Nemzetközi konf.az automómiáról

Európa közösségében minden hetedik ember kisebbségben él. A XXI. században fontos gazdasági érdek, hogy a kisebbségek is érvényesülhessenek a gazdasági-, tudományos-, kulturális életben - mondta Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke azon a nemzetközi sajtótájékoztatón, melyet 2006. január 4-én tartottak a "Regionális önkormányzatok az európai stabilitás és jólét szolgálatában" címu kétnapos konferencia zárásaként. Az MTA elnöke hangsúlyozta: - A kisebbségek jogainak biztosítása a többség érdeke is, vagyis kettos érdek.

Tudós emberként sajátmaga is találkozott a kisebbségi érzéssel, hisz ha egy tudós felfedez valamit, sokszor egyedül marad a tankönyvek tényeivel szemben.

Elso alkalommal szervezett közös konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia, mint rangos intézmény a népszeru DUNA televízióval - hangsúlyozta Cselényi László, a DUNA Televízió elnöke. Mint mondta, a tanácskozás prelúdium kíván lenni az autonómia csatorna húsvéti indulásához. E konferenciával, s a majdani musorokkal szeretnék elérni, hogy legyen az Európai Unióban kisebbségi normarendszer, monitoring-rendszer. Mindezt a nagy elvek, kis lépések taktikájával kívánják megvalósítani.

A Magyar Tudományos Akadémia főépületében tartott kétnapos nagyszabású rendezvényen kisebbségi politikusok és nemzetközi szaktekintélyek részvételével járultak hozzá a magyar nemzeti közösségek boldogulásához vezeto önrendelkezési formák, az autonómia jogi- és politikai kidolgozásához. A konferencia az Európai Unióban muködo autonómia-formák bemutatása mellett egységes elvi útmutatást kívánt megfogalmazni az önrendelkezés teljesebb formáit választó közösségek számára. Hisz a modern civilizált, gazdag társadalmak sikerének egyik titka abban rejlik, hogy e társadalmakat alkotó minden egyén és minden közösség zavartalanul élhet szabadságjogaival, és hatásosan muködhet a maga, a kisebb és nagyobb közösségek, illetve az egész társadalom javára.

Demográfiai humánkatasztrófa

"Rólunk - ne nélkülünk! Létkérdés az erdélyi magyar autonómia címmel tartott eloadást Tokés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Az autonómia mellett évek óta következetesen kiálló egyházfo és politikus az erkölcsi felelosség öntudatával hangsúlyozta: - Nemzetünket demográfiai humánkatasztrófa fenyegeti. Az elmúlt másfél évtized alatt a Kárpát-medencei magyarság kereken egymillió fovel apadt. Rámutatott: - Ez a békeidoben és ráadásul a kommunista diktatúra bukása utáni idoszakban elszenvedett, drámai mértéku veszteség azonos a magyarság II. világháborúban elszenvedett háborús veszteségeivel. Ezen belül a romániai - erdélyi - magyarság vesztesége ugyanezen ido alatt több, mint kétszázezerre rúg, mely abszolút mértékben meghaladja az 1920 és 1992 közötti létszámapadást.

Nem azért folyt a hosök és áldozatok drága vére, hogy minden maradjon a régiben

Tokés László eloadásában szólt a temesvári népfelkelés jelentoségérol. Véleménye szerint a Ceausescu-házaspár nacionál-kommunista diktatúrájának megdoltekor nem azért folyt a hosök és áldozatok drága vére, hogy minden maradjon a régiben, hogy - változott formában - visszatérjenek a kommunisták és a nacionalisták. A népfelkelésben kivételes szerepet vállaló másfél-kétmillió magyarság azt remélte: hetven évvel a Trianoni Békediktátum után végre felszabadulhat, s kisebbségi-etnikai téren is megtörténik a rendszerváltozás. Ezzel ellentétben elvárásaikban és reményeikben - ki tudja hányadszor - újra csalódniuk kellett. Immár 85 esztendeje (1920-2005) tartó kisebbségi létük folyamán egyszer sem nyílt alkalmuk és lehetoségük saját sorsukba beleszólni meghatározó módon.

Történelmi áttekintésében Tokés László felidézte az önfeladó Népi Szövetség árulását az 1940-es évek közepén, mellyel szemben egyedül Márton Áron erdélyi római katolikus püspök és köre emelte fel szavát. Jelenlegi helyzet-értékelésében rámutatott: - Hiába kedvezoek az erdélyi magyarság számára Románia európai integrációjával kapcsolatos körülmények, a magyar autonómia kérdésében a mindenkori román többségi hatalom hajthatatlan. Sem a modern román állam létrejöttét fémjelzo, 1920-as Gyulafehérvári Nemzetgyulésen tett, autonómiára vonatkozó ígéreteket nem hajlandó betartani, sem az európai csatlakozás küszöbén álló Unio és Európai Tanács kisebbségvédelmi eloírásait és szellemét nem akarja tiszteletben tartani.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke szerint az RMDSZ rég feladta saját, háromszintu autonómia-rendszer megvalósítását célul kituzo programját. Sot, a többségi hatalmi érdekek irányába eltolódva, a hatalom szerves részeként akadályozóivá váltak a valódi autonómia kivívásának. Tokés szerint a kisebbségi törvénytervezet eme önfeladásnak, e kialakult felemás helyzetnek vérszegény, "kompromisszumos" terméke.

Ezért az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács, valamint politikai, egyházi és polgári szövetségesei e lehetetlen helyzeten kívánnak változtatni, amikor következetesen kiállnak nemzeti közösségük létérdekei, az 1990-es évek elején kituzött autonómia követelések mellett. Múlt héten ennek ismeretében szerveztek Egyezteto Autonómia-kerekasztalt Kolozsváron, a politikai, egyházi és a civil élet reprezentatív képviseloinek részvételével. A nehézségek ellenére továbbra is törekszenek a teljesköru erdélyi összefogásra - hangsúlyozta a református püspök.

Miért félnek keleten és nyugaton az elszakított magyarok autonómia törekvéseitol?

- Miért félnek Keleten és Nyugaton az elszakított magyarok autonómia törekvéseitol? - tette fel az izgalmas kérdést eloadásában Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának alelnöke. - Miért félnek attól, hogy a Magyarországgal hét szomszédos állam területén, de osi lakóhelyén élo magyarság továbbra is egybetartozónak érzi magát - folytatta a kérdések felvetését Duray. Azt megérti - mondta a felvidéki politikus -, akinek rossz a lelkiismerete, fél a másiktól. Talán azzal kapcsolatos, hogy 1920-ban megfosztottak bennünket önrendelkezési jogunktól, s ez az állapot folyamatosan érvényes? Végülis mindegy, miért félnek - állapította meg Duray Miklós.
A tények félelemrol vagy fondorlatról tanúskodnak. Ezért keresik az adott országok és Európa politikai elitje minden elszakított magyar közösségben azokkal a magyar politikusokkal a kapcsolatot, akik hajlandók lehátrálni az autonómia platformjáról vagy pedig elfogadni azt a megoldást, mely nincs köszöno viszonyban az autonómiával, azaz a belso önrendelkezéssel, illetve azokat a magyar politikusokat diszkriminálják, akik határozottan autonómia pártiak. A megtalált helyes válasz sem változtatja meg azt a tényt, hogy a magyarságnak immár 86. éve tartó helyzete a Kárpát medencében Európa egyik szégyene - jelentette ki a felvidéki politikus.

Titkosított dokumentum az autonómia megvalósítása ellen?

Duray Miklós eloadásában felidézte a kommunizmus évtizedeit, melyben arról igyekeztek meggyozni a magyarságot, hogy egyes - államhatárokkal elválasztott részeinek - semmi köze egymáshoz, külön-külön egy-egy szocialista nemzet részét alkotják. A rendszerváltozás után csupán a "szocialista" jelzo maradt el. Duray szeme elott játszódott le a kommunista hatalmi rendszer bukása után az a szomorú történetsor, melyben az Egyesült Államok kiküldött politikai ügynökei és diplomatái valamint Brüsszel politikai megbízottjai igyekeztek meggyozni eloször az erdélyi magyar politikai elitet, majd a felvidékit, végül a délvidékieket, hogy ne az autonómia törekvések mellett szálljanak síkra, hanem épüljenek be az adott államok kormányzati szerkezetébe, és ott is a minimumot akarják csak. Miért? Hogy ellenorizhetokké és zsarolhatókká váljanak, és nem azért, hogy a hatalom demokratikus megosztásával segítsenek sorstársaikon.

A felvidéki politikus látta az Európai Közösség francia szakembereit, akik arra tanították az elszakított magyarok által lakott államok szakpolitikusait, hogyan kell úgy átalakítani, illetve modernizálni a közigazgatást, hogy abban ellehetetlenítsék a magyarokat. Az Európai Unio régiós politikája is errol szól.

Duray feltette azt a kérdést is: - Ellentétes-e az autonómia a kelet-közép-erópai stabilitással? Véleménye szerint nem, hacsak valamilyen titkosított dokumentumok szerint nem az ellentetje igaz. Véleménye szerint a gyakorlat azt mutatja, mintha az autonómia tilalmára ebben a térségben valóban valamilyen titkos nemzetközi megegyezés vonatkozna. Pedig az autonómiára való jog alapveto emberi jog, mégha ezt semmilyen nemzetközi egyezmény sem tartalmazza - jelentette ki a politikus.

Az európai autonómia modellekrol szóló nemzetközi konferencia felvillantotta a fejlodo európai önkormányzatiságról, annak sikereirol szóló eredményeket, ugyanakkor irányt mutatott, milyen lépésekre van szükség ahhoz, hogy a regionalizmus és az önkormányzatiság megfelelo alkotmányos és jogi reformok után Európa más területein is hasonlóan sikeressé válhasson. A rendezvény díszvendége volt Josep Bargallo Valls, a katalán kormány fominisztere.