érzelmileg nem kötődnek hozzá� � ahogy Pázmány Péter járási elnök fogalmaz.
Gyorsan hozzáteszi azonban, hogy nem ez a legfőbb oka az emberek közönyének, hanem az, hogy �az emberek elfordultak a politikától, azon belül pedig csalódtak a Magyar Koalíció Pártjában, annak kormányzati szerepvállalásában. Nem javult az emberek gazdasági és szociális helyzete. A mezőgazdaság átalakulása és alulfinanszírozása okán sok munkahely megszűnt, újak nem teremtődtek, falvainkban szinte nincs esélyük munkához jutni az embereknek, ha dolgozni akarnak, el kell hagyniuk szülőföldjüket, ki kell szakadniuk közösségeikből, amit nehezen viselnek. A korábban virágzó háztáji termelés semmilyen támogatást nem kap, piacképtelenné váltak ezáltal a kistermelők, ez is aggasztja őket� � sorolja az okokat Pázmány, s hozzáteszi: �Ilyen közhangulatban gyorsan fogalmazódnak meg és terjednek olyan hírek, amelyek olykor alaptalanok, olykor csak részben igazak, de romboló hatásúak, hiszen arról szólnak, hogy az MKP köré csoportosult vállalkozói körök határozzák meg a párt politizálását ahelyett, hogy a magyar közösséget szolgálnák a magyar politikusok.� Duray Miklós az összes járási értékelés ismeretében mondja, hogy a dunaszerdahelyiek által megfogalmazottak minden értékelésben fellelhetők, sőt, sokan kifogásolják az egészségügyi reformot, azt, hogy �a szegénységből adódóan igen sok ember számára elérhetetlen az egészségügyi szolgáltatás. Vannak, akik az infrastrukturális beruházások elmaradását is kifogásolják, de olyan vélemény is megfogalmazódott, hogy a párt lemondott a nemzetépítő stratégiájáról.� Az ügyvezető alelnök � egyéni véleményként � azt mondja, �az MKP- nak önreflexióra van szüksége. Őszintén szembe kell nézni a tényekkel, kimondani a hibákat, és olyan programot összeállítani mindezek alapján, amely egyértelművé teszi a választók számára, hogy a párt kész irányt váltani, megújulni, illetve korrigálni a rossz lépéseket�.
Duray szerint az is fontos lesz az elkövetkező hetekben, hónapokban, hogy a párt élővé és hitelessé tegye kapcsolatát a polgárokkal. �Minden olyan településen, ahol a magyarok élnek, kell egy olyan felkészült ember, aki közvetíti a polgárok igényeit, és ismeri, ezért ismertetni tudja a párt elképzeléseit a felmerülő problémák megoldására.� Az ügyvezető alelnök szerint csak így nyerheti vissza a párt a magyarság bizalmát, �ami nem könnyű feladat, de még nem lehetetlen a teljesítése�.



KOMMENTÁR
Mi készül az MKP-ban?


Nincsen abban semmi kivetnivaló, sőt helyes, ha egy párt a választásokat követően őszintén szembenéz eredményeivel, kivált, ha nem valami hízelgőek azok. Kevésbé szokványos viszont, hogy a hivatalos mérlegvonás befejezte előtt, a sajtó embereinek segítségével eregessenek sejtelmes füstjeleket az illetékesek – hangsúlyozottan egyéni, ám egyértelműen tendenciózus vonatkozó alapvetéseiket magyarázandó. A Magyar Koalíció Pártja ügyvezető alelnöke, Duray Miklós márpedig így járt el. A Magyar Nemzet(?) sokat próbált szlovákiai tudósítójának súgott a minap... Aki annak rendje-módja szerint cikkét, „Megújulás előtt a Magyar Koalíció Pártja” címmel, meg is írta a magyarországi, harsány jobboldali szócsőként nyilvántartott napilap tegnapi számában. Az alcímek nem kevésbé drámaiak: „Veszélyben a felvidéki szervezet parlamenti részvétele”; „A választók csalódtak a kormányzati szerepvállalásban”. Nyilván Duray közvetítette a szóban forgó tudósítónak Pázmány Péter megyei választásokat érintő „értékelését” is. Az MKP dunaszerdahelyi járási elnöke szerint, a járásában produkált siralmas megyei választási részvétel annak tudható be, hogy az embereknek „ambivalens viszonyuk van Nagyszombat megyéhez, érzelmileg nem kötődnek hozzá”, továbbá „ ...az emberek elfordultak a politikától, azon belül pedig csalódtak a Magyar Koalíció Pártjában, annak kormányzati szerepvállalásában...” Duray verdiktje minderre a következő: „... Az MKP-nak önreflexióra van szüksége. Őszintén szembe kell nézni a tényekkel, kimondani a hibákat, és olyan programot összeállítani mindezek alapján, amely egyértelművé teszi a választók számára, hogy a párt kész irányt váltani, megújulni, illetve korrigálni a rossz lépéseket.” Egyetértünk! Azzal, hogy az önreflexió mindenekelőtti markáns jeleként, többek között épp Pázmány Péternek kellett volna lemondania járási elnöki posztjáról. Már a választások másnapján! Mindazon pártbeli kollégáival egyetemben, akik úgy mossák kezeiket, mint ő, és ott vannak még mindig minden olyan járás élén, amelyekben a legpesszimistább választási prognózisokat is alulmúlta a párt. Nem beszélve Duray Miklósról, aki a párt megalakulása óta annak pártépítésért, az alap- és regionális struktúrái karbantartásáért felelős ügyvezető alelnöke. Ezt, mármint Duray felelősségét, egyébként Csáky Pál – nagyon helyesen – már meg is pedzette egy szlovák napilapnak adott minapi interjújában. Az embereknek ugyanis, gyaníthatóan egyáltalán nem holmi személytelen közigazgatási egységekhez, például Nagyszombat megyéhez, ambivalens a viszonyuk. Nem ezekhez nem kötődnek érzelmileg, hanem az adott régiókban – nem csupán a dunaszerdahelyiben – évek óta alkalmatlankodó konkrét személyeket, az eddigi megyei képviselőket, a velük azonos pártvezetőket utasították el, amikor ignorálták a választásokat. Mégpedig a legkevésbé sem „érzelmi”, hanem igenis értelmi(!) alapon. Többé-kevésbé ez a helyzet motiválhatja a „kormányzati szerepvállalás” és az „MKP köré csoportosult vállalkozói körök” – Pázmány definíciója – a szerző megj. – iránti esetleges előítéleteket, urambocsá! utálkozást is... Utóbbinak egyébként egyik nyílt képviselője maga Duray. ĺgy állunk hát egyelőre. Nem pedig úgy, ahogyan azt a szóban forgó tendenciózus cikk sugalmazza!


BARAK LÁSZLÓ



vencel
2006. Január 20. Péntek, 13:27

kisjanos írta:
Mindenkinek még egyszer figyelmébe ajánlom azt a nyílt levelet, melyet 2006. január 12.-én helyeztem el itt a KUKACon. Sajnos a nyílt levél az Új Szóban nem jött le, pedig oda is el lett küldve. Várom a hozzászólásokat, észrevételeket, megjegyzéseket. Kíváncsi vagyok mindenki véleményére.
Azoknak akik eddig hozzászólltak köszönöm.

kisjanos10@freemail.hu


Kedves KiasJanos

A leveledet már több fórumon olvashattam (MKP-es). Allitolag, a Kis Janos egy nick name.
Egy hus-ver Kis Janos irta ala a levelet?, vagy anonym a Nyilt level?

Velemenyt szivesen mondok (a levelre), de erdekel a fenti kerdesre a valasz..


udv
vencel



nagyjanos
2006. Január 20. Péntek, 14:04

Ipolyság, 2005.11.23

Tisztelt Magyar Koalíció Pártja!

Én egy csalódott ipolysági polgár vagyok, aki bizalommal fordul Önökhöz annak reményében, hogy panaszom nyitott fülekre talál. Elnézésüket kérem amiatt, hogy névtelenül írom a levelem, de nem szeretném ha még a mostanitól is mélyebb ellentét alakulna ki köztem és a város vezetése ill. a magyar koalíció pártja önkormányzati képviselői között, ha leírom a nevem. Levelem megírásához a küszöbön álló választások adták meg az apropót. Nagy dilemmában vagyok ugyanis, mert magyarnak születtem és lelkiismereti kérdés számomra, hogy a Magyar Koalíció pártjának adjam a szavazatom. Ebben a dologban az egyetlen visszatartó tényező számomra az ipolysági tarthatatlan helyzet, ami sajnos éppen a Magyar koalíció pártja helyi képviselői miatt alakult ki, élükön Bélik Györggyel. Szeretném ha az én és a baráti köröm véleményét megvizsgálva döntenék el levelem hitelességét, szem ellőtt tartva három fontos dolgot:

1. kultúra
2. iskolaügy
3. egészségügy

Ipolyság egy nem éppen gazdagnak mondható kis városka. Éppen ezért a város vezetésének minden alkalmat megragadva arra kellene törekednie, hogy ezt a helyzetet orvosolja, de sajnos éppen az ellenkezője történik. A városi vagyon, értem ezalatt az ingatlanokat, földterületeket mint pl. a mozi, a jelenlegi OPTIKA és még sorolhatnám sok más épület – a legtöbb jóindulattal is mondva – különös körülmények között megtörtént eladása „olcsó“ pénzért. Ezek közül a legfájóbb pont talán éppen a mozi épülete , ami az utolsó kulturális központok egyike volt, most jelenleg éppen átépítés allat álló üzlethelyiség. A mozi eladása is valahogy olyan kurtán – furcsán történt, ugyanis egy a Bélik György közel álló helyi válalkozó pillanatok alatt megvette és nekifogott az átépítésnek. A köztudatban úgy élt, hogy a mozihelységet 1,-Sk-ért lehet bérbe venni, azzal a feltétellel, hogy mint mozit és kultúrközpontot üzemelteti tovább a bérlő, az előteret pedig saját vállalkozására használja fel. A moziban több kiváló magyar vendégművész is fellépett, valamint gazdag kulturális élet zajlott, amely az eladás által megszünik az idősebb generáció tagjainak legnagyobb sajnálatára. A mozit gyorsan , árverés nélkül olcsón eladták, holott akár 1 millió koronával drágábban is sikerült volna értékesíteni. Hasonló volt a helyzet a kb. egy éve áruba bocsátott jelenlegi OPTIKA épülettel is, ahol szintén a Magyar koalíciós képviselők árverés nélkül, szinte titokban a közvélemény tudta nélkül 700,000,- Sk – ért eladtak egy épületet, amelyre akár 3,000,000,-Sk-ért is akadt volna vevő.

Iskolaügy - a magyar többségű önkormányzat óvodák és iskolák megszüntetésével foglalkozik, többek kozött több magyar intézet megszüntetésével. A mezőgazdasági szakközépiskola internátusát is bezáratták , ami miatt nem tudnak távolabbi helyekről diákok tanulni jönni. Hogy merne az iskolaigazgató Bugyi István mérnok felszólalni, ill. ellentmondani Bélik György ötleteinek, ha tudja, hogy a legközelebbi igazgatói kinevezéskor minden bizonnyal megbosszulja, aki nem ért vele egyet. Így kevesebb lesz a diák, keveseb állami támogatás, az iskola fenntartási költségei növekednek, így fokozatosan veszteséges lesz és végül évek múlva ebből az okból akár meg is szünhet az iskola.

Egészségügy – az ipolysági kórház vezetőségébe (Správna rada), szintén a magyar többségű önkormányzat vezetésével, sikerült olyan személyeket válaztani, akik vagy nem értenek a kórház ügyeihez, vagy egyenesen a kórház ellen dolgoznak, pl. Dr. Gaąparíková – magánvállalkozó, a korháztól még mentőautót sem rendel, annyira ellene van, továbbá Molnár László Ipolyfödémes polgármestere, nos vajon Ő mit ért az egészségügy gondjaihoz? Talán annyit, hogy Ausztriából kiselejtezett egészségügyi tartozékokat hozott, de azt senki nem tudja, hogy nem a korház részére, hanem egy magánalapítványnak, amely bármikor összepakolhatja is elviheti. Továbbá Dr. Somló, már vezette a kórházat (talán a csőd felé, ugyanis leválltották), minden ügyes orvost és szakembert igyekszik a saját vállálkozásai körül alkalmazni, a magas haszonnal működő dialízisbe, magánrendelőkbe és gyógyszertárba, amelyeket ha a város és a kórház érdekeit tartja szem előtt a kórházon belül műkodtethetne. Ésszerűbb lett volna még az is, ha egy karbantartót, mentőautóst vagy akár egy takarítónőt választanak oda, az legalább ismeri a kórházi viszonyokat, hiszen abban él és érdeke, hogy a munkahelye megmaradjon, valamint a megszorító intézkedéseket is jobban meg tudja értetni a többi alkalmazottal. Az vizsont köztudott, hogy a mostani vezetőség tagjai nem a kórház javát szolgálják, mivel nem abból élnek és nem érdekük, hogy a városnak működő kórháza legyen. Tisztelet a kivételnek. Ezt is a magyar többségű önkormányzatnak köszönhetjük. A korház ügyében Bélik képtelen és érdektelen összetartani a szavazatokat. Ha a város 3-4 lakást fenntartana a helyi kórház részére, akkor az egészégügy nem küzdene szakemberhiánnyal, mert még lakást sem tudnak ajánlani egy orvos idecsalogatásakor, stb.

