Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Huszonheten a táguló Unióban

Huszonheten a táguló Unióban

Huszonheten alkotjuk immár az Európai Uniót, vagy ahogy régen mondták az Európai Közösséget. Ám nosztalgiára nem építhetünk, tekintsünk inkább előre. Az új tagoknak kijáró udvarias köszöntésen túl nézzük meg: mit hoz magával ez az újabb bővítés?

A fogadtatás formailag rendben lesz, több európai biztos is Bukarestbe ment Ó-évet búcsúztatni, újat köszönteni. Szép gesztus. Fejedelmi ellátást kapnak majd. (Tudom, én is voltam hajdan egy román elnök vendége.) Lelkesednek majd. Kérdés, hogy lelkesedésüket átveszi-e Jack, Jean, Hans avagy Mario? Más szavakkal: hogyan fogadja az új (szegény) rokonokat a szolidaritásában meggyengült s a jövőt aggodalommal néző európai polgár? Az, aki elégedetlenségét épp az európai alkotmány elutasításával fejezte ki, megnehezítve ezzel a további bővítéseket, de még inkább a 27 tagú Unió hétköznapjait.

A ruhát, amelyet mint az Unió működését szabályzó szerződést viselünk, alapvonalaiban hat tagra tervezték. Ugyan kezdettől hangoztatták: nem lezárt klubról van szó, s valóban szinte folyamatos volt a bővülés, arra nem számítottak, hogy a Római Szerződés ötven éves évfordulóján 27 zászló leng majd a közösségi intézmények ormán. Működésképtelenség? A kását soha nem eszik olyan forrón, mint ahogy főzik. Az Unió 25 taggal is étezett, még kettő nem nagy változás. A 27 európai biztos ugyan felesleges, már Kovács Lászlónak is csak néhány főosztályból kanyarítottak ki egy feladatkört, s az újak esetében még jobban kilóg a lóláb. Ez azonban még nem működési zavar. A tagállamok vétó-jogától félnek, de ennek elvi jelentősége van. Az méltányos, hogy egy – esetleg csak igen kis ország – ne gátolhassa az összes többit. Azonban az is fontos, hogy egyetlen tagállamra se lehessen semmit rákényszeríteni, amiről nem lehet meggyőzni. Ezért nem baj, hogy a jelenlegi rendben kezdődik a 27-ek közös élete. Az idő majd meghozza a szükséges változtatásokat. Jó, hogy a 15-ök nem döntötték el nélkülünk, hogy mik legyenek a játékszabályok.

A 2007-es bővítéssel tovább nőtt a távolság az Unió fejlett és fejletlen tagállamai között, s felmérhetetlen, hogy ez mit hoz magával. Szociális különbségek mindig is voltak az Unióban. Ezt kezdetben Észak és Dél között teremtett feszültséget, most van, illetve felerősödik egy Nyugat - Kelet ellentétpár is. A régi tagállamok mindenféle védzáradékkal biztosítják magukat a számukra nemkívánatos fejleményektől. Akadályozzák például a munkaerő szabad áramlását. Elmulasztották ugyanakkor a tőke szabad áramlását is gátolni, s az eredmény már látszik: a nagyobb cégek áthelyezik székhelyüket oda, ahol olcsóbb a munkaerő. Keleten pedig olcsó, sőt nagyon olcsó. Ha ehhez az új tagállamok még adókedvezményeket is adnak, a csábítás akkora, hogy akár patinás cégek távozására is számítani kell a régieknek.

A tőkebeáramlás természetesen nagyon kell az újaknak, de ennek is vannak káros hatásai, s némelyiküket nem is olyan könnyű előre látni. Egy biztos: a bővítés pillanata lehet tűzijátékos öröm, de a hétköznapok sok, ma még részben ismeretlen feszültséget is hoznak majd.

E feszültségek egy része elkerülhető lett volna, ha a felvételi folyamat megalapozottabb. Az Európai Parlamentben kevesen vannak, ha egyáltalán, olyanok, akik szerint Románia és Bulgária valóban felkészült az egyesítésre. Mindenki tisztában van azzal, hogy sem emberjogi sem gazdasági szempontból nem Unió-érett egyikük sem. Felvételük mellett azt az érvet hozzák fel, hogy bámulatos az út, amelyet bejártak, s az elért eredmények garanciát adnak arra is, hogy a folyamat nem áll le, a felzárkózás teljes lesz, s sebességét a taggá válás növelni, nem lassítani fogja. Gazdasági szempontból ez valószínűleg igaz, az emberi jogok területén azonban nem látom ilyen fényesnek a jövendőt. A Babes-Bólyai egyetemen a magyar nyelvű táblák tilalma az ellenkezőjére utal. Ugyanakkor rontja például Románia nemzetközi megítélését, hogy az Európai Parlamentben a szélsőséges román képviselők megjelenése kell ahhoz, hogy egy un. radikális frakció alakulhasson.

A szélsőséges román jelenségek fékezését sokan az Uniótól várják. Az Unió azonban 2004-ig érett demokráciákból állt, ezekben sokfajta hiba, bűn előfordult ugyan, de a rendszer egésze mindig elérte a megtisztulást. A régi tagállamok polgárai között is van például korrupt ember, ám ha kiderül, az érintettek nem kapnak politikai védelmet, hanem a lemondástól a börtönig terjedő méltó büntetést. Arra nem készült fel sem a római sem a nizzai szerződés, - láthattuk a magyarországi események kapcsán - hogy egy tagállam egész vezetése korrupt, vagy hazudik folyamatosan reggel, délben és este.

Magyar szempontból jó dolog, hogy immár személyi igazolvánnyal is útra kelhetünk Erdélybe vagy akár a Fekete tenger partjára. Határellenőrzés még lesz, sőt az után is, lesz, hogy mi valamikor 2008-ban belépünk a Schengeni egyezménybe, s Ausztria, Szlovénia, Szlovákia felé mindenféle ellenőrzés nélkül lépjük át a határt. Románia schengeni tagságának időpontjáról még nincs döntés, elképzelés is alig.

Tehetünk-e ezután többet az erdélyi magyarságért, mint eddig? Ami a kormányt illeti, eddig sem tette, amit tennie kellett volna, most még inkább visszavonul majd. A magánembernek élnie kellene a szabadabb mozgás lehetőségével. Legyen szorosabb a kapcsolat, láthatóbb a jelenlét, az összetartozás. Ez peresze nem lesz hatás nélkül. Ahogy Szlovákiában az Unió adta lehetőségek felismerése a szlovák nacionalizmusból erős magyarellenességet váltott ki, Romániában is várható a szélsőséges nacionalizmus erősödése. Ha ez túlmegy egy bizonyos határon, akkor mégiscsak számíthatunk az Unió fellépésére, hiszen az Unió polgárai lesznek a sértettek. A várható feszültségek ne hassanak bénítóan. Magánemberekről szóltam, de különös hangsúllyal szólok egyházközségekről egyrészt és vállalkozásokról másrészt. Helyre kell állítani azokat a természetes emberi, közösségi és gazdasági kapcsolatokat, amelyek 1920 óta sérültek, s eddig csak kismértékben éledtek fel. A határmódosítás nélküli újraegyesítés programját nem a politika valósítja meg, hanem az egyének sokasága.

A hatvanas, hetvenes években sokan az erdélyi magyarság helyzetét megismerve vették észre, hogy az anyaországban bár az elnyomás mértéke kisebb, de lényege azonos. Most nem az elnyomás lesz hatékonyabb Romániában és Bulgáriában, hanem az Unió adta lehetőségek felhasználása. Gazdasági elemzők úgy gondolják, hogy Románia 2012-ben bevezetheti az eurót. Velünk kapcsolatban csak abban látszik megegyezés, hogy 2014 előtt nem tehetjük meg. Ez csak egy szimbolikus jele annak, hogy nemcsak társakat, versenytársakat is kaptunk, s az elmúlt két év „dübörgő gazdaságának” eredményei miatt alapos hátránnyal kezdjük a versenyt. Ez azonban már nem a bővítés kérdése, s nem is a románokat és a bolgárokat kell érte hibáztatnunk.

Üdvözöljük hát jó szívvel Romániát és Bulgáriát az Unióban! Isten hozta ezáltal a nagy közösségbe az erdélyi s csángóföldi magyarokat!

Surján László
forrás: mkdsz.hu



Hozzászólás:

Tisztelt Uraim! Mint minden túl nagy közösség így az Unió is az önmegsemmisítés útjára lépett. Halogatni lehet pl. új belépőkkel, mint piacbővítéssel, a hatalmas túltermelés és a mérhetetlen prifitéhség enyhítésére. Ezért a "kétfokozatú" Unió. A mi országunk nem a jóléti Unió tagja, hanem a gyarmat. Mi nem a "jóléti Európa" céljára kellettünk, politikánk adósságcsapdán keresztül történő szigorú külső irányítása "példaértékű". Románia rövidesen jobb, kivételezettebb helyzetben lesz (adóssága még nem lévén...) a mi országunknál az Unióban - köszönhetően kivétel nélkül rendkívül silány politikusi gárdánknak. Magyarország, most már bevallhatjuk, a csatlakozás egyik nagy vesztese és ennek még, előre csak sejthető, rendkívül súlyos következményei lesznek!
Tisztelettel

Nagy Péter



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona