Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Történelmi lecke Hegyi Gyulának

Történelmi lecke Hegyi Gyulának
2006. november 3. (7. oldal)

Bayer Zsolt
Goethe – ó, a pedáns Goethe, az alvilági utazó, ki a leányszobák titkos félhomályába csempészte Werthert – így ír a franciákról: „A francia nemzet a végletek nációja; semmiben nem ismer mértéket. Ő a világ egyetlen nemzete, melynek történelmében a Szent Bertalan-éj mészárlása együtt szerepel az ész ünnepével; XIV. Lajos önkényuralma együtt szerepel a sans-culotte-ok féktelenségével.”
Lehet benne valami. A nemzetkarakterológia nem az alkimisták vagy a rózsakeresztesek fülledt, borzongató és izgalmas tudománytalansága, s leginkább nem „náci alapvetés”. A nemzetkarakterológia évszázadok (-ezredek) tapasztalata. Valami, ami van. Amit tudunk, érzünk, ismerünk és felismerünk. Egyebek mellett ez lapul meg minden skót, cigány, angol, orosz, magyar, román, lengyel és zsidó vicc mélyén. Legfeljebb kiegészül időről időre valami végletes szembenállással, ellenségeskedéssel. Valami rosszal. De ettől még minden nemzetnek van valami jellegzetessége, valami, ami csak az övé. S ezt a valamit érzi, s tapasztalataival nemzedékről nemzedékre alá is dúcolja az adott nemzeti közösség is s az őt körülvevő többi nemzet is.
„A magyar utánad lép be a forgóajtón, és előtted jön ki” – tartja a mondás mirólunk Nyugaton. Vagyis: a magyar életrevaló, élelmes. A jég hátán is megél. Így tekintenek ránk az idegenek. Mi árnyaltabban látjuk ugyanezt. Úgy, hogy túlélünk mindent. A puszta tény, hogy ez után az ezeregyszáz esztendő után még létezünk egyáltalán, felfogható hollywoodi sikersztorinak is. Mi persze nem annak tartjuk, hanem szenvedéstörténetnek (Krisztusok mártírja, Magyarország), s szenvedéstörténetünk szüli a magyar dacot, a magyar mélabút. De ettől még: túlélők vagyunk. S leszünk.
De vissza a franciákhoz!
A francia nemzet, a „végletek nációja” az, amelyik véghezviszi a végletek forradalmát. Ezt csakugyan nem is tehetné meg más. A „nagy” francia forradalom: az emberiség első igazi, nagy és szervezett borzadálya. Minden előtte lévő borzadálytól megkülönbözteti, hogy egy egész nemzet először akkor és ott veszíti el az eszét, és válik belőle vérengző csürhe.
Már az első, szimbolikus lépés, a Bastille ostroma és bevétele is a párizsi csőcselék akciója. S aztán nincs már megállás. A két csúcspont: az 1792. szeptemberi párizsi mészárlás (háromezer „gyanús elemet” koncol fel a megvadult csőcselék) és Vandée. Vandée, ahol a francia parasztokat ölik, mint a kannibálok. No és persze a jakobinus diktatúra. Ezt a nagy francia forradalmat máig ünneplik a franciák. Minden július 14-én parádé, köztársasági elnöki üzenet, díszszemle, tömegek az utcán. Lobognak a trikolórok, mindenki fejébe tűzi a piros sapkát, és ünnepli a Francia Köztársaság ünnepét. (Vandée-ben talán kisebb a lelkesedés…) S persze a történészek elvitatkozgatnak a történtekről (a kommunista Soboultól a konzervatív, normális Chonuig terjed a megítélés skálája), de nincsen francia, aki kétségbe vonná a nagy francia forradalom nagyszerűségét, a „nemzet születésnapját”. Vagyis a nemzeti, kollektív agyhalál állapotát…
S az sem véletlen, hogy ezt a nagy francia forradalmat éppen a bolsevikok tekintették – tekintik – példának, az emberi történelem egyik legcsodálatosabb fejezetének.
S hogy mindez miért fontos most minekünk?
Azért, mert 1956 az ötvenedik évfordulón újfent érthetetlen támadások és rágalmak középpontjába került.
Legutóbb a szocialista Hegyi Gyula próbálta összepiszkítani a mi forradalmunkat, ráadásul külföldön.
„1956 nosztalgikus emlékezete szerint békés emberek demonstráltak és bátor fiatalok harcoltak a szovjet tankok ellen. Valójában ez az események egyik kétségkívül fontos és hősi oldala. A néha elfelejtett másik oldalon ott találjuk a meglincselt kommunistákat, az antiszemita szlogeneket és a náci ideológiát visszaállítani kívánó szélsőséges csoportokat – írja Hegyi a The Guardianben. Továbbá még ezt is írja: – Gyurcsány óriási erőfeszítéseket tett, hogy méltó módon emlékezhessenek meg arról, amit ő, sőt a magyar jog is forradalomnak tekint (bár számos átlagember szerint csak felkelés volt, amelyben hősi és szégyenletes események keveredtek).”
Nem. Ez megint mellébeszélés, ez megint igaztalan, aljas vádaskodás, ez megint deheroizálás. (Ez utóbbi amúgy is a magyar kommunista gyökerű baloldal kedvenc sportja.) Hegyi a „meglincselt kommunistákat” tekinti a forradalom egyik szégyenteljes eseményének. Akkor itt az idő, hogy kimondjuk a következőket: ahhoz képest, amit a moszkovita kommunisták 1948 és 1956 között elkövettek a magyar nemzet ellen, a Köztársaság téri lincselés semmi nem volt. Ha 1956-ban a magyarok ezrével lincseltek volna kommunistákat, az is tökéletesen érthető reakció lett volna az elszenvedett sérelmekért. Azért az iszonyatért, amit ezek a vadállatok – Rákosi, Gerő, Farkas, Révai és a többiek – rászabadítottak Magyarországra, a nyilasokból lett ávós rohadékok szadizmusáért már-már nevetséges semmiségnek tekinthető a Köztársaság téri népharag megnyilvánulása. (Lásd még egyszer a nagy francia forradalom történetét!) S azt se felejtsük el, hogy a Köztársaság téri lincselés előtt megtörtént a Kossuth téri vérengzés, ami után mondjuk a franciák nem egy tucat embert lincseltek volna meg, hanem mindenkit, aki a kezük ügyébe kerül. Nem árt, ha ezen a szemüvegen át nézzük a történéseket. (Csakugyan: Horthy „fehérterrora” is megtölti a „felszabadulás” utáni történelemkönyveket. A csúnya Prónay, Héjjas, Ostenburg. De mintha az előtte lévő vörösterror nem is lett volna. Szamuely és keretlegényei – no és Lukács György! – vonaton járták az országot, itt-ott megálltak, és akasztottak. Utána meg nagyon csodálkoztak, hogy nyakig beásták a földbe a kommunistákat, és átlovagoltak a fejükön.) Ettől persze még a lincselés szörnyű. Csak nehogy már úgy tegyünk, mintha nem lett volna rá indok számolatlanul, s nehogy már úgy tegyünk, mintha forradalom („felkelés”) idején mindig számon kérhetnénk a tömegen a cizellált, kulturált viselkedést.
A másik Hegyi-féle kijelentéssel, nevezetesen 1956 „antiszemita” kilengéseivel egyszerűen nincs már erőm foglalkozni. Nem voltak antiszemita kilengések, antiszemita „szlogenek”. És ha voltak? Ha valaki zsidózott 1956-ban? Akkor sincs semmi. Csak annyi, hogy nehéz lenne a tömegen számon kérni bármit is. Ettől még zsidózni csúnya dolog. De 1956-ot bármilyen módon összehozni az antiszemitizmussal: mocskos dolog. Aljasság. Erre eddig egy David Irwing nevű holokauszttagadó brit történész vetemedett. Irwing jelenleg börtönben van, s amikor nevezetes kijelentését tette, a magyar szocialista párt hevesen tiltakozott.
Ezzel az Irwinggel került egy platformra Hegyi. Most fognak tiltakozni a szocialisták? Nem fognak. Tudják ők jól, hogy Hegyi ezzel az aljassággal a Magyar Szocialista Párt és a szabad demokraták részére nagyon fontos rétegnek üzen: azoknak a volt munkásőröknek, pártfunkcionáriusoknak, ortodox kommunistáknak, akik igenis a mai napig „rohadt ellenforradalomként” emlegetik 1956-ot. Akik szerint „nyilasok” meg „reakciósok” ölték a „derék kommunistákat” az országban. Ezek hangján szól most Hegyi. Éppen a „klerikáris” reakció maradt ki ebből a gusztustalan cikkből, meg az, hogy „Mindszenty visszakövetelte az egyházi nagybirtokot”. S miközben Hegyi ennek a söpredéknek üzen, Gyurcsány farizeus és hazug módon térdre ereszkedik az emlékműnél. Csak azért, mert látta, hogy Willy Brandt is így tett Varsóban, s az is igen jó volt PR-szempontból.
Gyurcsány térden, Apró Antal szellemével a háta mögött.
Hegyi Gyula meg antiszemitázik.
Ez a magyar baloldal.
Tényleg kár, hogy „nem tetszettünk forradalmat csinálni”.

forrás: Magyar Nemzet



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona