Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Duray: "Valóban, szegény Bugár 2007-ben megbukott", vagy az autonómisták nélkül Duray már két éve nem lenne az MKP-ban és maradt volna Bugár

válasz erre a Duray írásra:
Duray Miklós: Süllyedünk vagy sekélyesedünk?

Bósza: Ha mi nem lettünk volna , akkor Duray nincs
ő maga írt erről: A radikalizmus: következetesség - Bugár Béla le akarta takarítani a politikai pályáról Durayt.

2007. március 31. - Tisztújító kongresszus Komárom: Egy magas szintű MKP-s tag részéről a szavazás után 5 perccel kaptunk egy üzenetet, megköszönték, ha mi nem vagyunk ők (Csáky, Duray) sem győztek volna. Ennek a ténynek a valóságtartalmát a duraysták azóta sem kérdőjelezik, csak hallgatnak róla. Csáky 2007 májusában meg is köszönte, amikor szönöszös ügynöknek nevezett (azóta többször is) bizonyítékok nélkül, ezzel elhintett egy azóta is tartó rágalomhadjáratot.

A tüntetésről két nappal később írtam egy írást , ahol leírtam a történteket. Autentikus, tehát senkisem vádolhat meg, hogy valótlanságokat írtam.

A röpcédulánkon ez a szöveg volt (részlet- az egész itt olvasható ),
idézet: "Az MKP-nak egy új arcra, egy olyan elnökre van szüksége, aki felvállalja a területi autonómia törekvéseket , a jogtalanság felszámolásást tűzi célként a zászlajára és a megalkuvás helyett a szavazóiért, a felvidéki Magyar Népért küzd, harcol békés eszközökkel."

A tabudöntögetés ezzel szemben vérpezsdítően hat. Ez utóbbira pedig nagy szüksége van a hatalomból való kiesést érthető módon nehezen feldolgozó MKP-nak, a felvidéki magyarságnak általában. (forrás: Magyar Nemzet

Ezek után a felvidéki magyar népnek csak egy út adatik meg, meg kell tisztulnia, az élősködő politikusokat, akik már lassan 20 éve a politika csatamezején bebetonozták magukat, egy jól irányzott döntéssel leváltja és fiatal, nem korrupt tenniakarókat ültet a helyükbe. ( csak egy út )

2009.július 11.

Idézet egy most íródott Duray cikkből:

"Valóban, szegény Bugár 2007-ben megbukott. De ma sem tudja, miért? Senki sem mondta meg neki, miért döntött úgy a többség, hogy a felvidéki magyar pártpolitika élére új embert állít. Pedig ennek sok oka van.
Az egyik okot jól illusztrája egy történet: Vizitációra érkezik a püspök a faluba. A falu határánál türelmetlenül várja, hogy tiszteletére meghúzzák a harangot, de az csak nem akar megkondulni. Türelmét veszítve elindul a templom felé, majd látja, hogy rohan elébe a templomszolga. „Fiam, miért nem szólalt meg a harang, amikor megérkeztem?” „Sok annak az oka Főtiszteletű Uram.” „Mondj legalább egyet.” „Hát…, nincs harangunk.”
A többi ok elhanyagolható."




Abban igaza van Duray úrnak, hogy volt több ok is, de egy mégsem elhanyagolható. Amiről ő nagyszeretettel tudatosan nem beszél, pedig még meg is köszönték.

Mi is volt az? Az akkoriban nagyon lesajnált bósza féle autonómista tüntetés, a tisztújító kongresszus előtt, amiről a felvidéki médiák lenézően (főleg az Újszó) írtak. Pedig az akkori történésekből sok igazságot megtartottam magamnak. Nem szeretem Bugárt, talán nem is annyira a személyt, mint inkább azt a stílust, amit képvisel (t) és ahogyan az autonómia kérdését megkerüli.

DE!

Az az igazság (bizonyítható tanukkal), hogy én tehetek róla, hogy nem ő maradt az elnök. Ugyanis 15 szavazttal maradt alul Csákyval szemben, ami nyolc (8) küldöttet jelent.

Talán jobb lesz az elején kezdeni.

Még 2006 októberében írtam egy nyílt levelet az MKP-nak Bugár elnöknek címezve, hogy "egy közös fellépés érdekében, a területi és a perszonális autonómia létrehozása végett a felvidéki magyar népnek, az itt élő szlovákságnak, a kevert családok leszármazottjainak, a roma népnek és a többi itt élő kisebbség számára, hogy ezáltal bebiztosítsuk a békés, nacionalizmusmentes együttélést. ( a CA keresőjébe ezt beírva "nyílt levél" több írás is megjelenek ezzel kapcsolatosan)

Az MKP nem foglalkozik az autonómiaügyben írt nyílt levéllel
Az MKP nem válaszolt, beszéltek róla és úgy határozott, hogy nem dönt.
Terítéken az autonómiaviták
Az autonómiától a felvidéki értelmiség fél


de azért a médiákon keresztül ezt a választ kaptam:
"Az MKP álláspontja
Solymos Lívia sajtószóvivő:
Az autonómia mindig bizonyos fokú önrendelkezést, önkormányzatiságot jelent egy népcsoport számára egy adott ország területén belül. A szlovák társadalom kollektív emlékezetében ez a kifejezés szorosan kapcsolódik az önálló államiság megteremtésére tett kísérletekhez, s ezért az autonómiát az elszakadással azonosítja. A Magyar Koalíció Pártja tudatosította, hogy az autonómia emlegetése kategorikus elutasításra készteti a szlovák közvéleményt és a politikai elit nagy részét. Éppen ezért programjában és az eddig lezajlott nyolcéves kormányzás során is a nyelvi, kulturális és oktatási önrendelkezés megerősítését tűzte ki célul, s részben meg is valósította. "

Egy 2006-os írásomban erre úgy reagáltam:
"Bugár vajon mit akar egy kulcscsörgetős felvidéki békés magyar forradalmat, megkaphatja, de akkor az ébredés nagyon fájdalmas lesz számára, mert betelt a pohár, a hazugságok és a félrebeszélés ideje lejárt. Eljött az őszinte beszéd és a békés autonómiatörekvések ideje." A 2007. április 1-i ébredése nem április elsejei vicc volt hanem valóság már nem ő volt az MKP elnöke.

2007. március 31-én a komáromi Jókai szinház előtti téren békés tüntetést szerveztem az autonómiáért . A Hídlapnak akkor elmondtam : „Arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a területi önrendelkezést a magyar párt ültesse be a programjába. Lesz egy transzparensünk, röpcédulákat osztogatunk, aláírásokat gyûjtünk majd, de senkit sem szeretnénk provokálni.” Az autonómia kongresszuson való felvetésére Duray Miklós is ígéretet tett.

A 2007. március 31-i röpcédulánk szövege:


A békés tüntetésről a bumm.sk egy korrekt cikket jelentetett meg a honlapján



A tüntetésről két nappal később írtam egy írást , ahol leírtam a történteket. Autentikus, tehát senkisem vádolhat meg, hogy valótlanságokat írtam.
Idézet az összefoglalóból:
"7. Egy magas szintű MKP-s tag részéről a szavazás után 5 percel kaptunk egy üzenetet, megköszönték, ha mi nem vagyunk ők sem győztek volna.
8. A szavazás után több újságíró is keresett minket (benti információ)"
(CA megj,: ők is látták az összefüggéseket, ha mi békésen nem tüntetünk az autonómiáért, akkor a Bugár maradt volna az elnök)

2006-os írásaink



Predseda SMK chce zruąi» funkciu, ktorú zastáva Miklós Duray. Ten chce naopak roząíri» svoje právomoci
Bugár chce na sneme odstavi» Duraya


Béla Bugár hovorí, ľe Miklós Duray mal moľnos» ovplyvňova» chod strany, svoje právomoci vąak nevyuľíval.

BRATISLAVA. V SMK sa schyµuje k váľnemu sporu. Predseda strany Béla Bugár chce totiľ na sneme, ktorý bude koncom marca, zruąi» funkciu výkonného podpredsedu. Tú zastáva Miklós Duray.

Duray s tým nesúhlasí. Naopak chce, aby boli jeho právomoci eąte ąirąie. „Predstava, ľe predseda má zodpoveda» aj za budovanie strany, je nereálna. Ako výkonný podpredseda ročne najazdím asi 60–tisíc kilometrov. ©oférujem sám, niekedy nemám čas ani na noviny,“ povedal Duray SME.

Bugár: Duray alebo ja

Bugár vąak hovorí, ľe Duray doteraz nevyuľíval ani právomoci, ktoré mu vyplývali zo straníckej funkcie. „Ako výkonný podpredseda mal na starosti základné organizácie a ątruktúry SMK. Keď bol vąak problém, musel som ho rieąi» ja,“ tvrdí Bugár.

Aj z tohto dôvodu si Bugár myslí, ľe post výkonného podpredsedu je zbytočný. Oslabením Durayovho vplyvu vraj podmieňuje aj svoju kandidatúru na post lídra strany. Bugár vąak zatiaµ nechce poveda», ako sa zachová, keby na sneme uspela Durayova línia.

„To nie je len o tomto jednom poste v rámci predsedníctva, ale o celkovej koncepcii strany. Podµa toho, v akej podobe prejde, sa rozhodnem, ako budem ďalej postupova»,“ reagoval Bugár.

Jeho protikandidátom na najvyąąí stranícky post by mohol by» Pál Csáky, ten sa zatiaµ k tejto moľnosti nevyjadril.

Podµa Duraya by vąak bol dobrým predsedom SMK: „Je to vzdelaný, rozumný človek, ktorý bol aj dobrým podpredsedom vlády.“


Duray: Autonómia
Bugár: Je to len kampaň

Duray je zároveň presvedčený, ľe strana by mala po sneme otvori» otázku územnej autonómie. „Autonómia je demokratickým typom samosprávy. Zásady kultúrnej či personálnej autonómie by sme mohli vypracova» v spolupráci so slovenskými odborníkmi,“ myslí si Duray.

Podµa Bugára ide len o predvolebnú agendu Duraya, ktorý si chce nakloni» delegátov snemu. „Pán Duray bol posledných osem rokov členom tímu, ktorý mohol v rámci strany navrhnú» hocičo. Ani raz to neurobil. Na rozdiel od nás, ktorí sme sa snaľili, aby mali menąiny čo najviac právomocí v oblasti kultúry a ąkolstva. Teraz treba rieąi» iné veci, ako výmysly pána Duraya,“ reagoval Bugár.

Duray: SMK by mala otvori» otázku autonómie

O situácii v SMK a blíľiacomsa sneme sme hovorili s výkonným podpredsedom strany MIKLÓSOM DURAYOM.

Prečo vás chce Béla Bugár odstavi»?

„Neviem, či ma chce odstavi», ale poznám jeho názor, ľe funkcia, ktorú zastávam, nie je potrebná.

Čo si o tom myslíte?

„®e potrebujem väčąie právomoci. Do nových stanov, ktoré budeme schva­µova» na sneme, som navrhol, aby sme ich roząírili. Predseda má zodpovednos» za politiku strany, výkonný podpredseda za jej výstavbu.“

Naozaj sa SMK nezaobíde bez výkonného podpredsedu?

„Niekto by musel robi» jeho agendu. Predstava, ľe predseda má zodpoveda» aj za budovanie strany, je vąak nereálna.“

Prečo to Bugár hovorí? Bojí sa posilnenia váąho vplyvu v strane?

„Pozrite sa, uvidíme, ako to dopadne na sneme.“

Čo ak to postaví tak, ľe bude kandidova», len ak prídete o kreslo výkonného podpredsedu?

„Zatiaµ to nepovedal.“

V kuloároch sa o tom hovorí dos» intenzívne.

„Snem rozhodne, ako ďalej.“

Čo urobíte, ak sa prikloní na Bugárovu stranu?

„Ak zruąí moju funkciu, budem kandidova» na post predsedu Republikovej rady SMK.“

Je to adekvátna náhrada?

„Aj na tomto poste je moľné ovplyvňova» chod strany, hoci oveµa menej. Radąej by som zostal výkonným podpredsedom.“

Ako vychádzate s Bugárom?

„Keď je príleľitos», porozprávame sa.“

Zrejme vąak nepatrí medzi vaąich najbliľąích µudí v strane.

„Ja som otvorený voči kaľdému. Mám rád debaty a posedenia. Bugár tam chodí veµmi málo.“

Ako často spolu komunikujete medzi ątyrmi očami?

„Málokedy. Väčąinou len vtedy, keď spolu niekam cestujeme. Súhlasím, ľe by sme mali viac komunikova».“

V čom je problém?

„Pozrite sa, ja som v centrále kaľdý deň minimálne hodinu.“

Mal by ma» Bugár na sneme protikandidáta?

„Áno.“

Keby proti nemu kandidoval Pál Csáky, podporili by ste ho?

„Keďľe ide o tajné voµby, radąej by som o tom nehovoril.“

Kto z nich je vám bliľąí?

„Obidvaja sú kres»ania. Aj ja uznávam kres»anské hodnoty, takľe v tomto smere sú na tom rovnako.“

Bol by Csáky dobrým predsedom SMK?

„Myslím, ľe áno. Je to vzdelaný, rozumný človek, ktorý bol aj dobrým podpredsedom vlády.“

Akú má v strane podporu?

„«aľko poveda», nikdy to nebolo odskúąané. Neexistuje ani nijaký prieskum verejnej mienky.“

Bugár nemal nikdy v strane protikandidáta?

„Nie. Odkedy sa maďarské strany zlúčili do SMK, na vedúce funkcie v strane neboli nijakí protikandidáti.“

Nebola to chyba?

„Bola. Keď sa zlučujú strany, personálne veci treba rieąi» dohodou, aby nevzniklo napätie. Neskôr uľ nikomu nenapadlo, ľe by mal by» protikandidátom. Keby existovala na určité posty konkurencia, nesúperili by len µudia, ale koncepcie. Strane by to určite prospelo.“

Doteraz bola SMK len o tvárach a mediálnom obraze?

„Je pravda, ľe doteraz sme sa priveµmi starali o to, aby mala strana dobrý mediálny obraz. V podstate sme ľili len z volebného programu, a to je málo. Od roku 1998 rieąime veci len priebeľne, neotvorili sme nijakú veµkú tému.“

Prečo?

„Keďľe sme boli súčas»ou vlády, ne­chceli sme prís» s agendou, ktorá by bola pre naąich partnerov neprijateµná. Báli sme sa, ľe sa dostaneme do izolácie.“

Aké najväčąie chyby urobila SMK pod Bugárovým vedením?

„V roku 2000, keď sa diskutovalo o veµkej novele ústavy a územnom členení Slovenska, sme dostatočne nepresadzovali inątitút menąinovej samosprávy.“

Čo to znamená?

„V oblastiach, kde ľijú Maďari, Rusíni, Ukrajinci či Rómovia, by mohli popri obecnej samospráve vytvori» vlastnú samosprávu pre otázky ąkolstva, kultúry a jazyka. Niečo podobné funguje v Maďarsku.“

O koµko samosprávnych jednotiek by iąlo?

„O 200 aľ 300. Myslím, ľe pre vąetky menąiny by to bolo výhodné.“

Prečo to SMK neotvorila?

„Diskutovali sme o tom, ale väčąina to povaľovala za zbytočné. Vraj je to pritvrdý orieąok.“

Bugár vám naopak vyčíta výroky o územnej autonómii. Dokonca ste sa mali vyjadri», ľe aj kosovskí Albánci dosiahnu suverenitu skôr ako Maďari na Slovensku.

„Je rozdiel, či o niečom hovoríte v teoretickej rovine, alebo to reálne presadzujete.“

Keby ste to nechceli presadi», asi by ste o tom nehovorili.

„V teoretickej rovine môľem hovori» aj o problémoch Indiánov v Amerike. V politickej rovine s tým nič neurobím.“

Ste za to, aby mali Maďari na Slovensku územnú autonómiu?

„Autonómia je demokratickým typom samosprávy.“

Aj územná?

„Áno.“

Prečo ju teda nepresadzujete?

„Politik môľe presadzova» len to, na čo dostane poverenie od členov strany, respektíve voličov.“

Strana, respektíve jej voliči SMK s tým majú problém?

„Neviem, zatiaµ sme nepredloľili takýto návrh.“

Ste za to, aby mala strana túto otázku v programe?

„Určite o tom treba diskutova».“

Pokúąali ste sa presadi», aby to tam bolo?

„Zatiaµ nie.“

Prečo?

„Uvedomoval som si, ľe keď chceme zachova» politickú stabilitu, ktorá je na Slovensku od roku 1998, nie je moľné presadzova» poľiadavky, ktoré by ju oslabovali. Za najdôleľitejąie som povaľoval, aby sme sa stali členmi EÚ.“

V únii sme uľ takmer tri roky. Nastal čas, aby zaradila SMK túto otázku do svojho programu?

„Po sneme by sme mali rozpúta» vnútrostranícku diskusiu o tom, ako by mala vyzera» politika strany na najbliľąích desa» rokov. V rámci tej diskusie sa uvidí, ktoré otázky by mali ís» do popredia.“

Otvoríte v tej diskusii aj otázku autonómie?

„Samozrejme. Zis»ujem, ľe z odborného hµadiska nemáme vyjasnené, čo by to znamenalo. Myslím, ľe napríklad zásady kultúrnej či personálnej autonómie by sme mohli vypracova» v spolupráci so slovenskými odborníkmi.“

Myslíte, ľe bude vôµa?

„Mala by by». Kaľdý prvok samosprávy posilňuje demokraciu.“

streda 28. 2. 2007 | Marek Vagovič





http://blog.sme.sk/diskusie/895380/1/Bugar-chce-na-sneme-odstavit-Duraya.html
diskusia:

Juh nebol zmiesanym uzemim. Juh sa stal nasilene zmiesanym uzemim vysledkom reslovakizacnej politiky komunistov v byvalom Ceskoslovensku. Nasilne zatvaranie madarskych skol v dedinach Juhu a otvaranie slovenskych skol, kde z narodnostneho hladiska na to nebola potreba. Jednym z najagresivnejsich protagonistov tejto politiky bol otec byvaleho rektora TU v Kosiciach - Rakos. Za svoje aktivity viackrat bol vyznamenany najvyssimi statnymi vyznamenaniamy za vystavbu socializmu. Programom strany bolo rozclenenie suvislych madarskych oblasti na Juhu vclenenim slovenskych osad, otvaranim slovenskych skol a z hladiska povinnej skolskej dochadzky naplnenie ich detmi madarskeho obyvatelstva, ktore nemali na vyber. Sanca na autonomiu bola v 50-60-tich rokoch, ale ak niekto, ako napriklad - Mklos Duray - protestoval proti tymto komunistickym praktikam, dostal sa do vazenia a nakoniec musel opustit aj uzemie Ceskoslovenska, ako rozvracas socialnej spolocnosti. ... Duray vie, o com hovori! Bugar je oportunista.

k menu Duray:
"-y" na konci je starąou adjektívnou koncovkou v maďarčine (od 16.stor.) ako neskorąie "-i" (17.-18.stor.). K tým slovkákom, hlásiacim sa na maď. ąkoly môľe by» pravda, ale jednoznačne len v malom a obmedzenom mnoľstve, kdeľto z vlastnej skúsenosti z minulosti i súčasnosti môľem poveda», ľe opak bol a je dvakrát väčąou pravdou; totiľto deti maďarskej národnosti sa dávali do ąkôl slovenských, aj keď v mojom okolí existovali maďarské ąkoly vąetkych typov (počnúc M©), a to z dôvodov: počas komunizmu (v skorąom ątádiu) hlavne zo strachu zo sankcií kom. orgánov, v neskorąom veku síce tieľ (tá hrozba uľ reálne veµmi nebola), ale hlavne preto, bo joj, čo povedia moji známi, alebo chudáčik, nenájde si potom uplatnenie. A tak boli/sú mestá/obce, kde by mohlo by» počtom detí aj o jednu ąkolu s vyuč. jaz. , maď. viac ...

Moji rodicia nemali zajaciu povahu. Pomery v skolstve v byvalom Ceskoslovensku velmi dobre poznam. Skr otca som mal priame informacie o tom, ako statne organy devastovali madarske skolstvo na Slovensku, ako sa manipulovalo s cislami a s citenim madarskych rodicov. V podstate islo o vyhrazky. Materialy, ktore som mal moznost vidiet, boli priamo z ministerstiev, ktore mali na starosti vygumovat aj poslednu nohu madarsku z povedomia potomlov madarskych domorodcov. Bolo to drasticke. Zopakujem, Durayho najvacsou vinou v ociach komunistickeho rezimu bolo to, ze sa opovazil konat voci asimilacie jeho naroda. Duray nikdy nebol Slovak, 'Y' na konci mena signalizuje, ze rodina mala povod vo vyssej spolocnosti. Vam neda, aby ste nekydali na vsetko, co je pravda. Ked sa aj poseries, pravda bude ta, co som napisal. A to ta ohromne stve, priznaj sa.

No, Popokatepetl ma v niecom pravdu a v niecom asi nie. Da sa povedat, ze na juhu Slovenska existuju zmiesane uzemia, ale tiez uzemia, kde zije povedzme takmer 100% Madarov (napr. vacsia cast Zitneho ostrova - napr. v nasej obci zije podla statistiky z roku 2001 cca. 94% obyvatelov madarskej narodnosti, sme tu asi 30 Slovaci, podla toho). Tiez je pravdou, ze mnohe slovenske obce na juznom Slovensku boli vytvorene umelo, aj ked ich nie je vela a existuju tam aj cisto slovenske obce, ktore su povodne (napr. Palarikovo, povodne Slovensky Meder). Dalsia vec je, ze mnohe dnes zmiesane uzemia boli povedzme niekedy po WWI takmer vylucne madarske, avsak... staci sa pozriet na madarske statistiky z rokov 1910 a porovnat ich s rokom 1869 (myslim, ze najstarsie dochovane ako-tak presne scitanie ludu) a zistime, ze mnohe "madarske" mesta z roku 1910 neboli 40 rokov predtym vobec cisto madarske. Ked k tomu priratame Slovakov ci Nemcov, ktori sa v tej dobe hlasili za Madarov z vypocitavosti (predsa len bolo uz dva roky po vyrovanani), dojdeme k logickemu zaveru, ze slovensky juh bol dlhodobo prinajmensom velmi zmiesanym uzemim, kde okrem Madarov ako majority koexistovali Slovaci, Nemci, Zidia, niekde aj Chorvati ci ine narodnosti (vid. len znamy trojjazycny Presporok). Rovnako v dnesnom Madarsku bolo mnoho uzemi, kde dokonca Madari netvorili ani majoritu, pokial viem, samotna Budapest bola este okolo rokov 1750-1800 prevazne nemeckym mestom (!). Z objektivnych pricin treba priznat, ze etnicka nehomogenita celej Dolnej zeme bola nasledkom predovsetkym takmer 200-rocnej tureckej okupacie, kedy uzemia boli vyludnene a prichadzali tam po roku 1700 najma nemecki, ale aj slovenski a ini kolonisti.

tak priatelia,
chvíµku mi to trvalo, ale naąiel som to, ątatistiky - čísla. SLOVÁCI V MADARSKU!

µudia, ktorí mali slovenčinu ako materinský jazyk:
1920 - 141.877
2001 - 11.816
µudia, ktorí rozprávali po slovensky:
1920 - 399.176
2001 - 60.664

Eąte mi tu niekto bude rozpráva» o autonómiach a podobných hlúpostiach, tak mu osobne pôjdem vysvetli», prečo o takých pičovinách nehovorím v Prahe, kde ľijem uľ 5.rok!

http://www1.fa.knaw.nl/mercator/regionale_dossiers/regional_dossier_slovak_in_hungary.htm

zdroj informácii:
This document was published by Mercator-Education with financial support from the Fryske Akademy and the European Commission (DG XXII: Education and Culture).
a pochádza:
Mercator-Education
P.O. Box 54
8900 AB Ljouwert/Leeuwarden
The Netherlands
tel: +31-58-2343063
fax: +31-58-2131409
e-mail:mercator@fa.knaw.nl
http://www.mercator-education.org
mínus Reagova» | 75 Yan
28.02.2007 10:17 | Oznám správcovi | Odkaz

Hodno»: mínus indicator plus
53 expres | Rozbali» príspevok Rozbali» príspevok

"µudia, ktorí mali slovenčinu ako materinský jazyk:
1920 - 141.877
2001 - 11.816"
.
rozdiel 130.000. z toho asi polovica sa vratila po vymene obyvatelstva domov. asimilovalo sa "az" 50-60.000 slovakov za si 80 rokov.
.
pre porovnanie madarov na Sk ubudlo 47.000 medzi 1991 a 2001, teda za 10 rokov.

zijes v cechach "uz" piaty rok. cize si priselec a za par rokov uz budes "mluvit" ak tomu tak nie je uz aj teraz. a tvoje deti uz uplne. ale inac prajem vsetko dobre honzik...
mínus Reagova» | 53 expres
28.02.2007 10:39 | Oznám správcovi | Odkaz

Hodno»: mínus indicator plus
75 Yan | Rozbali» príspevok Rozbali» príspevok

pozrime sa na to z iného pohµadu. Zo 70 tisíc sa asimilovalo 60 tisíc, to je podµa môjho skromného prepočtu 85%.
Neviem z koµkých maďarov ubudlo 47 tisíc, ale povedzme, ľe z 550.000 (500 mi príde málo a 600 by si moľno napadol) a to je 8.5%, takľe len keby sme to násobili 10 (100 rokov) tak by sa to blíľilo 85%, ale skutočnos» je taká, ľe Maďarov je za celú existenciu Slovenska (od 1918 do dnes v rôznych ątátoch) pribliľne rovnako so zmenami cca 10-15%.....
.
no a ľijem v čechách (keď zarátam aj ątúdium) uľ 10 rokov a vąade hovorím po Slovensky a nikdo mi honzo nehovorí ani nehovoril :) aľ na Teba




Szóljon hozzá

Név:
E-mail:
Az e-mail cím nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:



Nádasdi István [ 2009-07-12 11:31 ]

Jelen voltam a tüntetésen. Az elnôkvalaszto kuldottgyules elôtt, Bosza Janos es tarsai kis asztalanal sok MKP-s küldött jelent meg. Erdeklôdtek celjainkrol es tevékenységûnkrôl. Nem rejtettûk véka alà, hogy az autonomia hivei vagyunk és szeretnénk elérni azt, hogy az MKP is felvegye programmjaba az autonomiat. A kezdet az lenne, ha lennének a partban személyi valtozasok. Valami történt is ezen a téren hisszen Csaky lett az elnôk. Sajnos az MKP meg mindig nem meri vallalni az autonomiat. Az is teny, hogy az MKP és sajtoja nem tartotta kotelességének, hogy Bosza Janost es a NOMOSZT megvédje vagy akar csak tényszerûen beszamoljon a NOMOSZ tevékenységérôl.

A tüntetésrôl képanyaggal rendelkezem.

Az auitonómlia óraja ûtni fog.




Bósza János [ 2009-07-11 12:47 ]

Tudod azért is kell a saját párt, hogy komolyan vegyenek minket. PL. kedden néhányan tüntettünk száz rendőr gyűrüjében az autonómiáért Pozsonyban az elnöki palota előtti téren és az elfogadott nyelvtörvény ellen. Az összes felvidéki és MO-s média totális hírzárlat alá vette a rendezvényt, nem volt hírértéke pedig békés volt és senki ellen nem irányult. Az Újszós újságíró hölgy megmondta parancsba kapták, hogy nem szabad semmit leközölni, pedig a többször is elküldött emailjaimat minden felv.méd. megkapta. Még a bumm se hozott le egyetlen egy rövidke hírt sem pedig nemrég neutralitást emlegettek, mikor megkérdeztem a főszerketőt miért, még válaszra sem méltatott. Akkor te szerinteted ilyen álszent politikusokkal, amilyenek az MKP-ban, a Hídban vannak, lesznek, ezekkel mit lehet kezdeni, az összes médiát uralják itt is és MO-ban is. PL. meghívtak egy beszélgetésre az ECHO-ba, azzal váltunk el a feljátszás után folytatása lesz, le sem közölték, azóta sem reagálnak az emailjaimra. Csóty haverja Duraynak és kész, ennyi, ez így működik Felvidéken.



nemand [ 2009-07-11 12:43 ]

tudom, olvastam, az a baj, hogy egyedül van a kezdeményezéssel, és sem az MKP, sem a Híd nem meri felvállalni, remélem a JMPP-hez meglesz a szükséges aláírás, aláírnám én is (teljes mértékben regionalista vagyok), de nem vagyok szlovák állampolgár
igazából azt akartam, hogy nagyobb fórumokon lehessen hallani erről, talán az erdélyiek tudnának ebben segítséget adni



Bósza János [ 2009-07-11 12:18 ]

Tudod nekünk is megvan már két éve a mi tervezetünk, amire Öllős az mondta hülyeség, sőt Duray olyan messzire elment, hogy befeketített minket még Tőkés előtt is (sajnos aki Duraynak hitt, bizonyítékok nélkül), hogy mi a SIS megbizatásából autonómiázunk. Sajnos ez a felvidéki valóság. Duray féltette a monopóliumát autonómia témában. Ő semmit nem tesz, tehát más se tegyen semmit alapon, ha mégis akkor jól befeketítjük lejáratjuk. Jól sikerült neki, sajnos. KMAT-ba ott volt a kérelmünk, szóbeleileg meg volt igérve, majd hirtelen nagy lett a csend és azóta szóba sem állnak velünk, Marosvásárhelyről visszaigazolták, hogy Duray áll mindez mögött. Ma itt tartunk, ezért is kell egy autonómista párt a JMPP



nemand [ 2009-07-11 12:16 ]

Talán a székelyföldiekkel lehetne beszélni erről: ( LINK )
http://www.erdely.ma/autonomia.php?id=54753&?cim=az_autonomiastatutum_az_elso_szekelyfoldi_termek_




HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneą-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneą Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- ©túr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona