Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



SZLOVÁK, A KISMAGYAR NYELV

2009.3.5.
Varga Csaba:
SZLOVÁK, A KISMAGYAR NYELV
avagy: a szlovák nyelv a magyar nyelv egyik sajátos változata

A címben megfogalmazott állításon bizonyára sokan meglepődnek, de bebizonyítom ebben a tanulmányban.

TÉTEL: A ma szlováknak mondott nyelv úgy 1600-1400, úgy igazából talán csak 1000-1200 évvel ezelőtt kezdett elszigetelődni a magyar tözsnyelvtől, tehát „eredeti” szlovák nyelv egyszerűen nem létezik: a magyar nyelv egyik leány-nyelve. Ahogyan az ukrán nyelv kisorosz nyelvnek, úgy a szlovák kismagyar nyelvnek nevezhető, mégha ez utóbbi az idők múltán már jobban eltávolodott szülőjétől. Mára már amolyan unokánkká, dédunokánkká vált.

A munkát végül is szófejtő szótárnak szánom, néhány szónál máris talál valamiféle magyarázatot az olvasó: teljes egészében ilyen lesz a kész munka.
Azért érdemes a szlovák szókincset nem csak részleteiben, hanem teljes egészében bemutatni, mert nagyon hálásak lehetünk a szlovákoknak: 1600-1400 évvel ezelőtti szókincsünk egy részét töretlenül őrzik. Pl a szlovákból tudni meg, hogy a „tavasz” szó valójában „tavas”, azaz az olvadást jelenti.
Mert szlovák ’tavit’ = olvaszt, ’tavba’ = olvasztás (tav = tó, kicsinyezve: tócsa). A szlovák szókincs szerencsére nem áttekinthetetlenül terjedelmes (mi pl. legalább milliónyi szóra vagyunk berendezkedve), s ez a jelenség pedig lehetővé teszi annak kutatását is, hogy mit miért őriznek ma is, és mit miért nem. A legizgalmasabb ez az utóbbi „miért nem” kérdés. Ugyanis a válasszal egyúttal a ma szlovákoknak nevezettek akkori életviszonyait, világszemléletét is feltárhatjuk.

Mert a nagy kérdés az, hogy miért szakadtak el tőlünk?

Miért változott meg oly sok magyar szó kiejtése a szlovákok ajakán, ami miatt végül is egykori magyar tájnyelvből leszakadó leánynyelvvé kezdett válni úgy 1000-1200 évvel ezelőtt?

Ennek oka az eredeti nyelv szellemének kihúnyása. A Magyar Tudományos Akadémia 1860 körül kiadott szótára (az un. Czuczor-Fogarasi szótár) a leány-nyelvekről ezt írja: „E leánynyelveken azt tapasztaljuk, hogy az anyanyelv szavaival jobbára úgy bánnak, mint merő lelketlen anyaggal, melyet majd megcsonkítva, majd megtoldva, néha kisimítva, majd öszvevisszahányva saját szerveikhez és izlésökhöz idomítanak a nélkül, hogy gyökeiket és képzőiket épségben hagynák, s alapérteményökről öntudatok volna.
Ezekben a szoros ért. vett nyelvalkotó érzék és szellem kihalt, s helyette csupán az idomítási hajlam és ügyesség mőködik.

Tudniillik épen úgy bánnak az anyai szókkal, mint a nyelvrontó tájbeszédek az értelmezhetőbb deréknyelvéivel, pl. midőn a palócz csillapít helyett csiplagítot, a bodrogközi és székely vakmerő helyett makverőt, a balatonmelléki hágcsó helyett háskót mond /.../“ Ilyen módon vált le a magyar törzsnyelvről a szlovák is.

(CA megj,: Érdekesség végett én is utánna néztem a "hrča" szó eredetének, semmiféle végkövetkeztetésre nem jutottam, de egy biztos, a szavak eredetét nem lehet a szlávok bejövetelével, az ehhez kötődő dátummal lezárni, mert azt megelőzőleg is már beszéltek az emberek, sajnos az írásos bizonyítékok nem maradtak, de az a tény, hogy rengeteg bizonyítékot eltüntettek, megsemísítettek, ez magában bizonyíték arra, hogy valami más is volt, erre kéne öszpontosítani a nyelvészeknek, történészeknek)

Mindennek bizonyítását e tanulmány második része,
a SZLOVÁK-MAGYAR

Itt mondok köszönetet Vajda Gejzának az egyező szavak gyűjtésében végzett nagy segítségéért.

SZÓEGYEZTETİ KISSZÓTÁR szolgáltatja. E rengeteg szóegyezés áttekintése után ugyanis

be kell látnunk, hogy a szlovák nyelv nem létezne a magyar nyelv nélkül. S ennyi elég is e tanulmány elején megfogalmazott állítás igazának belátásához.

A magyarból szlovákká lett nyelvben bekövetkezett változásokról:
beszűkülése:

A szlovákok a leánynyelvekre jellemzően nem csak szavakat, hanem sok szóképőı elemet is elvesztettek. A szóképző elemek megritkulása szükségszerűen a megmaradtak kiterjesztését
vonja maga után, miáltal növekedik a szóképzés egyhangúsága, vagyis szűkül az árnyalt kifejezés lehetősége. Például mivel a főnévből való igeképzés számos lehetősége kiveszett, az elfeledtek helyére a megmaradtak közül jobbrészt az -ít, -at - a szlovákban -it’, -at’ - lépett. Az alábbi példák jól mutatják az -ít immár csak gépies, a magyar fül számára egyhangú használatát:

pečatit’, azaz „pecsétít” = pecsétel

brázdi», azaz „barázdít” = barázdál

mulatova», azaz „mulatovít” = mulatozik

kikiríka», azaz „kikirikít” = kukorékol

kosit’, azaz „kaszít” = kaszál

člnkovat’, azaz „csónakít” = csónakázik (ugyanis a régebbi magyarban csolnak

volt a csónak, s e csolnakból lett a szlovákban cslnk, azaz člnk.)

A Szóegyeztetı kisszótár tanulmányozásához szükségünk van a legjellemzőbb szlovák kiejtési változtatás ismeretére. Ezek közül mutatok néhányat alább, 3-3 példával:

b) Magánhangzók kihagyása:

črmel’ = csermely

člnok = csolnak (régen a csónak ugyanis csolnak volt)

krč = görcs

c) Kiejtés egyszerő módosítása:

chyba = hiba

chýlit’ = hajlít

poltucet = féltucat

d) Díszítı hangok ejtése a szóba:

specatit’ = megpecsétel; itt az s hang csak dísz : s|pecsat = pecsét.

ąkrekot’ = rikácsolás; itt az ąk a dísz : ąk|rekot’, és a rekot’ szórész nem egyéb, mint

rikít. Ez erıs hangot jelent, de az erıs színre is mondjuk: rikító.

drľgroą = zsugori (valójában zsugoros) szóban a dr a vendéghang : dr|ľgroą, s kimaradt

két magánhangzó is : zsugor = ľgr.

e) Hangátvetés:

3

putňa = puttony

hrdza(vý) = rozsdá(s), azaz h|rdza, vagyis rdzs = rozsda, vagyis hangátvetés : rozsd-rodzs.

(Ilyen jelenség a magyar törzsnyelvben is elıfordul, pl. a mozsár a morzsa,

morzsál szóból ered.)

črieda = csorda

f) Az -ova, -ov v szóvége tipikus magyar jelenség Ez a v hang ugyanis a magyar nyelv régies

kettıs magánhangzójának a maradványa. Mint pl. a régi kiejtésben ló: lou, tó: tou stb. A második

magánhangzó mássalhangzóvá vált, s így lett lov, tav, mint pl. tó, de tavat, ló, de lovat.

beszedov = beszéd (beszédou)

bantov = bánt (bántou)

čakov = csákó (csákou)

g) A magyar rag számunkra szokatlan használata :

chmúrit’ = „komorít” = komoran néz

cielit’ = „célít” = céloz

karha» = „kohít” = korhol

h) Az szk hangkettıs elıállítása:

kurtít = krátit’

szekrényke = szkrinka

szikla = szkala

i) Négy példa a „legcsavarosabb” kiejtési módosulásra, az „sztr” hármas hangzó

elıállítására. Láthatjuk alább, hogy a t hangot csak díszítı hangként ejtik, továbbá a

magánhangzót és az r hangot felcserélik s hogy az r hang közvetlenül a t után következzen:

s z a r k a t a r k a c s o r b í t s z e r d a

s z r a k a s z r a k a (tý) s z r o b i t’ s z r e d a

j) Végül érdemes még megemlíteni, hogy elıszeretettel kicsinyítenek a szlovákok:

močovka = mocsok, azaz trágyalé

kiąasonka = kisasszonyka

gombička = gomb, azaz gombocska

Összességében a szlovák szókincs nem újabb kori, idegenbıl átvett rétegének csak kb. 20-

25%-a kemény dió azon kutató számára, aki tud magyarul, de úgy tőnik, hogy e rész egy része is

csak a bonyolult hangcserék és varázslatos mássalhangzó torlódások létrejötte miatt rejtezik a

magyar kutató elıl. A maradék pedig abból származhat, hogy azon régi szavainkkal azonosak,

amelyeket elfelejtettünk az idık folyamán. Ezért is mondható, hogy a szlovák szókincs

valóságos aranybánya a régi magyar szókincset kutatók számára.

4

SZLOVÁK-MAGYAR SZÓEGYEZTETİ KISSZÓTÁR

Az alábbi szószedetbe közel sem mind, csak a legnyilvánvalóbb egyezéseket vettem fel.

Azonban beláthatja az olvasó: oly nagy mennyiségő magyarral azonos szó szerepel e szőkített

szóegyeztetésben is, hogyha már csak ennyit is kivonnánk a szlovák nyelvbıl, akkor az

megszőnne létezni. Ez tökéletesen elegendı is az e tanulmány eljén megfogalmazott állítás

igazának belátásához.

S végül kérem az olvasót, hogy a helyenkénti gépelési hibát ne rója még fel, a javítás

folyamatban van.

A

ach = ah

agát = akác, az ék, ak (mint akad) gyökbıl, bármely nyelvben

akácia = akác, lásd fenn: agát

aj = ej

ajaj = ajaj

almuľna = alamizsna

apo, apík, apko (ritkán) = apa

ár = ár (mértékegység)

B

baba = vénasszony, bába

báb = baba, pólyás baba, azonos egyben a magyar báb, mint rovar bábja szóval is

bába = kisbaba, játékbaba

bábä(-tko) = baba, csecsemı, játékbaba

babka1 = bába, bábaasszony, e szó Babba, azaz Nagyboldogasszony nevébıl adatik, ı a szülı nık

védelmezıje is

babka2 = fitying, eredetileg kis pénzecske, mely II. Lajos alatt jött divatba; valóban kis babot jelent (bab

= búb, búbocska, bab b>p: púp), itt úgy értendı, hogy babkát sem ér; babka ma kis módosulattal:

batka, pl. „fabatkát sem ér”

babona, bobona = 1) babona, 2) varázslat

babra, babraňa = mindent elrontó, ügyetlen (nı)

babračka = babrálás, babra munka, b>p módosulattal pl. pepecs, pepecsel

babrák(-čka) = ügyetlen, mindent elbabráló, fajankó

babrat’ = babrál, pepecsel, régiesen: babirkál, bibirkél, jelentése: vakargál, piszkál, keresgél

babuąi» = babusgat, ölelgetve-csókolgatva dédelget, bugyolál

bača = bácsa, értsd: számadó, azonos vele a székely bácsa, palóc bacsa, Tisza mellett bacsó; innen a

bácsi szó is, továbbá ebbıl a batya, b vesztéssel: atya; bizonyára a bácsa szó áll l vendéghanggal a

bölcs (régen: bıcs) szóban is

báčik, báči, báčino, báčinko = bácsi, bácsika

5

bačkora = bocskor

BAD- = a figy, vigy (mint figy-el) kiejtési változata (lásd a bedlit’ = vigyáz címszót is); szanszkrit budh

(budh-ana-sz vigyázó); 1.) figy f>v: vigy (mint vigyáz), d-vel ejtve: vid (mint video, spanyol

’vidente’ = látnok. szlovák vidina = vízió), zs-vel vizs (mint vizslat, vizsgál, innen a vízum, vízió szó

is); ez a gyök nagyon elterjedt a szláv nyelvekben: vigyeni, vigyáni, vigyzáni, vigyzeni, mind a vigy,

figy gyökbıl; 2.) szlovákban az a hang kiesésével: BAD>BD is, pl. bdelý = éber, azaz figyelı

(mintegy „b(i)gyelı”)

bádanie = kutatás, tanulmányozás, lásd: BAD- 1.)

badat’ = észrevesz, észlel, meglát, lásd: BAD- 1.)

bádat’ = kutat, tanulmányoz, lásd: BAD- 1.)

bádatel’(-ka) = kutató, lásd: BAD- 1.)

badatel’ný = észrevehetı, észlelhetı, lásd: BAD- 1.)

baf = pöf, pöff

bafa», bafka» = pöfékel

baganča = bakancs, bok-ancs, mely szóban a bok = bog itt a bokát jelenti

bagáľ = csőrhe, csıcselék; e szót a francia bagage szóból származtatják, ahol katonai poggyászt jelent (a

bagázs és a poggyász egy szó, kétféle kiejtéssel!); a bagázs szó valójában a bog gyökbıl származik,

(boglya>máglya, bog>bögy, bugyor, bütyök, butykos, b>m: motyó stb.), vagyis a csürhe a bag, bog

gyökbıl az összecsapódott, összebogozódott társaság értemény révén adódik

báj = mint bájoló: rege, hitrege, monda

báječný = bájos, elbővölı, csodálatos, lásd: bő-báj, bőv, bőbájos

bájka = mint bájoló: állatmese, dajkamese

bál = bál

balada = ballada

baladický = balladai

balamutit’ = bolondít, pl. blázen (balázen) = bolond, lásd ott

baliareň = csomagoló (helység); bal = mál, mint málha, lásd még a balik címszót is

balenie = csomagolás; bal = mál, mint málha, lásd: balik

baliček = kis csomag; bal = mál, mint málha, lásd: balik

balik = csomag; balik gyöke azonos a bála, málha szavak gyökével, de ide sorolható a bog bog, (az angol

bag is), boly szó is; Czuczor szótárában: Málha, mely bugyorba göngyölgetett, s holmi utravaló

podgyászt jelent (vidulus, bulga). Innen, málhába kötni valamit am. csomóba, bugyorba. Ennek

gyöke a domboru magasat jelentı ma, s rokon a máglya, mágicsál szókkal, valamint pólya szóval is;

ma gyökbıl al képzıvel lett ma-al, mál, valamit egymásra halmozva öszvegöngyölget; innen igenév

máló, mála, s h közbevetésével, mely itt is némi ürességet jelent: málha, azaz eredetileg valamely

tartó eszköz, melybe holmit beraknak, öszvegöngyölgetnek

balit’ = csomagol, lásd: balik

balvan = sziklatömb, lásd bálvány, Baál istenrıl, vagyis a bálvány Baál, azaz Bél kıszobrát jelenti, de ezt

csak az tudhatta, aki a Tigris és Eufrátesz vidékén is otthon volt; Baál, azaz Bél nevét ırzi a szintén

ısi Béla szavunk is; nincs tudomásunk a szlovákok mély Kis-Ázsia-i kapcsolatairól; balu-balv olyan

jellegő szó, mint a hamu-hamv, nedő-nedv

balvanovitý = kıtömb alakú

bán = bán

banik = bányász, lásd lent: baňa

baňa = bánya, Czuczor Gergely szerint a be gyökbıl származik, eredetileg bé-ény, bénye, merthogy belé

6

kell menni

banictvo = bányászat, lásd: baňa = bánya

banovat’ = bánkódik, bánatos, gyöke bán, a bú gyökbıl; igen erıs bizonyíték, hogy a bánya és a bán(at)

gyökök a szlovákban is azonosak, holott a jelentések eltérıek

banda = banda

bandita = bandita

banský = bánya-, lásd: baňa = bánya

bantova» = tágabb értelemben bánt, itt: érint, fog, megzavar, nyugtalanít

bár, bárs = bár, bárcsak, de ugyanakkor elıtag is:

bárkde = bárhol

bárskedy = bármikor

bárskto = bárki

BAR = a HOR gyök h-b kiejtési változata; har, hor érteménye: ami kiáll, kiemelkedik, valami fölött

van; har, hor gyökbıl r>j váltással a haj (angolban még régies kiejtéssel: hair), r-vel pl. harisnya,

hártya: ami fed; továbbá h>b váltással: bar, mely általába szırt jelent (ami fed, így a bar szó bır,

bur(ok), bor(-ít), bor(ogat) kiejtéssel is ezt jelenti; régi barkáz: szırös kelmét fölborzaz; ilyen

értelemben e bar gyökbıl a barka, bársony, barkó, borzas, borbély, beretvál, barbár (szırös), r>j

váltással: baj(usz) stb. szó is (latin barba, német Bart, szláv brada (szakál))

baran = birka (hogy a bárány birkát jelent, nyilvánvaló tévedés, s ez a szó eredetét is igazolja), a bar, bir

szıröst jelent, pl.: barka, barkó, birka, lásd a BAR címszót

baranica = báránybır sapka, kucsma, mint szırös, lásd a BAR címszót

baranina = bárányhús, birkaszag, baran mint szırös, lásd a BAR címszót

baránok = kis bárány, mint szırös, lásd a BAR címszót

barbar = barbár(magas hangrendben: berber), eredeti jelentése: szırös, szakállas, lásd a BAR címszót

barbarský = barbár, mőveletlen, lásd a BAR címszót

barikáda = barikád, torlasz, azaz ami kiemelkedik; lásd a BAR címszót; pl. a bar = har gyökbıl a

kiemelkedés értemény révén, mint ahogy a barikád szó is, a Hargita, Harsányi hegy elnevezése is

barina = mocsár, pocsolya, bar-ina bar gyöke magas hangon ber, amibıl a berek: vizes lapály, folyók

mellékét ellepı és sûrü bokrokból, tövisekbıl, vesszıkbıl álló cserjés erdıcske

barinatý = mocsaras, lápos, lásd: barina

bárka = bárka; bárka = burok, ebbıl hangátvetéssel: burka, bárka

barnavý, brnavý = barna

batéria = üteg (bot = üt, akármelyik nyelv szókincsében is találjuk)

ba»ko = bátya

batoh = batyu, b>m: motyó, lásd még a bagáľ címszó szómagyarázatának második részét

batoľina = poggyász, lásd: batoh = batyu

baza = bodza (bogyozó szó összevontan ejtve)

bdelost’ = éberség, bd a fegy, figy, vigy gyökbıl, lásd BAD 2.)

bdelý = éber, bd a fegy, figy, vigy gyökbıl, lásd BAD 2.)

bdenie = virraszt, bd a fegy, figy, vigy gyökbıl, lásd BAD 2.)

bdiet’ = vigyáz, ırködik, bd a fegy, figy, vigy gyökbıl, lásd BAD 2.)

bedlit’ = vigyáz (értsd: ırködik), bed a fegy, figy f>v és v>b változata, lásd a BAD- 1.), 2.) címszót

bes = bısz: 1. rossz szellem, démon 2. düh, dühroham

beseda = beszéd, társalgás; a besze gyök a csángós-ógörögös kiejtéső mesze (mese) szóból származik

b>m hangmódosulattal, a mit, mot, moty, mosz, moz gyökbıl, azaz mozgatja a száját (ógörög mese =

7

müthe, azaz mitosz = motyosz, lásd Varga Csaba: Ógörög: régies csángó nyelv 5. MOT, MOC,

MOZ, MOSZ címő fejezetét (89-95. o.)

besedovat’’ = beszélget, lásd fenn: beseda

besne = bıszen, dühösen, a bısz szóból

besniet’ = ırjöng

besnota = veszettség, bısz düh

besný = veszett (v>b váltás)

bes = vesz-ettség, bes: vész v>b hangmódosulattal, ugyanis a vész romlást jelent, a vesz = visz szóval

azonos; más szlovák példa: v>b: pes = veszett kutya, vagyis bes>pes

be»ár = betyár

bez = veszettség, de a bez szó nélkülit is jelent (pl. bezciel’ný = cél nélküli), bez az oroszban kocsit is

jelent; ennek titka abban rejlik, hogy a szláv bez azonos a magyar vesz = vez = visz = vész szóval (ne

csodálkozzunk a visz és a vez (mint vezet) azonosságán, ez állat esetében különösképp kiviláglik:

elvisz = elvezet), tehát a kocsi: visz, a baj vész, a hiány visz, vesz, pl. veszteség (orosz bez: bezvode

= vízhiány), ez mind ugyanaz az egy gyök; a vissza is ebbıl: visz-vá (lásd errıl bıvebben a „HAR I.”

címő könyv 149-162. oldalain, sok értelmezı rajzzal)

bez|mocný = tehetetlen, itt bez hiányt jelent – vesz(t) v>b: bez –, a bez-mocný második felében, a

mocný szóban pedig a moccan szót üdvözölhetjük, mely a mo-mov>moz z>c változata; megjegyzem,

hogy más nyelvekben pl. a moving, moveo szó szintén a magyar mo-mov (mint ló-lov, kı-köv)-bıl

származik (pl. angol moving)

bez|vetrie = szélcsend, ahol bez nélkülit jelent, a vetrie-bıl a vet egyezik a magyar visz>vit (vitel, vitorla)

szóval, így jelenti a szelet is a szlávban

bil’ag = bélyeg

bíreą – béres, a szlovák szótárban: zsellér

bit’ = üt (az üt szó a bot b-vesztéses változata, minden más nyelvben is a magyarból)

bitka = verés, verekedés, lásd: bit’

bitkár = verekedı, lásd: bit’

blázen = bolond; alaposan kitekert szó; a bolond (az n vendéghang, tehát bolod) bolyongót jelent, s az

elsı szótagból más nyelvekben is kiesett az o az átvétel után: lengyel bloud, német blöd, wend blod,

blud, perzsa bul = bolond; teljes bizonyíték, hogy a szláv nyelvekben a bolond és a bolygás szók

ugyanabból a gyökbıl származnak, lásd alább: bludit = bolyong

bláznit’ = bolondít

bláznivý = bolond

blcha = bolha

blen = beléndek (növénytani), a bolond szóból

blika» = „pilikat” = pillong: pislog, pislákol

bludit’ = bolyong

bludenie = tévelygés, azaz bolyongás

bludne = tévesen, a bolyong szóból

bluf = blöff, tulajdonképpen: böff, mint böffentés

bôb = lóbab

boblavý = bugyogó (lásd: bub, buborék)

bobok = bogyó (állati ürülék), lásd alább: bobuµa

bobuµa = bogyó, a búb szóból, mellyel azonos a bab szó is

bod = pont (földrajzi), az n csak vendéghang, s a kiinduló szó: pötty

8

bodka = pont (ékezetjel), tehát pötyke

bodµač, bodliak = bogáncs

bodrý = élénk, fürge, vidám; ez feltehetıleg áttételes jelentésa Bodri kutyanévbıl, mely azonban bodrost,

bodros szırőt jelent

boj = ütközet, csata, lásd: párbaj, bajnok, bajvívás; a szó története igen érdekes és összetett: 1) a bajol és

a páhol (ógörög-ómagyar paiól>pajol>bajol, valamint paiól>páhol) ugyanaz a szó („ellátja a baját”),

2) ógörög-ómagyar paián>magyar baján jelent orvost is, mint aki legyızi a bajt, de ez avar kori

vezetınk neve is: Baján, 3) mindez kapcsolatba van a bán, mint „elbánik vele” szóval

boj = harc, a gyıztes: bajnok, a ví, mint vív gyökbıl; pl. vajúdik = bajúdik, bajmolódik

bója = bója

boliet’= „bajít”: fáj; bal = baj

bordó = bordó

borievka = boróka (-fenyı, -bogyó)

bosorka = boszorka

brány = borona

bráni» = „boronít”: boronál

brat = barát, testvér, társ, felebarát

bratko = testvérke, barátocska

bratstvo = testvériség

brázda = barázda, kiesett a b és az r közül az a hang)

brázdi» = „barázdít”: barázdál

brdo = (takács)borda (szövıszéken)

brečtan = borostyán

brekot = brekegés

brička = bricska

britva = borotva (magyar szó ez!, lásd a BAR címszót)

brloh = barlang, a szlovákban odú

bronz = bronz

bubla» = a búb, bubor szóból: bugyborékol, buborék

bublina = buborék

búda = bódé

budzogáň, buzogáň = buzogány

buchta = bukta (gyök: bok = bog, mert a bukta: bog, bugyor, bogy>moty: motyó, bog>pog szóból a

pogácsa, de mint bog, bugyor, a poggyász is)

budit’ = „figyít”: ébreszt (f-b és gy-d hangátmenettel)

bujarý = buja: kicsapongó, szilaj, tüzes, életerıs

bujniet’ = buján nı; a buj a búj (összebújni) szóból és a bı>buja szóból egyaránt adatik, innen a „buja

növényzet” is, ezt az egyezést csakis a magyar eredet igazolhatja, lásd a következı két címszót is

bujnost’ = bujaság

bujný = buja növéső, dús, azaz bı, mint buja = bı termés (burjánzó azonban már a bur, bor, bır (mint

burkol) gyökbıl adatik, annyit tesz, hogy burkol, borít, beborít)

buk = bükk

bukovina = bükkös, bükkfaerdı

bukréta = bokréta

bum = bumm

9

bunda = 1. rövid sportkabát 2. szırme 3. sőrő szırzet, bunda /kutya, birka/

bundáą = hosszúszırő kutya, bundás

burina = burján, gyom (ami burjánzik)

búrat’ = burít: rombol, bont

býk = bika, a bök szóból

byvol’ = bivaly (régen: bival)

buk = bükk; a bog>bok gyökbıl, jelentése bogos, ágasbogas, dán boege, svéd bok, ógörög jhgoV

(phégosz), latin fagus

C

cápat’ = csapkod

capart = cafat

capnú» = (oda)csap, megüt, odavág

cecok = csecs, tıgycsecs, mellbimbó

cech = céh

celok = az egész, a tel (mint teli, teljes) t-c:cel szóból, lásd alább: celý, ciel’

celý = „teli”: teljes, egézs

cengot = csengés

cep = csép, cséphadaró

cer = cser (tölgy), cserfa

cesto = tészta

chápat’ = felfog (lásd: „kapossa már, kapisgálja, a kap gyökbıl)

chatrný = satnya

chopit sa = elkap (lásd chápat)

choroba = kór

chorý = beteg, lásd „kór”

chrast = haraszt

chrček = hörcsög

chrčat’ = hörög

chyba = hiba

chýbat = hiányzik, „hibádzik”

chýr = hír

cíbik = bíbic

cic = cic

cica, cicuµa = cica, kiscica, cicus

cicat = szopik (a csecs, cici, ciciz szóból)

cicer = csicseriborsó

ciel’ = cél, a cél a tel szóval azonos t-c módosulattal; ezt a telibe talál = célba talál kifejezés is elárulja

cielit = céloz

ciepka» = csipog

cieva = cséve, orsó, csı, a csı-csöv gyökbıl

cikcak, cik-cak = cikcakk

ciling, cililing = csiling, csingiling

cimbal = cimbalom

cingi-lingi = csingi lingi

10

cinka» = cseng, peng

cirok = cirok

cmúl’at’ = szop, a cum, mint cumizik szóból hangátvetéssel, lásd: cumel, cumlik

crka» = 1. csorog, csörgedezik 2.csurgat

cumel, cumlík = cumi, dudli, cucli, Felvidéken: cumli

cupkat’ = cuppog

cvendľat’ = cseng

cvengnú» = csengetni (egyet)

cvrček = tücsök

cverna = cérna

cvikla = cékla

cvrkat = ciripel

CYK = kük, kók, csuk, cik: ısi magyar szó ez s nagyon elterjedt a régi nyelvekben; a gyök: ko, jelentése

görbére hajlik, pl.. kókad, káka, ku(n)kor; a k hang lehet c, cs hang is (mint Cicero, Csicsero, Kikero,

avagy császár, cézár, kaiser), innen ciklus: körbe forduló, csuk: a forgó ajtóra értendı, csukló, mert

küklo: forgó, cik-cak, cikázik és így tovább, mindezt alátámasztja a szlovák kukµa = csulya szó

cyklón = ciklon: „küklony”, lásd: CYK

cyklista = (bi)ciklis-ta, azaz „forgós”, kerékpáros, lásd: CYK

cyklus = ciklus, lásd: CYK

Č (cs)

čača = csecse

čačaný = csecse

čačka = csecsebecse (pl. csacskaság)

čakan = csákány

čakov = csákó

čalamáda = csalamádé, eredetileg csadajmálé

čap = csapszeg

čapica = sapka

čapik = nyelvcsap

čapi» = 1. megcsap, megüt 2. odacsap,odavág, eldob

čapka» = 1. csapkod, csapdos 2. pacskol, vereget

čapovat = csapol

čara = csere

čarda = csárda

čardáą = csárdás

čaąa = pohár, csésze, kehely

čata = csapat

čatár = szakaszvezetı

čeµaď = 1. cselédség 2. család (archaikus), család ugyanis azonos a cseléd szóval, csak mély-magas

hangú változatai egymásnak; a gyök: té, tesz, cseál, vagyis csak annyit jelentenek, hogy cselekvık

čemer = csömör

čerieslo = 1. csoroszlya 2. orrcsont

čermeµ = mezei csormolya

Čermeµ, Črmeµ = Csermely, földrajzi tájnév + patak Kassa mellett

11

čiapka = sapka

čiarka = cirka: vonal, ugyanis firka az alapszó

čibuk = csibuk

čičikat = csicsíjgat, azaz csititgat

čík = (réti)csík, illetve halfajta

čin = a csinál szó gyöke: cselekedet, tett

čini» = csinál, tesz, cselekszik

činný = csináló

čip, čip-čip = csip, csip-csirip

čipka = csipke

čipča» = csipog

čistec (bot) = tisztesfő, sebfő

čisti» = tisztít, tisztogat, t-cs hangváltás

čisto = tisztán, t>cs

čistitota = tisztaság, t>cs

čistý = tiszta

číľ, číľik = csíz

čiľma = csizma

čkanie = csuklás

čka» = csuklik

čµap = placcs!, erıs hangkeveredés

čµapka» = koppan, csobog, csurog, lotyog, locsog, lubickol, pacskol, vesd össze: caplat

čln = csónak, az l hang úgy került a szlovák szóba, hogy csónak régen csolnak volt.

člnok = csónak, régen csolnak

člnkovat’ = csónakázik

črmeµ, čermeµ = csermely

čpie» = csipıs, marós szaga van, csíp, mar (szag)

črep = cserép, cserépdarab, cser>csr

črieda = csorda

črta = karcolat, vonal: a karc szóból

čudák = különös ember, a csuda szóból

čudova» sa = 1. csodálkodni 2. bámészkodni

čurča» = csurog, csörgedez

čurkota» = csurog, csobog, csörgedez

čutora = csutora

čudo (csudo) = csoda

čvarga = csavargó: szedett-vedett népesség

čvirika» = csiripel

čvrlika» = csiripel, cirpel, nyekereg (hegedő)

D, D’

dá = ad, ád, fordított: da» – adni, pl. dádá, megdádálak: adok a fenekedre; a fordítás nem valódi, ugyanis

ad régen: ada volt, s a szókezdı a kiesésével da, a szóvégi a kiesésével pedig ad lett

d’aleko = távol, v nélkül: túl, s ebbıl t-d’ módosulattal: d’al

dávno = „távno”: régen

12

d’aląí = „túlsi” (bizonyára túlsó): távolabbi, messzebbi

debnár = bodnár, bognár (hordókészítı), b-d hangcsere

decko = „gyeckó”, a gyermekecske összevonva

ded = déd, nagyapa

dereą = deres

deľma = dézsma

dial’ka = „túlka”: távolság, lásd: d’aleko = távol

diamant = gyémánt (gyém = gyöm, göm, mint pl. gumó)

dieľa = dézsa

diňa (CA) = sárga dinnye (Komjatice)
nárečový slovník- diňa - tekvica = tök, sütőtök

dínom-dánom = dínomdánom

dojka = dajka

doska = deszka

drahý, drahá, drahé = drága

draho = drágán

drahokam = drágakı

driek = derék

drobit’ = „darabít”: aprít, azaz „darabít”

drobný = „darabnyi”: apró

drobky = „darabka”: aprólék (darab)

drobnost = apróság (darab)

drotár = drótos

drôt = drót

drúk = dorong

drumbµa = doromb

drúzga» = dr = tör: tör, zúz

drvit = tör (pl. darál)

drľat’ = tart („tartít”), fog

drľgroą = zsugori, ahol ľgr = zsugor

duda» = 1. dudál 2. dúdol 3. dorombol (macska)

duda» = 1. dudál 2. dúdol 3. dorombol (macska)

duchna = dunyha, dunna

duna = dőne, homokbucka

dupa» = dobog, topog

durdi» sa, duri» sa = durcáskodik, duzzog

dvor = udvar; a szó gyöke: ó, mint óv, s e gyökbıl származik az odú = védett hely, valamint az ótalom, l

vendéghanggal oltalom szó ; udvar eredeti alakja: oduor, u-v váltással: udvar

dvorit’ = udvarol (nyelvi gondolkodásmód is mérvadó!)

dutý = odvas, csak kiesett az odu szókezdı o hangja

dyňa = dinnye

dľber = csöbör

E

eden = éden, paradicsom; ugyanis az éd szó jelentése: gyönyör, innen az édes szó; aki édeleg, az

gyönyörög, édesem pedig annyit jelent, hogy gyönyöröm, gyönyörőségem; Éden pedig annyit jelent,

hogy: gyönyör helye.

13

egreą = egres

ej, ejha = ej, ejha, ejnye

F

faj- = fúj

fajka = „fújka”: pipa

fajta = fajta, faj

fakµa = fáklya

feą = fess, csinos, takaros

fičúr = ficsúr

figa = füge

fíha, fiha = hőha

finesa = finomság, finom árnyalat

fµaąa = palack, üveg, flaskó, flaska (lásd a Palacsinta címő fejezetet)

forma = forma, alakzat, alak, a for, mint forgat gyökbıl, ahogyan a korongos formáz

fortieµ = fortély

frčka = 1. fricska 2. rangjelzés

friąký = friss, fürge

fŕka» = 1. fröcsköl, fröcsög 2. prüszköl (ló)

frknú» = 1. fröccsen, fröccsent 2. csurran

fuč = fuccs, oda

fuča» = 1. fúj, süvít 2. fújtat, liheg

fuj, fujha = pfuj!

fujak = hófúvás, hóvihar

fujara = „fújara”: furulya, tilinkó

fujavica = „fújavica”: hófúvás

fúkací = fúvós

fúka» = fúj

fuňa» = 1. fúj, fújtat, liheg 2. süvít

fura = fuvar, de: fur-ikázik; fur a for, mint forgolódik gyökkel azonos, s fur-fuvar épp olyan szópár, mint

a csőr-csavar, zár-závár

G

gága», gagota» = gágog

gágor = gége

galeja = gálya

galiba = galiba, baj, bosszúság

gate = gatya; e szó a köt szó kiejtési változata: „felkötni a gatyát”

gáza = géz; érdekes szó, ugyanis go-oz > goz, gáz, gız, ebbıl a gejzir szó is, s jelentése: gomolyog (gooz);

ám mivel a gız, gáz áttetszı, áttételesen a finoman áttetszı kötözıszer is innen kapta a nevét

gazda = gazda

gejzír = gejzír, lásd fenn: gáza

gerąµa = gersli, gerstli; a szó rokona a gernye: kiaszott testő, görhes és a gerzsely szó, mely utóbbi

jelentése a Czuczor-Fogarasi szótárban: szılıfaj, melynek bogyói sürően öszvecsomósodnak

14

glg = korty, a glug, klutty szóból

goliáą = góliát; a hor (magas, pl. hórihorgas) h-g: gor gyökbıl, s innen r-l hangváltással; magas lábáról e

szó a góla (gólya) neve is

golier = gallér; a ker, kör szóból származik, mert kör alakú ruhakellék

gombik = gomb

gombička = gombocska

grajciar = garas, hangkieséssel és a szó módosításával: krajcár; a gör, gur szóból származik, kerek alakja

miatt

grobián = goromba

groą = garas: görös, lásd: grajciar

guµa = golyó, gömb

gul’ka = „golyóka”: kis golyó

guláą, guµáą = gulyás

gúµa» = gurít, hengerít, görget

gulky = golyók, lásd galuska, golyva

gunár = gunár

H

habarka = habarókanál

habkat’ = kapkod, a kiejtés érdekesen módosult: k>h, p>p, d>t

habkavý = habozó: bizonytalan, ingadozó, határozatlan

hahot = hahota, hahotázás

haja» = hajcsizik, csicsikál

hajčiar = hajcsár (hajtó)

hajdúch = hajdú, másképp hajtó

haky-baky = ákombákom

hala = hall

haló = halló

haluąka = galuska

hámor = hámor

hat’ = gát, lásd: hát, hátság, bakhát, hegyhát

hej = hej!

hemľit’ sa = hemzseg

heą = hess

hÍbka = mélység, lásd: híj, hiba

hintov = hintó; hintázó mozgásáról

híka» = 1. hő-zik (csodálkozva, meglepve, felindulva)

hµa = íme, lám, la, ni

hlísta = giliszta: bélféreg, bélgiliszta, g-h

hlivie» = hever, heverészik

hm = hümm

hmka» = hümmög

hmla = homály: köd; kiesett az o és az á hang

hna» = hajt

hnoj = ganaj (h-g)

15

hó, hohó = hahó

hodit’ = hajít

hodne = hogyne, nagyon

hoj = hej, haj

hojoj, hojój = hajaj

hoji» = gyógyít, az eredeti szó: jóít, a gyógyít szóé is (jóít = javít)

hold = hódolat; az l vendéghang, pl. a Hold neve is régen Hod volt

holdovat = hódol, lásd fenn: hold

homôlka (syra) = kis kúp, egy gomolya (túró); h-g

hompála» = himbálódzik: hompál = himbál

honit = hajt

honvéd = honvéd

hop = hopp

horda = horda

hornatý = hegyes vidék (hor, har = felmagasodó, kiemelkedı, pl. Hargita, de jelent bemélyedıt is, pl.

horpad, lásd: Hortobágy)

horný = felsı, lásd fenn

hôrny = hegyi, erdei (lásd fenn)

horuci = forró, ugyanis forró h-f módosulattal lett horu

hrable = gereblye, régiesen grábla (h-g)

hraba» = gereblyéz (h-g)

hrča = harcsa, Sumec sa v minulosti nazýval ,,hrča“ (veµká). Je to veµmi podobný názov, aký. sa pre sumca pouľíva v maďarskom jazyku. ( www.orszagh.info/orszaghova/dokumenty/silurus%20glanis.doc )
Jednoznačné hodnotenie slk. hrča „sumec“ ako prevzatia z maď. harcsa pokladáme za predčasné, keďľe pôvod maď. harcsa nie je známy. ...
www.juls.savba.sk/sr/2002/2/sr2002_2.pdf
Halneveink azt is elárulják, mióta ismerjük ezt, vagy azt a halfajt. Halászó oseink már ismerték a keszeget, az ont, a küszt. Magyar származékszó a compó és a bucó halnév. Valamelyik szláv nyelvbol vettük át a nevét a paducnak, márnának, kárásznak, csukának. Szláv eredetu a pisztráng halnév is. Sok halnév eredete máig ismeretlen. Így a harcsa, csík, ponty, sügér név eredete is.
Csehül a harcsa az "sumec", ahogyan manapság aszlovákok is nevezik, tehát lehetséges a magyar harcsa, "hrča" alternatíva háttérbe szorult a szlovák nyelv kodifikációja idején kb XVIII.sz-ban.
HRČA hovorový názov sumca, druh riečnej ryby



hrdzavý = rozsdás

hrebeň = 1. féső, 2. gereben, 3. taraj, 4. (hegy)gerinc; a gereben ugyanis kiálló hegyeirıl kapta a nevét, s

ilyen a féső, a taraj és a hegygerinc is

hriadeµ = (eke)gerendely (h-g); a szó a gerenda = tehertartó fa szóból származik

hromada = rakás, halom, garmada; hrom valójában horom, r-l: halom s a har = kiemelkedı, nagy

jelentéső szóból származik; har h-g: gar, s a régi harom r-l: halom

hrot = hegye, csúcsa valaminek

hu, huhu, huhú = hú, húha

huba = gomba; az alapszó: göb, pl. göbe, göb-bıl m vendéghanggal: gömb, gomb; huba = guba

gömbölyödöttet jelent

húka» = a hú, huhog szóból: 1. búg 2. tülköl 3. huhog (bagoly) 4. üvölt

Hun = hun (ember)

huncút = huncut, betyár

husár = huszár

húľva = gúzs (g-h: húľ), háncskötél

hyacint = jácint

CH

cha-cha = haha

chatrný = 1. gyatra, satnya, silány, hitvány 2. kopott rozoga, rozzant 3. beteges, gyenge, nyeszlett 4.

csekély, kicsi, satnya

chcechot = vihogás, hahota, röhögés

chichot = hahot(a), vihogás

16

chichota» sa = hahotázni

chlm = halom, domb, pl. Királyhelmec-Kráµovský Chlmec

chmeµ = komló ch-k

chmuµo = mulya

chmúri» = komoran néz („komorít”)

chmúrny = komor: felhıs, borús, zord (idıjárás)

choroba = kór

chorý = kóros, beteg

chotár = határ

chrast = haraszt, bozót; ch – h

chrček = hörcsög

chrchla» = krákog

chrchµavý = krákogó, rekedtes

chrupka» = ropogtat, rágcsál, ropog, recseg, a ch csak elıleh

chyba = hiba

chybi» = 1. hibázik 2. nem talál, eltéveszt

chýli» = hajlít

chýr = hír

chýrečný = híres, hírneves

chýrny = híres

chyrova» = hírlik

I

ircha = irha

iskra = szikra (hangátvetés); szikra a sziporka szó rövidített változata

iąpán = ispán

iste, isto = lásd alább: istota

istota = biztonság, bizonyosság, biztosság; a szlovákban kiesett a szókezdı b hang; ilyen a magyarban is

elıfordul, pl. bámul-ámul

izba = szoba; hangátvetés, mint szikra-iszkra

J

jajča», jajka» = jajgat, jajveszékel

jarica = jérce

jarka = jerke (fiatal nıstény bárány, kecske)

jarmo = járom, iga

jarok = árok

jasle = 1. jászol, 2. bölcsıde

javor = juhar(fa), jávor(fa)

jazmín = jázmin

jé, jej, jéj = jé

joj, jojoj, jój = jaj, jajjaj

juj, jujuj, júj = juj, jujjuj

K

17

kabat = kabát

káča = kiskacsa

kačaci = kacsa

kačica, kačka = kacsa

kada = kád, dézsa

kachµa = (cserép)kályha

kachle = kályha

kaka» = kakálni

kalich = kehely, de kelyh, s ebbıl a kalich

kalina = kányafa, bangita

kameň = kı (lásd kemény)

kamenec = jégesı (lásd: kı-kemény)

kameňovat = megkövez („keményez”)

kanec = kan, vadkan, tehát: kanec, mint pl. magóc

kanistra = kanna

kantár = kantár

kanva = kanna

kaňa = kánya

kapce = téli csizma (posztóból), valójában kapca, ugyanis ez csak burkolót jelent, pl. köpeny, kapucni

kapún = kappan

kapusta = káposzta

kapuszta = káposzta

karabína = karabély

karas = kárász

karé = karaj: sertéskaraj

karfiol = karfiol

karika, karička = győrő, karika, körtánc /körbe-körbe, karikába…/

karha» = szid, korhol, megfedd

karhavý = korholó

karta = kártya, eredetileg hártya

kaąa = kása

kefa = kefe

kefka = kis kefe

kefovat’ = kefél

kel = kel

kepeň = köpeny

ker = cser, mint cserje, bokor

kerovat’ = kormányoz

kikiríka» = kukorékol

kiąasonka = kisasszony

klada = kaloda (kal =üt, csapódik, pl. kladivo = kalapács

klampiar = kolompár, bádogos, azaz kalimpáló

klapka = csapószelep, kl = cs!

klas = kalász

klepanie = kopogás, kopácsolás, kalapálás

18

klepat’ = porol, gépel, lásd: kalapál

klepec = kelepce

klepot = kopogás, kopogtatás, kocogás, kelepelés

klietka = kalitka, ketrec

klobúk = kobak: kalap

klopanie = kopogás

klopa» = kopog

kl’úc = kulcs

kµúčiar = kulcsár

kl’účka = kilincs

kmín = kömény

kmotor = koma

kniha = könyv

knôt = kanóc

kocka = kocka

koč = hintó, lásd: kocsi

kočią = kocsis

kočovný = vándor (színész), nomád, értsd: kocsizó

kofa = kofa; érdekes szó: kaffogót jelent, nyilván a folyamatos vevıcsalogató beszédjérıl

klobása = kolbász

koláč = kalács

kolemba» = ringat, hintáztat, himbál

kolembavý = ingó, himbolygó

koliba = kaliba

kolo = kör (r>l)

koleso = kerék (r>l: „körözı”)

kolovat = kering (r>l)

komin = kemény

komora = kamra

kont = konty

kontík = kontyocska

kopa = kupa(c): rakás, lásd: kopec

kopa» = kapál

kopec = kupac, domb, halom

kopija = kopja, lándzsa

kopov = 1. kopó (kutya) 2. rendırkopó, ügynök

kopyto = kaptafa

korbáč = korbács

korčuµa = korcsolya

kord = kard, szlovákoknál: vívótır

korheµ = korhely

kormidlo = kormány (hajón)

koruna = korona, a kör szóból, alakja okán

kosa = kasza

kosit’ = kaszál

19

koąikár = kosárfonó

koąina = kas, szekérkas

koątova» = megkóstol

kotkodák = kotkodács

kotkodáka» = kotkodácsol

kotlik = katlan

kotlina = völgykatlan

kov = fém (lásd: köv, valamint kovács)

kováč = kovács

kova» = kovácsol, vasal, patkol

kozol = kazal

kol = karó (r>l)

kôra = kéreg

kôpor = kapor

kôą = kosár

koąík = kosárka

kraj1 = karéj, valaminek a széle

kraj2 = környék

krajec = karéj, azaz köréj

krájat’ = vág, szel (lásd: kanyarít)

krajcir = szabó (lásd még: kurtít)

krajnŷ = szélsı (karéj)

kráka» = károg

krátit’ = kurtit

krátky = kurta

krč = görcs

krčah = korsó, kancsó

krčit’ = görbít

krčma = korcsma

kreslo = karosszék

kres»an = keresztény; a kereszt szóból; maga a kereszt már áttételes jelentéső keresztbe rakni: egymáson

átteni, egymásra rakni; az eredeti szó a kör, ker gyökbıl származik: körös, s a köröst szóban a t csak

másodlagos meghatározó (lásd alább: kríľ), s mint egyházi fogalom, a szkíta Köristen jelére és

fogalmára meg vissza

krst = keresztelés /kereszt – k-r-s-t /

krivka = görbe (talán „körövke”, „körívke”?)

kríľ = kereszt, lásd: kres»an

kruh = kör, kr = kör, ker

kuchtík = kukta

kuchyňa = konyha, a koh gyökbıl

kuka»1 = kakukkol

kuka»2 = kukucskál

kukµa = csuklya, lásd: CYK

kúkoµ =konkoly

20

kukučka = kakukk

kukurica = kukorica, a kukora szóból

kulač = kulacs

kuµha» = kullog, sántít

Kumán = kún

kúpa = vásárlás, azaz kap, kapás, megkap

kupec = vevı, bizonyára „kapóc”

kupny = vétel, a kap, kapni-ból

kúpit = vesz, vásárol, a kap-ból

kupola, kopula = kupola

kúra = kúra

kus = kis, darab

kuątik = kis darab

kutanie = kutatás, turkálás, keresgélés

kuta», kuti» = kutat, keres

kuvik = kuvik

kuvikat = kuvikol

kuľel = guzsaly

kvas = kovász

kvičat = visít

kýbeµ, kýblik (köznyelvi) = kübli, vödör, a köb, öb, mint öblös szóból

kýchavka = keh (lóbetegség)

L

µa = lám, íme

laba = láb (állaté)

labilny = ingatag, lásd: lebeg, láp, ebbıl az angol „labilis” is

labka = lábacska

lampička = lámpácska

µan = len

langoą = lángos

lata = léc

larva = lárva

láva = láva, mindenhol máshol is a lé-lev-bıl, mint folyékony

lavór = lavór (valójában „lever”, a lé, lev gyökbıl)

laľírova» = lazsál

lečo = lecsó

lekcia = lecke (a hunoknál: lecuka)

len = csak, csupán (len pl.: fej-et-len, e len található mély hangrendben, s lágyan ejtve a lanyh, lanyha

szóban is)

lenga» = lengedezik, himbálódzik

lenivo = lanyhán, lustán (len itt = lanyh)

leňoąit = henyél (len, leny itt = lanyh)

lepenka = karton (azaz lap), ez egyben a pelenka szó is, csak lep-pal gyökfordulással

levanduµa = levendula; érdekes szó, a latinban is megvolt; gyöke a lé, lev, ugyanis fürdıkben használták

21

áztatva, illatosítónak

leľérny = lezser, könnyed,, értsd: laza

lilavý (köznyelv) = lila

ločka» (exp) = lotyog, locsog

lod = hajó (lásd láda, ladik)

lodka = ladik, csónak

lodnik = hajós, a láda szóból, azaz „ládnyik”

lokňa (köznyelv) = lokni, hajfürt

lokąa = laska, krumplilepény

lom = törési felület (lásd rom r>l: lom)

lomcovat = ráncigál, r>l, régen pl. ronc romc volt, tehát eredetileg romcigál

lomit’ = „romít”: tör (lásd rom r>l: lom)

lomoz = „romoz”: zaj, zörej

lopata = lapát

lopta = labda

lopúch = (úti)lapu

lov = vadászat (lásd lı-löv)

loves = vadász (lövész)

lucerka, lucerna = lucerna

lúh = lúg

lup = lop: 1. rablás, lopás 2. zsákmány

lúpez = rablás (lásd: lopás)

lúpeľnik = rabló, fosztogató (lásd: lopó)

lupič = rabló (lopó)

lúpi» = „lopít”: rabol, fosztogat

M

macko, macik = mackó, macika

macocha = mostoha

mača = macskakölyök

máčik = mákszem

mačka = macska

mach = moha

Maďar = magyar (férfi)

mak = mák

makovica = mákfej

malina = málna (lásd: málik)

mama = mama, anyu

mámit = ámít, valójában bámít, s ebbıl b-m módosulattal: mámít

mamµas = mamlasz

mandla = mandula

maska = álarc, maszk, a más gyökbıl

maąkara = álarcos ember, maskara, a más gyökbıl

mávat = lóbál (lásd: mo-moz, ennek v-s párja a mov)

maz = 1. máz, 2. kenıcs 3. enyv, csiriz

22

maľiar = mozsár (a morzsál hangjainak magyar összekeverése utáni átvétel)

mäsiar = mészáros, a metsz, metél szavak met gyökébıl

med = méz (a magyar „mál”-ból, mely szó mel, l>z váltással mez, ebbıl med, a lényeg ugyanis az, hogy

a méz: málós)

medved = medve (mézkedvelı ugyanis)

medza = mezsgye

méka» = mekeg

mentieka (régies) = mente

meraci = mérı

meranie = mérés

merat’ = mér

meravo = mereven

meraviet’ = merevedik

meravý = merev

merný = mérték

miazga = mézga

mica = cica, pl. cicamica

mieň – menyhal

miera = mérce

mierka = 1. mérce 2. métrék

mierni» = 1. csillapít, enyhít 2. mérsékel

mierne = mértékletesen

mierny = mérsékelt (lásd: kimért)

milost = kegy, könyörület, lásd: malaszt, a mál gyökbıl, melybıl a málladozó is; e mál gyökbıl milovat

szó, lásd alább

milovat = szeret

milý = kellemes, kedves

minulý = múlt

miskovat = herél, lásd: miskárol, mely a met> mis >metél, metsz gyökbıl származik

mletý = ırölt, darált, a magánhangzó kiesett a mál gyökbıl

mlyn = malom, lásd fenn

mlynár = molnár

mlynček = daráló, lásd fenn

mňauka» = nyávog

močiar = mocsár

močaristý = mocsár

močovka = trágyalé, azaz mocsok

mol’, mol’a = moly (a mál, málasztból, régen moly: moli)

mor = járvány (pl.: a halál martaléka), ami mar, elmar

morózny = morózus (morcos, mord, zord,

mota» = 1. matat, /ténfereg/ 2. felteker /pl. zsineget/

motolica = métely

motovidlo = motolla

motyl = pillangó, lepke, bizonyára a motollából, mely a moz-mot-ból származik

mráz = fagy, fagyás, lásd merev

23

m|reľa = rács, rostély; érdekes hangcsere, hasonlatos pl. a mroľ = rozmár

mrmlat’ = mormol, pontosabban „mormolít”

mrvit = apróz, mr = mor, mar, lásd morzsol

mrzutý = morcos

muk = mukk

muknú» = megmukkan

mulatova» (köznyelv) = mulatozik

must = must

my = mi

N

na = nos, nahát

NÁD = ned, mint nedü, nedv, n>b különbözettel: med, mint pl. meder, medence, ez m>v különbözettel:

ved, mint veder, vedel

nádcha = nátha, a ned, pl. nedv-bıl, pl. nedár: ellı baromtól elfolyt nedv, nadály: pióca, azaz nedvben,

vízben élı

nádoba = edény (ned, nedv = víz)

NAD = NAGY, kimagasló, túlságos

nad = fölé, de „kiemelkedı”, lásd: NAD

nad|merný = nagymérető, pl. lakás

nad|mieru = túlságosan, azaz nagymétékben

nad|priemerny = átlagon felüli, itt is nad = nagy

ná|drľ = tartály, ahol dr = tart, pl. drľanie = tartás, fogás

nadto = ráadásul, nad = nagy

na|fúkat = felfúj

na|gazdovat = megtakarít, lásd: gazdálkodik

na|klonit = meghajlít, kl>kr>kör

na|kopit = „fel|kúpít”, azaz felkupacol: felhalmoz, lásd: kuporgat, a kup (pl. kupac) gyökbıl

na|hor = felfelé (har, hor a magyarban „fel”, pl. Hargita)

na|kosit = (le)kaszál (kos = kasz)

na|krútit = („felkörít”, valójában gördít) felteker, kr>kör

na|krivit = görbén, kr>kör

na|kup = bevásárlás, a kap gyökbıl, pl. megkap

na|lepit = felragaszt, a lep (pl. lepel, belep) gyökbıl

na|ruąit = megzavar, lásd ráz, összeráz

na|rukovat = berukkol

na|ątrbit = megcsorbít, ątrbit = csorbít

na|ątudovat = megtud, megtanul, a tud (pl. tudás) gyökbıl

na|to” = arra rá, a to a tak, ták = illeszkedik gyökbıl van

na|triet = beken, a terít szóból

na|trvalo = tartósan, a tar (pl. tart) gyökbıl

na|veky = örökre, ahol veky = vég

na|činnost = tétlenség, a csin, csinál szóból, tagadással: necsin

na|čistý = piszkos, „nem tiszta

na|čudo = nem csuda

24

na|dávno = nemrégen, ahol táv>dáv, tehát „nemtávol”

na|hatený = akadálytalan, itt a hat, het (mint hatol, hatékony) szerepel

na|málo = nem kevés, a mál, mint máladék, l>r: mor(zsa) jelent kicsit

na|mierny = mértéktelen, a mér gyökbıl

na|milý = nem szívélyesen, azaz „ne(m) máladozva”

ne = ne, nem

nemo = némán

nemý = néma

ne|s|koro = késın, azaz „nem korán”

ne|velký = nem nagyon, a vál gyökbıl, „ne (ki)váló”

neľ = -nál, -nél, l>z hangmódosulás, mint mel>méz

nič = ni(n)cs: semmi

nie = nem

niet, nieto = nincs

no = no, nos

noľe = nosza, nocsak, nos hát

núti» = unszol, kényszerít, erıltet; a szlovákban a jó, igyanis nosz (mint noszogat) hangátvetéssel lett

unsz alakú

nuľ = nos: tehát, akkor

O

o|banova» = megbán

obed = ebéd, v-b váltással az evét szóból

objem = térfogat, az öb-bıl, pl. öblös, öb k-vesztéssel a köb, keb (pl. kebel, köböl) szóból

oblok = ablak, a lak a luk, lók>ók, óg gyökbıl

oblý = öblös: gömbölyded

obraz = ábráz: kép, lásd ábrázat, ábrázol; ábr, obr a bor gyök (mint borító, burok) szó elsı két hangjának

felcserélésével jött létre; ez a köze egymáshoz az abrosz és az ábrázat szónak: burok mindegyik

obrok = abrak

obrus = abrosz, lásd fenn: obraz

oceµ = acél, az izz, edz szóból

ocot = ecet

óda = óda, az ó = régi szóból

od = -tól, -tıl, -ról, -rıl, de általában az „át” jelentés érvényesül, vagyis át t>d: od

od|činit = jóvátesz, činit = csinál

od|kroji» = „lekarajít”: levág, leszel, lemetsz

od|viest = elvisz

oh, óh = ó, óh, ah

oho, ohó = hohó

och = ó, oh, ah

oj = aj, oh

okno = ablak, okno azonos az akna szóval; ok a luk, lók l-nélküli változata

oko = szem, ugyanis ablak, avagy akna, azaz luk, lásd: magyar akna, s fenn szlovák okno = ablak

okulár = szemlencse, képnagyító, okulár, lásd fenn: oko

oldomáą = áldomás (köznyelv)

25

olovený = ólom, az olu, olv (mint olvad gyökbıl)

olovo = ólom, lásd fenn

o|pálit’ = lesüt, lebarnít, a pir gyök r>l hangmódosulata szerepel itt

o|sihotený = elszigetelt, elhagyatott, ahol sihot = sziget

o|slobodi» = fel|szabadít; slobod = szabad

otec = atya

P

pá, pápá = pá-pá

pac, pac-pac, paci-pac = pacs, pacsi

pác (köznyelv) = pác

packa = „pacska”: pacsi, kezecske, pacskolás

pacova» = pácol

pád = esés, a pat, poty (potyog, pottyan, potya) gyökbıl t>d módosulattal

padák = ejtıernyı, de „potyak” ez igazából, lásd fenn

padat’ = esik, de potyog ez igazából

padavka = hullott gyümölcs, azaz pottyant gyümölcs

padnút = lepottyan

paf = puff /puskahang/

pagáč = pogácsa; pag, pog = bog

pagacik = pogácsa (b>p módosulat a bog gyökbıl)

pajác = pojáca, a boh(ó) gyökbıl

pajtás = pajtás

palác = palota

palacinka = palacsinta (a lap gyökbıl, gyökfordulással)

pálenka = pálinka

paleny = égetett, a pár(ol), pír ( = tőz) gyökbıl r>l módosulattal, lásd parit = párol

palica = pálca

palier = pallér

pálit = éget, a pír gyökbıl r>l módosulattal, tehát pálit = pirít

palivo = tüzelıanyag, lásd fenn: a pír>pal gyökbıl

pamuk = pamut

pancier = páncél

pančova» = pancsol /pl. bort/

pandúr (régi) = pandúr

pánt = pánt

pantalóny (régi) = pantalló

papka» = papizik

paplón = paplan

paprika = paprika

papuča = papucs

pár = pár, néhány

pár = házaspár

para = pára

parenie = párzás

26

parit = párol

párit sa = párzik

parný = pára, gız

parnik = gızhajó, azaz „párahajó”

párny = páros

parta = parti (pl. vízparti)

parta = párta (koszorú)

partner = társ, partner (ami szintén a pár-ból származik!)

patália = patália, zőrzavar

pavuk = pók; olyan szópár ez, mint csavar- csőr, zavar-zőr

pazder = pozdorja

pečat’ = pecsét

pečatit’ = pecsétel

pečeny = sült, sütött, lád pecsenye

pečienka = pecsenye, sült

pečivo = (pék)sütemény (úgy tőnik, hogy pék, pek és pecs szavak csak kiejtési változatok)

pejo, pejko = pej, pejló

pekár = pék

peniaz = pénz

perkelt = pörkölt

petrľlen = petrezselyem

pfuj = pfuj

piatok = péntek (lásd A hét napjai címő fejezetet)

pijavica = pióca, pio = folyadék, víz, lásd: pióca, piás, pisi

pika = „böke”: pika, lándzsa

pikantý = bökıs, lásd fenn: pika

pinka = pinty (pintyıke)

pipasár (régies) = pipaszár

pi-pi = pi-pi

pipika = pipiske

piąkóta = piskóta

piplat = pepecsel, pep p>b: bab, lásd babrál

pitvor = pitvar

pivnica = pince

piľmový = pézsma -(illat); pézs, piľ a bőz kiejtési változata

pláą» = palást, általában köpeny (ami lep: pal fordítva: lap, lep)

pléd = pléd, takaró, pléd a leped(ı) (ami lep) hangátvetéses alakja

pleva = pelyva (hangátvetés)

pletka = pletyka

pliecko = lapocka; lap > pl, vagyis pliecko szabályos módosulata a pliecko, lásd fenn: pléd, alább:

plienka, ploątica

plienka = pelenka (hangátvetés: pel = pli, de a pel a lep fordítottja)

ploątica = poloska, valójában laposka

podkova = patkó

podkúvač = pat(koló)kovács

27

pokrovec = pakróc

podlaha = padló

pohár = pohár

pol = fél (1/2) f>p hangmódosulással és mély hangrendben

polica = polc

polkruh = félkör, kr = kör

po|maranč = narancs; narancs tulajdonképpen „nyárancs”, ami a mongolból tisztán kitőnik

pologula = félgömb, azaz „félgolyó

polovina = fél (1/2)

poltucet = féltucat (pol a fél szóból származik f>p módosulattal)

poąuąka» = megsúg, odasúg; itt sus-torog

pootvorit = kissé nyitott, ez a pitvar szavunk

pot = izzadság, pl. „patakzik róla az izzadság”, lásd még a potok címszót

potkan = patkány

potok = patak

potóčik = kis patak

póda = föd > föld, talaj, lásd „fıd, fed f>p: padlat

pójd = padlás

póza = póz a fesz, mint feszül (pl. fasz) szóval azonos, innen a pózna, poszt (rendır) szó is.

prach = por, az o hang kiesésével, itt valójában: „poracs”

praąný = poros, azaz „porosnya”

prachovka = porrongy, pr = por, lásd még: práąit = poroz

prak = parittya, pr = per (pereg, perdül) gyökbıl

pramálo = nagyon kevés, pr = por, par(ány)

prameň = forrás; pr = por, f>p váltással a forrból

práąit = poroz, valójában „porosít”

práąok = porszem, pr = por, lásd prach = por

praľi» = perzsel, pörköl, pirít, süt, ránt, perzsel, valójában parázsít

prska» = 1. prüszköl, 2. serceg, sistereg, szikrázik, pattog, 3. fröcsköl

prskavka = csillagszóró, lásd fenn: prska»

pst = csitt, pszt

pudlík, pudel = puli

puf = puff

puchnú» = puffad, dagad, duzzad

puknú» = felpukkad (a hólyag), meghasad, megreped

pusa (köznyelv) = puszi

pusta = puszta

pustatina = pusztaság, kopárság

pustnú» = pusztul

pustoąi» = pusztít

pustota = pusztaság, sivárság

pustovník = remete

pustý = puszta, üres, kopár

puąka = puska

28

púą» = sivatag (puszta)

púą»a» = elenged, valójában elveszt, ugyanis puszt = foszt = veszt, p-f-v hangmódosulattal

o|púą»a» = elhagy

od|púą»a» = megbocsát

putňa = puttony

pýr = (arc)pír

R

rab (költıi) = rab

rabova» (exp) = rabol

rabstvo (költıi) = rabság

ráčkova» = raccsol

rad = rend (a magyarban az n csak vendéghang)

rád = rend (pl. jezsuita)

rak = rák

rakovina = rák (betegség)

rám = ráma, keret

rang (köznyelv) = rang

rapavý = ripacsos, ragyás

rároh = rárósólyom

raąpµa = ráspoly (amivel reszelhetni)

raľ = rozs

raľdie = rızse

reďkev, reďkovka = retek

rehot = röhögés

rehota» sa, rehli» sa = röhög

repa = rép

repka = repce

reąeto = rosta (a ráz gyökbıl), szita

rev = ordítás, üvöltés, a re, rí gyökbıl, pl. rian, rikolt

rez = vágás, szelet, a rész szóval azonos

rezeň = szelet, tehát rész

riadny = rendes

ribezle = ribizli

riedi» = ritkít

riedky = ritka, gyér

ring = ring

ringolat = ringló

robit’ = dolgozik (a rob, robot a ró-rov v>b változata!, azaz a kirovott, kirótt, rárótt munkát végzi; robot

= rovott, kirótt)

roj = raj (méhraj)

rojčenie = rajongás

rojčivý = rajongó, álmodozó

rojenie = rajzás

roąt = rostélyos

29

rováą = rovás, „sok van a rovásán”, jelzésre szolgáló pálca

rovina = róna, a rovina a róna v-s párja, mint zőr-zavar, zár-závár

rúcho (költıi) = ruha, ruházat

ruina = rom, omladék

rumy = romok

ruľa = rózsa, a ró gyökbıl, a rovóiról = tüskéirıl

S (SZ)

sako = zakó, eredetileg a zsák, szák szóból, az alapszó: zug

salaą = szállás (nyári/hegyi, karámmal és kalibával)

sane = szán

sanica = szánkózó

sankova» = szánkózik

sánky = szánkó

sára = szár: csizmaszár, cipıszár

satan = sátán

sat = sziv, szpik, a szí gyökkbıl, lásd alább:

savý = szívó

scéna = szín, az angol scena, scene is ez, sc = sz

scenár = szövegkönyv, tehát „színár”, lásd fenn

sečka = szecska, a szegcse (mint szegdelt) szóból hangátvetéssel, ilyen szó pl. a szökcse>szöcske

sečný = szegı, vágó, metszı

sekáč = „szegıce”: vágókés, vágóeszköz

sekera = szegı: fejsze, balta

sečny = vágó, metszı, tehát szegı

sekat = vág, metél, a szeg, szak gyökbıl, lásd: szecska

sekera = szekerce, balta, mint szegı

semenač = magfa, lásd: mag = szem

semenár = magtermelı

semenica = magnövény

semeno = mag, azaz szem

sennik = szénapadlás, azaz szennik szóban a széna szó áll, lásd: seno

senný = szénás

seno = széna

séria = sorozat, minden nyelvben egyaránt a magyar sor szóból

siho» = sziget/félsziget (folyóban)

silo = siló, silótároló

sípavý = sípoló, sziszegı

sipie» = sipít, sziszeg

sipot = sípolás, sziszegés

sitina (botanika) – szittyó (növény)

sitko = kis szita, vagyis szit-ka, lásd: sito = szita

sito = szita

skala = szikla (hangátvetés)

sklz = siklás

30

s|kory = korai (az s csak elıhang)

s|koro = korán, hamarosán

s|kŏr = korábban

s|krátit = kurtít (az sz elıhang s kiesett az u)

s|krček (exp) = korcs, nyápic, csenevész ember

skriňa = szekrény (minden nyelben a szek = szeg = zug gyökbıl)

skrinka = szekrényke

skrúcat = csőr, összecsavar, hangösszekeveréssel a csőr-bıl

s|kúpy = kuporgató fukar, az sz elıhang

s|kvelý = kiváló, remek, pompás, lásd: az sk után követlezı velý = váló, mint kiváló

skyprit = porhanyósít, porít, itt a pr-ben rejtızik a por

slama = szalma, hangátvetés

slamenák = szalmakalap, hangátvetés

slamka = szalmaszál, hangátvetés

slamnik = szalmazsák, hangátvetés

slanina = szalonna, hangátvetés

sláva = dicsıség, ami erıs tévedés, mert szláv, régen sláve, sclave annyit tesz, mint szolga, rabszolga,

lásd: szervilis, az eredeti szer, szerv szóból

slivka = szilvafa, hangátvetés

slivkový = szilvás, hangátvetés

slivovica = szilvapálinka, , hangátvetés

sloboda = szabadság, az l csak vendéghang, tehát szoboda

slobodno = szabad, az l csak vendéghang, tehát szobodno

Slovák = szlovák, alapszó a „szláv”, a régi szláve = szolga szóból; ezt az is bizonyítja, hogy a v hang h is

lehet, s lásd: sluha = szolga

slovko = „szavka”: szócska

slovník = „szavnyik”: szótár

slovo = szó, szav, az l vendéghang, díszítı hang

slovom = szóval, az l vendéghang

sluha = szolga, u,o-l hangátvetés; a h v is lehet, s innen adódik a „szláv” szó

sluka = szalonka, kiesett az a és az n

sluľba = szolgálat, az s és a l közül kiesett az o

smelo = merészen, s vendéghang, mer r>l: mel

smer = irány, de itt meg a mer(ev) szót találjuk

smet = szemét, kiesett az e

smyk = simít, kiesett az elsı i

sneh = hó, hab, a HO alapgyökbıl, melynek jelentése: fed

snovat = szı, az n vendéghang

sobáąit’ = esket, valószínő, hogy szöv v>b: szob hangmódosulattal, tehát szövés, szövetség kötés

sobota = „szabada”: szombat, a szabad szóból (lásd A hét napjai címő fejezetet)

sója = szója

sokol = sólyom

solídny = szelíd, szolíd

somár = szamár

somársky = szamár, buta

31

s|pád = esés, pod
s|pakova» = 1. bepakol (pl. kofferbe) 2. bezabál, bevág

s|párit = párol, az sz vendéghang

s|para = fülledt, értsd: párás, az sz vendéghang

s|pecatit = megpecsétel, az sz vendéghang

s|probova» = kipróbálni

srat’ = szarni

sračka = szar(ocska)

sŕka» = szürcsöl, a magyarázatot lásd A hét napjai címő fejezetben

srs» = szırzet (állati)

s|tara» sa = törıdik vkivel

step = sztyepp, valójában: gyep; e szóból a gyapjú, gyapot, gyepál stb. szó is

s|tiera» = letöröl, töröl

stĺp = oszlop, oszlop hangátvetéssel: cölöp

straka = szarka, a magyarázatot lásd A hét napjai címő fejezetben

strakatý = tarka, a magyarázatot lásd A hét napjai címő fejezetben

streda = szerda, a magyarázatot lásd A hét napjai címő fejezetben

sto = száz, száz>szat>(hangátvetéssel) szto

stopa = nyom, a top, tap gyökbıl, az sz itt vendéghang

stopár = nyomozó, lásd fenn

stol = asztal, az szlovákban az a hang kiesett

strebat = hörpöl = szörpöl-bıl

studeny = st-h: hideg (lásd még: hőt), ahol h>st

s|tupaj = talp, a tap, top gyökbıl, az sz vendéghang

s|túpit = lép, a tap, top gyökbıl, az sz vendéghang

s|tyk = érintés, a tak, ták gyökbıl, az sz vendéghang

suka = szuka

sukňa = szoknya

súri» = sürget

sused = szomszéd; a szó sim, mint simul szóból származik; szomszéd tehát: simuló, érintkezı

svią»a» = süvít

svrček = tücsök, „svrücsek”

syča» = sziszeg

syka» = sziszeg

©

ąabla = szablya

ąafran = sáfrány

ąál = sál

ąalát = saláta

ąalovat = zsaluz („zsaluvat”)

ąalvia = zsálya

ąaman = sámán

ąamlík = sámli, zsámoly

32

ąanovat’ = sajnál, kimél

ąarkan = sárkány

ąantít = pajkos, a sanda = sánta szóból

ąáąie (köznyelv) = sásos: nádas

ąaąina = sás

ąelest = zörej, a cser-eg szóból, r>l hangváltással

ąero = szürkület, a szür, pl. szüremlik szóból

ąiator = sátor, e szó gyöke a söt (mint sötét)

ąik = sor, vonal, itt valójában: csík

ąikovný = sikeres, ügyes

ąindel = zsindely

ąipka = csipke(bogyó), csíp gyökbıl csipke cs>s: sipka

ąipový = csipkebokor; ąip = csip

ąirenie = terjeszt, a szór gyökbıl

ąiąak (régies) = sisak, továbbá kalap, sapka

ąkola = iskola, régiesen: oskola; itt nem fejthetem ki, de a lényeg: skol a csel, mint cselleng szóval

azonos, a- fosztóképzıvel: aszkol jelentése pedig: csellengéstıl megfosztottság, azaz elfoglaltság; a

szó átvevıi elhagyták a számukra nem érthetı a- fosztóképzıt, s így a szó pont ellenkezı értelmővé

vált

ąkrečok = hörcsög

ąk|rekot = rikácsolás, lásd: „rikót”, „rikolt”

ąlapa = talp, a lap-ból, lásd pl.: claptat, a caplatból

ąnúra = zsinór, más nyelvben is ebbıl, az i kiesésével, végsı elemzésben zsinór a húr szó erısen rontott

alakja

sojka = szajkó

ąor (köznyelv) = sor

ąpargµa = spárga (növény); itt is ugyanaz a baj, mint a skola szó esetében (lásd ott), ugyanis spar a

spór(a), szapor(a) szóval azonos, ha a növény nem spóra (s|por = por) által szaporodik, akkor: a-spor,

innen az aszparágusz szó, amibıl rövidült – helytelenül – a spárga szó

ąpetka = csipetke, azaz értsd: csipet, csipetnyi

ą|pina = penész, a szlovákba: piszok, kosz, mocsok

ątekli» = „csiklít”: csiklandoz

ąteklivý = csiklandoz

ątípa» = „csípit”, azaz csíp

ątipec = csipesz

ątipka = „csipka”: csipet, csipetnyi, lásd: ąpetka

ątôla = stóla = sál: az l hang csak vendéghang

ątrbavý = csorba

ątrkot = a csörög szóból: csörgés, zörgés, csörömpölés

ątrnga» = csenget, penget, 1. cseng, peng

ątrúdµa = rétes, strudli, végsı soron: rúd

ą»uka = csuka

ą|túra» = túr, túrkál, bökdös, szurkál

ątvrtok = csütörtök, aligha képzelhetı el, hogy ebbıl lett a ątvrtok (az -ok, -ök végzıdés eleve magyar);

csötör valójában gyötör (csőr, csavar), pl. régen: „ha a kalap öszvecsötörtetnék”, azaz

33

öszvegyötörtetnék; csötörtök, mint nap, Jézus Nagypéntek elıtti gyötrésével kapcsolatos, s mint a hét

negyedik napja, innen egyben számnév is, ahogy pent = bán(a)t (Jézus halála miatt), s ebbıl a péntek;

magyar szó ez mindegyik, lásd bıvebben A hét napjai címő fejezetben

ąuba = suba

ąúcha» = 1. dörzsöl, súrol 2. kopik, súrlódik

ąuchorit’ = suhog

ąuchotat’ = susog

ąumiet’ = susog, bizonyára a zümmögbıl

ąunka = sonka, de más nyelvekben is a csonk, csonká-ból, csonk cs>t: tönk

ąuąkat’ = susog

ąuąota» (köznyelv) = suttog, susog

ąuą»a» = zizeg, suhog, zörög

ąuta = szarvnélküli, suta

ąusti» = suhog, zuhog

ąvagor = sógor

ąvih = suh, suhintás

ąvihat’ = suhogtat, lásd fenn: ąvih = suh

ąvihota» = süvít, visít

ąvík = csík (a harisnyán)/

T

ta = oda, ez a távolító ta-tov

tabela = tabella, lásd: tabla

tabla = 1. tábla (pl. búza-) 2. gyúródeszka, ugyanis tábla gyöke táv, s a szó valójában távla, azaz kiterjedt

valami

tábor = tábor; tábor terjedt, tág, nyílt helyet jelent; gyöke a tá, melybıl a tanya szó is; oly régi magyar szó

ez, hogy még Mózes is a Tábor-hegynél állt meg

táborák = tábortőz

táborit = táborozik

tabuµa = tábla (iskolai, emléktábla), lásd elébb: tabla

tácka, tacňa = tálca, lásd: tabla

táčky = talicska (tolicska) szó hangátvetéssel

tajit’ = titkol

tak = úgy, ez a ták, tak, pl. takar gyök, tehát tak = fed, takar

takisto = éppenúgy

takmer = csaknem

takto = így (a tak, mint takar, fed gyökbıl)

taký = olyan (a tak, mint takar, fed gyökbıl)

taliga = taliga, azaz toliga, a tol gyökbıl

tancova», tanči» = táncol, lásd: tanec

tanec = tánc (magyar szó ez, lásd még: tántorog, téblábol)

tanečnik = táncos

tanier = tányér; tan, tany kiterjedést jelent, ebbıl a tanya és a tenyér szó is

tanistra = tarisznya (hangösszekeverés)

taňa = tanya

34

tápat’ = tapogat (lásd tapasztal, tapint)

tapeta = tapéta (magyarból ez a szó mindenhol, mert tapéta: tapad, e tapból a tapló is

tapetovat’ = tapétáz

»apka» = 1. tapsol 2. vereget, paskol

tarasi» = torlaszol

tarhoňa = tarhonya (mert tör, tar > dar, mint pl. darab, dara)

tarcha = teher, régen ugyanis: tereh, terh,ebbıl átvetéssel: teher, mint pelyh-pehely, kelyh-kehely

»archavá = terhes (asszony), lásd fenn: tarcha

tárnik = társzekér

taąka = táska

tátos = táltos

tavba = olvasztás (tav-tó-tócsa)

tavit’ = olvaszt, azaz: tóít

tégeµ = tégely (takart, fedeles edényke eredetileg)

tehla = tégla

tehotnost = terhesség

tekvica = tök

temnica (hist.) = tömlöc, ahová betömik az oda valót

teperit = cipel (cip c-t: tep), vonszol

terasa = terasz, a tér szóból

terč = tárcsa: céltábla, jelzıtárcsa

terem = a tér szóból: 1. terem, csarnok 2. kastély

terén = terep, a tér gyökbıl; terén = tereny, melybıl hangátvetéssel: tenyér

teritorinálny = terület (a territórium is a magyar terület szóból származik)

terkeµ (tájszólás) = törköly, a törek szóból

teror = terror; terr a rett (mint rettenet) szó megfordítása

ticho = csend, hangátvetés a csit, mint csitít, csitul szóból

tika» = ketyeg: tik-tak

timeny = tompított, a tom, töm gyökbıl

tis = tiszafa

tísit = csitít; hangátvetés, lásd fenn

tlači» = tol

tlapa = talp

tlmoči» = tolmácsol

tkács = takács (takács)

tkáci = szövıszék, valójában tákoló, azaz összeillesztı

tkat = szı (lásd: takács) a ták (illeszt) gyökbıl

topánka = cipı (lásd: topogó)

torba = tarisznya, a tár gyökbıl, ahogyan a tarsoly is

torta = torta, ez eredetileg csőrt, csavart édesség, lásd tortúra, torzít (= csavar)

torzo = torzó, e szó eredetileg törzset jelent

továr = áru, a táv, ebbıl a régi távár = kereskedı szóból, tehát távolba vivı

továrią = segéd, mesterlegény, az orosz tavaris-val azonos, s ez az azonosság a magyarból világlik meg:

alapjuk egyaránt a társ = táros, melynek a közbeiktatott v-s változata a táváros, azaz egy tárból egy

35

„fészekaljából” valók

tragač – 1. targonca 2. tragacs; a tol szógyökbıl l-r hangváltással; egyébként mongol tergen = szekér

trápenie = gyötrés, kínzás, szintén a tor>tr gyökbıl

tres = durranás, a dör>tör>tr gyökbıl

trie» = töröl, dörgöl

trpaslík = törpe; szegény törpe szó össze-vissza torzult; eredetije: töpör (mint pl. töpörödött, töpörtyő); a

szlovákban a töpör, hangátvetéssel törp szónak csak a mássalhangzói maradtak meg: trp, az angolban

viszont t-d és p-f módosulattal: dwrf

trucova» (köznyelv) = „durcovaty”: durcáskodik, dacol, makacskodik, truccol (=durcol)

tupit = tompít, az m kiesett belıle

tupost = tompa, lásd fenn

turnaj (hist) = lovagi torna; tor a csőr, csavar gyökkel azonos, tehát torna a test csőrését, csavarását

jelenti

turňa (köznyelv) = torony

tutlat’ = titkol, orosz taity = titok

tý = te

týkat = tegez, ahol tý = te

týranie = kínzás, gyötrés, minden nyelvbe a magyarból került, ugyanis a tor a csőr-csavarból származik,

vagyis tor, týr annyi, mint csavar (csav fordítva: facs, tehát csavar = facsar), például tortura, s ebbıl a

torta is, mely csavart süteményt jelent, ilyen pl. a kürtıs kalács

U

ú|čel = cél

u|čini» = „meg|csiníty”: csinál, megtesz

údaj = adat

úhor = ugar, parlag

uhorka = uborka, eredetileg: buborka, mert búb, bubor alakú

u|jarmi» = leigáz: járom = iga

ujú, ujujú = ujjuj

u|lovit’ = vadat elejt, az lı-löv gyökbıl

u|lovok = (vadász)zsákmány, a löv gyökbıl, lásd fenn

u|mazat = bemocskol, ahol maz = maszat

ú|mera = arány, arányos, a mér (mint mérték) gyökbıl

unudene = unottan

u|lupit = elrabol, a lop gyökbıl

u|padat = sőllyed, hanyatlik, az apad szóból

u|padok = hanyatlás, az apad szóból

u|pokoj = békít, megnyugtat, pokoj = béke, a bok, bék b>p változata

u|praľit = megpirít, szó szerint „parázsít”

u|pustit = elál valamitıl, lemond valamirıl, e szóban a „puszt” = ”veszt” szó áll

uragán = orkán, szélvész; or = hor: erıs, pl. hurrikán, ordít

u|razit = megsért, megbánt, e szóban a rossz szó áll

u|ątipačný = csipkelıdı

u|ątipnú» = megcsíp

36

u|salaąi» = el|szállásol

u|slovie = szállóige, e szóban a s(l)ov = szó, szav áll

ú|sluznost = szolgálatkész, a szóban sl = szol

u|ątipnút = megcsíp, e szóban u = meg, ątip = csíp

u|tábori» sa = letáboroz, letelepszik

u|tkat = megszı, u = meg, tkat = takat, lásd: takács

u|timit = eltompít, e szóban u = el, timit|ben tim = tom

u|tok = támadás, valójában atak, melyben a tak = összeilleszt magyar szó áll, pl. tákol, takács

u|triet = megtöröl, e szóban u = meg, tr = tör

ú|trľok = töredék, e szóban tr = tör

u|týrat = meggyötör, e szóban u = meg, týr = csőr cs>t változata: tor, melybıl pl. a tortúra szó is

u|valit = rázúdít, ahol u = rá, valit = válít, a vál (pl. leválik) gyökbıl

u|väznit = örizetbe vesz, väz = vesz

u|vidiet = meglát, ahol u = meg, vid = figy, pl. figyel

u|viest = elvezet, ahol u = el, vies(t) = vez(et)

u|viezt = el bír szállítani, ahol viez = visz

u|vod = bevezetés, ahol vod a visz, vez, vit(el) d>t változata: vod, ebben az eredetben rejlik annak titka,

hogy a vod víz|et is jelent a szlávban

ú|vodnik = vezércikk, lásd fenn: vez(ér)>ved

u|volnit = megszabadít, u = meg, vol = vál

u|záver = zár, itt a zár = závár, mint závárzat látható, csak a magyarra jellemzık a v-s és v-nélküli

szópőrok, mint csőr-csavar, zőr-zavar

u|zavretie = lezárás, a závár-ból kiesett a második magánhangzó

u|zavierat = bezár, lásd fenn

V

vábit = csábít, oly erıs a hasonlóság, hogy méltán vélhetjük a cs>v hangátmenetet

vábidlo = csábítószer

vábivý = csábító

vačok = zseb, a vacok szóból, mely magyar módosulat a fészek szóból

vajatat’ = vajúdik, e szó annál is inkább magyar, hogy a bajlódik szóból alakult

vak = táska, valójában bog, a bog, bugy szóból b>v váltással

val = fal, szlovákban: védıfal védısánc

válov = vályu

vandrák = „vándorák”: vándorló, csavargó

vandorovat = vándor

vandorovka = vándorút

vandorovnik = vándorlegény

vankus = vánkos

var = forrás, a for-ból f>v hangmódosulással

varovat = vigyáz, ıriz, a vár, mint várakozik szóból

vedro = vödör, lásd alább:

vedenie = vezetés, lásd alább: vedúci

vedúci = vezetı, a ved azért fordul elı egyaránt a vödör és a vezetı szlovák megfelelıiben, mert a

magyarban a vez, vesz és a víz azonos hangalakúak, s a szlovákban természetszerőleg egyformán

37

módosultak; lásd: szláv ved-em vagy vegyjem (vezetem), továbbá vez-em vagy vezjem (jármüvön

viszem, szállitom), és vezmem (elveszem)

velikán = óriás, a vál, mint kiváló, azaz kiemelkedik a többi közül, ez a vál szó vel alakban sok szó elsı

tagja nagy jelentéssel

veli» = „vezít”, azaz vezet: vezényel

velký = nagy, a vál, váló, mint kiváló szóból

velmi = nagyon, lásd fenn: velký

verą = vers

verąik = versecske

verąovat = versel

vetrat = szellıztet, a vet a visz>vit (melybıl a vitorla is) szóból

vetrik = gyenge szél, szellı, vet: lásd fenn

vetrovka = viharkabát, a fentiek alapján már érthetı, hogy miért „dereng” fel itt a vitorla szó is

vhodne = megfelelıen, kellıképpen, e szóban a hogyne búvik meg

vhodny = alkalmas, megfelelı, lásd fenn

víchor = vihar

víchrica = vihar, fergeteg

videnie = látás, más nyelvekben is a figy gyök (mint figyel, néz, lát) >fid>vid kiejtési változatából,

szlávban a figy>vigy változata is elterjedt, pl. vigyényie

vidiecky = vidéki

vidiek = vidék

vidina = látomás, lásd fenn: videnie

viest = vezet, a visz>vez-bıl, lásd még: viezt, továbbá visz = vesz:

pre|vies» = (véghez)visz

pre|viez» = átvisz, megkocsikáztat

vietor = szél, lásd fenn: vetrat

viezt = visz

vinár = szılész, lásd alább:

vino = bor, más nyelvekben is csak áttételes értelmezése a venyige szónak, mely a fon, fonadék szóból

szárnmazik: fony f>v: veny

vi»úz (ironikus) = vitéz (betyár, csibész)

vnuk = (u-v) unoka(fiú)

voda = víz, a ned (nedv, nátha) >med>ved>vod kiejtési változata

vodáren = vízmővek

vodca = vezér, a víz és a vez(ér) azért egyarán vod a szlávban, mert ezek amagyarban egyformán

hangzanak: vez-víz, lásd a vodovod címszót is

vodic = vezetı, lásd fenn és lenn

vodička = vizecske

vodit’ = vezet

vodivost = vezetıképesség

vodomer = vízóra, ahol mer = mér

vodovod = vízvezeték, itt kétszer szerepel a vod, egyszer víz, egyszer vez jelentéssel, mely azonosságot

csakis a magyar víz és vez = visz azonos hangalak magyarázhatja, lásd még a visz>vit (pl. vitel,

vitorla) pedig szelet jelent a szlovákban

volači = valakié, ahol vol = vala

38

volačo = valami, ahol vol = vala

volajaco = valahogyan, ahol vol = vala

volakam = valahova, ahol vol = vala

volba = választás, itt a vál gyök szerepel

volič(-ka) = választó, vol = vál

volit’ = választ, vol = vál

voz = kocsi, szekér, itt a visz gyök szerepel, lásd alább is

vozen = vasúti kocsi, a visz gyökbıl, tehát „viszeny”, lásd alább:

vozit’ = visz

vozovka = úttest, itt is a visz gyök látható, bizonyára a visz, „messzire visz”, „messzire vezet” gondolat

alapján

v|padnút = beesik, v = be, pad a pot, poty t>d változata, lásd fenn: pád és padák

vrabec = veréb (mintha azt mondanánk a terebély helyett, hogy „trebély”), e madár csiripelı, régiesen

mondván „verregı” (e szóból a cserregı is) hangjáról kapta, régi szlávban vrabij, új szlávban vrabelj,

vrabec

v|sadit’ = beletesz, ahol a v = bele, sed = szed

v|strcit’ = beledug, bedug, v = be, strcit szórészben pedig a szorít szót tisztelhetjük

vs|tupi = belép, itt a stup szórészben a top (pl. toppan) rejlik

vs|tupné = belépıdíj, lásd fenn, tehát kb. betoppanódíj”

vsak = „csak”: de, azonban

v|simat si = szemügyre vesz,sim (ejtsd: szim) = szem>szim

v|tesnat = belegyömöszöl, beleszorít, tes (ejtsd: tesz) = tesz

v|tierat’ = bedörzsöl, dör d>t: tör>tier

v|tieravost = tolakodás, dörgölızés, lásd fenn, továbbá ne feledjük, hogy tolakodás l>r: törekedés, törtetés

v|tieravý = tolakodó, dörgölızı, lásd fenn

vy|cicat’ = „ki|csöcsít”: kiszív, kiszop, itt a csecs, csöcs (mint csúcs)>cici szerepel

v|cifrovat’ = feldíszít, a cifra, ahogyan Czucor Gergely feltárta: „úgy látszik, hogy az irkál, firkál gyöke

ir, fir rejlik benne, miszerint átvetve annyi volna, mint fircza, azaz irkált, firkált ékesség, vagy jegy”.

Igen elterjedt szavunk: olasz cifra, franczia chiffre, német Ziffer

vý|čap = söntés, itt a csap szavunk szerepel teljesen hibátlanul, lásd alább:

vý|čapnik = csapos

vý|čiň = garázdálkodás, itt čiň (ejtsd: csiny) = csíny szavunk szerepel

vý|čiňat’ = garázdálkodik, lásd fenn

vý|fuk = kipufogó, ahol fuk a fú (fú>pú) gyökkel azonos, lásd alább:

vý|fúkat’ = kifú

vy|lomit’ = „ki|romít”, bizonyára „kirohamít”: kitör

vy|merat’ = „ki|mérít”: kimér, felmér, mer = mér

vy|mlat = cséplés, ahol mál>ml

vy|padnut = kipottyan, pad a pat, pot, poty t>d kiejtési változata

vy|pálit = kiéget, ahol pír ( = tőz) r>l: pál

vy|par = pára

vy|parit sa = elpárolog

vy|parovat sa = párolog

vy|pichnút = kibök, kiszúr, bök b>p pich

vy|plach = „ki|placcs”: kiöblítés

39

vy|praľit = ki|parázsít: kisüt

vy|pustit’ = ki|pusztít, itt kirekeszt, pust (ejtsd: puszt) a puszt = foszt szóból

vy|rabovat = kirabol

vy|razit = kiüt, kiver a szótár szerint, de itt a (ki)ráz áll (pl. kirázza a hideg), e szó a rügy és ragya

szókkal is rokon a ro gyök révén

vy|raľka = kiütés, pattanás

vy|riedit’ = megritkít, rit>ried

vy|rojit’ = „ki|rajít”: kirajzik, raj>roj

vý|ron = kiáradás, kiömlés, rohan > ron: kiront

vy|rovnanie = kiegyezés, a szóban a ró, rov áll

vy|sávač = „ki|szivacs”: porszívó, sáv (ejtsd száv) a szív szóból; tehát szívó a sávač s a szivacs szó hajaz



vy|sávat’ = ki|szivat, lásd fenn

vy|sek = „ki|szeg”: kivágás, sec(ejtsd: szek) = szeg (vég), pl. szekerce = szegıce

vy|slat’ = kiküld, ahol slat (ejtsd: szlat) a szalajt szóval azonos

vy|slovený = kimondott, kifejezett, lásd slov címszót: szó, szav l vendéghanggal: szlov

vy|slovne = kimondottan, kifejezetten, slov = sov, szav, azaz szó

vy|s|topovat = nyomára bukkan, itt top (pl. topog) nyom jelentéssel szerepel

vy|s|túpenie = fellépés, az s vendéghang, túp = top, tehát „feltoppanás”

vy|tavit’ = „ki|tavít”: kiolvaszt, itt a tó-tav (lásd még: tócsa, tocsogó) szó áll

vy|vábit’ = „ki|csábít”

vy|viest” = ki|vezet

Z

za|cengat’ = fel|csenget

za|fajčit’ = „rá|fújcsít”: rágyújt

za|gága» = fel|gágog

za|mazat’ = „rá|mázít”: bemázol

za|nôti» = „rá|nótít”: rázendít egy nótára

zástava = zászló, lobogó

zá|tarasa = torlasz

záver = závár v-nélküli párja: zár, itt: záróberendezés, závárzat

zelený = zöld

zeler = zeller, eretelileg: szélie, ugyanis a régi szokás szerint kert szélynövénye volt

z|mera» = meg|mér, le|mér

z|riedka = ritkán

z|unovaný = unott, kedvetlen, fanyar

z|unova» = elunni, megunni

zúzik (tájszólás) = zúza

®

ľandár = zsandár, csendır

ľeliar = zsellér

ľemµa = zsemlye

ľgrloą = zsugori, fösvény

ľinčica = zsendice

40

ľinka = zsineg, kötél

ľírny = 1. zsíros, tápláló 2. termékeny 3.hízó, hizlalásra alkalmas (pl. marha)

ľiváň = zsivány, élénk gyermek, rabló

ľivánska pečienka = zsiványpecsenye

ľupan = ispán, a zsupán az ispán szó eltorzított alakja

***

Irodalom:

Barabási László: Magyarul gondolkodni, Fríg Kiadó, Budapest, 2006.

Barabási László: Székely-magyar történelem Atillától máig, Fríg Kiadó, Budapest, 2005.

Czuczor-Fogarasi szótár, Magyar Tudományos Akadémia, 1862.

Cser Ferenc-Darai Lajos: Magyar folytonosság a Kárpát-medencében, Fríg Kiadó, Budapest, 2005.

Grover S. Krantz: Az európai nyelvek földrajzi kialakulása, magánkiadás, Budapest, 2000.

Harsányi Ildikó: Fekete magyarok-fehér magyarok, Fríg Kiadó, Budapest, 2005.

Mesterházy Zsolt: A Magyar ókor I-II., Magyar Ház Könyvek, 2002.

Mesterházy Zsolt: A honfoglalások kora, Kr. e. 2200-Kr. u. 1250., Fríg Kiadó, Budapest, 2005.

Szabédi László: A magyar nyelv eredete, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1974.0

Szabó István Mihály: A magyar nép eredete, Mundus Kiadó, Budapest, 2004.

Varga Csaba: JEL JEL JEL, avagy az ABC 30000 éves története, Fríg Kiadó, Budapest, 2001.

Varga Csaba: A kıkor élı nyelve, Fríg Kiadó, Budapest, 2003.

Varga Csaba: A magyar szókincs titka, Fríg Kiadó, Budapest, 2005.

Varga Csaba: Ógörög: régies csángó nyelv, Fríg Kiadó, Budapest, 2006.

Varga Csaba: Az angol szókincs magyar szemmel, Fríg Kiadó, Budapest, 2007.

http://www.juls.savba.sk/sr/2002/2/sr2002_2.pdf
časopis pre výskum slovenského jazyka

http://www.zmne.hu/kulso/mhtt/hadtudomany/2007/3/2007_3_13.html
A Szlovák Köztársaság államiságának megteremtése

http://mek.niif.hu/04500/04509/04509.pdf
Etymological Dictionary of Hungarian (EDH)



A szlovák nyelv a magyar nyelv egyik sajátos változata

2009.3.5.
A ma szlováknak mondott nyelv úgy 1500-1400 évvel ezelőtt kezdett elszigetelődni a magyar tözsnyelvtől. Tehát „eredeti” szlovák nyelv egyszerűen nem létezik: a magyar nyelv egyik utódnyelve. Vagyis nekünk, magyaroknak oly megértő, elnéző szeretettel kell tekintenünk a szlovák nyelvre, mint a kisunokánkra.



*



Az alábbi szóegyeztető szószedet csak töredék. Elkezdtem egy reggel, eddig jutottam egy ültömben másnap reggelig, aztán sok egyéb dolgom akadván félretettem ezt a munkát, s immár több mint egy éve várja a folytatást. De ennyi is bőven elegendő a fenti állítás bizonyítására. (Időközben sok önkéntes segítőm akadt a szógyűjtésben.)

Ha megfigyeli az ember a szlovák kiejtési szokásokat, akkor gyorsan kitisztul a kép. Pl. ’hrdza’(vý)=rozsdá(s), vagyis rdzs=rozsda, tehát itt hangátvetés is történt (rozsda-rodzsa), vagy pl. ’lepenka’=karton (azaz lap), s lásd: pelenka, azaz gyökfordulás történt (egyébként még a magyarban, többezer éve): lap-pel, innen a palacsinta szó is: lap az, mint a lapány, magas hangon lepény is. Továbbá előszeretettel ejtenek díszítő hangokat a szóba, pl. ’specatit’=megpecsétel, ahol is (s)pecsat=pecsét. Szép példa a hangszaporításra a ’ąkrekot’=rikácsolás, ahol a rekot=rikót, mai kiejtéssel: rikolt.

A munkát szófejtő szótárnak szánom, néhány szónál máris talál valamiféle magyarázatot az olvasó: teljes egészében ilyen lesz a kész munka. Érdemes a szófejtést az utolsó szóig végig járni, ugyanis nagyon hálásak lehetünk a szlovákoknak: 1300 évvel ezelőtti szókincsünk egész tárházát őrzik. Pl a szlovákból tudni meg, hogy a „tavasz” szó valójában „tavas”, azaz az olvadást jelenti. Mert szlovák ’tavit’=olvaszt, ’tavba’=olvasztás (tav=tó, kicsinyezve: tócsa). A szlovák szókincs nem nagy a mi milliónyi szavunkhoz képest, s ez a jelenség pedig lehetővé teszi (lényegesen megkönnyíti) annak kutatását is, hogy mit miért őriznek ma is, és mit miért nem. A legizgalmasabb a „miért nem” kérdés. Ugyanis a válasszal egyúttal a ma szlovákoknak nevezettek akkori életviszonyait, világszemléletét is feltárjuk. Mert a nagy kérdés az, hogy miért szakadtak el tőlünk?

A Magyar Tudományos Akadémia 1860 körül (több részletben) kiadott, az un. Czuczor-Fogarasi szótár ezt írja a leány-nyelvekről:



„E leánynyelveken azt tapasztaljuk, hogy az anyanyelv szavaival jobbára úgy bánnak, mint merő lelketlen anyaggal, melyet majd megcsonkítva, majd megtoldva, néha kisimítva, majd öszvevisszahányva saját szerveikhez és izlésökhöz idomítanak a nélkül, hogy gyökeiket és képzőiket épségben hagynák, s alapérteményökről öntudatok volna. Ezekben a szoros ért. vett nyelvalkotó érzék és szellem kihalt, s helyette csupán az idomítási hajlam és ügyesség működik. Tudniillik épen úgy bánnak az anyai szókkal, mint a nyelvrontó tájbeszédek az értelmezhetőbb deréknyelvéivel, pl. midőn a palócz csillapít helyett csiplagítot, a bodrogközi és székely vakmerő helyett makverőt, a balatonmelléki hágcsó helyett háskót mond /.../“



Nos, ilyen okok miatt vált le a magyar törzsnyelvről a szlovák is: a nyelvalkotó érzék és szellem kihalt. Rosszul tesszük, s elveszítjük a talajt a talpunk alól, ha mi magyarok nem ilyen szemmel nézzük a magyarból lett leány-nyelveket. (Csak megjegyzem, hogy a „csupán az idomítási hajlam és ügyesség működik” kitétel egyben a mai nyugati társadalmak látlelete is, mert ez nem csak a nyelvükre érvényes, emlékezzünk csak e mondásra: „nyelvem határai: létem határai”.) Nos, ilyen szemmel figyelhetjük mi a szlovák nyelv szókincsének alább sorjázó részletét. (A munkához itt egyelőre csak Tankó László „Szlovák-magyar kézíszótár”-át használtam fel; Talentum kiadása, 2002.)





B



’babka’=fitying, eredetileg kis pénzecske, mely II. Lajos alatt jött divatba; valóban kis

babot (bab=búb-búbocskát) jelent, itt olyan értelemben, hogy babkát sem ér;

ezt ma kis kiejtési módosulattal úgy mondjuk, hogy „fabatkát sem ér”

’babračka’=babrálás, babra munka, b>p módosulattal pl. pepecs, pepecsel

’baganča’=bakancs, bok-ancs, ahol bok=bog itt a bokát jelenti

’báječný’=bájos, elbűvölő, csodálatos, lásd: bű-báj, bűbájos

’balvan’=sziklatömb, lásd bálvány, Baál istenről, vagyis a bálvány Baál, azaz Bél

kőszobrát jelenti, de ezt csak az tudhatta, aki a Tigris és Eufrátesz vidékén is otthon volt; Baál, azaz Bél nevét őrzi a szintén ősi Béla szavunk is; nincs tudomásunk a szlovákok mély Kis-Ázsia-i kapcsolatairól; balv olyan jellegű szó, mint a hamu-hamv, nedű-nedv

’balamutit’=bolondít, szédít, pl. ’blázen’=bolond, lásd ott

’baňa’=bánya, Czuczor Gergely szerint a be gyökből származik, eredetileg bé-ény,

bénye, merthogy belé kell menni

’banik’=bányász, lásd fenn: bánya

’banovat’=bánkódik, bánatos, gyöke bán, a bú gyökből

’bar’=bár, lásd: habár, ámbár, Czuczor szerint a beh vágyszóból származik

’baran’=birka (hogy a bárány birkát jelent, nyilvánvaló tévedés, s ez a szó eredetét is

igazolja), a bar, bir szőröst jelent, pl.: barka, barkó

’baránok’=kis bárány

’batéria’=üteg (bot=üt, akármilyen nyelv szókincsében is találjuk)

’batoh’=batyu

’batoľina’=poggyász, itt batyu

’baza’=bodza (bogyozó szó összevontan ejtve)

’bedlit’=vigyáz (értsd: őrködik), a fegy, figy f>v és v>b változatai

’beseda’=beszéd, társalgás

’besedovat’’=beszélget

’besne’=bőszen, dühösen, a bősz szóból

’besnotat’=bősz, bősz düh

’besny’=veszett (v>b váltás)

’bes’=veszettség, ’bes’: vész v>b hangmódosulattal, ugyanis a vész romlást jelent, a

vesz=visz szóval azonos

’bez’=veszettség, de ’bez’ nélkülit is jelent, oroszban kocsit is; ennek titka abban

rejlik, hogy a szláv ’bez’ azonos a magyar vesz=vez=visz=vész szóval (ne csodálkozzunk a visz és a vez (mint vezet) azonosságán, ez állat esetében különösképp kiviláglik: elvisz=elvezet), tehát a kocsi: visz, a baj vész, a hiány visz, vesz, pl. veszteség (orosz bez: bezvode=vízhiány), ez mind ugyanaz az egy gyök; a vissza is ebből: visz-vá (lásd erről bővebben a „HAR I.” című könyv 149-162. oldalain, sok értelmező rajzzal)

’bezmocný’= tehetetlen, itt’bez’ hiányt jelent – vesz(t) v>b: bez –, a ’mocný’ szóban

pedig a moccan szót üdvözölhetjük, mely a mo-mov>moz z>c változata; megjegyzem, hogy más nyelvekben pl. a ’moving, ’moveo’ szó szintén a magyar mo-mov (mint ló-lov, kő-köv)-ből származik (pl. angol ’moving’)

’beztak’=úgyis, anélkül is, ’bez’ nélkül, ’tak’ pedig a takar (fed, érintkezik) tak

gyökével azonos, lásd ott

’bezvetrie’=szélcsend, ahol ’bez’ nélkülit jelent, a ’vetrie’-ből a vet egyezik a magyar

visz>vit (vitel, vitorla) szóval, így jelenti a szelet is a szlávban

’bil’ag’=bélyeg

’bit’=üt (az üt szó a bot b-vesztéses változata, minden más nyelvben is a magyarból)

’blázen’=bolond; alaposan kitekert szó; a bolond bolyongót jelent, s az első szótagból

más nyelvekben is kiesett az o az átvétel után: lengyel ’bloud’, német ’blöd’, wend ’blod’, blud’, perzsa ’bul’=bolond; teljes bizonyíték, hogy a szláv nyelvekben a bolond és a bolygás szók ugyanabból a gyökből származnak, lásd alább: ’bludit’=bolyong

’bláznit’=bolondít

’bláznivý’=bolond

’bludit’=bolyong

’bludenie’=tévelygés, azaz bolyongás

’bludne’=tévesen, a bolyong szóból

’boj’=ütközet (lásd párbaj)

’bôl’=baj (bal=baj)

’brázda’=barázda

’britva’=borotva (magyar szó ez!)

’boblavý’=bugyogó (lásd: bub, buborék)

’borievka’=boróka (–fenyő, -bogyó)

’bosorka’=boszorka

’buchta’=bukta (gyök: bok=bog, mert a bukta: bog, bugyor)

’bujniet’=buján nő; a buj a búj (összebújni) szóból és a bő>buja szóból egyaránt

adatik, innen a „buja növényzet” is, ezt az egyezést csakis a magyar eredet igazolhatja, lásd a következő két címszót is

’bujnost’=bujaság

’bujný’=dús, buja növésű, azaz bő, mint buja=bő termés (burjánzó azonban már a bur,

bor, bőr (mint burkol) gyökből adatik, annyit tesz, hogy burkol, borít, beborít)

’bunda’=bunda

’býk’=bika, a bök szóból

’bivol’=bivaly

’buk’=bükk (a bog>bok gyökből, jelentése bogos, ágasbogas)





’C’=C, ’Č’=CS



’čačaný=csecse

’čakan’=csákány

’čalamáda’=csalamádé, eredetileg csadajmálé

’čap’=csapszeg

’cápat’=csapkod,

’čapik’=nyelvcsap

’čapovat’=csapol

’čata’=csapat

’čatár’=szakaszvezető

’cep’=cséphadaró

’cesto’=tészta

’chápat’=felfog (lásd: „kapossa már, kapisgálja, a kap gyökből)

’chatrný’=satnya

’chopit’ sa’=elkap (lásd chápat’)

’choroba’=kór

’chorý’=beteg, lásd „kór”

’chrast’=haraszt

’chrček’=hörcsög

’chrčat”=hörög

’chyba’=hiba

’chýbat’=hiányzik

’chýr’=hír

’cicat’=szopik (a csecs, cici, ciciz szóból)

’čičikat’=csicsíjgat, csititgat

’cielit’=céloz

’činný’=csináló

’čipka’=csipke

’čistitota’=tisztaság

’čisto’=tisztán

’čiľma’=csizma

’čkat’ sa’=csuklik

’črep’=cserép, cserépdarab

’čudák’=különös ember

’čudo’ (csudo)=csoda

’cumlik’=cumi, cucli

’čvarga’=”szedett-vedett népesség”, lásd: csavargó, az első a kiesett

’cverna’=cérna

’cvrkat’=ciripel





D



’dojka’=dajka

’driek’=derék

’drobit’=aprít, azaz „darabít”

’drobky’=aprólék (darab)

’drobnost’=apróság (darab)

’drvit’=tör (pl. darál)

’dvor’=udvar (szanszkrit szó is)

’dvorit’=udvarol (nyelvi gondolkodásmód is mérvadó!)





E



’egreą’=egres



F



’figa’=füge

’fujavica’=hófúvás

’fura’=fuvar, lásd: furikázik



G



’gágor’=gége

’gagotat’=gágog

’gazda’=gazda

’gombik’=gomb

’guláą’=gulyás

’gúl’at’=gurít, r>l

’gul’ky’=golyók, lásd galuska, golyva

’gunár’=gunár





H



’habkat’=kapkod, a kiejtés érdekesen módosult: k>h, p>p, d>t

’hala’=hall

’haluąky’=galuska

’hat’=gát, lásd hát, hátság

’hemzit sa’=hemzseg

’hÍbka’=mélység, lásd: híj, hiba

’hold’=hódolat

’holdovat’’=hódol

’honit’=hajt

’hornatý’=hegyes vidék (hor, har=felmagasodó, kiemelkedő, pl. Hargita, de jelent

bemélyedőt is, pl. horpad, lásd: Hortobágy)

’horný’=felső, lásd fenn

’hôrny’==hegyi, erdei (lásd fenn)

’hrable’=gereblye

’hrdzavý’=rozsdás

’hrot’=hegye, csúcsa valaminek

’huncút’=huncut

’husár’=huszár





K



’kabanica’=ködmön, bizonyára a kabát szó régies alakjából, ugyanis a ködmön szóban lévő

„köd” a köt szóval azonos

’kabat’=kabát

’kačaci’=kacsa

’kad’a’=kád

’kachle’=kályha

’kalich’=kehely

’kameň’=kő (lásd kemény)

’kamenec’=jégeső (lásd: kő-kemény)

’kameňovat’=megkövez („keményez”)

’kanistra’=kanna

’kantár’=kantár

’kanva’=kanna

’kapuszta’=káposzta

’karhavý’=korholó

’kasa’=kása

’kefa’=kefe

’kefka’=kis kefe

’kefovat’=kefél

’kepeň’=köpeny

’kerovat’=kormányoz

’klapka’=csapószelep, kl=cs

’klas’=kalász

’klepat’=porol, gépel, lásd: kalapál

’klepec’=kelepce

’klobúk’=kalap (lásd még: kobak)

’klopanie’=kopogás

’kl’úc’=kulcs

’kl’účka’=kilincs

’kmotor’=koma

’kocka’=kocka

’koč’=hintó, lásd: kocsi

’kočią’=kocsis

’koliba’=kaliba

’kolo’=kör (r>l)

’koleso’=kerék (r>l: „köröző”)

’kolovat’=kering (r>l)

’komin’=kemény

’komora’=kamra

’kopa’=rakás, lásd: kupa, kupac, mint alább:

’kopec’=kupac, domb, halom

’kormidlo’=kormányoz

’kosa’=kasza

’kosic’=kaszál

’koąikár’=kosárfonó

’kotlik’=katlan

’kov’=fém (lásd: köv, valamint kovács)

’kováč’=kovács

’kol’=karó (r>l)

’kora’=kéreg

’kôą’=kosár

’kraj’=karéj, valaminek a széle

’kraj’=környék

’krajec’=karéj, azaz köréj

’krájat’=vág, szel (lásd: kanyarít)

’krajcir’=szabó (lásd még: kurtít)

’krajnŷ’=szélső (karéj)

’krátit’=kurtit

’krátky’=kurta

’krč’=görcs

’krčit’=görbít

’krčma’=korcsma

’krivka’=görbe (talán „körövke”, „körívke”?)

’kruh’=kör, ’kr’=kör, ker

’kukat’=kukucskál

’kukol’=konkoly

’kúpa’=vásárlás, azaz kap, kapás, megkap

’kupec’=vevő, bizonyára „kapóc”

’kupny’=vétel, a kap, kapni-ból

’kúpit’=vesz, vásárol, a kap-ból

’kus’=kis, darab

’kuątik’=kis darab

’kuvikat’=kuvikol

’kvas’=kovász

’kvičat’=visít





L



’laba’=láb

’labilny’=ingatag, lásd: lebeg, láp, ebből az angol „labilis” is

’labka’=lábacska

’langos’=lángos

’len’=csak, csupán (len pl.: fej-et-len, e len található mély hangrendben, s lágyan ejtve

a lanyh, lanyha szóban is)

’lenivo’=lanyhán, lustán (’len’ itt=lanyh)

’leňoąit’=henyél (’len’, ’leny’ itt=lanyh)

’larva’=lárva

’láva’=láva, mindenhol máshol is a lé-lev-ből, mint folyékony

’lavór’=lavór

’lečo’=lecsó

’lepenka’=karton (azaz lap)

’lod’’=hajó (lásd láda, ladik)

’lod’ka’=ladik, csónak

’lodnik’=hajós

’lom’=törési felület (lásd rom r>l: lom)

’lomcovat’=ráncigál, r>l, régen pl. ronc romc volt, tehát eredetileg romcigál

’lomit’= tör (lásd rom r>l: lom)

’lomoz’=zaj, zörej

’lopta’=labda

’lopúch’=(úti)lapu

’lov’=vadászat (lásd lő-löv)

’loves’=vadász (lövész)

’lúpez’=rablás (lásd: lopás)

’lúpeľnik’=rabló, fosztogató (lásd: lopó)

’lupič’=rabló (lopó)





M



’macik’=mackó, macika

’macocha’=mostoha

’mača’=macska

’máčik’=mákszem

’mach’=moha

’mak’=mák

’makovica’=mákfej

’malina’=málna (lásd: málik)

’mámit’’=ámít

’mand’1a’=mandula

’manko’=hiány, áttételes értelemben

’matka’=anya (lásd: mátka, a latinból ez a „mat” szintén anya: ’mother”)

’mávat’=lóbál (lásd: mo-moz, ennek v-s párja a mov)

’maľiar’=mozsár (a morzsál hangjainak magyar összekeverése utáni átvétel)

’mäsiar’=mészáros, a metsz, metél met gyökéből

’maąina’=masina

’med’=méz (a magyar „mál”-ból, mely szó mel, l>z váltással mez, méz alakban is

igazán kalandos éltet él; a lényeg ugyanis az, hogy a méz: málós)

’medved’’=medve (mézkedvelő ugyanis)

’medza’=mezsgye

’meraci’=mérő

’meranie’=mérés

’merat’=mér

’meravý’=merev

’meraviet’=merevedik

’merný’=mérték

’miazga’=mézga

’miera’=mérce

’mierne’=mértékletesen

’mierny’=mérsékelt (lásd: kimért)

’milost’’=kegy, könyörület, lásd: malaszt, málból a málladozó is, e mál-ból:

’milovat’=szeret

’milý’=kellemes, kedves

’minulý’=múlt

’miskovat’=herél, lásd: miskárol, mely a met> mis >metél, metsz gyökből származik

’mletý’=őrölt, darált, magánhangzó kiesése a mál gyökből

’mlyn’=malom, lásd fenn

’mlynár’=molnár

’mlynček’=daráló, lásd fenn

’močiar’=mocsár

’močaristý’=mocsár

’močovka’=trágyalé, lásd mocsok, mocsár

’mol’a’=molylepke (a mál, málasztból, régen moly: moli)

’mor’=járvány (lásd: a halál martaléka)

’motyl’’=pillangó, lepke, bizonyára a motollából, mely a moz-mot-ból származik

’mráz’=fagy, fagyás, lásd merev

’mrmlat’=mormol

’mrvit’’=apróz, ’mr’=mor, mar, lásd morzsol

’mrzutý’=morcos

’mrzacit’=nyomorít, lásd pl: marcangol

’must’=must

’my’=mi





N



’na’=nos, nahát

’nádcha’=nátha, a ned, pl. nedv-ből

’nádoba’=edény (ned, nedv=víz)

’nad’=fölé, de „kiemelkedő”, végső soron „nagy” jelentésű a ’nad’ szó, pl.:

’nadmerný’= nagyméretű, pl. lakás

’nadmieru’=túlságosan, azaz nagymétékben

’nadpriemerny’=átlagon felüli, itt is nad=nagy

’nádrľ’=tartály, lásd ned, nedv=víz

’nadto’=ráadásul, nad=nagy

’nafúkat’=felfúj

’nagazdovat’=megtakarít, lásd: gazdálkodik

’naklonit’=meghajlít, kl>kr>kör

’nakopit’=felhalmoz, lásd: kuporgat, a kup (pl. kupac) gyökből

’nahor’=felfelé (har, hor a magyarban „fel”, pl. Hargita)

’nakosit’’=lekaszál (’kos’=kasz)

’nakrútit’’=felteker, kr>kör

’nakrivit’’=görbén, kr>kör

’nákup’=bevásárlás, a kap gyökből, pl. megkap

’nalepit’’=felragaszt, a lep (pl. lepel, belep) gyökből

’naruąit’=megzavar, lásd ráz, összeráz

’narukovat’=berukkol

’naątrbit’=megcsorbít, ątrbit=csorbít

’naątudovat=megtud, megtanul, a tud (pl. tudás) gyökből

’nato”=arra rá, a to a tak, ták=illeszkedik gyökből van

’natriet’=beken, a terít szóból

’natrvalo’=tartósan, a tar (pl. tart) gyökből

’naveky’=örökre, ahol ’veky’=vég

’názor’=nézet, a néz-ből

’názorný’=nézet

’nečinnost’=tétlenség, a csin, csinál szóból, tagadással: ’necsin’

’nečistý’=piszkos, „nem tiszta’

’nečudo’=nem csuda

’nedávno’=nemrégen, ahol táv>dáv, tehát „nemtávol”

’nehatený’=akadálytalan, itt a hat, het (mint hatol, hatékony) szerepel

’nemálo’=nem kevés, a mál, mint máladék, l>r: mor(zsa) jelent kicsit

’nemierny’=mértéktelen, a mér gyökből

’nemilý’=nem szívélyesen, azaz „ne(m) máladozva”

’nemo’=némán, ’nemý’=néma

’neskoro’=későn, azaz „nem korán”

’nevel’ký’=nem nagyon, a vál gyökből, pl. „kiváló”

’neľ’=-nál, -nél, l>z hangmódosulás, mint mel>méz

’nič’=semmi, a nincsből

’nuľ’=tehát, akkor, a nos-ból



O



’objem’=térfogat, az öb-ből, pl. öblös, öb k-vesztéssel a köb, keb (pl. kebel, köböl)

szóból

’oblok’=ablak, a lak a luk, lók>ók, óg gyökből

’oblý’=gömbölyded, lásd öblös

’obraz’=kép, lásd ábrázat, ábrázol

’obrazne’=képtelenség

’obrok’=abrak

’obrus’=abrosz

’od’=-tól, -től, -ról, -ről, de általában az „át” jelentés érvényesül,

vagyis át t>d: od

’odčinit’=jóvátesz, ’činit’=csinál

’odviest’=elvisz

’okno’=ablak, azonos az akna szóval is, a luk, lók l-nélküli változata: ók

’oko’=szem, ugyanis ablak, azaz luk (lásd: magyar akna, szlovák ’okno’=ablak), luk,

lók-ból l-vesztéssel az ok, miből az okul, okos stb. is

’oltár’=oltár

’olovený’=ólom

’opálit’=lesüt, lebarnít, a pir gyök r>l hangmódosulata szerepel itt

’otec’=atya





P



’pád’=esés, a pat, poty (potyog, pottyan, potya) gyökből t>d módosulattal

’padák’=ejtőernyő, de „potyak” ez igazából, lásd fenn

’padat’=esik, de potyog ez igazából

’padavka’=hullott gyümölcs, azaz pottyant gyümölcs

’padnút’=lepottyan

’pagacik’=pogácsa (b>p módosulat a bog gyökből)

’pajác’=pojáca, a boh(ó) gyökből

’palác’=palota

’palacinka’=palacsinta (a lap gyökből, gyökfordulással)

’pálenka’=pálinka

’paleny’=égetett, a pár(ol), pír (=tűz) gyökből r>l módosulattal, lásd ’parit’=párol

’palica’=pálca

’palier’=pallér

’pálit’=éget, a pír gyökből r>l módosulattal, tehát ’pálit’=pirít

’palivo’=tüzelőanyag, lásd fenn: a pír>pal gyökből

’pamuk’=pamut

’pancier’=páncél

’paplan’=paplón

’paprika’=paprika

’papuča’=papucs

’pár’=pár, néhány

’pár’=házaspár

’para’=pára

’parenie’=párzás

’parit’=párol

’párit’ sa’=párzik

’parný’=pára, gőz

’parnik’=gőzhajó, azaz „párahajó”

’párny’=páros

’parta’=parti (pl. vízparti)

’partner’=társ, partner (ami szintén a pár-ból származik!)

’patália’=patália, zűrzavar

’pečat’=pecsét

’pečitat’=pecsétel

’pečeny’=sült, sütött, lád pecsenye

’pečienka’=pecsenye, sült

’pečivo’=(pék)sütemény (úgy tűnik, hogy pék, pek és pecs szavak csak kiejtési változatok)

’pekár’=pék

’peniaz’=pénz

’pijavica’=pióca

’piplat’=pepecsel, pep p>b: bab, lásd babrál

’pleva’=pelyva

’pletka’=pletyka

’pohár’=pohár

’pol’=fél (1/2) f>p hangmódosulással és mély hangrendben

’polkruh’=félkör, kr=kör

’pologul’a’=félgömb, azaz „félgolyó’

’polovina’=fél (1/2)

’poltucet’=féltucat (pol a fél szóból származik f>p módosulattal)

’pootvorit’=kissé nyitott, ez a pitvar szavunk

’pot’=izzadság, pl. „patakzik róla az izzadság”, lásd még a potok címszót

’potok’=patak

’potóčik’=kis patak

’póda’=föld, talaj, lásd „főd’, f>p: padlat

’pójd’=padlás

’prach’=por, az o hang kiesésével, itt valójában: „poracs”

’prachovka’=porrongy, lásd még: ’práąit’=poroz

’prak’=parittya, a per (pereg, perdül) gyökből, kiesett a per gyök magánhangzója

’pramálo’=nagyon kevés, itt a por és a mál gyök szerepel együtt

’prameň’=forrás, amiben a ’pr’ o-vesztéssel és f>p váltással a forrból

’práąit’=poroz

’práąok’=porszem, lásd ’prach’=por





R



’rad’=rend, ez n nélkül, pl. rogy n-vel: romgy>rongy

’rak’=rák

’rakovina’=rák (betegség)

’rám’ráma, keret

’raľ’=rozs

’raľdie’=rőzse

’repka’=repce

’reąeto’=rosta (a ráz gyökből)

’rev’=ordítás, üvöltés, a re, rí gyökből, pl. rian, rikolt

’rez’=vágás, szelet, a rész szóval azonos

’rezeň’=szelet, tehát rész

’ring’=ring

’ringolat’=ringló

’robit’=dolgozik (a rob, robot a ró-rov v>b változata!, azaz a kirótt, rárótt munkát

végzi)

’roj’=raj (méhraj)

’rojenie’=rajzás

’rovina’=róna, a ’rovina’ a róna v-s párja, mint zűr-zavar, zár-závár, csűr-csavar

’ruľa’=rózsa, a ró gyökből, a tüskéiről



SZ



’sako’=zakó, eredetileg a zsák, szák szóból, az alapszó: zug

’sane’=szán

’sanica’=szánkózó

’sánky’=szánkó

’sat’=sziv, szpik, a szí gyökkből, lásd alább:

’savý’=szívó

’scéna’=szín, az angol ’scena’, ’scene’ is csak rossz olvasata a latin eredetinek, az is

szín

’scenár’=szövegkönyv, tehát „színár”, lásd fenn

’sečka’=szecska, a szegcse (mint szegdelt) szóból hangátvetéssel, mint

szökcse>szöcske

’sečny’=vágó, metsző, tehát szegő

’sekat’=vág, metél, a szeg, szak gyökből, lásd: szecska

’sekera’= szekerce, balta, mint szegő

’semenač’=magfa, lásd: mag=szem

’semenár’=magtermelő

’semenica’=magnövény

’semeno’=mag, azaz szem

’sennik’=szénapadlás, azaz szennik szóban a széna szó áll, lásd: seno

’senný’=szénás

’seno’=széna

’séria’=sorozat, minden nyelvben a magyar sor-ból

’sitko’=kis szita, vagyis szit-ka, lásd: sito=szita

’sito’=szita

’skory’=korai (az s csak előhang)

’skŏr’=korábban

’skrátit’=kurtít (az sz előhang s kiesett az u)

’skriňa’=szekrény (minden nyelben a szek=szeg=zug gyökből)

’skrinka’=szekrényke

’skrúcat’=csűr, összecsavar, hangösszekeveréssel a csűr-ből

’skúpy’=fukar, kuporgató, az sz előhang

’skvelý’=remek, pompás, lásd: az ’sk’ után követlező ’velý’=váló, mint kiváló

’skyprit’=porhanyósít, porít, itt a ’pr’-ben rejtőzik a por

’slama’=szalma (hangátvetés történt)

’slamenák’=szalmakalap

’slamka’=szalmaszál

’slamnik’=szalmazsák

’slanina’=szalonna

’sláva’=dicsőség, ami erős tévedés, mert szláv, régen sláve, sclave annyit tesz, mint

szolga, rabszolga, lásd: szervilis, az eredeti szer, szerv szóból

’slivka’=szilvafa

’slivkový’=szilvás

’slivovica’szilvapálinka, szilvórium

’sloboda’=szabadság, az s csak vendéghang, tehát ’szoboda’

’slobodno’=szabad, az s csak vendéghang, tehát ’szobodno’

’Slovák’=szlovák, alapszó a „szláv”, a régi ’szláve’=szolga szóból

’slovo’=szó, szav, az l vendéghang, dísz

’slovom’=szóval, az l vendéghang

’sluka’=szalonka, kiesett az a és az n

’sluľba’=szolgálat, az ’s’ és a ’l’ közül kiesett az o

’smelo’=merészen, ’s’ vendéghang, mer r>l: ’mel’

’smer’=irány, de itt meg a mer(ev) szót találjuk

’smet’=szemét, kiesett az e

’smyk’=simít, kiesett az első i

’sneh’=hó, hab, a HO alapgyökből, melynek jelentése: fed

’snovat’=sző, az n vendéghang

’sobáąit’=esket, valószínű, hogy szöv v>b szob hangmódosulattal, tehát szövés,

Szövetség

’sobota’=szombat, a szabad szóból

’somár’=szamár

’somársky’=szamár, buta

’spád’=esés, pod
’spárit’=párol, az sz vendéghang

’spara’=fülledt, értsd: párás, az sz vendéghang

’specatit’=megpecsétel, az sz vendéghang

’sto’=száz, száz>szat>(hangátvetéssel) szto

’stopa’=nyom, a top, tap gyökből, az sz itt vendéghang

’stopár’=nyomozó, lásd fenn

’stol’=asztal, az szlovákban az a hang kiesett

’strebat’=hörpöl=szörpöl-ből

’studeny’=hideg (lásd még: hűt), ahol h>st

’stupaj’=talp, a tap, top gyökből, az sz vendéghang

’stúpit’=lép, a tap, top gyökből, az sz vendéghang

’styk’=érintés, a tak, ták gyökből, az sz vendéghang

’suka’=szuka

’sukňa’=szoknya





S



’ąabla’=szablya

’ąafran’=sáfrány

’ąál’=sál

’ąalát’=saláta

’ąalovat’=zsaluz („zsaluvat”)

’ąalvia’=zsálya

’ąanovat’=sajnál

’ąantít’=pajkos, a sanda=sánta szóból

’ąaąina’=sás

’ąelest’=zörej, a cser-eg szóból, r>l hangváltással

’ąero’=szürkület, a szür, pl. szüremlik szóból

’ąik’=sor, vonal, itt valójában: csík

’ąikovný’=ügyes, azaz sikeres

’ąindel’=zsindely

’ąipka’=csipke(bogyó), csíp gyökből csipke cs>s: ’sipka’

’ąipový’=csipkebokor; ąip=csip

’ąirenie’=terjeszt, a szór gyökből

’ąkrekot’=rikácsolás, lásd: „rikót”, „rikolt”

’ąl’apa’=talp, a lap-ból, lásd pl.: claptat, a caplatból

’ąnúra’=zsinór, más nyelvben is ebből, az i kiesésével

’sojka’=szajkó

’ąteklivý’=csiklandoz

’ątvrtok’=csütörtök, aligha képzelhető el, hogy ebből lett a ’ątvrtok’ (az –ok, -ök

végződés eleve magyar); csötör valójában gyötör (csűr, csavar), pl. régen: „ha a kalap öszvecsötörtetnék”, azaz öszvegyötörtetnék, talán feltételezhető, hogy csötörtök, mint nap, Jézus Nagypéntek előtti gyötrésével kapcsolatos, s mint a hét negyedik napja, innen lehet egyben számnév is, ahogy pent=bán(a)t (Jézus halála miatt), s ebből a péntek; magyar szó ez mindegyik

’ąuchorit’=suhog

’ąuchotat’=susog

’ąumiet’=susog, bizonyára a zümmögből

’ąunka’=sonka, de más nyelvekben is a csonk, csonká-ból, csonk cs>t: tönk

’ąuąkat’=susog

’ąvagor’=sógor

’ąvih’=suh, suhintás

’ąvihat’=suhogtat, lásd fenn: ’ąvih’=suh





T



’ta’=oda, ez a távolító ta-tov

’tábor’=tábor, oly régi magyar szó ez, hogy még Mózes is a Tábor-hegynél állt meg

’táborák’=tábortűz

’táborit’=táborozik

’táčky’=talicska

’tajit’=titkol

’tak’=úgy, ez a ták, tak, pl. takar gyök, tehát ’tak’=fed, takar

’takisto’=éppenúgy

’takmer’=csaknem

’takto’=így (a tak, mint takar, fed gyökből)

’taký’=olyan

’tanec’=tánc (magyar szó ez, lásd még: tántorog, téblábol)

’tanečnik’=táncos

’tanier’=tányér

’tanistra’=tarisznya (hangösszekeverés)

’tápat’=tapogat (lásd tapasztal, tapint)

’tapeta’=tapéta (magyarból ez a szó mindenhol, mert tapéta: tapad, e tapból a tapló is

’tapetovat’=tapétáz

’tarhona’=tarhonya (mert tört, tar>darabos)

’t’archa’=teher

’taąka’=táska

’tátos’=táltos

’tavba’=olvasztás (tav-tó-tócsa)

’tavit’=olvaszt

’tehla’=tégla

’tehotnost’=terhesség

’tekvica’=tök

’teperit’=cipel, vonszol, lásd teper

’terén’=terep, a tér gyökből

’teritorinálny’=terület (a territórium is a magyar terület szóból származik)

’ticho’=csend, hangátvetés a csit, mint csitít, csitul szóból

’tísit’=csitít; hangátvetés, lásd fenn

’tkács’=takács

’tkáci’=szövőszék, valójában tákoló, azaz összeillesztő

’tkat’=sző (lásd: takács) a ták (illeszt) gyökből

’topánka’=cipő (lásd: topogó)

’timeny’=tompított, a tom, töm gyökből

’torba’=tarisznya, a tár gyökből, ahogyan a tarsoly is

’torta’=torta, ez eredetileg csavart édesség, lásd tortúra, torzít(=csavar)

’továr’=áru, a táv, ebből a régi távár=kereskedő szóból, tehát távolba vivő

’továrią’=segéd, mesterlegény, az orosz tavaris-val azonos, s ez az azonosság a

magyarból világlik meg: alapjuk egyaránt a társ=táros, melynek a közbeiktatott

v-s változata a táváros, azaz egy tárból egy „fészekaljából” valók

’trápenie’=gyötrés, kínzás, szintén a tor>tr gyökből

’tres’=durranás, a dör>tör>tr gyökből

’tupit’=tompít, az m kiesett belőle

’tupost’=tompa, lásd fenn

’tutlat’=titkol, orosz ’taity’=titok

’týkat’=tegez, ahol ’tý’=te

’týranie’=kínzás, gyötrés, minden nyelvbe a magyarból került, ugyanis a tor a

csűr-csavarból származik, vagyis tor, ’týr’ annyi, mint csavar (csav fordítva: facs, tehát csavar=facsar), például tortura, s ebből a torta is, mely csavart süteményt jelent, ilyen pl. a kürtős kalács





U



’ulica’≠utca, ezúttal véletlen az egyezés, a magyar utca jelentése: kis út, ahol a

-ca kicsinyítő, s bár kétségtelen, hogy a szláv ’ulica’ szóban is ez a kicsinyítő áll, ám az ’uli’ másféle gyök, a latin ’aula’ szó (szerb) módosítása

’ulovit’=vadat elejt, az lő-löv gyökből

’ulovok’=(vadász)zsákmány, a löv gyökből, lásd fenn

’umazat’=bemocskol, ahol ’maz’=maszat

’ulupit’=elrabol, a lop gyökből

’úmera’=arány, arányos, a mér (mint mérték) gyökből

’upadat’=sűllyed, hanyatlik, az apad szóból

’upadok’=hanyatlás, az apad szóból

’upokoj’=békít, megnyugtat, pokoj=béke, a bok, bék b>p változata

’upraľit’=megpirít, szó szerint „parázsít”

’upustit’=elál valamitől, lemond valamiről, e szóban a „puszt”=”veszt” szó áll

’uragán’=orkán

’urazit’=megsért, megbánt, e szóban a rossz szó áll

’uslovie’=szállóige, e szóban a ’s(l)ov’=szó, szav áll

’úsluznost’=szolgálatkész, a szóban ’sl’=szol

’uątipnút’=megcsíp, e szóban ’u’=meg, ’ątip’=csíp

’utkat’=megsző, ’u’=meg, ’tkat’=takat’, lásd: takács

’utimit’=eltompít, e szóban ’u’=el, ’timit’-ben ’tim’=tom

’utok’=támadás, valójában ’atak’, melyben a ’tak’=összeilleszt magyar szó áll, pl.

tákol, takács

’utriet’=megtöröl, e szóban ’u’=meg, ’tr’=tör

’útrľok’=töredék, e szóban ’tr’=tör

’utýrat’=meggyötör, e szóban ’u’=meg, ’týr’=csűr cs>t változata: tor, melyből pl. a

tortúra is

’uvalit’=rázúdít, ahol ’u’=rá, ’valit’=válít, a vál (pl. leválik) gyökből

’uväznit’=örizetbe vesz, ’väz’=vesz

’uvidiet’=meglát, ahol ’u’=meg, ’vid’=figy, pl. figyel

’uviest’=elvezet, ahol ’u’=el, vies(t)=vez(et)

’uviezt’=el bír szállítani, ahol ’viez’=visz

’uvod’=bevezetés, ahol ’vod’ a visz, vez, vit(el) d>t változata: ’vod’, ebben az

eredetben rejlik annak titka, hogy a ’vod’ víz-et is jelent a szlávban

’úvodnik’=vezércikk, lásd fenn: vez(ér)>’ved’

’uvol’nit’=megszabadít, ’u’=meg, vol=vál

’uzáver’=zár, itt a zár=závár, mint závárzat látható, csak a magyarra jellemzők a v-s és

v-nélküli szópűrok, mint csűr-csavar, zűr-zavar

’uzavretie’=lezárás, a závár-ból kiesett a második magánhangzó

’uzavierat’=bezár, lásd fenn





V



’vábit’=csábít, oly erős a hasonlóság, hogy méltán vélhetjük a cs>v hangátmenetet

’vábidlo’=csábítószer

’vábivý’=csábító

’vačok’=zseb, a vacok szóból, mely magyar módosulat a fészek szóból

’vajatat’’=vajúdik, e szó annál is inkább magyar, hogy a bajlódik szóból alakult

’vak’=táska, a bog, bugy(or) szóból b>v váltással

’válov’=vályu

’vandorovat’=vándor

’vandorovka’vándorút

’vandorovnik’=vándorlegény

’vankus’=vánkos

’var’=forrás, a for-ból f>v hangmódosulással

’varovat’=vigyáz, őriz, a vár, mint várakozik szóból

’vedro’=vödör, lásd alább:

’vedúci’=vezető, a ved azért fordul elő egyaránt a vödör és a vezető szlovák

megfelelőiben, mert a magyarban a vez, vesz és a víz azonos hangalakúak, s a szlovákban természetszerűleg egyformán módosultak; lásd: szláv ved-em vagy vegyjem (vezetem), továbbá vez-em vagy vezjem (jármüvön viszem, szállitom), és vezmem (elveszem)

’velikán’=óriás, a vál, mint kiváló, azaz kiemelkedik a többi közül, ez a vál szó vel

alakban sok szó első tagja nagy jelentéssel

’vel’ký’=nagy

’vel’mi’=nagyon

’verą’=vers

’verąik’=versecske

’verąovat’=versel

’vetrat’=szellőztet, a vet a visz>vit (melyből a vitorla is) szóból

’vetrik’=gyenge szél, szellő, vet: lásd fenn

’vetrovka’=viharkabát, a fentiek alapján már érthető, hogy miért „dereng” fel itt a

vitorla szó is

’vhodne’=megfelelően, kellőképpen, e szóban a hogyne búvik meg

’vhodny’=alkalmas, megfelelő, lásd fenn

’videnie’=látás, más nyelvekben is a figy gyök (mint figyel, néz, lát) >fid>vid kiejtési

változatából, szlávban a figy>vigy változata is elterjedt, pl. ’vigyényie’

’vidiecky’=vidéki

’vidiek’=vidék

’vidina’=látomás, lásd fenn: ’videnie’

’viest’=vezet, a visz>vez-ből

’vietor’=szél, lásd fenn: ’vetrat’

’viezt’=visz

’vinár’=szőlész, lásd alább:

’vino’=bor, más nyelvekben is csak áttételes értelmezése a venyige szónak, mely a

fon, fonadék szóból szárnmazik: fony f>v: veny

’voda’=víz, a ned (nedv, nátha) >med>ved>vod kiejtési változata

’vodáren’=vízművek

’vodca’=vezér, a víz és a vez(ér) azért egyarán vod a szlávban, mert ezek a

magyarban egyformán hangzanak: vez-víz, lásd a ’vodovod’ címszót is

’vodic’=vezető, lásd fenn és lenn

’vodička’=vizecske

’vodit’=vezet

’vodivost’=vezetőképesség

’vodomer’=vízóra, ahol ’mer’=mér

’vodovod’=vízvezeték, itt kétszer szerepel a ’vod’, egyszer víz, egyszer vez

jelentéssel, mely azonosságot csakis a magyar víz és vez=visz azonos hangalak magyarázhatja, lásd még a visz>’vit’ (pl. vitel, vitorla) pedig szelet jelent a szlovákban

’vol’ači’=valakié, ahol ’vol’=vala

’vol’ačo’=valami

’vol’ajaco’=valahogyan

’vol’akam’=valahova

’vol’ba’=választás, itt a vál gyök szerepel

’volič(-ka)’=választó, ’vol’=vál

’volit’=választ, ’vol’=vál

’voz’=kocsi, szekér, itt a visz gyök szerepel, lásd alább is

’vozen’=vasúti kocsi, a visz gyökből, tehát ’viszeny’, lásd alább:

’vozit’’=visz

’vozovka’=úttest, itt is a visz gyök látható, bizonyára a visz, „messzire visz”,

„messzire vezet” gondolat alapján

’v-padnút’’=beesik, ’v’=be, pad a pot, poty t>d változata, lásd fenn: ’pád’ és ’padák’

’vrabec’=veréb, e madár csiripelő, régiesen mondván „verregő” (e szóból a cserregő

is) hangjáról kapta, régi szlávban vrabij, új szlávban vrabelj, vrabec

’v-sadit’=beletesz, ahol a ’v’=bele, ’sed’=szed

’v-strcit’’=beledug, bedug, ’v’=be, ’strcit’ szórészben pedig a szorít szót tisztelhetjük

’vs-tupi’=belép, itt a ’stup’ szórészben a top (pl. toppan) rejlik

’vs-tupné’=belépődíj, lásd fenn, tehát kb. ’betoppanódíj”

’vsak’=de, azonban, a szóban a „csak” szerepel

’v-simat’ si’=szemügyre vesz,’sim’ (ejtsd: szim)=szem>szim

’v-tesnat’’=belegyömöszöl, beleszorít, ’tes’ (ejtsd: tesz)=tesz

’v-tierat’=bedörzsöl, dör d>t: tör>’tier’

’v-tieravost’’=tolakodás, dörgölőzés, lásd fenn, továbbá ne feledjük, hogy

tolakodás l>r: törekedés, törtetés

’v-tieravý’=tolakodó, dörgölőző, lásd fenn

’vy-cicat’=kiszív, kiszop, itt a csecs, csöcs (mint csúcs)>cici szerepel

’v-cifrovat’=feldíszít, a cifra, ahogyan Czucor Gergely feltárta: „úgy látszik, hogy az

irkál, firkál gyöke ir, fir rejlik benne, miszerint átvetve annyi volna, mint fircza, azaz irkált, firkált ékesség, vagy jegy”. Igen elterjedt szavunk: olasz cifra, franczia chiffre, német Ziffer

’vý-čap’=söntés, itt a csap szavunk szerepel teljesen hibátlanul, lásd alább:

’vý-čapnik’=csapos

’vý-čiň’=garázdálkodás, itt ’čiň (ejtsd: csiny)’=csíny szavunk szerepel

’vý-čiňat’=garázdálkodik, lásd fenn

’vy-davatel’’=kiadó, itt a táv gyök szerepel (mint távolít), melynek t>d változata a dav

’vý-fuk’=kipufogó, ahol ’fuk’ a fú (fú>pú), fak gyökkel azonos, lásd alább:

’vý-fúkat’=kifú

’vy-lomit’=kitör, a lom a magyarban a rom-ból, r>l váltással

’vy-merat’=kimér, felmér, ’mer’=mér

’vy-mlat’=cséplés, ahol mál>’ml’

’vy-padnut’=kipottyan, ’pad’ a pat, pot, poty t>d kiejtési változata

’vy-pálit’’=kiéget, ahol pír (=tűz) r>l: pál

’vý-par’=pára

’vy-parit’ sa’=elpárolog

’vy-parovat’ sa’=párolog

’vy-pichnút’=kibök, kiszúr, bök b>p ’pich’

’vy-praľit’=kisüt, azaz „kiparázsit”

’vy-pustit’’=kirekeszt, ’ pust’ (ejtsd: puszt) a puszt=foszt szóból

’vy-rabovat’=kirabol

’vy-razit’’= kiüt, kiver a szótár szerint, de itt a (ki)ráz áll (pl. kirázza a hideg), e szó a

rügy és ragya szókkal is rokon a ro gyök révén

’vy-raľka’=kiütés, pattanás

’vy-riedit’’=megritkít, rit>ried

’vy-rojit’’=kirajzik, raj>roj

’vý-ron’=kiáradás, kiömlés, ’ron’: lásd „kiront”

’vy-rovnanie’=kiegyezés, a szóban a ró, rov áll

’vy-sávač’=porszívó, ’sáv’ (ejtsd száv’) a szív szóból

’vy-s(áv)at’=kiszív, lásd fenn

’vy-sek’=kivágás, ’sec’(ejtsd: szek)=szeg (vég), pl. szekerce=szegőce

’vy-slat’=kiküld, ahol ’slat’ (ejtsd: szlat) a szalajt szóval azonos

’vy-slovený’=kimondott, kifejezett, lásd ’slov’ címszót: szó, szav l vendéghanggal:

szlov

’vy-slovne’=kimondottan, kifejezetten, lásd fenn

’vy-stopovat’’=nyomára bukkan, itt top (pl. topog) nyom jelentéssel szerepel

’vy-stúpenie’=fellépés, ’tú’=top, tehát „feltoppanás”, mint pl. a „toprongy” szóban a

top annyit jelent, hogy felül rongy, értsd: folt hátán folt; ez a top azonos az angol top szóval is (nem a szlovákból került oda ez a szép magyar szó)

’vy-tavit’=kiolvaszt, itt a tó-tav (lásd még: tócsa, tocsogó) szó áll





*



Kapcsolódó irodalom:



Barabási László: Magyarul gondolkodni, Fríg Kiadó, Budapest, 2006.

Barabási László: Székely-magyar történelem Atillától máig, Fríg Kiadó, Budapest, 2005.

Czuczor-Fogarasi szótár, Magyar Tudományos Akadémia, 1862.

Cser Ferenc-Darai Lajos: Magyar folytonosság a Kárpát-medencében, Fríg Kiadó,

Budapest, 2005.

Grover S. Krantz: Az európai nyelvek földrajzi kialakulása, magánkiadás, Budapest, 2000.

Harsányi Ildikó: Fekete magyarok-fehér magyarok, Fríg Kiadó, Budapest, 2005.

Mesterházy Zsolt: A magyar ókor I-II., Magyar Ház Könyvek, 2002.

Mesterházy Zsolt: A honfoglalások kora, Kr. e. 2200-Kr. u. 1250., Fríg Kiadó,

Budapest, 2005.

Szabédi László: A magyar nyelv eredete, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1974.0

Szabó István Mihály: A magyar nép eredete, Mundus Kiadó, Budapest, 2004.

Varga Csaba: JEL JEL JEL, avagy az ABC 30000 éves története

Varga Csaba: A kőkor élő nyelve, Fríg Kiadó, Budapest, 2003.

Varga Csaba: A magyar szókincs titka, Fríg Kiadó, Budapest, 2005.

Varga Csaba: Ógörög: régies csángó nyelv, Fríg Kiadó, Budapest, 2006.





Kapcsolat: eredet.e@freemail.hu



Bármilyen segítséget, akár csak egy-két szlovák-magyar szóegyezést is nagyon szívesen fogadok. Különösképp azért is, mert a szótárak jobbára csak a „kifinomult” nyelvezet irodalmi szavait tartalmazzák, vagyis koránt sem foglalják magukba a teljes szókincset. Akár falvanként is eltérően rengeteg szó őrződik még a régmúltból s ezek többségét nem találhatni a szótárakban. Aki tehát segít a szóegyezések gyűjtésében, nem csak a magyar, hanem a szlovák nyelvészeknek is felbecsülhetetlen értékű segítséget nyújt – mint láttuk a fentiekben.


forrás: varga.hu
http://www.varga.hu/OSKOR_ELO_NYELVE/SZLOVAK-%20MAGYAR%20SZOEGYEZESEK_bejezetlen%20jegyzet%202.htm




Szóljon hozzá

Név:
E-mail:
Az e-mail cím nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:



Rozália [ 2013-06-21 19:35 ]

Egyetértek az előttem szólókkal. Ilyen zagyvaságot ritkán lehet olvasni. Aki esetleg mégis kíváncsi volna további, hasonlóan épületes eszmefuttatásokra, az nézzen bele a szerzőnek Az ógörög mint archaikus magyar nyelv" című opusába.



Kalous Antal [ 2013-05-03 01:50 ]

Ekkora ökörséggel is csak hazánkban lehet összefutni... A nyelvek nyelvcsaládba tartozását azok nyelvtani szerkezete dönti el, tehát ha a szlovákban volnának is magor jövevényszavak, attól még szláv marad. (A magyar szlengbe felvett cigány szavaktól a magyar még nem lesz újszanszkrit.)Ráadásul a felsorolt szavak legtöbbje a szlovákból a magyarba felvett jövevényszó, és nem fordítva. Azok a "művek" pedig, amelyeket citál... a neonáci kiadók "tudományossága" NINCS!!! Ennyi erőből ezoterikus és ufóhívó ökörségeket is vehetne komolyan...
Mindent összevéve, épelméjű ember ezt a szemetet komolyan nem veszi, a szerző forduljon elmeorvoshoz.



Diamant [ 2012-09-16 16:55 ]

Helyenként hangosan nevettem ezen a dilettantizmuson. De tulajdonképpen szomorú, hogy ilyen áltudományos dolgokkal sok mindenkit félre lehet vezetni, és szítani a szlovák-magyar ellentétet- teljesen fölöslegesen. Nem kell nyelvésznek lenni ahhoz, hogy észrevegyük eme "tudományos" igénnyel megírt dolgozat gyengeségeit.(eufémia!)Aki legalább egy szláv nyelvet ismer, és remélem, vagyunk néhányan, még ha nem is tanult mindenki szlavisztikát, tisztában van vele, mekkora sületlenségeket hord itt össze a szerző.
Diamant-'gyémánt' a gyém- gyöm tőből. Az nem zavarja, hogy pl. németül is ugyanígy hangzik? Vagy a németek is tőlünk vették át? Nagyon aranyos a bodry 'élénk, fürge' jelentésben a Bodri kutya nevéből való származtatása. Hogy az oroszban szintén megvan a 'bódrűj', nem tesz semmit. A skola a latinból jött a magyarba, mint ahogy a pedellus és a szekunda is. A kniha /knyíga minden szláv nyelvben megtalálható, a kamen- nek semmi köze a keményhez, a kraj-nak a karéjhoz.pl. na krajú goroda- a város szélén-mondja az orosz. A velky származtatása a 'vál', 'kiváló'-ból sem kis teljesítmény!!!Pjotr Velíkij, azaz Nagy Péter forog a sírjában!Van még néhány kedvencem, mint a továr , a vino és a vodomer etimológiája, de aki "tud arabusul", az érti, miről beszélek, aki meg "nem tud arabusul" az nem akarjon "arab " nyelvész szerepében tetszelegni!



Heni [ 2012-09-14 11:45 ]

Nagyon szórakoztató szöveg ez számomra, mivel mindkét nyelvet anyanyelvi szinten beszélem, szeretem, és tisztelem.Csak az a nagyon szomorú, hogy ezt az egész "kis magyar-nagy magyar" zagyvaságot valaki komolyan gondolja, és "tanulmánynak" meri nevezni...szánalmas...




timdevil [ 2012-05-10 16:49 ]

Még a genetikai vizsgálathoz:
Az alapján NEM különböztethető meg egy magyar és egy szlovák férfi!!! Genetikailag ugyanazokkal a felmenőkkel rendelkezünk. Ebből pedig csak az következhet, hogy :
1: vagy a szlovákok elszlávosodott magyarok,
2: vagy a magyarok eltörökösödött szlávok...

A kérdés talán nem egyértelműen eldönthető, de a Tatárlakán felfedezett 6000-7000 éves agyagkorongokon (amelyek 1000-1500 évvel előzik meg a sumér ékírásos táblákat) olyan írást találtak, amely a környékünkön csak a magyar nyelvben előforduló "gy" és "ny" hangok vannak lejegyezve...
Ez erősen az 1. verzió felé billenti a mérleget...



timdevil [ 2012-05-10 16:38 ]

Az értelmezéshez ismerni szükséges még egy csomó háttérirodalmat. Mikor volt a "honfoglalás"? Úgy 35 000 évvel ezelőtt...
Úgy 150 évvel ezelőtt a szlovák vezetők úgy döntöttek, hogy a hivatalos szlovák nyelv ne a magyarra hasonlító keleti, hanem a cseh-re hasonlító nyugati nyelvjárás legyen, pedig azt akkoriban jóval kevesebben beszélték. Genetikai vizsgálatok kimutatták, hogy a magyar (és a szlovák) férfiak több mint 90 %-a 4 európai őstől származnak. Szlovák reakció: őshonosak vagyunk. Magyar(nak mondott) Akadémia: biztos tévedtek... :-)
Ja, és finnugor "géneket" is nulla egész valahány százalékban találtak csak...
A "honfoglalás" egy műszó, Paul Hunsdorfer és csapata alkotta meg kb. 150 évvel ezelőtt. Az összes magyar krónika ezzel kapcsolatban ismételt (!) hazatérésről, második bejövetelről, stb beszél...
A szlávok ebben az időben közismerten hamvasztották halottaikat. De ha mostanában (kb 70-90 éve) sírt találnak (pl teljes vagy részleges lovastemetkezést), ma már nem is szlávnak, hanem egyenesen szlováknak mondják... Pedig azok hun-avar-magyar sírok. (Vagy az ekkori szlávok is lovas nomád nép voltak, akiket együtt temettek lovukkal, íjukkal...) 80 éve lettek ezek avar-szláv sírok. 60 éve lettek szláv-avar sírok. 40 éve lettek csak szláv, majd szlovák sírok.
Hirtelen ennyi.



joker [ 2012-02-13 13:56 ]

takýto somár ako tento psí čumák nemôľe by» ani človekom, toto môľe napísa» len totálni dement.



MM [ 2011-09-15 08:39 ]

Like



Totya [ 2011-08-26 09:33 ]

Nagyon komoly szakmunka... akkor szláv jövevényszavak mégsincsenek a magyar nyelvben...?



Slava [ 2011-04-24 15:49 ]

Kíváncsi volnék hogy a kedves,mélyen tisztelt szerző a Honfoglalást mikorra dátumozza? Idézem: "A ma szlováknak mondott nyelv úgy 1600-1400, úgy igazából talán csak 1000-1200 évvel ezelőtt kezdett elszigetelődni a magyar tözsnyelvtől, tehát „eredeti” szlovák nyelv egyszerűen nem létezik: a magyar nyelv egyik leány-nyelve". Ez a kérdés fontos lenne részemről. Tehát a szlováknak mondott nyelv 1000-1600 évvel ezelőtt szigetelődőtt el a magyar törzsnyelvtől - így a Honfoglalás kb.mikor is lehetett? Mély tisztelettel: Slava



Futó Ferenc [ 2011-04-23 10:09 ]

Hoppá, itt-ott melléütöttem, de az tévedésből ered, nem butaságból .... zsugoros ... szerda ...



Futó Ferenc [ 2011-04-23 07:22 ]

Ekkora marhaságot életemben nem olvastam. A hazugság komoly művészet, mert ügyelni kell a kikezdhetetlenségre. Itt viszont ez elmaradt. A drľgroą = zsugori-nak semmi köze a zsogoroshoz, mert külön írva: drľ groą = tartsd a garast. A Streda = sterda, ez igaz, ám a többi szláv nyelvben is hasonlóan mondják. A stred a szláv nyelvekben közepet jelent, és a szerda a hét közepét jelenti. Az Ön elmélete alapján a "közepe" szót is szét lehetne szedni közre és epére, így mindannyiunk epéjét jelenthetné.



Kelletlen Kelemen [ 2011-01-14 14:27 ]

Kedves Szerző! Kíváncsi leszek a két nyelv nyelvtanának összevetésére is. Illetve annak a tézisnek a kimerítő nyelvészeti bizonyítására, hogy minden olyan összefüggés, ami afelé mutat, hogy a szlovák nyelv északi szláv eredetű, félrevezető, és minden olyan (rendkívül csekély számú) sejtés, ami arra mutat, hogy minden ókori nyelv a modern magyarból ered, megbízható és perdöntő. Egyébként szerintem minden nyelv a szlovákból ered, és aki ezzel nem ért egyet, az nem ember, hanem aljas sátáni démonfajzat. Uáááá!



Haydrik Kalman [ 2010-08-14 17:30 ]

Aki nem tud arabusul az ne beszeljen arabusul....azaz aki nem nyelvesz az ne nyelveszkedjen, ne adjon tapot ellensegeinknek a sajat (a "tanulmany" alapjan jogos) kigunyoltatasunkra.




HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneą-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneą Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- ©túr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona