Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció




sub-state arragement



Honnia - Honföld

Draft of statute of Autonomy for
South-Highland Autonomy Neighbourhood(Province-Slovakia)

Juho-hornozemské autonómne okolie -
Dél-Fölvidéki Autonómia Környék


Projekt autonómie
Autonómia-tervezet


Návrh preambuly:

Keď vezmeme do úvahy, ľe kaľdý ątátny občan má právo zúčastňova» sa na rieąení verejných záleľitostí, v takom zriadení, v ktorom kaľdému občanovi prináleľia tie isté práva, a rozhodnutia berú do úvahy vôµu väčąiny, ktoré členské ątáty Európskej Únie povaľujú za svoje, a uplatňovaniu tohto práva napomáha administratívne autonómne územie, reąpektujúc mienku a práva akýchkoµvek menąinových národov,
***
sme presvedčení o tom, ľe existencia autonómneho územia spravovaného µuďmi zvolenými vąeµudovým hlasovaním a vybavenými skutočnou kompetenciou umoľňuje účinnú a k občanovi blízku verejnú správu,
***
sme si vedomí toho, ľe iba verejná správa dávajúca najviac práv miestnej moci, skutočné rozdelenie autonómie môľe vies» k zachovaniu µudských práv a slobôd, je nevyhnutné podporova» rozvoj priateµských vz»ahov medzi národmi,
***
deklarujúc, ľe: "Vąetci µudia sa rodia slobodní a rovní si v dôstojnosti aj v právach. Sú nadaní rozumom a svedomím a majú spolu vychádza» v duchu bratstva", (článok 1,Vąeobecná deklarácia µudských práv),
***

keď vezmeme do úvahy, ľe hornozemský maďarský µud je vystavený asimilačným procesom, s cieµom zastavi» tieto snahy,
***



sme presvedčení o tom, ľe spoločná územná autonómia, s rovnakými právami a povinnos»ami pre vąetkých tam ľijúcich ątátnych občanov a aj pre Slovensko je výhodným rieąením cestou slovensko-maďarského vyrovnania, zmierenia a s účas»ou rómskeho µudu, s uznaním jeho jazykových práv,
***
keď vezmeme do úvahy jazykovú rôznorodos» Juľného Hornozemska, garantujú pouľívanie oboch jazykov (slovenského a maďarského), ďalej určujú a usmerňujú opatrenia a prostriedky potrebné na ich znalos»,
***
uvedomujú si, ľe v práve je taká právna norma, ktorá v Európe proklamujúcej subsidiaritu má rozhodný význam pri uplatnení demokratických zásad,
***
vezmúc do úvahy lisabonskú novú zmluvu (ústavu) EÚ, ktorá posilňuje práva občanov členských ątátov,
***
vezmúc do úvahy, ľe občan je ątát a ątát je kolektív ludí a zdroj ątátnej moci v ątáte sú občania,
***
Vezmúc do úvahy, ľe Ústava Slovenskej republiky je dokumentom postaveným na princípe národnom a občianskom. Tento princíp vyzdvihuje uľ preambula ústavne, morálne, politicky i ątátoprávne ako spoločenstvo národa i národností a treba zdôrazni» ako rovnoprávne subjekty. Svedčí o tom aj druhý článok Ústavy Slovenskej republiky, podµa ktorého ątátna moc pochádza od občanov - od vąetkých bez ohµadu na národnos», vierovyznanie, rasu, vzdelanie, jazyk, politické, či iné zmýąµanie.
***
uvedomujú si, ľe autonómne územie – postavené na základnom princípe subsidiarity Komisie regiónov (CoR) – nie v rozpore s účinnými právnymi predpismi, znamená mocenskú úroveň zodpovedajúcu uskutočneniu samosprávnej vôle občanov, ktorú pri európskej integrácii má reąpektova» ako základný princíp kaľdý ątát EÚ, (Subsidiarita - je politický princíp, podµa ktorého sa má politické rozhodovanie posunú» čo najbliľąie pri občanom. Politické rozhodnutia sa prijmú od najniľąej do najvyąąej úrovne rozhodovania.)
***
vyhlasujúc, ľe vytvorenie autonómnej oblasti nesmie naruąova» jestvujúce samosprávne systémy miestnych ątátnych občanov, reąpektujúc rovnoprávnos» menąinových národov, zabezpečením ątúdia slovenského – maďarského - rómskeho a spájajúceho anglického ako najµahąieho jazyka, uplatňovaných práv identity a iných práv, ktoré garantujú ochranu získaných práv cez Európsku chartu miestnej autonómie,
***
vezmúc do úvahy, ľe aj srbský slovanský národ je ochotný da» najvyąąí stupeň územnej autonómie kosovským albáncom,
***
Berúc do úvahy, ľe v roku 1937 prezident Beneą prisµubil a povedal: “Národným menąinám treba da» vąetko, čo patrí k uspokojeniu ich rodných, kultúrnych a hospodárskych potrieb, aby mohli svoju kultúru a jazyk uchova» a zveµaďova»”. V Trianone sa Československo zaviazalo stara» o menąinové národy a nie ich asimilova», reslovakizova» a vyhna» ich z rodnej zeme. Aj zato, za nesplnené 87-ročné sµuby, za ich naplnenie maďarská národná menąina ľiada a chce svoju spoločnú územnú autonómiu.
***
deklarujúc, ľe členské ątáty EÚ, do ktorej na vlastnú ľiados» vstúpilo aj Slovensko, dávajúc národným menąinám, čo patrí k uspokojeniu ich rodných, kultúrnych a hospodárskych potrieb, aby mohli svoju kultúru a jazyk uchova» a zveµaďova»,
***
deklarujúc, ľe uznanie samosprávy autonómnej oblasti zahrnuje lojalitu voči ątátu, rozvíjajú sa s reąpektovaním jej územnej integrity, keďľe pojem autonómie znamená samovládnutie a nie odtrhnutie územia.
***
vezmúc do úvahy, ľe autonómna oblas», ako podstatná zloľka ątátu, svojou vlastnou identitou je svedectvom rozmanitosti Európy, a reąpektovaním historických tradícií regiónu prispieva k jej kultúrnemu obohateniu,
***
uvedomujúc si, ľe styky medzi autonómnou oblas»ou a regiónmi prekračujúce aj hranice znamenajú cenný a nevyhnutný príspevok k výstavbe Európy,

***
vezmúc do úvahy, ľe autonómnu oblas», ako spoločnú územnú autonómiu juho-hornozemských národov a jej skutočné ciele a uskutočnenie Ústava Slovenskej republiky nezakazuje,
***
uvedomujúc si, ľe slobodný prejav názoru a ľiados» sú ústavné občianske práva,
***
presvedčení o tom, ľe európske inątitúcie EÚ, uznajú juho-hornozemskú spoločnú autonómnu oblas», existenciu a práva na existenciu Juho-hornozemského autonómneho okolia (oblasti) na účas» v celoeurópskom inątitucionálnom systéme,
***
prehlasujúc, ľe tieto základné princípy predpokladajú existenciu moci na regionálnej úrovni, ktorú vybavia demokraticky vytvorenou rozhodujúcou organizáciou, ktorá disponuje rozsiahlou územnou autonómiou v oblasti kompetencií, ich demokratického uplatňovania, a vlastní potrebné prostriedky na splnenie úloh,
***
uvedomujúc si, ľe ľiadne µudské právo snaľiace sa o autonómiu neporuąujúce ústavu, jej neudelenie nemôľe sa opiera» o predpojatý názor, pretoľe to je v protiklade so základnými právami a µudskými právami Ústavy Slovenskej republiky,
***
celé obyvateµstvo, vrátane obyvateµstva s maďarským, slovenským a iným materinským jazykom, pre Juho-hornozemské autonómne okolie (JHAO) (oblas»), nárokuje si v medzinárodných dokumentoch koncipovanú a v ątátoch Európskej únie uplatňovanú územnú autonómiu,
***
Autonómia Juho-hornozemského autonómneho okolia (JHAO) (oblas») nenaruąuje územnú integritu Slovenska a jeho národnú zvrchovanos», jej územná samospráva sa buduje na práve samourčenia spoločenstiev vo vnútri ątátu, na princípe subsidiarity, samosprávy.
***
V zmysle bodu 35. kodanského dokumentu (1990) Konferencie o bezpečnosti a spolupráci v Európe (KBSE) signatárske ątáty, medzi nimi aj Slovensko, vyvinú úsilie na uplatnenie administratívnej alebo miestnej autonómie zodpovedajúcej historickým a územným podmienkam na vyjadrenie etnickej, kultúrnej, jazykovej a náboľenskej identity národných (jazykových) menąín.
***
Európska charta regionálnej samosprávy (European Charter of Regional Self-Governement, adopted by the CLRAE, Uznesenie Parlamentného valného zhromaľdenia Rady Európy č.1997/1118) okrem iných vyjadruje nasledujúce základné princípy:
a/ uznanie regionálnej autonómie zahrnuje lojalitu voči ątátu, ktorého regióny sa rozvíjajú pri reąpektovaní zvrchovanosti a územnej integrity,
b/ organizovanie zodpovedajúcich európskych inątitúcií pri vypracovaní a uplatňovaní politiky na európskej úrovni musí zohµadni» prítomnos» regiónov v Európskej únii,
c/ región ako podstatná zloľka ątátu, svojou vlastnou identitou je svedectvom rozmanitosti Európy, a reąpektovaním historických tradícií regiónu prispieva k jej kultúrnemu obohateniu;
***
Zodpovedajúc Európskej charte regionálnej autonómie regionálna autonómia znamená, ľe v členských ątátoch je právom a skutočnou schopnos»ou územných kolektivít najväčąieho rozsahu prevzia» rieąenie významnej časti problémov spoločného záujmu na vlastnú zodpovednos» a v záujme prísluąného obyvateµstva, zodpovedajúc zásade subsidiarity, a ktoré disponujú voleným zborom umiestneným medzi ątátom a kolektivitami, uplatňujú kompetencie samosprávy, resp. majú aj ątátno-úradné oprávnenia.
***
Uznesenie Parlamentného valného zhromaľdenia Rady Európy č. 2003/1334 o pozitívnych skúsenostiach autonómnych regiónov, ako o zdroji inąpirácie na rieąenie konfliktov v Európe (24. júna 2003), okrem iného, konątatuje nasledujúce:
a/ v Európe obnovené napätia moľno pripisova» čiastočne tým územným zmenám a vzniku nových ątátov, ktoré sa objavili medzi dvomi svetovými vojnami a po páde prechádzajúcich komunistických zriadení v 80-tych a 90-tych rokoch,
b/ tieto napätia odzrkadµujú ten nevyhnutný vývoj, ktorým preąiel pojem národného ątátu, a ktorý povaľoval národnú zvrchovanos» a kultúrnu homogénnos» za podstatnú otázku. V týchto dňoch, s ohµadom na rozvoj uplatnenia demokracie ako aj medzinárodného práva, Európska únia je konfrontovaná s novými očakávaniami,
c/ členské ątáty EÚ musia predís» napätiu, takými pruľnými dohodami na ústavnej alebo zákonodarnej úrovni, ktorými predídu tieto očakávania. Poskytnutím moci, resp. kompetencií menąinovým národom s ohµadom na ich vlastné záleľitosti, hoci aj ich prenesením od ústrednej vlády, hoci sa deliac s ňou, ątáty niekedy môľu zosúladi» zásadu územnej jednoty so zásadou kultúrnej rôznorodosti,
d/ mnoho európskych ątátov si uľ vyrieąilo svoje vnútorné napätia, resp. ich uvoµnenie sa rieąi, zahrnujú takú ąirokú ąkálu územných a konkrétnych opatrení, ktoré môľu pomôc» pri uvoµnení vnútorných konfliktov,
e/ autonómia, ako ju uplatňujú v tých ątátoch, ktoré reąpektujú základné práva a slobody svojich národností, národov a etník, ako aj kmeňov (malá 100 členná skupina µudu), zväčąa to moľno posúdi», ako rieąenie „vo vnútri ątátu“, ktoré umoľňuje pre menąinový µud, aby si uplatňoval práva a zachoval kultúrnu identitu, pričom poskytuje záruku s ohµadom na jednotu, zvrchovanos» ątátu a jeho územnú integritu,
f/ pod pojem „územnej autonómie“ sa rozumie také zriadenie vytvorené vo vąeobecnosti vo vnútri zvrchovaných ątátov, ktorým obyvatelia určitého regiónu dostanú ąirąie mocenské oprávnenia, ktoré odzrkadµujú ich ąpecifickú zemepisnú polohu, a ktoré ochraňujú a podporujú rozvoj ich kultúrnych a náboľenských tradícií,
g/ rôznorodé formy politických zriadení môľu by» opatrené autonómnym ątatútom, od decentralizácie vo vnútri ątátu po skutočné rozdelenie moci,
***
©tatút Juho-hornozemského autonómneho okolia (oblasti) obsahuje opatrenia vz»ahujúce sa na územnú samosprávu, ktorý ątatút po povýąení parlamentom Slovenskej republiky na platnos» zákona, vytvorí právne záruky a zodpovedajúci právny rámec na zveµadenie autonómneho územia, na ochranu jazykovej a národnej identity jeho občanov, na uplatnenie ąpeciálnych záujmov spoločenstiev.
***
Zohµadniac hore uvedené zásady, parlament Slovenska zákonom prijme ątatút (stanovy) územnej autonómie Juho-hornozemského autonómneho okolia (oblasti), lebo to Ústava Slovenskej republiky nezakazuje a slovenskí ątátni občania ľijúci na území majú právo na vytvorenie územnej samosprávy na občianskom princípe.
***
Parlament Slovenska zákonom prijme normatívnu bázu Juho-hornozemského autonómneho okolia.
a/ zodpovedajúci názov – návrh – Juho Hornozemsko (Dél-Fölvidék),
b/ ohraničenie autonómneho územia, vychádzajúc zo zmluvy Hodľa-Bartha (viď mapu 01),
c/ vlastné inątitúcie, organizácie a presný názov jeho sídla,
d/ pomenovanie kompetencií a odovzdaných sluľieb.
***

Vąeobecné ustanovenia

1. Juho-hornozemsko (dneąné Juľné Slovensko, Dél-Fölvidék) – na územiach pod etnickou demarkačnou čiarou podpísanou 6. decembra 1918 Hodľom – Barthom – v záujme zabezpečenia rovnakých moľností pre občanov ľijúcich na týchto historických územiach, kde juho-hornozemský maďarský µud, juho-hornozemský slovenský µud, potomkovia zmieąaných rodín, tu ľijúci rómsky µud ľijú na jednotnom území, sú občania, obyvatelia týchto slovenských území, vytvoria jedno samosprávne spoločenstvo.
***
2. Politicko-administratívny poriadok Juho-hornozemského autonómneho okolia (oblasti) je budovaný na zemepisných, hospodárskych, spoločenských a kultúrnych podmienkach, na tom ľelaní historických a súčasných dianí jeho obyvateµstva, aby mu bola zabezpečená územná autonómia.
***
3. Snaha o autonómiu regiónu má za cieµ demokratickú účas» občana v ľivote spoločnosti, hospodársko-spoločenský rozvoj, napomáhanie uplatneniu a ochrane územných záujmov.
***
4. Územná autonómia regiónu znamená, ľe právom a ozajstnou schopnos»ou väčąinovej kolektivity na jej historickej rodnej zemi na jej vlastnú zodpovednos» a v záujme prísluąného obyvateµstva prevzia» rieąenie významnej časti problémov spoločenského záujmu, zodpovedajúc zásade subsidiarity, podriadenosti, a ktoré disponuje voleným zborom umiestneným medzi ątátom a kolektivitou, uplatňuje kompetencie samosprávy, resp. má aj oprávnenia ątátnej vrchnosti.
***
5. Juho-hornozemské autonómne okolie (oblas») je autonómna oblas» disponujúca právnou subjektivitou v rámci Slovenskej republiky.
kompetenciu autonómnej oblasti určuje jej ątatút, zákon a medzinárodné právo,
vlastnú kompetenciu autonómnej oblasti moľno urobi» spornou, resp. obmedzova» len zákonom alebo medzinárodným právom,
autonómna oblas» disponuje rozhodovacím a agendovým právom na ąpecifických kompetenčných oblastiach, toto právo má zaruči» pre región vypracovanie a uplatnenie vlastnej politiky,
v hraniciach zákona je potrebné prenies» úlohy vz»ahujúce sa aj k niektorej z celoątátnych kompetencií, autonómna oblas» má disponova» s prostriedkami nevyhnutnými k dosiahnutiu tohto cieµa.
***
6. Územie autonómnej oblasti siaha od ©amorína aľ po Kráµovský Chlmec.
Autonómna oblas» sa dotýka územia 16 slovenských okresov, čiastočne, alebo v plnom rozsahu.
Ktoré sú to okresy:
V plnom rozsahu:
Dunajská Streda (Dunaszerdahely),
Komárno (Komárom),
Veµký Krtíą (Nagykürtös),
Roľňava (Rozsnyó),
Koąice a okolie (Kassa és vidéke),
Gelnica (Gölnicbánya).
Z väčąej časti:
Nové Zámky (Érsekújvár),
Galanta (Galánta),
Levice (Léva),
©aµa (Vágsellye),
Lučenec (Losonc),
Rimavská Sobota (Rimaszombat),
Trebiąov (Tőketerebes).
Z menąej časti:
Z okresu Nitra (Nyitra) Podzoborie,
Z okresu Revúca (Nagyrőce) Tornaµa (Tornalja) a okolie,
Z okresu Michalovce (Nagymihály) Veµké Kapuąany (Nagykapos) a okolie.

Hlavným mestom autonómnej oblasti budú Koąice (Kassa).
Bude zloľená z troch ľúp:
Západnej, ľupa Komárno,
Strednej, ľupa Lučenec,
Východnej, ľupa Koąice.
®upa Komárno: má 568.088 obyvateµov
®upa Lučenec: má 187.702 obyvateµov
®upa Koąice: má 517.599 obyvateµov
Spolu: 1.273.389 obyvateµov
Z toho má maďarský materinský jazyk asi 480.000 obyvateµov (38 %)
***
7. Samosprávny parlament
a/ Územnú autonómiu oblasti uplatňuje Samosprávny parlament, ako rozhodujúca verejná vrchnos», vytvorený vąeobecnými, rovnými, priamymi, tajnými a slobodnými voµbami, ako aj ním vymenovaná Vláda Juľného Hornozemska, ako výkonný orgán.
b/ Samosprávny parlament je inątitúcia, ktorou je právne zodpovedný za samosprávnos» Juľného Hornozemska.
c/ Kompetenciu Samosprávneho parlamentu určuje súčasný ątatút autonómie, ktorý schváli slovenský parlament a voliaci občania Juľného Hornozemska, ktoré právo uplatňujú podµa podmienok určených Samosprávnym parlamentom, predpisov tohto ątatútu, platného vnútorného a medzinárodného práva.

8. Sídlo inątitúcií Juho-hornozemského autonómneho okolia (oblasti) schváli zvolený samosprávny parlament autonómnej oblasti.
***

9.Zodpovedajúc tomuto ątatútu autonómie, v súlade so vąeobecnými zákonmi ątátu, autonómia Juľného Hornozemska patrí kaľdému takému slovenskému ątátnemu občanovi, ktorý má v ktorejkoµvek obci Juľného Hornozemska trvalé bydlisko.
Tí juho-hornozemskí rodáci, ktorí sú slovenskí ątátni občania a bývajú v zahraničí, tieľ disponujú právami určenými v tomto ątatúte autonómie, pokiaµ ich posledné legálne bydlisko bolo v obci patriacej k Juľnému Hornozemsku.
***

10. V autonómnom regióne má kaľdý ątátny občan zabezpečenú úplnú a skutočnú rovnos».
a/ Do právomoci Samosprávneho parlamentu ako verejného orgánu patrí vytvorenie tých podmienok, ktoré zabezpečia úplnú a skutočnú rovnos» jednotlivcov a nimi vytvoreným spoločenstvám, odstránia vąetky prekáľky, ktoré by mohli znemoľni» alebo obmedzi» ich rozvoj v plnom rozsahu, a uµahčia kaľdému ątátnemu občanovi účas» na politickom, hospodárskom, kultúrnom a spoločenskom ľivote.
b/ Tie zvláątne rozhodnutia Samosprávneho parlamentu, ktoré – v medziach zákona – smerujú k zachovaniu a rozvíjaniu národnej identity juho-hornozemského slovenského, maďarského a rómskeho spoločenstva, nemoľno povaľova» za diskrimináciu.
***

11. Na Juľnom Hornozemsku maďarský jazyk je rovnoprávny s úradným jazykom ątátu. Výnimku môľu tvori» také sídla, kde juho-hornozemské maďarské obyvateµstvo nedosiahne pomer 3%. Miestne samosprávy autonómnej oblasti zabezpečia prirodzené a úradné pouľívanie oboch jazykov, prijmúc kaľdé opatrenie, ktoré je potrebné v záujme ich poznania, vytvoriac vąetky predpoklady, ktoré zaručujú ich úplnú rovnos». V tých sídlach autonómnej oblasti, kde počet ątátnych občanov so stálym bydliskom patria k spoločenstvám s inou národnou, etnickou, jazykovou identitou a ich počet v obci je vyąąí ako 8 %, jazyk týchto spoločenstiev je tieľ rovnoprávny s úradným jazykom ątátu.
***

12. Symboly Juľného Hornozemska
a/ Samosprávny parlament určí symboly Juľného Hornozemska.
b/ Slobodné pouľívanie maďarských národných symbolov a národných symbolov iných spoločenstiev v menąine na Juľnom Hornozemsku zaručuje tento ątatút autonómie.
c/ Pre pouľívanie národných symbolov platia zákonné predpisy.
***

13. Politicko-hospodárska autonómia Juho-hornozemského autonómneho okolia nenaruąuje územnú integritu a zvrchovanos» Slovenska.
a/ kompetenciu, v rámci tohto ątatútu moľno prenies» z inej administratívnej úrovne na autonómne územie,
b/ prenesenie kompetencie nech je jasne formulované,
c/ pri uplatnení splnomocnenia treba vzia» do úvahy vytvorenie zodpovedajúcich materiálových a peňaľných prostriedkov, ktoré umoľnia skutočné uplatnenie zvýąených kompetencií,
d/ orgány poverené vykonaním tejto kompetencie, podµa moľností a zákonných predpisov, musia disponova» vo vlastnej organizačnej ątruktúre slobodou prispôsobenia k ąpeciálnym danostiam regiónu, venujúc zvýąenú pozornos» účinnosti a nárokom obyvateµov autonómnej oblasti,
***

14. Vytvorenie a zruąenie autonómneho regiónu

a/ Autonómna oblas» Juľné Hornozemsko vznikne na základe zákona schváleného Slovenským parlamentom, pri vytvorení Samosprávneho parlamentu, ako aj na základe predpisov tohto ątatútu, ktorý platí ako organický zákon.

b/ Autonómiu Juľného Hornozemska moľno zruąi» iba plebiscitom usporiadaným na Juľnom Hornozemsku, dvojtretinovou väčąinou hlasov vąetkých juho-hornozemských obyvateµov oprávnených hlasova».

c/ Tento ątatút autonómie povýąi na zákon Slovenský parlament.

d/ Samosprávnym parlamentom zvoleným vąeobecným, tajným a priamym hlasovaním ątátnych občanov majúcich volebné právo a stále bydlisko na území autonómnej oblasti, vznikne Samospráva (Vláda) Juľného Hornozemska.

e/ Parlament, Samosprávu a ątatút autonómie Juľného Hornozemska moľno zruąi» iba µudovým hlasovaním vypísaným na Juľnom Hornozemsku.
***

15. Samosprávne inątitúcie Juľného Hornozemska

a/ Inątitúcie autonómnej oblasti:
- Samosprávny parlament;
- Vláda Juľného Hornozemska;
- Prezident Juľného Hornozemska;

b/ Inątitúcie juho-hornozemských Maďarov:
- Juho-hornozemská maďarská rada;
- Juho-hornozemský maďarský prezident;

c/ Inątitúcie juho-hornozemských Slovákov:
- Juho-hornozemská slovenská rada;
- Juho-hornozemský slovenský prezident;

d/ Inątitúcie juho-hornozemských Rómov:
- Juho-hornozemská rómska rada;
- Juho-hornozemský rómsky prezident;

e/ Inątitúcie obecných samospráv:
- ®upný úrad;
- Mestský úrad;
- Obecný úrad;
- Starosta, primátor.
***

16. Vz»ah ątátu a oblasti
a/ V regióne zákonný dozor vykonáva vládny komisár vymenovaný Slovenskou vládou.
b/ V sporných otázkach medzi Oblas»ou a Slovenskou vládou sprostredkuje vládny komisár.
c/ Zákony, nariadenia a iné ústredné opatrenia platné aj pre Juľné Hornozemsko môľe Samosprávny parlament Juľného Hornozemska uplatni» zodpovedajúco danostiam oblasti, resp. Samosprávny parlament môľe ľiada» svojim uznesením prijatým dvojtretinovou väčąinou ich opakované prerokovanie.
d/ Uznesenia Juľného Hornozemska môľe z hµadiska ústavnosti kontrolova» iba Ústavný súd.
e/ Proti vydaným listinám a dohodám výkonnými a administratívnymi vrchnos»ami a úradmi moľno poda» odvolanie u prísluąných právnych úradov.
f/ V oblasti súdnictvo vybavujú zákonom vytvorené právne úrady.
g/ Na kontrolu samosprávnych orgánov oblasti sú oprávnení:
ga/ Ústavný súd, čo sa týka ústavnosti normatívnych nariadení;
gb/ Ústredna vláda, čo sa týka uplatnenia kompetencií celoątátneho záujmu;
gc/ Správny súd, čo sa týka činnosti a nariadení správnych orgánov samospráv;
gd/ ©tátny rozpočtový dozor, čo sa týka hospodárenia celoątátneho záujmu a pouľitia finančných prostriedkov prevedených zo ątátneho rozpočtu.
ge/ Prezident Juľného Hornozemska, resp.
- juho-hornozemský maďarský prezident,
- juho-hornozemský slovenský prezident a
- juho-hornozemský rómsky prezident
môľu napadnú» zákony v prípade poruąenia predpisov týkajúcich sa ochrany tohto ątatútu autonómie, slovenského, maďarského a rómskeho jazyka, resp. iného v oblasti tradične pouľívaného jazyka.

II. Samosprávny parlament Juľného Hornozemska

1. Samosprávny parlament Juľného Hornozemska je výkonný orgán uplatňujúci verejnú moc oblasti vo vlastnej kompetencii.

2. Predsedu Samosprávneho parlamentu vymenuje prezident Juľného Hornozemska na základe návrhu Juho-hornozemskej slovenskej rady, Juho-hornozemskej maďarskej rady, Juho-hornozemskej rómskej rady, kaľdoročne sa cyklicky striedajú (raz slovenskej, raz maďarskej, raz rómskej národnosti).

3. Členov Samosprávneho parlamentu volia slovenskí ątátni občania Juľného Hornozemska cestou tajných a slobodných volieb, na dobu ątyroch rokov. Počet poslancov je 60 osôb.

4. Funkčné princípy Samosprávneho parlamentu:
a/ na uplatnenie, dozor zákonných nariadení Vlády Juľného Hornozemska,
b/ obstaráva ochranu záujmov, občanov Juľného Hornozemska, ich verejné zastupiteµstvo,
c/ verejnú správu oblasti,
d/ prijíma a garantuje rozpočet oblasti,
e/ uplatní a zachová zákonnos».

5. Do kompetencie Samosprávneho parlamentu patrí:

a/ organizácia vlastných samosprávnych inątitúcií,
b/ vynesenie zákonných nariadení platných v oblasti, vychádzajúcich zo zvláątneho právneho stavu Juľného Hornozemska,
c/ kultúra, osveta
d/ vzdelávanie,
e/ pouľívanie materinského jazyka,
f/ historické, umelecké, archeologické a vedecké dedičstvo,
g/ sociálne otázky,
h/ informačná činnos»,
i/ spravovanie ątátneho majetku oblastného záujmu a udrľiavanie chodu podnikov,
j/ zavedenie miestnych daní a poplatkov,
k/ samostatné finančné hospodárenie Juľného Hornozemska,
l/ zastupovanie Juľného Hornozemska,
m/ vlastná organizácia justície a súdnictva,
n/ ochrana osobného majetku, samosprávna polícia udrľujúca verejný poriadok na území samosprávy.

6. Samosprávny parlament, vo vlastnej kompetencii, v súlade s právnym poriadkom ątátu a zodpovedajúc právnemu ątatútu oblasti, vydáva zákonné nariadenia platné na území oblasti v nasledujúcich oblastiach:
a/ poriadok vz»ahujúci sa na úrady oblasti a ich personál,
b/ poriadok vz»ahujúci sa na zbory µudových rád,
c/ stanovenie hraníc miestnych usadlostí, zaloľenie nových obcí,
d/ vyvlastnenia vo verejnom záujme,
e/ zaloľenie a dozor pozemkových kníh,
f/ poľiarna ochrana,
g/ zabezpečenie zdravotnej starostlivosti,
h/ dozor nad obchodnou komorou,
i/ vytvorenie, kontrola hospodárskych spoločností, starostlivos» o hospodárske záleľitosti,
j/ banky a poistenie majetku,
k/ verejné sluľby v záujme oblasti,
l/ udrľiavanie poriadku a spolupráca s políciou,
m/ baníctvo, energetika,
n/ poµnohospodárstvo,
o/ lesné hospodárstvo, poµovníctvo,
p/ ochrana ľivotného prostredia,
r/ infraątruktúra, miestna osobná doprava a preprava tovaru,
s/ verejná informačná sluľba
t/ jazyková politika,
u/ riadenie kultúrnej politiky a udrľiavanie verejných inątitúcií (múzeí, ąkôl, kniľníc),
v/ organizovanie verejných prác a sociálne úlohy,
w/ turistika, cudzinecký ruch, ąport,
x/ vzdelávanie a výskum.

III. Záverečné ustanovenia

- Poslanci národnej rady sú volení zástupcovia občanov Slovenskej republiky. Mandát vykonávajú osobne podµa svojho svedomia a presvedčenia a nie sú viazaní príkazmi.
- Základné právo poslanca je interpelačné právo.
- Výbor (LPN NR SR) pre µudské práva, národnosti a postavenie ľien rokuje o návrhoch zákonov, o medzinárodných zmluvách a niektorých vládnych programoch z hµadiska ich súladu s µudskými právami a právami národnostných menąín zakotvenými v ústave SR a vyplývajúcimi z medzinárodných záväzkov Slovenska.
- Ako občan tohoto ątátu ľiadam vytvori» ąpeciálnu komisiu z poslancov NR SR a zo zástupcov občanov SR. Úlohou komisie bude vytvori» návrh zákona o územnej autonómie na základe “Projektu o autonómie”.


Projekt autonómie na diskusiu
Juho-hornozemská autonómna oblas»


vypracoval: Bósza János občan SR,
Észak-Komárom (Komárno),
Slovakia, EÚ
21. 12. 2007

Tento projekt obdrľia vąetci poslanci NR SR a vybraní poslanci Európskeho parlamentu do svojích emailových schránok.
COMMORA AULA








HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneą-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneą Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- ©túr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona