Össztűz az autonómiára

Össztűz az autonómiára
2007-02-12


A székelyföldi területi autonómia kérdésében rendezett referendum egyik fő témáját képezte a Sólyom László magyar köztársasági elnök és Traian Basescu közös sajtótájékoztatójának, amelyen a román államfő leszögezte: az SZNT kezdeményezése alkotmányellenesnek minősül. „Állítólag a lakosság akaratának a tesztelése a cél. (…) De ha azok, akik ma tesztelnek – bár nem értjük, az alkotmányt, a román állam türelmét akarják-e próbára tenni –, holnap ennek a törvénytelen kezdeményezésnek, az úgynevezett referendumnak az eredményeit konkrét megvalósításokra akarják felhasználni, a román állam habozás nélkül alkalmazni fogja az alkotmány és a törvények előírásait. A felelősség pedig azokat terheli majd, akik ma alkotmányellenes tevékenységet folytatnak egy egységes, oszthatatlan és szuverén nemzetállamban” – szögezte le a román államfő.

Az elnök emlékeztetett, hogy minden állampolgárnak kötelessége tiszteletben tartani az alkotmányt, amely különben 18 nemzeti kisebbséget ismer el, amelyeknek parlamenti képviseletet is biztosít. Basescu felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország és Románia belpolitikája eltér egymástól a kisebbségi jogok biztosítása tekintetében, de az eltérő hangsúlyok ellenére is mindkét ország teljes mértékben betartja ezen a terén az európai előírásokat. Úgy vélte, mindkét országnak kölcsönösen tiszteletben kell tartania a másik állam jogszabályi kereteit. Románia sohasem fogja kérni más államtól, hogy a romániai modellt vegye át – hangoztatta Basescu.

Sólyom László kifejtette: az Európai Unióban a kulturális autonómia természetes, a területi autonómia pedig lehetséges, de sehol nem irányul az illető állam területi épsége ellen. „A nemzeti kisebbségek önszerveződésének és önigazgatásának nagyon sok formája van, amely túlmegy a kulturális autonómián” – mutatott rá Sólyom. Hozzátette: léteznek már a helyi önkormányzatok szövetségei, és lehetséges ezen túlmenő szervezeti megoldás is. Szerinte azonban ezek kidolgozása az illető közösség akaratán múlik, és mindig összhangban kell lennie az illető állam alkotmányával. „Az alkotmányos keretek között maradó törekvéseket Magyarország támogatja, és én is támogatom személyesen” – szögezte le Sólyom László.

A magyar köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy Magyarországon az alkotmány szerint a nemzetiségek államalkotó tényezők, teljes kulturális autonómiát élveznek, és önkormányzattal rendelkeznek helyi, megyei és országos szinten. A romániai magyarsággal kapcsolatosan úgy fogalmazott: egy kisebbség akkor tudja fenntartani magát, ha teljes társadalmat képez. „A romániai magyar társadalom tagjai Románia állampolgárai, kulturális értelemben pedig a magyar nemzet részei, ugyanakkor az összes romániai állampolgárral együtt európai állampolgárok is” – hangsúlyozta.

Egy táborban a romániai politikai pártok

Az SZNT autonómia-népszavazási kezdeményezését különben nemcsak Traian Basescu államfő támadta, hanem Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök, valamint a parlamenti pártok – köztük az RMDSZ – is. A kormányfő rendkívül veszélyes provokációnak és alkotmányellenesnek minősítette a népszavazást. „Nem érthetünk egyet az etnikai alapú területi autonómiával” – szögezte le Tariceanu. Szerinte Romániában a központi hatalom decentralizációjának eredményképpen az önkormányzatok kellő fokú autonómiával rendelkeznek, ráadásul Románia európai modellnek számít a kisebbségvédelem terén. Emellett a kormányfő – aki a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke is – bejelentette: a liberálisok felszólították a Közigazgatási és Belügyminisztériumot, hogy hivatalból indítson vizsgálatot. Egyben tájékoztatást kért arról, hogy a tárca milyen intézkedéseket hoz hasonló „alkotmányellenes” kezdeményezések megakadályozásáért.

Hasonlóan vehemens álláspontra helyezkedtek a demokraták. Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke felszólította az SZNT vezetőit, függesszék fel a népszavazást. Boc szerint a referendum a „területi szeparatizmusra való felbujtás színét kezdi magára ölteni”, hiszen átlépte a polgári kezdeményezés határát, és „politikai jellegűvé”, mi több „büntetőjogi” kérdéssé vált. A demokraták a hét végén még úgy nyilatkoztak, hogy az SZNT kezdeményezése „a törvényesség és az alkotmányosság határát súrolja”.

Amint arról beszámoltunk, az SZNT kezdeményezésével az RMDSZ sem ért egyet. Markó Béla szövetségi elnök a Rompres hírügynökségnek azt nyilatkozta: a népszavazás nem törvénytelen, legfennebb értelmetlen. „Annak semmilyen jogi következménye nincsen, tehát nem kell túlságosan nagy jelentőséget tulajdonítani neki” – nyilatkozta Markó. Korábban elmondta, az RMDSZ egyetért a területi autonómia eszméjével, a népszavazást azonban nem támogatja. „A területi autonómiát parlamenti szavazással, tehát politikai eszközökkel kell megvalósítani, nem pedig referendummal” – szögezte le Markó.

Az ellenzéki pártok úgyszintén élesen bírálták az autonómiareferendumot, ugyanakkor azonban hallgatólagos cinkossággal vádolták Traian Basescu államfőt, valamint a Calin Popescu-Tariceanu vezette kormányt. Cristian Diaconescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője közölte: határozott fellépést kérnek a kormánytól. Az ellenzéki pártok szerint az SZNT kezdeményezésének célja Románia területi egységének felbontása.

Vasile Blaga: törvényes az SZNT-kezdeményezés

Árnyaltabban látja a kérdést Vasile Blaga közigazgatási és belügyminiszter. Szerinte nincs törvényes alap az SZNT autonómiareferendumának a betiltására. „Az SZNT kezdeményezése nem minősül referendumnak, mivel nem az erre vonatkozó 2000/3-as törvény alapján kérték megrendezését. Romániában egyetlen jogszabály sem tiltja a hasonló konzultatív jellegű tevékenységeket, függetlenül attól, hogy mi a felmérés tárgya” – szögezte le a belügyminiszter. A Demokrata Párt felvetésére válaszolva, miszerint az SZNT kezdeményezése büntetőjogi jellegűvé vált, Blaga elmondta: az állam ellen irányuló bűncselekmények az ügyészség hatáskörébe tartoznak. Blaga ugyanakkor méltatlannak érezte a politikai pártok felől érkező felkéréseket. „A Közigazgatási és Belügyminisztériumnak nincs szüksége sem a kormányon levő, sem az ellenzéki pártok buzdítására ahhoz, hogy elvégezze feladatát” – szögezte le a tárcavezető.

György Ervin Kovászna megyei prefektus úgyszintén azt állította, hogy az SZNT kezdeményezése nem minősül népszavazásnak. A prefektus elmondta, az SZNT nincs bejegyezve a bíróságon, nem minősül jogi személynek, tehát kezdeményezését nem lehet törvényszéken megtámadni.

SZNT: töretlen lendülettel

„Egy belső referendum a magyar közösség akaratának felmérésére nem lehet törvény- vagy alkotmányellenes, így betiltani sem lehet azt. A szabad véleménynyilvánítás minden állampolgár alapvető jogai közé tartozik” – szögezte le Ferencz Csaba. A Székely Nemzeti Tanács alelnöke hozzátette: a figyelmeztetések és a román politikusok felháborodása ellenére az autonómia-népszavazás folytatódik. Az SZNT 350 ezer autonómiát támogató aláírást remél összegyűjteni.
Farcádi Botond, Krónika