Egyedüli igazságos ingatlaneladás Ipolyságon a valamikori pionérház eladása volt. A mozi gyors eladását magyarázni meg lehet, de nem törvényes és nyilvános. Az eladásokból befolyó pénzt elherdálják, de szintén megmagyarázzák. Nem teremtenek elegendő munkahelyet, nem használták ki a helyi STROJSTAV, Valamint a helyi szövetkeszet megvásárlására adódó lehetőségeket, ellenben sok tartozásuk ott maradt, mert nem tettek meg mindent a helyzet rendezésére. Párkányban már lassan a második hidat építik, de Ipolyság képtelen elintézni a vasúti összeköttetést Magyarországgal vagy az észak – dél autó út áthaladását Ipolyságon.

Szerény véleményem szerint Bélik György visszaél funkciójával, munkaköri megbízásával és nem a város polgárainak érdekében, hanem mindíg a maga valamint a baráti köréhez tartozók érdekeit szem előtt tartva cselekszik.

Remélem megértik aggályaimat a választásokkal kapcsolatban, szeretnék magamhoz és az elveimhez hűen a Magyar Koalíció Pártjára ill. annak képviselőire szavazni, de valami visszatart és az a valami vagyis valaki Bélik György személye. A gondolkodásra maradt még két napom a választások előtt, én és a családom biztosan részt veszünk, de sajnos lehethogy a baráti köröm több tagja a könnyebb megoldást fogja választani és a szabad választások óta első alkalommal nem teljesíti állampolgári kötelességét és nem vesz részt a választásokon.

Őszintén remélem, hogy a jövőben átértékelik Bélik György munkásságát és vezetői képességeit, ugyanis ezzel az arogáns, lekezelő a hatalmával visszaélő viselkedéssel nem való magassabb funkció betöltésére.

Maradok nagy tisztelettel

Nagy János

egy csalódott, de még nem reményvesztett ipolysági polgár



nagyjanos
2006. Január 20. Péntek, 14:07



picikukac
picikukac



Hozzászólás témája: Hozzászólás, az előzmény idézésével
Megjegyzés kis jános leveléhez:
Javaslom neki, hogy inkább mások lejáratása helyett foglalkozzon azzal, mért menesztették őt a TRANSPETROL nagyon magas szintű posztjáról.



hazafi
2006. Január 20. Péntek, 19:28

Kedves Nagyjános!!!!!
Engedje meg, hogy válaszoljak néhány gondolattal a nyilt leveléhez, főleg egyes részeihez, amit meg tudok itélni. Ami a kifogását illeti Molnár Lászlóval kapcsolatban, határozottan vissza kel utasitanom. Lehet, hogy az egészségügyhöz mint olyanhoz nem szakember, de azt tudom, mint azt ÖN is emliti, hogy egy külföldi segélyszervezet révén évek óta segélyszállitmányokat közvetit külföldről, főleg Ausztriából a hazai kórházakba, főleg a magyarok által lakott területekre. Hála istennek nem régiben én is csatlakozhattam ahhoz a kis, de lelkes csapathoz, akik a saját szabadidejükben beülnek a saját autójukba éjfél körül, hogy átszáguldva Auszrián az autópályán a német határ környékén, néha két három helyen is egy nap, akár minusz 15 fokos hidegben is, mint ahogyan az megtörtént tavaly is többször, ruhákat, ágyakat szekrényeket és egyéb olyan felszerelést juttassanak a kórházainknak, amit idehaza még nem is láttak. Hazugság, hogy bármilyen alapitványon keresztül történne ez a dolog. Egyenesen a kórház raktáraiba kerülnek a szállitmányok, ahonnan később az osztályokra szállitják azt. Saját telefonjainkat használjuk, itthonról viszünk elemózsiát, néha megkinálnak néhány tisztességesebb helyen, mert ott is emberek élnek. Azután kb 24 órás pakolás és utazás után, holtfáradtan hazaérünk, és boldogok vagyunk, hogy segithettünk. Tavaly több, mint harminc millió korona értékben kapott szállitmányt a nagykürtösi, komáromi, dunaszerdahelyi, ipolysági kórház. Többnyire ezzel nem ér véget a munka, mert a kórházaink áldatlan helyzete miatt, sokszor hónapokig kell hajtani a saját telefonunkon keresztül a pénzt, amit mindig késve fizetnek ki a szállitű fuvarozó cégnek. Egyébként nem kell lebecsméreln ezeket a szállitmányokat, mert egy-egy kórházi ágy értéke meghaladja a 80.000 koronát. Az, hogy milyen különbség egy orosz vaságyon feküdni, vagy egy felfekvést meggátló matraccal ellátott hidraulikus krómnikkel ágyon, azt kivánom Önnek, hogy legyen szerencséje kipróbálni. A csapat egyébként teljesen ingyen dolgozik, mert ilyen emberek is vannak, lehet hogy ők a kisjánosok, Önnel ellentétben, aki nagyjános. Nem itélem el Ont, hiszen lehet, hogy nem tudta ennek a hátterét, mert sajnos az újságjainkban, csak az anyósgyilkosok, a vágottfarkúak és pszihopaták élveznek előnyt a normális emberekkel szemben. Ami pedig az ipolysági kollégium bezárását illeti, egy rohadt ,mocskos dolog volt, és teljesen egyetértek Önnel. Az igazgatóság a szünidő utolsó napjaiban szólt, ha egyáltalán szólt a szülőknek, hogy nem lesz kollégium. Az én nővérem két gyereke is odajár, és hadd ne mondjam, hogy a beteg gyerekét egyedül nevelő nővérem aki havi nyolezer koronából él három gyermekével, mert a férje elhagyta és egy fillért sem fizet évek óta, milyen érvágással tudja csak előteremteni a pénzt a privátra. Kivánom , hogy a Bélik Juraj, mert erre még nem futotta az idejéből, hogy magyarul irja a nevét, kerüljön egyszer ilyen helyzetbe. Egyébként a többihez nem kivánok hozzászólni, mert önmagáért beszél. A városuk vezetése olyan , amilyen a város. Önök választották.

hazafi
2006. Január 23. Hétfő, 22:59

Nem Happy miatt válaszolok. Ez is egy vélemény. Én csak a nagyjánosnak mondtam el, hogy ne bántsa már a Molnár lacit, mert a szülei jó szivvel áldották meg. Egyébként szarok a kintlévőségekre, meg a pentára, meg az ANO-ra magasról. Csak a jószándák érdekel az egészben. Mondok egy példát. Tavaly őssszel és a tél elején sikerült a dunaszerdahelyi kórházba majdnem vadiúj hidraulikus ágyakat hoznunk olyan matracokkal , amelyek nem okoznak felfekvést, mint az oroszoktól ittmaradt vaságyakon lévő szlovák fűrészporral megrakott matracok. Ha valakinak mond valamit az a név, hogy Gáspár Tibor tanár, Komáromból,akkor különösen értheti. Gáspár tanár úr egykori diákja a mostani kórházigazgató szerdahelyen. Mivel az öreg megbizik a tanitványában és mivel beteges és rászorul a kezelésre, hát elmegy Szerdahelyre és befekszik Horváth Zoltán igazgató által irányitott kórházba. Persze orosz vaságy( a megyei kórházban!!!!!!meg fűrészporos matrac) mire az öreg panaszkodik, hogy nem tud jól feküdni, sem aludni, mert olyan az ágy, mint a beton. Az igazgató pedig leszól a raktárba, ahol akkor tisztitják az előző napon érkezett ágyakat. A tanár úr kap új ágyat, új matracot, és másnap végigalussza az éjszakát, és reggel megöleli az orvosát, az egykori diákját, hogy hónapok óta nem aludt ilyen jól. Pedig csak egy ágyról van szó, melyen beállitható a fejmagasság, a lábmagasság a derék fekvése stb. úgy ahogyan az a betegnek jó, mert lehet ,hogy ez az utolsó éjszakája ezen a kurva földön!!!!!!!!. Hát ennyi a történet, barátom, de ebben politikát keresni. Talán emberséget, azt lehet, de ha utálsz eleve, nem kell velem foglalkoznod, és nem kell megbántanod mások munkáját azzal, hogy bemocskolsz valamit, amit Te soha nem tettél még meg.



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneą-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneą Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- ©túr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona