Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Alkotmány: Mi, a magyar nemzet tagjai

2010.03.24.
Alkotmányozás - Magyarország alkotmánya/alaptörvénye (tervezet)
Nyomtatás
2011. március 9. 18:45

A Fidesz-KDNP-frakciószövetség szerdán nyilvánosságra hozta az általuk vitára bocsátani kívánt alkotmánytervezet első szövegvariánsát. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője "a húsvéti alkotmány tervezetének" nevezte a sajtótájékoztatón bemutatott szöveget, amely négy részből áll. Lázár János hangsúlyozta: a szöveg még változhat. Az első fejezet címe még kérdéses: vagy a "Nemzeti hitvallás", vagy a "Nemzeti nyilatkozat" címet viseli majd - jegyezte meg. Ezt követi az Alapvetés című rész, majd a Szabadság és felelősség címet viselő fejezet olvasható. A negyedik rész Az állam, amely az államszervezetről szól. A tervezett alaptörvényszöveg a Himnusz első sorával kezdődne.



ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART



Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat



Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:

Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.

Büszkék vagyunk országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre.

Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi teljesítményeire.

Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította annak közös értékeit.



Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait.

Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét.

Vállaljuk, hogy örökségünket, a magyar kultúrát, egyedülálló nyelvünket, a Kárpát-medence ember alkotta és természet adta értékeit, ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos felhasználásával védelmezzük az utánunk jövők életfeltételeit.

Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez.

Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével.



Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.

Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki.

Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet.

Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.

Valljuk az elesettek, és a szegények megsegítésének parancsát.

Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a békesség, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése.

Valljuk, hogy valódi népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.



Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait, és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát.

Nem ismerjük el történelmi alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzeti szocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.

Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmány jogfolytonosságát, amely egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk annak érvénytelenségét.

Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk a világkommunizmust halálra sebző 1956-os forradalmunkból és szabadságharcunkból sarjadt ki.



Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk.



Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra.

Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelki erejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot.

Alaptörvényünk jogrendünk alapja; szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között; élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.

Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk.



(INNEN AZ ALAPTÖRVÉNY TÖRZSSZÖVEGE)

(AZ ALAPTÖRVÉNY VÉGÉRE:)



Mi, A 2010. április 25-én megválasztott Országgyűlés képviselői, Isten és ember előtti felelősségünk tudatában, Magyarország első, egységes Alaptörvényét a fentiek szerint állapítjuk meg.



LEGYEN BÉKE, SZABADSÁG ÉS EGYETÉRTÉS

(A záró, átmeneti és hatályba léptető rendelkezések ez után.)

…………………………………………………………………………………………………………



A tervezet teljes terjedelemben itt olvasható: 2417046-1905620043.pdf



MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE
(2011. április 25.)
(tervezet)
ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART
Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat
Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:
Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.
Büszkék vagyunk országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre.
Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi teljesítményeire.
Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította annak közös értékeit.
Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait.
Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét.
Vállaljuk, hogy örökségünket, a magyar kultúrát, egyedülálló nyelvünket, a Kárpát-medence ember alkotta és természet
adta értékeit, ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink
gondos felhasználásával védelmezzük az utánunk jövők életfeltételeit.
Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez.
Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével.
Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.
Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki.
Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit
és a szeretet.
Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.
Valljuk az elesettek, és a szegények megsegítésének parancsát.
Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a békesség, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság
kiteljesítése.
Valljuk, hogy valódi népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és
részrehajlás nélkül intézi.
Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország
alkotmányos állami folytonosságát.
Nem ismerjük el történelmi alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar
nemzet és polgárai ellen a nemzeti szocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök
elévülését.
2
Tervezet 2011. 03. 08.
Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmány jogfolytonosságát, amely egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért
kinyilvánítjuk annak érvénytelenségét.
Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk a
világkommunizmust halálra sebző 1956-os forradalmunkból és szabadságharcunkból sarjadt ki.
Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az
első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk.
Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és
szellemi megújulásra.
Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink
tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot.
Alaptörvényünk jogrendünk alapja; szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között; élő keret, amely kifejezi a
nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.
Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk.
(INNEN AZ ALAPTÖRVÉNY TÖRZSSZÖVEGE)
(AZ ALAPTÖRVÉNY VÉGÉRE:)
Mi, a 2010.április 25-én megválasztott Országgyűlés képviselői, Isten és ember előtti felelősségünk tudatában,
Magyarország első, egységes Alaptörvényét a fentiek szerint állapítjuk meg.
LEGYEN BÉKE, SZABADSÁG ÉS EGYETÉRTÉS
(A záró, átmeneti és hatályba léptet rendelkezések ez után.)
…………………………………………………………………………………………………………
ALAPVETÉS
A. Cikk
HAZÁNK neve Magyarország.
B. Cikk
(1) Magyarország független, demokratikus jogállam.
(2) Magyarország köztársaság.
(3) A hatalom forrása a nép.
(4) A nép hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.
C. Cikk
(1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.
(2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos
birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.
(3) Az Alkotmány és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására kizárólag az állami szervek
jogosultak.
3
Tervezet 2011. 03. 08.
D. Cikk
Magyarország az egységes magyar nemzet eszméjétl vezérelve felelősséget visel a határain kívül élő magyarok
sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket,
előmozdítja egymással és Magyarországgal való együttműködésüket.
E. Cikk
(1) Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közremködik
az európai egység megteremtésében.
(2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerzdés alapján – az
alapító szerzdésekbl fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – egyes,
Alkotmányból ered hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja.
(3) A (2) bekezdés szerinti nemzetközi szerzdés kötelez hatályának elismerésére adott felhatalmazáshoz az
országgylési képviselk kétharmadának szavazata szükséges.
F. Cikk
(1) Magyarország fvárosa Budapest.
(2) Magyarország területe vármegyékre, városokra, községekre tagozódik. A városokban kerületek alakíthatók.
G. Cikk
(1) Születésével a magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár. Sarkalatos törvény a magyar állampolgárság
keletkezésének vagy megszerzésének más eseteit is meghatározhatja.
(2) Magyarország védelmezi állampolgárait.
(3) Senkit nem lehet születésével keletkezett vagy jogszeren szerzett magyar állampolgárságától megfosztani.
(4) Az állampolgárság részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
H. Cikk
(1) A hivatalos nyelv a magyar.
(2) Magyarország védi a magyar nyelvet, tiszteletben tartja a hazai nemzetiségek és népcsoportok, valamint más
nemzetek nyelvét.
I. Cikk
(1) Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Els mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös
mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelked középs részén ezüst ketts kereszt. A pajzson a magyar
Szent Korona nyugszik.
[kép a címerrl]
(2) Magyarország zászlaja három, egyenl szélesség piros, fehér és zöld szín vízszintes sávból áll.
[kép a zászlóról]
(3) Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz cím költeménye, Erkel Ferenc zenéjével.
[kotta szöveggel]
(4) A címer és a zászló a történelmileg kialakult más formák szerint is használható. A címer és a zászló használatának
részletes szabályait, valamint az állami kitüntetéseket sarkalatos törvény határozza meg.
4
Tervezet 2011. 03. 08.
J. Cikk
(1) Magyarország nemzeti ünnepe
a) március 15. napja, az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc emlékére,
b) augusztus 20. napja, az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére és
c) október 23. napja, az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékére.
(2) A hivatalos állami ünnep augusztus 20. napja.
K. Cikk
(1) Magyarország védi a házasság intézményét mint a férfi és n között, önkéntes elhatározás alapján létrejött
életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját.
(2) Magyarország támogatja a gyermekvállalást.
(3) A családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza.
L. Cikk
(1) Magyarország gazdasága az értékteremt munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik.
(2) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit, fellép az erfölénnyel való visszaéléssel
szemben, és védi a fogyasztók jogait.
M. Cikk
(1) Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elve szerint mködik.
(2) Ennek az elvnek a megvalósulásáért az Országgylés és a Kormány viseli az elsdleges felelsséget.
(3) Az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek feladatuk ellátása során e célokat
kötelesek tiszteletben tartani.
N. Cikk
Képességeinek megfelelen mindenki felels önmagáért, és lehetségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok
ellátásához hozzájárulni.
O. Cikk
(1) Magyarország védi és fenntartja az egészséges környezetet.
(2) A természeti erforrások, különösen a termföld és az ivóvízkészlet, valamint a biológiai sokféleség és a kulturális
értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek a jöv nemzedékek számára való megrzése az állam és mindenki
kötelessége.
(3) Magyarország védi a siketek és a némák jelnyelvét, mint a magyar kultúra részét.
P. Cikk
(1) Magyarország a béke és biztonság megteremtése és fenntartása, valamint az emberiség fenntartható fejldése
érdekében együttmködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.
(2) Magyarország a nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar
jog összhangját.
(3) Magyarország tiszteletben tartja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai
jogszabályban történ kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.
5
Tervezet 2011. 03. 08.
Q. Cikk
(1) Az Alkotmány Magyarország jogrendszerének alapja.
(2) Az Alkotmány és a jogszabályok mindenkire kötelezek.
(3) Az Alkotmány rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti Hitvallással és történeti alkotmányunk
vívmányaival összhangban kell értelmezni.
R. Cikk
Az Alkotmány elfogadására vagy az Alkotmány módosítására irányuló javaslat elfogadásához az szükséges, hogy azt az
országgylési képviselk legalább kétharmada támogassa.
S. Cikk
(1) Általánosan kötelez magatartási szabályt az Alkotmányban megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkez szerv által
megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg. Sarkalatos törvény az önkormányzati rendelet és a
különleges jogrendben megalkotott jogszabályok kihirdetésének szabályait eltéren is megállapíthatja.
(2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, a miniszterelnöki rendelet,
a miniszteri rendelet, az önálló szabályozó szerv vezetjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály
továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején, és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.
(3) A sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához, módosításához a jelen lév országgylési képviselk
kétharmadának szavazata szükséges.
SZABADSÁG ÉS FELELSSÉG
I. Cikk
(1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvet jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsrend
kötelezettsége.
(2) Magyarország elismeri az ember egyéni és a közösségek együttesen gyakorolható alapvet jogait.
(3) Az alapvet jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvet jog más alapvet
jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni
kívánt céllal arányosan, az alapvet jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.
(4) A törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvet jogok, valamint ket is terhelik
azok a kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva nem csupán a természetes személyekre vonatkoznak.
(5) A törvény alapvet állampolgári jog gyakorlását magyar állampolgársággal nem rendelkez személynek is
biztosíthatja.
II. Cikk
Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a
fogantatástól kezdve védelem illeti meg.
III. Cikk
(1) Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban
tartani. Tilos az emberkereskedelem.
(2) Tilos emberen szabad és tájékoztatáson alapuló hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.
(3) Tilos az emberi fajnemesítést célzó gyakorlat, az emberi test és testrészek haszonszerzési célú felhasználása,
valamint az emberi egyedmásolás.
IV. Cikk
(1) Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz, senkit sem lehet szabadságától másként, mint a
törvényben meghatározott okokból, és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. Személyes szabadságtól
való végleges megfosztásra csak bncselekmény elkövetése miatt, jogers bírói ítélet alapján kerülhet sor.
(2) A bncselekmény elkövetésével gyanúsított és rizetbe vett személyt a lehet legrövidebb idn belül szabadon kell
bocsátani, vagy bíróság elé kell állítani. A bíróság köteles az elé állított személyt meghallgatni, és írásbeli indokolással
ellátott határozatban, szabadlábra helyezésérl vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni.
V. Cikk
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jóhírnevét tiszteletben
tartsák.
(2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdek adatok megismeréséhez és
terjesztéséhez.
(3) A személyes adatok védelméért és a közérdek adatok nyilvánosságáért független hatóság felel.
VI. Cikk
(1) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy
más meggyzdés szabad megválasztását vagy megváltoztatását, és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más
meggyzdését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár
másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa, vagy kinyilvánítását mellzze, gyakorolja vagy
tanítsa.
(2) Magyarországon az állam és az egyházak különváltan mködnek. Az egyházak önállóak. Az állam a közösségi
célok érdekében az egyházakkal együttmködik.
7
Tervezet 2011. 03. 08.
(3) Az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
VII. Cikk
(1) Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez.
(2) Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, illetve azokhoz csatlakozni.
(3) Pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A pártok közremködnek a nép
akaratának kialakításában és kinyilvánításában. A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak.
(4) A pártok mködésének és gazdálkodásának részletes szabályait – különös tekintettel a tiszta közélet biztosítására –
sarkalatos törvény határozza meg.
(5) Szakszervezetek, kamarák és más érdekképviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és
tevékenykedhetnek.
VIII. Cikk
(1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.
(2) Magyarország elismeri és védi a sajtószabadságot.
(3) A sajtószabadságra, valamint az elektronikus tömegtájékoztatási és hírközlési piac felügyeletére vonatkozó részletes
szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
IX. Cikk
(1) Magyarország védi a tudományos és mvészeti élet szabadságát, a tanulás és a tanítás szabadságát.
(2) Tudományos kutatások értékét megállapítani kizárólag a tudomány mveli jogosultak.
(3) Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Mvészeti Akadémia és a felsoktatási
intézmények tudományos és mvészeti szabadságát, az állami intézmények bevételeivel és vagyonával, valamint a
közpénzbl nyújtott támogatásokkal való, felels gazdálkodás érdekében – törvényben meghatározott keretek között –
biztosítja szervezeti önállóságukat.
X. Cikk
(1) Minden magyar állampolgárnak joga van a mveldéshez.
(2) Magyarország ezt a jogot a közmveldés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelez alapfokú,
az ingyenes és mindenki számára hozzáférhet középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára
hozzáférhet felsfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülk törvényben meghatározottak szerinti anyagi
támogatásával biztosítja.
XI. Cikk
(1) Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz.
Képességeinek és lehetségeinek megfelel munkavégzésével mindenki köteles hozzájárulni a közösség
gyarapodásához.
(2) Magyarország törekszik arra, hogy megteremtse annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni
akar, dolgozhasson.
XII. Cikk
(1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi felelsséggel jár.
(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekbl, törvényben meghatározott esetben és módon, teljes, feltétlen
és azonnali kártalanítás mellett lehet.
XIII. Cikk
(1) Magyar állampolgárt Magyarország területérl nem lehet kiutasítani, és külföldrl bármikor hazatérhet.
Magyarország területén tartózkodó külföldit csak törvényes határozat alapján lehet kiutasítani.
8
Tervezet 2011. 03. 08.
(2) Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra
ítélik, kínozzák, illetve más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá.
(3) Magyarország – ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet– kérelemre menedékjogot
biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban, illetve a szokásos tartózkodási helyük szerinti
országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai
meggyzdésük miatt üldöznek vagy üldöztetéstl való félelmük megalapozott.
XIV. Cikk
(1) A törvény eltt mindenki egyenl. Minden ember jogképes.
(2) Magyarország az alapvet jogokat mindenkinek, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem,
fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy
egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.
(3) A nk és a férfiak egyenjogúak.
(4) Magyarország a jogegyenlség megvalósulását az esélyegyenltlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is
segíti.
XV. Cikk
(1) Minden gyermeknek joga van a megfelel testi, szellemi és erkölcsi fejldéséhez szükséges védelemhez és
gondoskodáshoz.
(2) A szülknek joguk van ahhoz, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák.
(3) A szülk kötelesek kiskorú gyermekükrl gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását.
(4) A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikrl gondoskodni.
(5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a nket, az idseket és a fogyatékossággal élket.
XVI. Cikk
(1) A munkavállalók és munkaadók – a munkahelyek biztosítására, a nemzetgazdaság fenntarthatóságára, és más
közösségi célokra is figyelemmel – egymással együttmködnek.
(2) A törvényben meghatározottak szerint minden munkavállalónak, valamint ezek szervezeteinek joga van ahhoz, hogy
tárgyalást folytasson, és annak eredményeképpen kollektív szerzdést kössön, érdekei védelmében együttesen fellépjen,
vagy munkabeszüntetést tartson.
(3) Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.
(4) Minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenidhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz.
XVII. Cikk
(1) Gyermekek foglalkoztatása – testi, szellemi és erkölcsi fejldésüket nem veszélyeztet, törvényben meghatározott
esetek kivételével – tilos.
(2) Magyarország külön intézkedésekkel biztosítja a fiatalok és a szülk munkahelyi védelmét.
XVIII. Cikk
(1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség,
rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár a
törvényben meghatározott támogatásra jogosult.
(2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetén a szociális intézmények és
intézkedések rendszerével valósítja meg.
(3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vev személy közösség
számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja.
9
Tervezet 2011. 03. 08.
(4) Magyarország az idskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami
nyugdíjrendszer fenntartásával, és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények mködésének lehetvé tételével segíti
el. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nk fokozott védelmének követelményére tekintettel is
megállapíthatja.
XIX. Cikk
(1) Mindenkinek joga van testi és lelki egészségének megrzéséhez.
(2) E jog érvényesülését Magyarország a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás, a sportolás
és rendszeres testedzés, valamint az épített és természetes környezet védelmének biztosításával segíti el.
XX. Cikk
Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit, és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést
mindenki számára biztosítsa.
XXI. Cikk
(1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgylési képviselk, a helyi önkormányzati
képviselk és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselk választásán választó és választható legyen.
Sarkalatos törvény a választójog gyakorlását vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot
további feltételekhez kötheti.
(2) A jöv nemzedékek érdekében nem tekinthet az egyenl választójog sérelmének, ha sarkalatos törvény azokban a
családokban, ahol van kiskorú gyermek, az anyának – illetleg helyette törvényben meghatározott esetben más
személynek - további egy szavazati jogot biztosít.
(3) Nem rendelkezik választójoggal az, akit bncselekmény elkövetése miatt a bíróság a választójogból kizárt. Nem
rendelkezik választójoggal az, akit belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt.
(4) Mindenkinek joga van országos népszavazáson részt venni, aki az országgylési képviselk választásán választó.
Mindenkinek joga van helyi népszavazáson részt venni, aki a helyi önkormányzati képviselk és polgármesterek
választásán választó.
(5) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának
megfelelen közhivatalt viseljen. Törvény határozza meg azokat a közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy
tisztségviselje nem tölthet be.
XXII. Cikk
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszer határidn
belül intézzék. Ez a jog magában foglalja a hatóságoknak azt a kötelezettségét, hogy döntéseiket indokolják.
(2) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az állam törvényben meghatározottak szerint megtérítse a hatóságok által
feladatuk teljesítése során neki jogellenesen okozott kárt.
XXIII. Cikk
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal
forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.
XXIV. Cikk
Az állam mködésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az
esélyegyenlség érdekében törekszik az új mszaki megoldások és a tudomány vívmányainak alkalmazására.
XXV. Cikk
(1) Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és a tartózkodási
hely szabad megválasztásához.
(2) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy külföldi tartózkodásának ideje alatt Magyarország védelmét
élvezze.
10
Tervezet 2011. 03. 08.
XXVI. Cikk
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit
törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános – vagy törvényben meghatározott
esetben zárt – tárgyaláson, ésszer határidn belül bírálja el.
(2) Senki nem tekinthet bnösnek mindaddig, amíg büntetjogi felelsségét a bíróság jogers határozata nem
állapította meg.
(3) A bünteteljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez. A véd nem vonható
felelsségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt.
(4) Senki nem nyilvánítható bnösnek és sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a
magyar jog szerint nem volt bncselekmény. A bnösség megállapításának és a büntethetségnek a tilalma kiterjed – a
nemzetközi szerzdés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben – más állam joga szerinti
bncselekmények esetére is.
(5) Senki nem vonható bünteteljárás alá, vagy ítélhet el olyan bncselekményért, amely miatt Magyarországon vagy
– nemzetközi szerzdés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben – más államban a törvénynek
megfelelen már jogersen felmentették vagy elítélték.
(6) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés
ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.
XXVII. Cikk
(1) A Magyarországon él nemzetiségek és népcsoportok államalkotó tényezk. Minden valamely nemzetiséghez vagy
népcsoporthoz tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad megvallásához. A nemzetiségeknek és
népcsoportoknak joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni névhasználathoz, saját kultúrájuk
ápolásához és az anyanyelv oktatáshoz.
(2) A hazai nemzetiségek és népcsoportok helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.
XXVIII. Cikk
(1) Minden ember és törvény alapján létrehozott jogalany teherbíró képességének megfelelen hozzájárul a közös
szükségletek fedezéséhez.
(2) A közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevelk esetében a gyermeknevelés
kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani.
XXIX. Cikk
(1) Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére.
(2) Magyarország önkéntes honvédelmi tartalékos rendszert tart fenn.
(3) Rendkívüli állapot idején, vagy ha arról megelz védelmi helyzetben az Országgylés határoz, a magyarországi
lakóhellyel rendelkez, nagykorú magyar állampolgárságú férfi katonai szolgálatot teljesít. Sarkalatos törvény határozza
meg a katonai szolgálat teljesítésének formáit és részletes szabályait.
(4) Magyarországi lakóhellyel rendelkez, nagykorú magyar állampolgárok számára – sarkalatos törvényben
meghatározottak szerint – rendkívüli állapot idejére honvédelmi munkakötelezettség írható el.
(5) Magyarországi lakóhellyel rendelkez, nagykorú magyar állampolgárok számára – sarkalatos törvényben
meghatározottak szerint – honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében polgári védelmi kötelezettség
írható el.
(6) Minden ember és törvény alapján létrehozott jogalany – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint –
honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére
kötelezhet.
AZ ÁLLAM
Az Országgylés
Az Országgylés feladat- és hatáskörei
1. Cikk
(1) MAGYARORSZÁG legfbb népképviseleti szerve az Országgylés.
(2) Az Országgylés
a) megalkotja Magyarország Alkotmányát,
b) további törvényeket alkot,
c) elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását,
d) felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerzdés kötelez hatályának elismerésére,
e) megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, a Kúria elnökét és a legfbb ügyészt, az alapvet
jogok biztosát, valamint az Állami Számvevszék elnökét,
f) megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésrl,
g) feloszlatja az alkotmányellenesen mköd képvisel-testületet,
h) különleges jogrendet érint, illetve katonai mveletekkel kapcsolatos döntéseket hoz,
i) közkegyelmet gyakorol, valamint
j) az Alkotmányban, illetve más törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
Az országgylési képviselk megválasztása
2. Cikk
(1) Az országgylési képviselket a választópolgárok általános és egyenl választójog alapján, közvetlen és titkos
szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott
módon választják.
(2) A Magyarországon él nemzetiségeknek és népcsoportoknak az Országgylés munkájában való részvételét
sarkalatos törvény szabályozza.
(3) Az országgylési képviselk általános választását – az Országgylés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás
kivételével – az elz Országgylés megválasztását követ negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani.
Az Országgylés megbízatásának keletkezése és megsznése
3. Cikk
(1) Az Országgylés megbízatása az alakuló ülésével kezddik és a következ Országgylés alakuló üléséig tart. Az
alakuló ülést – a választást követ harminc napon belüli idpontra – a köztársasági elnök hívja össze.
(2) Az Országgylés kimondhatja feloszlását.
(3) A köztársasági elnök a választások egyidej kitzésével feloszlathatja az Országgylést, ha
a) a Kormány megbízatásának megsznése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az
Országgylés az els személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg, vagy
b) az Országgylés a központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el.
(4) Az Országgylés feloszlatása eltt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnöknek, az Országgylés
elnökének és az Országgylésben képviselettel rendelkez pártok képviselcsoportjai vezetinek véleményét.
(5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés a) pontja szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg az Országgylés
miniszterelnököt nem választ. A köztársasági elnöknek a (3) bekezdés b) pontja szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg
az Országgylés a költségvetést nem fogadja el.
(6) Az Országgylés feloszlásától vagy feloszlatásától számított kilencven napon belül új Országgylést kell választani.
12
Tervezet 2011. 03. 08.
Az országgylési képviselk jogállása
4. Cikk
(1) Az országgylési képviselk jogai és kötelezettségei egyenlk, tevékenységüket a köz érdekében végzik, azzal
összefüggésben nem utasíthatóak.
(2) Az országgylési képviselt mentelmi jog és a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg. Sarkalatos törvény
meghatározza azokat a közhivatalokat, amelyeket az országgylési képvisel nem tölthet be, valamint más
összeférhetetlenségi eseteket is megállapíthat.
(3) Az országgylési képvisel megbízatása megsznik
a) az Országgylés megbízatásának megsznésével,
b) az országgylési képvisel halálával,
c) összeférhetetlenségnek kimondásával,
d) lemondásával,
e) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn, vagy
f) ha egy éven keresztül nem vesz részt az Országgylés munkájában.
(4) Az összeférhetetlenség kimondásáról, valamint a megbízatás megsznése (4) bekezdés e) és f) pontja szerinti
esetének megállapításáról az Országgylés a jelen lév képviselk kétharmadának szavazatával határoz.
(5) Az országgylési képviselk jogállására és javadalmazására vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény
határozza meg.
Az Országgylés mködése
5. Cikk
(1) Az Országgylés ülései nyilvánosak. A Kormány vagy bármely országgylési képvisel kérelmére az Országgylés
az országgylési képviselk kétharmadának szavazatával zárt ülés tartásáról határozhat.
(2) Az Országgylés elnököt, alelnököket és jegyzket választ tagjai sorából.
(3) Az Országgylés országgylési képviselkbl álló állandó bizottságokat alakít.
(4) Az országgylési képviselk tevékenységük összehangolására a Házszabályban meghatározott feltételek szerint
országgylési képviselcsoportot alakíthatnak.
(5) Az Országgylés akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselknek több, mint a fele jelen van.
(6) Ha az Alkotmány eltéren nem rendelkezik, az Országgylés a határozatait a jelen lév képviselk több, mint a
felének szavazatával hozza. A Házszabály egyes döntések meghozatalát minsített többséghez kötheti.
(7) Az Országgylés a jelen lév országgylési képviselk kétharmadának szavazatával elfogadott Házszabályban
állapítja meg mködésének szabályait és tárgyalási rendjét.
(8) Az Országgylés rendszeres ülésezését biztosító rendelkezéseket sarkalatos törvény határozza meg.
Törvényalkotás
6. Cikk
(1) Törvényt a köztársasági elnök, a Kormány, országgylési bizottság vagy országgylési képvisel kezdeményezhet.
(2) Az Országgylés – a törvény kezdeményezje, a Kormány, illetve az Országgylés elnöke zárószavazás eltt
megtett indítványára – az elfogadott törvényt alkotmányossági vizsgálatra megküldheti az Alkotmánybíróságnak. Az
Országgylés az indítványról a zárószavazást követen határoz. Az indítvány elfogadása esetén az Országgylés elnöke
az elfogadott törvényt alkotmányossági vizsgálatra az Alkotmánybíróságnak haladéktalanul megküldi.
(3) Az elfogadott törvényt az Országgylés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A
köztársasági elnök a megküldött törvényt öt napon belül aláírja, és elrendeli annak kihirdetését. Ha az Országgylés a
(2) bekezdés szerint a törvényt alkotmányossági vizsgálatra megküldte az Alkotmánybíróságnak, az Országgylés
elnöke csak akkor írhatja azt alá, és küldheti meg a köztársasági elnöknek, ha az Alkotmánybíróság
alkotmányellenességet nem állapított meg.
13
Tervezet 2011. 03. 08.
(4) Ha a köztársasági elnök a törvényt vagy annak valamely rendelkezését alkotmányellenesnek tartja és a (2) bekezdés
szerint alkotmányossági vizsgálatra nem került sor – a törvényt alkotmányossági vizsgálatra az Alkotmánybíróságnak
megküldi.
(5) Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet, és a (4) bekezdés szerinti
jogával nem élt, a törvényt az aláírás eltt, észrevételeinek közlésével egy alkalommal megfontolásra visszaküldheti az
Országgylésnek. Az Országgylés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. A köztársasági elnök e
jogával akkor is élhet, ha az Országgylés határozata alapján lefolytatott alkotmányossági vizsgálat során az
Alkotmánybíróság nem állapított meg alkotmányellenességet.
(6) Az Alkotmánybíróság a (2) vagy (4) bekezdés szerinti indítványról soron kívül, de legkésbb harminc napon belül
határoz. Ha az Alkotmánybíróság alkotmányellenességet állapít meg, az Országgylés a törvényt az
alkotmányellenesség megszüntetése érdekében újra megtárgyalja.
(7) Ha az Alkotmánybíróság alkotmányellenességet a köztársasági elnök kezdeményezésére lefolytatott
alkotmányossági vizsgálat során nem állapít meg, a köztársasági elnök a törvényt haladéktalanul aláírja, és elrendeli
annak kihirdetését.
(8) Az Országgylés által a (6) bekezdés szerint megtárgyalt és elfogadott törvény alkotmányossági vizsgálata a (2) és a
(4) bekezdés szerint ismételten kérhet az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybíróság az ismételt indítványról soron
kívül, de legkésbb tíz napon belül dönt.
(9) Amennyiben a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt az Országgylés módosítja, úgy a
(2), illetve (4) bekezdés szerinti jogosultság az Országgylést, illetve a köztársasági elnököt a módosított rendelkezések
tekintetében illeti meg.
A parlamenti ellenrzés eszközei
7. Cikk
(1) Az országgylési képvisel kérdést intézhet az alapvet jogok biztosához, az Állami Számvevszék elnökéhez, a
legfbb ügyészhez, a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez a feladatkörükbe tartozó minden ügyben.
(2) Az országgylési képvisel interpellációt és kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány tagjához a feladatkörükbe
tartozó minden ügyben.
(3) Az országgylési bizottságok vizsgálati tevékenységét, a bizottságok eltti megjelenés kötelezettségét sarkalatos
törvény szabályozza.
Országos népszavazás
8. Cikk
(1) Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgylés országos népszavazást rendel el. A
köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére az Országgylés országos népszavazást
rendelhet el. A népszavazás eredménye az Országgylésre kötelez.
(2) Országos népszavazás tárgya az Országgylés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet.
(3) Nem lehet országos népszavazást tartani
a) Alkotmány módosítására irányuló kérdésrl,
b) a központi költségvetésrl, a költségvetés végrehajtásáról, központi adónemrl, illetékrl, járulékról, vámról,
valamint a helyi adók központi feltételeirl szóló törvény tartalmáról,
c) az országgylési képviselk, a helyi önkormányzati képviselk és polgármesterek, valamint az európai parlamenti
képviselk választásáról szóló törvények tartalmáról,
d) nemzetközi szerzdésbl ered kötelezettségrl,
e) az Országgylés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésrl,
f) az Országgylés feloszlásáról,
g) képvisel-testület feloszlatásáról,
h) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetésérl,
i) a katonai mveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésrl és
j) közkegyelem gyakorlásáról.
14
Tervezet 2011. 03. 08.
(4) Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes,
ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
A köztársasági elnök
A köztársasági elnök feladat- és hatáskörei
9. Cikk
(1) Magyarország államfje a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és rködik az államszervezet
demokratikus mködése felett.
(2) A köztársasági elnök a Magyar Honvédség fparancsnoka.
(3) A köztársasági elnök
a) képviseli Magyarországot,
b) részt vehet és felszólalhat az Országgylés ülésein,
c) törvényt kezdeményezhet,
d) országos népszavazást kezdeményezhet,
e) kitzi az országgylési képviselk, a helyi önkormányzati képviselk és a polgármesterek általános választását,
valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazás idpontját,
f) a különleges jogrendet érint döntéseket hoz,
g) összehívja az Országgylés alakuló ülését,
h) feloszlathatja az Országgylést,
i) az elfogadott törvényt alkotmányossági vizsgálatra megküldheti az Alkotmánybíróságnak, illetve megfontolására
visszaküldheti az Országgylésnek,
j) javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, a legfbb ügyész és az alapvet jogok biztosa személyére,
k) kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét,
l) megersíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, valamint
m) dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.
(4) A köztársasági elnök
a) az Országgylés vagy a Kormány felhatalmazása alapján elismeri a nemzetközi szerzdés kötelez hatályát,
b) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket,
c) kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, az önálló szabályozó szerv vezetjét és az egyetemi
tanárokat,
d) megbízza az egyetemek rektorait,
e) kinevezi és ellépteti a tábornokokat,
f) törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, valamint engedélyezi külföldi állami
kitüntetések viselését,
g) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát,
h) dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési kérdésekben, valamint
i) dönt az állampolgárság megszerzésével és megsznésével kapcsolatos ügyekben.
(5) A köztársasági elnöknek a (4) bekezdésben meghatározott minden intézkedéséhez és döntéséhez a Kormány
tagjának ellenjegyzése szükséges. Törvény a törvény által a köztársasági elnök hatáskörébe utalt döntést a Kormány
tagjának ellenjegyzéséhez kötheti.
(6) A köztársasági elnök a (4) bekezdés b)-e) pontjában foglaltak teljesítését megtagadja, ha a jogszabályi feltételek
hiányoznak, vagy alapos okkal arra következtet, hogy az az államszervezet demokratikus mködésének súlyos zavarát
eredményezné.
(7) A köztársasági elnök a (4) bekezdés f) pontjában foglaltak teljesítését megtagadja, ha ez az Alkotmány értékrendjét
sértené.
15
Tervezet 2011. 03. 08.
A köztársasági elnök megbízatásának keletkezése
10. Cikk
(1) A köztársasági elnököt az Országgylés öt évre választja.
(2) Köztársasági elnökké megválasztható minden magyar állampolgár, aki a harmincötödik életévét betöltötte.
(3) A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.
11. Cikk
(1) A köztársasági elnököt a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejárta eltt legalább harminc, legfeljebb
hatvan nappal, ha pedig a megbízatás id eltt sznt meg, a megsznéstl számított harminc napon belül kell
megválasztani. A köztársasági elnök választását az Országgylés elnöke tzi ki. Az Országgylés a köztársasági
elnököt titkos szavazással választja.
(2) A köztársasági elnök választását jelölés elzi meg. A jelölés érvényességéhez az országgylési képviselk legalább
egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgylés elnökénél a szavazás elrendelése eltt kell
benyújtani. Minden országgylési képvisel egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása
érvénytelen.
(3) Az els szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgylési képviselk kétharmadának
szavazatát megkapta.
(4) Ha az els szavazás eredménytelen volt, második szavazást kell tartani. A második szavazás során csak arra a két
jelöltre lehet szavazni, akik az els szavazáskor a legtöbb szavazatot kapták. Amennyiben a második helyen
szavazategyenlség alakult ki, úgy azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik az els szavazáskor a két legmagasabb számú
szavazatot kapták. A második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki – tekintet nélkül a szavazásban
részt vevk számára – a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés
alapján új választást kell tartani.
(5) A szavazási eljárást legfeljebb két egymást követ nap alatt be kell fejezni.
(6) A megválasztott köztársasági elnök a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejártakor, a megbízatás id eltti
megsznése esetén a választás eredményének kihirdetését követ nyolcadik napon lép hivatalba, hivatalba lépését
megelzen az Országgylés eltt esküt tesz.
A köztársasági elnök jogállása
12. Cikk
(1) A köztársasági elnök személye sérthetetlen.
(2) A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai
tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más keres foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért
– a szerzi jogi védelem alá es tevékenység kivételével – díjazást nem fogadhat el.
(3) A köztársasági elnök megbízatása megsznik
a) megbízatási idejének lejártával,
b) halálával,
c) ha kilencven napot meghaladó idn át képtelen feladatkörének ellátására,
d) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn,
e) összeférhetetlenségének kimondásával,
f) lemondásával vagy
g) a köztársasági elnöki tisztségtl való megfosztással.
(2) A köztársasági elnök megbízatásának a feladatkör ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tev állapotának, és a
megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról, valamint az összeférhetetlenség kimondásáról az
Országgylés a jelen lév képviselk kétharmadának szavazatával határoz.
(3) A köztársasági elnök jogállásának részletes szabályait és javadalmazását sarkalatos törvény határozza meg.
16
Tervezet 2011. 03. 08.
A köztársasági elnök felelsségre vonása
13. Cikk
(1) A köztársasági elnök ellen bünteteljárást csak a megbízatásának megsznése után lehet indítani.
(2) Az Alkotmányt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely más törvényt szándékosan megsért, illetve
szándékos bncselekményt elkövet köztársasági elnökkel szemben az országgylési képviselk egyötöde
indítványozhatja a tisztségtl való megfosztást.
(3) A megfosztási eljárás megindításához az országgylési képviselk kétharmadának a szavazata szükséges. A
szavazás titkos.
(4) Az Országgylés határozatának meghozatalától kezdden a megfosztási eljárás befejezéséig az elnök a hatáskörét
nem gyakorolhatja.
(5) A cselekmény elbírálása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.
(6) Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a (2) bekezdés szerinti szándékos jogsértés tényét megállapítja, a
köztársasági elnököt tisztségétl megfoszthatja.
A köztársasági elnök helyettesítése
14. Cikk
(1) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén az akadályoztatás megsznéséig, vagy a köztársasági elnök
megbízatásának megsznése esetén az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnöki jogkört az
Országgylés elnöke gyakorolja.
(2) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának tényét a köztársasági elnök, a Kormány vagy bármely
országgylési képvisel kezdeményezésére az Országgylés állapítja meg.
(3) A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgylés elnöke országgylési képviseli jogait nem
gyakorolhatja, és helyette az Országgylés elnökének feladatát az Országgylés által kijelölt alelnök látja el.
A Kormány és az önálló szabályozó szervek
A Kormány feladat- és hatásköre
15. Cikk
(1) A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit
jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormány az Országgylésnek felels.
(2) A Kormány a közigazgatás legfbb szerve, törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat
létre.
(3) A Kormány a feladatkörében eljárva
a) törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve
b) törvényben kapott felhatalmazás alapján
rendeletet alkot. A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes.
A Kormány szervezete, tagjainak jogállása
16. Cikk
(1) A Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek.
(2) A miniszterelnök rendeletben a miniszterek közül egy vagy több miniszterelnök-helyettest jelöl ki.
(3) A miniszterelnököt az Országgylés a köztársasági elnök javaslatára választja meg.
(4) A miniszterelnök megválasztásához az országgylési képviselk többségének szavazata szükséges. A
miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép.
(5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés szerinti javaslatát,
17
Tervezet 2011. 03. 08.
a) ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan megválasztott Országgylés megalakulásával sznt meg, az új
Országgylés alakuló ülésén,
b) ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával, halálával, összeférhetetlenségének megállapításával, a
megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt, vagy azért sznt meg, mert az Országgylés a bizalmi szavazáson a
miniszterelnökkel szemben a bizalmatlanságát fejezte ki, a miniszterelnök megbízatása megsznésétl számított tizenöt
napon belül
teszi meg.
(6) Ha az (5) bekezdés szerint miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgylés nem választotta meg, a
köztársasági elnök az új javaslatát tizenöt napon belül teszi meg.
(7) A minisztert a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A miniszter a kinevezésében megjelölt
idpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép.
(8) A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg.
(9) A Kormány tagja az Országgylés eltt esküt tesz.
17. Cikk
(1) A minisztériumok felsorolásáról törvény rendelkezik.
(2) Tárca nélküli miniszter a Kormány által meghatározott feladatkör ellátásra nevezhet ki.
(3) Törvény minisztérium, miniszter vagy közigazgatási szerv megjelölésére vonatkozó rendelkezését törvény
módosíthatja.
A Kormány tagjának feladat- és hatásköre
18. Cikk
(1) A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját.
(2) A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja az államigazgatásnak a
feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket, illetve ellátja a Kormány vagy a miniszterelnök által
meghatározott feladatokat.
(3) A Kormány a területi közigazgatási feladatainak ellátására kormányhivatalokat hoz létre.
(4) A Kormány tagja törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján, feladatkörében eljárva,
önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar
Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes.
(5) A Kormány tagja a tevékenységéért felels az Országgylésnek, valamint a miniszter a miniszterelnöknek. A
Kormány tagja részt vehet és felszólalhat az Országgylés ülésein. Az Országgylés és az országgylési bizottság az
ülésén való megjelenésre kötelezheti a Kormány tagját.
(6) A Kormány tagja jogállásának részletes szabályait, javadalmazását, valamint a miniszterek helyettesítésének rendjét
törvény határozza meg.
(7) Az Országgylés a kormánytisztviselk jogállását külön törvényben szabályozza.
A Kormány és az Országgylés együttmködése az európai uniós döntéshozatallal összefüggésben
19. Cikk
Az Országgylés tájékoztatást kérhet a Kormánytól az Európai Unió kormányzati részvétellel mköd intézményeinek
döntéshozatali eljárásában képviselend kormányálláspontról, és állást foglalhat az eljárásban napirenden szerepl
tervezettel kapcsolatban. A Kormány az európai uniós döntéshozatal során az Országgylés állásfoglalásának
alapulvételével jár el.
A Kormány és a Kormány tagja megbízatásának megsznése
20. Cikk
(1) A miniszterelnök megbízatásának megsznésével a Kormány megbízatása megsznik.
(2) A miniszterelnök megbízatása megsznik
a) az újonnan megválasztott Országgylés megalakulásával,
18
Tervezet 2011. 03. 08.
b) ha az Országgylés a miniszterelnökkel szemben a bizalmatlanságát fejezi ki, és új miniszterelnököt választ,
c) ha az Országgylés a miniszterelnök által kezdeményezett bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben a
bizalmatlanságát fejezi ki,
d) lemondásával,
e) halálával,
f) összeférhetetlenség bekövetkeztével, vagy
g) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn.
(3) A miniszter megbízatása megsznik
a) a miniszterelnök megbízatásának megsznésével,
b) a miniszter lemondásával,
c) felmentésével,
d) halálával,
(4) A (2) bekezdés f) és g) pontjában foglaltak megállapításáról az Országgylés a képviselk kétharmadának
szavazatával határoz.
21. Cikk
(1) Az országgylési képviselk egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban – a miniszterelnöki tisztségre javasolt
személy megjelölésével – bizalmatlansági indítványt nyújthat be.
(2) Ha az Országgylés a bizalmatlansági indítványt támogatja, ezzel bizalmatlanságát fejezi ki a miniszterelnökkel
szemben, egyben miniszterelnöknek megválasztja a bizalmatlansági indítványban miniszterelnöki tisztségre javasolt
személyt. Az Országgylés döntéséhez az országgylési képviselk többségének szavazata szükséges.
(3) A miniszterelnök bizalmi szavazást indítványozhat. Az Országgylés a miniszterelnökkel szemben a
bizalmatlanságát fejezi ki, ha a miniszterelnök javaslatára tartott bizalmi szavazáson nem támogatja a miniszterelnököt
az országgylési képviselk többsége.
(4) A miniszterelnök indítványozhatja, hogy a Kormány által benyújtott elterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi
szavazás legyen. Az Országgylés a miniszterelnökkel szemben a bizalmatlanságát fejezi ki, ha a Kormány által
benyújtott elterjesztést az Országgylés nem támogatja.
(5) Az Országgylés bizalmi kérdésrl való döntését a bizalmatlansági indítvány vagy a miniszterelnök (3) és (4)
bekezdése szerinti indítványa beterjesztésétl számított három nap után, de legkésbb a beterjesztéstl számított nyolc
napon belül hozza meg.
Az ügyvezet kormány
22. Cikk
(1) A Kormány a megbízatása megsznésétl az új Kormány megalakulásáig ügyvezet kormányként gyakorolja
hatáskörét, nemzetközi szerzdést azonban nem köthet, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan
esetben alkothat.
(2) Ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával vagy az újonnan megválasztott Országgylés megalakulásával
sznik meg, a miniszterelnök az új miniszterelnök megválasztásáig ügyvezet miniszterelnökként gyakorolja a
hatáskörét, azonban miniszter felmentésére vagy új miniszter kinevezésére javaslatot nem tehet, rendeletet csak törvény
felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.
(3) Ha a miniszterelnök megbízatása halálával, összeférhetetlenségének megállapításával, a megválasztásához
szükséges feltételek hiánya miatt, vagy azért sznt meg, mert az Országgylés bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel
szemben bizalmatlanságát fejezte ki, az új miniszterelnök megválasztásáig a miniszterelnök hatáskörét a (2)
bekezdésben meghatározott korlátozásokkal a miniszterelnök-helyettes vagy – több miniszterelnök-helyettes esetén – az
els helyen kijelölt miniszterelnök-helyettes gyakorolja.
(4) A miniszter a miniszterelnök megbízatásának megsznésétl az új miniszter kinevezéséig, vagy az új Kormány más
tagjának a miniszteri feladatok ideiglenes ellátásával való megbízásáig ügyvezet miniszterként gyakorolja hatáskörét,
rendeletet azonban csak halaszthatatlan esetben alkothat.
19
Tervezet 2011. 03. 08.
Önálló szabályozó szervek
23. Cikk
(1) Az Országgylés törvényben a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátására, illetve
gyakorlására önálló szabályozó szerveket hozhat létre.
(2) Az önálló szabályozó szerv vezetjét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki a törvényben
meghatározott idtartamra. Az önálló szabályozó szerv vezetje kinevezi helyettesét vagy helyetteseit.
(3) Az önálló szabályozó szerv évente beszámol az Országgylésnek.
(4) Az önálló szabályozó szerv vezetje törvényben kapott felhatalmazás alapján, törvényben meghatározott
feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti
Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. Az önálló szabályozó szerv vezetjét rendelet kiadásában az általa
rendeletben kijelölt helyettese helyettesítheti.
Az Alkotmánybíróság
24. Cikk
(1) Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfbb szerve.
(2) Az Alkotmánybíróság
a) alkotmányossági szempontból megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket,
b) bírói kezdeményezésre felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányosságát,
c) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály vagy a bírói döntés
alkotmányosságát,
d) a Kormány vagy az országgylési képviselk egynegyedének kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályok
alkotmányosságát,
e) vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerzdésbe ütközését, valamint
f) az Alkotmányban, illetve sarkalatos törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
(3) Az Alkotmánybíróság a (2) bekezdés b)-d) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisíti az alkotmányellenes
jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést, illetve bírói döntést, a (2) bekezdés e) pontjában foglalt hatáskörében
megsemmisítheti a nemzetközi szerzdésbe ütköz jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést, illetve sarkalatos
törvényben meghatározott további jogkövetkezményt állapít meg.
(4) Az Alkotmánybíróság a (2) bekezdés c) és d) pontjában foglalt hatáskörében a központi költségvetésrl, a
költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekrl, az illetékekrl és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók
központi feltételeirl szóló törvények alkotmányosságát kizárólag az élethez és emberi méltósághoz való joggal, a
személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságához való joggal vagy a magyar
állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. Az
Alkotmánybíróság az e tárgykörbe tartozó törvényeket is korlátozás nélkül jogosult megsemmisíteni, ha a jogszabály
megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, Alkotmányban foglalt eljárási követelmények nem teljesültek.
(5) Az Alkotmánybíróság tizenegy tagból álló testület, melynek tagjait az Országgylés, az országgylési képviselk
kétharmadának szavazatával, tizenkét évre választja. Az Országgylés, az országgylési képviselk kétharmadának
szavazatával, az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ, az elnök megbízatása az alkotmánybírói megbízatása
megsznéséig tart. Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai
tevékenységet.
(6) Az Alkotmánybíróság hatáskörének, szervezetének, mködésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza
meg.
VIII. Fejezet
A bíróság
25. Cikk
(1) A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A legfbb bírósági szerv a Kúria.
(2) A bíróság dönt büntetügyben, magánjogi jogvitában, törvényben meghatározott egyéb ügyben, valamint dönt a
közigazgatási határozatok törvényességérl.
20
Tervezet 2011. 03. 08.
(3) A Kúria a (2) bekezdésben meghatározottak mellett
a) biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelez jogegységi határozatot hoz,
b) a fvárosi vagy vármegyei kormányhivatal kezdeményezésére határoz az önkormányzati rendelet más jogszabályba
ütközésérl az Alkotmányba ütközés kivételével; megsemmisíti a más jogszabályba ütköz önkormányzati rendeletet,
c) bírói kezdeményezésre határoz az egyedi ügyben alkalmazandó önkormányzati rendelet más jogszabályba
ütközésérl az Alkotmányba ütközés kivételével; megsemmisíti a más jogszabályba ütköz önkormányzati rendeletet.
(4) A bírósági szervezet többszint. Az ügyek meghatározott csoportjaira – különösen közigazgatási és munkajogi
eljárásokra – külön bíróságok létesíthetk.
(5) A bírói önkormányzati szervek közremködnek a bíróságok igazgatásában.
(6) Törvény egyes jogvitákban más szervek eljárását is lehetvé teheti.
(7) A bíróságok szervezetének és igazgatásának, a bírák jogállásának részletes szabályait, valamint a bírák
javadalmazását sarkalatos törvény határozza meg.
26. Cikk
(1) A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók. A
bírákat tisztségükbl csak törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani. A bírák nem lehetnek
tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
(2) A hivatásos bírákat a köztársasági elnök nevezi ki.
(3) A Kúria elnökét kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgylés választja. A Kúria elnökének
megválasztásához az országgylési képviselk kétharmadának szavazata szükséges.
27. Cikk
(1) A bíróság – ha törvény másképpen nem rendelkezik – tanácsban ítélkezik.
(2) Törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az ítélkezésben.
(3) Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el. Törvény által meghatározott ügyekben, egyesbíró
hatáskörében bírósági titkár is eljárhat, akire e tevékenysége során a 26. Cikk (1) bekezdését alkalmazni kell.
28. Cikk
(1) A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét azok céljával és az Alkotmánnyal összhangban
értelmezik. A jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy azok a józan észnek megfelel, erkölcsös és
gazdaságos célt szolgálnak.
29. Cikk
Az ügyészség
(1) A legfbb ügyész és az ügyészség az igazságszolgáltatás közremködjeként az állam büntet igényét érvényesíti.
Gondoskodik a természetes személyek és a törvény alapján létrehozott jogalanyok jogait, az alkotmányos rendet,
valamint az ország biztonságát és függetlenségét sért vagy veszélyeztet minden cselekmény következetes
üldözésérl.
(2) Az ügyészség törvényben meghatározottak szerint
a) jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben,
b) képviseli a közvádat a bírósági eljárásban,
c) felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett,
d) a közérdek védelmezjeként ellátja a törvény által rá ruházott más feladatokat.
(3) Az ügyészi szervezetet a legfbb ügyész vezeti és irányítja, kinevezi az ügyészeket.
(4) A legfbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgylés választja kilenc évre. A legfbb ügyész
megválasztásához az országgylési képviselk kétharmadának szavazata szükséges.
(5) A legfbb ügyész tevékenységérl évente beszámol az Országgylésnek.
(6) Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
21
Tervezet 2011. 03. 08.
(7) Az ügyészség szervezetének és mködésének, valamint az ügyészek jogállásának részletes szabályait sarkalatos
törvény határozza meg.
Az alapvet jogok biztosa
30. Cikk
(1) Az alapvet jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti.
(2) Az alapvet jogok biztosa az alapvet jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy
kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez. Az alapvet jogok
biztosa különös figyelmet fordít a jöv nemzedékek érdekei, valamint a hazai nemzetiségek és népcsoportok
jogainak védelmére.
(3) Az alapvet jogok biztosát az Országgylés az országgylési képviselk kétharmadának szavazatával, hat évre
választja. Az alapvet jogok biztosa hivatali idejével megegyez idtartamra kinevezi helyetteseit. Az alapvet
jogok biztosa, illetve helyettesei nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
(4) Az alapvet jogok biztosa tevékenységérl évente beszámol az Országgylésnek.
(5) Az alapvet jogok biztosára és helyetteseire vonatkozó részletes szabályokat és helyettesítésének rendjét
törvény határozza meg.
A helyi önkormányzatok
A helyi közhatalom
31. Cikk
(1) Magyarországon a helyi közügyek intézése és a közhatalom gyakorlása érdekében önkormányzatok mködnek.
(2) A helyi önkormányzatokra vonatkozó alapvet szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
A helyi önkormányzat feladat- és hatáskörei
32. Cikk
(1) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között
a) rendeletet alkot,
b) határozatot hoz
c) önállóan igazgat,
d) meghatározza szervezeti és mködési rendjét,
e) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillet jogokat,
f) meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik,
g) e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel, kötelez feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást
folytathat,
h) dönt a helyi adók fajtájáról és mértékérl,
i) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismer címeket alapíthat,
j) a hatáskörrel rendelkez szervtl tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat,
k) szabadon társulhat más önkormányzattal, érdekképviseleti szövetséget hozhat létre, feladatkörében együttmködhet
más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek, valamint
l) törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
(2) A helyi önkormányzat a feladatkörében eljárva
a) törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve
b) törvényben kapott felhatalmazás alapján
önkormányzati rendeletet alkot. Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.
(3) Az önkormányzatok törvényességi felügyeletét a kormányhivatalok látják el.
22
Tervezet 2011. 03. 08.
(4) A helyi önkormányzat a határozatát, valamint az önkormányzati rendeletet annak kihirdetését követen
haladéktalanul megküldi az illetékes kormányhivatalnak. Ha a kormányhivatal a határozatot, illetve az önkormányzati
rendeletet, vagy annak valamely rendelkezését jogszabálysértnek találja, a kézhezvételtl számított tizenöt napon belül
kezdeményezheti a bíróságnál a határozat, illetve a Kúriánál az önkormányzati rendelet felülvizsgálatát.
(5) A helyi önkormányzatok tulajdona köztulajdon, amely feladataik ellátását szolgálja.
A helyi önkormányzat szervei
33. Cikk
(1) A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képvisel-testület gyakorolja.
(2) A helyi képvisel-testületet a polgármester vezeti. A vármegyei képvisel-testület elnökét a vármegyei képvisel-
testület saját tagjai közül választja megbízatásának idtartalmára.
(3) A képvisel-testület sarkalatos törvényben meghatározottak szerint bizottságot választhat, és hivatalt hozhat létre.
A helyi önkormányzat mködése
34. Cikk
(1) A helyi önkormányzat és az állam a közösségi célok elérése érdekében kölcsönösen együttmködik. A helyi
önkormányzat részére kötelez feladat- és hatáskört törvény állapíthat meg. A helyi önkormányzat a kötelez
feladat- és hatásköreinek ellátásához e feladat- és hatáskörökkel arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni
támogatásra jogosult.
(2) Törvény elrendelheti a helyi önkormányzat kötelez feladatának társulásban történ ellátását.
(3) A polgármester és a vármegyei képvisel-testület elnöke az önkormányzati feladatain kívül törvény vagy törvényi
felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételesen államigazgatási feladatokat és hatásköröket is
elláthat.
(4) A Kormány a fvárosi és vármegyei kormányhivatalok útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi
felügyeletét.
(5) Törvény a költségvetési egyensúly megrzése érdekében a helyi önkormányzat törvényben meghatározott mérték
kölcsönfelvételéhez vagy más kötelezettség vállalásához a fvárosi vagy vármegyei kormányhivatal hozzájárulását
írhatja el.
A helyi önkormányzat megbízatása
35. Cikk
(1) A helyi önkormányzati képviselket és polgármestereket a választópolgárok általános és egyenl választójog
alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos
törvényben meghatározott módon választják.
(2) A helyi önkormányzati képviselket és polgármestereket az önkormányzati törvényben meghatározottak szerint öt
évre választják.
(3) A képvisel-testület megbízatása az önkormányzati általános választás napjáig tart. A jelöltek hiányában elmaradt
választás esetén a képvisel-testület megbízatása meghosszabbodik az idközi választás napjáig. A polgármester
megbízatása az új polgármester megválasztásáig tart.
(4) A képvisel-testület – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – kimondhatja a feloszlását.
(5) Az Országgylés a Kormánynak az Alkotmánybíróság véleményének kikérését követ indítványára feloszlatja az
alkotmányellenesen mköd képvisel-testületet.
(6) A feloszlás és a feloszlatás a polgármester megbízatását is megszünteti.
23
Tervezet 2011. 03. 08.
Közpénzügyek
A központi költségvetés és annak végrehajtása
36. Cikk
(1) Az Országgylés az egy naptári évre szóló központi költségvetésrl és annak végrehajtásáról törvényt alkot. A
központi költségvetésrl és a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatokat a Kormány
törvényben elírt határidben az Országgylés elé terjeszti.
(2) A központi költségvetésrl és az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslatoknak azonos szerkezetben, átlátható
módon és ésszer részletezettséggel valamennyi állami kiadást és bevételt tartalmazniuk kell.
(3) A központi költségvetésrl szóló törvény elfogadásával az Országgylés felhatalmazza a Kormányt az abban
meghatározott bevételek beszedésére és kiadások teljesítésére.
(4) Az Országgylés csak olyan központi költségvetésrl szóló törvényt fogadhat el, amely nem eredményezi az
államadósság mértékének növekedését.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények okozta következmények
enyhítéséhez szükséges mértékben, valamint a nemzetgazdaság tartós és jelents visszaesése esetén, a
nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni.
(6) Ha a központi költségvetésrl szóló törvényt az Országgylés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a Kormány
jogosult a jogszabályok szerinti bevételeket beszedni, és az elz naptári évre a központi költségvetésrl szóló
törvényben meghatározott kiadási elirányzatok keretei között a kiadásokat idarányosan teljesíteni.
37. Cikk
(1) A Kormány a központi költségvetést törvényesen és célszeren, a közpénzek eredményes kezelésével és az
átláthatóság biztosításával köteles végrehajtani.
(2) A központi költségvetésnek – a 36. Cikk (5) bekezdésében meghatározott kivételekkel – biztosítania kell, hogy az
államadósság szintje ne haladja meg a megelz naptári év bruttó hazai terméke értékének felét.
(3) A központi költségvetés végrehajtása során – a 36. Cikk (5) bekezdésében meghatározott kivételekkel – a Kormány
az állam nevében nem vehet fel olyan kölcsönt, és nem vállalhat olyan pénzügyi kötelezettséget, amely azt
eredményezné, hogy az államadósság szintje meghaladja a megelz naptári év bruttó hazai terméke értékének
felét. Az államadósság szintjének és az éves bruttó hazai termék értékének számítási módját törvény állapítja meg.
A közpénzek védelme
38. Cikk
(1) A központi költségvetésbl csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthet szerzdés
alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, illetve a támogatás felhasználására irányuló
tevékenysége átlátható.
(2) Minden közpénzekkel gazdálkodó szervezet köteles a nyilvánosság eltt elszámolni a közpénzekre vonatkozó
gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell
kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdek adatok.
A nemzeti vagyon
39. Cikk
(1) A magyar állam és az önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének
célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erforrások megóvása, valamint a
jövend nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele. A nemzeti vagyon megrzésének, védelmének és a nemzeti
vagyonnal való felels gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvény határozza meg.
(2) Az állam kizárólagos tulajdonának és kizárólagos gazdasági tevékenységének körét, valamint a nemzetgazdasági
szempontból kiemelt jelentség nemzeti vagyon elidegenítésének korlátait és feltételeit az (1) bekezdés szerinti
célokra tekintettel sarkalatos törvény határozza meg.
(3) Nemzeti vagyont csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben meghatározott kivételekkel,
az értékarányosság követelményének figyelembe vétele mellett.
24
Tervezet 2011. 03. 08.
(4) Nemzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerzdés csak olyan szervezettel köthet, amelynek
tulajdonosi szerkezete, felépítése, illetve az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére
vonatkozó tevékenysége átlátható.
(5) Az állam és az önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek törvényben meghatározott módon és
felelsséggel önállóan gazdálkodnak a törvényesség, a célszerség és az eredményesség követelményei szerint.
40. Cikk
A közteherviselésrl és a nyugdíjrendszer alapvet szabályairól a közös szükségletek kielégítéséhez való kiszámítható
hozzájárulás és az idskori létbiztonság érdekében sarkalatos törvény rendelkezik.
A Magyar Nemzeti Bank
41. Cikk
(1) A Magyar Nemzeti Bank Magyarország központi bankja. A Magyar Nemzeti Bank törvényben meghatározott
módon felels a monetáris politikáért.
(2) A Magyar Nemzeti Bank elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök kilenc évre nevezi ki. A Magyar
Nemzeti Bank alelnökét vagy alelnökeit a Magyar Nemzeti Bank elnöke nevezi ki. A kinevezés idtartama nem
haladhatja meg a Nemzeti Bank elnökének megbízatásából hátralév idtartamot.
(3) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Nemzeti Bank tevékenységérl évente beszámol az Országgylésnek.
(4) A Magyar Nemzeti Bank elnöke törvényben kapott felhatalmazás alapján, törvényben meghatározott
feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes. A Magyar Nemzeti Bank elnökét rendelet
kiadásában az általa rendeletben kijelölt alelnök helyettesítheti.
Az Állami Számvevszék
42. Cikk
(1) Az Állami Számvevszék az Országgylés pénzügyi és gazdasági ellenrz szerve. Az Állami Számvevszék
törvényben meghatározott feladatkörében ellenrzi a központi költségvetés végrehajtását, az államháztartás
gazdálkodását, az államháztartásból származó források felhasználását és a nemzeti vagyon kezelését. Az Állami
Számvevszék ellenrzéseit törvényességi, célszerségi és eredményességi szempontok szerint végzi.
(2) Az Állami Számvevszék elnökét az Országgylés az országgylési képviselk kétharmadának szavazatával,
tizenkét évre választja meg.
(3) Az Állami Számvevszék elnöke az Állami Számvevszék tevékenységérl évente beszámol az Országgylésnek.
(4) Az Állami Számvevszék szervezetének és mködésének részletes szabályairól sarkalatos törvény rendelkezik.
A Költségvetési Tanács
43. Cikk
(1) A Költségvetési Tanács az Országgylés törvényhozó tevékenységét támogató szerv, amely a központi
költségvetés megalapozottságát vizsgálja.
(2) A Költségvetési Tanács törvényben meghatározott módon közremködik a központi költségvetésrl szóló törvény
elkészítésében.
(3) A központi költségvetés elfogadásához a 36. Cikk (4) és 37. Cikk (2) bekezdésében foglaltak betartása tekintetében
a Költségvetési Tanács elzetes hozzájárulása szükséges.
(4) A Költségvetési Tanács tagja a Költségvetési Tanács elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és az Állami
Számvevszék elnöke. A Költségvetési Tanács elnökét a köztársasági elnök nevezi ki hat évre.
(5) A Költségvetési Tanács mködésének részletes szabályairól sarkalatos törvény rendelkezik.
25
Tervezet 2011. 03. 08.
A Magyar Honvédség, a rendrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok
A Magyar Honvédség
44. Cikk
(1) Magyarország fegyveres ereje a Magyar Honvédség. A Magyar Honvédség alapvet feladata Magyarország
függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme, a nemzetközi szerzdésbl ered közös
védelmi és békefenntartó feladatok ellátása, valamint a nemzetközi jog szabályaival összhangban humanitárius
tevékenység végzése.
(2) A Magyar Honvédség irányítására – ha nemzetközi szerzdés másként nem rendelkezik – az Alkotmányban és
sarkalatos törvényben meghatározott keretek között kizárólag az Országgylés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi
Tanács, a Kormány, valamint a feladat- és hatáskörrel rendelkez miniszter jogosult. A Magyar Honvédség
mködését a Kormány irányítja.
(3) A Magyar Honvédség közremködik a katasztrófák megelzésében, továbbá következményeinek elhárításában és
felszámolásában.
(4) A Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem
folytathatnak.
(5) A Magyar Honvédség szervezetére, feladataira, irányítására és vezetésére, mködésére vonatkozó részletes
szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
A rendrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok
45. Cikk
(1) A rendrség alapvet feladata a bncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az
államhatár rendjének védelme.
(2) A rendrség mködését a Kormány irányítja.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok alapvet feladata Magyarország függetlenségének és alkotmányos rendjének
védelme, nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése.
(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok mködését a Kormány irányítja.
(5) A rendrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai
tevékenységet nem folytathatnak.
(6) A rendrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetére, mködésére vonatkozó részletes szabályokat, a
titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásának szabályait, valamint a nemzetbiztonsági tevékenységgel
összefügg szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
Döntés katonai mveletekben való részvételrl
46. Cikk
(1) A Kormány dönt a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres erk határátlépéssel járó csapatmozgásairól.
(2) Az Országgylés a jelen lév országgylési képviselk kétharmadának szavazatával dönt – a (3) bekezdésben
meghatározott esetek kivételével – a Magyar Honvédség külföldi vagy magyarországi alkalmazásáról, külföldi
állomásozásáról, valamint a külföldi fegyveres erk magyarországi vagy Magyarország területérl kiinduló
alkalmazásáról, magyarországi állomásozásáról.
(3) A Kormány dönt a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres erk (2) bekezdés szerinti, az Európai Unió vagy az
Észak-atlanti Szerzdés Szervezete döntésén alapuló alkalmazásáról, valamint más csapatmozgásáról.
(4) A Kormány – a köztársasági elnök egyidej tájékoztatása mellett – haladéktalanul beszámol az Országgylésnek a
(3) bekezdés alapján, valamint a Magyar Honvédség békefenntartásban való részvételének vagy a külföldi
hadmveleti területen végzett humanitárius tevékenységének engedélyezése tárgyában hozott döntésérl.
A különleges jogrend
A rendkívüli állapotra és a szükségállapotra vonatkozó közös szabályok
47. Cikk
26
Tervezet 2011. 03. 08.
(1) Az Országgylés
a) hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a
rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre;
b) az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények,
továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztet, fegyveresen vagy felfegyverkezve
elkövetett súlyos, erszakos cselekmények (a továbbiakban együtt: szükséghelyzet) esetén szükségállapotot hirdet
ki.
(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges jogrend kihirdetéséhez az országgylési képviselk kétharmadának szavazata
szükséges.
(3) A köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi
Tanács létrehozására, továbbá a szükségállapot kihirdetésére, ha az Országgylés e döntések meghozatalában
akadályoztatva van.
(4) Az Országgylés e döntések meghozatalában akkor van akadályoztatva, ha nem ülésezik, és összehívása az id
rövidsége, továbbá a hadiállapotot, a rendkívüli állapotot vagy a szükségállapotot kiváltó események miatt
elháríthatatlan akadályba ütközik.
(5) Az akadályoztatás tényét, továbbá hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot
kihirdetésének indokoltságát az Országgylés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök egybehangzóan
állapítja meg.
(6) Az Országgylés a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének az
indokoltságát az akadályoztatásának megsznése utáni els ülésén felülvizsgálja, és dönt az alkalmazott intézkedések
jogszerségérl. E döntéshez az országgylési képviselk kétharmadának a szavazata szükséges.
(7) Rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején az Országgylés nem mondhatja ki a feloszlását, és nem oszlatható
fel.
(8) Ha az Országgylés megbízatása rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején jár le, a megbízatás a rendkívüli
állapot, illetleg a szükségállapot megsznéséig meghosszabbodik.
(9) A feloszlott vagy feloszlatott Országgylést rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács, szükségállapot idején a
köztársasági elnök ismét összehívhatja. Megbízatásának meghosszabbításáról az Országgylés maga határoz.
A rendkívüli állapot
48. Cikk
(1) A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai az Országgylés elnöke, az Országgylésben
képviselettel rendelkez pártok képviselcsoportjainak vezeti, a miniszterelnök, a miniszterek és tanácskozási
joggal a Honvéd Vezérkar fnöke.
(2) Rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács gyakorolja
a) az Országgylés által rá átruházott jogokat,
b) a köztársasági elnök jogait,
c) a Kormány jogait.
(3) a Honvédelmi Tanács dönt
a) a Magyar Honvédség országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, békefenntartásban való részvételérl,
külföldi hadmveleti területén végzett humanitárius tevékenységérl, valamint külföldi állomásozásáról,
b) a külföldi fegyveres erk magyarországi, vagy az ország területérl kiinduló alkalmazásáról, illetve
magyarországi állomásozásáról,
c) a külön törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésérl.
(4) A Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, melyben egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, illetleg törvényi
rendelkezésektl eltérhet, továbbá egyéb különleges intézkedéseket hozhat.
(5) A Honvédelmi Tanács rendelete a rendkívüli állapot megsznésével hatályát veszti, kivéve, ha az Országgylés a
rendelet hatályát meghosszabbítja.
A szükségállapot
49. Cikk
27
Tervezet 2011. 03. 08.
(1) A Magyar Honvédséget szükségállapot idején akkor lehet felhasználni, ha a rendrség – és a nemzetbiztonsági
szolgálatok – alkalmazása nem elegend.
(2) A szükségállapot kihirdetésekor az Országgylés akadályoztatása esetén a köztársasági elnök dönt a Magyar
Honvédség (1) bekezdés szerinti felhasználásáról.
(3) A szükségállapot idején a külön törvényben megállapított rendkívüli intézkedéseket rendeleti úton a köztársasági
elnök vezeti be.
(4) A köztársasági elnök a bevezetett rendkívüli intézkedésekrl haladéktalanul tájékoztatja az Országgylés elnökét. A
szükségállapot idején az Országgylés – akadályoztatása esetén az Országgylés honvédelmi ügyekkel foglalkozó
bizottsága – folyamatosan ülésezik. Az Országgylés, illetleg az Országgylés honvédelmi ügyekkel foglalkozó
bizottsága a köztársasági elnök által bevezetett rendkívüli intézkedések alkalmazását felfüggesztheti.
(5) A rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedések harminc napig maradnak hatályban, kivéve, ha hatályukat az
Országgylés – akadályoztatása esetén az Országgylés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága – meghosszabbítja.
(6) A szükségállapotra egyébként a rendkívüli állapotra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A megelz védelmi helyzet
50. Cikk
(1) Az Országgylés küls fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében,
meghatározott idre kihirdeti (meghosszabbítja) a megelz védelmi helyzetet, ezzel egyidejleg felhatalmazza a
Kormányt sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések megtételére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges jogrend kihirdetéséhez a jelen lév országgylési képviselk kétharmadának
szavazata szükséges.
(3) A Kormány a megelz védelmi helyzet kihirdetésének kezdeményezését követen a közigazgatás, a Magyar
Honvédség, és a rendvédelmi szervek mködését érint törvényektl eltér intézkedéseket vezethet be. Az így
bevezetett intézkedések hatálya az Országgylés döntéséig, de legfeljebb hatvan napig tart, azokról a Kormány a
köztársasági elnököt és az Országgylés illetékes bizottságait folyamatosan tájékoztatja.
(4) A Kormány a megelz védelmi helyzet idején rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben
meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektl eltérhet.
A váratlan támadás
51. Cikk
(1) A Kormány küls fegyveres csoportoknak Magyarország területére történ váratlan betörése esetén a támadás
elhárítására, illetve az ország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repül készültségi erkkel való
oltalmazására, az alkotmányos rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében a
Kormány – szükség esetén a köztársasági elnök által jóváhagyott fegyveres védelmi terv szerint – a szükségállapot vagy
a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig – a támadással arányos és erre felkészített erkkel – azonnal
intézkedni köteles.
(2) A Kormány az (1) bekezdés alapján megtett intézkedésérl haladéktalanul tájékoztatja az Országgylést és a
köztársasági elnököt.
(3) A Kormány az (1) bekezdésben szerepl esetekben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben
meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektl eltérhet.
A veszélyhelyzet
52. Cikk
28
Tervezet 2011. 03. 08.
(1) A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztet elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség, valamint
következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott
rendkívüli intézkedéseket vezethet be.
(2) A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint –
egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektl eltérhet.
(3) A Kormány (2) bekezdés szerinti rendelete tizenöt napig marad hatályban. Az Országgylés felhatalmazást adhat a
Kormánynak a rendelet hatálya meghosszabbítására.
A különleges jogrendre vonatkozó közös szabályok
53. Cikk
(1) Rendkívüli állapot, szükségállapot, megelz védelmi helyzet és veszélyhelyzet esetén bevezetett különleges
jogrendben az alapvet jogok gyakorlása – a II. és III. cikk, valamint a XXVI. cikk (2)–(5) bekezdésben megállapított
alapvet jogok kivételével – felfüggeszthet, vagy az I. cikk (3) bekezdés szerinti mértéken túl korlátozható.
(2) Különleges jogrendben az Alkotmány alkalmazása nem függeszthet fel, az Alkotmánybíróság mködése nem
korlátozható.
(3) A különleges jogrendet az arra jogosult szerv megszünteti, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn.
(4) A különleges jogrendben alkalmazandó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
Mi, a 2010. április 25-én megválasztott Országgylés képviseli, Isten és ember eltti felelsségünk
tudatában, Magyarország els egységes Alkotmányát a fentiek szerint állapítjuk meg.
[az alkotmány végére az igennel szavazó képviselk nevei felsorolva, címek, rangok, párt és egyéb megjelölések nélkül]
LEGYEN BÉKE, SZABADSÁG ÉS EGYETÉRTÉS
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
1. Magyarország Alkotmánya 2012. január 1-jén lép hatályba.
2. A hatályba lépéshez szükséges átmeneti rendelkezésekrl az országgylési képviselk kétharmadának
szavazatával elfogadott külön törvény rendelkezik









My, národ maďarský

My, národ slovenský, azaz, mi, a szlovák nemzet, így kezdődik a szlovák alkotmány preambuluma. Mi, a magyar nemzet tagjai, így kezdődik a kormányzó Fidesz által elkészített magyar alkotmánytervezet preambuluma, amelyet nemzeti hitvallás elnevezéssel illetnek az illető illetékesek. A kezdőmondat miatt sokat bírált szlovák alkotmány pár sorral lejjebb megemlíti az országban élő egyéb nemzetiségeket és etnikumokat. A Fidesz tervezete nem tesz ilyet, aszerint Magyarországon csak magyarok (és vallásos emberek) élnek. Holott, ha egyvalamiben biztosak lehetünk az az, hogy Magyarországon nem csak magyarok élnek (és nem mindenki vallásos).

A szlovák alkotmány preambuluma pedig régóta fájó pont a szlovákiai magyarságnak, hiszen egyértelműen kifejezi azt az élet sok területén megnyilvánuló hozzáállást, amely szerint a magyar és egyéb nemzetek, nyelvek, legfeljebb másodrendű, megtűrt szerepet tölthetnek be. A preambulum megváltoztatása időről időre felmerül, néha még Bugár Béla is szeretné elérni, hogy így kezdődjön az alaptörvény: mi, Szlovákia polgárai. Persze erre sosincs meg a politikai akarat a szlovák politikai elit részéről.

Mint ahogy úgy fest, hogy Magyarországon sincs meg erre a politikai akarat. Annak ellenére sem, hogy a Fidesz többnyire elvárja a környező országoktól, hogy megemlítse a kisebbségeket, de magával szemben ezt már nem követeli meg. A jelenlegi kormány a jelek szerint tudomást sem akar venni arról a preambulumban, hogy az országban esetleg létezhetnek nem magyar, nem vallásos, sőt nemzetileg nem oly mértékben elkötelezett emberek. A fideszes preambulum-tervezet a 21-ik sorban tesz említést arról, hogy ebben az országban nem csak magyarok, hanem úgynevezett polgárok is élnek. Pedig szerintem fordított a helyzet: állampolgárok élnek itt, akik lehetnek magyarok, cigányok, szlovákok, zsidók, svábok, stb. Vallásosak, nem vallásosak, konzervatívok, liberálisok, kommunisták, ateisták, homokosok, hülyék, okosak, nők, és férfiak. Stb. A fideszes tervezet szerint viszont az alaptörvény csupán a magyarok közötti szerződés, amely a nemzet akaratát fejezi ki. A polgárok az iromány szerint nem állam-, hanem nemzetpolgárok. A jóval rövidebb szlovák preambulum azzal foglalja össze mondanivalóját, hogy „tehát mi, Szlovákia polgárai”. A fideszes tervezet viszont azzal zárja mondanivalóját, hogy a polgárok a nemzet együttműködésére alapozzák az ország rendjét. Röviden összefoglalva, a szlovák alkotmány előszava mérföldekkel felvilágosultabb és sokkal kevésbé kirekesztő. Pontosabban, a Fidesz-féle kirekesztő. Kirekeszti a nem magyarokat, nem vallásosakat, nem mélynemzetieket.

Miközben e sorokat írom, hallgatom az élő parlamenti közvetítést, ahol az alkotmánytervezetet „vitatja” éppen a Fidesz és a Jobbik, plusz Szili Katalin. Nem telik el perc anélkül, hogy a nemzet, magyar, aranybulla, szentkoronatan, kereszténység és hasonló szavak valamelyike el ne hangozzék. Azon gondolkodom, vajon miért ilyen fontos téma a nemzet, a magyarság kérdése, mi az ami arra kényszeríti a kormányt, hogy mindent ezen a prizmán keresztül közelítsen? Komolyan, már csömöröm van a nemzet és magyar szavaktól, annyit emlegetik. Itt, Magyarországon, vajon mi veszélyezteti a nemzetet, a saját kormányai bénaságán kívül? Mert azt még értem, ha valaki Felvidéken, Erdélyben - ahol az ember nap mint nap szembesül a többségi nemzettel, annak asszimilációs törekvéseivel - ezzel a témával kel és fekszik, bár ez sem jellemző és egészséges. De Magyarországon ugyan ki és mi veszélyezteti bárkinek a magyarságát?

Amennyiben hasonló színvonalú preambulum-tervezet és ilyen parlamenti vita folyna a szlovák oldalon, feltehetőleg a Fidesz lenne az első, aki Brüsszelben tiltakozna annak kirekesztő volta miatt. Feltehetőleg már én is csomagolnék - miután hánytam egyet - és megfelelő célországot keresnék, ahol normális keretek között élhetném le életemet, ahol nem akarnak kirekeszteni, nem baszogatnak a nemzetiségem miatt. És nem akarnak rámerőltetni sem vallást, sem ilyen-olyan nemzettudatot. Tehát belenézve az m2 parlamenti közvetítésébe, Magyarországot zárnám ki elsőként a lehetőségek közül, mert bár magyar vagyok, az efféle magyar nacionalizmus számomra épp annyira avítt és büdös, mint bármely más nacionalizmus. Aranybulla ide vagy oda.

http://hornazem.blog.hu/2011/03/24/my_narod_madarsky



Nová maďarská ústava otvára cestu nerovnému hlasovaciemu právu

Nová maďarská ústava otvára cestu nerovnému hlasovaciemu právu
(EN)
zdroj: flickr, autor: Max Braun

(24.03.2011)

Návrh nového znenia maďarského základného zákona „pre 21. storočie“ odkazuje na kres»anské korene a minulú slávu Maďarska.

* Posla» emailom
* Verzia pre tlač

Nová Opens external link in new windowústava z dielne vládnej stredo-pravej strany Fidesz pripomína úlohu kres»anstva v národných dejinách a zdôrazňuje význam tradičnej rodiny. Manľelstvo definuje ako zväzok muľa a ľeny, predpokladá daňové úµavy pre rodičov ako aj extra volebné hlasy pre rodičov za kaľdé die»a.

Autori textu tvrdia, ľe ide o „ústavu pre 21. storočie“.

Opens external link in new windowPreambulu ústavy uvádza podtitulok „Boh ľehnaj Maďarom“. Obsahuje zmienku o mnohých Maďaroch, ktorí sa stali občanmi susedných krajín po rozpade rakúsko-uhorskej monarchie.

„Vedení ideálom jednotného maďarského národa, Maďarsko Maďarsko je jednou z nových členských krajín, do Európskej únie vstúpilo rovnako ako Slovensko v máji 2004.viac na www.EuropskaUnia.sk »cíti zodpovednos» za osud Maďarov ľijúcich za jeho hranicami, bude podporova» ich preľitie a rozvoj a naďalej podporova» ich snahy o zachovanie maďarskej kultúry a napomáha» ich vzájomnej spolupráci a spolupráci s Maďarskom“, hovorí článok D základných ustanovení v návrhu ústavy.

Jeden z jeho troch autorov, europoslanec za Fidesz (EPP) József Szájer včera pre malú skupinu novinárov povedal, ľe preambula novej ústavy je „parafrázou“ sloganu v Lisabonskej zmluve „Zjednotení v rozmanitosti“. Szájer sa tieľ Opens external link in new windownechal poču», ľe čas» ústavy napísal na svojom iPade.

„Hovoríme, ľe naąa kultúra je veµkým príspevkom k diverzite v európskom zjednotení“, cituje Szájer z preambuly.

Podµa europoslanca je filozofiou ústavy presvedčenie, ľe Maďarsko sa nevzdáva suverenity tým, ľe je člnom EÚ, ale vykonáva svoju suverenitu v rámci európskych inątitúcií.

Boj proti Turkom ako európska hodnota

Ďaląím dôleľitým európskym aspektom spomenutým v novom základnom zákone je príspevok Maďarska k obrane hodnôt EÚ počas histórie, hovorí Szájer, ktorý je podpredsedom frakcie európskych µudovcov v EP.

„Nehovoríme to, ale znamenalo by to vąetko od naąich bojov s Turkami v stredoveku aľ do revolúcie v roku 1956, kedy bola v stávke obrana európskych hodnôt“, vysvetµuje.

Ďaląím „európskym“ elementom v ústave má by» fakt, ľe vąetky ďaląie zmeny Lisabonskej zmluvy budú musie» by» v maďarskom parlamente schválené dvojtretinovou väčąinou. Novinárom Szájer vysvetlil, ľe európska Charta základných práv Charta základných práv Európskej únie po prvý krát v dejinách EÚ spája do jediného dokumentu celú ąkálu občianskych, politických, ekonomických a sociálnych práv vąetkých občanov a obyvateµov EÚ.viac na www.EuropskaUnia.sk »sa stala súčas»ou maďarskej ústavy, no vąade tam, kde mali pocit, ľe v charte nie sú dostatočne silné formulácie, bol text prispôsobený.

Rodinné hodnoty

Ústava pamätá na rodiny viacerými spôsobmi. Unikátom je predovąetkým moľnos» zákonom zavies» pre rodiča právo hlasova» za svoje maloleté deti.

Zoltán Tóth, generálny tajomník Opens external link in new windowACEEEO, asociácie európskych úradov zodpovedných za volebný proces si myslí, ľe takýto text odporuje Vąeobecnej deklarácii µudských práv OSN. Jej článok 21. hovorí o „vąeobecnom a rovnom hlasovacom práve“.

Ústava konkrétne hovorí: „nemôľe by» povaľované za zásah do rovného hlasovacieho práva, ak sa hlasovaním absolútnou väčąinou v parlamente rozhodne, ľe matky v rodinách s maloletými de»mi budú ma» nárok na dodatočný hlas“. Zákon môľe toto právo udeli» aj inej oprávnenej osobe.

Z textu teda nie je jasné, ako by sa hlasy za deti mali prerozdeli» medzi rodičov.

„Normálna rodina funguje ako spoločenstvo“, tvrdí Szajér. V ústave je tieľ formulácia o povinnosti rodičov stara» sa o svoje deti ako aj povinnos» detí s postara» sa o svojich starnúcich rodičov.

Článok M ústavy zase hovorí, ľe Maďarsko ochraňuje inątitút manľelstva medzi muľom a ľenou, manľelský zväzok uzavretý z slobodnej vôle, ako aj rodinu ako základ pre preľitie národa“.

Text obsahuje aj formuláciu, ktorá môľe ma» implikácie pre právnu úpravu interrupcií: „Ąudská dôstojnos» je nedotknuteµná, Kaľdý má právo na ľivot a µudskú dôstojnos». ®ivot plodu bude chránený od počatia.“

Opozícia má výhrady, no nie hlasy

Maďarská opozícia tvrdí, ľe postup prijímania novej ústavy je nelegitímny a kontroverzia bude ma» vplyv aj na maďarské Predsedníctvo Úlohou predsedníckej krajiny je predovąetkým organizova» prácu Rady v jej jednotlivých konfiguráciách a reprezentova» Úniu navonok. Poradie predsedníctiev bolo naposledy určené Rozhodnutím Rady z 1. januára 2007. podµa neho by Slovensko malo prebra» túto funkciu v druhej polovici roku 2016.viac na www.EuropskaUnia.sk »EÚ. V parlamente sa rozprava o novom texte ústavy začala 21. marca. Predseda parlamentu nazval súčasnú ústavu "neplatnou". Opozícia hovorí o vládou pripravenom „ústavnom prevrate“.

http://www.euractiv.sk/volby-v-eu/clanok/nova-madarska-ustava-otvara-cestu-nerovnemu-hlasovaciemu-pravu-016846



Durván sérti az új alkotmány a kisebbségi jogokat

Durván sérti az új alkotmány a kisebbségi jogokat

A kisebbségi ombudsman „pofátlanságnak” tartja, hogy az új alaptörvényből a jogalkotók kihagynák az elmúlt két évtizedben már megszerzett kisebbségi jogokat; ha ez megtörténik, akkor szerinte a kormányzat kisebbségi és nemzetpolitikája hiteltelenné válhat.
MTI | 2011. március 14.
|
|

Kállai Ernő pénteken, budapesti sajtótájékoztatón azt mondta: Magyarország új alkotmányának nyilvánosságra hozott tervezete szisztematikusan leépíti a kisebbségi érdekképviseletet és intézményrendszert, megnyirbálja a már eddig megszerzett jogokat, és a kétharmados többségű kormány radikális változtatásaival nemhogy előmozdítaná a kisebbségi közösségek életét és jogaik kiszélesítését, hanem azt két évtizednyi visszalépésre kényszeríti.

A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa úgy fogalmazott: ha a készülő alkotmányban nem biztosítják újra a már korábban lefektetett jogokat, így a kisebbségi önkormányzatok és intézmények, valamint a kisebbségi nyelv és kultúra védelmét, illetve a kisebbségek parlamenti képviseletének megteremtését, akkor a kormány kisebbségpolitikája ‒ beleértve a soros magyar EU-elnökség fő prioritásaként hangoztatott egységes európai romastratégia megalkotását ‒ hiteltelenné válik.

Kállai Ernő azt mondta: mivel az új alaptörvényt annak első részével, a Nemzeti hitvallással együtt kell értelmezni, akár jogi relevanciája lehet, hogy az nem utal a nemzetiségek nyelvére, kultúrájára, közös történelmére, vagy pusztán jelenlétére.

Elfogadhatatlannak nevezte, hogy míg az új Alkotmány védené a magyar nyelvet és a siketek, némák jelnyelvét, ugyanakkor pusztán tiszteletben tartja a hazai nemzetiségek és népcsoportokét, és ez ellentétes több európai jogszabállyal és keretegyezménnyel. Véleménye szerint ezt a hiányosságot nem ellensúlyozza az a kitétel, hogy joguk van anyanyelvhasználatukhoz és saját nyelven való névhasználatukhoz.

Bár továbbra is államalkotó tényezőként ismernék el az ország lakosságának 10 százalékát kitevő 13 nemzeti és etnikai kisebbséget, ugyanakkor nem rendelkeznek arról, hogy a kisebbségek is részesei a nép hatalmának. Kimaradt az az állami kötelezettség is, hogy biztosítani kell kollektív részvételüket a közéletben, így elveszthetik a kisebbségi önkormányzati rendszerből adódó alkotmányos jogukat ‒ sorolta.

Kifogásolta azt is, hogy a kisebbségi törvény a jövőben nem lenne sarkalatos (kétharmados) törvény, így akár egyszerű többséggel lehetne szűkíteni a kisebbségi jogokat.

Megjegyezte, az Országgyűlés által tavaly elfogadott, de ki nem hirdetett törvény biztosítaná a kisebbségek parlamenti képviseletét, de a készülő alaptörvény csak a testület munkájában való részvételükről rendelkezik, ezért az csak „biankó felhatalmazásnak” tekinthető. Ez a rendelkezés biztosan nem jelent majd szavazati joggal való képviseletet, de még a plenáris üléseken való tanácskozási jogot sem, így inkább csak protokolláris jelenlétnek nevezhető ‒ mondta.

Kállai Ernő, akit Sólyom László akkori államfő javaslatára 2007. június 11-én hat évre választott meg az Országgyűlés a nemzeti és etnikai jogok biztosának, utalt arra, hogy a tervezet szerint saját hivatala mellett az állampolgári, a jövő nemzedékek, illetve az adatvédelmi biztos intézménye is megszűnne, helyettük az Országgyűlés egyetlen embert választana a feladatok ellátására.

Hozzáfűzte: ha a megválasztott ombudsman ‒ aki saját maga nevezhetné ki helyetteseit ‒ a kisebbségek jogait sértő javaslatot fogalmaz meg, vagy kijelentést tesz, például „cigánybűnözésről” beszél, ki védené meg őket, nem beszélve arról, hogy elveszítenék a parlamenti felszólalási jogot, és semmi sem garantálja azt, hogy az eddig lefektette rendelkezésekhez hasonlóan csak speciális tapasztalattal és ismeretekkel, illetve az adott alkotmányos területen kiemelkedő szakértelmű embert lehessen erre a feladatra választani, kinevezni.

Kállai Ernő azt mondta: a kisebbségi és nemzetpolitikáért felelős államtitkároknak, így Szászfalvi Lászlónak és Balog Zoltánnak, valamint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek „két kézzel kellene dörömbölniük, lemondásukat kiabálva, Orbán Viktor ajtaján” és figyelmeztetni: itt az utolsó lehetőség, hogy rendet tegyenek, felülvizsgálják a jogalkotók az álláspontjukat.

Az ombudsman több országos kisebbségi önkormányzat elnökeivel közösen tartott sajtótájékoztatóján közölte: 12 pontban összegzett felhívással fordulnak az Országgyűléshez, kérve, hogy Magyarország készülő új alkotmánya továbbra is biztosítsa jogaik védelmét, intézményeik megőrzését és működőképességét.

A hatékony kisebbségpolitikát követelő felhívásukat, a készülő alkotmánnyal kapcsolatos gondjaik leírását elküldték minden olyan embernek, hazai és nemzetközi civil szervezetnek, uniós országok nagyköveteinek, diplomatának, aki befolyásolni tudja a jogalkotást, hogy felhívják a figyelmet a szerintük „tarthatatlan állapotra”.

Hepp Mihály, a Horvát Országos Önkormányzat elnöke a sajtótájékoztatón azt mondta: a készülő Alkotmánnyal felmerülő problémájukról a nap folyamán személyesen tájékoztatták Schmitt Pál köztársasági elnököt, míg Heinek Ottó, a magyarországi németek vezetője megjegyezte, mind a 13 kisebbségi közösség elküldte javaslatait a készülő Alkotmányhoz, de azokat abba nem emelték be, ezért ha kell, találkozót is kezdeményeznek a kormányfővel, hogy a kisebbségi jogok újra érvényesülhessenek. A kisebbségi vezetők közül egyedül a cigányok nem képviseltették magukat a sajtótájékoztatón.

Az alkotmányszövegező bizottság által szerdán nyilvánosságra hozott javaslatot a Fidesz és a KDNP parlamenti frakciója csütörtökön elfogadta, azt hétfőn nyújtják be az Országgyűlésnek. Az ellenzéki pártok által bírált készülő alaptörvény parlamenti zárószavazását ‒ a módosító indítványok megtárgyalása után ‒ várhatóan április 18-án tartják.

http://www.nyest.hu/hirek/durvan-sertheti-az-uj-alkotmany-a-kisebbsegi-jogokat



Szájer: Az új alkotmány nem nyirbálja meg a kisebbségi jogokat

Szájer: Az új alkotmány nem nyirbálja meg a kisebbségi jogokat
2011. március 17., csütörtök 17:40 InfoRádió

A kormánypártok olyan alaptörvényre tesznek javaslatot, amelynek minden tekintetben meg kell felelnie a hazai nemzetiségek és népcsoportok szempontjainak és igényeinek - közölte Szájer József fideszes politikus. A kisebbségi önkormányzatok vezetőivel kezdődött egyeztetés, amiben megállapodnak, aszerint módosítják az alkotmány tervezetet. A horvát önkormányzat elnöke azt mondta, szeretnék, ha az alkotmányban egyértelmű lenne a parlamenti képviseletük, és sajnálja, hogy nem lesz önálló ombudsman.

hirdetés

1
A nyelvhasználattal kapcsolatban az Unió kisebbségi nyelvi Chartája alapján javasolnak módosításokat - mondta Szájer József, fideszes politikus, miután tárgyalt a kisebbségi önkormányzatok vezetőivel. A nemzeti konzultációs testület vezetője beszélt arról is, garantálják, hogy Kállai Ernő ombudsman jogosítványai megmaradnak, annak ellenére, hogy a jelenlegi struktúra megszűnik.

A tervezet egy ombudsmant említ, neki lesznek helyettesei. Kállai Ernő múlt héten élesen kritizálta a múlt szerdán nyilvánosságra hozott alkotmánytervezetet. Azt mondta, a jogalkotók kihagyták az elmúlt húsz évben már megszerzett kisebbségi jogokat.

Szájer József szerint az új alkotmány nem nyirbálja meg a kisebbségi jogokat, ilyen kormányzati szándék nem volt. Inkább szélesíteni akarják a jogokat. Kérdésemre, hogy a kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatos kritikákra is nyitottak-e,

A kisebbségi önkormányzatok szövetsége közös javaslatot tesz, várhatóan két héten belül - mondta az InfoRádiónak Fuzik János, a szlovák kisebbségi önkormányzat vezetője. Szeretnék például, hogy a parlamenti képviseletüket tegyék egyértelművé az alkotmányban is. (Szájer József erről azt mondta, ezt a választójogi törvény szabályozza majd). Fuzik János szerint nem jó, hogy megszűnik a parlamenti ombudsman intézménye.

Beszélt arról is, a kormánypárti képviselők részéről van fogadókészség, szerinte a következő hetekben annyira közeledhetnek az álláspontok, hogy egy jó tervezet születhet.
Windisch Judit
http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-420483



Hozzászólások

Kondor írta:
... a nemzeti kisebbseg szlovakul narodnostna mensina. A tobbi meg szarragas.

Ahogy a magyar nyelv nem hasznalja a nemzetisegi kisebbseget, ugy a szlovak a narodna mensinat.

Ne akard a nezetedet raeroszakolni a nyelvekre.


Nézd kondor értelmezési dugóba kerültél.
A szlovák alkotmány nem konkretizálja a nemzetiség fogalmát, hogy kire is kell vonatkoztatni, tehát azt lehet akár mindenkire, vagy senkire sem. Nemzetiségi kisebbségről beszél, azok jogait szabályozza, diszkriminatív módon jár el, de abszolúte nem említi, hogy ki a nemzetiségi kisebbség és ki a nemzetiségi többség, mert ha van nemzetiségi kisebbség akkor kell lennie nemzetiségi többségnek is. Az ő logikájuk szerint a nemzetiségi kisebbség a magyar, a roma és a többi nem szlovák nemzetiségű szlovákiai állampolgár. Így igyekeznek legalizálni a nemzetiség fogalmát, mindenfajta pontosítás nélkül. Erre a bizonyíték ott található a DFÖT-ös polgári társulások elutasításának az indoklásában. Az egyik indok az volt, hogy az önrendelkezés csak a nemzeteket illeti a nemzetiségeket nem. (Právo na sebaurčenie patrí len národom a nie národnostiam - MV SR, číslo: VVS/1-900/90-30 555 Bratislava: 07.08.2007) Ez egy olyan állítás, mintha azt mondanám egy híján húsz több, mintha húszból egyet elveszek. Ez egy ellentétes és tudatos dezinformáció, hazug állítás, mert a szlovák nemzet, a szlovákiai nemzetiségi többséggel azonos. Minden nemzetiség egy etnikumhoz, vagy nemzethez tartozik.
Tehát a szlovák is nemzetiség, národnost. A régi OP-személyikben mi volt? volt egy sor národnost slovenská, vagy národnost madarská stb.

Tudod a hazug ember és a soviniszta nemzetet könnyebben utol lehet érni, mint a sánta kutyát.

( LINK )

Szlovákiában az az baj olyan gondolkodás került előtérbe, amely a civilizált világnak idegen: amit a törvény egyértelműen nem engedélyez, az tilos. Ez nem más mint a kommunista ideológia átmentése.
boszajanos
2011-03-25 10:55:33
Idézet
Erőszakolni a DIKTÁTOROK szoktak !....a nézeteket meg TE !
Én csak a véleményemet írom annak alapján, amit megértem, láttam-hallottam, és amit rendkívül jó megérzéseim segítségével kiérzek még a jóakaratúnak hazudott aljasságok mögül is !

Mint már említettem, magasról leszarom, hogy minek nevezel, és jobban tennéd, ha békén hagynál!, én ugyanis befejeztem veled! Mérgezd nyugodtan mások agyát az okoskodó mellébeszéléseiddel HA HAGYJÁK!
Engem azonban kerülj !!!
kacor
2011-03-25 10:36:46
Idézet
kacor írta:
Természetesen nem akarok SZŐR-SZÁL-HASOGATÓskodni, és nem fogok kisregényeket sem írni erről, de szerény véleményem szerint a szlovák Alkotmány meg sem említ minket !

A MAGYAR NEMZET SZLOVÁKIAI KÖZÖSSÉGE minimum NÁRODNÁ MEN©INA,ha már egyszer egy állam alap-törvényében máris törekedni kell a hierarchikus megosztásra azzal, hogy kiemelik KI a NAGYOBB, KI a KISEBB !

Tehát:
a NÁRODNOSTNÁ MEN©INA kifejezés a felvidéki magyarság megjelölésére egy zagyvaság, értelmetlen kifejezés, mivelhogy MI IGENIS ÁLLAMALKOTÓ NEMZET-rész voltunk-vagyunk, és ebből kiindulva KELLETT VOLNA DEKLARÁLNI KÖZÖSSÉGÜNK az ÖNÁLLÓVÁ VÁLÓ SZLOVÁKIÁBAN ELFOGLALT HELYÉT !

De NEM, ehelyett a BÉKÉTLENSÉG, a KARD lett választva, s minden ami ezzel együtt jár......



Kacor, a nemzeti kisebbseg szlovakul narodnostna mensina. A tobbi meg szarragas.

Ahogy a magyar nyelv nem hasznalja a nemzetisegi kisebbseget, ugy a szlovak a narodna mensinat.

Ne akard a nezetedet raeroszakolni a nyelvekre.
Kondor
2011-03-25 10:21:08
Idézet
Subát subával, gubát gubát lehet csak összehasonlítani.
Mivel magyarország hagyott elég időt, a potyaleső, bitang államoknak 192o óta, hogy maguktól jobb belátásra térjenek és a kisebbséget alkotmányaik előszavában emberszámba vegyék, máig nem tették, teljesen természetes, hogy a billegő számú cigányságon kívül, alig mérhető kisebbségek eme alkalommal kimaradjonak. Fölösleges gyöngyöt és gyémántot a disznók elé szórni. Eddig minden úgy volt, ahogy a románok, a szerbek meg a tótok szájaíze diktálta. Mire ment vele a magyarság?! A fejére nőttek és a mai napig hátbadöfik. Tehát az írás azért pocsék, mert csak egy pillanatnyi időtartamot vesz figyelmbe, holott, ha valaki tollat ragad, elvárható hogy ne csak firkáljon de a folyamatokat figyelmebe véve alkosson véleményt.
Ez az írás egy hibás diagnózis. Köszönjük, vagyis inkább nem köszönjük, kár volt az időnket pocsékolni. Elmehet, kedves funkcionális analfabéta, elvtárs.
"A magyar szeresse, a magyar keresse a magyart." Széchenyi _______"Az isteni szolgálatra bármilyen idő alkalmas, és mindaz, amit a haza érdekében tesz az ember nem más, mint Isten szolgálata." Hunyadi Mátyás
Paloucz
2011-03-25 09:53:36



A tervezetben ez így van:

XXVII. Cikk
(1) A Magyarországon élő nemzetiségek és népcsoportok államalkotó tényezők. Minden valamely nemzetiséghez vagy
népcsoporthoz tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad megvallásához. A nemzetiségeknek és
népcsoportoknak joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni névhasználathoz, saját kultúrájuk
ápolásához és az anyanyelvő oktatáshoz.
(2) A hazai nemzetiségek és népcsoportok helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.

Tehát ez hol is van benne a szlovák alkotmányban kedves cikkíró, mert ez a lényeg. Lehet, hogy helyesebb lehetne EÚ-s fejjel azt mondani igen úgy legyen az alkotmányban mi MO-s polgárok. Csakhogy nekünk magyaroknak lassan 100 éve az van mondva kuss legyen, mi senkik vagyunk. Magam is támadtam a szlovák alkotmányt, mert az van benne, azzal kezdődik, hogy Mi národ slovenskí, de rájöttem nem ez a lényeg a peambulum igaz része az alkotmánynak, de jogok gyakorlását az egyes cikkelyek szabályozzák, azok mondják meg mit lehet, mit nem. Namármost az SK alkotmánya csak azt írja miért vagyunk másodrendű polgárok, még véletlenül sincs benne az, hogy államalkotó tényezők vagyunk, vajon miért? Igen azért mert akkor nekünk jogunk lenne minimum az autonómiára. Ha ez a tény benne van az MO-s alkotmányban, márpedig a tervezet ezt tartalmazza, akkor ez a lényeg, nem pedig a hamis tényeken alapuló preambulumi emlékezés a CMetod-i és a Nagy Mor.-i áltörténelemre . kedves cikk író miért nem erről ír? Miért csak az a jó, ami magyarellenes.

Na majd én összehozok egy egy írást összehasonlítom a két alkotmányt. Elküldöm a bumm, úgysem merik lehozni. Sajnálom Ádám főszerkesztőt rendes gyerek, de aminek megfogják a kezét a liberális nézeteket valló álmagyarok, az bizony csak egy cenzúrázott hírportált tud üzemeltetni. Azt a hírt, hogy egy beadvánnyal fordultam az alkotmánybíróságra nem közlik le, mert állítólag rosszul fogalmaztam meg. Lehet,de ez a lényeg, a tartalom már nem lényeges?
boszajanos
2011-03-25 09:46:02



Kérdezem én melyik demokratikusabb ország, ahol egy 17 ezres kisebbség véleményét meghallgassák, vagy egy olyan ország, ahol egy fél milliónyi kisebbségi nemzetrészét nem. Én 2007-ben küldtem az SK Preambulummal kapcsolatosan javaslatot a Gasparovicsnak, még csak válaszra sem méltattak, Slota nekem esett azzal, ha nem tetszik , ami van mehetek a Dunába és mögé is. Ezen kell elgondolkodni.
Az Mo-s alkotmányba kisebbségek helyzete igenis legyen benne, eddigi jogaikat nem szabad megnyirbálni és ahogyan Szájer is mondta bővíteni kell, nekünk ez fog segíteni.
boszajanos
2011-03-25 09:02:38
Hozzászólás változtatása - Idézet
A cikk írója elfeledkezik egy alapvető dologról ez csak egy tervezet. persze lehet egy tervezetet is bírálni, javaslatokkal élni és tökélesíteni. Úgy tudom most ez zajlik.

Szájer József szerint az új alkotmány nem nyirbálja meg a kisebbségi jogokat, ilyen kormányzati szándék nem volt. Inkább szélesíteni akarják a jogokat. Kérdésemre (Windisch Judit - Info Rádió), hogy a kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatos kritikákra is nyitottak-e,

A kisebbségi önkormányzatok szövetsége közös javaslatot tesz, várhatóan két héten belül - mondta az InfoRádiónak Fuzik János, a szlovák kisebbségi önkormányzat vezetője. Szeretnék például, hogy a parlamenti képviseletüket tegyék egyértelművé az alkotmányban is. (Szájer József erről azt mondta, ezt a választójogi törvény szabályozza majd).
boszajanos
2011-03-25 08:57:56
Idézet
Érdekes, és egyáltalán nem mellékes dolog az is, hogy miközben a szlovák FÉLREBESZÉLÉS igen nagy előszeretettel alkalmazza a neki és CSAKIS A NEKI MEGFELELŐ PÉLDÁLÓZGATÁST, különös tekintettel a fejlett NYUGAT-ra, és persze a demokrácia bölcsőjének mondott USA-ra, ....addig érdekes mód a szlovák alkotmányozási időszakban megfeledkeztek a demokráciában is fejlettebb államok, a MINTA-államok alkotmányairól!
Mert ugyebár köztudott, hogy az USA Alkotmánya így kezdődik:

...Mi, az Egyesült Államok népe......

Tessék elolvasni a Szlovák Köztársaság Alkotmányának preambulumát, és tessék elgondolkodni azon, hogy vajon miért is úgy lett megfogalmazva, NO MEG FŐLEG JÓVÁHAGYVA ahogy...!
kacor
2011-03-25 08:50:50
Idézet
Természetesen nem akarok SZŐR-SZÁL-HASOGATÓskodni, és nem fogok kisregényeket sem írni erről, de szerény véleményem szerint a szlovák Alkotmány meg sem említ minket !

A MAGYAR NEMZET SZLOVÁKIAI KÖZÖSSÉGE minimum NÁRODNÁ MEN©INA,ha már egyszer egy állam alap-törvényében máris törekedni kell a hierarchikus megosztásra azzal, hogy kiemelik KI a NAGYOBB, KI a KISEBB !

Tehát:
a NÁRODNOSTNÁ MEN©INA kifejezés a felvidéki magyarság megjelölésére egy zagyvaság, értelmetlen kifejezés, mivelhogy MI IGENIS ÁLLAMALKOTÓ NEMZET-rész voltunk-vagyunk, és ebből kiindulva KELLETT VOLNA DEKLARÁLNI KÖZÖSSÉGÜNK az ÖNÁLLÓVÁ VÁLÓ SZLOVÁKIÁBAN ELFOGLALT HELYÉT !

De NEM, ehelyett a BÉKÉTLENSÉG, a KARD lett választva, s minden ami ezzel együtt jár......
kacor
2011-03-25 08:39:51
Idézet
Guevara írta:
Hát igen,az Alkotmány nem csak az első sorokból áll.El kell olvasni végig,aztán pofázni.Ja,és ki az a Bugár Béla?


Bugar Bela mindenfele latin-amerikai komcsi terroristak irtoja.
Kondor
2011-03-25 08:32:39
Idézet
Hát igen,az Alkotmány nem csak az első sorokból áll.El kell olvasni végig,aztán pofázni.Ja,és ki az a Bugár Béla?
Guevara
2011-03-25 08:03:48
Idézet
ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART



Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat



Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:

Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.

Büszkék vagyunk országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre.

Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi teljesítményeire.

Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította annak közös értékeit.



Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait.

Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét.

Vállaljuk, hogy örökségünket, a magyar kultúrát, egyedülálló nyelvünket, a Kárpát-medence ember alkotta és természet adta értékeit, ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos felhasználásával védelmezzük az utánunk jövők életfeltételeit.

Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez.

Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével.



Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.

Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki.

Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet.

Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.
boszajanos
2011-03-25 07:42:33
Idézet
Valljuk az elesettek, és a szegények megsegítésének parancsát.

Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a békesség, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése.

Valljuk, hogy valódi népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.



Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait, és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát.

Nem ismerjük el történelmi alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzeti szocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.

Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmány jogfolytonosságát, amely egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk annak érvénytelenségét.

Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk a világkommunizmust halálra sebző 1956-os forradalmunkból és szabadságharcunkból sarjadt ki.



Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk.



Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra.

Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelki erejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot.

Alaptörvényünk jogrendünk alapja; szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között; élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.

Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk.
boszajanos
2011-03-25 07:42:01


a szlovák:
PREAMBULA

My, národ slovenský,

pamätajúc na politické a kultúrne dedičstvo svojich predkov a na stáročné skúsenosti zo zápasov o národné bytie a vlastnú ątátnos»,

v zmysle cyrilo-metodského duchovného dedičstva a historického odkazu Veµkej Moravy,

vychádzajúc z prirodzeného práva národov na sebaurčenie,

spoločne s prísluąníkmi národnostných menąín a etnických skupín ľijúcich na území Slovenskej republiky,

v záujme trvalej mierovej spolupráce s ostatnými demokratickými ątátmi,

usilujúc sa o uplatňovanie demokratickej formy vlády, záruk slobodného ľivota, rozvoja duchovnej kultúry a hospodárskej prosperity,

teda my, občania Slovenskej republiky,

uznáąame sa
prostredníctvom svojich zástupcov

na tejto ústave: ......


olvassátok el érdekes cikk:
( LINK )
boszajanos
2011-03-25 07:39:09




Szóljon hozzá

Név:
E-mail:
Az e-mail cím nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:





HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneą-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneą Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- ©túr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona