Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



AZ AUTONÓMIA ÉS A NEMZETKÖZI JOG

A kisebbségről szóló tanulmányokban, publicisztikában visszatérő elem a kisebbségi önkormányzatiság. Gyakran annak megfelelően osztályozzák az ebben a tárgyban megalkotott nemzetközi okmányokat és intézményeket, hogy tartalmazzák-e a kisebbségi autonómiát vagy legalábbis annak csíráját: ha igen, úgy pozitívan érzékeli a magyar közvélemény, ha nem, akkor csak legyint rá. Eszerint ahol a kollektív jogokat elismerik, ott úgymond jól vagy legalábbis jó irányba mennek a dolgok (ez eddig talán nem is téves!), ahol viszont nem ismerik el a kisebbségek kollektív jogait alkotmányban vagy nemzetközi dokumentumban, ott a szűkmarkúság az úr. Ez azonban nem felel meg a valóságnak, s elméletileg is megalapozatlan. Mindennek persze van egy másik vetülete is: azokban az országokban, ahol a nemzetállamiságnak a XIX. századi kliséi élnek, gyakran atavisztikus a félelem attól, hogy nem csempésződik-e be az autonómia trójai falova mint az állam aláaknázásának, folyamatos fellazításának eszköze. Ennek megfelelően a „Bármit, csak autonómiát nem!” jelszónak a követése minősül hazafias tettnek, s az autonómia igénylését minimum érthetetlennek, ha ugyan nem gyanúsnak értékelik, főleg ha az az országhatáron belülről érkezik. Az ilyen országokban a kollektív kisebbségi jogok igénylése problémásnak, alkotmányellenesnek, ha ugyan nem fasisztoidnak minősül. A médiaáltal így trenírozott közvélemény pedig szállítja is a politika számára a megerősítést.
Bibó Istvánnak a kisállamiság nyomorúságáról, a gerjesztett, de immár társadalmi erővé vált klisékről írott mondatait számtalanszor idézték Magyarországon, s talán nem véletlen, hogy idegen nyelvekre lefordított munkáiból is ezekre a tételekre hivatkoznak gyakran. A mítoszokkal való viaskodás pró és kontra, a hisztéria, a kisebbség és többség kölcsönös frusztrációja akadályát jelenti a párbeszédnek. Párbeszédre azonban mindig van mód, ha látjuk, hogy az a nemzetállamiság, amely a XVII–XIX. században vált meghatározóvá Európában, szétporlasztva a nagy birodalmakat, maga is morzsolódik immár a globalizáció, az integráció nyomása alatt. Azok az országok, amelyek a közép- és kelet-európai államok gyakran idézett mintái voltak, mára maguk is átalakultak, s regionalizációval, devolúcióval, határokon átnyúló együttműködéshálózattal kiegészülve, számos kizárólagossági akarnokságot feledve egészen más gyakorlatot valósítanak meg, mint amit róluk hisznek s elhitetni akarnak. A nemzetállamiság gondolatának nyugat-európai átlépését lehet hirdetni, alkotmányosan megerősíteni vagy éppen szemérmesen hallgatni róla, csak tagadni nincs értelme.
Egy dolog azonban a felismerés, és más dolog ennek nemzetközi jogi tükröződése. Hogyan reagál ezekre a változásokra és a jogvédelem igényére a nemzetközi jog és annak tudománya?
A közvélemény a nemzetközi jogot egységes egésznek tekinti, pedig az valójában igen sokrétű. Hiszen az univerzális nemzetközi jog, a nemzetközi közösségnek mint egésznek az érdekeit jeleníti meg, ami a gyakorlatban az Egyesült Nemzetek Szervezetében tömörült 196 állam érdekeinek összeegyeztethetőségét feltételezné.
Azt is tudnunk kell azonban, hogy az ENSZ mintegy két-harmadát kitevő harmadik világbeli államok a gyarmati sorból történt függetlenné válásuk eufóriájában szinte még jobban kötődnek a nemzetállamhoz, mint a velünk szomszédos államok, dacára számos, nem ritkán mesterségesen provokált véres konfliktusnak, népirtásra tett kísérletnek. Ezzel is magyarázható, hogy az ENSZ-ben még nem született átfogó kisebbségvédelmi egyezmény, csak (bár ezt azért ne becsüljük le!) egyes emberi jogi vonatkozású egyezményekbe iktattak be kisebbségvédelmi vonatkozású cikkeket. Emellett 1992-ben született egy közgyűlési határozat, a Nemzeti, etnikai, nyelvi és vallási kisebbségekhez tartozó személyek jogainak nyilatkozata, amely a korábbinál jóval nagyobb megértésre ösztönzi a szervezet ellenőrző mechanizmusait.
De nemzetközi jog az is, amikor regionális szervezetek égisze alatt készítenek egyezményeket, ilyen az Európa Tanács keretén belül elfogadott Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája és a Nemzeti kisebbségekvédelmének európai keretegyezménye, amelyek kontinensünkön a kisebbségvédelem legfontosabb dokumentumaivá váltak. Ugyanolyan jogi kötelezettséget jelentenek az államok számára a kétoldalú egyezmények is, melyeket részben a felismert érdekek alapján jó szívvel, részben az Európai Unió elvárásai alapján, bonyolult kompromisszumok alapján hoznak létre.
A nemzetközi jog azonban nemcsak az írott jogot jelenti, hanem a joggyakorlatot is. S az említett egyezmények felügyelő bizottságaiban, az ENSZ, az Európa Tanács, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet számtalan testületében, szakbizottságában értelmező dokumentumok tömkelege születik, amelyeknek egy része kötelező, többségük viszont csak ajánlás jellegű.
S részben ezek végrehajtásaként, vagy tőlük függetlenül, a belső, nemzeti alkotmányjogban megszülettek a kisebbségek érdekében megalkotott szabályrendszerek. Hogyan helyezkedik el ebben a sokrétű, bonyolult rendszerben a kisebbségi autonómia? Az egyetemes és a regionális nemzetközi jog nem ír elő kötelezettséget a kisebbségi autonómia megalkotására. Ez tény, de ebből még se jó, se rossz nem következik. Hiszen az említett regionális egyezmények kommentárjai és az azok alapján tevékenykedő bizottságok maguk is rámutatnak arra, hogy a vállalt kötelezettségek (mindenekelőtt a kisebbségeknek a közügyek intézésébe történő bevonása), egyik lehetséges formája az autonómia, annak akár területi, akár személyi formájában. Az új, megértőbb hangulatban az Emberi Jogok Európai Bírósága is - dacára annak, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményében nincs autonómia klauzula, s szövegszerűen a kisebbségi kérdés is csak a hátrányos megkülönböztetés tilalmához kapcsolódik – elmarasztalt több államot is olyan ügyekben, ahol tulajdonképpen a vallási szabadságba avatkozott be az állam, csak éppen itt egybeesett a vallási közösség a közép-európai értelemben vett nemzeti kisebbséggel. Így Görögország és Bulgária esetében az ottani török ajkúak, Moldova esetében az orosz ajkúak vallási autonómiája kapott jogvédelmet Strasbourgban. Emellett pedig a Helyi önkormányzatok európai chartája, a Regionális és helyi közhatóságok határokon átnyúló együttműködésének keretegyezménye egyértelműen hitet tesz a regionalizáció mellett, s mindezt a Parlamenti Közgyűlés és a Miniszteri Bizottság számtalan ajánlása erősíti. Igaz, itt nem kisebbségi alapon szervezett területi autonómiáról van szó, hanem csak szerényen, sterilen területi autonómiáról. Ez sok állam esetében azonban tényszerűen egybeesik egy-egy kisebbségi közösség jellemző lakóterületével: az itt élő, nem az adott kisebbséghez tartozó polgárok is egyenrangú alanyai azonban a területi autonómiának.
A már említett kétoldalú egyezmények között van olyan, amelyik létrehozott már kisebbségi autonómiát, ilyen például az 1921. évi finn–svéd, az 1946. évi olasz-osztrák megállapodás. Ezek gyakorlata mára már jócskán túllépett az eredeti szerződési források szűkszavúságán. Vannak olyan kétoldalú megállapodások is, amelyek már működő kisebbségi autonómiákra utaltak: ilyen a 1992. évi magyar–szlovén, az 1995. évi magyar–horvát és a 2003. évi magyar–szerb megállapodás. Vannak továbbá olyan autonómiamegoldások, amelyeket az állam úgy alkotott meg, hogy arra őt a nemzetközi jog nem is kötelezte, mint például a Dániában, Hollandiában, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Belgiumban működő területi autonómiák. Skandináviában pedig a lappok számára személyi autonómiát teremtettek, sőt bizonyos oktatásügyi autonómiájuk a franciaországi breton és baszk közösségeknek is van. Ettől a ténytől független, hogy esetenként milyen alkotmányjogi akrobatamutatványokkal lehet megmagyarázni a választott megoldás összeegyeztethetőségét azzal, ha az adott országban kisebbségeket jogbirtokos közösségként alkotmányuk, alkotmányos tradícióik szerint nem ismerhetnek el.
Nincs egyetlen, egységes modell, s a működő jogi megoldások szinte mind unalmas, szürke jogi statútumokon alapulnak, amelyekben nem a mozgósító szavak léte, szépsége, hanem a jogtechnikai részletek finomsága a szembeötlő. Milyen szerv milyen területeken rendelkezik hatáskörökkel, milyen területeken van hatáskörmegosztás, hogyan rendeződnek a jogviták stb. Akár a nemzetközi jog hozta létre az autonómiát, akár csak hozzájárult ahhoz, hogy az állam erre is hivatkozva alakítsa az önkormányzatiságát, azt láthatjuk, hogy folyamatról van szó, ahol a dialógus és a türelem a legfontosabb. Nemcsak a kisebbségnek, hanem a többségnek is türelmesnek kell lennie azonban, és látnia, hogy ha a nemzetállamiság kontinensünk nyugati felén meghaladásra került, akkor a közép-keleti fele is szükségképpen erre az útra fog lépni. A nyugat-európai tapasztalatok mind azt mutatják, hogy az államok egységességének és oszthatatlanságának elve nem sérült, hanem átértelmeződött, az állam biztonsága nem gyengült, gazdaságilag pedig a megoldás kifizetődött az öntevékenység teremtő ereje, a turizmus hozadéka, nemzetközi források becsatornázódása és az adóbevételek növekedése révén. A kisebbségi és egyéb autonómiák pedig ott és azért működnek jól, ahol és amennyiben a kiadások zömét nem egy saját bürokrácia emészti fel, hanem hatékonyan a kisebbség helyi, közvetlen és hosszú távú szükségleteinek kielégítésére fordítják.

Kovács Péter
forrás: europaiutas.hu



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona