Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Bósza János békemenetet szervez

Békemenet link

2012. május 07.
Mészáros László

Ez az első Békemenet, amely a szlovák-magyar megbékélésért, a jogegyenlőségért és az önrendelkezésünkért valósul meg.
A Békemenet József Attila követező sorait választotta mottójául: „ Az igazat mondd, ne csak a valódit, a fényt, amelytől világlik agyunk, hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.“
Aki a békemenetre vállalkozik annak tudnia kell, hogy az négy napot vesz igénybe.
Indulás: Komárom 2012. május 25-én 6,00-kor a Klapka térről, Nagymegyeren, Dunaszerdahelyen és Somorján át, érkezés Pozsonyba 2012. május 28-án a délutáni órákban a Grassalkovich palota elé Bártfai Tibor Béke szökőkútjához.Este a résztvevők békés gyertyagyújtással adják tudtára polgártársainknak, és a szlovák közjogi méltóságoknak, hogy itt az ideje a szlovák-magyar megbékélésnek, a jogegyenlőség és az önrendelkezésünk megadásának.

Minden érintett városban jogainkról baráti beszélgetések lesznek a polgárokkal
- Nagymegyeren 2012. május 25-én 18:00-kor
- Dunaszerdahelyen 2012..május 26-án 18:00-kor
- Somorján 2012.május 27.én 18:00-kor
- Pozsonyban 2012. május 28-án 17:00-kor a Grassalkovich palota előtt nagygyűlés formájában..

A Békemenethez bárhol csatlakozni lehet, gyalogosan vagy autóval és kerékpárral a menet után.

Tisztelt honfitársaim, ne szalasszuk el a kínálkozó lehetőséget, és legyünk résztvevői a békemenetnek minél nagyobb számban!

Mészáros László


http://www.felvidek.ma/felvidek/regio/33784-bosza-janos-bekemenetet-szervez



Mierový pochod za slov-maď zblíľenie,rovnoprávnos» a za sebaurčenie.

Prvý mierový pochod za slovensko-maďarské zblíľenie,rovnoprávnos» a právo na sebaurčenie.

Ak sa mi podarí uskutočni» mierový pochod z Komárna do Bratislavy,tak sa následne v auguste t.r.pokúsim zorganizova» mierový pochod Bratislava-Kráµovský Chlmec,ktorý je »aľąie uskutočniteµný.

Úvodný text.
Prvý mierový pochod za slovensko-maďarské zblíľenie, rovnoprávnos» a právo na sebaurčenie.
Zraz účastníkov pochodu : námestie Klapka György, Komárno, 25.5.2012 o 6:00 hod..
Smer pochodu : Komárno – Veµký Meder – Dunajská Streda – ©amorín - Bratislava
Cieµ účastníkov pochodu : námestie s fontánou pred Grassalkovičovým palácom, Bratislava
Dátum a čas predpokladaného príchodu : 28.5.2012 v popoludňająích hodinách
Pochod je organizovaný ako peąí,ale je ho moľné absolvova» i osobným motorovým vozidlom,ktoré sa zaradí na koniec sprievodu.
K pochodu je moľné sa prida» na ktoromkoµvek mieste,kadiaµ bude prechádza».
Aktivita účastníkov pochodu : zapália sviečky za slovensko-maďarské zblíľenie,rovnoprávnos» a právo na sebaurčenie.
Vzorom je učenie Mahátma Gandhího a Martina Luthera Kinga, ktorí sa nenásilnými občianskymi aktivitami snaľili upozorňova» na problémy v spoločnosti a zasadzovali sa za ich odstránenie.

My, Maďari ľijúci na Slovensku, máme svoje túľby a očakávania,ktorými sú dôstojný ľivot, rovnoprávnos» s inými,právo na sebaurčenie a dodrľiavanie naąich základných µudských práv.
Chceme by» svedomím strednej Európy.
Naąim cieµom je upozorni» na naąe poľiadavky pokojne a v duchu porozumenia.Odmietame vąetky formy násilia, aby sme nedali ątátnej alebo inej moci dôvod na zásah.

"Poctivos» a úprimnos» robí µudí zraniteµnými,napriek tomu je potrebné,aby boli µudia poctiví a úprimní k sebe aj iným.
To,čo sa buduje celé roky,je moľné zniči» za jediný deň,nedajme sa vąak odradi» a vydrľme!
Ąudia potrebujú i Tvoju pomoc.Keď budeą aktívny a priloľíą ruku k dielu,nemusia «a hneď správne pochopi» a môľu «a i ohrozi», napriek tomu neodmietni a pomôľ..
Daj svetu to najlepąie,čo máą,a i keď «a za to potrestajú,i tak dávaj len to najlepąie zo seba."
/Boldog Kalkuttai Teréz/



Előszó egy békemenethez

Előszó egy békemenethez

2012. május 07.
Szűcs Dániel, Felvidék.ma

Tisztességes, jogos igényeket tűzött zászlajára - ezért mindenképpen támogatandó - az a békemenet, melyre Bósza János reményei szerint május 25. és 28. között kerülne sor.

Azért írom feltételes módban, mert láttunk már az említett úriember szervezésében “tömegrendezvényt” Pozsonyban... Ami persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ő készülékében van a hiba: a felvidéki magyar olyan emberfajta, akit csak nagy ritkán, sok évtizedenként egyszer lehet megnyerni némi langyos kulcscsörgetésre, hogy aztán újabb évtizedekig azt csináljanak vele a gyarmattartói, amit csak akarnak.
No de vissza Bószához. Sok mindent el lehet mondani róla - mint ahogy az évek során adtak is neki apait-anyait, a szlovák ügynöktől a félkegyelműig mindent - de azt semmiképp, hogy az a fajta lenne, aki könnyen feladja. Ugyan továbbra sem tanult meg helyesen írni magyarul s néha az értelmezéssel is komoly gondok vannak, de állhatatosan fogalmazza programnyilatkozatait önrendelkezésről, vádiratait a duraysták összeesküvéseiről és egyebekről. Ezzel nincs is semmi gond, virágozzék minden virág...

Hanem ez a mostani békemenet akár még valóban nagyot is szólhatna. Több okból kifolyólag is. Egyrészt a névválasztás nagyszerű volt, még ha nélkülöz is minden eredetiséget. Egy jól sikerült békemeneten ugyanis már túl van a nemzet idén, sokan voltunk a fővárosban felvidékiek is, hogy a Haza ellen indított nemtelen támadások ellen tiltakozzunk. Az már csak a privát különvéleményem, hogy háború esetén talán nem békemenetet, hanem inkább toborzást szokás tartani, de ez legyen most a legkevesebb (és ami a háborút illeti: kinek vannak még kétségei afelől, hogy a szlovák fél folyamatosan harcol a háborús bűnös mivoltában megerősített magyar közösség ellen?).

Szóval egy kis médiahátszéllel ez a békemenet felvidéki kiadása még jól is csenghet. Aztán - és ez sokkal fontosabb - nagyon nagy szükség van alulról jövő civil kezdeményezésekre, hogy végre felkavarjuk az állóvizet. Tény ugyanis, hogy politikai érdekképviseletünk - légyen a törvényhozás falain belül vagy kívüle - soha semmilyen érdemleges, konkrét, gyakorlati eredményt nem volt képes felmutatni önrendelkezésünk megvalósítása ügyében, sokszor még az erre való szándék sem volt érzékelhető. Vagy épp ellenkezőleg: szerződés rögzítette az árulást, az önrendelkezési igényről való lemondást. Az elmúlt évek keserű tapasztalatai tehát kellőképpen alátámaszthatták, hogy nem a politikától kell számítanunk a megoldásra, hanem kizárólag csak saját magunkra számíthatunk.

Nagyon fontos tehát, hogy a civilek megmutassák és megmutathassák (ez utóbbiban áll a felvidéki magyar sajtó legnagyobb felelőssége!) magukat, alulról jövő kezdeményezéseikkel ráirányíthassák a figyelmet az égető problémákra, a bennünket foglalkoztató kérdésekre. S ha a civilek a közös ügyeink valamelyikéért - vagy mindegyikért - valamilyen rendezvényt (adott esetben a bárgyú nevű békemenetet) szerveznek, akkor amellett a politikai érdekképviseletnek kutya kötelessége kiállnia. Ugyanazon okból kifolyólag, amiért mondjuk a Fidesz is kiállt annak idején a Magyarok Világszövetsége kettős állampolgárságról szóló népszavazási kezdeményezése mellett (pedig a Fidesz-vezérkarnál kevesebben rühellhették jobban a Patrubány-vezette MVSZ-t): ha a nemzeti minimumról van szó (márpedig az önrendelkezés ilyen), akkor ott szó nem lehet pártoskodásról, személyes ellentétekről, mert sikertelenség esetén magát az ügyet járatná le, s az nem lehet a valóban nemzetben gondolkodók érdeke... Most is erről van szó: ha nem állnak kellő számban e kezdeményezés mögé, sőt, ha Bósza személye miatt eleve támadások érik azt, akkor azt megint csak maga az ügy, az önrendelkezés ügye sínyli meg. Ha néhány rossz arcú ügynökön kívül csak pár megszállott magyar vesz részt e rendezvényeken, azzal minden távolmaradó tovább ássa az önrendelkezés már eddig is tekintélyes mélységű sírgödrét. S a gyarmattartók lehetnek ekkor a legelégedettebbek, hiszen nincs szebb látvány egy közönybe fulladt közösségnél, amely a saját ügye iránt is teljesen érdektelen.

Szűcs Dániel, Felvidék.ma

Kapcsolódó cikkek

Bósza János békemenetet szervezBósza János békemenetet szervez





Szóljon hozzá

Név:
E-mail:
Az e-mail cím nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:





HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneą-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneą Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- ©túr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona