Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



VMDP hírlevél IV. évf. 155. szám

Vajdasági Magyar Demokrata Párt
www.vmdp.n1.hu
HÍRLEVÉL IV. évf. 155. szám
2006. november 10.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Azért küzd, hogy a Kárpát-medencében minél több ma­gyar minél tovább megmaradjon magyarnak.
Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendel­kező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, A magyarországi politikai elittől azt kéri, hogy a magyarok, akik ezt igénylik, megkaphassák a kettős állampolgárságot.
A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integráci­ójáért.
További VMDP Hírlevél elérhetőségek: www.hufo.info; www.vajdasagportal.com/vmdp;
Ágoston András

Érthetetlen
azonban, vagy nagyon is érthető, de mindenképpen elfogadhatatlan Józsa László maga­tartása. A VMSZ által létrehozott, és a szerb kormány ellenőrzése alatt működő nemzeti tanács elnöke magyarországi tárgyalásairól hazatérve az újvidéki rádiónak nagyvonalúan kijelentette: nem hiszi, hogy a vízumkérdés az általa irányított testület illetékességébe tartozna.
Ez a megnyilatkozás is bizonyítja, amit a VMDP kezdettől fogva hangoztat. Nevezete­sen, hogy a Józsa által vezetett testület a szerb kormány nemzetiségi politikáját hivatott érvé­nyesíteni, s nem alkalmas arra, hogy feltárja, kifejezze és képviselje a vajdasági magyarság alapérdekeit. Ezt a feladatot csak a magyar (perszonális) autonómia demokratikusan, többpárti választások útján létrehozott testülete, a perszonális autonómia tanácsa vállalhatná.
Miután perszonális autonómia nincs, felvetődik a kérdés, kinek kellene a vízumügyek­kel foglalkozni? Természetesen a vajdasági magyar pártoknak.
(VMDP Közlemény 2003. január 30.)

Vajdasági Magyar Demokrata Párt
Temerin
Közlemény, 2006. november 9.

Vasfüggönyből villanypásztor?

A VMDP üdvözli Sólyom László római kijelentését, miszerint Magyarország „akár egye­dül is csatlakozna az uniós határrendszerhez, Olaszország támogatásával”. Magyarország beil­leszkedése az uniós vízumrendszerbe, s hogy ez fennakadás nélkül, minél hamarabb végbemen­jen, valóban nemzeti érdek.
Ugyanakkor, a schengeni vízumrendszer bevezetése ma olyan kérdés, amely közvetlenül érinti a vajdasági magyarokat, végső soron a Kárpát-medencében élő magyarok integrációjának folyamatát is. A schengeni vasfüggöny, ez most már biztos, a vajdasági magyarok számára 2007-ben leereszkedik. Ez Magyarországnak és nemzet egészének haladást jelent, de kettős állampol­gárság nélkül a vajdasági magyarság számára újabb súlyos tehertétel lesz.
A magyar-magyar kapcsolattartás biztosítására a VMDP 2002-től két megoldással számol. Az egyik a kettős állampolgárság, a másik egy újfajta 30-50 kilométeres sávra vonatkozó kisha­tárforgalmi egyezmény, amely mára EU határozattá érett.
A VMDP kezdettől fogva a letelepedés nélküli kettős állampolgárságot tartja a jobb meg­oldásnak, nemcsak a kapcsolattartás okán. Mondjuk, olyanformán, ahogy az Olaszországban és Spanyolországban már gyakorlattá vált.
Sajnos, minden jel arra mutat, hogy a magyar kormány 2007-ben nem a kettős állampol­gárságot választja, hanem Szerbiával is megköti az új kishatárforgalmi egyezményt. Ezt a megol­dást a VMDP 2002-től fogva ellenzi, de tényként, annak jeleként, hogy a magyar kormány immár nyíltan nem a nemzeti integráció, hanem a Demszky-féle mazsolázás módszerét alkalmazza, tu­domásul veszi.
Tudomásul veszi, de érvekkel és politikailag elfogadható, demokratikus nyomásgyakor­lással továbbra is azt szorgalmazza, hogy a magyar politikai elit, figyelemmel az elöregedő nem­zet bajaira, valamint a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtésére, vegye újra napirendre a kettős állampolgárság kérdését. Meg kell mondani: a kishatárforgalmi egyezmények feltételeinek megállapításakor az EU-határozat maga is a kettős állampolgárság felé mutat. Hiszen az EU-do­kumentum olyan szigorú feltételeket szab a kishatárforgalom lebonyolításához, hogy ezzel élet­feltételeit tekintve és területileg is megosztja az érdekelt kisebbségi közösséget. Így a vasfüg­gönyt villanypásztor dróttá, s a vajdasági magyarokat Magyarországon újra turistákká, korlátozott mozgási lehetőségű vendégekké „varázsolja”. Tudni való ugyanis, hogy a leendő személyazono­sító lappal a vajdasági mag! yar legfeljebb 35, illetve 50 km. mélységig „hatolhat be” az anyaor­szágba.
A VMDP 2002 októberében kiadott állásfoglalásában a többi között ez áll: „A kishatár­forgalomra vonatkozó EU álláspont szigora indokolt. Ha ugyanis az új társulók öt-tízéves vízu­mok útján kívánnák megoldani a kisebbségeikkel való kapcsolattartást, ezzel a jelenleg jól őrzött EU-határokat tennék a lukacsos sajthoz hasonlóvá.
Ha Magyarország nem akar maga is ütköző zónává válni, vagy óriási költséggel a saját határain belül 25 kilométeres határsávot létesíteni, akkor csak a legszigorúbban ellenőrzött kis­határforgalom lebonyolítását vállalhatja. S ez ellen nekünk vajdasági magyaroknak sem lehet kifogásunk.
Elgondolni is rossz, milyen nyomás nehezedne az észak-bácskai magyarokra, ha Magyar­ország ránk hivatkozva vezetne be liberális kishatárforgalmi rendelkezéseket.
Pillanatok alatt megváltozna a szerb oldali határsáv nemzetiségi összetétele, az ilyen gyors változások minden általunk már megtapasztalt következményével együtt. Egy ilyen ma­gyarországi megoldás jelentősen csökkentené a vajdasági magyarság közösségként való megma­radásának esélyét.
A VMDP szerint Magyarország EU-csatlakozása esetén a szigorú feltételekhez kötött kis­határforgalom, s a kettős állampolgárság együttes bevezetése nemzeti érdek”.
Ehhez ma sincs mit hozzátenni. Legfeljebb annyit, hogy 2002-ben 25, az új EU-doku­mentum értelmében 35-50 kilométeres Magyarországon belüli határsávról lehet szó.

Vajdasági Magyar Demokrata Párt
Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége
Magyar Polgári Szövetség
Közlemény, 2006. november 8.

Három vajdasági magyar párt, a VMDP, a VMDK és az MPSZ Temerinben úgy döntött, hogy levélben megkeresi Vojislav Kostunica szerb kormányfőt, azzal a kéréssel, hogy a köztársa­sági választások előtt módosítsák a választási törvényt.
A részvevők szerint, három fontos módosítást kellene eszközölni a választási törvényben:
1. A legutóbbi népszámlálás eredményei szerint, úgy, ahogy ezt a horvát illetve a szlovén választási rendszerben is megoldották, a szerb választási törvény is határozza meg hány helyet kapnak a szerb parlamentben a kisebbségek. Külön a dél-szerbiai albánok, s a vajdasági magya­rok, illetve a számarányos képviselet elvének megfelelően a többi kisebbségi csoportok is.
2. Az illetékes minisztérium halogatás nélkül lásson hozzá az a kisebbségi választók kü­lön névjegyzékeinek felállításához.
3. Amennyiben a törvényhozó mégsem vállalná a fentiekben jelzett demokratikus megol­dást, marad a jelenlegi rossz megoldás enyhítése. Az, hogy a kisebbségeknek tegyék lehetővé, hogy ne tízezer, hanem számarányuknak megfelelően csökkentett számú hitelesített aláírással nyújthassák be választási jelöltlistájukat.
A hárompárti álláspont az, hogy a vajdasági magyar nemzetrész nagy többsége azért mellőzte, illetve azért szavazott nemmel az alkotmányról szóló referendumon, mert az a kisebb­ségi kollektív jogok, s a tényleges autonómiára vonatkozólag nem tartalmaz garanciákat. Az a tény, hogy az alkotmány csak egy későbbi törvényes rendezés lehetőségéről beszél, viszonyla­gossá teszi a vonatkozó alkotmányos rendelkezéseket.
Mindhárom párt egyetért azzal, hogy a részarányos parlamenti képviselet biztosítása, s ezzel összefüggésben az első két pontban javasolt módosítások hozzájárulhatnak szerbiai társa­dalom egészének demokratizálásához. Éppen ezért a három párt szükség esetén támogatást kér Budapesttől és a nemzetközi közösségtől is.

Dokumentum:
Most üssék a vasat!
Szabadka kérje a városi státust - kezdeményezi a VMDP

- A Vajdasági Magyar Demokrata Párt képviselői csoportja körülbelül egy évvel ezelőtt kezdeményezte, hogy Szabadka kérje a városi státust. Akkor azzal az indoklással utasították vis­sza a kezdeményezést, hogy az nincs eléggé előkészítve, és hogy szakbizottságokat alakítanak a község szintjén azzal a feladattal, hogy ezt előkészítsék, de sajnos egy év alatt nem történt semmi - hangzott el a VMDP községi bizottságának tegnapi sajtótájékoztatóján. László Gyula, a párt szabadkai képviselőcsoportjának elnöke kiemelte, az új alkotmány meghozatala után Szabadká­nak minél hamarabb kérni kell a városi státust, hogy az erre vonatkozó új törvény, olyan legyen, amelynek Szabadka is eleget tud tenni. Ezért ezt a beadványt újra beterjesztették be a mai KKT ülésre. Számításaik szerint évente mintegy 500.000 eurótól esik el Szabadka azért, mert nem vá­ros. Ilyen státusa egyébként csak öt községnek van Szerbiában.
Dr. Sepsey Csaba, a párt körzeti elnöke a referendum kapcsán arról beszélt, hogy az eredményeket elemezve a Szabadkára vonatkozó adatok egyértelműen arról szólnak, hogy a köz­ség magyarjai még kisebb mértékben vettek részt a szavazáson, mint a vajdasági és szabadkai átlag, és azok közül, akik elmentek, mintegy hatvan százalék, nemmel szavazott.
- Felhívnám a figyelmet, hogy Szabadka területén csak a VMDP szólította fel a választó­kat, hogy nemmel szavazzanak. 7700 szabadkai polgár szavazott nemmel, és még 770 szavazólap érvénytelen volt. Ez azt jelenti, hogy azok közül, akik részt vettek a szavazáson, húsz százalék nemmel szavazott. Van egy másik következtetésünk is: Kasza József úr, a VMSZ elnöke arra szólított fel többször is a médiában, hogy menjenek el a polgárok szavazni, és szavazzanak igen­nel. Az eredmények arról tanúskodnak, hogy őt valóban nem hallgatta meg a szabadkai és tudo­másom szerint az egész vajdasági magyarság. Ez azt jelenti, hogy elvesztette hitelét a magyar szavazók körében. Már biztos nem lesz a szabadkai és a vajdasági magyarság egyedüli vezetője (bár szerintünk sosem volt az), de a médiában sokszor igyekeztek őt így beállítani. Megtörténhet persze, hogy Belgrádból továbbra is helytartóként ide helyezik, mint ahogy eddig is történt, de nagyon reméljük, hogy a demokratikus erők Szerbiában nem ültetnek továbbra is helytartót a vajdasági magyarság nyakába - emelte ki dr. Sepsey.
(Magyar Szó)

Uniós állampolgárságot kérnek a moldovaiak

Románia EU-ba lépésével értelemszerűen a román állampolgársággal rendelkezők is uniós állampolgárok lesznek. Ez azokra a moldovaiakra is vonatkozik, akik az előző kormányok intézkedéseinek következtében egyszerűsített eljárás alapján kaptak román állampolgárságot. Az EU-s tagság egyben azt is jelenti, hogy az ország a schengeni előírásokat fogja alkalmazni a nem uniós államok polgáraira, elsősorban vízumkötelessé teszi számukra a beutazást. Ez leginkább a moldovaiaknak fáj, akik korábban személyi igazolvánnyal is átléphették a határt. Több bukaresti televízió összeállításban számolt be arról, hogy megugrott az állampolgárságot igénylő moldo­vaiak száma, ezrek töltik ki a kérelmezési űrlapot és postázzák azt a kisinyovi román külképvi­seletre. A külügyminisztérium államtitkára, Niculescu Tóni tegnap telefonon tájékoztatta lapun­kat.
„Az állampolgárságot az igazságügyi minisztérium javaslatára – több intézmény, például a Román Hírszerző Szolgálat jóváhagyásával – kormányhatározat adja meg, ugyanilyen az eljárás az állampolgárságról való lemondáskor” – pontosított az államtitkár. Az útlevelet, tartózkodási, letelepedési engedélyeket a közigazgatási és belügyminisztérium adja ki, de nem csak Bukarest­ben, hanem a megyei rendőrségek belügyi osztályain is, ezért nehéz lenne pontos adatot adni arra, hogy menn! yi a moldvai–román kettős állampolgár. Az állampolgárság megadásának gyorsított eljárása létezett, volt rövidített konzuli procedúra a moldovaiak számára, de ez megszűnt, 2007. január elsejétől pedig csak vízummal léphetnek be az országba. Már több balkáni országgal szemben egyoldalúan bevezette Románia a vízumkötelezettséget, hogy eleget tegyen a schengeni kritériumoknak – még akkor is, ha csak évek múlva lesz a schengeni térség tagja –, hiszen az ország keleti, északi határa egyben az EU határa is lesz. Vízumot kell kérni tehát a beutazóktól, s a csatlakozás dátuma előtt két-három hónappal már „átmeneti megoldást” alkalmaznak a határon, próbaként, hogy elejét vegyék a sokknak, amit az intézkedés egyik napról a másikra való beve­zetése okozna.
Románia a lengyel mintájú „rugalmas vízumkényszert” kívánja alkalmazni a moldovai­akra. Lengyelország az Ukrajnában és Fehéroroszországban élő lengyelek érdekében többfajta, különféle kedvezményekre jogosító vízumot vezetett be, amelyek nem akadályozzák az anyaor­szággal való kulturális, illetve üzleti kapcsolattartást. Ilyen vízumok (például diákoknak, rövid vagy hosszabb időszakra szólók stb.) lesznek Romániában is.
A román állampolgárság iránt megnövekedett igényt egyébként Niculescu érthetőnek tartja, s tudomása szerint a Moldovai Köztársaságon belül széleskörű autonómiát élvező gagauzok török származásukra hivatkozva bolgár állampolgárságért folyamodnak tömegesen.
Máté Zsófia, Reggeli Újság

Január elejére tervezik a “Kis MÁÉRT” összehívását
Markó Béla Pozsonyban megbeszélést folytatott Bugár Bélával.
A talákozó során a felek közös határon túli magyar kérdésekben is egyeztettek, és úgy ér­tékelték: átláthatóbb és kiszámítható támogatáspolitkára van szükség. Ennek érdekében azt szor­galmazták, hogy jövő év elejére hívják össze a határon túli szervezeteket tömörítő, úgynevezett “Kis MÁÉRT” ülését, amelyre meghívják a magyar kormány képviselőit is.
A www.vmdp.n1.hu honlapon további VMDP-vel kapcsolatos információkat talál.

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.


Forrás: VMDP szerbia



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona