Amerika és az EU Ahtisaarit támogatja

Amerika és az EU Ahtisaarit támogatja

2007.5.2
Ágoston András:
George Bush amerikai elnök, Angela Merkel, az EU soros elnöke és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke döntöttek. Kosovóval kapcsolatban Ahtisaari függetlenségi tervét támogatják. Ezt a várható kimenetelt néhány napja Daniel Frid, amerikai tárgyaló már je­lezte. Magabiztosan felmutatta az adu ászt: ha nem lesz BT határozat Kosovo függetlenségéről, jön a kosovói függetlenségi nyilatkozat, majd az amerikai elismerés. Ilyen körülmények között Kosovóban a szerbek helyzete bizonytalanná válik, ami nem lehet célja az oroszoknak sem.
Ez részint fenyegetés, másrészt viszont csupán magyarázat. Az Ahtisaari-terv gyakorlati alkalmazása ugyanis szorosan kapcsolódik az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatának megho­zatalához. A 108 ezer karakteres dokumentum (ez a szerb változat) ugyanis a független állam kialakításának elvein túlmenően részletekbemenően szól a kosovói szerbek jogairól. Csak egy példa: Ahtsaari 120 személyes parlamentet ír le. Úgy, hogy 10 biztosított helye lenne a szerbek­nek, s ugyanannyi a többi felsorolt kisebbségnek, élükön a romák különböző eredetű csoportjai­val.
Ha az orosz vétó nyomán netán mégis indulna el a függetlenedés folyamata, nincs garan­cia arra, hogy az Ahtisaari terve szerint folyik le. Erre figyelemmel, igazoltnak látszik Dusan Janjicnak az Etnikai Fórum nevű amerikaiak által fenntartott civilszervezet vezetőjének egy kicsit a megbízói által is sugallt aggodalma, miszerint „ebben a pillanatban csak jó Isten visel gondot a kosovói szerbekről”. Valóban megtörténhet, hogy a nagyok huzakodása miatt ők húzzák a rövi­debbet.
Janjic, az amerikai rezidens – hitelességét bizonyítandó – javasolja ugyan, hogy a szerb kormány készüljön fel a Biztonsági Tanács ülésére, s a szerb politikai csúcs mondja meg már végre a kosovói szerbeknek, hogy mit tegyenek, de a megnyilatkozásának a lényege nem ez. Belső nyomásként fogható fel az üzenet, hogy a kosovói szerbek bajaiért esetleg Oroszország is felel.

Makedónia lehet a második?
Belgrádot néhány napig izgalomban tartotta Kostunica új, öt pontból álló, Kosovo „ellen­őrzött autonómiájára” vonatkozó terve. Ennek lényege, hogy Szerbia valamennyit engedett ko­rábbi elképzeléseiből, de a szuverenitás nemzetközi jogban szokásos jogosítványaira továbbra is igényt tart. Amerika és az EU csúcsvezetőinek egységes kiállása azonban azt jelzi, hogy az eset­leges orosz vétó ellenére Kosovo függetlenedésének folyamata halad előre. Vagy a Biztonsági Tanács új, Kosovo ellenőrzött függetlenséget szentesítő határozata alapján, vagy úgy, hogy a je­lenlegi szerb tartomány függetlenségi nyilatkozatát követően megkezdődik Kosovo egyoldalú elismerése. Hogy ez az utóbbi mennyire nem irreális változat látszik abból is, hogy Makedónia már jelentkezett: elismeri Kosovót, ha az kinyilvánítja függetlenségét.
A kocka tehát el van vetve. Vagy így vagy úgy.
Nekünk magyaroknak, de a jelenlegi körülmények között alighanem a kosovói szerbek­nek is a BT határozat által kijelölt út felelne meg a leginkább. Nagy kérdés ugyanis, hogy az orosz vétó esetén vállalná-e Kosovo az Ahtisaari-tervben megszabott kemény kisebbségvédelmi intézkedések végrehajtását? Ez ugyan még a kevésbé valószínű variáns, hiszen Oroszországnak az ENSZ Biztonsági Tanácsában most már nemcsak Amerikával kell farkasszemet nézni, hanem a ma már egységes, vagy annak látszó EU-val is, de nem lehetetlen.
A vajdasági magyaroknak – az Ahtisaari-tervben foglalt, precedensként értékelhető ki­sebbségvédelmi intézkedések miatt – a kemény amerikai magatartás felel meg jobban. Minden esetre izgalmas hetek következnek.

Szolidaritás és felelősség
Aki a vajdasági magyarok közül még nem tudja, s vagyunk ilyenek néhányan, jó lesz, ha megtanulja mi az a Református Konvent?
Az ok egyszerű: a Kárpát-medencei Református Generális Konvent elnöksége, elsőként a magyar-magyar szerveződések közül, felkérte a magyarországi illetékeseket, hogy a schengeni vasfüggöny legördülése előtt oldják meg az Európai Unió határain kívül rekedő magyar nemzeti­ségűek egyszerű és költségmentes vízumhoz jutását. A testület nyomatékosan arra kéri "a ma­gyar kormányt, hogy felelősséget mutatva találjon megoldást a kialakult helyzetre".
Van tehát magyar-magyar szolidaritás, s van felelősség is. Szívmelengető érzés tudni, hogy nagy bajunkban nem vagyunk egyedül. Köszönjük.

Dokumentumok:

"A kettős állampolgárság kérdésének rendezése komoly lehetőséget jelent”
Református konvent: oldják meg az uniós határon kívüli magyarok egyszerű vízumhoz jutását
A Kárpát-medencei Református Generális Konvent elnöksége arra kéri a magyarországi döntéshozókat, hogy a schengeni határok várható kiterjesztése előtt oldják meg az Európai Unió határain kívül rekedő magyar nemzetiségűek egyszerű és költségmentes vízumhoz jutását - tájé­koztatta a Magyarországi Református Egyház pénteken az MTI-t.
A konvent elnöksége, amely kétnapos ülést tartott Budapesten, aggodalommal hallgatta meg a Szerbiai Református Keresztyén Egyház és a Kárpátaljai Református Egyház elnökségei­nek beszámolóját a vízumkényszer okozta nehézségekről. A testület nyomatékosan kéri "a ma­gyar kormányt, hogy felelősséget mutatva találjon megoldást a kialakult helyzetre" - olvasható az egyház kommunikációs szolgálata által az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Mint írták, a Kárpát-medencei Református Egyházkerületek Elnökségeinek álláspontja szerint "a kettős állampolgárság kérdésének rendezése komoly lehetőséget jelent az ilyen hely­zetek rendezésére is. Ismételten megerősítették, hogy a mindenkori magyar Országgyűlés adós­sága és egyben sürgős feladata, hogy a nemzet ügyét komolyan véve foglalkozzon a határon túli magyarok státuszának rendezésével".
Az ülésen kiemelt témaként foglalkoztak a kárpát-medencei magyar református egyhá­zaknak a III. Európai Ökumenikus Nagygyűlésen megvalósuló egységes megjelenésével.
A szeptember 4-9. között Nagyszebenben megrendezendő nagygyűlésen "a református egyházkerületek kulturális programokkal, a magyar református értékek bemutatásával, és magyar delegátusok munkájával kívánják megmutatni összetartozásukat, gyökereiket, emberekért végzett szolgálatukat amellyel a reformátusság jelen van Erdélyben is" - olvasható a közleményben.
(MTI)

Vajdasági Magyar Demokrata Párt Ifjúsági Tagozata
Szabadka
László Bálint
elnök

Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete
Beregszász
Pető Róbert
elnök

Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének Ifjúsági Szekciója
Eszék
Prosszer Szanella
Elnök

Kedves Prosszer Szanella!
Kedves Pető Róbert!

Egy fontos ügyben fordulok hozzátok. Bizonyára tudjátok, hogy 2008. január 1-től Ma­gyarország is belép a Schengeni-rendszerbe. Ez olyan falat húz a vajdasági, kárpátaljai és drávaszögi-szlavóniai magyarság és az Anyaország közé, amellyel járó problémák elsősorban a fiatalságot érintik. Ennek elkerülése végett a következő májusi Kárpát-medencei Képviselők Fó­rumának ülésén foglalkoznak ezzel a kérdéssel, nemrégiben pedig Szabadkán ültek le a vajdasági magyar egyházak, pártok és civil szervezetek képviselői, ahol megfogalmazták azon igényüket a magyar kormány felé, hogy oldja, előzze meg ezt a problémát.
Mivel ez a rendelkezés ebben a három határmenti régióban élő magyarokat sújtja, ezért látjuk szükségesnek, hogy mi, fiatal politikai vezetők is megszólaljunk.
Javaslom, hogy fogadjunk el egy közös nyilatkozatot, amelyben egységesen megerősíte­nénk azon igényünket, hogy
- számunkra a magyar állampolgárság lenne a legelfogadhatóbb és legjobb megoldás a nemzet egyesítése céljából
- a nemrégiben bevezetett nemzeti vízum megszerzése – elsősorban a fiatalok számára – nehézkes és költséges, ráadásul oktatási célokra nem is használható
- a Schengeni vasfüggöny leereszkedése előtt olyan megoldást kérünk, amely elhárítja ezeket a reálisan felmerülő veszélyeket
- a schengeni vízum olyan hatalmas költségeket és adminisztratív terheket róna a fiatalok nyakába, hogy azoknak se pénze, se kedve nem lenne az Anyaországba utazni, így megnehe­zedne, sőt egyesek számára megszűnne a kulturális, gazdasági, oktatási és személyes kapcsolat­tartás a szülőföldje és az Anyaországa között
- a 30-50 kilométeres kishatárforgalmi öv ugyan a kárpátaljai magyaroknak talán megfe­lelne, de az olyan kis mozgásteret nyújtana, amellyel a problémát csak felszínesen kezelnék, a magyar hatóságok munkája pedig komolyan megnehezülne
- de a legnagyobb veszély mind a három régióban, hogy a szerb, ukrán és horvát lakosság azon része, amelyik anyagi hasznot remél a kishatárforgalmi övből, a határmenti magyarok lakta vidékekre települne, ezzel megbontva a kényes nemzetiségi arányokat
Ezek tanfelügyelőség dísztermében adták át. Abban az épületben, melyben nagyon sokszor megfordultam annak idején. Szorongva itt találkoztam újból és újból a megyei tanfelügyelővel, és az ő munkatársaival. Próbáltam meggyőzni őket arról, hogy ha állami gondozásban is vannak a gyermekeinknek, joguk van, hogy anyanyelvükön tanuljanak. Hihetetlen kemény falakkal találtuk akkoriban szemben magunkat. Rengeteg szidást, elutasítást, még fenyegetést is kaptunk. A tanítónőinket az iskolában újból és újból meglátogatták, ők sírva jöttek haza. Én meg másnap ott álltam a tanfelügyelőség ajtajában, hogy szelíden megkérdezzem, hogy mit kellene még jobban csináljunk a békesség kedvéért.
Kollégáimnak mindig azt mondtam, hogy a hatósági emberek nem rosszak, csak nekik egyszerűen szokatlan az, hogy a hosszú kommunista rendszerből jövet, ahol állami monopólium volt a gyermeknevelés, egyszerre csak megjelenik a pályán egy civil, aki még a tetejében szerze­tes pap is, és magyar nyelven akarja oktatni a gyerekeket. Ferences kisebb testvérként minden elutasítást, szidást meghallgattam, de a szeretet világot formáló erejében bízva mindig arra kér­tem őket, hogy ne szóban, hanem írásban tiltsák meg nekünk a magyar nyelv használatát. Persze erre soha nem került sor, ilyen jellegű levelet soha nem kaptam. És ugye amit írásban nem tilta­nak meg, az nincs is megtiltva. Gyermekeinket oktattuk anyanyelvünkön, és azokat az értékeket, melyek bennünket meghatároznak, tovább adtuk a ránk bízott kicsinyeknek.
Így visszanézve be kell vallanom, hogy biza nagyon sokszor emberi értelmem számára teljesen kilátástalannak tűnt a szeretet forradalma, az hogy szelíd jósággal, emberi szóval áttörést érhetünk el az előttünk magasló falakon.
Tavaly Déva városa díszpolgárrá választott, most meg átvehettem a nyelvőrzés díját a Hunyad megyei tanfelügyelőség épületében. És közben a gyermekeink tanulhatnak anyanyelv­ükön, s közülük több mint 100-an érettségizhettek magyarul, ötvennél többen egyetemeken-főis­kolákon vannak, eredményeket, diplomákat szerezhetnek. Én alázattal annyit mondhatok, hogy mindez győzelem, a kitartó szeretet győzelme a sötétség felett.
Tudatában vagyok annak, hogy ezek az elismerések nem nekem szólnak, mert mindez a hit diadala. Most már nem csak hiszem, hanem tudva hirdetem, hogy az őszinte emberi szó, a szelíd jóság világformáló erő, hegyeket mozgat, falakat dönt le, és új világ kapuit tárja ki előt­tünk. Hiszem, hogy határtalan távlatok nyílnak előttünk, az emberiség előtt, és Isten országa, melyet nap mind nap kérünk az Úr imájában, eljön, és otthonunk lesz. Izgalmas nagy kaland, emberhez méltó kihívás felépíteni a szeretet társadalmát. A kétségbeejtő félelem, az emberi gyengeség, a bűn, bármilyen hangosan is harsog, nekünk nem szabad letérni a szeretet útjáról, ha éjsötét terül is ránk, élő hittel menjünk tovább hűségesen Krisztusi úton. A szeretet forradalma, testvéreim, győzni fog!
Kisebb testvéri alázattal, Csaba t.
forrás: hírlevél VMDP