Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



A szlovák parlament megszavazta a nyelvtörvényt

2009.6.30.
A szlovák törvényhozás folytatta a kisebbségek anyanyelve elleni hadjáratot. Ma megszavazták a nyelvtörvényt. A 136 képviselőből 79-en igennel szavaztak, 30-an nem, 26-an tartózkodtak, egy pedig nem szavazott.
A parlament nem csak elfogadta a nyelvtörvényt, hanem előtte még a Szlovák Nemzeti Párt frakcióvezetője, Rafael Rafaj módosító javaslatainak többségét is elfogadta. Az MKP részéről - Biró Ágnes és Berényi József - által beterjesztett módosító javaslatokat mind elutasította.

A szlovák parlament ezzel elutasította Szili Katalin magyar házelnök kérését is, aki levélben kérte szlovák kollégáját, hogy a szavazás előtt - a szlovák ígéretekkel összhangban - folytassanak szakmai egyeztetéseket a magyar féllel.

A szlovák törvényhozásban ezzel a magyarellenesség minden korábbi időszakot felülmúlt.


Felvidék Ma
http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=15406&Itemid=1



Fidesz: Intézményes magyarüldözés az új szlovák államnyelvtörvény
2009, június 29 - 16:39
Az intézményes magyarüldözés bevezetésének nevezte az elfogadás előtt álló szlovák államnyelvtörvényt Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese napirend előtti felszólalásában hétfőn a parlamentben. A fideszes politikus közölte: a II. világháború óta nem született a kisebbségi nyelvhasználatot büntető törvény Európában, sem Nyugaton, sem Keleten. A várhatóan kedden elfogadásra kerülő szlovák államnyelvtörvény a "nyelvi bűn" szankcionálására akár 5 ezer eurós pénzbüntetést határozna meg - mondta.
Foto: MTI
Elől Szabó Vilmos, külügyi államtitkár, hátul Németh Zsolt a parlament külügyi bizottságának elnöke
Foto: MTI

Kifejtette: a hátrányos megkülönböztetés példája, hogy az egyesületi és civil szférára is rákényszerítenék a szlovák nyelv használatát. Így a helyi bélyeggyűjtő egyesület ülését két nyelven kellene tartani, ugyanúgy, mint a Csemadokét. A hivatalos kisebbségi nyelvhasználatot olyan településen, ahol a kisebbség aránya 20 százalék alatt van, kifejezetten büntethetővé teszi. A helységnévhasználatot a tömegkommunikációban újra szlovák változatban tenné kötelezővé.

Németh Zsolt összegzése szerint a jogszabálytervezet súlyosan diszkriminatív a felvidéki magyarok anyanyelvhasználatára nézve. Ez nem más, mint az intézményes magyarüldözés bevezetése Szlovákiában - fogalmazott.

Mint mondta, a Fico-kormány az elmúlt három évben bővelkedett a magyarellenes lépésekben, de ez a törvény "mindennek a teteje". Hozzátette: Szlovákia Magyarország jelenlegi helyzetét, gyengeségét kihasználva fel akarja borítani a kisebbségi státus quo-t. Elfogadhatatlan az anyanyelv használatának bármiféle korlátozása - szögezte le.

Mint mondta, bízik benne, kialakítható és fenntartható az egyetértés a parlamentben e kérdésben a magyarországi pártok között. A Bajnai-kormánynál ugyanakkor az elbizonytalanodás és gyengeség jelei tapasztalhatóak, ami nem megengedhető - jegyezte meg. Elmondta: az államnyelvtörvény ügyében nem ismeretes számára a magyar álláspont, illetve azok a kezdeményezések, amelyeket Magyarország tesz.

A Fidesz készen áll az egyeztetésre a jelenlegi helyzetben is - hangsúlyozta a fideszes politikus. Mint mondta, elvárják, hogy a Bajnai-kormány erélyesen lépjen fel a két és többoldalú fórumokon a szlovák államnyelvtörvény elfogadása ellen. Ebben a helyzetben megkülönböztetett figyelem jár a felvidéki magyarságnak.

Szabó Vilmos külügyi államtitkár válaszában azt mondta, a kormány felelősen, a jószomszédi kapcsolatokat szem előtt tartva törődik a magyar kisebbség sorsával, helyzetével. A tárca illetékese konkrét lépéseket említetett e téren: Balázs Péter külügyminiszter május 13-án jelezte szlovák partnerének, hogy Magyarország problémásnak tartja az államnyelvtörvényt, amely közvetlen hatással lehet az anyanyelv használatára.

A külügyi tárca vezetője május 26-án levelet küldött szlovák partnerének a törvénytervezettel kapcsolatos nemzetközi jogi aggályokról, s a meglátásokról az EBESZ kisebbségi főbiztosát is tájékoztatták. Számos telefonbeszélgetésen jelezték, hogy a törvénymódosítással kapcsolatban fenntartásaik, aggályaik vannak. Az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke sürgős tárgyalást javasolt a szlovák társbizottság elnökének.

Semmiféle elbizonytalanodás nincs kormány szándékaiban - hangoztatta Szabó Vilmos. Hozzátette: a szlovák fél eddig kitért az együttműködés elől. Mint mondta, fontos gesztus lenne, ha a végszavazást elhalasztanák őszre, s így lehetőség lenne a további tárgyalásokra.

A külügyi államtitkár leszögezte: készek a további egyeztetésre az ellenzékkel is.

mti/para
http://www.parameter.sk/rovat/kulfold/2009/06/29/fidesz-intezmenyes-magyaruldozes-az-uj-szlovak-allamnyelvtorveny



Kezdődik az újabb magyar kálvária

2009.06.30.
1945 után a csehszlovákiai magyaroknak szembesülniük kellett a hatalom vasöklével, amikor is először jogfosztottak lettek, majd hontalanok és nicstelenek. A deportálásokat előbb a magyar nyelv tiltása előzte meg. A szlovák parlament által elfogadott nyelvtörvény kísértetiesen hasonlít a második világháború utáni jogfosztott időkre. A szlovák kormánykoalíció jelmondata: Vissza a múltba! Jól példázza ezt a június 30-án elfogadott államnyelv védelméről szóló nyelvtörvény is. A felvidéki magyarságot egy újabb magyar kálvária fenyegeti, ami rohamos mértékben felgyorsíthatja nemzeti közösségünk asszimilációját és fogyását. A szlovák nacionalisták elégedetten nyugtázhatják, hogy a magyarokat megint sikerült egy újabb intézkedéssel sarokba szorítani. Az Európai unió hallgatása vagy esetleges látszólagos „ejnye-bejnye” dorgálása nem nagyon érdekli a szlovák politikai elitet, hiszen már hozzászoktak és tudják semmilyen következménye nem lesz teteiknek. Magyarország is egyenlőre csak nyilatkozatokban ítéli el a nyelvtörvény megszavazását, hogy a jövőben mit fog lépni az kétséges. Minden bizonnyal egy-két elítélő beszéd után marad minden a régiben. A magyarországi ellenzék pedig, amíg nincs kormányon szintén nem tehet sok mindnet, így valóságosan is egyedül maradt Európában és a nagyvilágban. Senki nem áll ki a felvidéki magyarság védelmében! Ilyen helyzetben nem tehet mást a magyar párt sem Szlovákiában, mint hogy minden fórumon tiltakozzon az új nyelvtörvény ellen és szétkürtölje a világ felé, hogy a XXI. században mi történik az Európai Unió tagországában Szlovákiában. Ezt árulkodásnak titulálják Ficóék és megint csak a magyar párt betiltását szorgalmazzák majd, amely a távlati jövőt elnézve még be is következhet.

Az elfogadott nyelvtörvény kemény kézzel csap le a felvidéki magyarokra, megbélyegezve azokat. Büntetések, figyelmeztetések, bezárások és különböző szankciók veszik majd kezdetüket. A nyelvrendőrség tagjai majd jól járnak, hiszen szükségük lesz a munkájukra és minden bizonnyal teljesítményük alapján ítélik majd oda fizetésüket. Megnövekedhet a besúgók, spiclik száma is, akik jó pénzért információkat juttatnak el az illetékes hivatalba a nyelvtörvényt megszegő személyről vagy szervezetről. A gerinctelenség pénz hozhat majd és a meghunyászkodás, a nemzeti közösségünk jogairól való lemondás teret nyerhet, hiszen sokan fognak félni és megijedni a büntetésektől. A szlovák politika célja a megfélemlítés lásd Malina Hedvig ügye és a 2008. november 1-jei DAC-Slovan rendőri attakja is, hogy csak a legnagyobbakat sorsoljam. Ezen tendencia mellett megnövekedhet majd a szlovák iskolákba iratandók száma is, hiszen most már még nagyobb trend lesz a jobb érvényesülés reményében. A vállalkozók ezek után már lemondanak majd a kettős nyelvhasználatról is boltjaikban. A törvényt abból a szempontból figyelik majd, hogy az büntetést hozhat, így inkább nem kockáztatnak.
Sajnos félelem lesz betegnek is lenni, hiszen Pozsonyban vagy más nagyvárosokban nem biztos, hogy a magyarul tudó orvos vagy ápoló megmeri kockáztatni, hogy magyarul szóljon betegéhez. Az idősebb generáció tagjai kiszolgáltatottak lesznek.

A magyar kálvária folytatódik és nem állt meg a második világháború után 1948-ban. Ma is köztünk él szelleme és kísért. Amennyiben a felvidéki magyarság nem fog össze és nem áll ki erélyesen jogai mellett, abban az esetben elveszett és a gyors asszimiláció pályájára lép. Az országos tömegtüntetések, a polgári engedetlenség vagy a különböző sztrájkok csak a végső megoldást jelenthetik.
A felvidéki magyarok megkülönböztető jelzésének viselése még várat magára, de vajon meddig!?

Karaffa Attila
http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=15421&Itemid=1



A gettó törvényesítése - a szlovák média is bírálja a nyelvtörvényt

2009.07.01.
Amiként azt "A gettó törvényesítése" kommentárcím is jelzi, nagyon kritikus hangnemben ír a szerdai szlovákiai Sme napilap az államnyelvtörvény elfogadott módosításáról, amely a cikk szerint értelmetlen és leginkább megalkotóinak lelkiállapotáról árulkodik.

A sajtótörvényhez hasonlítják a nyelvtörvényt. "Bármelyik koalíciós politikus támogatásra talál, ha olyan ötlettel jön elő, amelynek egyetlen be nem ismert célja megkeseríteni minden olyasvalakinek az életét, akit a kormány legfőbb ellenségének tart - legyenek azok magyarok, a sajtó vagy mindkettő egyszerre" - írja a liberális szlovák napilap.

A gettó törvényesítése című kommentár szerzője, Peter Morvay rámutat: nyugati nyomásra az elfogadott törvény végül is valamivel enyhébb, mint az eredeti változat, s nincs olyan szemmel látható ellentétben a XXI. század szellemével. Ez azonban semmit sem változtat azon, hogy a dolog már a lényegéből fakadóan is értelmetlen, s leginkább megalkotóinak lelkiállapotáról vall.

A nyelvtörvényből is kikerült néhány teljesen értelmetlen dolog, ennek ellenére a nem egyértelmű megfogalmazások "a buzgó kormányzati inkvizítorok kezében kitűnő eszközként szolgálhatnak nemcsak a kisebbségek, hanem mindenki zaklatására, aki elutasítja, hogy a XIX. században éljen. Az az elképzelés, hogy az emberekre rá lehet kényszeríteni egy más nyelvet, mint amelyet beszélnek, ugyanis a XIX. század maradéka. A mai időkben csődre van ítélve" - zárul a kommentár.

(mti, hvg, Felvidék Ma)



Uzákonenie geta

2009.7.1.
Zákon o ątátnom jazyku je podobnej sorty, ako Mikolajove učebnice vymýąµajúce si vlastný jazyk alebo tlačový zákon. Ąubovoµný politik koalície príde s nápadom, ktorého jediným nepriznaným cieµom je znepríjemni» ľivot kaľdému, koho vláda povaľuje za svojho úhlavného nepriateµa - nech uľ sú to Maďari či médiá, alebo oboje naraz.

Vďaka tlaku vyspelejąej časti sveta na západ od nás, ktorý pre podobné nacionalistické a autoritárske excesy nemá dos» porozumenia, býva prijatá verzia zákona väčąinou miernejąia, neľ bol pôvodný nápad a neodporuje tak okato duchu 21. storočia. To ale nič nemení na tom, ľe je celá vec zo svojej podstaty nezmyselná a viac neľ o skutočnom svete a jeho problémoch vypovedá o duąevnom stave svojich tvorcov.

Aj z jazykového zákona vypadlo pár nezmyslov, ktoré by napríklad mohli by» pre niektoré menąinové médiá likvidačné (nápad, aby rádiá na národnostných územiach museli vysiela» to isté aj slovensky, ak to vysielali aj v jazyku menąiny) či zdraviu ąkodlivé (povinnos» lekára rozpráva» sa s pacientom len po slovensky i vtedy, ak pacient dokáľe svoj stav popísa» presnejąie v materčine a lekár mu rozumie).

I tak vąak môľe by» vďaka nejasným ustanoveniam v rukách horlivých vládnych inkvizítorov skvelým nástrojom na buzeráciu nielen menąín, ale vąetkých, ktorí majú kalendár a na rozdiel od Maďariča a spol. odmietajú ľi» v 19. storočí. Predstava, ľe je moľné µuďom zhora naoktrojova» iný jazyk, neľ aký pouľívajú, je totiľ presne relikt 19. storočia. Vtedy eąte mala nejaký zmysel. Snaha dneąných jazykových inľinierov vnúti» krajine zakonzervovanú verziu slovenčiny, preľívajúcu pomaly uľ len v kruhu vládnych matičiarskych dôchodcov, je vąak vopred odsúdená ku krachu.

utorok 30. 6. 2009 22:01 | Peter Morvay
http://komentare.sme.sk/c/4914495/uzakonenie-geta.html



Szili Katalin a nyelvtörvény végszavazásának elhalasztását kérte Paąkától
Nyelvtörvény 2009. 06. 30

A szlovák államnyelvtörvény végszavazásának elhalasztását kérte Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke szlovák kollégájától; a hétfőn Pavol Paąkához intézett levélről az Országgyűlés külügyi hivatala tájékoztatta az MTI-t.
A magyar házelnök a Külügyminisztérium államtitkárával és az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökével egyetértésében hétfőn levelet intézett szlovák partneréhez a szlovák államnyelvtörvénnyel kapcsolatos aggályairól - olvasható a magyar parlamenti külügyi hivatalának tájékoztatójában.

A jogszabály-módosításról előreláthatólag kedden lesz végszavazás a pozsonyi parlamentben.

A közlés szerint Szili Katalin levelében kiemeli, hogy a magyar fél, és az Országgyűlés elnökeként ő maga is többször jelezte kifogását a készülő módosítás szellemisége és szövegtervezete miatt. Mint írja, a törvény megszavazásával Európában olyan példa nélkül álló helyzet keletkezik, amelyben kisebbségi állampolgárokat azért büntetnek, mert anyanyelvüket használják.

Levelének végén a házelnök asszony felkérte szlovák kollégáját, hogy a két parlament külügyi bizottságainak találkozójáig, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa által kezdeményezett egyeztetésig és a két külügyminisztérium konzultációjáig ne tartsanak végszavazást a tervezett törvénymódosításról.

Az elfogadás előtt álló szlovák államnyelvtörvényt Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, a külügyi bizottság elnöke az intézményes magyarüldözés bevezetésének nevezte hétfőn a parlamenti napirend előtti felszólalásában

A fideszes politikus közölte: a második világháború óta nem született a kisebbségi nyelvhasználatot büntető törvény Európában, sem Nyugaton, sem Keleten. A szlovák államnyelvtörvény, amelyet várhatóan kedden fogadnak el, a "nyelvi bűn" szankcionálására akár 5 ezer eurós pénzbüntetést határozna meg - mondta.

A szlovák nyelv használatát az egyesületi és civil szférára is rákényszerítenék. A hivatalos kisebbségi nyelvhasználatot olyan településen, ahol a kisebbség aránya 20 százalék alatt van, a jogszabály kifejezetten büntethetővé teszi. A helységnévhasználatot a tömegkommunikációban újra szlovák változatban tenné kötelezővé - mutatott rá. Mint mondta, elvárják, hogy a Bajnai-kormány erélyesen lépjen fel a két és többoldalú fórumokon a szlovák államnyelvtörvény elfogadása ellen.

Szabó Vilmos külügyi államtitkár válaszában azt mondta, a kormány felelősen, a jószomszédi kapcsolatokat szem előtt tartva törődik a magyar kisebbség sorsával, helyzetével. A tárca illetékese konkrét lépéseket említett: Balázs Péter külügyminiszter május 13-án jelezte szlovák partnerének, hogy Magyarország problémásnak tartja az államnyelvtörvényt, amely közvetlen hatással lehet az anyanyelv használatára. A külügyi tárca vezetője május 26-án levelet küldött szlovák partnerének a törvénytervezettel kapcsolatos nemzetközi jogi aggályokról, s a meglátásokról az EBESZ kisebbségi főbiztosát is tájékoztatták. Több telefonbeszélgetésben jelezték, hogy a törvénymódosítással kapcsolatban fenntartásaik, aggályaik vannak. Az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke sürgős tárgyalást javasolt a szlovák társbizottság elnökének.

Hozzátette: a szlovák fél eddig kitért az együttműködés elől. Mint mondta, fontos gesztus lenne, ha a végszavazást elhalasztanák őszre, s így lehetőség lenne a további tárgyalásokra.

MTI



Büntetik a magyart Szlovákiában
2009.06.30.
Augusztustól jelentős bírságot kell fizetnie annak, aki egy magyar ügyintézővel magyarul beszéli meg hivatalos ügyét, a szlovák parlament kedden elfogadta az új nyelvtörvényt. Bár szlovák politikusok szerint ezzel nem sérül a kisebbségi nyelvhasználat joga. És bár azt is hangsúlyozzák, ezzel nem a magyarokat akarják diszkriminálni, a cseh nyelven beszélőknek például nem kell retorziótól tartaniuk.
A szlovák parlament ma szavazott a nyelvtörvény módosításáról. Az eredeti verzió még 1995-ben született meg: a Szlovák Nemzeti Párt akkor ezt kérte a szlovák-magyar alapszerződés parlamenti ratifikálásáért cserébe. Ez szigorúan előírta: Szlovákiában kivétel nélkül csak a szlovák nyelv használható hivatalos nyelvként.

A jogszabályt többször módosítani kellett. 1997-ben például az Alkotmánybíróság marasztalta el azért, mert bizonyos paragrafusai nem voltak összhangban az alkotmánnyal (a kisebbségnek joga, hogy megtanulja az államnyelvet, de az is, hogy a hivatalos érintkezésben saját anyanyelvét is használhassa). 1999-ben, a kisebbségi nyelvhasználati törvény EU által kikényszerített megalkotása után pedig ki kellett belőle iktatni a szankcionálásra vonatkozó paragrafust. Az aktuális módosítás éppen ezt, a büntetésre vonatkozó paragrafust akarja visszaállítani, ráadásul kibővített formában.

Amennyiben a szlovák parlament megszavazza, a szigorított államnyelvtörvény augusztus elsején életbe lép.

A szlovák nyelv védelme

Az államnyelvtörvény a szlovák nyelv védelmére született. Azt akarja kikényszeríteni, hogy Szlovákiában minden hivatalos és nyilvános kommunikációban az egyetlen hivatalos, állami nyelv a szlovák legyen.

És hogy ki ellen kell megvédeni a szlovák nyelvet? A szlovák állam területén elsősorban és tömegesen a magyarok azok, akik nem (csak) szlovákul beszélnek. Másodsorban azokkal szemben, akik e nyelv szabályai ellen vétenek (azaz a szlovák nyelvet nem ismerő idegenek, vagy a nyelvet nem szabályosan használó szlovákok).

Súlyos büntetések

Régi és erős szándék a szlovák politikában, hogy az anyanyelvét használó szlovákiai magyar kisebbségit megbüntethessék. Mivel a büntetéssel a magánéletbe (még) nem nyomulhatnak be, a "hivatalos érintkezés" fogalomkörét akarják a lehető legszélesebbre tágítani. A törvénymódosítás - a büntetés visszaállításán kívül - a hivatalos és nyilvános kommunikáció területét szélesíti ki. Minden, nem magánjellegű érintkezésben minden fizikai és jogi személynek, szervnek szlovákul kell megnyilvánulnia, és ha ezzel ellentétesen jár el, két írásbeli figyelmeztetés után 100 és 5000 euró közötti büntetéssel sújtható.

A büntetés befizetésére 30 nap áll rendelkezésre, ellenkező esetben a büntetés kétszeresét kell kifizetni. A büntetés a "bűntett" elkövetésének észlelése után 1-3 éven belül kiszabható.

A módosítás értelmében minden nyilvános információnak (szóban és írásban) szlovákul kell megjelennie, s csak azután jöhet a másik nyelv, amelynek szó szerint azonosnak kell lennie a szlovákkal. Az írásban megnyilvánuló közlésben a szlovák nyelvű után következő másik nyelvű vagy a szlovákkal azonos, vagy annál kisebb betűkkel engedélyezett. Ez az eddig érvényes helységnévírást és az éppen elfogadott oktatási törvényt is megkérdőjelezi, mert a földrajzi elnevezések ügyében mindent és mindenkit arra köteleznének, hogy szlovákul írja a földrajzi elnevezéseket. Ez a szlovákiai magyar önkormányzatokra például jelentős kiegészítő pénzügyi terheket ró.

A csehek kivételek

A törvénymódosítás megfogalmazásában a szlovák nyelvet kell használni, ami alól lehet kivétel is. Ilyen a cseh nyelv, mert az „teljesíti az államnyelv szempontjából az alapvető érthetőség követelményét". A kivétel esetei között szerepel a kisebbségi nyelvhasználati törvény alkalmazásának területe is, de a törvénymódosítás ehhez a törvényhez is hozzá akar nyúlni.

A módosítást benyújtó kulturális miniszter, Marek Maďarič (más szlovák csúcspolitikusokkal együtt) határozottan tagadja, hogy a módosítás a magyar kisebbség ellen irányulna. A kulturális minisztérium azt állítja, hogy a nyelvtörvény szigorítása semmilyen módon nem diszkriminálja Szlovákia magyar nemzetiségű lakosait, mert az a kisebbségi nyelvhasználatot álláspontja szerint nem érinti. (A Szlovák Nemzeti Párt frakcióvezetője, Rafael Rafaj a törvény jellemzőit így kommentálta: „Az államnyelv védelme legitim okot ad a szólás szabadságához és a magánélet tiszteletben tartásához való jog korlátozására.")

A reális szlovákiai élethelyzeteket tekintve azonban éppen az államnyelvet kevésbé, az anyanyelvét jobban beszélő magyar kisebbségit és annak szervezeteit, intézményeit, önkormányzatát sújtja a leghatározottabban. A törvénymódosítási javaslat amellett, hogy büntetni akar, a bizonytalanság, a zavar és a félelem légkörét erősíti, és lehetőséget teremt arra, hogy nyelvrendőrök, nyelvfelügyelők járjanak az országban, és bírságokat szabhassanak ki, amikor nekik tetszik.

A magyar politikusok aggódnak

A törvénymódosítás kormányzati elfogadása óta többen szóltak, többen tiltakoztak a nyelvtörvény szigorító módosítása miatt. Március 12-én Szili Katalin magyar házelnök szlovák kollégájával, Pavol Paąkával tárgyalt, aki megígérte neki, hogy a magyar kisebbség nyelvi jogait nem sérti majd az új jogszabály. Paąka azt is megígérte, hogy ezt személyesen felügyeli, amit Szili el is fogadott. Később Göncz Kinga, majd Balázs Péter külügyminiszter is szóba hozta szlovák kollégájuknak, Lajčáknak ezt a témát, de határozottan nem foglaltak állást. Szabó Vilmos, a Külügyminisztérium államtitkára április 28-án sajnálatosnak nevezte a törvénytervezetben megfogalmazott kisebbségellenes intézkedéseket.

Szlovákiában a magyar kisebbség több érdekvédelmi szervezete – elsősorban az MKP és a Híd politikusai – bírálták a módosítást. Megfogalmazásuk szerint a javaslat nem a 21. századba való, és nemcsak a magyar kisebbség nyelvét, hanem más szlovákiai kisebbségek nyelvét is korlátozza. Az MKP június 11-i nyilatkozata szerint: „A Magyar Koalíció Pártja számára abban az esetben válhatna elfogadhatóvá az államnyelvtörvény, ha az a nyugat-európai jól működő mintákat követné, vagyis a többség nyelve, az úgynevezett “államnyelv” felsőbbrendűségének ideológiai alapjáról elmozdulna, és a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek természetes nyelvhasználati jogainak biztosítására is – az Európában szokásos szintet elérően – tekintettel lenne."

A törvényt szlovák civilszervezetek és jeles szlovák nyelvészek is kritizálták, mert hivatali intézkedésekkel akarja konzerválni a kodifikált nyelvet. A bírságok bevezetése, illetve nagysága ellen is számos civilszervezet tiltakozott. A szlovákiai vállalkozók például azt kifogásolták, hogy az államnyelvű és a más nyelvű szövegek sorrendjét, illetve betűnagyságát a különféle közfeliratok, reklámok és közlések esetében is be kell tartani.

Hamberger Judit
A szerző a Magyar Külügyi Intézet főmunkatársa
http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=15410&Itemid=1



Maďarič megvédte övéit
2009.06.30.
Marek Maďarič kulturális miniszter a ma elfogadott nyelvtörvény kapcsán kijelentette, hogy a törvény megvédi a szlovákságot attól, hogy ne kelljen a kisebbségek nyelvét megtanulnia az ügyintézés és a mindennapi élet során. Úgynevezett nyelvrendőrséget nem készül még felállítani, de a minisztériumban két munkatársa ügyel majd a rendre. Rafael Rafaj Szlovák Nemzeti Párt képviselő módosító javaslatai között szerepelt, hogy a törvény ellen vétőt csak egyszer figyelmeztessék írásban és utána már pénzbírságot rójanak rá. A kulturális tárca vezetője ezt örömmel nyugtázta.
Az emléktáblákkal kapcsolatban kijelentette a miniszter, hogy eddig is kétnyelvűeknek kellett lenniük, de elfogadja, ha először a kisebbség nyelvén íródott és csak utána van szlovákul. Viszont csak a kisebbség nyelvén található emléktáblákat el kell távolítani és újra kell gyártatni. A műemlékvédelmi emlékművek esetében nem vonatkozik az emléktáblákra a törvény és a cégek elnevezéseit sem kell lefordítva használni.

Felvidék Ma, atos
http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=15411&Itemid=1



Csakzért is szigorították a szlovák nyelvtörvényt!

2009, június 30 - 13:22
Szeptembertől a rossz szlovák nyelvhasználat büntethető lesz Szlovákiában. A szlovák parlament a nyelvtörvény vonatkozó kiegészítését, amely szigorítja az állami nyelvi kontrollt kedden fogadta el, 136 jelenlevő képviselőből 79 képviselő szavazta meg.

Ez is megment... Marek Maďarič és Robert Fico

A jogszabály alapján akár 5 000 eurós bíráságot is kiróhat majd a kulturális minisztérium illetékese, amennyiben törvényszegést állapít meg. Marek Maďarič, a kulturális tárca vezetője kijelentette, az eddig is érvényben levő nyelvtörvény az elfogadott jogszabállyal, most már érvényesíthető lesz. Kijelentette, a törvény kizárólag az intézményekre vonatkozik, vagyis egyének bírságolása helytelen nyelvhasználat miatt nem jön számításba. Átment viszont a Szlovák Nemzeti Párt módosító javaslata, amely szerint a kulturális minisztérium már az első figyelmeztetéssel együtt bírságot róhat ki. Nem került elfogadásra viszont a nemzetiek további szigorító javaslata, miszerint, ha a figyelmeztetést ignorálja a törvény figyelmen kívül hagyó intézmény, legyen megduplázható a bírság és a törvényes helyzet helyreállításáig naponta a bírság összegének 2 százalékát szabják ki, mintegy halmazati büntetésként.

Az orvosok, illetve ápolók a nemzetiségileg vegyesen lakott községekben továbbra is értekezhetnek a kisebbségi páciensekkel azok anyanyelvén. A nemzetiségi oktatási intézményekben viszont a teljes hivatalos ágendának kétnyelvűnek kell lennie. Az eddigiekben csupán a pedagógiai dokumentációra vonatkozott ez.

Az SNS nem tudta átültetni, hogy az állami hivatalnokok számára kötelezővé tegyék a tökéletes szlovák nyelvtudást. Az állami szerveknek, a megyei önkormányzatoknak és egyéb közintézményeknek viszont kötelezően védelmezniük kell(sic!) az államnyelvet…

A nemzetiségileg vegyesen lakott területeken működő regionális és helyi rádióknak nem lesz kötelező előbb szlovák, majd kisebbségi nyelvű műsorokat sugározni, holott Maďarič ezt is szerette volna elérni. A kisebbségi nyelvű televíziók egyenes adásai szimultán tolmácsolással engedélyezettek. A kisebbségi tévéműsorok esetében viszont elegendő a feliratozás.

Az emlékművek, műemlékek, emléktáblák idegen nyelvű szövege mellett kötelező lesz a szlovák nyelvű szöveg is, miközben az idegen nyelvű szöveget kisebb vagy ugyanakkora betűkkel kell alkalmazni, mint a szlovák nyelvűt. A szóban forgó szöveg végső változatát kötelezően a kulturális minisztériumban kell jóváhagyatni. Kivétel azon emlékművek, műemlékek és emléktáblák képeznek, amelyeket 2009. szeptember elseje előtt állítottak.

sita/para
http://www.parameter.sk/rovat/belfold/2009/06/30/csakzert-szigoritottak-szlovak-nyelvtorvenyt



Csáky: a nyelvtörvény alapján Einstein se taníthatna Szlovákiában

2009. június 30. kedd, 13:45 | TASR
Pozsony
|

Történelmi szempontból is a legrosszabb ilyen típusú törvény az államnyelvről szóló jogszabály most módosított változata - véli Csáky Pál. Az MKP elnöke szerint ilyen törvény az Osztrák-Magyar Monarchia idején sem volt. Mint mondta, süt belőle a nemzeti kisebbrendűségi komplexus és a nyelvi imperializmus elemeit tartalmazza.

"Albert Einstein e törvény alapján egyetlen szlovák egyetem professzora sem lehetett volna, hiszen ismert, hogy amikor el kellett hagynia Németországot, s az Egyesült Államokban élt, az ottani egyetemeken németül adta elő relativitáselméletét. Élete végig nem tanult meg ugyanis olyan jól angolul, hogy azt egyetemi szinten gyakorolhassa" - fogalmazott Csáky.
Hangsúlyozta, pártja mindent megtesz annak érdekében, hogy a törvénynek külföldön is nagy figyelmet szenteljenek, s hogy abban változtatásokat érjenek el. Az MKP most elemezni fogja a módosított jogszabályt, a szlovák ellenzéki pártokat pedig arra éri, hogy ősszel a bírságolás ügyében együtt forduljanak az alkotmánybírósághoz. Nyelvi vétségekért büntetni szerinte egy európai uniós országban anakronizmus és elfogadhatatlan. AZ ügyet az Európa Tanács, AZ EBESZ és az Európai Parlament elé viszik.
http://ujszo.com/online/kozelet/2009/06/30/csaky-a-nyelvtorveny-alapjan-einstein-se-tanithatna-szlovakiaban



Hozzászólások


EZ ITT A LEGNAGYOBB IGAZSÁG:
S.Torres | 2009. június 30. kedd 02:28

"Egy dolgot nem értenek az

Névtelen | 2009. június 30. kedd 01:27

Egy dolgot nem értenek az atyafiak.
Mi itt otthon vagyunk!
A nyelvünkel, kultúránkal mindennel együtt.

Ha ez Szlovákiának nem tetszik, költözzön el !!!"

* válasz

Ezért mennyi lesz a
Névtelen | 2009. június 30. kedd 02:28

Ezért mennyi lesz a büntetés??

http://www.youtube.com/watch?v=aR9scg8YeKQ

* válasz

"A miniszter arra a
Citrancs | 2009. június 30. kedd 02:25

"A miniszter arra a kérdésre, tervezik-e nyelvrendőrség felállítását, azt felelte, ez a megnevezés lealacsonyító." - az egész nyelvtörvény lealacsonyító és a magyarság számára megalázó. Ez a demokrácia? Ez az unió?

* válasz

Gyerekek - ne szépítsünk - a tót az tót !!!
lévai | 2009. június 30. kedd 02:23

Kipróbáltunk mi már itt mindent VPN - FMK összefogást, KDH-MKDM barátságot, SDKÚ - KDH - MKP-s kormányzást, ezekből mindig kibújik a hegyitótiai nagyszlovák önérzet. Soha egy alkalommal sem vettek komolyan, mindig átvertek és becsaptak minket. Kormányzásunk idején is "Béla utászai" a saját pecsenyéjüket sütögették - undorító ez az ország - hát mi itt otthon vagyunk ?

Most kéne felvonulnunk és egy nagy megmozdulást szerveznünk Pozsonyban - ha most sem akkor mikor ?

Én személy szerint mostmár mindekivel csak magyarul fogok beszélni és csak magyarul köszönök mindenkinek - eb ura fakó ...

* válasz

A kormány megint
kopasz | 2009. június 30. kedd 02:13

A kormány megint bebizonyította,milyen primitív és ócska patkányok gyülekezete alkotja a törvényeket.De vajon megbüntetik-e majd a ,,východňárt'',akitől az alapiskolás magyar gyerek is jobban beszél szlovákul?Mi lesz a turistákkal?Mielőtt belépnek az országba,talán vizsgát tesznek majd?Persze tudvalevő,hogy ez egyértelműen ellenünk irányul.Védik a kis műnyelvüket,ahelyett hogy maguk is megtanulnának rendesen szlovákul.Az únió megfelelő fóruma elé kell vinni az ügyet,hadd lássa Európa mekkora barmok vezetik ezt az összelopott országot.

* válasz

Cí boha, marija skarala, co
Névtelen | 2009. június 30. kedd 02:13

Cí boha, marija skarala, co potem ja budzem robitz, budzem byt nemý Janko na Padláąi.
Nu a o kotrej schvalili hento zakon?

* válasz

A baj már akkor
Bandika | 2009. június 30. kedd 02:00

A baj már akkor elkezdődött, mikor a kis kövér kertitörpe került hatalomra...

* válasz

Várjuk a Gondolattörvény
Demokrácia | 2009. június 30. kedd 01:51

Várjuk a Gondolattörvény megszavazását is a Nyelvtörvény megszavazását követően, majd a Szlovák NyelvRendőrség megalakulása után a Szlovák GondolatRendőrség felállítását is.
De szép ez az új világ!!

Húúúúú ez itt Európa? Hogy kerül ide ez az ország?

* válasz

Félrevezető
fütyülős | 2009. június 30. kedd 01:47

az a hit, hogy az egész csak cirkusz a népnek, hogy a SMER, a KDH, HZDS vagy Szlota és társai csak ezért vagy azért üldözik a magyarokat, és közben a pénz a lényeg. Ezek magyarüldözők.

Ne ringassa magát senki abba a hitbe, hogy "ezek ilyen", és az élet majd megy tovább, és nem lesz semmi baj. Nagy a baj.

* válasz

Itt mindegyik politikus csak
Bandika | 2009. június 30. kedd 01:33

Itt mindegyik politikus csak a saját meggazdagodásával foglalkozik, egyik kutya a másik eb. A parlamenti vitanap után ahol "fröcsög a vér" (ez kell a hegyitótnak...)
összeülnek sörözni, és elosztják azt amit még el lehet...

* válasz

Egy dolgot nem értenek az
Névtelen | 2009. június 30. kedd 01:27

Egy dolgot nem értenek az atyafiak.
Mi itt otthon vagyunk!
A nyelvünkel, kultúránkal mindennel együtt.

Ha ez Szlovákiának nem tetszik, költözzön el !!!

* válasz

NORMALIS??????????
Névtelen | 2009. június 30. kedd 01:26

Eszak-Irorszag Angliahoz tartozik,de ugye ezt mindenki tudja....de kozismerten vannak olyan, varosok, falvak ahol az emberek nem beszelnek angolul.Na persze ez az idos korosztalyra jellemzo akik meg csak az anyanyelvukon, irul beszeltek tanultak meg mindent....megsem kell 5000euros (pontositva fontos) buntetest fizetniuk mert nem beszelik az orszag nyelvet...
Pedig ha belegondolunk,hogy miert is tartozik Angliahoz a szigetnek e kis resze akkor hasonlosagokat talalunk az otthon tortentekkel...De az angolok megsem akarjak kiirtani az ireket...Ilyen nemnormalis gondolkodasu politikusok csakis nalunk vannak! torodnenek azzal,hogy a szegeny ember az euro bevezetesevel meg szegenyebb lett....emeljek fel az eletszinvonalat,juttassak el Szlovakiat minimum Ausztria szintjere...na de ugye mivel ez az okos politikusainknak nem fog soha sikerulni inkabb ilyen hulyesegekkel foglalkoznak....ha itt,Eszak-Irben azt mondjuk Praga,mindenki tudja hol van,ha azt mondjuk Bratislava, csak neznek mint borju az ujkapura...na erre aztan BUSZKEK LEHETNEK A POLITIKUSAINK!!!!!!!!!!!!!

* válasz

Új minisztériumi osztály?
Bandika | 2009. június 30. kedd 01:24

Új minisztériumi osztály? Na kinek kellett már ez a pozíció az ADÓFIZETŐK PÉNZÉN...
A szlovákok eddig sem voltak diszkriminálva. Mindenesetre az emberek elé vetették a koncot, mindenki ezzel foglalkozik, aki meg nem az éppen Jachtot vásárol vagy épp egy luxusautót, vagy éppen a svájci bankszámláját gazdagítja.Egyes szlovákok meg tapsolnak örömökben közben őket is átverik...

* válasz

És...
fütyülős | 2009. június 30. kedd 01:15

... a felvidéki magyarok továbbra sem fognak tüntetni, nagy kuss lesz - mert minek is utcára menni, még a végén odafigyel valaki a problémákra. Az MKP majd petíciókat küld körbe aláírásra, a Híd meg saját pecsenyéjét sütögeti. Pont ilyenkor kellene Pozsony főterén kifeszíteni egy nagy transzparenst és csak annyit ráírni: a szlovák a világ legprimitívebb népe. Ennyi. Nem kell sajnálkozni, meg "jaj, de vannak rendes szlovákok is". Nincsenek. Fasiszta horda az egész.

* válasz

Ez aztán már tenyleg a
Vanya Péter | 2009. június 30. kedd 01:13

Ez aztán már tenyleg a csúcsa mindennek! Megalázó és sértő minden magyar számára, hihetetlen, hát hol vagyunk?? Középkor? Vagy úgynevezett Szlovákia - 21. század??? Ez már sok.

* válasz

Egy olyan országot amely
Névtelen | 2009. június 30. kedd 01:11

Egy olyan országot amely ilyen törvényeket hoz ki kell közösitteni.
Semmi keresnivalója Európában!

* válasz

Újszóból
http://ujszo.com/node/284129/talk#comment-13527



30. 6. 2009 11:42
NRSR: Dodrľiavanie spisovnej slovenčiny bude pod prísnejąím dohµadom

Bratislava 30. júna (TASR) - Dodrľiavanie pravidiel ątátneho jazyka bude od septembra 2009 pod prísnejąím dohµadom ministerstva kultúry. Poslanci Národnej rady SR dnes 79 hlasmi zo 136 prítomných schválili ąirokodiskutovanú vládnu novelu zákona o ątátnom jazyku, ktorá okrem iného opätovne zavádza sankcie za nedodrľiavanie spisovnej slovenčiny. Pokuty, ktoré sa budú udeµova» za nedodrľiavanie nových pravidiel, môľu dosiahnu» výąku aľ 5000 eur (150.630 Sk). Práve sankcie, ktorým predchádza písomné upozornenie, majú podµa ministra kultúry Mareka Maďariča (Smer-SD) zabezpeči» vymoľiteµnos» zákona. Proti návrhu v rozprave vystupovali najmä poslanci opozičnej SMK, ktorí sú presvedčení, ľe zákon oklieą»uje jazykové práva národnostných menąín a ľiadali preto nepokračova» v rokovaní o tomto bode. Ágnes Biró (SMK) vyhlásila, ľe zákon ako taký je zbytočný. "Novela je v skutočnosti sústredeným útokom slovenskej administratívy na najcitlivejąiu stránku etnickej identity národnostnej menąiny, na jej materinský jazyk," povedala. Tvrdí, novela nie v súlade s literou a duchom článku 12 a 34 Ústavy SR a nie je v súlade s medzinárodnými záväzkami SR vyplývajúcimi z rámcového Dohovoru rady Európy o ochrane národnostných menąín, Charty regionálnych a menąinových jazykov a Slovensko-maďarskej základnej zmluvy. Minister Maďarič zase tvrdí pravý opak. SMK sa nepozdávalo viacero ustanovení, vrátane určovania jazykovej politiky v zdravotníckych zariadeniach. Napokon na základe schváleného pozmeňovacieho návrhu sa lekári či oąetrovatelia v zdravotníckych a sociálnych zariadeniach na území SR nebudú musie» s pacientmi a klientmi rozpráva» výlučne po slovensky bez toho, aby im hrozila sankcia. Platí to vo obciach, kde ľijú prísluąníci menąiny. Doteraz mohli pacienti komunikova» v menąinovom jazyku vtedy, ak neovládali slovenčinu. V regionálnom a lokálnom rozhlasovom vysielaní bude moľné vysiela» iba v jazyku národnostnej menąiny bez povinnosti zabezpeči» znenie aj v ątátnom jazyku vrátane ľivého vysielania bez simultánneho tlmočenia. Doteraz platila povinnos» odvysiela» celú reláciu v týchto médiách, ak bola uvedená v menąinovom jazyku, následne aj v slovenčine. V regionálnom a lokálnom televíznom vysielaní zase bude moľné vyuľíva» titulky a ľivé vysielanie so simultánnym prekladom. Doteraz musela by» relácia v takomto vysielaní uvedená aj v ątátnom jazyku bez moľnosti vyuľitia titulkov. ®ivé vysielania zákon neumoľňoval. Zruąila sa aj povinnos» slovenského dabingu pri audiovizuálnych dielach pre deti do 12 rokov vysielaných v rámci televízneho vysielania v jazykoch národnostných menąín. Doteraz platila povinnos» dabingu pre vąetky takéto diela. Zmenili sa tieľ pravidlá uvádzania nápisov na pamätníkoch a pamätných tabuliach. Nápis môľe by» v jazyku národnostnej menąiny, ak je zabezpečený aj jeho preklad do slovenčiny. Pôvodne mali tieto nápisy vznika» v ątátnom jazyku a inojazyčný text musel by» ich presným prekladom. Kultúrne podujatia bude moľné uvádza» najskôr v jazyku národnostnej menąiny a potom v ątátnom jazyku. Doteraz to bolo naopak. Biró pôvodne tieto zmeny vítala, no upozornila, ľe ide o posun k európskym ątandardom a nie čomusi výnimočnému. "V tejto forme je to pre nás uľ prijateµné," povedala. Vo ątvrtkovej (25.6.) rozprave vąak uľ návrh ostro kritizovala. Do novely sa napokon nedostal pozmeňovací návrh SNS, ktorý mal zabezpeči», aby vąetci úradníci plynule ovládali slovenčinu. Preukázanie primeranej znalosti ątátneho jazyka slovom aj písmom malo by» podmienkou prijatia do pracovného pomeru. map df ed 301142 jun 09 Táto stránka sa nachádza na www.tasr.sk © 1998 2009 eDevelopment, s.r.o Svoje pripomienky a námety posielajte na webmaster@tasr.sk



Maďarič nyelve
2009, június 30 - 13:50 Futaki Pál
Idén szeptembertől az van szlovákul, amit Maďarič miniszter úr mond. Az állam mostantól pénzbírságokkal veszi elejét annak, hogy bárki is megkérdőjelezze, kicsoda itt a Legfőbb Nyelvész. A romantikus vízióktól, melyek szerint a nyelv önálló életet él, változik, módosul, gyakran logikátlanságokkal, idegen elemekkel „szennyeződik”, ideje elbúcsúzni. Ezentúl mindenkinek Marek Maďarič nyelve lesz a szájában.

A nyelvtörvény módosításáról szóló végső parlamenti szavazáson a javaslatot a legélesebben az MKP támadta, nem biztos azonban, hogy a legjobb taktikát választották. A kisebbségi jogok korlátozását rótták fel elsősorban a jogszabálynak, nem pedig azt a kulturális diktatúrára való törekvést, amit a törvény szelleme sugall. Persze a kisebbségi jogok csorbulása a szerves része ennek a hatalmi igyekezetnek, nem valószínű azonban, hogy a szinte kizárólag a magyar érdekeket szem előtt tartó MKP-s retorika meghatja a többségi nemzet tagjait. Holott ez esetben nem csak a magyarok érdekeiről van szó: a hatalom ilyen szélsőséges kiterjesztése egységesen érint minden szlovák állampolgárt, tekintettel arra, hogy feltételezhetően nem mindenki írta mindig hiba nélkül a tollbamondásokat kisdiák korában. Államilag szabályozni a kommunikáció formáját – ez után már csak a tartalom szabályozása következhet. A miénknél fejlettebb demokráciákban Robert Ficót és bandáját rég cserépszavazással száműzték volna melegebb vidékekre, ahol legfeljebb egymást dorgálgathatnák, ha kevernék az ipszilont és a pontos i-t.

Feltehetnénk persze a kérdést úgy is, vajon eltűntek a szlovák nyelvészek, költők, írók, irodalmárok, hogy helyettük a minisztériumnak kell a szlovák nyelvet ápolni? A kormánypárti politikusaink többsége valószínűleg így gondolja. Mert ők nyilván mind olyan megfellebbezhetetlen tudorai a szlovák nyelvnek, akik mellett egy Janko Kráµ labdába sem rúghatna, s a szlovák nyelv nélkülük valószínűleg rövid időn belül elkorcsosulna, elsatnyulna, idegenek koncává válna…

Pedig nem kell hozzá lángész, hogy lássuk: az államnyelv intézményét éppen az ilyen és ehhez hasonló meggondolatlan, nyers, kerge törvények teszik hiteltelenné, sőt mi több, nevetségessé: úgy tesznek, mintha a nyelv az államhatalom muníciója lenne. Aki pedig nem beszéli a hatalom nyelvét, megsarcolják. Mintha attól, hogy valaki kifizet néhány száz vagy ezer eurót, megtanulna szlovákul. Ha Madaričéknak tényleg annyira fontos az államnyelv, javaslom, azokat, akiknél hiányosságokat észlelnek a szlovák nyelvtudásban, fizessék be egy három hónapos nyelvkurzusra egy négycsillagos tátrai szállodában teljes ellátással. Akkor legalább a nép is húzhatna némi hasznot ebből az egész bolondériából.
http://www.parameter.sk/rovat/paravelemeny/2009/06/30/madaric-nyelve



Maďaričov jazyk
2009, június 30 - 15:44 Futaki Pál
Odteraz sa bude ątát pokutami bráni» proti akýmkoµvek pochybnostiam o tom, kto je Najvyąąí jazykový stráľca. Od septembra tohto roku bude správne po slovensky iba to, čo povie pán minister Maďarič. ©tát sa odteraz bude pokutami bráni» proti akýmkoµvek pochybnostiam o tom, kto je Najvyąąí jazykový stráľca. Je načase rozlúči» sa s romantickými víziami, podµa ktorých jazyk ľije svojím vlastným ľivotom, podlieha vlastnej logike a zákonitostiam vývoja, mení sa a často je „znečis»ovaný“ nelogickými cudzími prvkami. Odteraz bude kaľdý hovori» uľ len jazykom Mareka Maďariča.

Návrh novely jazykového zákona najostrejąie kritizovala Strana maďarskej koalície, nie je vąak isté, ľe si zvolila najlepąiu taktiku. Namiesto pokusu o zavedenie kultúrneho diktátu, ktorý z úpravy priam kričí, vyčítali jej najmä oklieątenie národnostných práv. Samozrejme, toto mocenské opatrenie bez debaty obsahuje aj moment okresania práv národnostných menąín, nie je vąak pravdepodobné, ľe by SMK s rétorikou sledujúcou výlučne maďarské záujmy dojala predstaviteµov ątátotvorného národa. Pritom v tomto prípade zďaleka nejde len o záujmy Maďarov. Takéto roząirovanie ątátnej moci sa rovnako týka aj vąetkých Slovákov, keďľe moľno predpoklada», ľe nie vąetci písali na základnej ąkole diktáty na jednotky s hviezdičkou. ©tátna regulácia formy prejavu? Po nej môľe uľ nasledova» len regulácia obsahu! V rozvinutejąích demokraciách by bol Robert Fico so svojou druľinou dávno ostrakizovaný do teplých krajín, kde by sa nanajvýą vzájomne karhali za ypsilonky.

Mohli by sme sa vąak zamyslie» aj nad tým, kam sa podeli slovenskí jazykovedci, básnici a spisovatelia, ľe staros» o jazyk muselo prevzia» ministerstvo? Väčąina popredných predstaviteµov vládnej koalície je zrejme presvedčená o neomylnosti vlastných jazykových teórií, pri ktorých by museli závis»ou blednú» Bernolák, Kollár, Kráµ aj ©túr. Bez novodobých ochrancov by jazyk akiste v krátkom čase zakrpatel, zmµandravel a nedajboľe, stal sa koris»ou cudzích elementov...

Pritom nikto nemusí by» génius, aby videl, ľe práve takéto nedomyslené, pojaąené a pochabé právne regule robia ątátny jazyk nehodnoverným, ba čo viac, smieąnym, pretoľe sa správajú, ako keby bol jazyk muníciou do kanónov ątátnej moci. A kto nebude hovori» jazykom aktuálnej moci, bude plati» tribút! Ako keby sa po zaplatení stoviek či tisícov eur, ako ąibnutím čarovného prútika, naučil dotyčný slovenčinu. Ak je pre Maďaričovcov naozaj taký dôleľitý ątátny jazyk, odporúčam, aby kaľdému, u koho boli zistené medzery v jeho pouľívaní, zaplatili trojmesačný kurz slovenčiny v niektorom zo ątvorhviezdičkových tatranských hotelov. Potom by aspoň aj beľný človek mal nejaký úľitok z týchto strelených nápadov.



NÁRODNÁ RADA SLOVENSKEJ REPUBLIKY

IV. volebné obdobie

–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––



982



VLÁDNY NÁVRH







ZÁKON



z .........................2009,



ktorým sa mení a dopĺňa zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 270/1995 Z. z. o ątátnom jazyku Slovenskej republiky v znení neskorąích predpisov

a o zmene a doplnení niektorých zákonov



Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:



Čl. I



Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 270/1995 Z. z. o ątátnom jazyku Slovenskej republiky v znení nálezu Ústavného súdu Slovenskej republiky č. 260/1997 Z. z., zákona č. 5/1999 Z. z., zákona č. 184/1999 Z. z. a zákona č. 24/2007 Z. z. sa mení a dopĺňa takto:



1. V § 1 odsek 4 znie:

„(4) Ak tento zákon neustanovuje inak, na pouľívanie jazykov národnostných menąín a etnických skupín sa vz»ahujú osobitné predpisy. 4)“.



Poznámka pod čiarou k odkazu 4 znie:

„4) Napríklad § 18 Občianskeho súdneho poriadku v znení zákona č. 341/2005 Z. z., zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 191/1994 Z. z. o označovaní obcí v jazyku národnostných menąín, zákon č. 184/1999 Z. z. o pouľívaní jazykov národnostných menąín, § 5 ods. 1 písm. e) zákona č. 619/2003 Z. z. o Slovenskom rozhlase v znení neskorąích predpisov, § 5 ods. 1 písm. g) zákona č. 16/2004 Z. z. o Slovenskej televízii v znení neskorąích predpisov, § 2 ods. 20 Trestného poriadku, § 2 ods. 2 zákona č. 167/2008 Z. z. o periodickej tlači a agentúrnom spravodajstve a o zmene a doplnení niektorých zákonov (tlačový zákon), § 11 ods. 2, § 12 ods. 3 a § 18 ods. 3 zákona č. 245/2008 Z. z. o výchove a vzdelávaní (ąkolský zákon) a o zmene a doplnení niektorých zákonov.“.



2. § 1 sa dopĺňa odsekom 5, ktorý znie:

„(5) Tento zákon sa vz»ahuje na ątátne orgány, orgány územnej samosprávy, iné orgány verejnej správy, právnické osoby, fyzické osoby podnikateµov a fyzické osoby v rozsahu a za podmienok ustanovených týmto zákonom.“.



3. V § 2 odsek 2 znie:

„(2) Kodifikovanú podobu ątátneho jazyka schvaµuje a zverejňuje Ministerstvo kultúry Slovenskej republiky (ďalej len „ministerstvo kultúry“) na svojej internetovej stránke.“.

4. V § 3 odseky 1 a 2 znejú:

„(1) ©tátne orgány, orgány územnej samosprávy, iné orgány verejnej správy, nimi zriadené právnické osoby a právnické osoby zriadené zákonom5) pouľívajú v úradnom styku ątátny jazyk; tým nie je dotknuté pouľívanie jazykov národnostných menąín v úradnom styku podµa osobitného predpisu5aa) a pouľívanie iných jazykov v úradnom styku s cudzinou v súlade so zauľívanou praxou v medzinárodnom styku.



(2) Zamestnanci a ątátni zamestnanci orgánov a právnických osôb podµa odseku 1, dopravy, pôąt a telekomunikácií, ako aj prísluąníci ozbrojených síl Slovenskej republiky (ďalej len „ozbrojené sily“), ozbrojených bezpečnostných zborov, ozbrojených zborov a hasičských jednotiek sú povinní ovláda» a v úradnom styku pouľíva» ątátny jazyk.“.



Poznámky pod čiarou k odkazom 5 a 5aa znejú:

„5) Napríklad § 120 zákona č. 461/2003 Z. z. o sociálnom poistení v znení neskorąích predpisov, § 2 zákona č. 619/2003 Z. z. v znení neskorąích predpisov, § 2 zákona č. 16/2004 Z. z. v znení neskorąích predpisov, § 2 a 17 zákona č. 581/2004 Z. z. o zdravotných pois»ovniach, dohµade nad zdravotnou starostlivos»ou a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorąích predpisov.

5aa) Zákon č. 184/1999 Z. z.“.



5. V poznámke pod čiarou k odkazu 5a sa citácia „§ 3 a 3a zákona č. 29/1984 Zb. o sústave základných a stredných ąkôl (ąkolský zákon) v znení neskorąích predpisov“ nahrádza citáciou „§ 12 zákona č. 245/2008 Z. z.“.



6. V poznámke pod čiarou k odkazu 5b sa citácia „§ 11 zákona Slovenskej národnej rady č. 542/1990 Zb. o ątátnej správe v ąkolstve a ąkolskej samospráve v znení neskorąích predpisov“ nahrádza citáciou „§ 18 ods. 3 zákona č. 245/2008 Z. z.“.



7. V § 3 ods. 3 písm. b) sa slová „verejnoprávnych orgánov“ nahrádzajú slovami
„v orgánoch a právnických osobách podµa odseku 1“.



8. V § 3 ods. 3 sa vypúą»a písmeno d).

Doterająie písmeno e) sa označuje ako písmeno d).



Poznámka pod čiarou k odkazu 6 sa vypúą»a.



9. V § 3 ods. 4 sa slová „Verejnoprávne orgány“ nahrádzajú slovami „Orgány a právnické osoby podµa odseku 1“ a vypúą»ajú sa slová „a nimi zriadené organizácie“.



10. V § 3 sa za odsek 4 vkladá nový odsek 5, ktorý znie:

„(5) Fyzická osoba a právnická osoba v úradnom styku s orgánom podµa odseku 1 a v úradnom styku s právnickou osobou podµa odseku 1 pouľíva ątátny jazyk, ak tento zákon, osobitný predpis alebo medzinárodná zmluva, ktorá bola vyhlásená spôsobom ustanoveným zákonom, neustanovuje inak.6b) Osoba, ktorej materinským jazykom je jazyk spĺňajúci poľiadavku základnej zrozumiteµnosti z hµadiska ątátneho jazyka, môľe v úradnom styku s orgánom podµa odseku 1 a v úradnom styku s právnickou osobou podµa odseku 1 pouľíva» svoj materinský jazyk. Orgány a právnické osoby podµa odseku 1 sú povinné prija» listinu v jazyku spĺňajúcom poľiadavku základnej zrozumiteµnosti z hµadiska ątátneho jazyka, ak ide o listinu vydanú alebo overenú prísluąnými orgánmi Českej republiky.“.



Poznámka pod čiarou k odkazu 6b znie:

„6b) Napríklad § 42 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z. z. o katastri nehnuteµností a o zápise vlastníckych a iných práv k nehnuteµnostiam (katastrálny zákon) v znení neskorąích predpisov, § 11 zákona č. 200/1997 Z. z. o ©tudentskom pôľičkovom fonde v znení zákona č. 231/2000 Z. z., § 2 ods. 3 zákona č. 184/1999 Z. z., § 109 zákona č. 725/2004 Z. z. o podmienkach prevádzky vozidiel v premávke na pozemných komunikáciách a o zmene a doplnení niektorých zákonov, § 11 zákona č. 193/2005 Z. z. o rastlinolekárskej starostlivosti v znení zákona č. 295/2007 Z. z.“.



11. Za § 3 sa vkladá § 3a, ktorý vrátane nadpisu znie:



㤠3a

Pouľívanie ątátneho jazyka v oblasti geografických názvov



V ątátnom jazyku sa uvádzajú názvy obcí a ich častí,7a) názvy ulíc a iných verejných priestranstiev, iné geografické názvy,7b) ako aj údaje na ątátnych mapových dielach vrátane katastrálnych máp; označovanie obcí a označovanie ulíc a iných miestnych geografických značení v jazykoch národnostných menąín upravujú osobitné predpisy.7c)“.



Poznámky pod čiarou k odkazom 7a aľ 7c znejú:

„7a) § 1a zákona Slovenskej národnej rady č. 369/1990 Zb. o obecnom zriadení v znení zákona č. 453/2001 Z. z.

7b) § 18 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 215/1995 Z. z. o geodézii a kartografii v znení neskorąích predpisov.

7c) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 191/1994 Z. z.

Zákon č. 184/1999 Z. z.“



12. V § 4 ods. 1 a 5 sa odkaz 8 označuje ako 5a a poznámka pod čiarou k odkazu 8 sa vypúą»a.



13. V § 4 ods. 3 sa za slová „pedagogická dokumentácia“ vkladajú slová „a ďaląia dokumentácia“.



14. V poznámke pod čiarou k odkazu 8a sa citácia „§ 3 zákona č. 29/1984 Zb. v znení neskorąích predpisov“ nahrádza citáciou „Zákon č. 245/2008 Z. z.“.



15. V poznámke pod čiarou k odkazu 8b sa citácia „§ 11a zákona Slovenskej národnej rady č. 542/1990 Zb. v znení neskorąích predpisov“ nahrádza citáciou „§ 11 ods. 2 zákona č. 245/2008 Z. z.“.



16. V poznámke pod čiarou k odkazu 9 sa citácia: „§ 40 zákona č. 29/1984 Zb. v znení neskorąích predpisov. Nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 282/1994 Z. z. o pouľívaní učebníc a učebných textov.“ nahrádza citáciou: „§ 13 zákona č. 245/2008 Z. z.“.



17. § 5 vrátane nadpisu znie:



㤠5

Pouľívanie ątátneho jazyka v niektorých oblastiach verejného styku



(1) Vysielanie rozhlasovej programovej sluľby a vysielanie televíznej programovej sluľby sa na území Slovenskej republiky uskutočňuje v ątátnom jazyku okrem vysielania

a) inojazyčných televíznych relácií9a) s titulkami v ątátnom jazyku alebo s ich bezprostredne nasledujúcim vysielaním v ątátnom jazyku,

b) inojazyčných rozhlasových relácií s ich bezprostredne nasledujúcim vysielaním

v ątátnom jazyku,

c) kultúrnych a informačných programov Slovenského rozhlasu do zahraničia,10)

d) televíznych a rozhlasových jazykových kurzov a relácií s príbuzným zameraním,

e) hudobných diel s pôvodnými textami,

f) v jazykoch národnostných menąín a etnických skupín v Slovenskom rozhlase11)

a Slovenskej televízii,11a)

g) audiovizuálnych diel alebo zvukových záznamov umeleckých výkonov ąírených vysielaním v pôvodnej jazykovej úprave spĺňajúcej poľiadavku základnej zrozumiteµnosti z hµadiska ątátneho jazyka,11b)

h) audiovizuálnych diel, ktorých dabing v jazyku spĺňajúcom poľiadavku základnej zrozumiteµnosti z hµadiska ątátneho jazyka bol vyrobený pred nadobudnutím účinnosti osobitného predpisu11c) a ktoré boli odvysielané na území Slovenskej republiky pred nadobudnutím účinnosti tohto osobitného predpisu,

i) pôvodných jazykových prejavov jednotlivých osôb v jazyku spĺňajúcom poľiadavku základnej zrozumiteµnosti z hµadiska ątátneho jazyka zaradených do spravodajských, publicistických a zábavných televíznych relácií alebo rozhlasových relácií,

j) podujatia v priamom prenose so simultánnym tlmočením do ątátneho jazyka v rámci inojazyčnej relácie.



(2) Inojazyčné audiovizuálne dielo určené maloletým do 12 rokov ąírené vysielaním musí by» dabované do ątátneho jazyka okrem vysielania audiovizuálnych diel určených maloletým do 12 rokov v jazykoch národnostných menąín v rámci inojazyčných televíznych relácií podµa odseku 1 písm. a).



(3) Oznamy určené na informovanie verejnosti prostredníctvom miestneho rozhlasu alebo prostredníctvom iných technických zariadení sa zverejňujú v ątátnom jazyku; tieto oznamy moľno zverejni» aj v inom jazyku po ich zverejnení v ątátnom jazyku.



(4) Ak osobitný predpis11d) neustanovuje inak, ątátny jazyk sa pouľíva v

a) periodickej tlači alebo agentúrnom spravodajstve11e) alebo

b) neperiodickej publikácii.11f)



(5) Písomné informácie určené pre verejnos», najmä plagáty, informačné tabule, katalógy galérií, múzeí, kniľníc, programy kín, divadiel, koncertov a ostatných podujatí sa vydávajú v ątátnom jazyku. Písomné informácie určené pre verejnos» môľu popri texte v ątátnom jazyku obsahova» inojazyčné preklady tohto textu.



(6) Kultúrne a výchovno-vzdelávacie podujatia sa uskutočňujú v ątátnom jazyku. Výnimkou sú kultúrne podujatia národnostných menąín, etnických skupín, hos»ujúcich zahraničných umelcov a výchovno-vzdelávacie podujatia zamerané na vzdelávanie v oblasti cudzích jazykov, ako aj hudobné diela a divadelné hry s pôvodnými textami. Sprievodné uvádzanie programov sa uskutočňuje aj v ątátnom jazyku s výnimkou uvádzania programov podµa druhej vety tohto odseku, ak sa tieto programy uskutočňujú v jazyku spĺňajúcom poľiadavku základnej zrozumiteµnosti z hµadiska ątátneho jazyka.



(7) Nápisy na pamätníkoch, pomníkoch a pamätných tabuliach sa uvádzajú v ątátnom jazyku.
Ak sú preloľené do iných jazykov, inojazyčné texty nasledujú aľ po texte v ątátnom jazyku
a musia by» obsahovo totoľné s textom v ątátnom jazyku. Inojazyčný text sa uvádza rovnakým alebo menąím písmom ako text v ątátnom jazyku. Stavebník je povinný poľiada» ministerstvo kultúry o záväzné stanovisko z hµadiska súladu nápisu na pamätníku, pomníku a pamätnej tabuli s týmto zákonom. Toto ustanovenie sa nevz»ahuje na historické nápisy na pamätníkoch, pomníkoch a pamätných tabuliach, ktoré podliehajú ochrane podµa osobitného predpisu.11g)



(8) Kaľdý účastník verejného zhromaľdenia alebo verejného podujatia na území Slovenskej republiky má právo prednies» svoj prejav v ątátnom jazyku.“.



Poznámky pod čiarou k odkazom 9a aľ 11g znejú:


„9a) § 2 ods. 5 zákona č. 220/2007 Z. z. o digitálnom vysielaní programových sluľieb
a poskytovaní iných obsahových sluľieb prostredníctvom digitálneho prenosu a o zmene
a doplnení niektorých zákonov (zákon o digitálnom vysielaní).

10) § 5 ods. 1 písm. k) zákona č. 619/2003 Z. z.

11) § 5 ods. 1 písm. e) zákona č. 619/2003 Z. z.

11a) § 5 ods. 1 písm. g) zákona č. 16/2004 Z. z. v znení zákona č. 220/2007 Z. z.

11b) § 17 ods. 5 zákona č. 343/2007 Z. z. o podmienkach evidencie, verejného ąírenia
a uchovávania audiovizuálnych diel, multimediálnych diel a zvukových záznamov umeleckých výkonov a o zmene a doplnení niektorých zákonov (audiovizuálny zákon).

11c) § 46 ods. 6 zákona č. 343/2007 Z. z.

11d) § 2 ods. 8 zákona č. 212/1997 Z. z.

11e) § 2 ods. 1 a 4 zákona č. 167/2008 Z. z. o periodickej tlači a agentúrnom spravodajstve a o zmene a doplnení niektorých zákonov (tlačový zákon).

11f) § 2 ods. 3 zákona č. 212/1997 Z. z. o povinných výtlačkoch periodických publikácií, neperiodických publikácií a rozmnoľenín audiovizuálnych diel.

11g) Zákon č. 49/2002 o ochrane pamiatkového fondu v znení zákona č. 479/2005 Z. z.“.



18. § 6 a 7 vrátane nadpisov znejú:



㤠6



Pouľívanie ątátneho jazyka v ozbrojených silách, v ozbrojených zboroch a v hasičských jednotkách



(1) V ozbrojených silách, v Policajnom zbore, v Slovenskej informačnej sluľbe, v Zbore väzenskej a justičnej stráľe Slovenskej republiky, v ®elezničnej polícii, v Hasičskom a záchrannom zbore a v obecnej polícii sa v sluľobnom styku pouľíva ątátny jazyk.



(2) Celá agenda a dokumentácia ozbrojených síl, ozbrojených bezpečnostných zborov, iných ozbrojených zborov a hasičských jednotiek sa vedie v ątátnom jazyku.



(3) Ustanovenie odseku 1 sa nevz»ahuje na letectvo počas letovej prevádzky a na medzinárodné aktivity ozbrojených síl a ozbrojených zborov.











§ 7



Pouľívanie ątátneho jazyka v súdnom konaní, správnom konaní a v konaní pred orgánmi činnými v trestnom konaní



(1) Vzájomný styk súdov s občanmi, súdne konanie, správne konanie, konanie pred orgánmi činnými v trestnom konaní, rozhodnutia a zápisnice súdov, správnych orgánov a orgánov činných v trestnom konaní sa vedú a vydávajú v ątátnom jazyku.



(2) Práva osôb patriacich k národnostným menąinám a etnickým skupinám alebo práva osôb, ktoré neovládajú ątátny jazyk, vyplývajúce z osobitných predpisov12) zostávajú nedotknuté.“.



19. Poznámka pod čiarou k odkazu 12 znie:

„12) Napríklad § 18 Občianskeho súdneho poriadku v znení zákona č. 341/2005 Z. z., zákon č. 382/2004 Z. z. o znalcoch, tlmočníkoch a prekladateµoch a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorąích predpisov, § 2 ods. 20 Trestného poriadku.“.



20. V nadpise § 8 sa slová „v hospodárstve, v sluľbách a v zdravotníctve“ nahrádzajú slovami
„v ostatných oblastiach verejného styku“.



21. V poznámke pod čiarou k odkazu 13 sa citácia „§ 9 ods. 1 a 2 a § 11 zákona č. 634/1992 Zb. o ochrane spotrebiteµa. Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 152/1995 Z. z.
o potravinách.“ nahrádza citáciou: „Napríklad zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 152/1995 Z. z. o potravinách v znení neskorąích predpisov, § 24 zákona č. 140/1998 Z. z. o liekoch a zdravotníckych pomôckach, o zmene zákona č. 455/1991 Zb. o ľivnostenskom podnikaní (ľivnostenský zákon) v znení neskorąích predpisov a o zmene a doplnení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 220/1996 Z. z. o reklame, § 13 zákona č. 250/2007 Z. z. o ochrane spotrebiteµa a o zmene zákona Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení neskorąích predpisov.“.



22. V § 8 odseky 2 aľ 4 znejú:

„(2) Písomné právne úkony v pracovnoprávnom vz»ahu alebo v obdobnom pracovnom vz»ahu sa vyhotovujú v ątátnom jazyku; popri znení v ątátnom jazyku sa môľe vyhotovi» aj obsahovo totoľné znenie v inom jazyku.



(3) Finančná a technická dokumentácia, stanovy zdruľení, spolkov, politických strán, politických hnutí a obchodných spoločností sa vyhotovujú v ątátnom jazyku; popri znení v ątátnom jazyku sa môľe vyhotovi» aj obsahovo totoľné znenie v inom jazyku. Pouľívanie ątátneho jazyka v slovenských technických normách upravuje osobitný predpis.14)



(4) Agenda zdravotníckych zariadení a zariadení sociálnych sluľieb sa vedie v ątátnom jazyku. Komunikácia personálu týchto zariadení s pacientmi alebo klientmi sa vedie spravidla v ątátnom jazyku; ak ide o pacienta alebo klienta neovládajúceho ątátny jazyk, komunikácia sa môľe vies» v jazyku, v ktorom sa moľno s pacientom alebo klientom dorozumie». Pacient alebo klient, ktorý je osobou patriacou k národnostnej menąine, môľe v týchto zariadeniach v obciach, kde sa v úradnom styku pouľíva jazyk národnostnej menąiny podµa osobitného predpisu,15) pouľíva» v komunikácii s personálom svoj materinský jazyk. Členovia personálu nie sú povinní ovláda» jazyk národnostnej menąiny.“.





Poznámky pod čiarou k odkazom 14 a 15 znejú:

„14) Zákon č. 264/1999 Z. z. o technických poľiadavkách na výrobky a o posudzovaní zhody
a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorąích predpisov.

15) § 2 ods. 2 zákona č. 184/1999 Z. z.“.



23. V § 8 ods. 5 sa slová „verejnoprávnymi orgánmi“ nahrádzajú slovami „orgánmi
a právnickými osobami podµa § 3 ods. 1“.



24. V § 8 odsek 6 znie:

„(6) Vąetky nápisy, reklamy a oznamy určené na informovanie verejnosti, najmä v predajniach, na ąportoviskách, v reątauračných zariadeniach, na uliciach, pri cestách a nad nimi, na letiskách, autobusových staniciach a ľelezničných staniciach, vo vozidlách verejnej dopravy sa uvádzajú v ątátnom jazyku. Ak sú preloľené do iných jazykov, inojazyčné texty nasledujú aľ po texte v ątátnom jazyku a musia by» obsahovo totoľné s textom v ątátnom jazyku. Inojazyčný text sa uvádza rovnakým alebo menąím písmom ako text v ątátnom jazyku.“.



25. § 9 vrátane nadpisu znie:



㤠9

Dohµad



(1) Dohµad nad dodrľiavaním povinností podµa § 3 aľ 4, § 5 ods. 3, ods. 4 písm. b), ods. 5 aľ 7 a § 6, § 7 v správnom konaní a v konaní pred orgánmi činnými v trestnom konaní, § 8 okrem reklamy podµa osobitného predpisu16) a § 11a vykonáva ministerstvo kultúry. Pri výkone dohµadu ministerstvo kultúry prihliadne aj na kodifikovanú podobu ątátneho jazyka podµa § 2 ods. 2.



(2) Osoby, ktoré sú poverené výkonom dohµadu podµa ods. 1, sú pri výkone tejto činnosti v súlade s predpisom o kontrole v ątátnej správe17)

a) povinné preukáza» sa preukazom prísluąného orgánu dohµadu a písomným poverením na výkon dohµadu,

b) oprávnené poľadova» potrebnú súčinnos», najmä poskytnutie informácií, údajov, písomného vysvetlenia alebo ústneho vysvetlenia, dokladov a prísluąných písomných materiálov,

c) povinné spísa» protokol o vykonanom dohµade.



(3) Orgány a právnické osoby podµa § 3 ods. 1, fyzické osoby podnikatelia a právnické osoby sú povinné umoľni» výkon dohµadu oprávneným osobám a poskytnú» potrebnú súčinnos».“.



Poznámky pod čiarou k odkazom 16 a 17 znejú:

„16) § 3 ods. 6 a § 11 ods. 3 písm. b) zákona č. 147/2001 Z. z. o reklame a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorąích predpisov.

17) § 8 aľ 13 a § 16 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 10/1996 Z. z. o kontrole v ątátnej správe.“.











26. Za § 9 sa vkladá § 9a, ktorý vrátane nadpisu znie:



㤠9a

Pokuty



(1) Ak ministerstvo kultúry zistí poruąenie povinností v rozsahu podµa § 9 ods. 1 a orgány a právnické osoby podµa § 3 ods. 1, fyzické osoby podnikatelia alebo právnické osoby ani po jeho opakovanom písomnom upozornení neodstránia protiprávny stav v určenej lehote alebo nevykonajú v určenej lehote nápravu zistených nedostatkov, uloľí ministerstvo kultúry orgánom a právnickým osobám podµa § 3 ods. 1, fyzickým osobám podnikateµom a právnickým osobám pokutu od 100 do 5 000 eur.



(2) Rozhodnutie o uloľení pokuty musí obsahova» lehotu na odstránenie protiprávneho stavu. Ak sa súlad s týmto zákonom nedosiahol v lehote určenej v rozhodnutí, ministerstvo kultúry uloľí ďaląiu pokutu vo výąke dvojnásobku pôvodne uloľenej pokuty.18) Ďaląiu pokutu moľno uloľi» do dvoch rokov odo dňa, keď mali by» vykonané opatrenia na nápravu nedostatkov určené v rozhodnutí o uloľení pokuty.



(3) Pokutu moľno uloľi» do jedného roka odo dňa, v ktorom sa ministerstvo kultúry dozvedelo o poruąení povinnosti, najneskôr vąak do troch rokov odo dňa, keď bola povinnos» poruąená. Pri ukladaní pokuty sa prihliada najmä na rozsah, následky, čas trvania a opakovanie protiprávneho konania.



(4) Pokuta je splatná do 30 dní od nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia, ktorým bola uloľená, ak v ňom nie je uvedená neskorąia lehota. Na konanie o uloľení pokuty sa vz»ahuje vąeobecný predpis o správnom konaní.18)



(5) Výnos pokút uloľených podµa tohto zákona je príjmom ątátneho rozpočtu.“.



Poznámka pod čiarou k odkazu 18 znie:

„18) Zákon č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok) v znení neskorąích predpisov.“.



27. § 10 vrátane nadpisu znie:



㤠10

Správa o stave pouľívania ątátneho jazyka



(1) Ministerstvo kultúry predkladá vláde správu o stave pouľívania ątátneho jazyka na území Slovenskej republiky raz za dva roky.



(2) Na účel podµa odseku 1 je ministerstvo kultúry oprávnené vyľadova» od orgánov a právnických osôb podµa § 3 ods. 1 informácie a písomné podklady o pouľívaní ątátneho jazyka v oblasti ich pôsobnosti.



(3) Prvú správu podµa odseku 1 predloľí ministerstvo kultúry do 31. marca 2012.“.









28. § 11 vrátane nadpisu znie:



㤠11

Spoločné a prechodné ustanovenia



(1) ©tátnym jazykom sa na účely § 3 aľ 8 rozumie slovenský jazyk v kodifikovanej podobe podµa § 2 ods. 2; tým sa nevylučuje pouľívanie inojazyčných nových odborných pojmov, termínov alebo pomenovaní nových skutočností, na ktoré sa eąte neustálil a nekodifikoval v ątátnom jazyku vhodný rovnocenný výraz, ako aj pouľívanie nespisovných jazykových prostriedkov, ak ide o ich funkčné vyuľitie, najmä v umeleckej tvorbe a v publicistike.



(2) Náklady na vąetky úpravy informačných tabúµ, nápisov a ostatných textov podµa tohto zákona uhrádzajú prísluąné úrady a ostatné právnické osoby a fyzické osoby. Tieto úpravy vykonajú do jedného roka odo dňa účinnosti tohto zákona.“.



29. Za § 11 sa vkladá § 11a, ktorý vrátane nadpisu znie:



㤠11a

Prechodné ustanovenie účinné od 1. augusta 2009



Orgány a právnické osoby podµa § 3 ods. 1, právnické osoby, fyzické osoby podnikatelia a fyzické osoby sú povinné do 31. decembra 2009 odstráni» stav odporujúci ustanoveniam § 3 ods. 3 písm. d), § 5 ods. 5 a 7 a § 8 ods. 6.“.



Čl. II



Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 191/1994 Z. z. o označovaní obcí v jazyku národnostných menąín sa mení takto:



V § 1 ods. 2 a v § 2 sa slová „v úradnom jazyku“ nahrádzajú slovami „v ątátnom jazyku“.



V poznámke pod čiarou k odkazu 1 sa citácia „§ 3 ods. 4 zákona Slovenskej národnej rady č. 428/1990 Zb. o úradnom jazyku v Slovenskej republike“ nahrádza citáciou „§ 3a zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 270/1995 Z. z. o ątátnom jazyku Slovenskej republiky v znení zákona .../2009 Z. z.“.



Čl. III



Zákon č. 184/1999 Z. z. o pouľívaní jazykov národnostných menąín sa mení takto:



§ 6 sa vypúą»a.



Čl. IV



Zákon č. 308/2000 Z. z. o vysielaní a retransmisii a o zmene zákona č. 195/2000 Z. z. o telekomunikáciách v znení zákona č. 147/2001 Z. z., zákona č. 206/2002 Z. z., zákona č. 289/2005 Z. z., zákona č. 95/2006 Z. z., zákona č. 121/2006 Z. z., zákona č. 13/2007 Z. z., zákona č. 220/2007 Z. z., zákona č. 343/2007 Z. z., zákona č. 654/2007 Z. z., zákona č. 167/2008 Z. z. a zákona č. 287/2008 Z. z. sa mení a dopĺňa takto:



1. V § 67 ods. 1 sa slová „3 000 Sk do 1 000 000 Sk “ nahrádzajú slovami „99 eur do 33 193 eur“.



2. V § 67 ods. 2 sa slová „5 000 Sk do 200 000 Sk“ nahrádzajú slovami „165 eur do 6 638 eur“ a slová „3 000 Sk do 50 000 Sk “ nahrádzajú slovami „99 eur do 1 659 eur“.



3. V § 67 sa odsek 2 dopĺňa písmenom m), ktoré znie:

„m) nesplnil povinnos» podµa § 16 písm. g).“



4. V § 67 ods. 3 sa slová „20 000 Sk do 2 000 000 Sk nahrádzajú slovami „663 eur do 66 387 eur“ a slová „3 000 Sk do 600 000 Sk“ nahrádzajú slovami „99 eur do 19 916 eur“.



5. V § 67 ods. 4 sa slová „50 000 Sk do 3 000 000 Sk “ nahrádzajú slovami „1 659 eur do 99 581 eur“.



6. V § 67 ods. 5 sa slová „100 000 Sk do 5 000 000 Sk“ nahrádzajú slovami „3 319 eur do 165 969 eur“ a slová „15 000 Sk do 1 500 000 Sk“ nahrádzajú slovami „497 eur do 49 790 eur“.



7. V § 67 ods. 6 sa slová „100 000 Sk do 2 000 000 Sk“ nahrádzajú slovami „3 319 eur do 66 387 eur“ a slová „30 000 Sk do 600 000 Sk“ nahrádzajú slovami „995 eur do 19 916 eur“.



8. V § 67 ods. 7 sa slová „20 000 Sk do 4 000 000 Sk “ nahrádzajú slovami „663 eur do 132 775 eur“ a slová „6 000 Sk do 500 000 Sk“ nahrádzajú slovami „199 eur do 16 596 eur“.



9. V § 67 ods. 8 a 9 sa slová „50 000 Sk do 5 000 000 Sk“ nahrádzajú slovami „1 659 eur do 165 969 eur“.



Čl. V



Zákon č. 757/2004 Z. z. o súdoch a o zmene a doplnení niektorých zákonov sa dopĺňa takto:

V § 74 ods. 1 sa za písmeno e) vkladá nové písmeno f), ktoré znie:

„f) zabezpečuje pouľívanie ątátneho jazyka v súlade s osobitným predpisom,34a)“.

Doterająie písmená f) a g) sa označujú ako písmená g) a h).



Poznámka pod čiarou k odkazu 34a znie:

„34a) § 3 a 7 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 270/1995 Z. z. o ątátnom jazyku Slovenskej republiky v znení neskorąích predpisov.“.





Čl. VI



Tento zákon nadobúda účinnos» 1. augusta 2009.



Az MKP és a Hyd képviselői full jelen voltak, és ellene szavaztak



Jazykový zákon ohrozuje stretnutie Fica s Bajnaiom

BRATISLAVA. Dlho pripravovaná návąteva premiéra Roberta Fica v Budapeąti začiatkom júla je ohrozená. Dôvodom je dnes prijatý zákon o ątátnom jazyku, ktorý znepokojil Maďarsko. Budapeą» sa mieni obráti» na medzinárodné organizácie.

Minister zahraničných vecí Péter Balázs zdôraznil, ľe rokovanie Fica s maďarským partnerom Gordonom Bajnaiom závisí výlučne od slovenskej strany. Podµa neho poruąila dohodnuté zásady. ©tátny tajomník ministerstva zahraničných vecí Vilmos Szabó vyhlásil, ľe kroky SR voči maďarskej menąine, osobitne zákon o ątátnom jazyku, ovplyvnia ďaląie stretnutia na vysokej úrovni. "Zákon znamená také nevýhody pre maďarskú menąinu, aké sú v Európe bezprecedentné," povedala pre Slovenský rozhlas (SRo) predsedníčka parlamentu Katalin Sziliová.

"Prijatie novely zákona o ątátnom jazyku povaľujem za poµutovaniahodné a µutujem najmä to, ľe ani po naąom stretnutí s pánom predsedom Paąkom v marci sa neuskutočnili konzultácie osobitne o tejto otázke, hoci s takouto iniciatívou vyąiel náą ąkolský výbor. Povaľujem za veµmi dôleľité, aby sme náą názor tlmočili aj medzinárodným organizáciám." Sziliová poslala list predsedovi Národnej rady (NR SR) Pavlovi Paąkovi a vysokému komisárovi OBSE pre menąiny. Ďaląie kroky bude koordinova» s predsedom zahraničného výboru maďarského parlamentu a MZV MR.

Tieto otázky sa musia rieąi» v rámci parametrov Európskej únie, zdôraznil v reakcii na slovenský jazykový zákon pre SRo vysoký predstaviteµ EÚ pre spoločnú zahraničnú a bezpečnostnú politiku Javier Solana, ktorý dnes v Bratislave otváral poradu slovenských veµvyslancov. "Máme isté hodnoty, ktoré chránime, ako je reąpekt k menąinám, ako aj reąpekt k suverenite krajiny. Vąetko musí by» v duchu Európskej únie," dodal Solana.



utorok 30. 6. 2009 19:59 | Copyright © SITA 2009
http://www.sme.sk/c/4914617/jazykovy-zakon-ohrozuje-stretnutie-fica-s-bajnaiom.html




LAPSZEMLE: Kiöltötte nyelvét az állam a kisebbségekre
2009, július 1 - 08:02
Nagymértékben sigorodott az államnyelvtörvény, egyesek szerint rosszabb, mint az 1995-ös. A külföld felé persze ezt úgy is el lehet adni, mint enyhítést.

ÚJ SZÓ: Természetesen címoldalon a nyelvtörvény szigorítása, amely értelmében a szlovák nyelv kötelezővé válik a hivatali mellett a nyilvános nyelvhasználatban is. Arról viszont a miniszter és a minisztérium is eltérően nyilatkozott, hogy ez kit érint. Bárdos Gyula (MKP) lát rá esélyt, hogy az ellenzéki pártok segítségével legalább a bírságok tekintetében el tudják készíteni beadványukat az alkotmánybírósághoz. Emeli árait a Szlovák Posta, átlagosan 10%-kal. Harabin elkötelezett híve lesz az igazságügyminiszter. És ez még nem minden!

SME: Bezárt a második nyugdíjpillér. A kormánynak nem sikerült 150 ezer ügyfelet kicsalogatni. A Szociális Biztosító elnöke azt állítja, lassan elfogy a pénzük a nyugdíjakra. Az MKP-s Sárközy Klára úgy véli, a munkaügyi miniszterasszonynak már másodszor nem sikerült véghezvinnie, amit a kormány kért tőle. Címlapra került az újabb Airbus katasztrófa is, amelyet egy ötéves kislány túlélt. Mečiar elmondása szerint "szimbolikus összegért", a szomszédoktól vette azt a négy házat, amelyekre a média kedden rávilágított. Négy veszélyes romról van szó.

PRAVDA: Viera Petríková volt az aki a Bírói tanács alelnökeként kihirdette, hogy ©tefan Harabin lesz a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Most pedig igazságügyminiszter Harabin volt székében. A lap kommentátora szerint Mečiar és Harabin gyakorlatilag tovább irányítja a minisztériumot. Eg felmérés szerint 56% az esély arra, hogy az ember túléli egy repülőgép lezuhanását. Az ötéves kislánynak ez épp elég volt, másik 152 utas esetében viszont kevés. Ignác Ilčiąin, akit a Transpetrol ügyében vádoltak, kilenc évet, valamint bírságot kapott. A lap karikatúráján ez gyönyörűen visszatükröződik.

NOVÝ ČAS: A címlapon értesülünk arról, ki is az a "gazember", akinek köszönetet mondhatunk azért, hogy emelkednek postai költségeink. "4,99 millió korona, erre rakunk neki félre" - áll a címlapon, Libor Chrást, a posta elnöke ugyanis ennyit keresett tavaly. A Tupý ügyben az ügyésznő benyújtotta fellebbezését, így az tovább folytatódhat. Kiengedték Ladislav ©čurko jégkorongozót, akit egy bíró megölésével vádolnak. Valaki ugyanis kifizette a 33 ezer eurós óvadékot.

/ para /
http://www.parameter.sk/rovat/lapszemle/2009/07/01/lapszemle-kioltotte-nyelvet-az-allam-kisebbsegekre



Szlota pribékjei tűzön-vízen át üldözik a magyarságot
2009.07.01. 10:07

www.nemnemsoha.gportal.hu szerkesztői jegyzet, 2009.06.30.

Az egyik felvidéki publicista helyesen állapította meg, hogy a felvidéki magyarság a mai napon kálváriájának újabb stációjához érkezett azáltal, hogy a szlovák törvényhozás a legócskább diktatúrák szellemét eresztve ki a palackból, ismét bozgornak, hazátlannak titulálta a felvidéki magyarságot. Az állítólagos szlovák (a szlotán talán találóbb megnevezés lenne) demokráciába gond nélkül belefér az a nemzetiszocialistákat és bolsevistákat is kenterbe verő manőverezés, amivel a felvidéki magyarságot próbálják minden lehetséges eszközzel ellehetetleníteni. Persze ez sem hat az újdonság erejével: a Beneą és Masaryk fémjelezte áldemokrácia is a világtörténelem egyik legsötétebb rémuralma volt a felvidéki magyarság szempontjából. A fiatalkorú szlovák állam (mindössze 16 éve, 1993-ban vált függetlenné a Szlovákiának csúfolt és de facto a magyarságot illető terület) így próbálja kompenzálni csökevényes létét: nincsen nemzeti múltjuk, identitásuk, kultúrájuk, de még közös nyelvük sem.

Ezért aztán Fico Führer, Slota Gauleiter és vazallusaik kiadták az ukázt: minden eszközt be kell vetni a tősgyökeres felvidéki magyarsággal szemben. Felelősségre úgysem fogják őket vonni: az Európai Uniónak nevezett népek olvasztótégelyét a saját gazdasági érdekén kívül semmi sem motiválja, a magyar kormányzat immunis a nemzeti sorskérdésekkel szemben, a maroknyi felvidéki magyar politikus pedig maximum egy rögtönzött nemzetközi sajtótájékoztatón tiltakozhatna az újabb jogfosztó intézkedés ellen, melynek értelmében hamarosan bűncselekménynek fog számítani, ha valaki az anyanyelvén próbál majd kommunikálni.

Slota inkvizítorai, a Szlovák Nemzeti Párttal szimpatizáló, habzó szájú szadista kollaboránsok pedig egy árva szó nélkül fogják végrehajtani a kollektív bűnösséget csúcsra járató újabb hungarofób intézkedést.

Mit tehetünk, mit kell tennünk hát ebben a helyzetben? Először is nem szabad elfelejtenünk, hogy immáron három Jobbikos képviselő foglal helyet az Európai Parlamentben. Nekik foggal-körömmel, anyatigrisként kell küzdeniük a szlovák rabigába hajtott felvidéki véreink mellett, minden lehetséges plénumon hangsúlyozva a legalapvetőbb emberi jogokat negligáló szlovák törvény antihumánus mivoltát. Erre Morvai Krisztina, a kiemelkedő tehetségű büntetőjogász mindenki másnál alkalmasabb. Másrészt informálisan is fel kell vennünk a kapcsolatot a felvidéki véleményformálókkal és minden rendelkezésünkre álló eszközzel tiltakozni kell az arcátlan, soviniszta szlovák mentalitás ellen. Össze kell fognunk felvidéki magyar testvéreink védelme érdekében, minél előbb!

(nemnemsoha)

http://www.nemzetidal.gportal.hu/gindex.php?pg=3730952&nid=5108789




Bámulj, haver! Avagy az újracsomagolt nyelvtörvény
2009, július 1 - 11:13 Ardamica Zorán
Szevasz haver! Nem hívsz meg egy sörre? Nem? Nincs pénzed? Nem a milánói Scálába hívatom magam, hallod-e? Hogy nincs pénzverdéd, haver? Hogyhogy nincs? Már majdnem mindenkinek van! Sebaj, alapíts egy reciklációs alapot! Nem, nem kell, hogy állami legyen, mert akkor ellenőrizhetnék az állami szervek, például a Számvevőszék. Vagy esetleg bele is szólhatna, ki legyen a főmufti és kinek adjon a beszedett zsozsóból.

Szóval hozz létre egy nem állami alapot, azzal a céllal, hogy majd abból támogatod az újrafelhasználást meg ilyesmi. Beszéld rá a kormányt, hogy képviselői többsége által írjon és fogadjon el neked egy törvényt, amely értelmében mindenki kivétel nélkül kénytelen lesz befizetni egy időnként megnövelt összeget ebbe az alapba. Igen, tényleg mindenki! Nem, nem lehet megúszni, mert beépül a termékek árába. Még maga az államelnök és a kormányfő elvtárs is tejel majd így neked, amikor vesz egy doboz tejet! Aztán esetleg osztasz némi suskát a fejesekhez „közel álló” garázscégeknek is. Oszt dől a lé kifelé, befelé, felfelé... Sokkal több, mint amennyiről a nyelvrendőrség valaha is álmodhatna. Ez a tuti biznisz!

Hogy erre eddig miért nem jöttél rá?! Mert hülye vagy! Mindig valami mással vagy elfoglalva. Tegnap is elmentél melóba, oszt dolgoztál. Nem marad időd pénzt keresni, fogd már fel végre, haver!

Este, a híradó után meg azon idegeskedtél, hogy vajon mit kezdesz a nyelvtörvénnyel. Megmondjam? Semmit, wazze. Az égegyadta világon semmit! Eddig is olyan helyen éltél, ahol nem vót meg a kellő százalék, hát mindent államnyelven bonyolítottak. Mert bonyolítani, azt tudnak! Hát eztán is az lesz. Hogy két nyelven? Hülye vagy, tudod, mennyi munka van azzal? Amikor még alapsulis tantóbácsi vótam, a fél tanári fel volt háborodva, amikor frissibe bevezették, hogy a magyar iskolában már két nyelven kell kiírni meg beírni, meg átírni mindent! Mert a szegény magyar tanító, az kétszer dolgozzon ugyanazért a kevés pénzért, mi? Hogyisne...

Szóval ilyen hülyeségekkel terelik el azt a nemzetice összezavart fejedet, a képviselőid meg bekapják a csalit zsinórostul, orsóstul. Hát már hogy ne kellene ezzel foglalkozni! Kell. De azért az elterelő hadműveleteket illene felismerni... Figyelj, haver, úgy megoldják, hogy csak no, hidd el. Még a pirszinget is törvényerőre emelik. Csak akkor veheted ki az édes anyanyelvedből, ha már kinyaltad nekik! Ha nem, akkor haza- meg nemzetáruló vagy, oszt akkor úgy elkárhozol, de úgy, hogy senki sem akar majd reciklálni. Se pénzért, se ingyen. Na, oszt akkor majd megtudod, kinek kell a söröd... Bámulhatsz, mint kétnyelvű borjú az új kapu megemelt reciklációs díjjal növelt új árára!
http://www.parameter.sk/rovat/paravelemeny/2009/07/01/bamulj-haver-avagy-az-ujracsomagolt-nyelvtorveny



Magyarország tehetetlen volna Szlovákiával szemben?
2009.07.02.
A nemzetközi jogász szerint politikai nyomásgyakorláson túl semmit sem tehetnek a magyarok a szlovák nyelvtörvény ellen. A nemzetközi jogi intézmények ugyanis a kisebbségi nyelv ügyével nem foglalkoznak, ráadásul a jogszabály jogilag is furfangosan van megfogalmazva. A kedden elfogadott szlovák nyelvtörvény nagy felháborodást keltett a határon túli, és az anyaországi magyarok körében. A nemzetközi jogász szerint azonban a politikusok nyilatkozatain kívül nem nagyon lehet mit tenni a jogszabály végrehajtásának megakadályozásáért.

Korlátoz
„A törvény sajátsága, hogy bár a mögöttes tartalmat tekintve igazuk van a magyar, illetve a szlovák ellenzéki politikusoknak, akik elítélik, olyan módon van megfogalmazva, hogy korlátozó jellege tagadható legyen” – hangsúlyozta lapunk kérdésére Kardos Gábor.

Az ELTE egyetemi tanára hozzátette: arra hivatkoznak, hogy a jogszabály a kisebbségi nyelvhasználatot nem érinti, mert azt egy másik törvény szabályozza. Az ugyanakkor nem vitatható szerinte, hogy korlátozó jellegű a szlovák szabályozás. „Kimondja például, hogy a 12 éven aluli gyerekeknek sugározandó programokat kötelező szinkronizálni. Ez megakadályozza a kisebbségi családban felnövőket abban, hogy az anyanyelvi kompetenciáik megerősödjenek” – mondta Kardos Gábor.

Véleménye szerint a fő probléma a kisebbségi hivatali nyelvhasználat lehetőségét illetően az, hogy a szlovák törvények a kisebbségi nyelvhasználatot hivatalos ügyek intézésénél csak akkor engedélyezik, ha az adott településen az adott kisebbség lélekszáma eléri a húsz százalékot. „Szlovákiát nemzetközi szervezetek már bírálták amiatt, hogy ez az arány nagyon magas. Ráadásul ez csak a településekre vonatkozik, azt már nem veszik figyelembe, ha az adott régióban megvan a 20 százalékos arány” – fogalmazott Kardos Gábor, hozzátéve, hogy az sem egyértelmű, hogy a hivatali nyelvhasználatra vonatkozó részt hogyan fogják majd végrehajtani, mennyiben fog érvényesülni az államnyelv mellett a kisebbségi nyelvek használata. A módosítás például zavarokat okozhat a helységnevek kisebbségi nyelven történő használatában.

Folytatása következik

Az ELTE egyetemi tanára szerint magyar oldalról a válaszlépések egy része már megtörtént a politikusok és a Külügyminisztérium nyilatkozataival, a történet azonban folytatódni fog. „Nemzetközi intézményekhez lehet fordulni, olyanokhoz mint az Európai Parlament vagy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése. Itt multilaterális keretek között próbálhatják majd kezelni a helyzetet” – emelte ki Kardos Gábor.

A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta: az a probléma, hogy az EU-nak a kisebbségi jogok védelmére lényegében nincs hatásköre. „Arra nincs eszköz, hogy visszavonassák a törvényt Szlovákiával. A nemzetközi intézmények csak nyomásgyakorlók, csak ajánlásokat tehetnek a kérdésben. Kivétel ez alól az Emberi Jogok Európai Bírósága, amely kötelező döntéseket hozhat. Ám az Emberi Jogok Európai Bíróságáról szóló egyezmény, illetve a kiegészítő jegyzőkönyvek nem tartalmazzák a kisebbségi jogokat” – vázolta a lehetőségeket Kardos Gábor. Ráadásul ez hosszú folyamat lenne: először az adott országban kell megvárni az első és másodfokú ítéletet, és ezt követően még 2-3 év, amíg a strasbourgi bíróság dönt.

Összefoglalva a szakértő elmondta: nyelvi ügyekben nagyon nehéz nemzetközi jogilag lépni. Ennek oka, hogy a kisebbségi nyelvhasználat joga olyan módon védett az európai államok között létrejött nemzetközi egyezményekben, hogy nincs megfelelő kikényszerítési mechanizmus.

Felvidék Ma, FN



Facka cez Dunaj

Prijatie zbytočného jazykového zákona tesne pred plánovaným stretnutím premiérov Slovenska a Maďarska je prejav arogancie, alebo snahy o to, aby stretnutie skončilo neúspeąne.

Predseda SMK Pál Csáky nemá pravdu, keď pre maďarské médiá tvrdí, ľe jazykový zákon podobný tomu, ktorý v utorok prijal slovenský parlament, nebol ani za čias rakúsko-uhorskej monarchie - to platí jedine pri idealizovanom pohµade na niekdająie Uhorsko, preľívajúce v mysliach maďarských národniarov. Pravdu asi nemá ani predseda zahraničného výboru maďarského parlamentu Zsolt Németh z Fideszu, podµa ktorého „od druhej svetovej vojny v Európe nevznikol zákon trestajúci pouľívanie menąinového jazyka". Vznikli, dnes sa vąak civilizované krajiny, ktoré ich v minulosti aj prijali, za podobné úlety väčąinou hanbia.

Csáky vąak má pravdu, ľe zo slovenského zákona priam kričí komplex národnej menejcennosti a zlé úmysly, charakterizujúce súčasnú slovenskú vládu a jej intelektuálne zázemie. Pravdou je tieľ, ľe ide proti duchu modernej demokracie a poňatia µudských práv, ktoré smerujú skôr k roząirovaniu práv, neľ k ich obmedzovaniu. Je tieľ v protiklade s princípom, ľe sa ątát nemá snaľi» regulova» kaľdú oblas» ľivota, ktorá bez jeho zásahu dokáľe fungova» oveµa lepąie.

®iadne reči nič nezmenia na tom, ľe zákon zbytočne obmedzuje jazykové práva najmä maďarskej menąiny a otvára ąiroký a v určitých kruhoch nadąene vítaný priestor na jej ąikanovanie. Maďarsko je preto takýmto zákonom právom znepokojené. Podµa moderného pojatia µudských práv, ktoré uľ nemoľno povaľova» výhradne len za vnútornú záleľitos» krajiny, ktorá ich poruąuje, má navyąe plné právo toto znepokojenie nahlas vyjadri» a obráti» sa v tejto veci na medzinárodné orgány (podobne, ako to urobilo Slovensko pri poruąovaní práv slovenskej menąiny v Mlynkoch).

O to viac, ľe moľno prijatie tohto zákona pred stretnutím premiérov oboch krajín, na ktoré sme roky čakali, chápa» len ako prejav bezbrehej arogancie vládnej koalície. Ak teda nepredpokladáme vedomú snahu Fica a spol. rokovania sabotova», dopredu navodi» atmosféru, pri ktorej zákonite skončia bez výsledku či dokonca hádkou premiérov v priamom prenose, ako pri poslednom stretnutí s Gyurcsányom v Komárne. To moľno pomôľe mobilizácii nacionalistických voličov pred budúcoročnými parlamentnými voµbami, určite to vąak neprospeje susedským vz»ahom, ani spoločenskému zmieru doma.

Tragický je, mimochodom, postoj slovenskej opozície, ktorá tieľ popiera, ľe by zákon krátil menąinové práva. Dokazuje tým, ľe jej buď tieto práva nič nehovoria, alebo sa jej taká často zdôrazňovaná obrana demokracie, západných hodnôt a µudských práv tradične na Maďarov nevz»ahuje.



streda 1. 7. 2009 22:01 | Peter Morvay
http://komentare.sme.sk/c/4916231/facka-cez-dunaj.html



2009. július 2. [8:43]
Sme: Pofon a Dunán túlra
A SZLOVÁK TÖRVÉNYRŐL LERÍ A NEMZETI KISEBBRENDŰSÉGI ÉRZÉS

A felesleges nyelvtörvény elfogadása röviddel a szlovák-magyar kormányfői találkozó előtt az arrogancia jele vagy arra irányuló igyekezet, hogy a találkozó sikertelenül végződjön - írja a Sme című liberális szlovák napilap Pofon a Dunán túlra című kommentárjában csütörtökön. Szerzője, Peter Morvay megjegyzi: nincs igaza Csáky Pálnak, a Magyar Koalíció Pártja elnökének, amikor azt állítja, hogy ilyen törvény még az Osztrák-Magyar Monarchia idején sem létezett, s valószínűleg nincs igaza Németh Zsoltnak sem, aki azt állítja, hogy a II. világháború óta most született először olyan törvény, amely a kisebbségi nyelvhasználatot bünteti. Voltak ilyenek, de a civilizált államok ma többnyire szégyellik ezeket - szögezi le Morvay. Csákynak azonban igaza van abban, hogy a szlovák törvényről lerí a nemzeti kisebbrendűségi érzés és a rosszakarat, amely a mai szlovák kormányt és a hozzá tartozó értelmiségi köröket jellemzi. Igaz az is, hogy a törvény ellentétben van a modern kor szellemével, amely inkább a jogok szélesítésére, semmint korlátozására törekszik. Ellentétes azzal az elvvel is, hogy az államnak nem kellene olyan területeket szabályoznia, amelyek anélkül jobban működnek.
„Semmiféle nyilatkozatok nem változtatnak azon, hogy a törvény feleslegesen korlátozza elsősorban a magyar kisebbség jogait, s széles - bizonyos körökben üdvözölt - teret nyit zaklatására. Magyarország ezért joggal nyugtalan a törvénnyel kapcsolatban" - írja az újság. Rámutat: a nemzeti kisebbségek kérdése ma már nem belügy. Szlovákia is megszólalt, ha problémák voltak Pilisszentkereszten.
„Annál is kevésbé, mert ennek a törvénynek az elfogadását a két kormányfő évek óta várt találkozása előtt nem lehet másképpen értékelni, mint a (szlovák) kormánykoalíció végtelen arroganciájaként” - húzza alá a lap. Megjegyzi: lehet, hogy ez segít mozgósítani a nacionalista választókat a jövő évi parlamenti választásokra, de a jószomszédi kapcsolatoknak, és a Szlovákián belüli megbékélésnek nem használ. Az újság szerint tragikus az álláspontja a szlovák ellenzéknek is, amely szintén tagadja, hogy a törvény csorbítaná a kisebbségi jogokat. Az ellenzék ezzel azt bizonyítja, hogy a kisebbségi jogok nem mondanak neki semmit, illetve hogy az annyit ragozott demokrácia, a nyugati értékek és az emberi jogok védelme hagyományosan már „nem vonatkozik a magyarokra”. (MTI)

http://www.vajma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=karpat&id=5483



nogradi
2009. Július 2. Csütörtök, 14:47

nyelvtorvény 2.0, ugyan még nincs áláírva de gaspinak erre az alkalomra biztos új toltotollat vesznek az ápolói

- ez a verzió is az "ami nincs engedélyezve az tilos" féle aljas módszerrel igyekszik ellehetetleníteni más (foleg a magyar) nyelvek használatát, ami lehetové teszi hogy színleg ne tiltson semmit.

§3
- az államnyelv ismerete továbra is kotelezo, míg a kissebségi nyelveké az általuk lakott teruleten sem, az államnyelv használata kotelezo a kissebségié csak lehetséges ahol megvan a 20%, ez legdiszkriminatívabb része az egésznek

§3a
- államnyelven kell írni a helyneveket, kivéve azokat amiket a kissebségi nyelvhasznalati torvények szerint is másképp is lehet. aki ezt érti jelentkezzen.

§5
- a kozségi hangosbemondó kotelezoen államnyelvu, más nyelven nem kotelezo - ez új
- alkalomszeru nyomtatványok vagy államnyevuek, vagy államnyelvre is le kell oket fordítani
- államnyelven is el fel kell konferálni minden kulturális stb. rendezvényt
- a muemlékeken kotelezo az államnyelv, más nyelv nem kotelezo és csak az államnyelv után kovetkezhet nem nagyobb betukkel, a muemlékeket kotelezo engedélyeztetni a minisztériumban. ezek a kitételek nem vonatkoznak a torténelmi muemlékekre
- bárki bármilyen rendezvényen elmondhatja a mondandóját - államnyelven

pozitívum :
- ezentúl a helyi és regionális TV/rádió sugározhat musorokat csak kissebségi nyelven

§6
- fegyveres erok, rendorség, tuzoltók stb...mind államnyelven végzi a munkáját

§7
- a bíróságok továbra is az államnyelvet használják, a kissebségek eddigi jogai megmaradtak

§8
- a termékeket államnyelven muszáj cimkézni, más nyelven lehet
- ezentúl lehetséges más nyelven is munkaszerzodést kotni ill. pártok, szervezetek szabályzatait, technikai dokumentációkat készíteni, de csak mint a kotelezo államnyelvi verzió fordítását
- egészségugyi és szociális intézmények az államnyelvet használják, ahol a kissebség aránya eléri a 20%-ot ott a beteggel az adott nyelven is lehet komunikálni - ha a személyzet tud az adott nyelven.
- mindenféle felirat kotelezoen államnyelvu, lehet más is de az nem kotelezo és nem lehet nagyobb mint az államnyelvu felirat

§9a
aki ezt nem tartja be az 100-5.000 €-ra buntetheto ha az írásbeli figyelmeztetést nem veszi figyelembe
http://www.kukac.sk/portal/modules.php?name=Forums&file=viewtopic&p=35693#35693



A magyarokkal szemben született meg a szlovák nyelvtörvény

2009.07.03.
A szlovák nyelvtörvény a magyarokkal szemben született, noha az előterjesztő kulturális minisztérium és a törvény védelmezői ezt cáfolják. Magda Váąáryová színésznő-politikus, az ellenzéki SDKÚ-DS képviselőnője még a parlamenti szavazás előtt felhívta erre a plénum figyelmét, nevezetesen, hogy a nyelvtörvény vitája másról nem is szólt, mint a magyarokról. Pedig velük szemben kellene óvni a szlovák nyelvet. A következőkben Magda Váąáryová felszólalásának szerkesztett, rövidített változatát közöljük.
"Én megértem Önt, miniszter úr, hogy azt szeretné, ha ez a törvény észrevétlenül és nagyobb vita nélkül menne át a parlamenten. Ám az a vita, és ami ez körül a médiákban folyt, ellent mond Önnek. Nem olvastam egyetlen olyan cikket, nem hallottam egyetlen olyan vitafelszólalást sem, amely nem a magyarokról,a magyar kisebbségről vagy a kisebbségi jogokról szólna. A Smer és kormánykoalíciós partnereinek képviselői is kizárólag ezekkel kapcsolatos felszólalásokat tettek.

Miért kell nekünk éppen most foglalkoznunk ezzel a kérdéssel? 1995 után, amikor a Szlovák Nemzeti Párt szintén kormányon volt?

Ez a törvénymódosítás intellektuálisan is megosztja Szlovákiát. Ezt a Szlovák Tudományos Akadémia tudósai és más nyelvészeknek a megnyilatkozásai is mutatják. Vladimír Petrík például szó szerint ostobaságnak nevezi ezt a törvényt, mert a nyelvhasználat szabályzatának nem szabadna a nyelv fejlődésének fékezőjévé és rendőrévé válnia. És főleg nem rendőrségileg büntetnie! Ez a törvénymódosítás azt is lehetővé teszi, hogy a szóhasználatról döntsön, azaz, hogy mikor milyen kifejezés használata megengedett. Ilyen időket már egyszer átéltünk, de nem tartott sokáig, bár örök időknek feltételezték azt. Feltételezem, hogy ez a törvénymódosítás sem lesz hosszú életű, még a szerzőjét sem éli túl.

Nem arról beszéltünk itt a parlamentben, amiről kellene, pedig már az egész Európát foglalkoztatja. Nevezetesen, hogy miképp lépjünk fel a - nap mint nap tapasztalható - angol kifejezések beáramlásától a nyelvünkbe. Olvassák el csak az új szlovákra fordított könyveket, tele vannak anglicizmussal, és már semmi közük a nyelvünkhöz!

Önök előszeretettel emlegetik az 1994-es franciaországi nyelvtörvényt. Nos, miniszter úr, annak annyi köze van a szlovák nyelvtörvénytervezethez, mint ha egy Chanel 5 parfümöt hasonlítanák egy közönséges, ibolyával illatosított vízhez. Önök példaként tekintenek a francia törvényre, de annak lényegét nem említik. E törvény szerint az elektronikus levélre a "curiel" kifejezést kellene használni, ám ma is mindenki csak az "e-mailt" kifejezést használja! Felhívom a miniszter úr figyelmét, hogy azok a nyelvtörvények, amelyeket az európai országok elfogadnak, azok nem a kisebbségekkel szemben, hanem az emigránsokkal szemben próbálják óvni a nyelvet. Azon emberek számára szabályozzák a nyelvhasználatot, akik a világ különböző részéről betelepednek hozzájuk. Ezek nem kisebbségi törvények, nem is lehetnek azok, hiszen a nyugat-európai országokban gyakorlatilag nincsenek is nyelvi kisebbségek.

Franciaországgal kapcsolatban felhívom a figyelmüket arra, hogy annak parlamentjében hatalmas felháborodást okozott, amikor a francia Sebastien Telié az Eurovízió 2008-as fesztiválon angolul énekelt. A francia kulturális miniszter elmondta, hogy szégyenkezik a világ előtt.

Az, ami ma itt a szlovák parlamentben történik, az nem előrelépés, hanem visszamenetelés a kommunista időkbe. Ez csupán a feldühödött emberek törvénymódosítása! Dühösek azokra, akik nem olyanok, amilyennek szeretnék őket tudni! De az Európai Unió, melynek tagjai vagyunk, olyan meggyőződésen alapszik, hogy a háborúk után győzedelmeskednünk kéne már végre önmagunkon is - az előítéleteink felett."

Felvidék Ma
http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=15481&Itemid=1



A kulturális minisztérium szerint a kisebbségi sajtóra nem vonatkozik a nyelvtörvény
Pozsonyovó 2009. 07. 03
A+ A- nyomtatás
A szlovák államnyelvtörvény nem vonatkozik a nemzeti kisebbségek sajtójára - közölte a pozsonyi kulturális minisztérium pénteken.
Állásfoglalásában a tárca arra a Sme című napilapban megjelent értesülésre reagált, miszerint a kisebbségi sajtóban a jövőben szlovák nyelven is fel kellene tüntetni a szlovákiai helységneveket és a földrajzi megnevezéseket. A minisztérium szerint a kisebbségi sajtóra, mivel "más nyelvű sajtó", nem terjed ki az államnyelvtörvény hatálya.

"Ez azt jelenti, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvén írott sajtóra nem vonatkozik az államnyelvtörvény 3. cikke, amely a földrajzi nevek terén az államnyelv használatát szabályozza. A Szlovák Köztársaság kulturális minisztériuma jónak tartaná, ha a kisebbségi sajtó az államnyelven is használná a megnevezéseket, de ez nem kötelező" - olvasható az állásfoglalásban.

Ami az egészségügyi intézményeket illeti, az államnyelv használata terén a módosítás után is fennmarad az eddigi érvényes szabályozás. E szerint az egészségügyi intézmény személyzete "rendszerint" az államnyelven értekezik a páciensekkel. Ha azonban az államnyelvet nem ismerő páciensről van szó, a kommunikáció olyan nyelven történik, amellyel a személyzet és a páciens megértik egymást. "Ezt a kommunikációt úgy, ahogy eddig, nem felügyelik, és nem büntethető" - áll a közleményben.

"Az államnyelvtörvény a kulturális és más érdekképviseleti szervezetek belső nyelvhasználatát nem szabályozza. Ennek alapján a Csemadok dolga, milyen nyelven fognak lezajlani gyűlései. A törvény olyan kulturális rendezvényekről szól, amelyeknél valószínűsíthető, hogy nyilvános rendezvények. Ha nemzeti kisebbségi kulturális rendezvényekről van szó, akkor csak a felvezetésnek kell a kisebbségi nyelv mellett államnyelven is elhangzania" - szögezte le a szlovák kulturális tárca pénteki állásfoglalásában.

MTI



A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 1995. évi 270. számú törvénye
a Szlovák Köztársaság államnyelvéről,
néhány törvény megváltoztatásával és kiegészítésével,
és a 2009. június 30-án elfogadott módosításokkal
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa abból a tényből kiindulva, hogy a szlovák nyelv a
szlovák nemzet egyediségét kifejező legfontosabb ismertetőjegy, kulturális örökségének
legbecsesebb értéke, továbbá a Szlovák Köztársaság szuverenitásának kifejezője,
állampolgárainak olyan egyetemes érintkezési eszköze, mely a Szlovák Köztársaság egész
területén szavatolja szabadságukat, egyenlő jogaikat és egyenlő méltóságukat, a következő
törvényt alkotta:
I. cikkely
1. §
Bevezető rendelkezések
(1) A Szlovák Köztársaság területén az államnyelv a szlovák nyelv.
(2) A szlovák nyelv előnyt élvez a Szlovák Köztársaság területén beszélt más nyelvekkel
szemben.
(3) Jelen törvény nem szabályozza az egyházi szertartások nyelvét, azt az egyházak és vallási
közösségek előírásai szabályozzák.
(4) Amennyiben ez a törvény másképpen nem rendelkezik, a nemzeti kisebbségek és etnikai
csoportok nyelvhasználatát külön rendeletek szabályozzák.
(5) A törvény az állami szervekre, a területi önkormányzati szervekre, más közigazgatási
szervekre, jogi személyekre, vállalkozó természetes személyekre és természetes személyekre
vonatkozik a törvény által előírt mértékben és feltételek mellett.
2. §
Az államnyelv és védelme
(1) Az állami szervek, a területi önkormányzati szervek és más közigazgatási szervek
kötelesek védeni az államnyelvet. Ebből a célból kötelesek aktívan hozzáállni e törvény
rendelkezései betartásának ellenőrzéséhez.
(2) Az állam
a) az oktatási, tudományos és információs rendszerekben megteremti annak feltételeit, hogy a
Szlovák Köztársaság minden állampolgára elsajátíthassa, valamint szóban és írásban
használni tudja az államnyelvet,
b) gondoskodik az államnyelvnek, az államnyelv történeti fejlődésének tudományos
kutatásáról, a nyelvjárások és a társadalmi nyelvváltozatok kutatásáról, az államnyelv
kodifikálásáról és a nyelvi kultúra emeléséről.
1
(3) Az államnyelv kodifikált formáját a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma
(továbbiakban: Kulturális Minisztérium) hagyja jóvá és teszi közzé az internetes honlapján.
(4) Az államnyelv kodifikált változatába történő, annak szabályszerűségeivel ellentétes
mindennemű beavatkozás megengedhetetlen.
3. §
Az államnyelv használata a hivatalos érintkezésben
(1) Az állami szervek, a területi önkormányzati szervek és más közigazgatási szervek, az
általuk létrehozott jogi személyek és a törvény által létrehozott jogi személyek a hivatalos
érintkezésben az államnyelvet használják; ez nem érinti a nemzeti kisebbségek külön
rendeletben szabályozott nyelvhasználatát a hivatalos érintkezésben, és más nyelvek
használatát a külfölddel való hivatalos érintkezésben a nemzetközi kapcsolatokban bevett
szokásoknak megfelelően.
(2) Az (1) bek. szerinti szervek és jogi személyek, a közlekedési és távközlési vállalatok, a
posta alkalmazottai és állami alkalmazottai, valamint a Szlovák Köztársaság fegyveres
testületeinek (a továbbiakban: fegyveres testületek), a fegyveres rendvédelmi testületeknek és
más fegyveres testületeknek, valamint a tűzoltóságnak a tagjai kötelesek ismerni és használni
a hivatalos érintkezésben az államnyelvet.
(3) Államnyelven
a) hirdetik ki a törvényeket, a kormányrendeleteket és az egyéb általánosan kötelező érvényű
jogszabályokat – ideértve a területi önkormányzat rendeleteit is –, adják ki a határozatokat és
egyéb közokiratokat,
b) folynak az (1) bek. szerinti szervek és jogi személyek tanácskozásai,
c) folyik a hivatalos ügyvitel (anyakönyvek, jegyzőkönyvek, határozatok, statisztikák,
nyilvántartások, mérleg, hivatalos feljegyzések, nyilvános célú tájékoztatás stb.), valamint az
egyházaknak és vallási közösségeknek a nyilvánosság felé irányuló ügyvitele.
d) vezetik a települési krónikákat. Az esetleges másnyelvű változat az államnyelvű szöveg
fordítása.
(4) A szervezetek és jogi személyek az információs rendszerekben és az egymás közötti
kapcsolatban is kötelezően az államnyelvet használják.
(5) A természetes személy és a jogi személy az (1) bek. szerinti szervekkel történő hivatalos
érintkezésben, és az (1) bek. szerinti jogi személyekkel történő hivatalos érintkezésben az
államnyelvet használja, amennyiben ez a törvény, külön rendelet, vagy a törvény által
meghatározott módon kihirdetett nemzetközi szerződés másképpen nem rendelkezik. Az a
személy, akinek anyanyelve az államnyelv szempontjából értelmezett közérthetőség
követelményének megfelel, az (1) bek. szerinti szervvel történő hivatalos érintkezésben és az
(1) bek. szerinti jogi személlyel történő hivatalos érintkezésben használhatja az anyanyelvét.
Az (1) bek. szerinti szervek és jogi személyek kötelesek elfogadni az államnyelv
szempontjából értelmezett közérthetőség követelményének megfelelő okmányt, amennyiben
azt az okmányt a Cseh Köztársaság vagy az általa megbízott szervei állították ki.
2
(6) A Szlovák Köztársaság minden állampolgárának joga van arra, hogy keresztnevét és
családnevét a szlovák helyesírás szabályainak megfelelő névformára illetékmentesen
módosíttassa.
3a §
Az államnyelv használata a földrajzi elnevezésekben
Államnyelven közlik a községek és részeik elnevezéseit, az utcák és más közterek neveit és
más földrajzi elnevezéseket, valamint az állami térképészeti lapokon az adatokat is, beleértve
a kataszteri térképeket; a községek nevét, az utcák és más helyi földrajzi jelzések elnevezéseit
a nemzeti kisebbségek nyelvein külön rendeletek szabályozzák.
4. §
Az államnyelv használata az oktatásügyben
(1) Az államnyelv oktatása alap- és középfokon valamennyi iskolában kötelező. Az
államnyelvtől eltérő más nyelv oktatási és vizsgáztatási nyelvként külön törvények
szabályozta mértékben használható.
(2) A külföldi pedagógusok és lektorok kivételével a Szlovák Köztársaság területén működő
valamennyi iskola és oktatási intézmény pedagógusai kötelesek az államnyelvet szóban és
írásban ismerni és használni.
(3) A teljes pedagógiai dokumentáció és a további dokumentáció vezetése az iskolákban és az
oktatási intézményekben államnyelven történik. Azokban az iskolákban és oktatási
intézményekben, amelyekben a nevelés és az oktatás a nemzeti kisebbségek nyelvén történik,
a pedagógiai dokumentációt kétnyelvűen vezetik, mégpedig államnyelven és az illető nemzeti
kisebbség nyelvén.
(4) A Szlovák Köztársaságban az oktató-nevelő tevékenység során használt tankönyvek és
oktatási segédanyagok szlovák nyelvűek, ez alól kivételt a nemzetiségi kisebbségek és etnikai
csoportok nyelvén és más idegen nyelven folyó oktatás céljaira készül tankönyvek és oktatási
segédanyagok képeznek. Ezek kiadását és használatát külön előírások szabályozzák.
(5) Az (1), (2) és (4) bek. rendelkezései nem vonatkoznak az államnyelv használatára a
felsőoktatásban, az államnyelvtől eltérő más nyelveknek tantárgyként való oktatására vagy az
államnyelvtől eltérő nyelvnek nevelési és oktatási nyelvként való használatára, sem pedig a
felsőoktatásban használt tankönyvekre és oktatási segédanyagokra.
5. §
Az államnyelv használata a nyilvános érintkezés néhány területén
(1) A rádiós programok közvetítése és a televíziós programok sugárzása a Szlovák
Köztársaság területén államnyelven történik, az alábbi közvetítések kivételével:
a) az idegen nyelvű televízió adókon államnyelvű feliratokat közölnek, vagy az adást ezt
követően államnyelven is sugározzák,
b) az idegen nyelvű rádió adók az adást közvetlenül követően azt államnyelven is sugározzák,
a nemzeti kisebbségek körzeti vagy helyi rádióadást közvetítenek, beleértve az élőműsorokat
is,
3
c) a Szlovák Rádió külföldre sugárzott kulturális és tájékoztató műsorai,
d) a televíziós és rádiós nyelvtanfolyamok és a hasonló témájú adások,
e) az eredeti szöveggel előadott zeneművek közvetítése,
f) a Szlovák Rádióban a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok nyelvein sugárzott
műsorokban,
g) az audiovizuális művek esetében, vagy a művészi előadásoknak eredeti nyelven, az
államnyelv szempontjából értelmezett közérthetőség követelményének megfelelő formában
terjesztett hangfelvételek esetében,
h) az olyan audiovizuális művek esetében, amelyeknek az államnyelv szempontjából
értelmezett közérthetőség követelményének megfelelő szinkronizálását ennek a külön
rendeletnek a hatályba lépését megelőzően készítették el, és amelyeket a Szlovák Köztársaság
területén már ennek a külön rendeletnek a hatályba lépése előtt közvetítettek,
i) az egyes személyek tudósítói, publicisztikai, szórakoztató televíziós vagy rádióműsorokban
közölt eredeti nyelvű előadásainak esetében, amelyek eleget tesznek az államnyelv
szempontjából értelmezett közérthetőség követelményének,
j) az idegen nyelvű műsor esetében az egyenes adásban az államnyelvre történő szimultán
tolmácsolással közvetített rendezvények esetében.
(2) A 12 évesnél fiatalabbaknak szánt, sugárzással terjesztett idegen nyelvű audiovizuális
művet szinkronizálni kell az államnyelvre, kivéve az (1) bek. a) pontja értelmében az idegen
nyelvű televíziós adások keretében a 12 évesnél fiatalabbaknak szánt, a nemzetiségi
kisebbségek nyelvein készült audiovizuális műveket.
(3) A helyi rádió vagy más technikai berendezés által közvetített, a közvélemény
tájékoztatására szánt közleményeket államnyelven hirdetik ki. Ezeket a közleményeket más
nyelven is közzé lehet tenni, miután az államnyelven már közzétették azokat.
(4) Ha külön rendelet nem rendelkezik másként, az államnyelvet kell használni
a) a periodikus sajtóban vagy a hírügynökségi tudósításokban,
b) vagy a nem periodikus kiadványokban.
(5) A közvéleménynek szánt alkalmi nyomtatványok, a kulturális hirdetések, a galériák,
múzeumok, könyvtárak katalógusai, a mozi- és színházműsorok, a koncertek és más
rendezvények programjai államnyelven kerülnek kiadásra, a nemzeti kisebbségek nyelvén
megjelenteken kívül. A nemzeti kisebbség nyelvén kiadott nyomtatványnak, katalógusnak
vagy programnak tartalmában azonosnak kell lennie az államnyelven kiadott szöveggel. Az
előző mondat szerint államnyelven kiadott nyomtatványok, katalógusok és programok
tartalmazhatnak megfelelő terjedelemben egy más nyelvű mellékletet, amely alapvetően
tartalmában azonos az államnyelvű szöveggel és az államnyelvű szöveg után következik.
(6) A kulturális és oktatási-művelődési rendezvények az államnyelven zajlanak. Kivételt
képeznek a nemzetiségi kisebbségek, az etnikai csoportok, a vendégszereplő külföldi
művészek kulturális rendezvényei, az idegen nyelvű oktatást szolgáló oktatási-művelődési
rendezvények, valamint az eredeti szöveggel előadott zeneművek és színdarabok. A
programok konferálása államnyelven is történik, kivéve az ezen bekezdés második mondata
4
szerinti programok konferálását, amennyiben ezek a programok olyan nyelven folynak, amely
eleget tesz az államnyelv szempontjából értelmezett közérthetőség követelményének.
(7) Az emlékműveken, emlékoszlopokon, valamint emléktáblákon a feliratokat államnyelven
kell feltűntetni. Ha ezek idegen nyelvű szövegeket tartalmaznak, akkor az idegen nyelvű
szövegek az államnyelvű szöveg után következnek, és tartalmilag azonosaknak kell lenniük
az államnyelvű szöveggel. Az idegen nyelvű szövegnek azonosnak vagy kisebb
betűméretűnek kell lennie, mint az államnyelvű szövegnek. Az építtető köteles kikérni a
Kulturális Minisztérium kötelező érvényű álláspontját arról, hogy az emlékművön,
emlékoszlopon vagy emléktáblán szereplő felirat összhangban van-e ezzel a törvénnyel. Ez a
rendelkezés nem vonatkozik az emlékműveken, emlékoszlopokon és emléktáblákon található
történelmi feliratokra, amelyek külön rendelet értelmében védelem alatt állnak.
(8) A Szlovák Köztársaság területén tartott nyilvános gyűlés vagy nyilvános rendezvény
minden résztvevőjének jogában áll a felszólalását államnyelven megtartani.
6. §
Az államnyelv használata a fegyveres erőknél, a fegyveres testületekben
és a tűzoltó egyesületekben
(1) A fegyveres erőknél, a Rendőrségnél, a Szlovák Információs Szolgálatnál, a Szlovák
Köztársaság Büntetés-végrehajtási és Rendészeti Alakulatánál, a Vasúti
Rendőrségnél, a Tűzoltó- és a Mentőszolgálatnál, valamint a helyi rendőrségnél a
szolgálati érintkezésben kötelező az államnyelvet használni.
(2) A fegyveres erők, a fegyveres biztonsági testületek, valamint más fegyveres testületek
és tűzoltó egységek teljes ügyintézését és dokumentációját államnyelven kell vezetni.
(3) Az (1) bek. rendelkezése nem vonatkozik a légi irányítással összefüggő repülési
tevékenységre, valamint a fegyveres erők és fegyveres testületek nemzetközi
tevékenységére.
7. §
Az államnyelv használata a bírósági eljárásban, a közigazgatási eljárásban,
valamint a bűnügyi szervek előtti eljárásban
(1) A bíróságok és az állampolgárok közti kapcsolattartás, a bírósági eljárás, a
közigazgatási eljárás, a bűnügyi szervek előtti eljárás, a bíróságok, a közigazgatási szervek,
valamint a bűnügyi szervek előtti eljárásokban kiadott határozatok és jegyzőkönyvek
államnyelven készülnek, illetve kerülnek kiadásra.
(2) A nemzeti kisebbségekhez és etnikai csoportokhoz tartozó személyek, valamint az
államnyelvet a külön rendelkezéseknek megfelelően nem ismerő személyek jogai érintetlenek
maradnak.
8. §
Az államnyelv használata a nyilvános érintkezés egyéb területein
(1) Fogyasztóvédelmi célból kötelező az államnyelv használata a hazai vagy importáru
tartalmának megjelölésekor, főként élelmiszerek, gyógyszerek szórakoztató elektronika és
háztartási vegyiáruk használati utasításaiban, jótállásokban, valamint egyéb, a fogyasztónak
5
szánt tájékoztatásokban, a külön rendelkezések által megszabott terjedelemben és
feltételeknek megfelelően.
(2) A munkajogi viszonyban vagy hasonló munkaviszonyban történt, írásba foglalt
jogügyeleteket államnyelven kell kiállítani. Az államnyelvű szövegen kívül ez tartalmilag
azonos szöveggel más nyelven is kiállítható.
(3) A társaságok, egyesületek, politikai pártok, politikai mozgalmak és kereskedelmi
társaságok pénzügyi és műszaki dokumentációját, alapszabályzatát államnyelven kell
elkészíteni. Az államnyelvű szövegen kívül más nyelven is el lehet készíteni a tartalmilag
azonos szöveget. Az államnyelv használatát a szlovák műszaki normákban külön rendelet
szabályozza.
(4) Az egészségügyi intézmények, a szociális szolgáltató intézmények ügyintézését
államnyelven kell vezetni. Ezen intézmények személyzetének a páciensekkel vagy
ügyfelekkel folytatott érintkezése rendszerint államnyelven zajlik. Ha olyan betegről, vagy
ügyfélről van szó, aki nem ismeri az államnyelvet, akkor olyan nyelven érintkezhetnek,
amelyen a beteggel, illetve az ügyféllel meg tudják érteni egymást. A nemzeti kisebbséghez
tartozó beteg vagy ügyfél használhatja az anyanyelvét a személyzettel való érintkezésében
azokban az intézményekben, amelyek olyan településeken találhatóak, ahol a hivatalos
érintkezésben a külön rendelet alapján használható a nemzeti kisebbség nyelve. A személyzet
tagjai nem kötelesek ismerni a nemzeti kisebbség nyelvét.
(5) A kötelmi viszonyokat szabályozó szerződések tárgyában a 3. § (1) bek. szerinti szervek
és jogi személyek előtt folyó eljárások során csak az államnyelvű szöveg törvényes.
(6) A közvélemény tájékoztatását szolgáló minden felirat, reklám és közlemény államnyelven
írandó, különösképpen az elárusító helyeken, a sportpályákon, az éttermekben, az utcákon, az
utak mentén és azok felett, a repülőtereken, az autóbusz- és vasútállomásokon és a
tömegközlekedési eszközökön. Amennyiben ezek idegen nyelvű szöveget tartalmaznak, akkor
az idegen nyelvű szövegek az államnyelvű szöveg után következnek és tartalmilag
azonosaknak kell lenniük az államnyelvű szöveggel. A feliratok szövegeit nem kell
államnyelvre lefordítani, amennyiben van idegen nyelvű megfelelőjük. Az idegen nyelvű
szöveg az államnyelvű szöveggel azonos, vagy annál kisebb betűméretben szerepeljen.
9. §
Felügyelet
(1) A 3. és 4. §§-ban, az 5. § (3) bekezdésben és a (4) bek. b) pontjában, az (5) – (7)
bekezdésben, a 6. és 7. §§-ban a közigazgatási eljárással és a bűnügyi szervek előtti eljárással
kapcsolatos, a 8. § (2) – (6) bekezdésében – az egészségügyi intézmények és szociális
szolgáltató intézmények személyzetének a betegekkel és az ügyfelekkel folytatott érintkezése
és a reklám kivételével, amely felett felügyeletet a külön rendelet szerinti szervek
gyakorolnak –, valamint a 11a §-ban foglalt kötelezettségek betartásának felügyeletét a
Kulturális Minisztérium látja el. A Kulturális Minisztérium a felügyeleti tevékenységének
ellátásakor az államnyelv kodifikált változatát veszi tekintetbe, a 2. § (3) bek. szerint.
(2) Azok a személyek, akik az (1) bek. szerinti felügyelet ellátásával vannak megbízva, ezen
tevékenységük ellátása során, összhangban a közigazgatási ellenőrzésről szóló rendelettel:
a) kötelesek igazolni magukat az illetékes felügyeleti szerv igazolványával, valamint a
felügyelet ellátására jogosító írásos megbízással,
6
b) jogosultak megkövetelni a szükséges együttműködést, főleg az információ- és
adatszolgáltatást, az okmányok, a szóban forgó irományok írásos vagy szóbeli magyarázatát,
c) kötelesek jegyzőkönyvet felvenni a foganatosított felügyeleti ellenőrzésről.
(3) A 3. § (1) bek. szerinti szervek és jogi személyek, a természetes vállalkozó személyek és
jogi személyek kötelesek elősegíteni a felügyeletet az annak ellátására jogosult személyeknek,
és biztosítani a szükséges együttműködést.
9a §
Bírságok
(1) Ha a Kulturális Minisztérium a 9. § (1) bekezdésében jelzett mértékű kötelességszegést
állapít meg, és a 3. § (1) bek. szerinti szervek és jogi személyek, valamint a természetes
vállalkozó személyek, vagy jogi személyek az írásos felszólítás után sem számolják fel a
jogellenes állapotot az előírt határidőn belül, vagy nem szüntetik meg a megállapított
hiányosságokat az előírt határidőn belül, a Kulturális Minisztérium a 3. § (1) bek. szerinti
szerveket és jogi személyeket, illetve a természetes vállalkozó személyeket, valamint jogi
személyeket 100-tól 5000 euróig terjedő pénzbírsággal sújtja.
(2) A bírság kiszabásáról szóló határozatnak tartalmaznia kell a jogellenes állapot
megszüntetésére megállapított határidőt. Amennyiben az e törvény által megkövetelt
állapot nem állt elő a határozatban szereplő határidőn belül sem, akkor a Kulturális
Minisztérium az eredetileg megállapított bírság kétszeresének megfelelő újabb bírságot
szab ki. További bírságot lehet kiszabni attól a naptól számított két éven belül, amikor a
hiányosságok megszüntetését célzó, a bírság kiszabásáról szóló határozatban foglalt
intézkedéseknek meg kellett volna történniük.
(3) Bírságot lehet kiszabni attól a naptól számított egy éven belül, amikor a Kulturális
Minisztérium tudomást szerzett a kötelességszegésről, a legkésőbb azonban attól a naptól
számított három éven belül, amikor a kötelességszegés történt. A bírság kiszabásakor
főleg a jogellenes cselekedet mértékére, következményeire, időtartamára és ismétlődésére
kell tekintettel lenni.
(4) A bírság befizetésének határideje a bírság kiszabását tartalmazó határozat jogerőre
emelkedésétől számított harmincadik nap. A bírság kiszabásának eljárására a
közigazgatási eljárásról szóló általános rendelkezés vonatkozik.
(5) Az e törvény értelmében kiszabott bírságokból származó bevétel az állami költségvetést
illeti meg.
10. §
Jelentés az államnyelv használatának állapotáról
(1) A Kulturális Minisztérium kétévente jelentést terjeszt a kormány elé az államnyelv
Szlovák Köztársaságban történő használatának állapotáról.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő célra a Kulturális Minisztériumnak jogában áll a 3. § (1) bek.
szerinti szervektől és jogi személyektől a 3. § (1) bekezdése értelmében információkat és
írásos háttéranyagokat bekérni az államnyelvnek a hatáskörükön belül történt használatáról.
7
(3) Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő jelentést a Kulturális Minisztérium először
2012. március 31-ig terjeszti elő.
11. §
Közös és átmeneti rendelkezések
(1) A 3 - 8. §§ vonatkozásában államnyelvnek minősül a szlovák nyelv a 2. § (2) bek. szerinti
kodifikált formájában. Ez nem zárja ki az idegen nyelvű új szakmai fogalmak, terminológiák
használatát vagy az olyan új tények megnevezéseit, amelyekre az államnyelvben még nem
alakult ki és nem került kodifikálásra megfelelő egyenértékű kifejezés, csakúgy, mint a nem
irodalmi nyelvi eszközök használatát, ha ezeknek funkcionális használatáról van szó,
leginkább a művészeti alkotásokban vagy publicisztikában.
(2) A tájékoztató táblák, feliratok és más szövegeknek e törvény által előírt mindennemű
kiigazításához szükséges költségeket az illetékes hivatalok, valamint más jogi és természetes
személyek fedezik. Ezeket a kiigazításokat e törvény hatályba lépésének napjától számított
egy éven belül kell foganatosítani.
11a §
Ideiglenes rendelkezések a kiigazításokhoz, 2009. szeptember 1-jei hatállyal
A 3. § (1) bek. szerinti szervek és jogi személyek, jogi személyek, természetes vállalkozó
személyek és természetes személyek 2009. december 31-ig kötelesek megszüntetni a 3. § (3)
bek. d) pontja, az 5. § (5) és (7) bek., valamint a 8. § (6) bek. rendelkezéseivel ellentétes
állapotot. Amennyiben a felirat az emlékművön, az emlékoszlopon és az emléktáblán a
nemzeti kisebbség nyelvén készült és az emlékműre, az emlékoszlopra és az emléktáblára
még 2009. szeptember 1-je előtt került fel, és azon utána következik a tartalmilag azonos
államnyelvű szöveg a nemzeti kisebbségi nyelvű szöveghez képest azonos vagy nagyobb
betűtípusban, akkor erre a feliratra nem vonatkozik az előző mondatban említett kötelezettség.
II. cikkely
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 1994. évi 191. sz. törvénye a községek
elnevezéséről a nemzeti kisebbségek nyelvén a következőképpen változik:
1. § (2) bek. és a 2. §: a „hivatalos nyelven” kifejezést felváltja az „államnyelven” kifejezés.
III. cikkely
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 1995. évi 152. sz. törvénye az
élelmiszerekről /…/ a következőképpen változik:
9. § (1) bek.: az „államnyelven” kifejezést felváltja „az államnyelv kodifikált formájában”
kifejezés.
8
IV. cikkely
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 1998. évi 140. sz. törvénye az orvosságokról
és az egészségügyi segédeszközökről /…/ a következőképpen egészül ki:
67. § (2) bek. c) pont: a „23. §” kifejezés után vessző kerül, majd a „24. §” kifejezés.
V. cikkely
Az 1999. évi 184. sz. törvény a nemzeti kisebbségek nyelvének használatáról a
következőképpen változik:
6. § : kimarad.
VI. cikkely
A 2000. évi 308. sz. törvény a sugárzásról (Médiatörvény), /…/ a következőképpen
módosul és egészül ki:
1. 67. § (1) bek. „3 000 Sk(-tól) 1 000 000 Sk-ig” szavai „99 euró(tól) a 33 193 euróig”
szavakra változnak.
2. 67. § (2) bek. „5 000 Sk(-tól) 200 000 Sk-ig” szavai „165 euró(tól) 6 638 euróig szavakra”,
valamint a „3 000 Sk(-tól) 50 000 Sk-ig” szavai „99 euró(tól) 1 659 euróig” szavakra
változnak.
3. 67. § (2) bek. kiegészül az m) ponttal a következőképpen:
„m) nem teljesítette kötelezettségét a 16. § g) pontja alapján.”
4. 67. § (3) bek. „20 000Sk(-tól) 2 000 000 Sk-ig” szavai „663 eurótól a 66 387 euróig”
szavakra, valamint a „3 000 Sk(-tól) 600 000 Sk-ig” szavai „99 euró(tól) a 19 916 euróig”
szavakra változnak.
5. 67. § (4) bek. „50 000 Sk(-tól) 3 000 000 Sk-ig” szavai „1 659 euró(-tól) 99 581 euróig”
szavakra változnak.
6. 67. § (5) bek. „100 000 Sk(-tól) 5 000 000 Sk-ig” szavai „3 319 euró(tól) 165 969 euróig”
szavakra, valamint a „15 000 Sk(-tól) 1 500 000 Sk-ig” szavai a „497 euró(tól) 49 790 euróig”
szavakra változnak.
7. 67. § (6) bek. „100 000 Sk(-tól) 2 000 000 Sk-ig” szavai „3 319 euró(tól) 66 387 euróig”
szavakra, valamint a „30 000 Sk(-tól) 600 000 Sk-ig” szavai „995 euró(tól) 19 916 euróig”
szavakra változnak.
8. 67. § (7) bek. „20 000 Sk(-tól) 4 000 000 Sk-ig” szavai „663 euró(tól) 132 775 euróig”
szavakra, valamint a „6 000 Sk(-tól) 500 000 Sk-ig” szavai „199 euró(tól) 16 596 euróig”
szavakra változnak.
9. 67. § (8) és (9) bek. „50 000 Sk(-tól) 5 000 000 Sk-ig” szavai „1 659 euró(tól) 165 969
euróig” szavakra változnak.
9
VII. cikkely
A 2004. évi 757. számú törvény a bíróságokról és néhány további törvény módosításáról
és kiegészítéséről a 2008. évi 517. számú és a 2009. évi 59. számú törvények szerint
kiegészül a következők szerint:
§ 74. (1) bek. e) pontja után bekerül egy új f) pont a következőképpen:
„f) biztosítja az államnyelv használatát a külön rendelettel összhangban”.
Az eddigi f) és g) pontok g) és h) pontokká módosulnak.
VIII. cikkely
A 2007. évi 250. számú törvény a fogyasztóvédelemről és a Szlovák Nemzeti Tanács
szabálysértésekről szóló 1990. évi 372. számú törvénye a 2008. évi 397. számú törvény
módosítása szerint a következőképpen változik:
13. §: az „államnyelv” szavak helyett „az államnyelv kodifikált formájában” szavak állnak.
IX. cikkely
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke megbízást ad a Szlovák Köztársaság
Törvénytárának, hogy kihirdesse a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 1995. évi 270.
számú törvényét a Szlovák Köztársaság államnyelvéről annak teljes terjedelmében, a Szlovák
Köztársaság Alkotmánybíróságának 1997. évi 260. számú döntése, az 1999. évi 5. számú
törvény, az 1999. évi 184. számú törvény, a 2007. évi 24. számú törvény és jelen törvény
értelmében.
X. cikkely
Ez a törvény 2009. szeptember 1-jén lép hatályba.
A Szlovák Köztársaság Elnöke
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Elnöke
A Szlovák Köztársaság Kormányának Elnöke



ACT
dated June 30th, 2009,
by which the Act of the National Council of the Slovak Republic No. 270/1995 Coll. on the
state language of the Slovak Republic in the wording of subsequent regulations and on the
change and completion of certain acts is changed and completed
The National Council of the Slovak Republic enacted the following law:
ARTICLE 1
The Act of the National Council of the Slovak Republic No. 270/1995 on the state
language in the Slovak Republic in wording of the Constitutional Court of the Slovak Republic
Act No. 260/1997 Coll., Act No. 5/1999 Coll., Act No. 184/1999 Coll. and Act No. 24/2007
Coll. is changed and completed in the following way:
1. Paragraph 4 of § 1 says:
“(4) If this law does not determine otherwise, the following provisions apply to the language use
of national minorities and ethnic groups. 4)”
Footnote to reference 4 says:
“4) For example the Code of Civil Procedure § 18 in the wording of Act No. 341/2005 Coll., the
Act of the National Council of the Slovak Republic No. 191/1994 Coll. on the designation of
communities in the language of national minorities, Act No. 184/1999 Coll. on the language use
of national minorities, § 5 section 1 letter e) of Act No. 619/2003 Coll. on Slovak broadcasting in
the wording of subsequent regulations, § 5 section 1 letter g) of Act No. 16/2004 Coll. on Slovak
television in the wording of subsequent regulations, § 2 section 20 of the Code of Criminal
Procedure, § 2 section 2 of Act No. 167/2008 Coll. on periodical press and intelligence agencies
and on the change and completion of certain acts (press law), § 11 section 2, § 12 section 3 and §
18 section 3 of Act No. 245/2008 Coll. on education (law on education) and on the change and
completion of certain acts.”
2. § 1 is completed with section 5, which says:
“(5) This act is applicable to state authorities, authorities of territorial self-administration,
other authorities of public bodies, legal persons, natural persons entrepreneurs and natural
persons, to the extent and conditions laid down by this law”.
3. In § 2 a new paragraph is inserted, which says:
„(1) state authorities, authorities of self-governments and other authorities of public
administration are required to protect the state language. For this purpose they are obligated to
approach actively to control compliance with the measures of this act.
Present paragraphs from 1 to 3 are marked as paragraphs 2 to 4.
4. § 2 section 3 says:
“(3) The codified form of the state language is approved and released by the Ministry of
Culture of the Slovak Republic (hereinafter referred to only as Ministry of Culture) on its
web page.”
5. § 3 sections 1 and 2 say:
“(1) State authorities, authorities of local self-administration, other authorities of public bodies,
their legal persons and the legal persons organized by law use the state language in official
contact; whereas it does not violate the use of languages of national minorities in official contact
based on particular provision and the usage of other languages in official contact with foreign
parts in line with the applied practice in international affairs.
(2) The employees and state employees of organs and natural persons, based on paragraph 1, of
transport, postal service, telecommunication, as well as the members of the Armed Forces of the
Slovak Republic (hereinafter referred to only as “armed forces”), Armed Services and Fire
Departments are obliged to command and use the state language in official contact.”
Footnotes to references 5 a 5aa say:
“5) For example § 120 of Act No. 461/2003 Coll. on social insurance in the wording of subsequent
regulations, § 2 of Act No. 619/2003 Coll. in the wording of subsequent regulations, § 2 of Act
No. 16/2004 Coll. in the wording of subsequent regulations, § 2 and 17 of Act No. 581/2004
Coll. on health insurance agencies with respect to healthcare and on the change and completion
of certain acts in the wording of subsequent regulations.
5aa) Act No. 184/1999 Coll.”
6. In the footnote to reference 5a, the quotation Ҥ 3 and 3a of Act No. 29/1984 Coll. on the
system of primary and secondary schools (law on education) in the wording of subsequent
regulations” is replaced by the quotation “§ 12 of Act No. 245/2008 Coll.”.
7. In the footnote to reference 5b, the quotation Ҥ 11 of the Act of the National Council of the
Slovak Republic No. 542/1990 Coll. on state administration in the school system and school
self-administration in the wording of subsequent regulations” is replaced by the quotation “§
18 section 3 of Act No. 245/2008 Coll.”.
8. In § 3 section 3 letter b) the words “public authorities” are replaced by the words “in authorites
and legal persons according to section 1”.
9. In § 3 section 3, the letter d) is left out.
The present letter e) will be designated as letter d).
Footnote to reference 6 is left out.
10. In § 3 section 4, the words “Public authorities” are replaced by the words “Authorities and
legal persons according to section 1” and the words “and organisations established by them”
are left out.
11. In § 3 paragraph 5 says:
2
“(5) A natural person and a legal person in official contact with an authority according to section
1 and in official contact with a legal person according to section 1 uses the state language, if this
act, a particular provision or an international contract, announced by law, do not determine
otherwise.6b) A person, whose mother tongue is a language that fulfils the requirements of basic
comprehensibility from the point of view of the state language, can use his or her mother tongue
in official contact with an authority according to section 1 and in official contact with a legal
person according to section 1. Authorities and legal persons, according to section 1, are obliged
to accept a document in a language that fulfils the requirements of basic comprehensibility from
the point of view of the state language, if it is a document issued or attested by the particular
authorities in the Czech Republic.”
Footnote to reference 6b says:
“6b) For example § 42 of the Act of the National Council of the Slovak Republic No. 162/1995
Coll. on real estate register and on the registry of ownership and other rights to real estate (act on
real estate register) in wording of subsequent regulations, § 11 of Act No. 200/1997 Coll. on the
public trust of student loan in the wording of Act No. 231/2000 Coll., § 2 section 3 of Act No.
184/1999 Coll., § 109 of Act No. 725/2004 Coll. on the conditions of vehicle transport in the
traffic of ground communication and on the change and completion of certain acts, § 11 of Act
No. 193/2005 Coll. on herbal medical care in the wording of Act No. 295/2007 Coll.”.
12. § 3 is replaced by § 3 a, which, including the title, says:
§ 3a
Usage of the State Language in the Field of Geographic Names
The state language is used for the indication of names of settlements and their parts7a), names
of streets and other public places and other geographic names, 7b) as well as the data contained in
state maps including cadastre maps; the designation of settlements and the designation of streets
and other local geographic signs in the languages of national minorities are regulated by
particular provisions.7c)”.
Footnotes to references 7a to 7c say:
“7a) § 1a of the Act of the National Council of the Slovak Republic No. 369/1990 Coll. on local
administration in the wording of Act No. 453/2001 Coll.
7b) § 18 of the Act of the National Council of the Slovak Republic No. 215/1995 Coll. on geodesy
and cartography in the wording of subsequent regulations
7c) The Act of the National Council of the Slovak Republic No. 191/1994 Coll.
Act No. 184/1999 Coll.”
13. In § 4 section 1 and 5, footnote 8 is designated as 5a and the footnote to reference 8 is left
out.
14. In § 4 paragraph 3 says:
„(3) the entire pedagogical documentation at schools and school apparatus are recorded in the
state language. At schools and school apparatus, at which education is carried out in the language
of national minority, pedagogical documentation is bilingual, this in state language and in
language of given national minority. At schools and school apparatus, at which education is
carried out in the language of national minority, other documentation is bilingual, this in state
language and in language of given national minority.
3
15. In the footnote to reference 8a the quotation Ҥ 3 of Act No. 29/1984 Coll. in the wording of
subsequent regulations” is replaced by the quotation “Act No. 245/2008 Coll.”.
16. In the footnote to reference 8b the quotation Ҥ 11a of the Act of the National Council of the
Slovak Republic No. 542/1990 Coll. in the wording of subsequent regulations” is replaced by
the quotation “§ 11 section 2 of Act No. 245/2008 Coll.”.
17. In the footnote to reference 9 the quotation Ҥ 40 of Act No. 29/1984 Coll. in the wording of
subsequent regulations. Decree of the Government of the Slovak Republic No. 282/1994
Coll. on the usage of textbooks and instructional texts” is replaced by: “§ 13 of Act No.
245/2008 Coll.”.
18. § 5 including the title says:
§ 5
Usage of the State Language in Mess Media, Cultural Events and Assembly
(1) Radio and television broadcasting is, on the whole territory of the Slovak Republic,
conducted in the state language. Exceptions are as follows:
a) foreign language television broadcast9a) with subtitles in the state language or immediate
follow-up broadcasting after the programme in the state language,
b) foreign language radio programmes with their immediate follow-up broadcasting in the
state language,
c) the cultural and informational programmes of the Slovak Radio international broadcast,10)
d) television and radio language courses and programmes with similar focus,
e) music with original text,
f) broadcasting in the languages of national minorities and ethnic groups in the Slovak
Radio11) and the Slovak Television,11a)
g) audio-visual works or sound recordings of artistic creations spread by broadcasting in the
original language form that fulfils the requirements of basic comprehensibility from the point
of view of the state language,11b)
h) audio-visual works with dubbing in a language that fulfils the requirements of basic
comprehensibility from the point of view of the state language, created before the particular
provision took effect11c) and those which were broadcasted on the territory of the Slovak
Republic before this particular provision took effect,
i) original language speeches of particular persons in a language that fulfils the
requirements of basic comprehensibility from the point of view of state language, listed
among news, journalism, shows and television programmes or radio programmes,
j) the live transmission of competitions with simultaneous interpretation into the state language
within the frame of a foreign-language programme.
(2) Foreign-language audio-visual works intended for children up to 12 years of age have to
be dubbed in the state language except of the audio-visual works intended for children up to
12 years of age in the languages of national minorities within the framework of television
programmes according to section 1 letter a).
(3) Announcements with the intention to inform the public by means of the local radio or by
means of any other technical equipment are released in the state language; it is possible to release
these announcements in other languages as well, after their release in the state language.
4
(4) If a particular provision11d) does not determine otherwise, the state language is used in
a) periodical press or press intelligence agency11e) or
b) occasional publications.11f)
(5) Occasional printed matter intended for the public for cultural use, gallery’s, museum’s,
library‘s catalogues, cinema’s, theatre’s, concert‘s programs, and other cultural events is
published in state language, except those, which are published in language of national minority.
This kind of printed matter, catalogues or programs, published in the language of national
minority should contain the same meaning in state language. Printed matter, catalogues and
programs, mentioned in previous sentence, published in national language may contain text in
other languages in required measure, which are in principle identical as in state language and
come after the text in state language.
(6) Cultural and educational events are held in the state language. Exceptions are the cultural
events of national minorities, ethnic groups, foreign guest artists and educational events with
the purpose of education in the field of foreign languages, as well as musical pieces ad theatre
performances with original texts. The programmes are first announced in the state language
with the exception of the announcement of the programmes mentioned in the second sentence
of this section, as far as these programmes are realised in a language that fulfils the
requirements of basic comprehensibility from the point of view of the state language.
(7) Scriptures on monuments, memorials and memorial tables are presented in the state
language. If they are translated into other languages, the other-language texts come only after
the text in the state language and their content has to be the equivalent of the content of the
text in the state language. The text in the other-language consists of letters of the same or
smaller size than the text in the state language. The constructor is obliged to claim for a
binding statement from the Ministry of Culture proving the accordance of the scripture on the
monument, memorial and memorial table with this act. This provision does not refer to the
historical scripture on monuments, memorials and memorial tables that are under the
protection of particular regulations.11g)
(8) Each participant of a meeting or a lecture on the territory of the Slovak Republic has the right
to present his speech in the state language.”
Footnotes to references from 9a to 11g say:
“9a) § 2 section 5 of Act No. 220/2007 Coll. on the digital broadcasting of programme services
and on providing other content services by means of digital broadcasting and on the change and
completion of certain acts (law on digital broadcasting).
10) § 5 section 1 letter k) of Act No. 619/2003 Coll.
11) § 5 section 1 letter e) of Act No. 619/2003 Coll.
11a) § 5 section 1 letter g) of Act No. 16/2004 Coll. in the wording of Act No. 220/2007 Coll.
11b) § 17 section 5 of Act No. 343/2007 Coll. on the conditions of the recording, public circulation
and holding of audio-visual works, multimedia works and the sound recordings of artistic
creations and on the change and completion of certain acts (audio-visual law).
11c) § 46 section 6 of Act No. 343/2007 Coll.
11d) § 2 section 8 of Act No. 212/1997 Coll.
11e) § 2 sections 1 and 4 of Act No. 167/2008 Coll. on periodical press and intelligence agencies
and on the change and completion of certain acts (press law).
5
11f) § 2 section 3 of Act No. 212/1997 Coll. on the deposit copies of periodical publications,
occasional publications and the copying of audio-visual works.
11g) Act No. 49/2002 on the protection of monuments in the wording of Act No. 479/2005 Coll.”
19. § 6 and 7, including titles, say:
§ 6
Usage of the State Language in Armed Forces, Armed Services and Fire Departments
(1) The state language is used in official contacts in the Army of the Slovak Republic, the
Police Force, the Slovak Information Service, the law enforcement and justice systems of the
Slovak Republic, the Railroad Police, the Fire and Rescue Services and the municipal police
forces.
(2) The armed forces, the armed security services, other armed services and the fire
departments conduct all their administration and documentation in the state language.
(3) The disposition made in Paragraph 1 does not apply to the air fleet while in flight and the
international activity of the armed forces and armed services.
§ 7
Usage of the State Language in Court and Public Administration Proceedings and the Bodies of
Criminal Proceedings
(1) Mutual contact of the courts with citizens, court proceedings, public administration
proceedings and criminal proceedings occur in the state language, the decisions and minutes
of courts and public administrative bodies and bodies active in criminal proceedings are
issued in the state language.
(2) The rights of persons belonging to national minorities and ethnic groups, or the rights of
foreigners not having a command of the state language, resulting from specific regulations12),
remain intact.
20. Footnote to reference 12 says:
“12) For example § 18 of the Code of Civil Procedure in the wording of Act No. 341/2005 Coll.,
Act No. 382/2004 Coll. on advisers, interpreters and translators and on the change and
completion of certain acts in the wording of subsequent regulations, § 2 section 20 of the Code of
Criminal Procedure”.
21. In the title of § 8 the words “in industry, services and healthcare” are replaced by the words
“in other fields of public relations”.
22. In § 8 paragraph 1 after the word „food“ is comma and the word „medicament“ is dispalced
with words „medicaments, electronics and drugs,”.
6
23. In § 8 paragraph section 1 at the end dot is ommited and to reference 13 the following text is
added: „to the extent and under conditions stated by specific regulation. 13)”.
In the footnote to reference 13 the quotation “§ 9 sections 1 and 2 and § 11 of Act No. 634/1992
Coll. on consumer protection. The Act of the National Council of the Slovak Republic No.
152/1995 Coll. on food” is replaced by the quotation: For example the Act of the National
Council of the Slovak Republic No. 152/1995 Coll. on food products in the wording of
subsequent regulations, § 24 of Act No. 140/1998 Coll. on medicine and healthcare
equipment, on the change of Act No. 455/1991 Coll. on trade (trade law) in the wording of
subsequent regulations and on the change and completion of the Act of the National Council
of the Slovak Republic No. 220/1996 Coll. on advertising, § 13 of Act No. 250/2007 Coll. on
consumer protection and on the change of the Act of the Slovak National Council No.
372/1990 Coll. on offences in the wording of subsequent regulations”.
24. In § 8 sections 2 to 4 say:
“(2) Written legal procedures in a labour relation or in an analogous labour relation are
formulated in the state language; besides the version in the state language it is possible to
formulate a version in another language with the identical content.
(3) Financial and technical documentation, constitutions of associations, societies, political
parties, political movements and trade companies, are formulated in the state language; besides
the version in the state language, it is possible to formulate a version in another language with the
identical content. The usage of the state language for Slovak technical norms is modified by a
particular regulation.14)
(4) The agenda of healthcare institutions and the institutions of social services is formulated in
the state language. The communication of the staff of these institutions with patients or clients is
generally carried out in the state language; if there is a patient or client who does not have a
command of the state language, communication may be carried out in a language in which it is
possible to understand the patient or client. The patient or client belonging to a national minority
can use their own mother tongue when communicating with the staff of these institutions in
settlements, where the language of the national minority is used in official contact according to a
particular regulation15). The members of staff are not obliged to have a command of the language
of the national identity.”
Footnotes to references 14 and 15 say:
“14) Act No. 264/1999 Coll. on the technical conditions for products and on the judgement of
accordance and on the change and completion of certain acts in the wording of subsequent
regulations.
15) § 2 section 2 of Act No. 184/1999 Coll.”
25. In § 8 section 5 the words “public and legal authorities” are replaced by the words
“authorities and legal persons according to § 3 section 1“.
26. In § 8 section 6 says:
“(6) All writings, advertisements and announcements intended to inform the public, especially in
shops, sports halls, restaurants, in the street, by and over the roads, at airports, bus stations and
railway stations, in the vehicles of public transport are formulated in the state language. If
translated into other languages, the other-language texts follow the texts in the state language and
their content has to be identical with the content of the text in the state language. The other-
7
language text is written with letters of the same or smaller size than the text in the state
language.”
27. § 9 including the title says:
§ 9
Supervision
(1) Adherence to obligations according to § 3 to 4, § 5 section 3, section 4 letter b), sections 5 to
7 and § 6, § 7 in public proceedings and in the proceedings of the authorities of criminal
proceedings, § 8 section 2 and 6 the communication of the personnel of health care institutions
and social institutions except of advertisement with clients and patients apart from
advertisements, on which the supervision is provided by authorities according to a particular
regulation16) and § 11a is supervised by the Ministry of Culture. Besides the duty of supervision,
the Ministry of Culture also takes account of the codified form of the state language according to
§ 2 section 3.
(2) When carrying out the duty of supervision, in line with the regulation on the supervision of
state administration17), the persons appointed with the duty of supervision according to section 1
are17)
a) obliged to show up a licence of the particular authority of supervision and a written
commission of supervision,
b) authorised to claim for necessary collaboration, especially providing information, data, written
or oral explanation, documents and appropriate written materials,
c) obliged to write minutes of accomplished supervision.
(3) Authorities and legal persons according to § 3 section 1, natural persons entrepreneurs and
legal persons are obliged to enable supervision for authorised persons and provide them with
necessary collaboration.”
Footnotes to references 16 and 17 say:
“16) § 3 section 6 and § 11 section 3 letter b) of Act No. 147/2001 Coll. on advertising and on the
change and completion of certain acts in the wording of subsequent regulations.
17) § 8 to 13 and § 16 of the Act of the National Council of the Slovak Republic No. 10/1996
Coll. on the supervision of state administration.”
28. § 9 is replaced by § 9a, which, including the title, says:
Ҥ 9a
Fines
(1) If the Ministry of Culture discovers violation of obligations in the range according to § 9
section 1 and authorities and legal persons according to § 3 section 1, natural persons
entrepreneurs or legal persons, after a repeated written notice still do not eliminate the illegal
state within the given period or if they do not carry out the correction of discovered violations in
the given period of time, authorities and legal persons according to § 3 section 1, natural persons
entrepreneurs and legal persons are imposed a fine from 100 to 5 000 EUR by the Ministry of
Culture.
8
(2) The decree on imposing a fine has to include the deadline of eliminating the illegal state. If
the state in accordance with this act is not reached within the period of time given in the decree,
the Ministry of Culture imposes another fine which is the double amount of the originally
imposed fine.18) Further fines can be imposed within two years from the day the defaults have to
be eliminated, determined in the decree on imposing a fine.
(3) A fine can be imposed within one year from the day of the notification of default by the
Ministry of Culture; the latest time is within three years from the day the obligation was violated.
When imposing a fine, mainly the extent, consequences, duration and the repetition of illegal
action is taken into consideration.
(4) The fine is due within 30 days from the time the decree that imposes the fine comes into
force, if there is no other later deadline determined in it. A general regulation on administrative
procedure18) refers to the process of imposing a fine.
(5) Yield of fines imposed according to this act is the income of the state budget.”
Footnote to reference 18 says:
“18) Act No. 71/1967 Coll. on administrative proceedings (administrative order) in the wording of
subsequent regulations”.
29. § 10 including the title says:
Ҥ 10
Report on the State of the Usage of State Language
(1) The Ministry of Culture submits a report to the Government on the state of the usage of the
state language on the territory of the Slovak Republic once every two years.
(2) For the purpose laid in section 1, the Ministry of Culture is entitled to request information
and written documentation about the usage of the state language in their sphere of action
from authorities and legal persons according to § 3 section 1.
(3) The Ministry of Culture submits the first report according to section 1 until 31st March 2012.”
30. § 11, including the title, says:
Ҥ 11
Common and Temporary Provisions
(1) The state language for the purposes of § 3 to 8 means the codified form of the Slovak
language according to § 2 section 3; while the Act does not exclude the usage of new foreignlanguage
scientific terminology, concepts or the designation of new phenomena, which do not
have a codified and accustomed equivalent in the state language, as well as the functional usage
of informal language especially in art and journalism.
(2) The expenses of all modifications of information boards, titles and other texts according
to this act are covered by the particular offices and other legal persons and natural persons.
These modifications are carried out within one year from the day this Act enters into effect.
9
31. After § 11, § 11a is inserted, which, including the title, says:
§ 11a
Temporary Provision that Enters into Effect on 1st August 2009
Authorities and legal persons according to § 3 section 1, legal persons, natural persons
entrepreneurs and natural persons are obliged to remove the state not adequate to provisions § 3
section 3 letter d), § 5 section. 5 and 7 and § 8 section. 6 until 31st December 2009. If its about
inscription in memorial or tablet with text in language of national minority, that was placed in
memorial or tablet before 1st of September 2009, and is followed by principle identical meaning
in state language in the same or with bigger letters as language if national minority, this does not
apply to that kind of inscription responsibility written in previous sentence.
ARTICLE 2
The Act of the National Council of the Slovak Republic No. 191/1994 Coll. on the
naming of settlements in the languages of national minorities is changed in the following
way:
In § 1 section 2 and in § 2 the words “in the official language” are replaced by the words
“in the state language”.
In the footnote to reference 1 the quotation Ҥ 3 section 4 of the Act of the National Council
of the Slovak Republic No. 428/1990 Coll. on the official language of the Slovak Republic” is
replaced by the quotation Ҥ 3a of the Act of the National Council of the Slovak Republic No.
270/1995 Coll. on the state language of the Slovak Republic in the wording of Act .../2009
Coll.”.
ARTICLE 3
The Act No. 152/1995 Coll. on Foods in Act No. 290/1996 Coll., Act No. 470/2002 Coll., Act
No. 553/2001 Coll., ACT No. 23/2002 Coll., Act No. 450/2002 Coll., Act No. 472/2003 Coll.,
Act No. 546/2004 Coll., Act No. 195/2007 Coll. is changed in the following way:
In § 9 Section 1. the words “in state language” are displaced by the words “in the codified
version of the state language”.
ARTICLE 4
Act No.140/1998 Coll. on drugs and medical aids, the modification of the Act No. 455/1991
Coll. on entrepreneurship in the wording of subsequent regulations and on the change and
completion of Act No. 220/1996 Coll., on advertisements, Act No. 104/1999 Coll., the
Opinion of the Constitutional Court No. 122/1999 Coll., Act No. 264/1999 Coll., Act No.
370/1999 Coll., Act No. 119/2000 Coll., Act No. 416/2001 Coll., Act No. 488/2001 Coll., Act
No. 553/2003 Coll., Act No. 216/2002 Coll., Act No. 457/2002 Coll., Act No. 256/2003 Coll.,
Act No. 9/2004 Coll., Act No. 434/2004 Coll., Act No. 578/2004 Coll., Act No. 633/2004 Coll.,
Act No. 331/2005 Coll., Act No. 342/2005 Coll., Act No. 342/2006 Coll., Act No. 522/2006
Coll., Act No. 270/2007 Coll., Act No. 661/2007 Coll., and Act No. 489/2008 is changed in the
following way:
10
In § 67 Section 2 Letter c, after the words “§ 23” comma and the words “§ 24” are inserted.
ARTICLE 5
Act No. 184/1999 Coll. on the usage of the languages of national minorities is
changed in the following way:
§ 6 is left out.
ARTICLE 6
Act No. 308/2000 Coll. on broadcasting and retransmission and on the change of act
No. 195/2000 Coll. on telecommunications in the wording of Act No. 147/2001 Coll., Act
No. 206/2002 Coll., Act No. 289/2005 Coll., Act No. 95/2006 Coll., Act No. 121/2006 Coll.,
Act No.13/2007 Coll., Act No. 220/2007 Coll., Act No. 343/2007 Coll., Act No. 654/2007
Coll., Act No. 167/2008 Coll. and Act No. 287/2008 Coll. is changed and completed in the
following way:
1. In § 67 section 1 the words “3 000 SKK to 1 000 000 SKK” are replaced by the words
“99 EUR to 33 193 EUR”.
2. In § 67 section 2 the words “5 000 SKK to 200 000 SKK” are replaced by the words
“165 EUR to 6 638 EUR” and the words “3 000 SKK to 50 000 SKK” are replaced by the
words “99 EUR to 1 659 EUR“.
3. § 67 section 2 is completed with letter m), which says:
“m) did not fulfil commitment according to § 16 letter g).”
4. In § 67 section 3 the words “20 000 SKK to 2 000 000 SKK” are replaced by the words
“663 EUR to 66 387 EUR” and the words “3 000 SKK to 600 000 SKK” are replaced by the
words “99 EUR to 19 916 EUR”.
5. In § 67 section. 4 the words “50 000 SKK to 3 000 000 SKK” are replaced by the
words “1 659 EUR to 99 581 EUR”.
6. In § 67 section. 5 the words “100 000 SKK to 5 000 000 SKK” are replaced by the
words “3 319 EUR to 165 969 EUR” and the words “15 000 SKK to 1 500 000 SKK” are
replaced by the words “497 EUR to 49 790 EUR”.
7. In § 67 section. 6 the words “100 000 SKK to 2 000 000 SKK” are replaced by the words
“3 319 EUR to 66 387 EUR” and the words “30 000 SKK to 600 000 SKK” are replaced by the
words “995 EUR to 19 916 EUR”.
8. In § 67 section 7 the words “20 000 SKK to 4 000 000 SKK” are replaced by the words
“663 EUR to 132 775 EUR” and the words “6 000 SKK to 500 000 SKK” are replaced by the
words “199 EUR to 16 596 EUR”.
11
9. In § 67 section 8 and 9 the words “50 000 SKK to 5 000 000 SKK” are replaced by
words “1 659 EUR to 165 969 EUR”.
ARTICLE 7
Act No. 757/2004 Coll. on courts and on the change and completion of certain acts is
completed in the following way:
In § 74 section 1, after letter e), a new letter f) is inserted, which says:
“f) guarantees the usage of state language in line with a particular regulation,34a)”.
The present letters f) and g) are designated as letters g) and h).
Footnote reference 34a says:
“34a) § 3 and 7 of the Act of the National Council of the Slovak Republic No. 270/1995 Coll. on
the state language of the Slovak Republic in the wording of subsequent regulations.”.
ARTICLE 8
Act No. 250/2007 Coll. on Consumer Protection and on the modification of the Act No.
372/1990 Coll. on Offences in the wording of subsequent regulations in Act No. 397/2008 is
changed in the following way:
In § 13 the words “in state language” are displaced by the words “in the codified version of the
state language”.”.
ARTICLE 9
The speaker of the National Council in SR is authorized to proclaim the text of the Act of the
National Council in full wording on the State Language in SR in the repertory of acts in SR as
stated in changes and amendments performed by the Constitutional Court of Slovak Republic
No. 206/1997 Coll., Act No.5/1999 Coll., Act No. 184/1999 Coll., Act No. 24/2007 and in this
Act.
ARTICLE 10
This Act will enter into effect on 1st August 2009.
President of Slovak Republic
Speaker of the National Council of Slovak Republic
Prime Minister of Slovak Republic
12




Szóljon hozzá

Név:
E-mail:
Az e-mail cím nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:





HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneą-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneą Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- ©túr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona