Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



A kiút az autonómia

2009.5.23
Tizennyolcezren tüntettek Csíkszeredában – az autonómiáért
[ 2009. május 22., 22:57 , erdely.ma]

Szűkösnek bizonyult pénteken délután Csíkszereda – a Ceauşescu-korszakból csak Tapstér néven ismert – főtere. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által szervezett tiltakozó megmozduláson mintegy tizennyolcezren vettek részt, hogy kifejezzék felháborodásukat a román kormány leplezetlen elrománosító politikája ellen, amely az elmúlt hetekben a székelyföldi intézményvezetők leváltásával tűrhetetlenné vált. A tüntetésen szinte mindenik székelyföldi település képviseltette magát, még a viszonylag távol eső marosszéki falvak helységnévtábláit is látni lehetett. Sokan népviseletben, székely és magyar zászlókkal érkeztek a tüntetésre, de látni lehetett Árpád-sávos zászlókat is. A rendezvényen részt vettek a Magyar Polgári Párt tagjai is, a tömegben számos vezető tisztségviselő volt jelen.

Bevezetőjében Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere kijelentette, húsz év alatt eljutottunk oda, hogy Székelyföldön egy vezetői tisztség betöltéséhez a magyar nyelv ismerete kizárólagos feltétel lett. Csak éppen nem úgy, ahogy az természetes és kívánatos volna, hanem úgy, hogy aki beszél magyarul, az ebből a versenyből ki van zárva... Székelyföldön olyan vezetők kellenek, akik ismerik a magyar nyelvet, akik ismerik, értik az itt élők gondjait, és ez csak összefogással valósítható meg. „Itt van Markó Béla és Tőkés László, az a két ember, aki megteremtette a magyar összefogást. Összefogtak és megmutatták, hogy van kiút, és ez a kiút az autonómia" – hangsúlyozta Ráduly.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke beszédében azt emelte ki, hogy Európa nem tehet már úgy, mintha nem tudna a szinte kétmilliós romániai magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, erőszakos elrománosításáról, hisz ő minden adódó alkalommal szót emelt – és ezentúl is szót fog emelni – a jogfosztások ellen. A püspök szerint a román kormánypártok Európával szemben haladnak, és ellentmondanak saját európai anyapártjaiknak, ezért Brüsszelnek is észre kell vennie, hogy ez a román politika nem szalonképes. Elmondta, hogy Winkler Gyulával, Sógor Csabával és Szilágyi Zsolttal közösen levelet fogalmaztak meg az Európai Bizottság elnökének, José Manuel Barrosonak, amelyben ismertették a román kormány által az erdélyi magyarsággal szemben legutóbb elkövetett diszkriminatív cselekedeteket, és arra kérték, hogy határozottan lépjen fel az etnikai tisztogatásnak minősülő lépésekkel szemben. Azoktól, akik nincsenek megelégedve az Összefogás Listájával, Tőkés azt kérte, tegyék félre személyes sértődöttségüket, kicsinyes pártérdekeiket, és lássák be, hogy az autonómiát csak együtt tudjuk kivívni.

A közvélekedéssel ellentétben a román politika nem okos és ravasz, hanem éppenséggel ostoba – állította beszédében Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. – Ostoba, mert 90 éve próbálják a román kormányok újra és újra eltiporni a magyar népet, eltiporni a magyar iskolákat, 90 éve próbálnak helytartókat küldeni a nyakunkra és dönteni a magyarok feje fölött, de ez nem sikerült, és most sem fog sikerülni. Azért is ostoba a román politika, mert mindegyre azt bizonygatja, hogy nem kell az autonómia, de közben éppen arra vezet rá bennünket, hogy igenis szükség van rá, és szükség van a székelyföldi területi autonómiára is, hiszen látható, hogy autonómia nélkül milyen durván beavatkoznak közösségünk mindennapjaiba.

Korodi Attila képviselő szerint elfogadhatatlan, és megalázó, ahogy egy 20 éves, lassan kialakuló, de egyre jobb eredményeket mutató szokásrendet lesöpörnek az asztalról, csak azért, hogy a két kormányzó párt megfizethesse támogatóit – bármi áron. Mi nem a román politikától, hanem a romániai jogrend megváltoztatásától várjuk a megoldást. „Számunkra csak a közösségi autonómiaformák garantálják a megoldást egy békés, fejlődő országos berendezkedésre" – jelentette ki Korodi.

A tüntetés felemelő pillanata volt, amikor egy fiatalokból álló kórus lépett a színpadra, amely a Role együttes zenei kiséretével színes előadásban énekelte el az Összetartozunk című könnyűzenei számot. Ezt követően Ferencz-Salamon Alpár-László lépett a mikrofonhoz, aki Ferenczes István versét szavalta.

A tiltakozó naggyűlésen beszédet mondott még Pál Ferenc, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének székelyföldi alelnöke, Darvas Kozma József címzetes esperes, aki áldását adta a tüntetőkre, végezetül pedig Gyerkó László szenátor felolvasta a Csíkszeredai Kiáltványt.

A nagygyűlés a magyar és székely himnuszok eléneklésével ért véget.


Kovács Csaba
http://erdely.ma/autonomia.php?id=52298



Külpolitikai nyomás nélkül nincs autonómia
Beszélgetés Toró T. Tiborral, az EMNT alelnökével
[ 2009. május 26., 11:36 ]

– Az RMDSZ és az EMNT között megkötött megállapodás rövidesen elér első, fontos állomásához, az Európa parlamenti választások napjához. Ön volt ennek az együttműködésnek a kezdeményezője, majd a találkozók, a párbeszéd moderátora. Hogyan látja, jól döntött-e, amikor a polgári tábor egyik alapembereként mindvégig kitartott e kétféle politikai irányultság közötti kapcsolatok újrafelvételében, és az együttműködés intézményesítésében?
– Bármennyire megosztott is legyen egy társadalom, létezniük kell olyan intézményeknek, amelyek keretében a különböző politikai erők megállapodnak, ha másban nem, legalább a konfrontáció játékszabályaiban. A párbeszéd intézményesítésének hiánya anarchiához és legalábbis szellemi polgárháborúhoz vezet. Ezzel szemben az emberek, akiknek az érdekeit a politikának képviselnie kell, el nem ítélhető módon, a békét szeretik. Annál inkább imperatívusz a párbeszéd rendszeresítése egy kisebbségi társadalomban, amelyben egy nemzeti közösség a többséggel szemben kell megjelenítse és érvényesítse érdekeit. Nem kérdés tehát számomra, hogy hasonló megállapodásra szükség van, a kérdés az, hogy ez milyen formát öltsön, hogy be tudja tölteni társadalmi szerepét. Az EMNT és az RMDSZ közötti megállapodás első próbája valóban a június 7-i EP-választás, amelynek során a magyar választópolgárok – közösségünk tagjai – közvetlenül nyilváníthatnak véleményt. Ha a Magyar Összefogás listája nagyobb mozgósításra képes, mint a két évvel ezelőtti versenyhelyzet, amikor a politikai táborok egymással szemben indultak, akkor átmentünk a vizsgán, ha viszont nem, akkor felül kell azt vizsgálni. De meggyőződésem, hogy akkor sem a megállapodás tényével, hanem annak tartalmával és mélységével van probléma.

– A polgári oldalon belül mai napig viták, érvek és ellenérvek kísérik e magállapodást. A Magyar Polgári Párt vezetősége nem tudta túl tenni magát azon, hogy nem vele kötött megállapodást az RMDSZ, ugyanakkor sok MPP-tag, MPP-tisztségviselő támogatja Tőkés László kampányát. Lát-e esélyt arra, hogy ennek az összefogásnak előbb-utóbb a Magyar Polgári Párt is teljes jogú részese legyen?
– Az EMNT megalakulása óta folyamatos erőfeszítéseket tesz arra, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse a fontosabb politikai szereplőket és keresse azt a bizonyos „nemzeti minimumot”, amely minden együttműködés alapja lehet. Meggyőződésünk, hogy stratégiai céljaink nagy része csak akkor érhető el, ha abban sikerül együtt fellépni. Többszöri hasonló kísérlet után végre ez sikeresnek bizonyult, bár az összefogás mértékén még lehetne javítani.

Az MPP-vezetőség frusztrációja érthető és megalapozott, az ebből eredő döntése, miszerint távol tartja magát mindentől, ami a választásokkal kapcsolatos, azonban már nehezen indokolható és politikai hasznossága is megkérdőjelezhető. Az EMNT és annak elnöke, Tőkés László, nem tehet arról, hogy a két magyar párt képtelen nemcsak megállapodni, hanem sok esetben tárgyalni is. Ennek a kompromisszumos – belső koalíciós – megállapodásnak az alternatívája viszont az ismételt konfrontáció lett volna, merőben más politikai helyzetben, mint 2007-ben. Sajnálatos, hogy ezt az MPP elnöke nem értette, vagy nem akarta megérteni. Ennek azt lett az eredménye, hogy az EMNT kísérletei, amelyek az MPP bevonását célozták mind a jelöltállítási folyamatba – ismeretes, hogy a lehetséges befutó negyedik helyet eredetileg az EMNT az MPP-nek ajánlotta – mind pedig a pártnak politikai szereplési lehetőséget kínáló választási kampányba, sorra visszautasításra leltek és az MPP elnöke változatos technikákkal próbálta megtiltani pártja tisztségviselőinek bármilyen szerepvállalását a kampány során. Ennek ellenére, legtöbben teszik, amit lelkiismeretük és közösségük elvárása diktál, megakadályozva azt, hogy az MPP teljesen elszigetelődjön és ellehetetlenüljön.

Igen, látok esélyt arra, hogy az MPP is részesévé váljon annak a folyamatnak, amelyet ezzel az összefogással elindítottunk, és amelynek további szakaszait az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum keretében lehet megtervezni és megalapozni.

– Az elmúlt évek nézeteltérései ellenére az immár egy hónapja tartó kampányban meglepő egyetértés mutatkozik sok vitás kérdésben. Ez a múltat feledtető egyetértés vajon mennyire folytatható a választások után? Sokan attól tartanak, hogy az RMDSZ elkötelezettsége az autonómia mellett ismét tiszavirág-életű lehet, ha netán egy újabb kormányváltás ismét „helyzetbe” hozza az RMDSZ vezetőségét...
– Egy választási kampányban azokat a kérdéseket szokás kiemelni, amiben egyetértünk és nem azokat, amelyek körül vita folyik. Nem felejtjük a múltat, nem lenne szerencsés, mert a múlt hibáinak megismétlését el szeretnénk kerülni. Sem a szellemet a palackba, sem a fogpasztát a tubusba visszaparancsolni nem lehet. Mi az erdélyi magyar politika reformját szeretnénk elérni, olyan konstrukciót kidolgozni, ahol a választás szabadsága mellett az egységes fellépés is normalitássá válik azokban a kérdésekben, ahol csak együtt lehetünk eredményesek. Naivak sem vagyunk, hogy higgyük: ezen túl minden másképp lesz. Ha viszont a Magyar Összefogás listája kellő bizalmat kap, ez egyértelmű jelzés lenne arra, hogy az út, amelyen elindultunk, jó irányba vezet. Erről pedig letérni nem lehet büntetlenül, függetlenül attól, hogy változik-e a politikai széljárás Bukarestben vagy sem. A politikus túlélési ösztöne sokszor erősebb garancia bármilyen jogi formulánál. Az EMNT célja olyan helyzetet teremteni, amelyben jobban „megéri” a politikai szereplőknek az önrendelkezés felé mutató lépéseket tenni, mint az esetleges többségi államrezon szempontjainak megfelelni.

– Az idei kampány fő vezérfonala Székelyföld autonómiája, ugyanakkor kevesebb szó esik arról a területről, amiért úgymond az EMNT „felel”: bevihető-e a köztudatba a többi erdélyi rész jogos autonómiaigénye, amit a székelyföldi autonómiatörekvésekkel párhuzamosan kellene hangsúlyossá tenni?
– Ha rajtunk múlik, akkor a különböző autonómiaformák iránti igényt azonos súllyal jelenítjük meg. Kétségtelen tény, hogy a küszöbön álló újabb decentralizációs jogszabályok gyakorlatba ültetése, továbbá az elodázhatatlan közigazgatási reform leginkább a Székelyföld sajátos közigazgatási jogállására irányítja a figyelmet. Továbbá a kormánynak alárendelt állami intézmények magyar vezetőinek elbocsájtása is a tömbmagyar vidéken látványosabb, de attól még a jelenség létezik Erdély többi régiójában is és az identitásunkat közvetlenül érintő területeket – oktatás, művelődés, anyanyelvhasználat – érintő etnikai tisztogatás ellen a kisebbségben élő magyar közösségek esetében az egyetlen garancia a kulturális autonómia intézményes kiépítése lehet.

– A Fidesz vezetői teljes támogatásukról biztosítják a Magyar Összefogás listáját. Orbán Viktor Tőkés Lászlóval kampányolt Erdélyben, és beszédeiben új nemzetpolitikát ígért. Egy új Fidesz-kormány kimozdítathatja-e a magyar autonómia ügyét a mai állóvízből?
– A két évtized autonómia-harcai egyértelművé tették, hogy a belső önrendelkezés jogi keretét az országos jogrend szerves részévé kell tenni és ehhez a hazai politikai elit – a Parlament és a Kormány – döntése szükségeltetik, de ugyanakkor az is világossá vált, hogy ez külpolitikai nyomás nélkül lehetetlen. Kudarcaink jó része az önálló erdélyi magyar külpolitika feladásában és a román nemzetállami külpolitikának való alárendelésében keresendő. Az erdélyi magyar külpolitika sikeressége pedig nagymértékben függ egy karakteres, határozott és következetes összmagyar nemzetpolitikától, amelynek fő letéteményese a mai Magyarország, illetve annak politikai elitje. Hogy sikerül-e az erdélyi magyar ügyet összhangba hozni a magyar nemzetpolitikával, az egészet pedig kárpát-medencei magyar üggyé összegyúrni és azt európai ügyként elfogadtatni az Európai Unió intézményeivel, ez első sorban attól függ, „országban” vagy „nemzetben” gondolkodó kormánya és parlamenti többsége van Magyarországnak. Az elmúlt – nemzetpolitikai szempontból – „hét szűk esztendő” összehasonlítása az azt megelőző polgári kormány országlásával fokozza várakozásunkat a változás iránt és erősíti a reményt, hogy az Orbán Viktor vezette új többség a kárpát-medencei magyar önrendelkezési törekvéseknek is új fejezetét nyitja meg.

– Mire tippel: lesz-e négy képviselőnk a tíz nap múlva tartandó EP-választás estéjén?
– Tippelni nem szeretek, azt viszont tudom, hogy a feladat nem lehetetlen, bármennyire is szeretnének erről meggyőzni minket okos elemzők és ellendrukkerek. Igen, szeretném, ha négy magyar képviselőnk lenne az Európai Parlamentben. Egyrészt azért, mert minél többen vagyunk mi, erdélyi magyarok, annál kevesebb román képviselő lesz, aki autonómia-törekvéseinket akadályozhatja. Az már bizonyosnak látszik, hogy az Európai Néppárt frakciójában mi leszünk többen, de a dolgok szerencsés alakulása folytán és természetesen példás mozgósítás eredményeképpen az egyesített magyarországi, erdélyi és felvidéki magyar képviselők száma elérheti a román delegáció tagjainak számát az Európai Parlamentben. Másrészt, ha négy képviselőnk lesz, az azt is jelenti, hogy a Magyar Összefogás legyőzte a politika iránt mutatkozó közönyt és a csalódottságot, bizonyította életképességét és volt értelme az elmúlt évek párbeszédre és együttműködésre irányuló erőfeszítéseknek. És végül, de nem utolsó sorban, azt is jelenti, hogy barátom és harcostársam, Szilágyi Zsolt, legképzettebb külpolitikusunk is bejut és ez által a Tőkés László vezette erdélyi csapat, a többi magyar képviselővel közösen jóval hatékonyabban képviselheti Kárpát-medence magyarságának érdekeit Európában és szerte a nagyvilágban.

Makkay József
Erdélyi Napló
http://www.erdely.ma/kozeletunk.php?id=52462



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneą-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneą Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- ©túr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona