Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció




Trianon gyalázata. Trianon és amit mindenkinek tudni kell. Magyarország. Hazám, hazám A beteg nemzettest gyógyulása csak ezután kezdödik el.



Minden most kezdődik el

Klapka induló/Klapka march

Honfoglalás

Varga Miklós: Fehérlófia, Isten szülötte

A csitári hegyek alatt

Ezt a földet...

children of glory

The 1956 uprising/revolution in Budapest




Június 4-e, a világtörténelem egyik legnagyobb igazságtalanságának, a Trianoni békediktátum reánk kényszerítének 89. évfordulója ! 3,5 millió magyar került idegen uralom alá népszavazás nélkül !

2007.6.1
A trianoni béketárgyalás egyes résztvevöinek és néhány kortárs politikusnak véleménye a döntésröl:

Franciák:

Henry Pozzi diplomata:"Benes a legszörnyűbb földrajzi, néprajzi és történelmi ostobaságokat is könnyed nyugodt mosollyal adta elő.Még önmagával is többször ellentmondásba keveredett.A nagyhatalmak képviselőinek egyike sem mert tiltakozni ellene.Mindenki félt ,hogy felszólalása a kérdésben való kétségbeejtő tájékozatlanságát bizonyítaná...Trianon a szabad zsákmány vásártere volt. Trianonban nem arról volt szó,hogy kinek van igaza,hanem arról kinek érdeke,hogy igazat adjanak neki..A nagy békebírók még elemi szinten sem ismerték azon nemzetek földrajzát,néprajzát és történelmét,amelyek sorsát intézték.Ez nemcsak Wilsonról mondható el.Lyold George se volt tájékozottabb.Clemenceau elképesztően tudatlan volt mindennel kapcsolatban,a ami Franciaország határain kívül esett.". "Pasics,Masaryk,Benes és Bratianu ,de különösen Wilson és Clemenceau olyan játékot játszottak,mely a világtörténelem szégyene lesz. Térképek meghamisításával,okmányok megcsonkolásával és városi lócsiszárhoz illő fogásokkal operáltak. A tisztelt grémium volt annyira agyalágyult ,hogy így rá lehetett szedni. A trianoni békeszerződés revíziója elől nem lehet kitérni... "
Pozzi a béketárgyalás résztvevője írja: "Az Európa sorsát eldöntő politikusok annyit tudtak Magyarország földrajzáról és történelméről,mint az a 10 éves kisdiák, akinek bizonyítványába a magyarországi tanítónő nem írja bele ezt a mondatot: a felsőbb osztályba léphet.. Köztük is a legnagyobb tekintély az önmaga által meghirdetett elvekkel is gyakran ellentmondásba keveredő Wilson amerikai elnök volt, aki rendszeresen összetévesztette a szlovákokat a szlovénekkel, s akin az egyre súlyosabb jelekben megnyilvánuló elmebaj ekkorra már annyira elhatalmasodott,hogy ezt diplomatái alig bírták mások előtt titkolni,majd fél év múlva meg is halt.Ezt a beteg Wilsont Masaryk könnyen tudta befolyásolni koholmányaival."
Declassé francia külügyminiszter a szerződés aláírása után így fogalmazott: " Egy nemzet sincs megalázva azzal,hogy legyőzték vagy ha aláírt késsel a torkán egy végzetes békeszerződést.Becstelenné válik azonban, ha nem tiltakozik,ha tönkretételéhez maga is hozzájárulását adja.Nem a vesztés a bukás, hanem a lemondás ."
Ezt mondta egy francia politikus, aki hozzájárult ahhoz,hogy bele se nézzenek az Apponyiék által összegyűjtött és átadott ellenérvként szolgáló dokumentumokba.
Veterlé abbé 1921.június 17-én a francia képviselőházban kijelentette : "Bizonyos vagyok benne, hogy népszavazás esetén sem a csehek, sem a románok ,sem a szerbek nem kapták volna meg a szükséges szavazatok egyharmadát sem"
A francia Yves de Daruvar szerint: Az amerikai segítséggel győzelemre segített antant hatalmak gyűlöletet és kisebbségi érzést éreztek a legyőzöttekkel szemben...Benes már 1919.december 2-án közölte Tempsben,hogy majdan az összeülő konferencia határozata a magyar állam határaira végleges, azon semmmit nem fognak változtatni "
Pezel francia képviselő: " a magyar békerevízió nélkül nincs lehetősége az európai békének. "
Desbons francia megfigyelő publicista: "A béketárgyalásokon a tudatlanság, a lelkiismeretlenség és az elfogultság uralkodott".

Olaszok:

Nitti olasz miniszterelnök 1925-ben könyvében leírta: "Eddig egyetlen vegyes nemzetiségű állam volt Kárpát-medencében, most lett belöle négy-öt. Magyarország soha nem fogja elismerni erkölcstelen szétbontását...soha nem fog lemondani Erdélyröl...az igazságot helyre kell állítani..., nincs béke amíg a hazugságok érvényben vannak, a revízió elöbb-utóbb elkerülhetetlenné válik." De Ambrosi Mario nápolyi képviselő írta: " Mik voltak a Trianonban írt szerződés úgynevezett gyümölcsei? A kisantantnak nevezett magyarellenes és olaszellenes szláv szövetség megteremtése, valamint Közép-Európa egyetlen szilárd államának Magyarországnak meggyengítése és lerontása...Magyarország nem tekintheti másnak a trianoni szerződést, mint ideiglenes kálváriának a végleges összeforrásra törekvésben...Nem értem, hogy a Nemzetek Szövetsége, melyet a népek legfelső igazságügyi ítélőszékének is neveznek,miért nem tartotta szükségesnek azoknak a magyar panaszoknak a megtárgyalását, amelyeket az anyaországtól elszakított területek lakosságának rabszolgasorsba süllyesztéséről terjesztettek elő.El kell érkezni a revízió megvalósításához. "

Angolok:
Lloyd George a trianoni békediktátum egyik megalkotója utólag beismerte: " A trianoni békeszerződés elfogadásakor megtévesztés áldozata lettem. A német békeszerződés elfogadásakor megállapítása után a vezető államférfiak már fáradtak voltak.a magyar ügyek eldötnését másodrangú emberekre bízták.Ezekhez Benesék könnyebben hozzáférhettek ,mint a fődelegátusokhoz."
1923-i beszédében már a csehektől féltette Európa egyensúlyát: "Oroszország föl fog támadni, de addig a kis Benes képvisli helyette a szlávságot, a cárizmus régi álmának megvalósítását, a szlávság kiterjesztését a szerbekre támaszkodva a Földközi-tengerig. Nem adok tíz évet és a csehek a szerbekkel szövetségre lépnek...Őrültség volt eltávolítani a szlávellenes Magyarországot az útból...A Duna táj nagyszerű gazdasági és katonai egység volt.A természet erői, a történelem logikája hozta létre ezt a nagyszerű brodalmat. mindez a magyar mag körüli összefogásra int. Ennek a birodalomnak megvolt a létjogosultsága európai szempontból,melyet a kelet-nyugat közti úthálózat őrzésével betöltött..." A jóslat beteljesedett, tíz év sem kellett hozzá és megalakult a magyarellenes kisantant.
Llolyd George brit miniszterelnök a béketárgyalások végső stádiumában meglehetősen kemény szavakkal fejezte ki kétségeit a leendő határokal kapcsolatban: "Nem lesz béke Közép-Európában, ha utólag kiderül, hogy Magyarország igényei jogosak, és hogy egész magyar közösségeket úgy adtak át Csehszlovákiának és Erdélynek, mint egy marhacsordát csak azért, mert a konferencia elutasította a magyar ügy megvitatását". Asquit angol miniszterelnök a lordok házában 1925.július elején azt mondta: "Célszerü lenne a békeszerzödéseket felülvizsgálni. Az Osztrák-Magyar-Monarchia romjain új államok létrehozásával súlyos és végzetes tévedés történt, revízió szükséges". Robert Grower az angol alsóház tagja írja ,hogy a csehek követeléseit a nagyhatalmak titkos tárgyalásokon már 1918 nyarán eldöntötték. Hiába készült tanulmány a francia külügyminisztériumban, melyben 1918. november 20-án a szakemberek figyelmeztettek : " Szlovákia létezése nem egyéb, mint mítosz.Észak-Magyarország szlovák törzsei soha nem alkottak államot.. Az általuk meghúzott etnikai vonal sehol nem érinti a Dunát, nem foglalja magába Pozsonyt sem, ahol 14 szlovákra 86 magyar és 86 német jut...ha lehet szlovák főváros, úgy az csak Túrócszentmárton lehet . Az 1916.augusztus 16-i titkos szerződésben a nagyhatalmak Romániának ígérték egész Erdélyt, sőt a magyar Alföld nagy részét is egészen a Tiszáig."
Baldwin angol miniszterelnök: "Európa békéje a trianoni békeszerződés napján szűnt meg ".
Barnes angol miniszter: "Elismerem,hogy a területi elosztások jó részéről nem voltak ismereteim".
W.Churchill mondta az angol alsóházban : "Új európai háborút készítenek elő azok,akik nem akarják revidiálni a trianoni sérelmeket."
Llwellyn angol képviselő: " Ma már az egész brit közvélemény tudja, hogy az angol államférfiak nagy mulasztást követtek el akkor,amikor 1919-ben Magyarország meghallgatása nélkül ítélkeztek.A magyar revízió a világon az egyik legelsőrangúbb érdek. "
Bourne angol katolikus főpap: "Amíg Magyarország helyzetét nem szabályozzák, addig fennforog az európai háború veszélye ".

USA:

Wilson amerikai elnök 1918. elején kijelentette:"Nincs szándékomban Ausztria-Magyarország felosztása. A 14 pontban csak arról van szó, hogy Ausztria-Magyarországnak a nemzetek közötti helyét megtartani óhajtjuk.Megadjuk neki a lehetőséget, hogy autonómiák alapján tovább fejlődjék "
Wilsont a béketárgyalásokra elődje Theodore Roosevelt elnök üzenete kiísérte: "Wilsonnak semmi néven nevezhető joga nincs arra, hogy az amerikai nép nevében beszéljen" "..Ő és elvei még az árnyékát is elveszítették annak,hogy az amerikai nép akaratát fejezze ki."
Frank D.Simonds amerikai pulbilcista: "Csehszlovákia földrajzi abszurdum, a természet törvényeinek kigúnyolása, a nemzetiségi káosz földje, ahol nincs nemzeti többség."
Roosewelt amerika elnök, 1933-ban mondta: "Amikor Wilson elnök látta a békeszerződések igazságtalanságát, bizonyára csak azért fogadta el, mert meg volt győződve arról, hogy ezeket a hibákat néhány éven belül kijavítják ". A Törökországét kijavították.
H.A Heydt mondta New Yorkban: "ha még hiszünk az igazságban, a jogban és szent nekünk a keresztény erkölcs, akkor kötelességünk harcolni Trianon ellen."

A gyökeres tévedések a tárgyalás során és az igazság jegyében, az elöre meghirdetett ún. wilsoni-elveknek ellentmondó lépések és elkövetett hibák a következő főbb pontokba sűríthetők:

1. az állásfoglaláshoz, az egyoldalúan bekért adatok szolgáltak,melyek félrevező szándékkal pontatlanok és hibásak voltak, a valóságnak nem feleltek meg

2.a másik fél meg nem hallgatása, beadványainak el nem olvasása ( Wilson mint főbírő pontosan az ellenkezőjét kérte a tárgyalások megkezdésekor - nem történt meg)

3. az igények és érvek felületes ellenőrzése vagy az ellenőrzés teljes hiánya

4.az ügyfélegyenlőség elvének súlyos megsértése ( ezt is ígérte Wilson, a veszteseket is meg kell hallgatni benne volt az ígéretekben)

5. a fellebbezési lehetőség kizárása

6. a népszavazás elrendelésének megtagadása

7.a vesztes fél panaszainak figyelmen kívül hagyása, orvoslásának elmulasztása
(csoportosan elkövetett garázdaság, erőszakos kitelepítések, szülőföldről elüldözés, fosztogatások, öldöklések, testi -lelki bántalmazások, nyilvános megszégyenítések ártatlanok botozásával Erdélyben, tömegek állásának, lakásának elvétele, jogfosztás Erdélyben, Délvidéken, Felvidéken stb.)

8.az ítélkezés prekoncepciója-praejuditium ( a tárgyalások előtt eldöntött végeredménye, mely a világtörténelem legigazságtalanabb békéjét eredményezte). A praejuditium, a tárgyalás előtt előre eldöntött határozat, jogszerűtlen és érvénytelen tárgyalást jelent. Az előre eldöntött tény mellett szól az is, hogy már 1917.június 28-30-án még jóval a háború befejeződése előtt a Szabadkomuves Kongresszus megrajzolta Magyarország trianoni határait..Eduard Benes a cseh szabadkomuves nagypáholy nagymestere ,ezeket a határokat húzták meg Trianonban is három évvel késöbb. Benes ott volt 1917.június 28-30-án a szabadkőművesek kongresszusán, 1919.december 2-án a Tempsben és 1921.június 4-én Trianonban. " Az 1916.augusztus 16-i titkos szerződésben a nagyhatalmak Romániának ígérték egész Erdélyt, sőt a magyar Alföld nagy részét is egészen a Tiszáig "(Asquit ).

9. a békediktátum 19.cikkelye kimondja: A Nemzetek Szövetségének közgyűlése fölhívhatja a Szövetség tagjait az alkalmatlanná vált szerződések felülvizsgálatára, amelyek fenntartása a világbékét veszélyeztetné ". Több ilyen beadvány volt a 20-as és 30-as években aaz elszakított részeken élt magyar lakosság jogsérelmei ( vagyonelkobzás) miatt , melyet a bürokrácia útvesztőiben eltüntettek, többek között 1927-ben erre hívta fel Lord Rothermere is a figyelmet ,amikor a Daily Mail angol napilapban és a világsajtóban is megjelentette a " Magyarország helye a nap alatt" és az "Európa puskaporos hordója" című cikkeit, melyet saját tapasztalatszerzés és anyaggyűjtés után írt meg,de nem olyan régen 2001.február 20-án az Insitutum Pro Hominis Juribus Intézete is kérte az ENSZ Emberjogi Bizottságát a magyarok sérelmeinek felülvizsgálatára .Nem történt semmi érdemi döntés és vizsgálat.
Ezt követően 2002.aug. 20-án egy nem keresztény,hanem egy buddhista világszervezet is ugyanezt kérte az ENSZ-től ( ez az UNY volt: United Nations of Yoga, szintén Carla de Ponte-nak címezték a Nemzetközi Törvényszék főügyészének, az ENSZ Háborús Törvényszékének valamint az Európai Bíróság elnökének ,főügyészének G.C.Rodrigez Iglesiasnak is elküldték a petíciót). Ezek független, politikamentes emberjogi szervezetek. Az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS kérelme az Egyesült Nemzetek Emberi Jogok Chartája alapszabályára hivatkozik az egyenlő elbírálás elvének biztosítására a magyar nép számára. (nemzetidal)






"Franciák, akarnátok-e ilyen békét?" polóra írva



Trianon rövid története

TÖRTÉNET RÖVIDEN


Az első világháború végkifejletei:
1918. folyamán a központi hatalmak már mindenütt védekezésre szorultak.
1918. január 8-án Wilson - még Amerika hadbalépése előtt - közzéteszi a szenátushoz intézett tizennégy pontból álló üzenetét, mely az igazságos békekötés feltételeit tartalmazza.
Az üzenet 10-es pontja az alábbiak szerint szól:
"Ausztria-Magyarország népeinek, amelyeknek helyét a népek között megoltalmazni és biztosítani kívánjuk, legelső alkalommal lehetővé kell tenni önálló fejlődésüket."
1918. február 11-én Wilson újabb négy pontban foglalja össze álláspontját, mely szerint a népek akaratuk ellenére nem tolhatók egyik államból a másikba.
Ezzel egy időben a külföldre szökött cseh emigránsok vezérei (Masaryk és Benes) "megpecsételik" a monarchia és az ezeréves Magyarország sorsát.
1918. május 30-án az amerikai csehek és szlovákok megkötik a pittsburgi szerződést, mely kijelenti, hogy a szlovákok ha megfelelő autonómiát kapnak, akkor csatlakozni kívánnak Csehországhoz.
Wilson aki Masaryk rokona volt, a pittsburgi szerződés ürügyén, pártfogásába veszi a tervezett államot. Ennek következtében az antant hatalmak elismerik, az ekkor még NEM IS LÉTEZŐ Csehszlovákiát, hadviselő félnek.
1918. szeptember 18-án a szaloniki antant hadsereg áttört a bolgárok frontján, és ezzel megnyílt az út az Osztrák-Magyar Monarchia déli határai felé. A központi hatalmak sorsa ezzel megpecsételődött. A szeptember 26-i antant-seregek támadásának Németország nem tud ellenállni.
A német vezérkar a kormányt fegyverszünet megkötésére ösztönzi.
1918. október 5-én az antant-hatalmak felkérik Wilsont, hogy az általa elkészített dokumentum alapján, melyet ők már elfogadtak, kezdjen béketárgyalásokat.
Az antant-hatalmak valójában kivártak, arra számítva, hogy a központi hatalmak országain belül, a frontok megroppanását követően belső összeomlás fog bekövetkezni. Ez be is következett.
1918. október 17-én Tisza István miniszterelnök a parlamentben bejelenti: "elvesztettük a háborút". Megszerveződik a Károlyi Mihály féle Nemzeti Tanács.
1918. október 29-én Zágrábban, a horvát tartománygyűlés kikiáltja a Magyarországtól való elszakadást.
1918. október 30-án a Nemzeti Tanács magához veszi a hatalmat.
Másnap meggyilkolták Tisza Istvánt.
1918. november 1-én Károlyi kormánya elrendeli a magyar csapatok fegyverletételét, mely végzetes hatással van az október 24.-én megindult olasz offenzíva ellen védekező magyar csapatokra.
1918. november 3-án megkötik az olaszokkal a padovai fegyverszünetet, amely Magyarország régi határait tekinti demarkációs vonalnak.
Károlyi Mihályék megkötik a belgrádi fegyverszünetet, mely a Maros-Dráva vonaláig kiszolgáltatja Magyarországot a megszállásnak.
1918. november 13-án Károlyi lemond az államügyek vezetésében való részvételről.
1918. november 16-án Károlyi Mihály elnökségével kikiáltják a köztársaságot.

Az antant semmit nem tesz, hol vannak a wilsoni elvek:
A csehek betörnek a Felvidékre, a románok az alsó vidékeinken kalandoznak.

1918. október 30-án a tót, november 25-én a szerb és december 1-én a román "népgyűlések" részvevői kimondták a Magyarországtól való elszakadást. Valójában népgyülésnek nem minösülö események voltak.
A megszállók az elrabolt területeket - a békekonferencia döntését be sem várva - mindjárt impériumuk alá veszik.
A kormányunk fegyveres erővel nem tud ellenállni, mert saját hadügyminisztere, Linder is azt hirdeti, hogy �Nem akarok katonát látni!"
A kormányban uralkodó viszájok, elősegítették a köztársaság összeomlását.
1919. március 21-én a Vix jegyzék - újabb országrészek kiürítését követelő antant jegyzék - hatása alatt Károlyi átadja a hatalmat a szociáldemokratáknak, kik Kun Bélával egyeznek meg, és megnyílik az út a bolsevizmus felé.
1919. május elején egészen a Tiszáig vonultak.
1919. június 25-én a ludovikások és a dunai monitorok ellenforradalmi fölkelése következett be, melyet vérbefojtottak.
1919. június végén a vörös hadsereg megtámadta a cseheket, azonban Clemenceau fenyegető jegyzéke vissza parancsolta őket.
A vörös hadsereg ezután a románok ellen fordult, de a kezdeti sikerek ellenére, vereséget szenvedtek.
1919. július 31-én a népbiztosok megszöknek, és a románok harc nélkül megszállják Budapestet és a Duna vonalát. Ezután három és fél hónapon keresztül, zavartalanul fosztogatják az országot.
Az antant államokban, mára már senki sem vette komolyan a Wilsoni elveket. Mindenki természetesnek találta, hogy a legyőzött államokra minden feltételt rá lehet és rá kell kényszeríteni.
A győzők vezetői a legyőzött államok meghallgatása, részvétele nélkül határoztak, majd kijelentették, hogy a meghozott határozatok megváltoztathatatlanok.
Magyarország helyzetét különösen nehézzé tették a szerbek, románok és csehek Párizsban tevékenykedő képviselői és ágensei. Különösképpen mert az antant Franciaország érdekkörébe tartozó területnek tekintette a közép Duna völgyét.
A kommunista kormányzat bukása után Peidl Gyula alakított kormányt.
A román megszállás alatt álló Aradról, Szegedre tette át székhelyét Károlyi Gyula gróf, ki május 5-én kormányt alakított, melynek hadügyminisztere Horthy Miklós lett. Horthy szervezte meg a nemzeti hadsereget.
Károlyi lemondása után, Ábrahám Ernő került a helyére, de lemondva róla mint fővezér megszállta a Dunántúlt.
1919. november közepén, az antant hatalmak sürgetésére a románok kiürítették Budapestet, és a Duna-Tisza közét.
1919. november 16-án Horthy Miklós a nemzeti hadsereg élén bevonult Budapestre, majd megszállta az ország többi - román uralom alól felszabadult - részét is.
1919. november 22-én Sir Clerk antant kiküldött segédletével, Huszár Károly vezetésével koncentrációs kormány alakult. Ez a kormány kapott meghívást a Párizsi béketárgyalásokra.
1919. év folyamán a békét diktáló nagyhatalmak kisebbségi szerződéseket kötöttek Csehországgal, Szerbiával és Romániával, mivel maguk is érezték, hogy Közép-Európa új rendezése nemzetiségi szempontból veszélyes helyzetet teremt. Az utódállamokban megnyilvánuló féktelen nacionalizmus is aggodalmat keltett bennük.
1920. január 7.-én Párizsba érkezett a magyar delegáció, Apponyi Albert gróf vezetése alatt, Bethlen István gróf és Teleki Pál gróf segédletével.
1920. január 15-én Apponyi gróf lehetőséget kapott arra, hogy ismertesse a magyar álláspontot. Apponyi gróf több nyelven is próbálkozott a konferencia tagjait meggyőzni a Magyarországnak szabott feltételek igazságtalan és esztelen voltáról, mind hiába. Hiába bizonygatta a delegáció a feltételek történelmi, gazdasági, néprajzi képtelenségeit, hiába a wilsoni - be nem tartott - elvek.
1920. március 1-én a már létrejött nemzetgyűlés, Horthy Miklóst választotta meg kormányzónak.
1920. tavaszán az antant hatalmak többszöri felszólítása után, a románok kiürítették a Tiszántúlt is.
1920. május 5-én kapta kézhez a magyar delegáció a konferencia elnökének, Millerandnak levelét, melyben közölte, hogy a feltételek változatlanok, követelte az abban foglaltak véglegesítését. Millerand kísérőlevele ezenkívül kilátásba helyezte, hogy a határok legkirívóbb igazságtalanságait annak idején orvosolni fogják, és a Csehszlovákiához csatolt ruténföld autonómiát kap, és maga dönthet sorsának irányítása felől. Már tudjuk, hogy ezekből az ígéretekből, SEMMI NEM VALÓSULT MEG!
1920. június 4-én Apponyi lemondása után, a versaillesi kis Trianon kastélyban, Bénárd Ágoston népjóléti miniszter és Drasche Lázár Alfréd írták alá a szerződést.
1920. november 13-án a nemzetgyűlés iktatta törvénybe.
Kihirdetése után mint 1921: XXX. törvénycikk került a magyar törvények tárába.
A trianoni békeszerződés, hogy éket verjen a magyar és osztrák nemzet közé, Nyugat-Magyarországot Ausztriának ítélte, de egyenlőre Magyarország kezében maradt.
1921. július 26-án vált kötelező jellegű nemzetközi okirattá a szerződés.
Ezzel egy időben az osztrákok követelni kezdték a nyugati magyar terület átadását, melyet a csehek fenyegető fellépése is támogatott. Az osztrákok megkísérelték a terület megszállását, de minden felé magyar csapatok ellenállása fogadta őket.
Bethlen visszautasította az illetéktelen cseh beavatkozást, azután a mindig magyarbarát Olaszország közvetítését kérte.
1921. október 12-én Velencében aláírták az osztrák-magyar megegyezést.
Ennek értelmében a Nyugat-Magyarország nagyobb része az osztrákoké lett, de kimondta, hogy Sopronban és környékén népszavazást kell tartani.
1921. december 14-én a NÉPSZAVAZÁSON FÖLÉNYESEN GYŐZÖTT A MAGYARORSZÁGHOZ VALÓ HŰSÉG GONDOLATA!
Ezért is szokták mondani, hogy Sopron a leghűségesebb magyar város!

A 14 részből és 364 cikkelyből álló trianoni szerződés rettentően megcsonkította Magyarországot. A háború előtti 325.411 négyzetkilométernyi területből, csak 92.833 négyzetkilométernyi maradt.
A 20.900.000 lakosból, csak 7.980.000 maradt. Vagyis ELVETTÉK AZ ORSZÁG TERÜLETÉNEK HÁROMNEGYED RÉSZÉT, 72 százalékát, NÉPESSÉGÉNEK KÉTHARMADÁT, 64 százalékát.
Sok egyéb igazságtalanság mellett, a győztes államok zálogjogot kaptak Magyarország minden állami jövedelmére, amit aztán 1930-ban a hágai konferencia rendezett.

Az utódállamokat végtelenül nyugtalanította, hogy Magyarország a trianoni szerződést nem tekinti véglegesnek s az első pillanattól annak revízióját követeli. Ezért Magyarországgal szemben állandóan a legrosszabb indulatú politikát folytatták, ádáz propagandába kezdtek ellenünk.

A Magyarországra rótt békefeltételek olyan súlyosak voltak, hogy azokat még a győztes nagyhatalmak országaiban sem fogadta egyhangú helyeslés.

A magyar közvélemény első visszahatása az ország feldarabolása ellen abban a jelszóban fejeződött ki, amely azóta már világhírű lett: "NEM! NEM! SOHA!" Megalakult a Területvédő Liga, majd Revíziós Liga s igyekezett lelket önteni az elcsüggedt magyarságba, megkísérelte, hogy az első összekötő szálakat megteremtse a külföld felé. Mindenfelé szavalták, majd megzenésítették és énekelték is Pap-Váry Elemérné örökszép imádságát, a Magyar "HISZEKEGY"-et.
A külföldi propaganda első komoly kísérletének érdeme a Pesti Hírlapé.
A lap a békefeltételek megismerése után, több nyelven külön számot jelentettet meg a tervezett országcsonkítás igazságtalanságainak, képtelenségeinek kimutatására, és ezt a számot 1920 februárjában sok ezer példányba juttatta el külföldre.
Ezt követöen 1927-ben Lord Rothermere Igazságot Magyarországnak "Justicer for Hungary " mozgalma elindította a magyarok jogsértéseinek elismeréséért vívott harcot nemzetközi porondon.Ennek eredeménye az lett,hogy 160 brit alsóházi képviselö részvételével megalakult az angol parlamentben egy "parlamenti bizottság a trianoni békeszerzödés módosítására ",majd négyhatalmi bizottság ült össze a vitás határkérdések rendezésére, de itt ekkor még a német igények kerültek elötérbe,majd késöbb 1938-ban a müncheni megállapodás utáni idöszakban vette kezdetét a magyar revízió elör Felvidék nagyobb részének ,majd Kárpátalja, Erdély egy részének és végül 1941-ben Délvidék egy részének visszacsatolásával ért véget.

A II.világháborút követö Párizsi békeszerzödés 1947-ben egy a trianoninál is csonkítóbb határokat szabott meg elszakítva magyarok millióit egymástól . A következmények ma is érezhetök a "trianon szindróma" létezik és negatív hatássát az egész nemzetre fejti ki, függetlenül attól, hogy határ melyik oldalán élö nemzetrészröl van szó.

(Irodalom: Az Ezeréves Magyarország, Pesti Hírlap RT nyomán)(nemzatidal)




TRIANON ÁRNYAI
link
Jan Slota a magyarokrol

Ján Slota gyalázkodó beszéde




Szóljon hozzá

Név:
E-mail:
Az e-mail cím nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:



REALISTA [ 2013-03-12 20:50 ]

A történelemben nincsenek köbe véset örök időkre szolo határok csak idő kérdése.Vajon 100 vagy 500 év múlva hol lesznek Magyarország határai feltéve ha addigra lesz még Magyarország,



székely [ 2013-01-28 17:11 ]

Magyarország szebb jövőt



Nagyúr [ 2011-07-11 14:59 ]

A trianoni felosztás végleges sajnos.A 47-es párizsi béke felülirta a trianonit,és egyszersmind szentesitette azt ismét.Viszont lehetőségek lettek volna követelni vissza területeket még anno az Antal-kormány idején.Csehszlovákia szakadása alkalmával.Szovjetunió felbomlásakor.Jugoszlávia felbomlásakor.Csak valahogy erre nem volt kellő politikai akarat.És sajnos mi sem emeltük fel hangunkat Magyarországon kivül rekedt magyarok.Tehát jelenleg ezek a határok véglegesek és törvényesek.Mert igy elismerte Magyarország is és sajnos minden kormánya ezeket a határokat el is ismeri:(((



tibi [ 2011-04-21 17:51 ]

szep vagy, gyonyoru vagy magyarorszag szabadsag felvideknek



Ignac [ 2011-04-05 21:47 ]

Peter, nem rossz megoldas de sok idobe telik..., valaki tudja a Trianoni feloszlatast mennyi idore kotottek??



Kiss Péter [ 2011-03-01 21:37 ]

Egy alternatív megoldás:
A mai Magyarország határain kívül rekedt magyaroknak 4-5 gyermeket kellene magyar szellemben felnevelniük úgy, hogy ne akarják elhagyni szülőföldjüket. Idővel a gyerekek szintén 4-5 gyermeket nevelnének fel-magyarként. Nem kellene sok időnek eltelnie ahhoz, hogy a magyarok száma megduplázódjon, jelentős kisebbséget alkotva szomszédos országainkban. Végül ha már többségben lennének, egyszerűen népszavazást kezdeményezni a területek visszacsatolásáról.
Szerintem



Dézsi János [ 2010-12-02 09:04 ]

A Magyar nép erős és szép lesz!!! Mi az igazság hány évhez kötötték a Trianoni felosztást?



Jakab Zoltán [ 2010-05-28 18:56 ]

Azt szeretném kérdezni,hogy mikor lessz vége a trianonnak,és mikor lessz Magyarország újból egységes.




HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneą-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneą Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- ©túr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona