Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Katalán autonómia: új helyzet

Katalán autonómia: új helyzet
[ 2006-11-10 - 14:31:54 ]


Szeptember 11-e Katalónia nemzeti ünnepe. Az idei az első nemzeti ünnep (katalánul: „Diada nacional”) az új autonómiastatútum elfogadása óta, amely hosszú munka és tárgyalások után augusztus 9-én törvényesen életbe lépett.

Az új autonómiastatútum hosszú utat járt be, és bizonyos vonatkozásokban módosítja Katalónia és a spanyol állam viszonyát. Sok írás és polémia született erről az új jogi szövegről és valós következményeiről Katalóniában, Spanyolországban és Európában, ám ezek a viták nem mindig alapulnak a dokumentumok valóságán.

Min változtat az új Statútum?

Elsősorban: az új Statútum bevezetője elfogadja a tényt, miszerint Katalónia nemzetként határozza meg önmagát, legyen bár ez – finomkodó megfogalmazással – egy politikai kompromisszum gyümölcse. A preambulum szerint „Katalónia parlamentje, a katalán állampolgárok érzelmeit és akaratát kifejezve, túlnyomó többséggel nemzetként határozta meg a katalánt. A spanyol alkotmány második cikkelyében Katalónia nemzeti valóságát nemzetiségként ismeri el.”

Valójában a „nemzet” és „nemzetiség” közötti különbség sokkal inkább politikai, mint szemantikai természetű. Az 1979-es erőviszonyok eredményeként a spanyol alaptörvény elismeri nemzetiségek és régiók létezését „a spanyol nemzet elidegeníthetetlen egységén belül”. E nézőpontból a „katalán nemzetre” történő utalás egy jogi szövegben – amelyet a spanyol állam törvényhozása elfogadott – határozottan változást jelent, noha kevés gyakorlati következménnyel jár.

Másodsorban: módosul Katalónia finanszírozási rendszere. Elvileg az állam hozzájárult az átengedett jogkörök finanszírozásához, a megfelelő szolgáltatások előző költségeire alapuló számítások szerint. Az utóbbi évek változása, hogy a jövedelmi adó és a hozzáadottérték-adó egy százalékát átengedték Katalóniának. Mindkét pénzügyi rendszer többé-kevésbé jelentős hiányt idézett elő, azt az abszurd helyzetet eredményezve, hogy az egy főre eső költségvetés Katalóniában kevesebb volt, mint az országos átlag, illetve az állam által az infrastruktúrába visszafektetett összeg lényegesen kisebb volt, mint az ország más területein.

Katalónia parlamentjének javaslata az volt, hogy a Baszkföldön vagy Navarrában fennálló pénzügyi helyzethez hasonlót érjenek el. E két autonóm tartomány begyűjti az adókat a saját területén, majd átutalja az államnak az általa nyújtott szolgáltatások ellenértékét.
A katalán javaslat tehát az adók közvetlen begyűjtését szorgalmazta, hogy aztán átadják az államnak az azt megillető összeget, továbbá az adók egy százalékát, szolidarizálva a hátrányosabb területekkel. A végső megoldás az, hogy a jövedelmi adó és a hozzáadottérték-adó 50 százalékát, valamint más kisebb adókat átengednek Katalóniának. Ezek fölött joga van rendelkezni, ugyanakkor megnyílik számára a lehetőség, hogy a spanyol adóhivatallal együttműködő saját adóhivatalt állítson.

Ugyanakkor megállapodtak abban is, hogy az elkövetkező hét év folyamán az állam által a Katalónia infrastruktúrájába visszaforgatott öszszegnek meg kell közelítenie azt az összeget, amellyel a katalánok hozzájárulnak a nemzeti össztermékhez, mintegy behozva az e területen fennálló hátrányt.
Harmadsorban: változás állt be a nyelvi modellben. A katalán nyelvet a spanyollal egyenrangúnak ismerik el. Mostanig a spanyol alkotmány a spanyol nyelv ismeretének és használatának a jogát és kötelességét, illetve más nyelvek saját területen belüli használatának jogát hirdette. Az új Statútum nem csupán Katalónia saját és hivatalos nyelveként definiálja a katalánt, hanem természetes és preferenciális használatát is meghatározza Katalónia közintézményeiben, és egyidejűleg az oktatás nyelvének nyilvánítja a tanintézetekben. Előírja a két nyelv ismeretének jogát és kötelességét Katalónia állampolgárai számára, ugyanakkor megtiltja a hátrányos megkülönböztetést bármelyik használatának rovására. Végezetül felhatalmazza Katalónia és a spanyol állam kormányát arra, hogy biztosítsa a katalán nyelv hivatalos elismerését az Európai Unióban, illetve az UNESCO-hoz hasonló szervezetekben.
Negyedsorban: pontosabban körvonalazódnak Katalónia és az állam intézményeinek jogkörei. A Statútum tisztán behatárolja a kizárólagos, a megosztott és a végrehajtói jogköröket. Minden bizonnyal ez a statútum szövegének legterjedelmesebb és legaprólékosabban kidolgozott része.

Az egyes jogkörök részletes leírásával azt a gyakorlatot kívánják kiküszöbölni, hogy az állam megkaparintsa az elméletileg a tartományokhoz tartozó jogköröket, korlátozva ezáltal a nemzetiségek parlamentjeinek és kormányainak törvényhozói és szabályozói kompetenciáját. Korábban ezek a politikai gyakorlatok elárasztották a hivatalok közötti konfliktusok kezelésével megbízott Alkotmánybíróságot.

Ötödsorban: bővül Katalónia intézményeinek jogi hatalma egy Igazságügyi Tanács létrejöttével, amely a bírák és igazságügyi tisztviselők testülete egységes állami jellegének módosítása nélkül bizonyos szintű autonómiát biztosít e területen. Ugyanakkor a Statútum Katalónia Felső Törvényszékét legfelsőbb jogi fórumként jelöli meg számos kérdés megoldásában. Meg kell jegyeznünk, hogy Katalóniában a polgári törvénykezés bizonyos tekintetekben különbözik a spanyol állam többi részében érvényben lévőtől.

Mindenesetre a katalán nyelv ismerete nem lesz kötelező a bírák, pénzügyi és igazságügyi hivatalnokok számára, viszont előnyt jelent a katalóniai igazságügyi hivatalok állásainak betöltésénél.

Végezetül, az új Statútum terjedelmes fejezetben sorolja fel Katalónia állampolgárainak jogait és kötelességeit, egyéni és családi jogokat, a nők jogait, kiskorúak jogait, környezetre vonatkozó jogokat stb.

Joan Font, Krónika
A szerző katalán újságíró
Fordította: Kolozsvári Katalin

Forrás: erdely.ma



Katalán autonómia: új helyzet (2.)

Katalán autonómia: új helyzet (2.)
[ 2006-11-17 - 08:15:47 ]

Bonyolult jogi folyamat

Az új Statútum kidolgozásának folyamata sem könnyűnek, sem rövidnek nem mondható. Az alatt a több mint 23 év alatt, amíg a nacionalista jobboldal volt többségben Katalónia kormányában, a Statútum revíziójának gondolata rejtve maradt. Az utóbbi években a Katalóniában kormányzó koalíció (CiU: Katalán Demokratikus Összetartás – a nacionalista jobboldal többségi, liberális pártja – és a Demokrata Szövetség, Katalónia klasszikus kereszténydemokrata pártja) és a spanyol konzervatív jobboldal, a Néppárt (PP) közötti politikai egyetértés egyik feltétele az volt, hogy mondjanak le a Statútum reformjának felvetéséről, annak ellenére, hogy ezt a civil társadalom egyre inkább igényelte.

A 2003-as választások megváltoztatták a helyzetet. A Statútum reformja iránt elkötelezett pártok többsége fölvetette egy új autonómiatörvény kidolgozásának lehetőségét. Ehhez arra volt szükség, hogy Katalónia parlamentjének kétharmados többsége jóváhagyja az új szöveget, amelyet később az állami parlamentben tárgyalnak meg.

Így 2004 februárjában megtörtént a Statútum-reform parlamenti előterjesztése, a jelen lévő politikai pártok részvételével. Az új kormányszövetség három pártja: a Katalónia Szocialista Párt, az ERC (Katalónia Republikánus Baloldal), az IC-V (Kezdeményezés Katalóniáért – Zöldek, környezetvédőket és volt kommunistákat tömörítő párt) és a két ellenzéki párt: a CiU és a PP.

A bizottságban a tárgyalások hoszszasak voltak, és nehezen jutottak közös nevezőre. A helyzet feloldására 2004. novemberében az öt párt vezetői összeültek Miravetben (az Ebro folyóhoz közeli település). Ott rögzítették azokat a kompromisszumokat, amelyek tíz hónappal később, 2005. szeptember 30-án, az új Statútum tervezetének elfogadásához vezettek Katalónia parlamentjében, ahol ezt túlnyomó többséggel megszavazták: 120 szavazat szólt mellette, 15 néppárti képviselő pedig ellene szavazott.

Ekkor kezdődött az új szöveg tárgyalása Katalónia parlamentjének küldöttsége és egy spanyol parlamenti küldöttség között, az intézmények álláspontjainak közelítése céljából. Indulásakor a tervezetnek a Néppárt ellenzéki reakciójával, valamint a Spanyol Szocialista Munkáspárt (a jelenlegi kormánypárt) jelentős részének tartózkodásával kellett számolnia. Előbbi durva politikai kampányt indított ellene.

A tervezet szövegét számos helyen módosították. Egyféle konszenzus elérése érdekében megegyezés született a spanyol kormányfő, a szocialista Zapatero és a katalóniai ellenzék vezetője, Artur Mas között, noha ezt ellenezte a katalán kormány, amelynek vezetője Pasqual Maragall szocialista politikus volt. Ez az egyezség magyarázza a spanyol parlamentbeli végső szavazatokat a Statútum új szövegére vonatkozóan: 189 mellette, 154 ellene (a Néppárt és az ERC szavazatai ellenzéki megfontolásból), 2 képviselő tartózkodott.

Az új helyzet megosztotta Katalónia kormányát, az ERC miniszterei távoztak. Ez magyarázza az alacsony részvételt a Katalóniában június 18-ára hirdetett népszavazáson is, amelyen a szavazati joggal rendelkező állampolgároknak körülbelül 50 százaléka jelent meg. Mindazonáltal e szavazás eredménye nyilvánvaló: a szavazók 73,23 százaléka mellette, 20,76 százaléka ellene voksolt (az ERC és a Néppárt által fenntartott álláspont), 6,2 százaléka pedig érvénytelen volt.

E népszavazás után a Statútum érvénybelépéséhez már csak a király aláírása hiányzott, valamint közzététele Katalónia és Spanyolország hivatalos közlönyeiben.
Ettől a pillanattól kezdődően módosítani kell mintegy száz katalán, illetve harminc spanyol törvényt, hogy az új szöveghez alkalmazzák; ugyanígy szükség lesz olyan jogkörök átengedésére, mint például a bevándorlási engedélyek kibocsátása, a helyi érdekű vasúthálózat, jogi struktúra, Girona, illetve Reus repterei (a barcelonai repülőtér egy későbbi tárgyalás függvénye) stb.

Támadások a Statútum ellen

A Néppárt nemrég fellebbezést nyújtott be az alkotmánybíróságon a Statútum ellen. Ebben támadja a katalán nemzet fogalmát (nincs más nemzet, mint a spanyol), a katalán nyelv ismeretének kötelezettségét (kizárólag a spanyol nyelvnek kell kötelezőnek lennie), a kétoldali kapcsolatokat Katalónia és Spanyolország között, a törvénykezésről szóló rendeletet és a Statútumban megjelenő valamennyi jogot és kötelességet.

A fellebbezés benyújtása az új Statútum – és tágabb értelemben Katalónia – ellen annak az ádáz kampánynak a tetőfoka, amelyben a Néppárt és a spanyol társadalom konzervatívabb részei, valamint bizonyos centralista jakobinizmusról lebeszélt baloldaliak játszanak főszerepet.

Ez a kampány, amely Spanyolország többi részének piacain és kereskedelmi központjaiban a katalán termékek bojkottját idézte elő, katonai beavatkozással is járt. Az ország hadseregének parancsnoka nyilvánosan azzal fenyegetőzött, hogy közbelép, „ha a haza egysége veszélybe kerül.” A Spanyol Bank, amelynek elnökét a Néppárt nevezte ki, a „piaci egység megtörésének” veszélyére figyelmeztetett. A Püspöki Tanács jelentős számú tagja „Spanyolország egységének erkölcsi értékét” védelmezi. A Néppárt mintegy négymillió aláírást gyűjtött „a Statútum ellen”, és tömeges megmozdulást szervezett Madridban „Spanyolország védelmében.” A PSOE, a kormánypárt bizonyos vezetői – így a honvédelmi miniszter, José Bono (később lemondott) és az Extremadura elnöke heves támadásokat intézett a Statútum tervezete és Katalónia baloldali koalíciós kormánya ellen. A nép ügyvédje (ombudsman), a PSOE egyik militáns öregje szintén ellenségesen nyilvánult meg, és azt a lehetőséget fontolgatja, hogy az új Statútum alkotmányellenességére hivatkozó újabb fellebbezést nyújtson be.

A fennálló helyzetben sokatmondónak bizonyul a politikai pártok többsége és maga a katalán civil társadalom által fenntartott nyugalom. Maximálisan kerülik az összetűzést és a politikai konfrontációt, ugyanakkor a Katalónián belüli ellentéteket is. Itt valóban nagy az egyetértés az új Statútumban felvetett olyan alapvető témákat illetően, mint a nemzet meghatározása vagy az új jogkörök felállítása és az új pénzügyi rendszer.


Joan Font, Krónika
Fordította: Kolozsvári Katalin
A szerző katalán újságíró
forrás: erdely ma



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona