Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Az autonómiaküzdelem és a jog

2009.08.29.
Az autonómiaküzdelem és a jog
[ 2009. augusztus 28., 01:19 ]

Élőlánc Sepsiszentgyörgyön
Az autonómia, elsősorban a területi autonómia fogalma a román jogban és a politikai közbeszédben sokáig nem is létezett, egyszerűen szőnyeg alá seperték; az ifjúság gondolkodását erőteljesen befolyásoló történelemkönyvek ma is agyonhallgatják a középkori erdélyi autonómiaformákat.

Történelmi tény, hogy az erdélyi szászok nyolcszáz évig azért tudták megőrizni anyanyelvüket, sajátos kultúrájukat, legtöbb településük etnikai összetételét, nemzeti identitásukat, mert autonómiával rendelkeztek.

Elszalasztott első lépések

Király Károlytól tudjuk azt, hogy 1990. január 6-án megvolt a lehetőség arra, hogy az autonómia, az erdélyi, romániai magyar közösségi autonómia bekerüljön a politikai közbeszédbe, de Ion Iliescu akkori ideiglenes államelnök Domokos Géza akkori RMDSZ-elnök egyetértésével kihagyta a fogalmat a Nemzeti Megmentési Front kisebbségvédelmi programjából. Ennek a ballépésnek a következtében éveken keresztül szinte ki sem lehetett ejteni ezt a szót, sikerült elültetni a román politikai gondolkodásban azt, hogy ez a fogalom legalábbis „az ördögtől való", és Erdély elszakításához vezet. A későbbiekben pedig az RMDSZ 1996-os kormányba lépése után a területi autonómia fogalmát kampánytémává züllesztette. Húsz évvel a rendszerváltás után többek között ezért is tűnik sokszor kilátástalannak autonómiaküzdelmünk.

A székelyföldi területi autonómiaküzdelem első lépéseit, a helyi autonómiareferendumok kiírását a két székely megye prefektusai jogi eszközökkel akadályozták meg. A referendumok kiírásáról jó néhány községen kívül hét székely város tanácsa is határozott: Barót, Csíkszereda, Gyergyó­szentmiklós, Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy, Székelykeresztúr, Székelyudvarhely. A referendumok kiírására vonatkozó tanácsi határozatokat azzal támadták meg a prefektusok, hogy Székelyföld „tartomány" létrehozása alkotmányellenes, mivel a román alkotmány 3. szakasza nem ismer ilyen közigazgatási egységet, az alkotmány csak községről, városról, municípiumról és megyéről beszél. Ez a megfogalmazás „csúsztatás", mivel a helyi népszavazás kiírásában szó sincs arról, hogy ilyen módon létrehozzák a székelyföldi autonóm területet mint közigazgatási egységet. Románia közigazgatási-területi felosztását csak a törvényhozás módosíthajta, és ezzel a népszavazás kiírói természetesen tisztában vannak.

Parlamenti akadékoskodások

Sajnos, sem a népszavazás kiírásakor, sem később — a nyilvánosság előtt — nem kapott megfelelő hangsúlyt az, hogy a székelyföldi autonómia törvénytervezetét, amelyet Csapó József volt szenátor, a Székely Nemzeti Tanács alapító elnöke neve fémjelez, miért nem vitatta meg a román törvényhozás két háza.

A román parlament Törvényhozói Tanácsa (Consiliul Legislativ) azt javasolta, hogy a 2004-ben benyújtott törvénytervezetet a parlament ne tárgyalja meg, mert a 2001. évi 215-ös közigazgatási törvény 20. szakasza kimondja, hogy közigazgatási egységek határát csak törvénnyel lehet módosítani, miután „előzetesen az érintett közigazgatási egységek lakossága népszavazáson véleményét nyilvánítja". Véleményezését 2004. március 12-én 51/187. szám alatt iktatta a Román parlament képviselőháza. Ezek után a parlament és a szenátus visszautasította a kezdeményezés megvitatását.

A Törvényhozói Tanács véleményezésében történetesen a népszavazás előzetes meg nem tartását is kifogásolta! Vagyis azok a székelyföldi községi és városi tanácsok, amelyek kiírták a referendumot, eleget tettek a Törvényhozási Tanács által szabott feltételnek. Jellemző módon erre az általam a tárgyalásokon felhozott sarkalatos érvre nem tért ki egyetlen ítélet indoklása és egyetlen prefektusi válaszirat sem. Nyilvánvaló, nemigen lehet azt megmagyarázni, ha az autonómiatörvény-tervezetet azzal a kifogással nem vitatja meg a román parlament és a szenátus, hogy nem előzte meg népszavazás, és miután ennek — a Törvényhozási Tanács által megfogalmazott követelménynek — a helyi tanácsok eleget akarnak tenni, és kiírják a népszavazást, akkor miért is sértettek törvényt?

A helyi népszavazás jogosultságát olyan európai jogforrások is alátámasztják, amelyek ma már — legalább papíron — a román jogrendszer részét képezik:

— a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartája, amelyet Románia a 2007. évi 282-es törvénnyel ratifikált, előírja azt, hogy a létező vagy újonnan létrehozandó közigazgatási felosztás nem akadályozhatja a regionális vagy kisebbségi nyelvek használatát

— ugyanilyen értelemben fogalmaz a Románia által szintén ratifikált Európai Kisebbségvédelmi Keretegyezmény, amely előírja azt, hogy a helyi közigazgatási határok megváltoztatását meg kell előznie a helyi lakosság népszavazás általi előzetes konzultálásának.

Európaibb hozzáállás

A köztudottan nem autonómiabarát román elnök által kinevezett, a romániai politikai rendszert és alkotmányt elemző bizottság, amelynek elnöke dr. Ioan Stanomir, a Bukaresti Egyetem alkotmányjogi tanszékvezető professzora volt, az év elején közzétett jelentésében igen érdekes megállapításokat tesz, amelyek egy új, jóval európaibb román hozzáállás lehetőségét villantják fel.

1. 2007. január elseje, Románia EU-s csatlakozása után az alkotmányról való gondolkodást a rugalmasabb és intelligensebb közigazgatási rendszer megalkotásának kell jellemeznie.

2. A román állam történelmi lehetőség előtt áll, átrendezheti a központ és a vidék kapcsolatát. Jelenleg nyugodtan lehet alkalmazni az európai gyakorlatot. Ebben az összefüggésben a szeparatizmusra vagy a terület elszakítására vonatkozó érvek „irrelevánsokká" váltak.

3. A regionalizálás egyike az európai térségben az utóbbi évtizedekben létrehozott kedvező megoldásoknak, mivel két irányzatnak, a központosított egységes államnak és a föderalizálásnak az alternatíváját jelenti. Hozzáfűzik, hogy „a spanyol autonómiamodell az etnikumközi konfliktusok enyhítésében kézzelfogható előnyökkel jár"!

Ami pedig a székelyföldi, merészebb önkormányzatok által megfogalmazott igényt illeti, a bizottság újabb használható érvet fogalmaz meg. Ez így hangzik: „minden közigazgatási átszervezésnek kötelező módon figyelembe kell vennie a kisebbségvédelemből következő feladatokat".

A politika a jog mögé bújik

A prefektusok eleget tettek korábban a bukaresti központ utasításainak — ez alól sajnos György Ervin volt Kovászna megyei magyar (!) prefektus sem kivétel. Ennek ellenére véleményem szerint — és bármennyire is befolyásolható politikailag a román igazságszolgáltatás — szükség lenne arra, hogy a lehető legtöbb érintett helyi tanács írja ki az autonómiareferendumot. Egyes RMDSZ-prominensek által megfogalmazott kibúvó, hogy úgyis megsemmisítik ezeket a határozatokat, azért sántít, mert egyáltalán nem mindegy, hogy 28 vagy 128 határozatot semmisítenek meg!

A helyi közigazgatási egységek népszavazást (helyi referendumot) kiíró határozatára azért is szükség van, hogy az alkotmány, a törvények és a nemzetközi egyezmények adta jogokat és lehetőségeket gyakorolva így jusson kifejezésre a népakarat a Székelyföld autonóm régió létrehozására! Ameddig ez nem történik meg, a román központi hatalom nyugodtan állíthatja, hogy az autonómia fogalma politikai gumicsont, amin választási kampányok idején elrágcsál a romániai magyarság politikai vezetése.

Megoldási lehetőség

Ha a továbbiakban ismertetett helyi népszavazásra vonatkozó határozati javaslatot nem fogadják el vagy nem hajtják végre, az alkotmány adta másik lehetőséget kell kihasználni — az állampolgári kezdeményezéshez szükséges aláírásokat kell összegyűjteni! A megfelelő számú állampolgári aláírás összegyűjtése azért szükséges, hogy a közvetlen demokráciát gyakorolva, állampolgári kezdeményezésként benyújthassák a román törvényhozásba a Székelyföld Autonómiastatútumát! Ez, az aláírások birtokában, akkor is megtehető, ha a helyi közigazgatási hatóságok népszavazást kiíró határozatait politikai befolyásoltság alatt született bírósági ítéletekkel ismét megsemmisítenék! A javasolt alternatív megoldás akkor is működik, ha a széthúzás és presztízsviták miatt balul sikerülnének az SZNT, valamint az RMDSZ által összehívott székelyföldi önkormányzatok nagygyűlései. Ez esetben az egyeztető fórumnak kellene felhívnia a hiányzókat az alábbiakban javasolt határozatok elfogadására. Véleményem szerint a két határozat meghozatala az érintett helyi tanácsokban, valamint ezek széles körű nemzetközi ismertetése nélkülözhetetlen. Tehát:

1. Annak érdekében, hogy eleget tegyünk a Törvényhozási Tanács 2004. március 11-i 405 számú véleményezésének, és lehetővé tegyük a székelyföldi területi autonómia törvénytervezetének parlamenti és szenátusi megvitatását, elhatározzuk a helyi népszavazás kiírását.

2. Annak érdekében, hogy a székelyföldi területi autonómia törvénytervezetét megvitassa a román törvényhozás mindkét háza, aláírásgyűjtést kezdeményezünk az érintett közigazgatási egységek területén.

A Harag György által rendezett, Az ember tragédiája-előadás egyik jelenetével illusztrálom — jogászként megfogalmazott — érveimet és javaslataimat: a londoni színben nem egy vak koldus, hanem egy színpadnyi fehér botos koldus ment szembe a nézőkkel. A Mester így indokolta e merész és hatásos rendezői megoldást: egy koldus, az egy koldus, de száz…


Dr. Kincses Előd, Háromszék
http://erdely.ma/autonomia.php?id=56900




Szóljon hozzá

Név:
E-mail:
Az e-mail cím nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:





HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneą-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneą Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- ©túr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona