Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Juraj Dolník szerint a nyelvtörvény felesleges és káros

2009.07.27.
A nyelvész szerint az újonnan elfogadott nyelvtörvény úgy készült, hogy a minisztérium nem vette figyelembe a nemzetiségileg vegyes régiókban élők társadalmi helyzetét.

A törvény kapcsán a legnagyobb hibának azt tartja, hogy úgy készült el a törvény, hogy előtte semmilyen szakértői elemzés nem volt a nyelvi helyzetről. Szerinte ugyanis csak ennek függvényében lehet dönteni egy ilyen törvény létrehozásáról. Dolník szerint a törvény a kisebbségek nyelvi és szociális intelligenciájukat érinti, mivel kétségbe vonja az együttélésre, illetve a nyelvi toleranciára való képességüket. Tovább úgy gondolja, hogy ha tömeges probléma lenne az, hogy a szlovákok nem tudják megérteni magukat az ország déli részén, akkor lehetne indokolt egy ilyen törvény. Ugyanakkor a magyar lakta Dél-Szlovákiában nincsenek ilyen problémák, amely saját maga személyesen is megtapasztal mivel gyerekkora óta Somorján lakik. Elmondása szerint a városban normális szociális élet folyik a magyarok és a szlovákok között, ebből a szempontból szerinte káros és felesleges a nyelvtörvény. Dolník szerint a nyelv védelme helyett sokkal inkább a nyelvel való törődés lehetne fontos szempont, amelyet az oktatás során lehetne megvalósítani. ezzel is erősítve a kommunikációs kultúrát. Ugyanakkor a oktatási reform során a minisztérium nem állt elő semmilyen javaslattal, miközben a nyelvi kultúrát az országban élő kisebbségek körében leginkább ezen a területen lehetne erősíteni-vélekedik a nyelvtudós.

Felvidék Ma, pravda.sk, VZS
http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=16039&Itemid=1



Szlovák nyelvész: A nyelvtörvény felesleges és káros
Nyelvtörvény 2009. 07. 27

Szlovák nyelvész: A nyelvtörvény felesleges és károsMarek Maďarič, a kulturális tárca vezetője anélkül készítette elő nyelvtörvényt, hogy megismerte volna helyzetet a nemzetiségileg vegyes régiókban, mondta a Pravdának adott interjújában Juraj Dolník szlovák nyelvészprofesszor.
A nyelvtudós Somorján lakik, oda járt alap- és középiskolába is. Elmondása szerint a városban normális szociális élet folyik a magyarok és a szlovákok között, ebből a szempontból szerinte káros és felesleges a nyelvtörvény.

A legnagyobb probléma elmondása szerint az, hogy a törvény nagyon érzékeny helyen találta el a kisebbségeket, szociális és nyelvi intelligenciájukat érinti. Kétségbe vonja a normális együttélésre és a nyelvi toleranciára való képességüket. Az együttélés azonban a törvény elfogadása előtt is normálisan, problémamentesen zajlott. „Természetesen a szociális élet minden szférájában lehetnek kisebb-nagyobb lokális problémák. Ez azonban nem ok arra, hogy ilyen módon oldják meg ezeket“ – véli a nyelvész.

A törvény egyik legnagyobb hibájának azt tartja, hogy nem készül kvalifikált szakértői elemzés a szlovákiai nyelvi helyzetről. Úgy véli, hogy leginkább azon kommunikációs területek elemzése hiányzik, melyeken a szlovák nyelv közvetlenül találkozik a kisebbségi nyelvekkel. Csak ennek ismeretében dönthető el, hogy szükséges-e egy ilyen törvény, vagy sem. Mivel az elemzés nem készült el, a szakértőnek ebből az következik, hogy a törvény elfogadása nem volt megfelelő, el kell utasítani.

Elmondása szerint a törvény főleg érzelmi tiltakozást vált ki a magyarokból, mivel megkérdőjelezi nyelvi és szociális intelligenciájukat. A szlovák nyelvhez való pozitív hozzáállás helyett épp az ellenkezőjét éri el a jogszabály.

Ha tömeges problémává válna az, hogy a szlovákok nem tudják magukat anyanyelvükön megértetni például az ország déli részén, indokolt lenne a törvény. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ez nem így van. A többségében magyarok lakta Dél-Szlovákiában nincsenek ilyen problémák.

Az irodalmi szlovák nyelv jelenlegi helyzete normális. Dolník szerint a közszereplők ugyan elkövetnek hibákat megnyilvánulásaikban, de ez a nyelvhasználat normális velejárója. Ez az állapot nem rendkívüli, a nyelvnek így nincs szüksége törvényes védelemre. „A törvény elfogadása azt mutatja, hogy autoritatív az a nyelvpolitika, melynek eredménye a jogszabály“ – véli a nyelvész.

A „nyelv védelme“ kifejezés helyett inkább a „nyelvvel való törődés“ kifejezést használná. „Mikor az oktatási reformot és az alap- és középiskolák tanulmányi programjait készítették elő példálul szlovák nyelvből is, a kulturális tárca szinte nem is szólt bele a folyamatba. Ott lett volna lehetőség olyan intézkedéseket elfogadni, melyekkel emelni lehetett volna a kommunikációs kultúrát, ezzel együtt a nyelv kultúráját is“ – tette hozzá Dolník.

bumm
http://www.bumm.sk/31770/szlovak-nyelvesz-a-nyelvtorveny-felesleges-es-karos.html




Juraj Dolník professzor: Káros és felesleges az államnyelvtörvény
2009, július 27 - 15:38
A pozsonyi Komenský Egyetem egyik nyelvészprofesszora szerint káros és felesleges a szlovákiai államnyelvtörvény, mert Dél-Szlovákiában a szlovákok és a magyarok gond nélkül megértik egymást.
pravda.sk
Juraj Dolník
pravda.sk

"A törvény a legérzékenyebb pontjukon érinti a kisebbségeket, mert kétségbe vonja a normális együttélésre és a nyelvi toleranciára való képességüket" - jelentette ki Juraj Dolník, nyelvészprofesszor a Pravda című szlovák napilap hétfői kiadásában megjelent interjúban.

A professzor szerint Marek Maďarič kulturális miniszter anélkül készítette elő a nyelvtörvényt, hogy megismerkedett volna a valós helyzettel a nemzetiségileg vegyes régiókban. Dolník, aki Somorján lakik, elmondta, hogy a magyarok és a szlovákok együttélése a városban a törvény elfogadása előtt is természetesen, problémamentesen zajlott.

"Természetesen a társadalmi élet minden szférájában lehetnek kisebb-nagyobb helyi problémák. Ez azonban nem ok arra, hogy ilyen módon (törvénnyel) oldják meg ezeket" – véli a nyelvész.

A törvény egyik legnagyobb hibájának azt tartja, hogy elfogadása előtt nem készült szakértői elemzés a szlovákiai nyelvi helyzetről. Úgy véli, hogy leginkább azon kommunikációs területek elemzése hiányzik, melyeken a szlovák nyelv közvetlenül találkozik a kisebbségi nyelvekkel. Csak ennek ismeretében dönthető el, hogy szükséges-e egy ilyen törvény vagy sem. Miután ilyen elemzés nem készült, a szakértő szerint a törvény elfogadása nem megalapozott, s azt el kell utasítani.

"Senki sem vonja kétségbe, hogy az állampolgároknak joguk van anyanyelvükön információkhoz jutni. Ha tömeges problémává válna az, hogy a szlovákok nem tudják magukat anyanyelvükön megértetni például az ország déli részén, indokolt lenne a törvény. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ez nem így van. Dél-Szlovákiában, ahol a magyarok többsége él, nincsenek ilyen problémák" - mutatott rá a professor.

mti/para
http://www.parameter.sk/rovat/belfold/2009/07/27/juraj-dolnik-professzor-karos-felesleges-az-allamnyelvtorveny



Juraj Dolník professzor szerint káros az államnyelvtörvény
Cikk küldése ismerősnekCikk nyomtatása
2009. július 27. hétfő, 14:44 | MTI
Pozsony
|

A pozsonyi Komenský Egyetem egyik nyelvészprofesszora szerint káros és felesleges a szlovákiai államnyelvtörvény, mert Dél-Szlovákiában a szlovákok és a magyarok gond nélkül megértik egymást.

"A törvény a legérzékenyebb pontjukon érinti a kisebbségeket, mert kétségbe vonja a normális együttélésre és a nyelvi toleranciára való képességüket" - jelentette ki Juraj Dolník, nyelvészprofesszor a Pravda című szlovák napilap hétfői kiadásában megjelent interjúban.
A professzor szerint Marek Maďarič kulturális miniszter anélkül készítette elő a nyelvtörvényt, hogy megismerkedett volna a valós helyzettel a nemzetiségileg vegyes régiókban. Dolník, aki Somorján lakik, elmondta, hogy a magyarok és a szlovákok együttélése a városban a törvény elfogadása előtt is természetesen, problémamentesen zajlott.
"Természetesen a társadalmi élet minden szférájában lehetnek kisebb-nagyobb helyi problémák. Ez azonban nem ok arra, hogy ilyen módon (törvénnyel) oldják meg ezeket" – véli a nyelvész.
A törvény egyik legnagyobb hibájának azt tartja, hogy elfogadása előtt nem készült szakértői elemzés a szlovákiai nyelvi helyzetről. Úgy véli, hogy leginkább azon kommunikációs területek elemzése hiányzik, melyeken a szlovák nyelv közvetlenül találkozik a kisebbségi nyelvekkel. Csak ennek ismeretében dönthető el, hogy szükséges-e egy ilyen törvény vagy sem. Miután ilyen elemzés nem készült, a szakértő szerint a törvény elfogadása nem megalapozott, s azt el kell utasítani.
"Senki sem vonja kétségbe, hogy az állampolgároknak joguk van anyanyelvükön információkhoz jutni. Ha tömeges problémává válna az, hogy a szlovákok nem tudják magukat anyanyelvükön megértetni például az ország déli részén, indokolt lenne a törvény. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ez nem így van. Dél-Szlovákiában, ahol a magyarok többsége él, nincsenek ilyen problémák" - mutatott rá a professor.
http://ujszo.com/online/kozelet/2009/07/27/juraj-dolnik-professzor-szerint-karos-az-allamnyelvtorveny



Az államnyelvtörvény haszna
Cikk küldése ismerősnekCikk nyomtatása
2009. szeptember 4. péntek, 16:40 | Kövesdi Károly

Még alig lépett életbe (év végéig nem szankcionál) a remélhetőleg rövid életű nyelvhasználati törvény, máris van néhány pozitív hozadéka. Sok helyütt talán ráébrednek a kellőképpen felhergelt magyarok, hogy (miután veszélybe került) van nekik édes anyanyelvük, amelyet eddig elhanyagoltak. S hogy olyan jogokért kell megküzdeni ezután, amilyenekkel eddig sem rendelkeztünk.

Az első fecske Párkányban röppent fel, ahol az autóbuszok tájékoztató tábláin az eddig kizárólag szlovákul használt helységneveket magyarul is feltüntetik. S talán megtapogatják a gerincüket azok a dunaszerdahelyi magyarok is, akiknek a 99,9 százaléka eddig szlovákul levelezett a hivatalokkal. Abban a városban, amelyben a magyarok aránya nyolcvan százalék körül mozog. Miután hazavonultak a stadionból, remélhetően ezen is elgondolkodnak.

A szlovák nyelvtörvény „sikere“ ugyanis azon áll vagy bukik, mekkora lesz a civil kurázsi a szlovákiai magyarokban, akik a mostaninál sötétebb időkben, a pártállam szorításában is tanúságot tettek bátorságukról, például, ha iskolát kellett megvédeni. A rendszerváltás huszadik évfordulóján ajándékba kapott, a kommunista asszimilációs gyakorlatot visszaállító Lex Maďarič ugyanis azon túl, hogy diszkriminál (a kivételt kapott cseh is kisebbség Szlovákiában), emberi jogokat sért, ergo rossz törvény, s a rossz törvényeket nem szokás betartani. Jogász létére ezzel Robert Fico is tisztában lehet.

Attól, hogy a szlovák hírközlő szervek mélyen hallgattak róla, még tény marad, hogy Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke jelezte, kész a közvetítésre Szlovákia és Magyarország között. Lehet, hogy van ebben némi lengyel-magyar reminiszcencia, vagy csak annyi, hogy Buzek demokrata, keresztény és professzor. Meg van némi affinitása a közép-európai lét abszurditásaihoz (szülővárosa születésekor a harmadik birodalomhoz tartozott, ma Csehországban van). Mert elég abszurd helyzet, hogy az uniónak nincsenek eszközei az ilyen viták eldöntésére, és a mai napig nem akaródzott tisztáznia az őshonos kisebbségek jogvédelmét. Második hozadéka a nyelvtörvénynek, hogy ez a torzszülött törvény talán mozdulni kényszeríti Brüsszelt, mert az Európai Unió békés jövője nehezen képzelhető el hosszú távon, ha nyelvi imperializmus dúl a házon belül.

A harmadik hozadéka, hogy kiderül, mire képes a meggyengült, rongyos hitelű anyaország. Az egyik pártocska azonnal hozta is a formáját. A mindenkitől megtisztított Magyar Demokrata Fórum valamiféle „magyar nyelvalap“ létrehozását ötlötte ki. A terv eklatáns példája annak, hogyan kell félrekezelni a határon túli magyarság kérdését az anyaországban. Az MDF szerint „nem hagyhatjuk, hogy az Európai Unióban bárkinek fizetnie kelljen azért, mert az anyanyelvén beszél“. Vagyis magyarországi magyar polgárok tömjék a szlovák államkasszát a szlovákiai magyarok büntetéseinek átvállalásával. Volt már ilyen a magyar történelemben, ám azt török megszállásnak és váltságdíjnak hívták. A szlovákiai magyarságnak tisztességes kisebbségi törvényre van szüksége, nem adományokra. Ez már csak számarányából is adódik, hiszen a felvidéki magyarság Szlovákia lakosságának több mint az egytizedét teszi ki. Ha ennek elérésében próbál segédkezet nyújtani a magyarországi kormány vagy egy-egy ambiciózus párt (és nem a szavazatszerzés igyekezetétől hajtva próbál szolidaritást játszani), köszönet érte. Tartok azonban tőle, hogy ezzel is nekünk kell előállni előbb, mert hiába akar az orvos gyógyítani, ha a beteg meg akar halni. Ez a felismerés lehet a nyelvtörvény harmadik hozadéka: a sarokba húzódás, a meghátrálás, az örökös védekezés és az időnkénti ötletelések helyett végre jövőképben kezd el gondolkodni a szlovákiai magyarság, ami nélkül manipulálható csorda, szó szerinti kisebbség, maradék marad. S egy következő kormányváltás után nem lehet sikerként elkönyvelni, hogy kikozmetikáztuk a nyelvtörvényt. Ez körülbelül akkora áttörés lenne, mint a majdnem sikerült megyerendszer. Az akkori MKP azt is lenyelette velünk.
http://ujszo.com/online/velemeny-es-hatter/2009/09/04/az-allamnyelvtorveny-haszna



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneą-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneą Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- ©túr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona