Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Bósza cionista provokátor!?

2010.01.22.
Egy hungaristának (szerintem egy szlovák titkosszolgálati próbálkozásról volt szó, bizonyítékszerzés céljából) nevezett csoport nevében egy illető megkeresett levélben a honlapomon keresztül, még a csoport nevét sem tudom, csak egy nevet amit az illető megadott (az interneten megpróbáltam a csoportot beazonosítani, megtalálni, eredménytelenül), úgymond kéréssel fordultak hozzám. Az effajta probálkozás, hogy csőbe huzzanak, olyasvalami leírására kényszerítsenek, amit én sohasem mondtam és sohasem fogok mondani, az utóbbi hónapokban több is volt.

Azzal az idézetemmel kezdeném, ami a vita fő okozója volt, lett.

"Sokan kérdezik ki vagyok és mit is akarok?

Patrióta, aki jogot véd, a jogegyenlőségnek, az állampolgárok egyenjogúságának, a népek önrendelkezési jogának és a polgári elvű erkölcsös érdekpolitizálásnak a híve.
A jogot a jogegyenlőséget, a közeget az autonómiát és az életteret a szlovák-magyar megbékélést akarom.
Szolga vagyok, csak szolgálni akarok.
kisbetűs bósza jános"

Most bemásolom ide az egész levelezést, mindenfajta módosítás nélkül.










címzett jhaoautonomia@gmail.com
dátum 2010. január 17. 19:26
tárgy Üzenet a honlapról! (commorakozigaz.shp.hu)


jan. 17. (5 napja)

Tisztelt Bósza Jánoos!
Kívánok igaz magyar hosszú életet magának azért a fárdahatatalan munkáért, amit a felvidéki magyarokért tesz.
Ezt elöljáróban, egyébként meg azért írok magának, mert a HAZA CSAK EGY VAN című elöadásunkba szeretnénk felhasználni az egyik nagyon szép versét, ezt:

Sokan kérdezik ki vagyok és mit is akarok?

Patrióta, aki jogot véd, a jogegyenlőségnek, az állampolgárok egyenjogúságának, a népek önrendelkezési jogának és a polgári elvű erkölcsös érdekpolitizálásnak a híve.
A jogot a jogegyenlőséget, a közeget az autonómiát és az életteret a szlovák-magyar megbékélést akarom.
Szolga vagyok, csak szolgálni akarok.
kisbetűs bósza jános

csak úgy, hogy a szlovák-magyar megbékélést kihagynánk, mert anélkül még szebb, és a végén a kisbetűs bósza jánost valahogy meg lehetne változtatni,mondjuk hogy magyar vagyok, az nem rossz befejezés, csak mert akkor olyan himnuszos lenne, de persze a maga neve alatt közölnénk, és ez lenne a társaság mottója. Mit szól ehez?

Várom válaszát:
Petrőczy Gellért




feladó János Bósza
címzett Petrőczy Gellért
dátum 2010. január 20. 8:06
tárgy Válasz


jan. 20. (2 napja)


Kedves Petrőczy Gellért


Örömmel töltött el a levele és nagy megtiszteltetésnek veszem, hogy tudatlan ember létemre, versecskémet az előadásukban szeretnék felhasználni. Természetesen, ahogyan semmisem szentírás, így ezen is bátran változtathatnak, csak tartalmilag ne változzon. Az Ön javaslata tartalmilag nem változtatja meg a mondanivalómat. Így nyugodtam felhasználhatják, amit előre is nagy megtiszteltetés és öröm számomra.
A szerény honlapomon található bármelyik anyagot, írást, ami nevemhez köthető bátran és szabadon felhasználhatják.
Tisztelettel
bósza jános, Öregkomáromból


feladó Petrőczy Gellért
címzett János Bósza
dátum 2010. január 20. 13:24
tárgy Re: Válasz


jan. 20. (2 napja)


Tisztelt Bósza János!

Hálásan fogadtuk válaszát. Versét ilyen formában írtuk át:

Sokan kérdezik ki vagyok és mit is akarok?

Hungarista, aki jogot véd, a jogegyenlőségnek, a magyarok egyenjogúságának, a magyar nép önrendelkezési jogának és a polgári elvű erkölcsös érdekpolitizálásnak a híve.
A jogot a jogegyenlőséget, a közeget az autonómiát és a magyar életteret akarom a többi ellenében.
Szolga vagyok, csak szolgálni akarok.

Magyar vagyok!

(Bósza János)

Ez így rendben van?
Várom kegyes válaszát: Petrőczy Gellért


feladó János Bósza
címzett Petrőczy Gellért
dátum 2010. január 20. 14:03
tárgy Re: Válasz


jan. 20. (2 napja)

Kedves Gellért
Egy idézettel kezdeném,

"A Szentkorona-eszme olyan tudás, amely a nacionalizmus jegyeit keletkezésétől fogva nem viseli magán, s ezért sebezhetetlen. Erőssége a sajátosság képviselete és védelme soviniszta nacionalizmus nélkül, s az a tény, hogy a közös történelmi múltú népek közösségének - együttélésének szimbóluma. A lényegéből következő önkormányzati, más szóval autonómia-elv, rá hivatkozással való képviseletére és érvényesítésére."(Z.ZS)


Talán ezért is, ezt a bekezdést így írnám a végét elhagynám:
A jogot a jogegyenlőséget, a közeget az autonómiát és a magyar életteret akarom.

Szent Istvánt, aki Intelmeiben már egy ezredévvel ezelőtt figyelmeztetett, hogy akkor erős a királyság, ha nem egy nemzet és egyetlen erkölcs jellemzi. A Hungarizmus lénye is ez.
Ezért követeléseinket, mégha akármennyire is jogosak, úgy kell tállalni, nehogy Lót sorsára jussunk és sóbálvánnyá változzunk.

Gondolom ez az apró észrevételem Önöknek elfogadható kompromisszumos javaslat.

Köszönöm szépen
Tisztelettel bósza jános


eladó Petrőczy Gellért
címzett János Bósza
dátum 2010. január 21. 20:31
tárgy Re: Válasz


20:31 (23 órája)

Menjen már az ilyen cionista faszságokkal! Nehogy azt mondja, hogy magának is kimosták az agyát a liberálbolsevista zsidók! Mi az, hiogy a SZENTKORONA ESZMÉT összefüggésbe hozza azzal, hogy am MAGYAR ember nem lehet büszke arra hogy MAGYAR. EZt hogy érti??!!


feladó János Bósza
címzett Petrőczy Gellért
dátum 2010. január 22. 7:56
tárgy Re: Válasz


7:56 (12 órája)

Én azt nem írtam, amit maga állít. Csak azt szerettem volna kihangsúlyozni, hogy - főleg a külhonba szakadt magyarok esetében - nem lehet úgy követelni az alkotmányos jogegyenlőséget, hogy ugyanazt nem vagyunk hajlandóak megadni más népeknek. Én vagyok az Ön szemében cionista, sajnálom ezt a 180 fokos fordulatot, az apám azért volt 5 évet uránbányában, mert magyar kakastollas csendőr volt Felvidéken a háború alatt ezért sok sérelmet el kellett szenvednünk. Sajnálom, hogy ismeretlenül effajta vádaskodásokra vetemedik. Ha az én agyamat valaha, valaki kimosta volna, akkor nem küzdenék a felvidéki magyarság jogaiért, megmaradásért 1100 éves hazájában. Úgy veszem az előző mézes-mázos szavak csak látszat és mellébeszélés volt.
Tudja megint egy sejtelmem beigazolódott, az utóbbi időben effajta titkosszolgálati támadásoknak többször is ki voltam téve. Legyőzni engemet soha senki nem fog tudni, csakis a halál. Sajnálom, hogy így alakultak a dolgok.

Ezekután, talán az lesz a legjobb megoldás, ha visszavonom a beleegyezésemet, hogy bármihez is a nevemet adjam. Csakis az eredeti szöveget, ami a honlapunkon is megtalálható, azt használhatják fel a nevemmel együtt.

Végezetül vagyok annyira magyar, mint Ön, mert egy olyan területen, ahol a magyar nemzetrész állandó asszimilációs nyomásnak van kitéve, a magyarságot megvédeni, küzdenia jogokért, a jussunkért sokkal nehezebb és nagyobb felvállalást igényel. Tudja engemet ráncigálnak be a rendőrségre és irredentizmussal, sovinizmussal vádolnak meg. Ha Slota törvényét elfogadják, akkor több mint valószinű megyek a basziba, de ezt is vállalom, mert egy igazságos ügyért küzdök már 4 éve szinte egyedül.
Tehát sem Önnek, sem senki másnak nincs joga az én hitemet és szabad akaratomat megkérdőjelezni, hogy miért és milyen eszközök segítségével küzdök a felvidéki magyarság jogaiért, jussáért, megmaradásáért.
Sajnálom.
BJ


feladó Petrőczy Gellért
címzett János Bósza
dátum 2010. január 22. 16:20
tárgy Re: Válasz


16:20 (4 órája)

CIONISTA PROVOKÁTOR mind a 40 ezüsttel!!!!!!!
Szégyellje magát az AKNAMUNKÁJÁVAL együtt!!!!!!!


feladó János Bósza
címzett Petrőczy Gellért
dátum 2010. január 22. 20:40
tárgy Re: Válasz


20:40 (0 perce)

Tudja nincs mit szégyellenem, mert mindazt, amit elértem a szabad akaratomnak és igazságérzetemnek köszönhetem. Mégha Ön számára mindez hihetetlennek tünik ez az igazság.
Nem vagyok cionista provokátor és senki becsületét nem adtam el 40 ezüstért. Azt sem tudom, milyen szervezet nevében szólított meg mégis megelőlegeztem a bizalmat, cserébe is csak ennyit vártam el. Ez helyett cionista provokátor lettem. De vajon Ön ki?

Én csak az vagyok, ami a vitánk tárgyában le van írva és a KÖZÖS TERÜLETI AUTONÓMIA és az AZONOS JOGOK híve. Se több, se kevesebb.

Tisztelettel
bósza jános, Öregkomáromból



Senkit sem lehet jobban diszkriminálni, mint akivel elhitetik, hogy azonos jogai vannak.
Bósza János

Sokan kérdezik, hogy miért küzdök az autonómiáért, nem tudom, csak azt tudom, hogy békésen harcolnom kell a jogegyenlőségért, minden polgár azonos jogaiért, legyen az magyar, szlovák, roma, vagy más nemzetiségű, más nemzetrész szerves tagja. Csak ezt tudom. Meddig maradok egyedül ebben a küzdelemben, mindenki lelkiismeretére bízom.




Szóljon hozzá

Név:
E-mail:
Az e-mail cím nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:



Nadasdi Istvan [ 2010-01-23 09:43 ]

Ebben a küzdelemben lehetetlen egyedül maradni. Ez a küzdelem folyik csaknem mindenütt és mindenkor. Az egyének és a közösségek autonómiája nélkül
az élet egyszerűen a biológiai
önfenntartás ösztönévé degradálódik.




HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneą-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneą Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- ©túr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona