Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



A szlovenszkói autonómia

2008.11.13
A szlovenszkói autonómia

(részlet Stoffán György Prímások és pápák Trianontól napjainkig címmel 1996-ban megjelent könyvéből)



Manapság már talán az egyetemi hallgatók, tanáraik számára is ismeretlen az az autonómia-tervezet, amelyet Magyarország a szlovák nép akaratának megfelelően, a szlovák nemzet vezetőivel együtt dolgozott ki 1919-ben, és amelyet a magyar kormány 1920. január 9-én egyhangúlag elfogadott. A téves és apolitikus megnyilvánulások helyett, az alábbi jegyzőkönyvet ajánlom tanulmányozni mindazoknak a szlovák és magyar vezetőknek, valamint az immár betegessé vált szlovák „nacionalistáknak”, akik tudatlanságuk okán a békétlenséget és az ellenségeskedést szítják napjainkban. Nem árt viszont e történelmi dokumentumot azoknak is áttanulmányozniuk, akik futballszurkolókként vagy egyenruhában „lobbyznak” Szlovenszkó ellen. Az alábbi jegyzőkönyv minden olyan európai államnak példaként szolgálhat, ahol kisebbségek élnek, s amely államok az emberiességet, a kisebbségek szabadságát és az egyenlőséget óhajtják békés úton megteremteni saját, és a velük élő kisebbségek számára. Van tehát mit tanulnia Európának Magyarországtól, az egykori magyar politikusoktól, akik a szlovákokkal egyetértésben – Beneą hazudozásaitól mentesen – óhajtottak együtt élni abban a Kárpát-medencében, amelyben ez évszázadokon át sikerült is… (- a szerk.)



„…a kormány, a drámai történelmi események miatt későn intézkedett a felvidéki szlovák autonómia kijelölésében, s voltak olyan politikusok is, akik az erre fordított pénzeket saját politikai, választási céljaikra fordították.



Csernoch János bíboros figyelemmel kísérte ezeket a tárgyalásokat is, és nagyban támogatta az autonómia gondolatát. Azt képzelte az akkori magyar vezetés, hogy a nyugati hatalmak valóban népszavazás útján döntenek az ország további sorsáról, s ebben az esetben a szlovák többség magyar alattvaló kíván maradni, önrendelkezésének biztosítása fejében. Ám amíg a magyar kormány csupán tárgyalt a kérdésről, Beneą két kézzel szórta a pénzt, s hangoztatta az ígéreteket arra az esetre, ha a felvidéki szlovákok támogatják Csehszlovákia államot. A magyar kormány a lengyeleket kérte föl, támogatandó a szlovák autonómia gondolatát. Így kerülhetett sor Krakkóban 1920. február 6-án arra a tárgyalásra, amely a ruszin és a tót delegáció között zajlott. A ruszin tárgyalófeleket Dr. Stépán Ágoston, a tótokat Liptay Lajos esperes és Margorin István plébános képviselte.

Az alábbiakban a krakkói tárgyalások jegyzőkönyvéből idézünk:



Jegyzőkönyv



Felvétetett Krakkóban 1920. február 6-án a tót és ruszin delegáció közös határozatáról. Jelen vannak a ruszin delegáció részéről Dr. Stéfán Ágoston, Ruszki-Krajna kormányzója, a tót delegáció részéről Liptay Lajos esperes és Margorin István plébános.

Liptay Lajos előadja, hogy azért kérte a közös értékezlet megtartását, mert sok oly fontos dologról kíván megemlékezni, melyek úgy a ruszin, mint a szlovák nemzetet érdeklik. 1918. november havában, midőn Hlinka és pánszláv társai a cseh megoldás mellett foglaltak állást, ők, a keleti tótok nyomban szervezkedni kezdtek, hogy ezzel szemben a magyar megoldást juttassák érvényre, mikor a közép- és nyugati tótok nevében Margorin István hontnémeti lelkész is hozzájuk csatlakozott, megalakították a kormányzótanácsot, melynek elnökéül Lvorcsák Győzőt kiáltották ki. Faluról-falura járván és népgyűléseket tartván, igyekeztek nézetünknek híveket szerezni. Nehezen ment a dolog, mert a cseh agitátorok sok pénzzel megrakodva megkezdték működésüket. Közben a cseh csapatok közeledtek Magyarország belsejében mindinkább beljebb és beljebb, és akkor ők a magyar főispánok és politikusok tanácsára és velük egyetértve kikiáltották az önálló és független tót köztársaságot, és megalakították ennek kormányát. Mindezt azért tették, hogy a csehektől való elszakítás még élesebben domboríttassék ki, másrészt pedig azért, mert az akkori Károlyi-kormány a pacifizmus ostoba elvének hódolva, minden ellenállást a csehekkel szemben megtiltott. Azt hitték tehát, hogy az önálló kormányok útján a csehekkel szemben ellenállhatnak. Azonban nem volt fegyverük és muníciójuk, és hiába sürgették a magyar kormánytól ezt, a magyar kormány sem muníciót sem fegyvert nem adott, sem fegyveres segítséget nem nyújtott. Jászt, az akkori miniszter pedig nem velük, hazafias tótokkal, hanem a pánszláv tótokkal kezdett tárgyalni. Előadja, hogy az ő erélyes fellépésének köszönhető részben az, hogy Jászt megbukott és a Berinkei-kormány a tót nemzetnek autonómiát adott, csakhogy már késő volt, mert akkorára a csehek már egész Tótországot megszállották, s a tót miniszter és a kormányzó kinevezése addig húzódott, míg kitört Magyarországon a bolsevizmus. Ők Budapestre menekültek és a bolsevizmus alatt ott húzódtak meg. Onnan kimenekültek Bécsbe és ott Bethlen István adott nekik pénzt, hogy Lengyelországba menve, kezdjék meg a harcot abban az irányban, hogy Szlovákország Magyarországhoz visszacsatoltassék. A pénzt dr. Bulisa Károly vette magához, aki azonban mű-tót lévén, nem a tót nép érdeke feküdt szívén, hanem a saját politikai játékait űzte...

(...) Szónok rámutat ezután arra, hogy a tót közvéleményben is bizonyos bizalmatlanság kezd keringeni a magyarság iránt. Az egész világ amellett van, hogy az egész Felső-Magyarországon a ruszinok és tótok autonómiát kapjanak, ehelyett Szviessényiék megelégszenek a magyar kormány által kiadott és még a nemzetiségi törvényt sem túlhaladó rendelettel. Ez az oka annak, hogy Hlinka titkárainak: Mnohelynek és Ungernek és az őket támogató Machéjnak működését Lengyelországban is kezdik szimpatikusabban felfogni és benn Tótországban is a nép kedvezően fogadni.

Ezután Margorin István kér szót és a történelmi előzményeket Liptay Lajossal egyetértőleg előterjesztve rámutat arra, hogy elejétől kezdve mindvégig következetesek voltak, ők az első pillanattól kezdve az önálló és független Tótországért küzdöttek és most ezért folytatnak agitációt, és hogy csakis ez az agitáció rokonszenves Lengyelországban is, amit bizonyít a legutóbb lefolyt Mnohely-féle eset. Fájlalja, hogy Hlinka és társai, akik a csehekből kiábrándultak, még most sem keresik a velük való összeköttetést, pedig ők voltak a tót nép igaz barátai. Teljesen osztozik Liptay Lajos nézetével, azokat mindenekben elfogadja és az ő tanácsa az, hogy kérjék fel együttesen Dr. Stéfán Ágoston Ruszka-Krajna kormányzóját: készítsen az értekezlet anyagának megfelelően egy feliratot a magyar kormányhoz.(...)

(...) Dr. Stéfán Ágoston kormányzó előadja, hogy véleménye szerint a tót állam, mint önálló állam, nem állhat fenn, - ennek nemcsak kül- és belpolitikai, hanem különösen pénzügyi és adminisztratív akadályai vannak. Nem oly könnyű a pénzügyi kérdés rendezése, mint sokan hiszik. Hiszen láthatjuk, hogy a teljes berendezkedéssel bíró államok is mily rettenetes pénzügyi zavarokban szenvednek, annál inkább egy teljesen új állam a mostani súlyos pénzügyi viszonyok között nem tudná működését még csak meg sem kezdeni, nemcsak hogy működését biztosítani. A teljesen önálló állami léthez önálló nemzeti kultúra és az intelligens emberek nagy száma szükséges, ez pedig nincs meg Tótországban. Ami az autónormát illeti, az kétféle: vagy területi, vagy pedig nemzeti. Nemzeti autonómia minden területi elhatárolás nélkül csak azt biztosítja, hogy egy nemzet nyelvét szabadon használhassa és nemzeti kultúráját ápolhassa, és a nemzet tagjainak érvényesülése jogilag nincsen külön biztosítva úgy, hogy az ország minden polgáraival szemben az érvényesülés szabad-verseny tárgyát képezze. Ezzel szemben a területi autonómia az egy összefüggő területen élő nemzetet önálló területbe foglalja, amely területen az illető nemzetnek teljes önrendelkezési joga van. Tehát nemcsak a kultúra tekintetében, hanem a jogszolgáltatás, törvényhozás és végrehajtás tekintetében is és az állami élet minden ágában, kivévén azokat az ágakat, melyek közösként kezeltetnek. Ilyenek: külügy, hadügy és pénzügy. A nemzeti autonómia a különböző nemzetek közötti összeütközések alkalmával könnyen visszavonható és az autonóm jog csak papíron marad meg, míg azonban a területi autonómia a gyakorlatban valósággá válik, azt úgyszólván csak háború, vagy forradalom útján lehet megváltoztatni.(...)

Liptay Lajos és Margorin István tót delegátusok kijelentik, hogy ők ugyan az önálló és független tót köztársaság álláspontján vannak, mert a kassai határozat kötelezi erre, hanem a tót nép érdekében helyesebbnek tartják azt, hogy a magyarországi tótok területi autonómiával tartozzanak Magyarországhoz és azért ők már eddig is ebben az irányban fejtették ki működésüket.(...)



(...) Kérik ezért Dr. Stéfán Ágoston kormányzót ismételten, hogy a magyar kormányhoz intézendő feladatot ily értelemben szerkessze meg.(...)

(...) Ezután Dr. Stéfán Ágoston kormányzó ismerteti az 1919. évi november 1. óta lezajlott ruszin mozgalmat és a megadott gyakorlatot.(...)

Bár szláv nyelvtörzs családtagjai vagyunk, mégis a tót különbözik a körülötte élő szláv nemzetektől, a ruszin, az ukrán és orosz nemzetektől. Lengyelországban, dacára annak, hogy a lengyelek az oroszokkal egy szláv törzset képeznek, a lengyelek nemzeti érzése oly nagy, hogy sohasem kívánkoznak az oroszokkal egy államot képezni (...) a gyakorlati élet lépten-nyomon bizonyítja a tótoknak, hogy létérdekük, nyugalmuk és békéjük attól függ, hogy Szent István koronájának országaihoz tartozzanak, ha látják, hogy Magyarországon a keresztény nemzeti érzés politikája uralkodik, és hogy ezzel szemben a pánszlávizmus és az ukránizmus a nemzeti életük elvesztését jelenti, akkor oly nemzeti érzést teremtünk bennük, mely hasonlítani fog a székely nemzet nemzeti érzéséhez és az oly öntudatot fog verni a nép szívébe, hogy büszkén fognak arra gondolni, hogy ők Szent István koronájának országában, annak északi és észak-keleti részén éppen oly szerepet töltenek be, mint a székelyek keleten.(...)

Szónok hiszi és vallja azt, hogy rövid idő múlva Tótország és Ruszka-Krajna feltétlenül kierőszakolják Magyarországhoz való visszacsatolásukat, de félő, hogy a fenti elvek nem fognak alkalmaztatni, és ha a tót és ruszin nemzetek nem kapják meg területi autonómiájukat, akkor nem sok idő múlva beállhat az a helyzet, hogy a tót és ruszin nemzet végleg el fog szakadni Magyarországtól. Mert ha nem adják meg a két nemzetnek a területi autonóm jogot, mindig akad agitátor - ha az esetleges elnyomás mellett a belföldön nem is, de a külföldön - aki ezt a kérdést felszínen tartsa és ez az örökös mozgolódás a konszolidáció után végre is arra fogja késztetni Európa nagyhatalmait és a többi államot, hogy ezt a kérdést radikálisan intézzék el.(...)

A tót autonómia tervezetének alapelvei az alábbi formában kerültek a magyar minisztertanács elé: "A magyar állam a szlovák nemzettel egyetértésben Felső-Magyarország számára oly széleskörű önkormányzatot létesít, mely egyrészt korlátlan lehetőséget nyújt a tót nemzet kulturális fejlődésének, másrészt minden, nem közvetlen országos érdekű közügynek intézését mind személyi, mind tárgyi tekintetben az illető országrész lakosságának biztosítja, végül amely gazdasági vonatkozásban is megfelelő tért enged a különleges érdekek érvényesítésének. Ezen felül gondoskodik a magyar állam arról, hogy az autonómia körébe nem eső ügyeknél is kellőképp figyelembe vétessék Felső-Magyarország különállása és lakosságának túlnyomóan szlovák nemzetisége.

I. Területi elhatárolás. Felső-Magyarországnak szlovákok által lakott része Szlovenszko elnevezés alatt önkormányzati jogterületté alakítattatik. Szlovenszkohoz az összes túlnyomóan szlovák nyelvű megyék tartoznak. A magyarsággal határos megyék az ethnografiai határ szerint fognak kikerekíttetni. Szlovenszko pontos határait a békekötés után a magyar és a tót nemzet képviselőiből alakuló bizottság fogja kijelölni.

II. Az autonómia tárgyai: Szlovenszko autonómiája a következő ügyekre fog kiterjedni:

1./ A közoktatás és közművelés ügye - ideértve a kulturális célú alapítványok és egyesületek ügyeit is - Szlovenszko belügyének tekintetnek, és ehhez képest az említett ügyekben Szlovenszko jogszabályokat alkothat, s azok végrehajtásáról maga gondoskodik. A közoktatás nyelve Szlovenszko területén szlovák lesz, köteles azonban gondoskodni Szlovenszko arról, hogy a területén esetleg nagyobb tömegekben együtt élő más nemzetiségű polgárok, az általuk lakott vidék közelében, Szlovenszko intézeteiben, saját anyanyelvükön nyerhessenek kiképzést, kötelesek azonban Szlovenszko hivatalos nyelvét is tanulni. Szlovenszko minden középfokú iskolájában a magyar nyelv kötelező tantárgy lesz és a magyar nyelv, s irodalom, valamint a magyar történelem magyar nyelven fog taníttatni. Azok az országos törvények, melyek az elemi oktatás színvonalának biztosítása végett az elemi népiskolák dologi berendezése és a tanítószemélyzet javadalmazása tekintetében bizonyos minimumot állapítanak meg, továbbá azok az országos törvények, amelyek az elemi népiskolákra az oktatási minimumot előírják, Szlovenszko területére is kiterjednek, az oktatási minimumra vonatkozó rendelkezések azonban nem érinthetik Szlovenszko népiskoláinak szlovák nemzeti jellegét. Szlovenszko középfokú tanintézeteire nézve a kiállított iskolai bizonyítványoknak képesítő ereje az ország egyéb részeiben attól tehető függővé, hogy Szlovenszko középfokú tanintézetei megfelelnek a minimális tananyag tekintetében az ország egyéb részein működés hasonló fokú tanintézetekre nézve előírt követelményeknek.

2./ Ugyancsak belügye lesz Szlovenszkonak a vallásügy.

Az esztergomi főegyházmegye Szlovenszko területi elhatárolásának megfelelően magyar-esztergomi és szlovák-nagyszombati egyházmegyére osztatik azét. Az ilykép alakuló hat, Szlovenszko területére eső püspökség (nyitrai, besztercebányai, szepesi, rozsnyói, kassai és nagyszombati) élén egy érsek áll. Az esztergomi főkáptalan fokozatosan s arányosan tagoltatik szét Esztergom és Nagyszombat között.

Feltéve, hogy az apostoli szentszék beleegyezése megnyerhető lesz a szlovenszkói püspöki székek betöltésénél, Magyarország apostoli királyát megillető főkegyúri jog olykép fog gyakoroltatni, hogy a püspökségre alkalmas egyének listájából, melyet a püspöki kar nyújt be minden évben a római Curiához, a minister ellenjegyzésével egy jelöltet fog kinevezni. (Azok a püspökök kik a tót nyelvet szóban és írásban, miként azt a kánonjog előírja, tökéletesen nem bírják, a szlovenszkói egyházmegyék élén nem maradhatnak.)

3./ Belügye tovább Szlovenszkonak a népjótéti ügy, amennyiben Szlovenszko az autonóm költségvetés keretein belül népjóléti intézményeket létesít és tart fenn.

4./ Az általános közigazgatást Szlovenszko saját területén autonóm hatáskörben látja el. Az önkormányzati alapon szervezett általános igazgatási szervek, nevezetesen a községek (városok) és megyék felettes hatóságaként Szlovenszkonak önkormányzati alapon szervezett kormányzósága jár el, az illetékes szakminisztériumok pedig csupán mint legfelsőbb irányító és ellenőrző szervek szerepelnek, amelyekhez az ügyek Szlovenszko területéről intézkedés végett csupán kivételesen, nevezetesen a törvényalkalmazás egységességének szempontja, az ügy országos fontossága, vagy egyébként való nagy jelentősége által indokolt, és minden egyes igazgatási ágra nézve szabatosan körül írandó esetekben kerülnek fel.

Az általános közigazgatás nyelve Szlovenszko területén szlovák, azok a jogok azonban, amelyek a nemzeti kisebbségek javára a helyi (községi, városi), esetleg a járási hatóságok nyelvének megállapítása valamint általában a nyelvhasználat tekintetében az ország egyéb részében biztosíttatni fognak, Szlovenszko területén is érvényesülni fognak. A járások és a megyék elhatárolása a lakosság nemzeti megoszlásának alapulvétele mellett Szlovenszko területére revisio alá fog vétetni.

5./ Szlovenszko autonóm hatáskörében állapítja meg az igazságszolgáltatás nyelvét, a nemzeti kisebbségek jogai azonban itt is figyelembe fognak vétetni. Szlovenszko területén működő igazságügy személyzete lehetőleg Szlovenszko területén illetékes, s a szlovák nyelvet bíró egyének közül fog kineveztetni. A kinevezéshez a szlovák miniszter hozzájárulása is szükséges.

Az igazságügyi szervezet oly módon fog átalakíttatni, hogy Szlovenszko területe egy, esetleg két külön ítélőtáblát alkosson. A Legfelsőbb Bíróságoknál a Szlovenszko területén működő bírák számára megfelelő számban fognak bírói állások biztosíttatni.

6./ Szlovenszko belügyeinek az autonóm szervezetének költségeit autonóm hatáskörében állapítja meg.

A Szlovenszko területén levő, azok az állami javak, amelyek Szlovenszko belügyének minősített, valamely célt (pld. közoktatási, kulturális vagy népjóléti célt) szolgálnak, és alapítvány jellegével bírnak, Szlovenszko tulajdonába mennek át. Ugyanez áll általában az említett célokat szolgáló állami intézetekre, kivéve a selmecbányai erdészeti és bányászati főiskolát, valamint esetleg még némely más ily országos jellegű intézetet. Ezekben az intézetekben a szlovák nyelv is megfelelő módon érvényesül.

Szlovenszko belügyi és autonóm igazgatási költségeihez az állam oly összeggel fog járulni, amely arányban áll azzal az összeggel, amelyet az állam a Szlovenszko által autonóm hatáskörben ellátott közfeladatokra az ország egyéb részeiben fordít. Az állam tehát oly arányban fog hozzájárulni Szlovenszkonak szlovák kulturális célokra fordított kiadásaihoz; amily arányban magyar kulturális célokat állami eszközökkel támogat. Szlovensko a vallási, tanulmányi és egyetemi alapoknak ezentúl is részese marad. Szlovenszkonak jogában áll a belügyeknek és az autonóm igazgatás költségeinek fedezésére, ha e célokra az állami hozzájárulás keretein túlmenőleg kíván kiadásokat tenni, autonóm jogszabállyal közterheket (pl. pótadót) kiróni, amelyeknek mértékére és nemére nézve az országos kormány hozzájárulására lesz szükség.

7./ Végül Szlovenszko autonóm hatáskörébe tartozik minden oly ügy, amelyet országos törvény a felsoroltakon kívül autonóm hatáskörbe utal.

III: Az autonóm szervek.

Szlovenszko jogalkotó szerve, a szlovák autonóm nemzetgyűlés, olymódon fog választatni, hogy abban a nemzeti kisebbségek képviselete biztosítassék. Az alkotott jogszabályok ellen azonban az országos kormány csak azon az alapon tehet kifogást, ha azok valamely országos törvénybe ütköznek. Ily esetben az autonóm jogszabály érvénye bírói döntés tárgya lesz. Szlovenszko jogalkotó testülete az autonómia körén kívül eső közügyekkel is foglalkozik és ily ügyekben az országos kormányhoz és törvényhozáshoz előterjesztést tehet.

Szlovenszko belügyeiben a legfelsőbb végrehajtó és igazgatási szerv Szlovenszko kormányzósága, amely egyúttal Szlovenszko területén az általános közigazgatásnak is szerve. A kormányzóság élén a kormányzó áll, akit korlátolt időtartamra Szlovenszko jogalkotó testülete választ. A kormányzóság egészében, mint önkormányzati szerv alakul.

Miként az alábbiak szerint Szlovenszko autonómiájának és a szlovák nemzeti jogoknak biztosítására az országos szlovák minister fog kineveztetni, ennek megfelelően Szlovenszko kormányzósága mellé az állami főtisztviselők kinevezésére hivatott szerv egy állami közeget fog kinevezni, akinek feladata lesz az autonómia kereteinek betartását ellenőrizni, továbbá az önkormányzat és az állami igazgatás együttműködését előmozdítani. Ezen állami közegnek, amellyel szemben az önkormányzati szervek nem lesznek alárendeltségi viszonyban, Szlovenszko területére közvetlen intézkedési joga lesz.

A kormányzóság hivatalos és belső ügyviteli nyelve a szlovák lesz.

IV. Szlovenszko különállása nem autonóm ügyekben.

1./ Az országos törvényhozás tagjainak választására vonatkozó jogszabályok oly módon fognak megállapíttatni, hogy Szlovenszko népességének és területének megfelelő képviseletet nyerjen az országos törvényhozásban.

2./ A Szlovenszko területéről sorozott szlovák nemzetiségű katonai legénység külön szlovák ezredekbe foglaltatik, amely ezredekhez az ezrednyelv a szlovák lesz s a szlovák nemzeti színek használata meg lesz engedve.

3./ A karhatalom (csendőrség, rendőrség) országos szervezésénél gondoskodás fog történi Szlovenszko területére külön szlovák osztagok alakításáról.

4./ A vasút, továbbá a posta és távírda igazgatás keretében Szlovenszko területére külön középfokú hatóságok (igazgatóságok) fognak felállíttatni azonban a központ hatásköre alá helyezve.

5./ Az itt külön nem említett állami szakigazgatási ágakon belül is az egyes hatóságok területi beosztás általában úgy fog megállapíttatni, hogy Szlovenszko területére külön ily hatóságok szerveztetnek.

6./ A Szlovenszko területén működő állami hatóságok személyzete, úgyszintén az ottani vasúti és postai személyzet az e területeken lakó nemzetekből lehetőleg arányosan fog vétetni.

V. Garanciális rendelkezések.

Szlovenszko területi autonómiájának, továbbá a nemzeti kisebbségek és az állampolgárok részére biztosított nemzeti jogoknak védelmére a következők fognak szolgálni:

1./ Az országos kormánynak tagja lesz egy szlovák minister. A szlovák minister feladata Szlovenszko területi autonómiájának, és ezenkívül a Szlovenszko határain túl levő szlovák nemzeti kisebbségek és a szlovák nemzetiségű állampolgárok részére, biztosított nemzeti jogoknak védelme. Ennek folytán a szlovák minister Szlovenszko autonómiájának és a szlovák nemzeti jogokat érintő törvényes rendelkezéseknek végrehajtását ellenőrizné és az ő hozzájárulása érvényességi kellék lesz minden oly kormányzati intézkedésnél, amely Szlovenszko autonómiáját, vagy valamely szlovák nemzeti jogot közvetlenül érint. Egyebek közt a szlovák minister hozzájárulásához lesz kötve a szlovák nemzet által lakott területeken működő állami tisztviselők kinevezése, továbbá ily területekre nézve a legfőbb kegyúri jog gyakorlása.

2./ A Szlovenszko részére biztosított területi autonómia, valamint a nemzeti jogok bírói védelem alá helyeztetnek. A bíróságok hatáskörét, nemzetiségtől független, egyenlő rangú bíróság fogja ellátni, amelynek összeállításánál a nemzeti szempontból való pártatlanság a legmesszebbmenő módon biztosíttatni fog. A panaszjog a bíróság előtt a közvetlen sértett félen kívül az autonómia védelmében meg fogja illetni úgy a szlovák ministert, mint Szlovenszko kormányzóságát, a nemzeti jogok védelmében pedig a közvetlenül sértett félen kívül a szlovák ministert is.

Panasz tárgya lehet bármelyik állami vagy autonóm szervnek jogszabályellenes aktusa. A bíróság a jogsértő aktust hatályon kívül helyezheti és a szenvedett sérelem helyreállítása iránt az eset körülményeihez képest intézkedik.

3./ Szlovenszko területi autonómiáját és a nemzeti jogokat szabályozó törvények alaptörvény jellegével ruháztatnak fel.

4./ Szlovenszko területi épsége és autonómiája a koronázó oklevelében biztosíttatni fog. Ezen autonómia tervezet az 1920. január 9-én megtartott minisztertanácsban egyhangúlag elfogadtatott, melyről hiányzott Haller István vallás- és közoktatásügyi miniszter, de jelen volt Horthy Miklós a nemzeti hadsereg fővezére.



A jogkiterjesztés mértékét mindenki őszintén és hátsógondolat nélkül fogadta el, csupán a formára nézve nem volt mindenki részéről fenntartás nélküli hozzájárulás.

Báró Korányi Frigyes pénzügyministernek a jegyzőkönyvbe diktált közlése: "Kénytelen vagyok kikötni, hogy a szóbanforgó autonómia az államháztartás és pénzügyi igazgatás egységét sértetlenül tartsa fenn, úgy, mint azt az állam suverén pénzügyi jogai megkívánják."



A hercegprímás a következő levélben tájékoztatta gróf Teleki Pál külügyminisztert a tót autonómiáról kialakított véleményéről.



Teleki Pál külügyminiszter úr

Budapest





Jehlicska Ferencnek Varsóból írt levelét politikai vonatkozásaiban Excellenciáddal szerencsém van közölni. Mint Jehlicska szavaiból kivehető, és amint barátai róla referálják, ő a tót kérdés megoldását a lengyelektől várja, s ezért Lengyelországban kíván maradni amíg a saját irányának győzelme után vissza nem térhet a Slovenszko-ba. Viselkedése minden esetre gondolkodóba ejt és óvatosságra int. Mégis igen fontosnak tartom, hogy Jehlicskát és általa a tót néppártot mi a magyar állásponttól el ne idegenítsük. Nem szabad titkárságát, az összes Rómában lakó kardinálisokat, a fontosabb praelátusokat, sőt, tárgyaltam több politikai vezérrel is. Addig is, amíg alkalmam lesz Excellenciádat tárgyalásaim eredményeiről részletesen szóbelileg informálni, annyit szándékozom jelenteni, hogy a Vatikánban és egész Olaszországban Magyarország iránt a legőszintébb jóakaratot tapasztaltam. Mindenütt kitüntető előzékenységgel fogadtak.

A pápa Őszentsége világosan kifejezte, hogy Magyarország területi körülhatárolását nem tekinti véglegesnek és elintézettnek. Ugyanezért a Magyarország területéből részesült államokban és magában Magyarországon az egyházkormányzati és egyházmegyei új beosztásokat halasztja, ameddig csak lehet. Eddig semmiféle döntés nem történt, s egyelőre nem is történik véglegesen intézkedés, amíg a teljes konszlidáció el nem következik. A pápa nagy megelégedéssel venné, ha Magyarországnak sikerülne a békepontok enyhítését kieszközölni.

Külön fölemlítettem a román concordátum ügyét s a pápa megnyugtatott, hogy ebben nincs döntés, s rövidesen nem is lesz. Mindenesetre meghallgatja a Szentszék az érdekelt latin püspököket is.

A pápa őszinte részvéttel van a magyarok szenvedései iránt s eddigi nagy jótéteményeit újabb fejedelmi adományokkal tetézte. A budapesti vagonlakók részére 50.000 lírát adott, s ugyanannyit az erdélyi katolikus papság támogatására.

Fölhasználtam az alkalmat, hogy az olasz sajtót is tájékoztassam a magyar viszonyokról. Az Osservatore Romano csatolt számában a Párizsból datált vezércikket én helyeztem el. Ezt a pikket más nagy olasz lapok is átvették. Egyébként már eddig is küldöttem tudósításokat az Osservatore Romanonak s azt továbbra is folytatom...





Esztergom, 1920. július 19.

Csernoch János esztergomi érsek”




HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneą-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneą Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- ©túr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona