Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Autonómia=magam akarom intézni a dolgaimat= önkormányzatiság

2008.10.29
A szlovákiai magyarok 85 százaléka úgy véli, hogy az őket érintő kérdésekben maguknak kellene dönteniük, derül ki a Fórum Intézet júliusban készített felméréséből. Az autonómia egyes formáit azonban sokkal kisebb arányban támogatják, a területi autonómia bevezetését 9,5, a kulturális autonómiát pedig 35 százalékuk tartaná megfelelőnek. A megkérdezettek 22 százaléka szerint semmilyen autonómiára nincs szükség.(Újszó nyomán)

Öllős: „A szlovákiai magyar közvélemény egy része tartózkodik az egyértelmű kijelentésektől az autonómia ügyében, mivel a kifejezés heves indulatokat vált ki a szlovák politikai elit körében. Ugyanakkor tartalmi szempontból szeretné“ - véli Öllös.
A politológus szerint a területi autonómia létrehozása Szlovákiában nagyon nagy problémákba ütközne. „A legnagyobb az, hogy a magyarok nem laknak összefüggő területen, ezenkívül az autonómia határait csak az egyes települések lakosainak egyetértésével lehetne kialakítani, ami oda vezetne, hogy a széleken a városok kimaradnának belőle - magyarázta Öllös. - Tehát akkor is nagy nehézségekbe ütközne, hameglenne a politikai akarat, ami nincs meg.“ A felmérés azt is megmutatta, hogy a magyarok nem hisznek abban, hogy a jelenlegi politikai helyzet kedvezne az autonómia létrehozásának. Mindössze 6 százalék vélekedik úgy, hogy erre a közeljövőben sor kerülhet, 50 százalék pedig ebben egyáltalán nem bízik.

Lamp: „Elképzelhető, hogy az autonómia szó használata is közrejátszhatott ebben. Lehet, hogy ez azt jelzi, hogy az emberek az önrendelkezés és az autonómia között különbséget tesznek - mondta Lampl. - Ebben közrejátszhat, hogy az autonómia kifejezés rettenetesen túlpolitizált.“ Úgy véli, hogy a kifejezésre érzékenyen reagálnak a szlovákiai magyarok is, ezért a meglehetősen nagy, 22 százalékos elutasítás, 33,5 százaléknak pedig nincs véleménye a kérdésről. „Az nyilvánvaló, hogy a területi autonómiát a magyarok többsége nem tartja megfelelőnek“ - véli Lampl.

Fórumozói vélemény:

- 85 százaléka úgy véli
Névtelen | 2008. szeptember 25. csütörtök 02:56

"85 százaléka úgy véli, hogy az őket érintő kérdésekben maguknak kellene dönteniük", szóval jó lenne elmagyarázni az embereknek, hogy ez jelenti azt, hogy autonómia!!!


Névtelen | 2008. szeptember 25. csütörtök 10:20

A sajtó közvéleményformáló ereje nagy, még akkor is, ha napjaikban már egyre kevesebben olvassák a lapot. Érdekes lenne tudni, mi a véleménye az újságíróknak, ugyanaz-e, amit az újság sugall, vagy ez a tulajdonos óhaja.
Mindenképpen észre kellene venni, hogy egy ilyen jellegű változás nélkül (mármint a lehetőségekhez képest minél szélesebb körű autonómia nélkül) területi megoszlásunk miatt is (nagy az "érintkezési felület" a többségi nemzettel, sőt, egyáltalán az országhatártól számított 50 km-en túl már csak nagyon kevés helyen beszélhetünk magyar többségű térségekről) nagyon erős asszimilációs veszteségnek vagyunk kitéve. Az emberek "meghunyászkodásán", amit személy szerint is így látok, esetleg ha ez tudna változtatni. Egyre több helyen és egyre több szituációban jelenjen meg a magyar nyelv. Hivatalokban (pl. ügyintézés az önkormányzatoknál, ami jelenleg is lehetséges, de nagyon kevés helyen élnek vele), de a magánszférában is, a vállalkozók (legalább a magyarok) is szíveskedhetnének a "stavebná firma" mellé odaírni azt is, hogy "építkezési vállalat". Semmi akadálya továbbá, hogy az egyébként magyarul kommunikáló felek írásban is a magyar nyelvet használják, még sem teszik ezt szinte soha. (lakáskérvényezés a helyi önkormányzatnál, vállalkozók üzletkötései, munkahelykeresésnél, stb.) Mindezen lehetőségeket az autonómia által intézményesíteni lehetne, pl. az adott területen nem megengedhető, hanem KÖTELEZŐ lenne pl. a boltban feliratokat a hivatalban útbaigazító táblákat, stb. elhelyezni, a bíróságok és egyéb állami hivatalok pedig ne csupán tolmácsot biztosítsanak, hanem az ügyben résztvevő felek választása alapján az adott nyelven folyjon le az eljárás írásban és szóban is (tehát ha legalább két magyarról van szó, ne feszüljenek egymásnak szlovák nyelven - habár nem hivatalosan és csupán szóban van erre még jelenleg is példa, de egyre kevesebb helyen és alkalommal). Mindemellett fontos lenne bevezetni a tanulók módszeres iskolai nevelését (alap és középiskolákban) az irányba, hogy ne féljenek az anyanyelvük mind szélesebb körű használatától. Véleményem szerint talán a magyar nyelv egyre több helyen és szituációban való intézményesített alkalmazása és az új generációk megfelelő iskolai felvilágosítása segítene visszaszorítani a "behódolási" kedvet. Természetesen a leírtakat nehéz (legalábbis jelenleg) lenne elfogadtatni a szlováksággal. De megmaradásunk érdekében mindenképpen erre kell törekednünk és egyre világosabban prezentálnunk a külvilág felé. Aztán ha bevezetésre kerünének, teljesen mindegy lesz, hogy nevezzük ezeket az intézményeket, szabályokat és törvényeket (autonómia, önkormányzatiság, önrendelkezés, stb.). Ha valakinek nem tetszik esetleg, ahhoz annyit, hogy minket ide senki sem telepített és túl régen itt élünk ahhoz (az uniós őshonossági elvek szerint is), hogy betolakodónak tekintsenek, tehát ez a mi földünk (akár csak a köztünk élő szlovákoké is). És ha mi, mint adott területen többséget alkotó csoport ezen feltételek mellett tudunk lojálisak maradni egy más nemzet által alkotott és uralt országhoz, akkor saját érdekükben el kell ezt fogadniuk. Ha pedig nem fogadják el, és mi erre lemondunk a jogos (lásd. őshonosság) és fennmaradásunkat szolgáló igényeinkről, akkor saját magunkkal szemben vagyunk hűtlenek, önmagunkat adjuk fel.
Remélem, a felvidéki magyarság nem ilyen. Én mindenesetre nem és nem is szeretnék ilyen közösségbe tartozni.


"MAGYAR VIRTUS"
Lowe | 2008. szeptember 25. csütörtök 11:19

A szlovákiai magyarok között a többségi lakosság előtti meghunyászkodás jelei láthatóak." - ezt a tapasztalatot szerezték a szlovákiai magyarokról a finnországi svédek kisebbségi szakértői, akik a 'vasabladet.fi' finnországi svéd kisebbség lapjában számolnak be erről.

"Számos magyar idegenkedik azon radikális csoportoktól, amelyek hajlandóak a barikádra menni, és nagyobb nyelvi jogokat követelni. A meghunyászkodó csoportok azt hiszik, hogy nincs értelme veszekedni egy olyan helyzetben, amikor a legtöbben amúgy is tudnak szlovákul. Úgy vélik, hogy a társadalmi béke sokkal fontosabb annál, minthogy minden helyzetben érvényesüljenek az emberi jogok. Finnországban olyannyira ismertek az ilyen fajta csoportok, hogy még köznapi nevük is van. Kushadóknak hívják őket. A radikálisabb csoportok szerint a magyarok nem tudnak kimenekülni a megaláztatásból, ha a központi, magyar intézmények – beleértve a magyar nyelvű napilapot, az Új Szót – a megalkuvó csoportok kezében vannak."
A lap véleménye: „Ez tényleg így van. Másrészt a szlovákiai magyarok túlzottan militáns magatartással sem érnek célt. A magyaroknak szükségük van segítségünkre, és nekünk az övékre. A kisebbségeknek világszerte segíteniük kell egymásnak".


Bósza: A Commora Aula polgári elvű autonómia-tervezete alkalmas a felvidéki magyarság bajainak az orvoslására. Nem etnikai alapú területi autonómáról van szó, tehát összhangban van az SK alkotmányával is, ami a polgári elvű együttélésre épül. A sokat vitatott témát, hogy kisebbségben vagyunk és nincsenek összefüggő területeink ez ebben az esetben (polgári elv) nem lényeges, mert nem magyar autonómiáról van szó, hanem közös, közösen a szlovákokkal, a rommákkal és az itt élő más kisebbségekkel hoznánk létre. Tehát a nemzetiségi arányok nem lényegesek, a közös területi autonómiához tartozhatnak olyan falvak is, amelyek akár tiszta (vagy nagytöbbségű) szlovák, vagy magyar nemzetiségű lakosság (polgár) lakja.
Egy asszimilációs folyamatot, sohasem egy terület neve állítja meg, hanem a területre ledelegált jogok, azok a jogok, amivel az ott élő polgárok élhetnek, használhatják mindennapjaikban.

A CA polgári elvű autonómia-tervezete, figyelembe veszi, hogy minden állampolgárnak joga van részt venni a közügyek intézésében, olyan rendszerben, amelyben minden állampolgárt ugyanazok a jogok illetik meg, a döntések pedig a többség akaratát veszik figyelembe, amelyeket az Európai Unió tagállamai magukénak vallanak, s amely jog gyakorlását a közigazgatási autonómia-terület elősegíti, a mindenkori kisebbségi népek véleményét és jogait tiszteletben tartva.

A tervezet kinyilvánítja, hogy "Minden emberi lény szabadnak, egyenlő méltósággal és jogokkal születik. Értelemmel és lelkiismerettel bírván, testvéri szellemben kell egymás iránt viseltetniük," 1. cikkely az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának.

Továbbá, hogy a közös területi autonómia, azonos jogokkal és kötelezettségekkel minden ott élő állampolgára részére és Szlovákiának is előnyös megoldás a szlovák-magyar kiegyezés, megbékülés útján, a roma nép részvételével és nyelvi jogainak elismerésével.

Az autonómia tartomány kialakulása nem sérti a helyi állampolgárok meglévő önigazgatási rendszereit, a kisebbségi népek egyenjogúságát tiszteletben tartja, szlovák-magyar-roma, az összekötő állami szlovák és angol nyelv tanulásának biztositása által gyakorolt identitási és más jogait, amelyek a Helyi Autonómia Európai Chartája révén megszerzett jogok védelmét szavatolják.

Az autonómia tartomány önigazgatásának elismerése magába foglalja az állam iránti lojalitást, annak területi integritásának tiszteletben tartásával fejlődnek, mivel az autonómia fogalma az önkormányzást, önkormányzatiságot, tehát hogy a saját dolgainkat mi szeretnénk intézni, nem pedig területi elszakadást jelent.

A régió autonómiára törekvése az állampolgárnak a társadalom életében való demokratikus részvételét, a gazdasági-társadalmi fejlődést, a területi érdekek érvényesülésének elősegítését és védelmét célozza.

A polgári elv működőképességét az egyes nemzeti tanácsok garantálnák. Honföld Elnöke, illetve a Honföldi Magyar Elnök, Honföldi Szlovák Elnök és a Honföldi Roma Elnök, megtámadhatja a törvényeket a jelen autonómia-statútum, a szlovák, a magyar és a roma nyelv, illetve a tartományban hagyományosan használt más nyelv védelmére vonatkozó előírások megsértése esetén. Tehát egy sohasem lehetne olyan törvényeket, rendeleteket életbeléptetni, amelyek bármelyik nemzetrészt diszkriminálnák. Ez a polgári elvű megoldás garanciát nyújtani azoknak a szlovákoknak is, akik kisebbségbe kerülnének egyes területeken. Tehát akárcsak egy más nemzetiségű szlovákiai polgár éljen olyan területen, ahol ő kisebbségben van, akkor is ugyanolyan jogokkal fog bírni, semmilyen formában nem lehet diszkriminálva, az őt körülvevő többségi népcsoport részéről, legyen az magyar, szlovák, roma, vagy más nemzetiséghez tartozó.


Az egész autonómi-tervezet ITT olvasható






HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneą-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneą Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- ©túr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona