Sólyom - Basescu találkozó: eltérő álláspontok

Sólyom - Basescu találkozó: eltérő álláspontok
2007-02-12


A kisebbség törvény mielőbbi elfogadását kérte Traian Basescu román elnöktől Sólyom László. A Magyar Köztársaság elnöke hétfő délelőtt folytatott megbeszélést a román államfővel Bukarestben.

Sólyom László a romániai magyarság autonómia-törekvéseivel kapcsolatban úgy vélekedett: a kisebbségi autonómia több formája is megvalósítható. Az Európai Unióban a magyar államfő a kulturális autonómiát szükségesnek, a területi autonómiát lehetségesnek tartja, ha az nem irányul az állam területi épsége ellen.

Az államfők találkozóján felvetődött a romániai magyar egyetem ügye. Az egyetemi oktatásban Sólyom László szükségesnek nevezte az önálló magyar karok létrehozását.

A két államelnök sajtótájékoztatóján Basescu törvénytelennek nevezte a Székelyföldön most zajló autonómia-népszavazást. Jelenleg több székelyföldi helységben zajlik a referendum arról, hogy Székelyföld kapjon-e autonóm státust.

A nemhivatalos referendumot a Székely Nemzeti Tanács szervezte, részeredményei szerint a lakosság több mint 90 százaléka szeretné, hogy egy autonóm Székelyföldön élhessen. Basescu szerint a népszavazás alkotmányba ütközik, ezért a területi autonómiáért folytatott referendum törvénytelen - jelentette a Mediafax hírügynökség.
Duna Tv

Basescu a magyar államfő előtt kelt ki az autonómi

Basescu a magyar államfő előtt kelt ki az autonómia ellen
NOL • Dési András • 2007. február 12.

Pillanatok alatt szertefoszlott a szívélyes légkör a bukaresti román-magyar államfői találkozót követő sajtóértekezleten, ahol a vendéglátó, Traian Basescu rendkívül éles kirohanást intézett a székelyföldi autonómia-törekvések ellen.

A Hajóskapitánynak is nevezett politikus - pont magyar kollégája, Sólyom László előtt - azzal fenyegette meg az autonómia-ügyben Hargita, Maros és Kovászna megyékben március közepéig véleményeket gyűjtőket: ha a "tesztjüket" politika célokra akarják felhasználni és referendumot kívánnak rendezni, azzal átlépik a törvényesség határát, megsértik az alkotmányt, ezért a román állam a lehető legnagyobb szigorral fog fellépni területi egysége védelmében.

Basescu ingerült reakcióját látszólag lapunk - a tolmácsok által félrefordított kérdése - váltotta ki. Míg a Népszabadság azt kérdezte: vajon a román kisebbségi törvénytervezetben is szereplő kulturális autonómia megadása nem húzná-e ki a talajt a radikálisabb követelések alól, addig a fordítás úgy szólt: a kulturális autonómiával meg lehetne oldani, hogy ne fogalmazzanak meg extravagáns követeléseket.

A két államfő szavaiból már korábban kiderült, hogy a két EU-tag szomszédállam gyökeresen eltérő nézeteket vall a kisebbségi jogok biztosításáról. Basescu arról beszélt: Románia ragaszkodik a saját - megfogalmazása szerint az európai standardoknak is megfelelő - modelljéhez, s az a legjobb, ha mindkét fél tiszteletben tartja a másik fél által alkalmazott megoldásokat. Basescu - feltehetően "haragjában" - lemondta a Duna TV-nek szánt interjúját, viszont kirohanása több román politikust is nyilatkozatra ösztönzött: Emil Boc kolozsvári polgármester és a Demokrata Párt elnöke már-már etnikai felbujtást vélt felfedezni a székelyföldi véleménygyűjtésben.

Sólyom László ezzel szemben a kulturális autonómiát természetesnek, a területit lehetségesnek nevezte. A köztársasági elnök hangsúlyozottan nem erdélyi magyar kisebbségről, hanem a magyar nemzet Romániában élő részéről beszélt, amelynek társadalomként való fennmaradása múlik azon, hogy az óvodától az egyetemig önálló oktatással, értelmiséggel és vállalkozói réteggel rendelkezzen. Párbeszédet javasolt a román közvéleményben és politikai elitben ellenállást kiváltó területi autonómia tisztázásáról, szerinte például kezdeti formának tekinthető a Székelyföldön már működő önkormányzati szövetség.

A magyar államfő a sok vitát kiváltó verespataki bányaberuházás mellett felvetette, hogy Romániában még mindig nem rehabilitálták, illetve kárpótolták a romániai 1956 romániai áldozatait. A megtorlás során húsz embert ítéltek halálra, s összességében 14 ezer év (!) börtönt szabtak ki.
forrás: Népszabadság

Integrálódni kell és nem asszimilálódni !!!

Sólyom az autonómia értelmét magyarázta Bukarestben
dunatv.hu/MTI, 2007. február 12.

A kulturális és területi autonómia, illetve az önálló magyar karok értelmét próbálta elmagyarázni vendéglátóinak hétfőn Bukarestben Sólyom László köztársasági elnök, aki a magyar újságíróknak adott nyilatkozatában beszámolt délutánig tartott tárgyalásainak eredményeiről.

Sólyom László megbeszéléseket folytatott Traian Basescu államfővel, Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel, akárcsak a román parlament két házának elnökeivel, Nicolae Vacaroiuval és Bogdan Olteanuval. A sajtónak elmondta: tárgyalásain olyan témák szerepeltek, amelyek nem a közös kormányülésre valók, hiszen ez utóbbiakon már lezárt témákat szentesítenek.
Sólyom az autonómia értelmét magyarázta Bukarestben.

Sólyom László megbeszélésein felvetette az autonómia ügyét, mindkét fél elmondhatta a maga álláspontját. Vendéglátóinak - mint fogalmazott - meg kellett magyarázni, hogy miért van értelme a területi és a kulturális
autonómiának, külön kellett beszélni arról, hogy mi az értelme az önálló magyar egyetemnek és az önálló magyar karoknak. Vagyis rá kellett mutatni, miért fontos, ha valaki úgy tanulhat, hogy meg is szabhatja, mi legyen a tanmenet, kik oktathatnak az adott helyen.

"Egyáltalán nem beszéltem soha magyar kisebbségről. A magyar nemzet itt élő részéről, magyar társadalomról beszéltem" - mondta Sólyom László, aki igyekezett megértetni partnereivel: ahhoz, hogy a magyarság fennmaradjon, integrálódjon, de ne asszimilálódjon, teljes társadalom kell, az óvodától az egyetemig terjedő önálló oktatással, önálló értelmiséggel, önálló gazdasági erővel és vállalkozókkal.
forrás: MTI