Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Sólyom László: A kultúrnemzet és az állam fogalma

Sólyom László: A kultúrnemzet és az állam fogalma

Az államfő a zsúfolt terem hallgatósága előtt kifejtette: a mostani romániai útnak számos hivatalos célkitűzése volt. Mint elmondta, két nap alatt egyszer sem ejtette ki azt a szót, hogy magyar kisebbség, mindig csak magyar társadalomról beszélt. Szükségesnek tartotta, hogy bizo­nyos fogalmak honosodjanak meg. Van kultúrnemzet és vannak államok - hangsúlyozta.
Ismételten kifejtette: a romániai magyar közösség, a magyar társadalom csak akkor tudja fenntartani magát, csak akkor tud asszimiláció nélkül integrálódni, ha megvan az infrastruktúrája, működnek a szükséges intézményei. A magyar név nem merülhet ki abban, hogy népi táncot já­runk - hangsúlyozta az elnök.
(MTI)

Ágoston András:
Mire jó az összefogás?

Az összefogásnak nincs politikai alternatívája. Ha a magyar pártok most, amikor a vajda­sági magyarságnak szembe kell nézni a közösségi tudat leépülésével, azzal az eszmei zűrzavarral, amelynek nyomán olyan sokan nem magyar, hanem szerb pártokra adták le szavazatukat, nem térnek észhez, s nem építik ki az együttműködési formákat, amelyek nélkül elvesztik hitelességü­ket, nos, ebben az esetben az egész vajdasági magyarság olyan úton indul el amelyen már nem lesz iránytűje, s amelyen vagy meg lehet állni, vagy nem.
Mire és hogy kell összefogni?
A Vajdaságban – amíg nem érvényesül a részarányos képviselete a szerb parlamentben – a tartományi és a köztársasági választásokon kell összefogni, s azokban a községekben, ahol a magyar összefogás a helyhatósági választásokon győzelmet jelenthet.
De, az összefogás nem elég: szükség van legalább minimális politikai programra. A VMDP, majd a Magyar Összefogás Koalíció választási programjában a magyar autonómiát, a választók névjegyzékének megalkotását, a részarányos parlamenti képviseletet, a betelepítés megakadályozását, rendes települési önkormányzatokat, valamint a fiatalok oktatását, ösztöndíja­zását szorgalmazza. Ehhez hozzá lehet tenni azt a két konkrét ígéretet, amelyet a Vajdasági Ma­gyar Szövetség (VMSZ) tett. A kikindai közigazgatatási körzet átalakításáról, valamint a szabad­kai rádió érdekében a médiatörvény módosításának javaslatáról van szó.
Ez így együtt a szerb parlamentben konkrét magyar program lehet, helyi elemekkel kibő­vítve pedig indulni lehetne vele a soron következő választásokon.

Kisebbségi ügyek a nemzetközi politikában
De nemcsak a szerb parlamentben járna haszonnal a magyar pártok összefogása, hanem Budapesten és a nemzetközi politikai színtéren is. Budapest nekünk folyton azt mondja, amit Szerbiának mondanak az oroszok. Egyezzetek meg, s akkor majd támogatunk benneteket.
Hát egyezzünk meg!
Jó a vajdasági magyaroknak a fenyegető schengeni vasfüggöny? Persze, hogy nem jó. Akkor mi akadályoz meg bennünket, hogy a folyamatban levő újabb aláírásgyűjtő akcióban kö­zösen megszerezzük akár hatvan-hatvanöt ezer vajdasági magyar aláírását? Közben – feltéve, hogy a VMSZ részéről nem csak kampányakció volt – folytathatjuk az aláírásgyűjtést a kikindai szerbtöbbségű közigazgatási körzet átalakítását és egy magyar többségű közigazgatási körzet kialakításáért.
A nemzetköziek itt Szerbiában pontosan tudják mi a lényege a kétpólusú vajdasági ma­gyar politikai eliten belüli ellentéteknek. Sajnos, az érvényben levő diplomáciai módszerek, s az EU-szabályozásnak kisebbségi viszonyok terén tapasztalható döntő hiányosságai miatt a „meg­értésen”, bizonyos empátián túlmenően, részükről a kisebbségi kérdés csak a kosovói rendezés keretében egyelőre nincs napirenden.

Összhangban a VMDP törekvéseivel
Mi a VMDP-ben Ahtisaari ENSZ-megbízott fellépése óta követeljük, hogy a Kosovói rendezés keretében legyen szó a kisebbségi kérdésről általában.
Szerencsénkre, a Kosovo-terv verte hullámok nem kerülik el Budapestet.
Erről tanúskodik Göncz Kinga külügyminiszter minapi nyilatkozata is miszerint „egy ENSZ BT-határozat megszületése Ko­szovóról azért is fontos lenne, mert az erős és kedvező ha­tással lehet a szerbiai belpolitikai fejle­ményekre is. A koszovói közösségek jogainak biztosítása egész Szerbia stabilitása, és ezen belül a vajdasági nemzetiségek közötti együttélés szempontjá­ból is fontos kér­dés”.
Az MTI szerint a magyar diplomácia vezetője elkerülhetetlennek nevezte, hogy ha Ko­szovó­ban a jövőben jól működő autonómia lesz, az más országokban is felvet hasonló igényeket.
A miniszter asszony tudatta az újságírókkal, hogy esély van arra is, hogy „a belgrádi kor­mány megalakulása után nem sokkal magas szintű kétoldalú találkozók legyenek”.
Hasznos volt ez a megnyilatkozás, ami látszik abból is, hogy a VMSZ képviselője ma a szerb parlamentben fontosnak mondta a jó kosovói megoldások vajdasági alkalmazását.
Nem véletlen, hogy az Ahtisaari-terv Szlovákiában is vihart kavart.
Végső döntés még nincs – az nagyban függ a parlamenti vitától és a nemzetközi befo­lyástól érvényesülésétől is – de az látszik, hogy a szlovák kormánypártok Kosovo ügyében most a szerbek oldalán állnak.
Mindezek ismeretében különös jelentősége van annak, hogy a Magyar Koalíció Pártja helyesli és a civilizációs értékek kiterjesztésének tartja Ahtisaari-tervben és a javasolt kisebbség­védelmi megoldásokat. Nagy segítség ez a vajdasági magyaroknak.

Lesz-e újabb támadás a magyarok ellen?
Reméljük nem. De tudni kell, hogy Szerbiában a bulvársajtó ma témává avatta a „szlovák testvérek” korrekt viszonyulását. Az MKP eltérő véleményét egyelőre csak megállapítja, de a helyi kommunikációs mechanizmus ismeretében elmondható: a szerb sajtó most csak „az illeté­kes beintésre” vár, hogy Kosovo ürügyén frontális támadásba menjen át úgy általában a magya­rok ellen.
Lehet, hogy a szlovák parlament is jobb belátásra tér, s az sem valószínű, hogy a szerb politika irányítóinak éppen most lenne szüksége egy a magyarok ellen irányuló támadásra.
Mert így is nagy a botrány: a magukat demokratikusnak mondó szerb pártok elvitték a magyar szavazatok egy harmadát, vagy ha beszámítjuk a soha szavazni haza nem térő vendég­munkások és családtagjaik mintegy negyven ezer választási értesítőjét is, akkor a felét. Ennek fejében csak egy magyart juttattak be a szerb parlamentbe. No, meg egyet bejuttatott Seselj pártja is. Hogy ők kiállnak-e a magyar közösség jogaiért? Az eddigi gyakorlatot tekintve, nem.
Ezért van, ezért lenne szükség akár erre a megkésett magyar összefogásra is.

Dokumentumok
Ternovácz István:
Öt magyar a belgrádi parlamentben
Háromat a VMSZ, egyet-egyet pedig Tadic demokratái,
illetve Seselj radikálisai juttattak be

A 250 tagú szerbiai parlamentbe a belgrádi Politika napilap által közzétett lista alapján 22 olyan képviselő került be, akiről a neve alapján feltételezhető, hogy valamelyik nemzeti kisebb­ség tagja. Ez a képviselői helyek 9 százalékának felel meg. Ezzel szemben Szerbia lakosságának 17 százaléka kisebbségi. A 22 kisebbségi honatya közül 8 valamelyik kisebbségi nemzeti párt színeiben jutott mandátumhoz. Többségük pedig, 14-en a nagyobb szerbiai pártok listáján került a képviselőházba.
Ha egy-egy kisebbségi népcsoport parlamenti jelenlétét vesszük górcső alá, akkor a bos­nyákok jártak a legjobban, mert több képviselői helyet szereztek, mint a magyarok, holott lélek­számuk alig haladja meg a magyarokénak a felét. A bosnyákok 6 képviselői helyet szereztek, míg a magyarok csak ötöt. E mellett 3 szlovák, két roma, két horvát, két albán, egy ruszin és egy ro­mán nemzetiségű képviselő jutott mandátumhoz. Az öt magyar közül három a VMSZ képvise­lője, egy a Demokrata Párt és egy a Szerb Radikális Párt listáján került a belgrádi törvényho­zásba. Habár a magyar többségű környezetekben nagyszámú szavazatot kapott a G 17 plusz nevű liberális párt és a Cedomir Jovanovic nevével fémjelzett liberális-szociáldemokrata koalíció, a támogatást egyik tömörülés sem hálálta meg a magyar szavazóknak. Listájukon ugyanis magyar név nem található.
Ebből, és a magyar pártok vártnál gyengébb szerepléséből következik, hogy igazuk lett azoknak, akik a választások előtt azt jósolták, hogy csökkenni fog a magyarság politikai súlya a megmérettetés után. Ez a legtöbb elemző szerint a magyar nemzeti egység hiányával magyaráz­ható. Ha azt vizsgáljuk, hogy a nagy szerbiai pártok közül melyik volt a legkegyesebb a kisebb­ségiekhez, akkor egyértelmű, hogy a legtöbb kisebbségi képviselőt a Demokrata párt juttatta a parlamentbe. A 64 demokrata párti honatya közül 11 kisebbségi. A magyarok legfeljebb azon tépelődhetnek, hogy a 11 demokrata párti kisebbségi honatya közé mért csak egy magyar került be, amikor a magyar a legnagyobb lélekszámú kisebbség Szerbiában.
A Szerb Radikális Párt egészen mostanáig az egyik legkiszámíthatóbb politikai erő volt a köztársaságban. Nem csak azért mert a legstabilabb, bő egymilliós szavazóbázissal rendelkezik, hanem azért is, mert apróbb ígéreteiket eddig többnyire betartotta. Nikolityék azonban most be­csapták azt az elenyésző számú kisebbségi szavazót, akik épp a radikálisokban bíztak. Miközben ugyanis zajlott a szavazatok összeszámlálása, Tomislav Nikolić pártelnök mikrofonom előtt azt nyilatkozta, hogy pártja listáján legkevesebb tíz kisebbségi képviselő kerül majd be a parla­mentbe. Ezzel szemben csak háromnak szorítottak helyet. És itt szólni kell azokról a Szerbiában élő kisebbségi közösségekről is, amelyeknek nincs képviselője a belgrádi parlamentben. Nincs képviselője az itt élő 40 ezer vlahnak, a 26 ezer macedónnak, a 20 ezer bolgárnak, az ugyancsak 20 ezer bunyevácnak, hogy a kisebb közösségeket ne soroljam. És itt nem lehet megkerülni a Montenegró kiválása után kisebbségi sorba került 70 ezres montenegrói közösséget sem. Egy­előre saját nemzeti pártjuk nincs, azt pedig lehetetlen megítélni, hogy más pártok színeiben hány montenegrói lett honatya a január 21-ei szerbiai parlamenti választások eredményeként.
(vajdasagma)

Koszovó helyett foglalkozzon Székelyföld autonómiájával
A Gyergyószéki Székely Tanács közleménye

Basescu elnöknek, Tariceanu kormányfőnek, valamint a hazai politikai pártok vezetőinek a sajtóban megjelent kijelentéseivel kapcsolatban fontosnak tartjuk leszögezni a következőket:
Akik törvénytelenségről meg alkotmányellenességről beszélnek, azok vagy tájékozatla­nok, ami sajnálatos, vagy szándékosan félretájékoztatnak, ami megengedhetetlen.
A véleményhez és a vélemény szabad kinyilvánításához való jogot az alkotmány garan­tálja, következésképpen a Gyergyószéki Székely Tanács által kezdeményezett vélemény-nyilvá­nító népszavazás semmiképp nem lehet alkotmányellenes.
Az elnök és a kormányfő látszólag nem ismeri azt a jogi alapelvet, miszerint mindent sza­bad, amit valamely törvény konkrétan meg nem tilt. Az ugyanis egyértelmű, hogy nincs olyan román törvény, ami ezt a népszavazást tiltaná, következésképpen az nem törvénytelen.
Az ország vezetői számos alkalommal elmondták, hogy ami jó Európának, az jó Románi­ának is. Köztudott ugyanakkor, hogy számos európai országban léteznek autonóm régiók. Maga Basescu elnök jelentette ki nemrég, hogy Koszovó esetében az ideális megoldás egy széles körű területi autonómia. Az elnök úr jól tenné, ha először a saját háza előtt söpörne, s Koszovó helyett Székelyföld autonómiájával foglalkozna, ha már ennek a lakói ezt kérik. Amíg nem ezt teszi, addig joggal feltételezhető, hogy az európai normákról csak beszél, de nem ismeri őket.
Az eln! ök és a k önrendelkezési jogát az ENSZ garantálja. Követke­zésképpen, ha a székelyek kikiáltanák Székelyföld függetlenségét, az is teljesen jogos lenne, mert a nemzetközi egyezmények, megállapodások elsőbbséget élveznek a belső törvényekkel szem­ben. Mi ezzel szemben csak államon belüli önrendelkezést igényelünk. A hatóságok jobban ten­nék, ha értékelnék a Székely Nemzeti Tanács önmérsékletét, s haladéktalanul tárgyalásokat kez­denének vele a székelység jogos igényének mielőbbi gyakorlatba ültetéséről.
Árus Zsolt
A www.vmdp.n1.hu honlapon további VMDP-vel kapcsolatos információkat talál.

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket

Forrás: hírlevél VMDP



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona